Brüsszel, 2025.5.21.

COM(2025) 502 final

2025/0131(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2014/65/EU és az (EU) 2022/2557 irányelvnek a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló egyes mérséklő intézkedéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztése és további egyszerűsítő intézkedések tekintetében történő módosításáról

{SWD(2025) 501 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai vállalkozások munkahelyeket teremtenek, és tevékenységük elősegíti az innovációt, illetve növeli a jólétet. A versenyképesség és a termelékenység a vállalkozások sikerének olyan alapvető feltételei, amelyek évtizedek óta központi szerepet töltenek be az uniós szakpolitikában 1 . Ahhoz, hogy az EU gazdasága fenntartható növekedési pályára álljon, az EU-nak és tagállamainak strukturális fejlesztéseket kell megvalósítaniuk az üzleti környezet tekintetében, és ezen belül jól célzott beruházási és szabályozási intézkedéseket kell hozniuk.

Ursula von der Leyen elnök az Európai Bizottság 2024–2029-es időszakára vonatkozó politikai iránymutatásában Európa fenntartható jólétére és versenyképességére vonatkozó tervet határozott meg 2 . A terv fő prioritásai között szerepel az üzleti tevékenység megkönnyítése és az egységes piac elmélyítése.

A Bizottság minőségi jogalkotási programja 3 az európai vállalkozások versenyképességét is támogatja, mivel egyik célja, hogy az uniós jogszabályok szükségtelen terhek kivetése nélkül legyenek képesek elérni célkitűzéseiket. 2023-ban a Bizottság megállapította, hogy a vállalkozásokra és a közigazgatási szervekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket 4 25 %-kal észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, méghozzá oly módon, hogy az ne ássa alá a vonatkozó jogszabályok szakpolitikai célkitűzéseit. Ezt a kötelezettségvállalást a Bizottság később az összes adminisztratív költség 25 %-ára, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében pedig 35 %-ra növelte 5 .

Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében 6 kifejti, hogy az uniós szabályozás arányosan nagyobb terhet ró a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra 7 , mint a nagyobb vállalkozásokra. A jelentés azt javasolja, hogy a kkv-k számára jelenleg rendelkezésre álló meglévő mérséklő intézkedéseket a Bizottság a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is terjessze ki, hogy az uniós jogban foglalt arányosság elve rájuk is vonatkozzon. A Draghi-jelentés azt is megállapítja, hogy az uniós jogból hiányzik a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok közösen elfogadott fogalommeghatározása, és könnyen hozzáférhető statisztikai adatok sincsenek ezekről a vállalatokról.

Enrico Letta „Much more than a market” (Jóval több mint piac) című jelentése szerint igényre szabottabb lenne a szabályozás, ha az uniós jog különbséget tenne a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok között, elősegítve növekedésüket és az egységes piacon való méltányos részvételüket, különösen válságok idején 8 . A közepes piaci tőkeértékű vállalatok ezért hozzájárulhatnak az egységes piac kiteljesítéséhez és jobb működéséhez.

A Bizottság 2023. szeptember 12-én közzétette a kkv-segélycsomagot 9 , amelyben bejelentette, hogy segíteni kívánja a kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: kkv-k) a versenyben és a növekedésben többek között azáltal, hogy külön figyelmet szentel a kkv-k fogalommeghatározása 10 szerinti küszöbértékeket túllépő vállalkozásoknak, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok szélesebb körének. A segélycsomag 18. intézkedése keretében a Bizottság bejelentette, hogy „a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében harmonizált fogalommeghatározást dolgoz ki, a fogalommeghatározás alapján adatkészletet dolgoz ki, és értékeli az e vállalkozások növekedését elősegítő esetleges intézkedéseket (beleértve a kkv-kat előnyben részesítő bizonyos intézkedések kiigazított formában történő esetleges alkalmazását is)”.

Egy, az EU közepes piaci tőkeértékű vállalatainak feltérképezésére, mérésére és bemutatására irányuló tanulmány 11 szerint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok létfontosságú szerepet játszanak az EU gazdaságában, mivel a teljes foglalkoztatás 13 %-át biztosítják. Jelenlétük meghatározó az EU versenyképessége és technológiai szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú ipari ökoszisztémákban, így például az elektronika, az űrkutatás és a védelem, az energetika, az energiaigényes iparágak és az egészségügy terén. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok az üzleti szektor olyan szegmensét képviselik, amely egyértelműen megkülönbözteti magát a kkv-któl, de a nagyvállalatoktól is. A kkv-khoz képest általában gyorsabb növekedés jellemző rájuk – mintegy 20 %-uk volt három évvel korábban kkv –, és esetükben magasabb az innováció és a digitalizáció szintje, bár hasonló kihívásokkal, így például adminisztratív terhekkel szembesülnek, és az új jogszabályokban nagyobb arányosságra és célzott támogatásra van szükségük. A kkv-k kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokká való zökkenőmentes átállásának lehetővé tétele érdekében fontos, hogy ezeket a kihívásokat koherens módon kezeljük.

