–

az Európai Bizottság képviseletében D. Drambozova, C. Ehrbar és J. Hradil, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyedi szabályokról szóló, 2014. május 2‑i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2014. L 132., 32. o.; helyesbítés: HL 2015. L 277., 60. o.) 40. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. és 47. cikkének az értelmezésére irányul.

2

E kérelmet a „NOV ZHIVOT 1919” NCh (a továbbiakban: NOV ZHIVOT 1919) és a Rakovoditel na Upravlyavashtia organ na programata za transgranichno satrudnichestvo INTERREG‑IPP (a határokon átnyúló együttműködés elnevezésű INTERREG IPA program irányításáért felelős hatóság vezetője, Bulgária) (a továbbiakban: irányító hatóság) között, az e hatóság által – az európai uniós alapokból finanszírozott valamely projekt végrehajtása során megállapított szabálytalanságot követően – megállapított pénzügyi korrekcióról szóló határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

Az 1299/2013/EU rendelet

3

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17‑i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 259. o.; helyesbítés HL 2016. L 330., 11. o.) „Költségvetési kötelezettségvállalások, kifizetések és visszafizetések” című 27. cikke a következőket írja elő:

Az 1303/2013/EU rendelet

4

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítések: HL 2019. L 30., 122. o.; HL 2019. L 30., 121. o.) (65) preambulumbekezdése értelmében:

5

E rendelet 2. cikkének 36. pontja a következőket írja elő:

6

Az említett rendeletnek „A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók” című 143. cikke a következőképpen rendelkezik:

A 447/2014 végrehajtási rendelet

7

A 447/2014 végrehajtási rendelet „Finanszírozási határozatok és finanszírozási megállapodások” című 6. cikke értelmében:

8

E végrehajtási rendelet „Határokon átnyúló együttműködés” című VI. címe tartalmazza „Tagállamok és IPA II kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködés” című II. fejezetet, amelynek részét képezi az említett végrehajtási rendelet 33. cikke, amelynek szövege a következő:

9

Ugyanezen végrehajtási rendelet „Kedvezményezettek” című 40. cikke a következőket írja elő:

10

A 447/2014 végrehajtási rendelet „Pénzügyi irányítás, kötelezettségvállalás‑visszavonás, az elszámolások vizsgálata és elfogadása, lezárás és pénzügyi korrekciók” című 46. cikkének (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet

11

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.) „Összeférhetetlenség” című 61. cikke kimondta:

A bolgár jog

12

A Zakon za upravlenie na sredstvata ot evropeyskite fondove pri spodeleno upravlenie (az európai alapok forrásainak megosztott irányítással történő kezeléséről szóló törvény, a DV 2015. december 22‑i 101. száma) alapügyre alkalmazandó változata 70. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

13

E törvény 73. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14

2020. november 4‑én az irányító hatóság és a vezető partnerként kijelölt Opština Babušnica (Babušnica település, Szerbia) támogatási szerződést kötött. E szerződés tárgya az volt, hogy az irányító hatóság támogatást nyújtson a „határokon átnyúló kulturális hálózat egy közös jövőért” projekt végrehajtásához, amelyet az INTERREG IPA Bulgária‑Szerbia 2014 és 2020 közötti, határokon átnyúló együttműködési program keretében finanszíroztak az IPA II keretében.

15

Az említett szerződés 1. cikkének megfelelően Babušnica település vezető partneri minőségében megkapta a szóban forgó finanszírozást, és felelősséget vállalt e projekt végrehajtásáért. Ebben az összefüggésben felelős volt az irányító hatósággal szemben az elkövetett valamennyi szabálytalanságért, beleértve a partnerek által elkövetett szabálytalanságokat is, valamint az e hatóságnak szabálytalanság esetén járó teljes összeg visszafizetéséért.

16

A NOV ZHIVOT 1919, a maga részéről partner az említett projekt keretében.

17

2021. április 27‑én a NOV ZHIVOT 1919 szolgáltatási szerződést kötött a „Tsentar za profesionalno obuchenie i orientirane” EOOD szolgáltatóval ugyanezen projekt végrehajtása keretében.

18

A szabálytalanság gyanújáról szóló értesítést követően az irányító hatóság megállapította, hogy a NOV ZHIVOT 1919 által a szóban forgó projekt koordinátoraként kijelölt személy és az e szolgáltatóval kapcsolatban álló személy között a 2018/1046 rendelet 61. cikke értelmében vett összeférhetetlenség áll fenn.

