|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/2314 |
2026.10.21. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2314 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2026. október 19.)
a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a 470/2014/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti dömpingellenes rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szolárüveg behozatalára. |
|
(2) |
Az (EU) 2015/1394 végrehajtási rendelettel (3) a Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően módosította az eredeti dömpingellenes rendelettel kivetett dömpingellenes vámtétel mértékét. |
|
(3) |
Az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelettel (5) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően további öt évvel meghosszabbította a végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: a hatályban levő intézkedések). Az egyedi dömpingellenes vámok vámtétele 17,5 %-tól 75,4 %-ig terjed. Minden más vállalat az országos dömpingellenes vám hatálya alá tartozik, amelynek vámtétele 67,1 % (a továbbiakban: hatályban levő intézkedések). |
|
(4) |
A Bizottság 2014 májusában egy külön eljárás keretében 3,2 %-tól 17,1 %-ig terjedő vámtétellel kiegyenlítő vámokat vezetett be (6). Az (EU) 2020/1081 végrehajtási rendelettel (7) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) a Bizottság az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően további öt évvel meghosszabbította a végleges kiegyenlítő vámot. |
1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem
|
(5) |
A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. |
|
(6) |
A felülvizsgálati kérelmet 2025. április 18-án az Interfloat Group, azaz az Interfloat Corporation és a GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be a szolárüveggel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna. |
1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása
|
(7) |
Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2025. július 22-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó szolárüveg Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés). |
1.4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(8) |
A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
1.5. Érdekelt felek
|
(9) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós gyártókat, a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználóit, az ismert kínai gyártókat és hatóságokat, az ismert importőröket, felhasználókat, kereskedőket, valamint az ismert és érintett szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. |
|
(10) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(11) |
Egy érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottság szolgálataitól. 2026. május 11-én meghallgatásra került sor a Bizottság és a Solar Heat Europe, a naphőenergia-technológia területén tevékenykedő több felhasználót képviselő szövetség között. A meghallgatás a felülvizsgálatokra vonatkozott, amelyeket követően a szóban forgó felhasználók kérték érdekelt félként való nyilvántartásba vételüket, és a 7.2. szakaszban részletesebben kifejtett érveket hoztak fel. |
1.6. Mintavétel
|
(12) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(13) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, annak ellenére, hogy – tekintettel a jelentkező európai uniós gyártók kis számára – ebben az esetben nem volt szükség mintavételre az uniós gyártók körében. A minta a felülvizsgálati kérelemben felsorolt két uniós gyártóból állt. A két gyártó akkoriban az uniós termelés és értékesítés mintegy 70 %-át képviselte, ami reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A minta a következő két cégből áll:
|
Mintavétel az importőrök körében
|
(14) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(15) |
Kezdetben két importőr, az UAB Soli Tek Cells (a továbbiakban: Soli Tek) és a Sunerg Solar Energy (a továbbiakban: Sunerg) jelentkezett, és a Bizottság megküldte részükre a független importőrök számára összeállított kérdőívet. A Soli Tek kérdőívre adott válaszának kézhezvételét követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a vállalat nem importőr, hanem felhasználó. A Bizottság ezért felkérte őket, hogy töltsék ki a felhasználóknak szóló kérdőívet. A Sunerg nem válaszolt a kérdőívre. |
Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében
|
(16) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. A Bizottsághoz nem érkezett válasz a kínai kormánytól. |
|
(17) |
A Kínai Népköztársaság egy exportáló gyártója sem tanúsított együttműködést. |
|
(18) |
A Bizottság következésképpen 2025. november 5-én szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak szóbeli jegyzékre. |
1.7. A kérdőívre adott válaszok
|
(19) |
A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre. |
|
(20) |
A Bizottság felkérte a kérelmezőket, a másik uniós gyártót és a felhasználókat, hogy töltsék ki az eljárás megindításának napján a Bizottság internetes oldalán (11) elérhetővé tett kérdőíveket. A Bizottság a gyártóktól (GMB/Interfloat és AGC) és a felhasználóktól (Soli Tek, SOLVIS és Bisol) kapott kitöltött kérdőívet. A Bizottság hiánypótlásra felhívó levelet küldött a GMB és az Interfloat, az AGC és a SOLVIS részére. |
|
(21) |
A kérelmezők a Bizottság szolgálatainak többszöri kérése ellenére sem nyújtották be a makrokérdőívet. A Bisol nagyon hiányosan töltötte ki a kérdőívet, és nem válaszolt a Bizottság kérdéseire. |
1.8. Ellenőrzés
|
(22) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke alapján a következő vállalatoknál került sor ellenőrző látogatásra: Kapcsolatban álló uniós értékesítési vállalat
Felhasználók:
|
|
(23) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzete nem tette lehetővé az ellenőrző látogatások lefolytatását. 2025 elején mindkét gyártó leállította a termelést. A kérelmező, a GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH 2025 novemberében fizetésképtelenségi eljárást indított, és két alkalommal rövid határidővel törölte a tervezett ellenőrző látogatásokat. A másik gyártó, az AGC a gyártás leállása miatt nem tudta fogadni a Bizottság ügyet kezelő csoportját. Ennek alapján és külön társulás hiányában (12) az információk jelentős részét nem nyújtották be, és azokat a Bizottság nem tudta ellenőrizni. |
|
(24) |
A Bizottság szolgálatai távoli adategyeztetést végeztek a fent említett felhasználók által szolgáltatott információk tekintetében. |
1.9. Az eljárás további menete
|
(25) |