E javaslat célja, hogy célirányosan kialakított szakpolitikai támogatást nyújtson, amely segítheti a vállalatokat a növekedésben, különösen a releváns és fontos ágazatokban. A jelenlegi gazdasági helyzetben és tekintettel azokra az ágazatokra, ahol a 250–749 főt foglalkoztató vállalatok nagy arányban vannak jelen 12 , a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározása a kkv-k méretének háromszorosát kitevő vállalkozásokra terjed ki 13 . Ennek célja, hogy fogalommeghatározás jobban leképezze a vállalkozások növekedését, és több vállalatra terjedjen ki. A Bizottság a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó egyszerűsítési csomag részeként ajánlást adott ki e fogalommeghatározás hivatalossá tételére (a Bizottság 2025. május 21-i ajánlása a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásáról – C(2025) 3500 final), és ezen egyszerűsítési csomag magában foglalja ezt a rendeletjavaslatot is, amely a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozóan mérséklő intézkedéseket vezet be a meglévő jogszabályokba.

Az általános csoportmentességi rendelet 14 és a kockázatfinanszírozásról szóló iránymutatás 15 már alkalmazza a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározását azon azonosított piaci hiányosságok tekintetében, amelyek nemzeti forrásokból származó célzott állami pénzügyi támogatással kezelhetők. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok általános fogalommeghatározásának célja azonban nem önmagában az állami támogatási szabályokban használt fogalommeghatározás megismétlése, hanem az, hogy olyan célzott szakpolitikai támogatás alapjául szolgáljon, amely segíthet a vállalatoknak tevékenységük kiterjesztésében a releváns és fontos ágazatokban. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az említett ajánlásban foglalt fogalommeghatározása természetesen nem érinti az állami támogatással összefüggésben megfelelőnek ítélt küszöbértékeket.

A fentiek fényében e javaslat célja, hogy a fent kifejtett logikát követve, az adminisztratív terhek tekintetében figyelembe vegye a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és az arányosságot oly módon, hogy több olyan jogi aktus, amely már most is tartalmaz a kkv-k számára rendelkezésre álló mérséklő vagy támogató intézkedéseket, a kkv-k méretének háromszorosát kitevő vállalkozásokra is kiterjedjen. Ezért azon jogszabályokban, így például a 2014/65/EU irányelvben, amelyekben a kkv-kat átlagos tőkepiaci értékük határozza meg, hasonló megközelítést kell alkalmazni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásakor is.

A cél a kkv-khoz hasonló kihívásokkal küzdő kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatása. Amennyiben még mindig növekedési szakaszban vannak, ugyanúgy élvezhetik a szabályozás biztosította arányosság előnyeit, ahelyett, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mint a nagyvállalatokra, amelyek e szabályok kezelésére jobban fel vannak készülve és több erőforrással rendelkeznek.

E javaslat célja tehát, hogy a következő jogi aktusokban jelenleg szereplő, a kkv-kra vonatkozó egyes rendelkezéseket kiterjessze a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra:

A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv tekintetében e javaslat célja, hogy a kkv-k számára jelenleg rendelkezésre álló támogatást a kkv-tőkefinanszírozási piacokra való belépésre is kiterjessze. Annak érdekében, hogy ez a lehetőség a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjedjen, a javaslat a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározza a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat fogalmát, a 33. cikk (3) bekezdésében pedig lehetővé teszi, hogy a multilaterális kereskedési rendszereket (MTF) működtető, MTF-jük kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzését kérelmező szereplők a minimális küszöbértéknek való megfelelést a kkv-tőkefinanszírozási piacokon való kereskedésbe bevezetett, kkv-nak, illetve kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő kibocsátók száma alapján igazolják.

A kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2557 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy fogadjanak el a kritikus szervezetek rezilienciájának fokozására irányuló stratégiát (4. cikk). Ebben a stratégiában a tagállamoknak ismertetniük kell azokat a már bevezetett intézkedéseket, amelyek célja elősegíteni egyes kötelezettségeknek a kritikus szervezetként azonosított kis- és középvállalkozások általi végrehajtását (4. cikk (2) bekezdés). E javaslat célja, hogy felhívja a figyelmet kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra azáltal, hogy a tagállamok fenti kötelezettségét arra is kiterjeszti, hogy stratégiájukban a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó támogató intézkedéseket is ismertessék, amennyiben nemzeti szinten már léteznek ilyen intézkedések.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat annak az intézkedéscsomagnak a részét képezi, amelynek célja a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése azáltal, hogy kiterjeszti rájuk azokat a rendelkezéseket, amelyeket jelenleg a kkv-k vehetnek igénybe. Célja a Bizottság azon kötelezettségvállalásának teljesítése, hogy 1) megkönnyítse az üzleti tevékenységet, és 25 %-kal, illetve 35 %-kal csökkentse a kkv-k adminisztratív terheit, és 2) az arányosságot kiterjessze a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

Az ezen intézkedések által bevezetett racionalizálás nem befolyásolja sem az érintett szakpolitikai terület célkitűzéseinek elérését, sem a jogalkotási aktusok logikáját, mivel csupán a kkv-k esetében már jelenleg is meglévő intézkedéseket terjeszti ki a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, anélkül, hogy a társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi normák lazításához vezetne.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A jelenlegi javaslat arra irányul, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok helyzetét számos, különböző szakpolitikai területet lefedő jogi aktusban a kkv-k helyzetével azonos szintre hozza. Célja, hogy az említett jogszabályok célkitűzéseinek elérését hatékonyabbá és a vállalkozások, a szervezetek és a hatóságok számára kevésbé megterhelővé tegye.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 53. cikkének (1) bekezdésén és 114. cikkén alapul, amelyek az általa módosított jogi aktusok jogalapját képezik.