19

Mivel ezt az összeférhetetlenséget az irányító hatóság az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 36. pontja értelmében vett „szabálytalanságnak” minősítette, e hatóság vezetője a 2023. április 20‑i határozatával (a továbbiakban: pénzügyi korrekcióról szóló, 2023. április 20‑i határozat) a jelen ítélet 17. pontjában említett szolgáltatási szerződés alapján az ESB‑alapokból finanszírozott támogatható kiadások 100%‑ának megfelelő pénzügyi korrekciót állapított meg a NOV ZHIVOT 1919 tekintetében.

20

A NOV ZHIVOT 1919 keresetet indított e határozattal szemben az Administrativen sad Sofia‑oblast (szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság, és vitatta az említett összeférhetetlenség fennállását.

21

E bíróság megjegyzi, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlat szerint az érintett irányító hatóság hatáskörrel rendelkezik a Bolgár Köztársaság területén letelepedett kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanság megállapítására, és ennélfogva pénzügyi korrekció megállapítására, amint az a jelen ügyben történt. E hatáskör kiterjed mind a fő kedvezményezett vagy vezető partner által elkövetett szabálytalanság eseteire, mind pedig az e fő kedvezményezettől vagy vezető partnertől eltérő kedvezményezett vagy partner által elkövetett szabálytalanság eseteire. Az említett joghatóság azonban területileg korlátozott, mivel megköveteli, hogy a szabálytalanság elkövetőjének a Bolgár Köztársaság területén letelepedettnek kell lennie.

22

E tekintetben az említett bíróság jelzi, hogy az előtte folyamatban lévő jogvitában a vezető partner, amelynek nem címezték a pénzügyi korrekcióról szóló, 2023. április 20‑i határozatot, nem vett részt sem az e pénzügyi korrekciót meghatározó közigazgatási eljárásban, sem pedig az annak megsemmisítésére irányuló bírósági eljárásban, mivel a Szerb Köztársaság területén telepedett le.

23

Márpedig, mivel e vezető partner felelősséget vállalt a szóban forgó projekt egészének végrehajtásáért, ideértve a jelen ítélet 14. pontjában említett támogatási szerződésben részes felek által elkövetett szabálytalanságokat is, őt azonnal érinti a pénzügyi korrekcióról szóló, 2023. április 20‑i határozat. E jogvita megoldásához tehát meg kell határozni, hogy az említett vezető partnernek kellett volna‑e e határozat címzettjének lennie, és hogy adott esetben biztosítani kellett volna‑e számára az említett határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban és az annak megsemmisítésére irányuló bírósági eljárásban való részvételhez való jogot.

24

E körülmények között az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai megyei közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

25

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy első kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten hivatkozott a 447/2014 végrehajtási rendelet 40. cikkére. E cikk e végrehajtási rendelet „Határokon átnyúló együttműködés” című IV. címe alá tartozó, a „Tagállamok és IPA II kedvezményezettek közötti határokon átnyúló együttműködés” című II. fejezetében szerepel. E fejezet tartalmazza az említett végrehajtási rendeletnek a „Pénzügyi irányítás, kötelezettségvállalás‑visszavonás, az elszámolások vizsgálata és elfogadása, lezárás és pénzügyi korrekciók” című 46. cikkét, amely a (6) bekezdésének második mondatában többek között előírja, hogy az 1299/2013 rendelet 27. cikkének (2) bekezdését is alkalmazni kell.

26

Így meg kell állapítani, hogy első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 447/2014 végrehajtási rendeletnek az 1299/2013 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 40. cikkét és 46. cikkének (6) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az IPA II keretében megvalósuló határokon átnyúló együttműködési programban részt vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező irányító hatóság kizárólag az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 36. pontja értelmében szabálytalanságot elkövető gazdasági szereplővel szemben bocsát ki pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatot, jóllehet e program keretében kijelöltek egy fő kedvezményezettet, amely a szóban forgó művelet egészének végrehajtásáért felelős, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetését is, amely azonban nem e tagállamban telepedett le.

27

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 36. pontja értelmében e rendelkezés szerint szabálytalanságnak minősül az uniós jog vagy az annak alkalmazására vonatkozó nemzeti jog valamely, az ESB‑alapok végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó megsértése, amely az Unió költségvetését az uniós költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti.

28

Ezenkívül e rendelet 143. cikkének (1) bekezdése, amely a 447/2014 végrehajtási rendelet 46. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján alkalmazandó, többek között azt írja elő, hogy elsősorban a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése és a visszafizettetési eljárások kezdeményezése. E célból, amint azt e 143. cikk (2) bekezdése kimondja, a tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok során feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat.

29

Mindazonáltal az 1303/2013 rendelet egyetlen rendelkezése sem ír elő a pénzügyi korrekcióról szóló jogi aktus címzettjeinek meghatározására vonatkozó szabályokat.