Az 1. pontban említett és e javaslat által érintett jogi aktusok hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek célja, hogy csökkentsék a kkv-k adminisztratív terheit, vagy segítsék őket a vonatkozó jogi aktusok által rájuk rótt kötelezettségek teljesítésében, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék és kevésbé megterhelővé tegyék számukra az ilyen jogszabályok alkalmazását. Annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek tekintetében ezt az arányosságot ki lehessen terjeszteni, indokoltnak tűnik a rendelkezéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra történő kiterjesztése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A vállalkozásokra rótt kötelezettségeket közvetlenül és közvetve az uniós jog írja elő, ezért azok csak uniós szinten módosíthatók. A tagállamok, a vállalkozások és a Bizottság számára előnyös lesz, ha a kkv-kra jelenleg alkalmazandó bizonyos szabályok hatálya a jövőben a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjed.

•Arányosság

A kkv-kra már alkalmazandó egyes rendelkezéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra történő kiterjesztése egyszerűsíti a jogi keretet, és csak minimális módon változtatja meg a tagállamok meglévő kötelezettségeit. E változások eredményeként a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat a továbbiakban a kis- és középvállalkozásokkal azonos elbánásban kell részesíteni. A javaslat azokra a változtatásokra korlátozódik, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra a kkv-kkal azonos jogi keret vonatkozzon.

A célirányosan kialakított módosítások csak a kkv-kra alkalmazandó (a jogi aktus kontextusától és a társjogalkotó kiválasztásától függően különböző módon meghatározott) szempontokra vonatkoznak, amelyek hatálya mostantól a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjed, és amelyek alkalmasak arra, hogy egyetlen javaslatba kerüljenek. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a jogi aktusokba foglalandó fogalommeghatározásai tekintetében a követendő megközelítés az, hogy az említett jogi aktusok társjogalkotója úgy határozza meg a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, hogy azok a kkv-k méretének háromszorosát kitevő vállalkozásokat jelentsék.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az e javaslat által érintett irányelvek az érintett területeken eltérő mértékű harmonizációt biztosítanak a nemzeti jogszabályok tekintetében. Ezek a jogszabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek figyelembe veszik a kkv-k helyzetét, és biztosítják, hogy a követelmények ne rójanak szükségtelen terheket a kkv-kra. E javaslat célja, hogy az ilyen jogszabályokat végső soron – a kkv-kra vonatkozókhoz hasonlóan – kevésbé megterhelővé tegye a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára.

Ezért a hatékonyság érdekében a kkv-kra vonatkozó rendelkezéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztésére irányuló, ezen omnibusz javaslatcsomag formájában tett együttes javaslat tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak. E javaslat esetében különösen azért esett az irányelvre a választás, mert a módosítandó jogi aktusokkal azonos jogi eszközt kell alkalmazni.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A kkv-segélycsomagban 16 tett kötelezettségvállalással összhangban, amely szerint értékelni kell a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok növekedésének elősegítésére szolgáló lehetséges intézkedéseket, a Bizottság elemezte az uniós vívmányokat, különös tekintettel azokra a kezdeményezésekre, amelyek vagy megterhelőnek minősülnek, vagy kifejezetten a kkv-kat célzó enyhébb rendszereket vagy mérséklő intézkedéseket tartalmaznak. Az átvilágítás a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében számos lehetőséget tárt fel az arányosság javítására.

A Bizottság emellett kikérte és meghallgatta az üzleti közösség véleményét annak meghatározása érdekében, hogy hogyan célszerű horizontális szakpolitikai célokra használni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározását, valamint hogy meghatározza az arányos szabályozási, finanszírozási vagy szakpolitikai intézkedések területeit. E tekintetben az érdekelt felek által küldött állásfoglalások számos ajánlást fogalmaznak meg, mint például „a közepes piaci tőkeértékű vállalatok sajátos jellemzőinek figyelembevétele a minőségi jogalkotás összefüggésében”, vagy „annak biztosítása, hogy az uniós szabályozás érzékenyebb legyen az üzleti vállalkozások méretére”.

A Bizottság a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtandó, célirányosan kialakított támogatással kapcsolatos konkrét elképzelésekről konzultált az európai ipar képviselőivel is. Erre kétoldalú találkozók és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtandó szükséges szakpolitikai támogatással foglalkozó, 2025. február 6-i „egyszerűsítési kerekasztal” keretében került sor. E megbeszélések eredményei mind hozzájárultak az e dokumentumban előterjesztett javaslatok listájához.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A kkv-kra jelenleg alkalmazandó, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjesztendő intézkedéseket a meglévő jogszabályok belső és külső ellenőrzésének folyamatát követően határozták meg, és azok a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapulnak. Mivel ez csak egy lépése annak a folyamatos értékelésnek, amelynek célja megvizsgálni, hogy annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeknek, szükség van-e a kis vállalkozásokra vonatkozó mérséklő intézkedésekre, az adminisztratív terhek és azok érdekelt felekre gyakorolt hatásának ellenőrzése a továbbiakban is folytatódni fog.

•Hatásvizsgálat

A javaslat a jogszabályok korlátozott és célzott módosítására irányul annak érdekében, hogy a kkv-kra jelenleg alkalmazandó intézkedések a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjedjenek. Ezek a változások az uniós jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapulnak. A változtatások hatékonyabb és eredményesebb végrehajtást biztosítanak. Célzott jellegük és a releváns szakpolitikai lehetőségek hiánya miatt nincs szükség hatásvizsgálatra. A csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumban azonban megtalálható az ilyen intézkedések hatásainak, és ezen belül a várható megtakarítások számszerűsítésének áttekintése.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében a Bizottság biztosítja, hogy jogszabályai megfeleljenek a célnak, igazodjanak az érdekelt felek igényeihez, és a célkitűzéseket a lehető legkisebb terhek mellett érjék el. Ez a javaslat ezért a REFIT-program részét képezi, hiszen csökkenti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra nehezedő szükségtelen terheket azáltal, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó szabályokat összhangba hozza a kkv-kra vonatkozó szabályokkal.

Ez egy REFIT-javaslat, amelynek célja a jogszabályi egyszerűsítés és az érdekelt felekre háruló adminisztratív terhek csökkentése.

•Alapjogok

Tárgytalan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Tárgytalan.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tárgytalan.

•Magyarázó dokumentumok

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 2014/65/EU irányelvet illetően:

A 4. cikk (1) bekezdése, amely tartalmazza a kkv-k fogalommeghatározását, kiegészül a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásával. A szöveg a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat a kkv-któl elkülönülő vállalkozási kategóriaként határozza meg.

A 33. cikk előírja, hogy azoknak a kibocsátóknak, amelyek pénzügyi eszközeit a multilaterális kereskedési rendszerbe (MTF) bevezették, legalább 50 %-a kis- és középvállalkozás kell, hogy legyen az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésének időpontjában és bármely naptári évben. Ez a javaslat lehetővé teszi, hogy a multilaterális kereskedési rendszereket (MTF) működtető, MTF-jük kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzését kérelmező szereplők a küszöbértéknek való megfelelést a kkv-tőkefinanszírozási piacokon való kereskedésbe bevezetett, kkv-nak, illetve kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő kibocsátók száma alapján igazolják. Ez lehetővé teszi a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, hogy jobban kiaknázzák a kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz való hozzáférés előnyeit.

Az (EU) 2022/2557 irányelv tekintetében:

A 4. cikk megállapítja, hogy 2026. január 17-ig minden tagállamnak stratégiát kell elfogadnia a kritikus szervezetek rezilienciájának fokozására (a továbbiakban: stratégia). Ebben a stratégiában a tagállamoknak ismertetniük kell azokat a már bevezetett intézkedéseket, amelyek célja elősegíteni egyes kötelezettségeknek a kritikus szervezetként azonosított kis- és középvállalkozások általi végrehajtását. A jelenlegi javaslat célja, hogy felhívja a figyelmet a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra azáltal, hogy kiterjeszti a tagállamok ezen kötelezettségét, így a tagállamoknak a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó ilyen könnyítési intézkedéseket is ismertetniük kell, amennyiben léteznek ilyenek.

A kkv-k 4. cikkben szereplő fogalommeghatározását ki kell egészíteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásával.

2025/0131 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2014/65/EU és az (EU) 2022/2557 irányelvnek a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló egyes mérséklő intézkedéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztése és további egyszerűsítő intézkedések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 17 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 18 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Bizottság 2024–2029-es ciklusára vonatkozó politikai iránymutatásban 19 , Ursula von der Leyen elnök tervet határozott meg az Unió fenntartható jólétére és versenyképességére vonatkozóan. A terv fő prioritásai között szerepel az üzleti tevékenység megkönnyítése és az egységes piac elmélyítése.

(2)A Bizottság minőségi jogalkotási programja 20 az uniós vállalkozások versenyképességét is támogatja, mivel egyik célja, hogy az uniós jogszabályok minimális költségek mellett legyenek képesek elérni célkitűzéseiket. A Bizottság 2023-ban megállapította, hogy a vállalkozásokra és a közigazgatási szervekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket 21   észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, és az adminisztratív terhek 25 %-os csökkentésére vállalt kötelezettséget.