30

E tekintetben emlékeztetni kell arra is, hogy a valamely szabálytalanság révén jogalap nélkül szerzett előny visszatérítésének kötelezettsége nem szankció, hanem csupán annak a megállapításnak az egyszerű következménye, hogy az uniós szabályozásból származó előny megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesítették, mely jogalap nélkülivé teszi a szerzett előnyt (2020. október 1‑jei Elme Messer Metalurgs ítélet, C‑743/18, EU:C:2020:767, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31

Ebből következik, hogy az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 36. pontja értelmében vett szabálytalanság révén jogosulatlanul kapott előny visszatérítését nem kell feltétlenül az ilyen szabálytalanságot elkövető szervezettől követelni.

32

Ezenkívül a 447/2014 végrehajtási rendelet „Kedvezményezettek” című 40. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy határokon átnyúló együttműködési program valamely műveletének két vagy több kedvezményezettje van, a kedvezményezettek egyikét az összes kedvezményezett fő kedvezményezettnek jelöli ki. E 40. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében ez utóbbi felelős a művelet egészének végrehajtásáért. Ezenkívül az említett 40. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően biztosítja, hogy az összes kedvezményezett által bemutatott kiadások a művelet végrehajtása során merültek fel, és az összes kedvezményezett által elfogadott tevékenységekhez kapcsolódnak, és összhangban állnak az irányító hatóság által a 40. cikk (6) bekezdésben előírtak szerint rendelkezésre bocsátott dokumentummal.

33

Ez utóbbi rendelkezés értelmében az irányító hatóság minden egyes művelet vonatkozásában a fő vagy az egyedüli kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, amennyiben az utóbbi teljesíti az e végrehajtási rendelet 40. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételeket, azt a dokumentumot, amely tartalmazza a művelet támogatásának feltételeit, – köztük az adott művelet során leszállítandó áruk és teljesítendő szolgáltatások speciális követelményeit – a pénzügyi tervet és a végrehajtás határidejét.

34

Ebből következik, hogy a támogatás többi kedvezményezettjétől eltérően a fő kedvezményezett különleges kapcsolatban áll az irányító hatósággal, amelynek ő a közvetlen tárgyalópartnere.

35

Ezt az értelmezést megerősíti az 1299/2013 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése, amely úgy rendelkezik, az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a vezető vagy az egyetlen kedvezményezett minden, szabálytalanság következtében kifizetett összeget visszatérítsen, és hogy a kedvezményezettek a fő kedvezményezettnek fizetnek vissza minden jogosulatlanul kifizetett összeget.

36

Így, ha a 447/2014 végrehajtási rendelet 40. cikkének megfelelően kijelöltek egy fő kedvezményezettet, az irányító hatóság minden összeget köteles vele, nem pedig egy másik kedvezményezettel visszafizettetni.

37

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy Babušnica település támogatási szerződést kötött az irányító hatósággal, hogy vezető partnernek nevezték ki, és hogy e minőségében felelős volt az irányító hatósággal szemben valamennyi elkövetett szabálytalanságért, valamint az e hatóságnak szabálytalanság esetén járó teljes összeg visszafizetéséért, míg a szóban forgó szabálytalanságot a NOV ZHIVOT 1919, a „határokon átnyúló kulturális hálózat egy közös jövőért” projekt egyik partnere követte el.

38

Tekintettel az 1299/2013 rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fő kedvezményezettet terhelő pénzügyi felelősségre, amely a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetésében áll, valamint arra, hogy az ilyen kedvezményezett a szóban forgó irányító hatóság közvetlen tárgyalópartnere, meg kell állapítani, hogy amennyiben a pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozat közvetlenül érinti a fő kedvezményezett érdekeit, e határozatot neki kell címezni.

39

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott azon körülmény, amely szerint az irányító hatóság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy pénzügyi korrekciót alkalmazzon az érintett fő kedvezményezettnek, azaz Babušnica településnek, nem módosíthatja e kötelezettséget.

40

A fentiekből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 447/2014 végrehajtási rendeletnek az 1299/2013 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 40. cikkét és 46. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az IPA II keretében megvalósuló határokon átnyúló együttműködési programban részt vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező irányító hatóság kizárólag az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 36. pontja értelmében szabálytalanságot elkövető gazdasági szereplővel szemben bocsát ki pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatot, jóllehet e program keretében kijelöltek egy fő kedvezményezettet, amely a szóban forgó művelet egészének végrehajtásáért felelős, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetését is, amely azonban nem e tagállamban telepedett le.

A második kérdésről

41

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

A költségekről

42

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.