(3)A Bizottság 2023. szeptember 12-én tette közzé a kkv-segélycsomagot 22 , amelyben bejelentette, hogy segíteni kívánja a kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: kkv-k) a versenyben és a növekedésben azáltal, hogy külön figyelmet szentel a kkv-k fogalommeghatározása szerinti küszöbértékeket túllépő vállalkozások 23 , valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok szélesebb körébe tartozó vállalkozások szükségleteinek. E segélycsomag 18. intézkedésében a Bizottság bejelentette, hogy „a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében harmonizált fogalommeghatározást dolgoz ki, a fogalommeghatározás alapján adatkészletet hoz létre, és értékeli az e vállalkozások növekedését elősegítő esetleges intézkedéseket (beleértve a kkv-kat előnyben részesítő bizonyos intézkedések kiigazított formában történő esetleges alkalmazását is)”.

(4)A kkv-k fogalommeghatározását túllépő vállalkozások – a „kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok” – létfontosságú szerepet játszanak az Unió gazdaságában. 24 Jelenlétük meghatározó az Unió versenyképessége és technológiai szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú ipari ökoszisztémákban, így például az elektronika, az űrkutatás és a védelem, az energetika, az energiaigényes iparágak és az egészségügy terén. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok mintegy 20 %-a három évvel korábban kkv volt 25 .

(5)A kkv-khoz képest a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat általában gyorsabb növekedési ütem, valamint intenzívebb innováció és digitalizáció jellemzi. Mindazonáltal az adminisztratív terhek tekintetében a kkv-khoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, és ebből kifolyólag a jogszabályok arányosságának biztosítására és célzott támogatásra van szükség. Annak érdekében, hogy a kkv-k zökkenőmentesen tudjanak kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalattá fejlődni, fontos koherens módon kezelni azt a hirtelen változást, amely a kkv-k szegmenséből való kilépés és a nagyvállalatokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés miatt merülhet fel. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok üzleti tevékenységének megkönnyítése és adminisztratív terheinek csökkentése érdekében számos olyan meglévő jogi aktust ki kell igazítani, amelyek konkrét mérséklő szabályokat írnak elő a kkv-k számára annak érdekében, hogy az érintett rendelkezések hatálya a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjedjen.

(6)A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 26  tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek célja, hogy egyszerűsítő vagy mérséklő intézkedéseket biztosítsanak a kkv-k számára. E rendelkezések konkrét célja az adminisztratív terhek enyhítése és a piacra lépés akadályainak csökkentése vagy felszámolása, illetve a tagállamok figyelmének felhívása a kifejezetten a kkv-knak szóló iránymutatásból, támogatásból és segítségnyújtásból származó előnyökre. Az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 előírja, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell a kritikus szervezeteket, köztük a kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezeteket rezilienciájuk megerősítésében. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy rezilienciaépítési stratégiáikban ismertetniük kell azokat a nemzeti szinten már bevezetett intézkedéseket, amelyek célja elősegíteni egyes kötelezettségeknek a kritikus szervezetként azonosított kis- és középvállalkozások általi végrehajtását.

(7)A következetesség és a jogbiztonság érdekében az említett jogi aktusokba be kell illeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározását. Bár a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásának elvben meg kell felelnie a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásáról szóló, 2025. május 21-i C(2025) 3500 final bizottsági ajánlásban szereplő fogalommeghatározásnak, és a kkv-k méreténél legfeljebb háromszor nagyobb vállalkozásokat kell magában foglalnia, adott esetben a kkv-knak a módosítandó jogi aktusokban már szereplő, a jogalkotók által megfelelőnek ítélt fogalommeghatározásaira kell épülnie.

(8)A 2014/65/EU irányelv meghatározza a multilaterális kereskedési rendszerek (MTF) kkv-tőkefinanszírozási piacokként ismert alkategóriáját. Az említett irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja egyedi feltételeket állapít meg annak biztosítására, hogy ezek a kereskedési helyszínek ténylegesen a kkv-k érdekeit szolgálják azáltal, hogy megkönnyítik a tőkéhez való hozzáférésüket és a kkv-k igényeit kielégítő szakosodott piacok továbbfejlesztését. Ezt a rendelkezést ki kell terjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is annak érdekében, hogy az említett kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül ezek is hozzáférjenek a tőkepiacokhoz.

(9)Az (EU) 2022/2557 irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-nak minősülő kritikus szervezeteket rezilienciájuk fokozásában. Ennek során a tagállamoknak meg kell akadályozniuk a túlzott adminisztratív terheket. E célból a tagállamoknak stratégiákat kell elfogadniuk a kritikus szervezetek rezilienciájának fokozására. A szóban forgó irányelv 4. cikke értelmében minden stratégiának tartalmaznia kell azon intézkedések leírását, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a tagállamok által kritikus szervezetként azonosított kkv-k bizonyos kötelezettségeinek végrehajtását. E rendelkezés hatályát ki kell terjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is, és ily módon a tagállamoknak stratégiáikba bele kell foglalniuk a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó támogató intézkedések leírását is.

(10)A 2014/65/EU és az (EU) 2022/2557 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 4. cikk (1) bekezdése a következő 13a. ponttal egészül ki:

„13a. «kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok»: ezen irányelv alkalmazásában olyan vállalkozások, amelyeknek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke legalább 200 000 000 EUR volt, de nem érte el az 1 000 000 000 EUR-t;”

2.A 33. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) azoknak a kibocsátóknak, amelyek pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezették, legalább 50 %-a kis- és középvállalkozás, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy mindkettő az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésének időpontjában és azt követően bármely naptári évben;”.

2. cikk
Az (EU) 2022/2557 irányelv módosítása

Az (EU) 2022/2557 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h) a már bevezetett olyan intézkedések leírása, amelyek célja elősegíteni az ezen irányelv III. fejezete szerinti kötelezettségeknek a szóban forgó tagállam által kritikus szervezetként azonosított, a 2003/361/EK bizottsági ajánlás* mellékletének értelmében vett kis- és középvállalkozások általi és az XX bizottsági ajánlás** mellékletének értelmében vett kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok általi végrehajtását.”

________

* A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj).

** A Bizottság ajánlása (2025. május 21.) a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásáról – C(2025) 3500 final.

3. cikk
Átültetés

(1)A tagállamok legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük a pontos dátum beillesztését: […] ezen irányelv hatálybalépésétől számított [12 hónap]]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket [Kiadóhivatal: kérjük a pontos dátum beillesztését: […] ezen irányelv hatálybalépésétől számított [12 hónap és egy nap]]-tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/65/EU és az (EU) 2022/2557 irányelvnek a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló egyes mérséklő intézkedéseknek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való kiterjesztése tekintetében történő módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

Egyszerűsítés, versenyképesség

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokká történő növekedésének és fejlődésének támogatása, és ezáltal versenyképességük és az európai jóléthez és prosperitáshoz való hozzájárulásuk fokozása.

A kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára kedvező üzleti környezet előmozdítása, valamint adminisztratív terheik csökkentése, ezáltal pedig innovációs és munkahelyteremtési képességük növelése, és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásuk fokozása.

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Néhány mérséklő intézkedés kiterjesztése a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, növekedésük és fejlődésük elősegítése érdekében. A javaslat – a 2014/65/EU irányelvet módosító omnibusz jogszabályra irányuló javaslat előterjesztésével – azt célozza, hogy a kkv-k számára jelenleg rendelkezésre álló egyes mérséklő intézkedéseket a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjessze, főként a tehercsökkentés és az egyszerűsített vagy támogatott jelentéstétel területén.

Az (EU) 2022/2557 irányelvet módosító omnibusz jogszabályra irányuló javaslat előterjesztésével a kritikus szervezetként azonosított kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében a tagállamok azon kötelezettségének kiterjesztése, hogy rezilienciaépítési stratégiáikban ismertessék azokat a nemzeti szinten már hatályban lévő intézkedéseket, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az (EU) 2022/2557 irányelv szerinti kötelezettségeik végrehajtását.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat/kezdeményezés várhatóan a következő hatásokkal jár majd a kedvezményezettekre és a megcélzott csoportokra nézve:

–    Az adminisztratív terhek csökkenése: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok adminisztratív terhei csökkenni fognak, ami lehetővé teszi számukra, hogy fő üzleti tevékenységeikre összpontosítsanak, és javítsák versenyképességüket.

–    A versenyképesség javulása: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok mind belföldön, mind nemzetközi szinten versenyképesebbé válnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy növeljék piaci részesedésüket és hozzájáruljanak az európai gazdasági növekedéshez.

–    Munkahelyteremtés: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok növekedése és fejlődése új és minőségi munkahelyek létrehozását eredményezi, ami hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez és a társadalmi kohézió előmozdításához.

–    Az innováció fokozása: A javaslat a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat innovációra és új termékek és szolgáltatások kifejlesztésére fogja ösztönözni, ami hozzájárul az európai gazdaság általános innovációs kapacitásának javításához.

–    Az európai jóléthez és prosperitáshoz való fokozott hozzájárulás: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok nagyobb mértékben fognak hozzájárulni az európai jóléthez és prosperitáshoz, ami fokozott gazdasági növekedésben, jobb életszínvonalban és szorosabb társadalmi kohézióban fog tükröződni.

–    A kritikus szervezetek rezilienciájával kapcsolatos láthatóság javítása: A kritikus szervezetként azonosított kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok hozzájárulnak az EU általános védelméhez és rezilienciájához. A nemzeti jog szerinti támogató intézkedéseket a nemzeti rezilienciastratégiák fogják ismertetni.

 

Célcsoportok:

A javaslat/kezdeményezés az EU-ban működő összesen mintegy 31 000 kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatra összpontosít.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

n. a.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: Az alábbiak egyike sem.

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 28  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Ez a javaslat két, az uniós jogszabályokat módosító omnibusz jogszabályra vonatkozik. Ezért csak uniós szinten valósítható meg.

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

n. a.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

n. a.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

n. a.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

n. a.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 29

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

–    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–    harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–    nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–    az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

–    a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–    közjogi szervek

–    magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

–    valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–    az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

n. a.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

n. a.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

n. a.

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

n. a.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

n. a.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 30

EFTA-országok-tól 31

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 32

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

n. a.

diff./nem diff.

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

n. a.

diff./nem diff.

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

[XX.YY.YY.YY]

diff./nem diff.

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

[XX.YY.YY.YY]

diff./nem diff.

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 33

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 34

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 35  

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

előirányzatok ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 36  

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

előirányzatok ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN
(referenciaösszeg)

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000



A többéves pénzügyi keret fejezete

7.

„Igazgatási kiadások” 37

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

 Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

 Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

 Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

 Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN 

Kifizetési előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 38

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 39

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 40

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0,000

Költségvetési sor

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1b)

0,000

Kifizetési előirányzatok

(2b)

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 41

Költségvetési sor

(3)

0,000

A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(1a)+(1b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

=(2a)+(2b)+(3)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)

(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=(4)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

(referenciaösszeg)

Kifizetési előirányzatok

=(5)+(6)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000



A többéves pénzügyi keret fejezete

7.

„Igazgatási kiadások” 42

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

 Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

 Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Főigazgatóság: <…….>

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

 Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

 Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN 

Kifizetési előirányzatok

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

év
2024

év
2025

év
2026

év
2027

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 43

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 44 …

- Kimenet

- Kimenet

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–X    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK

Év

Év

Év

Év

2021–2027 ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

7. FEJEZET

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETI részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívül

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívüli részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK

Év

Év

Év

Év

2021–2027 ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

7. FEJEZET

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETI részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívül

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívüli részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

3.2.3.3.Előirányzatok összesen


ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Év

Év

Év

Év

2021–2027 ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

7. FEJEZET

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETI részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívül

Humánerőforrás

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívüli részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 45

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK

Év

Év

Év

Év

2024

2025

2026

2027

 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)

0

0

0

0

20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)

0

0

0

0

• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)

20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)

0

0

0

0

20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

Igazgatási támogatási sor
[XX.01.YY.YY]

- a központokban

0

0

0

0

- az Unió küldöttségeinél

0

0

0

0

01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)

0

0

0

0

ÖSSZESEN

0

0

0

0

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK

Év

Év

Év

Év

2024

2025

2026

2027

 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)

0

0

0

0

20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)

0

0

0

0

• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)

20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)

0

0

0

0

20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

Igazgatási támogatási sor
[XX.01.YY.YY]

- a központokban

0

0

0

0

- az Unió küldöttségeinél

0

0

0

0

01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)

0

0

0

0

ÖSSZESEN

0

0

0

0

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN

Év

Év

Év

Év

2024

2025

2026

2027

 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)

0

0

0

0

20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

01 01 01 01 (közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 11 (közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)

0

0

0

0

• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)

20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)

0

0

0

0

20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)

0

0

0

0

Igazgatási támogatási sor
[XX.01.YY.YY]

- a központokban

0

0

0

0

- az Unió küldöttségeinél

0

0

0

0

01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)

0

0

0

0

01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)

0

0

0

0

Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)

0

0

0

0

ÖSSZESEN

0

0

0

0

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben): n. a.

A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő

Kivételes esetben további személyzet*

A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó

A BA sorból finanszírozandó

Díjakból finanszírozandó

Létszámtervi álláshelyek

N/A

Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

*

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN

Év

Év

Év

Év

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN

2024

2025

2026

2027

7. FEJEZET

Informatikai kiadások (szervezeti) 

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETI részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívül

Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

7. FEJEZETEN kívüli részösszeg

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

ÖSSZESEN

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

év
2024

év
2025

év
2026

év
2027

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN


3.3.    Becsült bevételi hatás

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 46

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

– Hivatkozás a cikkre: 1. cikk (1) bekezdés, leírás: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározása; érintett érdekelt felek: a tagállamok, az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szereplők; Magas szintű eljárások: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalati státusz értékelése; Kategória: Adatok

– Hivatkozás a cikkre: 1. cikk (2) bekezdés; Leírás: Az MTF-re kereskedés céljából való bevezetés szabályai; Érintett érdekelt felek: a tagállamok; Magas szintű eljárások: Bevezetésellenőrzési eljárás; Kategória: Adatok; digitális megoldások, digitális közszolgáltatás

– Hivatkozás a cikkre: 2. cikk; Leírás: A kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó stratégia kidolgozásának részeként tartalmazza a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új kategóriáját; Érintett érdekelt felek: a tagállamok; Magas szintű eljárások: A kritikus szervezetekre vonatkozó rezilienciastratégia meghatározása; Kategória: Adatok; digitális megoldások, digitális közszolgáltatás

4.2.Adatok

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok 1. cikk (1) bekezdésében és 2. cikkben meghatározott státusza.

4.3.Digitális megoldások

n. a.

4.4.Interoperabilitási értékelés

Digitális közszolgáltatás: Az MTF piacokra kereskedés céljából való bevezetés és a kritikus szervezetek rezilienciájára irányuló közszolgáltatás.

A jogi vetületre vonatkozó intézkedés: A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározására vonatkozó új ajánlás olyan harmonizált értelmezést nyújt a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tekintetében, amely ágazatokon és határokon átnyúlóan alkalmazható.

A jogi vetülettel kapcsolatos potenciális akadály megoldása:

-a vállalatok éves beszámolójára való hivatkozás a vállalatok számára megkönnyíti annak értékelését, hogy mely szabályok hatálya alá tartoznak.

-Meg kell vizsgálni a digitális társasági joggal és platformokkal, például a BRIS-szel való jövőbeli interoperabilitást.

-A kis- és középvállalkozások / kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok azonosítójának kidolgozása csökkenteni fogja a nyilatkozatokból és a vállalat alkalmazandó státuszának értékeléséből eredő adminisztratív terheket, és lehetővé teszi az irányító hatóságok és más érintett szereplők közötti információcserét.

A jelentésbeli vetületet érintő esetleges akadály: mind a kis- és középvállalkozások, mind a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározása csupán a vállalatok éves pénzügyi beszámolójára hivatkozik. A digitális megoldások esetében ki kell használni a kis- és középvállalkozások / kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározása és a számviteli irányelvből származó adatok közötti összefüggést.

A műszaki interoperabilitással kapcsolatos potenciális akadály: A kis- és középvállalkozások / kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásában szereplő adatok formátuma nem került meghatározásra.

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározására vonatkozó új ajánlás olyan harmonizált értelmezését nyújtja a kis- és középvállalkozásoknak / kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, amely ágazatokon és határokon átnyúlóan használható.

(1)    Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra, COM/2023/168 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023DC0168 .
(2)     https://commission.europa.eu/document/download/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_hu?filename=Political%20Guidelines%202024-2029_HU.pdf  .
(3)    A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért, COM(2021) 219 final. Megtekinthető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2021:219:FIN .
(4)    Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra, COM(2023) 168 final. Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023DC0168 .  
(5)    Stéphane Séjourné-nak, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezetőalelnök-jelöltnek címzett megbízólevél. Elérhető a következő internetcímen: https://commission.europa.eu/document/download/6ef52679-19b9-4a8d-b7b2-cb99eb384eca_en?filename=Mission%20letter%20-%20S%C3%89JOURN%C3%89.pdf .  
(6)    Draghi, M.: „The future of European competitiveness” (Az európai versenyképesség jövője), 2024., elérhető a következő internetcímen: https://commission.europa.eu/topics/strengthening-european-competitiveness/eu-competitiveness-looking-ahead_en#paragraph_47059 , 65. o.
(7)    Azaz az olyan vállalatokra, amelyek „kinőtték” a kkv-k fogalommeghatározását.
(8)    E. Letta, Much more than a market, 2024, elérhető a következő internetcímen: https://www.consilium.europa.eu/media/ny3j24sm/much-more-than-a-market-report-by-enrico-letta.pdf ,107. o.
(9)    Kkv-segélycsomag, COM/2023/535 final, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2023:535:FIN Lásd még e jelentés 3A. mellékletét: A kkv-segélycsomag szakpolitikai nyomon követése.
(10)    Kkv-nak jelenleg a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, és legfeljebb 50 millió EUR éves árbevétellel vagy legfeljebb 43 millió EUR mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások minősülnek. 2003/361/EK ajánlás – https://single-market-economy.ec.europa.eu/smes/cosme_hu .  
(11)    B. Dachs, I. Siedschlag, W. Yan, M. Yoveska, F. Boeira, S. Ivory, Study to map, Measure and image the EU mid-cap landscape (Az EU közepes piaci tőkeértékű vállalatait feltérképező, mérő és bemutató tanulmány), Európai Unió, 2022, elérhető a következő internetcímen: https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/ad5fdad5-6a33-11ed-b14f-01aa75ed71a1 .
(12)    Ami a százalékos arányt illeti, a 250–749 alkalmazottat foglalkoztató kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok aránya az elektronika, a megújuló energiaforrások, valamint az űrkutatás és a védelem területén a legmagasabb.
(13)    A 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározása szerint.
(14)     Az általános csoportmentességi rendelet .
(15)     Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítását szolgáló állami támogatásokról .
(16)    Kkv-segélycsomag, COM/2023/535 final, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2023%3A535%3AFIN .
(17)    HL C , , o.
(18)    HL C , , o. .
(19)     https://commission.europa.eu/document/download/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_hu?filename=Political%20Guidelines%202024-2029_HU.pdf . 
(20)    A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért, COM(2021) 219 final. Megtekinthető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2021:219:FIN . 
(21)    Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra, COM(2023) 168 final. Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023DC0168 . 
(22)    Kkv-segélycsomag (europa.eu). Lásd még e jelentés 3A. mellékletét: A kkv-segélycsomag szakpolitikai nyomon követése.
(23)    Kkv-nak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, és legfeljebb 50 millió EUR éves árbevétellel vagy legfeljebb 43 millió EUR mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások minősülnek. 2003/361/EK ajánlás – https://single-market-economy.ec.europa.eu/smes/cosme_hu.
(24)    Tanulmány az EU kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatainak feltérképezéséről, méréséről és bemutatásáról – https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/ad5fdad5-6a33-11ed-b14f-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-277396461.
(25)    https://www.esri.ie/system/files/publications/BKMNEXT429.pdf.
(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj.
(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2557/oj ).
(28)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(29)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .
(30)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.
(31)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(32)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
(33)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(34)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(35)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(36)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(37)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.
(38)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(39)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(40)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(41)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(42)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.
(43)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(44)    Az 1.3.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)”) leírtak szerint.
(45)    A táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.
(46)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.