A Bizottság 2026. augusztus 28-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján hatályon kívül kívánja helyezni a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban. |
|
(26) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően nem érkezett észrevétel, és egyik fél sem kért meghallgatást. |
2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék
|
(27) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007 19 80 12, 7007 19 80 18, 7007 19 80 80 és 7007 19 80 85) alá tartozó, 300 ppm-nél kisebb vastartalmú, a 300–2 500 nm tartományban, AM 1,5 sugárzás mellett mérve 88 %-nál nagyobb napenergia-áteresztésű, az EN 12150 szabvány szerint mérve 250 °C-ig hőálló, az EN 12150 szabvány szerint mérve 150 K hirtelen hőmérséklet-változásnak ellenálló, az EN 1288-3 szabvány szerint mérve legalább 90 N/mm2 mechanikai szilárdságú, edzett nátronmész síküvegből álló szolárüveg (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A dömpingellenes vám hatálya alá tartozó szolárüveg magában foglal minden olyan üveget, amely megfelel a fent említett műszaki és fizikai jellemzőknek, függetlenül attól, hogy fényelektromos modulokhoz, sík termikus napkollektorokhoz, bútorokhoz, üvegházak építéséhez vagy más célra használják. |
|
(28) |
A szolárüveg készülhet mintázattal vagy anélkül, felülete lehet átlátszó vagy diffúz, különböző élképzési megoldásokkal. Az üveg két oldala lehet eltérő mintázatú, de készülhet csak egy oldalon mintázott kivitelben is. A szolárüveg tartalmazhat furatokat, valamint nyomatot is (például agyagszínben). Az üveg felülete különféle technológiák alkalmazásával kezelhető. Ezek közül a leggyakoribb a visszaverődés-gátló bevonat felvitele, amelyet a hőkezelési folyamat előtt vagy azután alkalmaznak. Egyéb technológiák segítségével olyan funkcionális rétegek vihetők fel a szolárüvegre, amelyek javítják annak hőáteresztő, öntisztítási, szennyeződésgátló, illetve keménységi jellemzőit. |
|
(29) |
A szolárüveg a villamosenergia-fejlesztésre szolgáló kristályos szilícium fényelektromos modulok és vékonyréteg fényelektromos modulok (a továbbiakban: napelemmodulok), valamint a például melegvíz előállítására alkalmazott sík termikus napkollektorok (a továbbiakban: fototermikus modulok) gyártásához használt egyik elem. Ezenkívül üvegházak építéséhez is használják (ez az ún. „kertészeti üveg”). |
2.2. Az érintett termék
|
(30) |
Az e vizsgálatban érintett termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007 19 80 12, 7007 19 80 18, 7007 19 80 80 és 7007 19 80 85) alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék. |
2.3. A hasonló termék
|
(31) |
Ahogyan azt az eredeti vizsgálat és a korábbi felülvizsgálat megállapította, az Unióban az uniós gazdasági ágazat által értékesített szolárüveg, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített szolárüveg, valamint a Kínából az Unióba behozott szolárüveg ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásuk is megegyezik. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintette. |
3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
3.1. Előzetes megjegyzések
|
(32) |
A felülvizsgálati időszak alatt a szolárüveg Kínából érkező behozatala továbbra is folytatódott. Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó szolárüveg behozatala az uniós piac mintegy 3 %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 30,5 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 9 %-os volt a piaci részesedés. |
|
(33) |
A (17) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet. |
|
(34) |
A Bizottság 2025. november 5-én értesítette a kínai kormányt, hogy a kínai exportőrök és gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a megállapításait. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt fél számára, ezért felkérte azt, hogy tegye meg észrevételeit. A kínai kormány nem tett észrevételt. |
|
(35) |
Következésképpen, az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, különösen a felülvizsgálati kérelemben és az Eurostat által nyújtott információk szolgáltak. Emellett a Bizottság más nyilvánosan hozzáférhető információforrásokat is felhasznált, például a Globális Kereskedelmi Atlasz (13) (a továbbiakban: GTA), a Török Statisztikai Intézet (14) (a továbbiakban: TurkStat), a GlobalPetrolPrices (15), a Török Köztársaság energiapiaci szabályozó hatóságának (16) és a Török Köztársaság Elnöksége Beruházási Hivatalának (17) adatait. |
3.1.1. Dömping
|
(36) |
mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján határozta meg. |
|
(37) |
A vélt jelentős torzulásokra irányuló értékeléshez szükséges információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(38) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján ebben az esetben a Kína vonatkozásában Törökországot választotta ki lehetséges reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál. |
|
(39) |
A Bizottság 2026. április 30-án egy, a termelési tényezőkről szóló feljegyzés (a továbbiakban: feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és jelezte, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országként figyelembe venni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a szolárüveg előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint a nyereséget egy reprezentatív országbeli gyártó, a Türkiye Șișe ve Cam Fabrikalari A.Ș. rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Nem érkezett erre vonatkozó észrevétel. |
|
(40) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(41) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk). |
|
(42) |
Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében az exportáló országban fennálló jelentős torzulásokat igazoló, rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
|
(43) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:
|
|
(44) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. A felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet meghatározni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. Ezen túlmenően, a torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre. |
|
(45) |
E tekintetben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”. |
|
(46) |
E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (a továbbiakban: Kína-jelentés) (18), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat, amelyeknek a jelentés elválaszthatatlan részét képezte. Nem érkezett észrevétel. |
|
(47) |
A kérelmezők által benyújtott felülvizsgálati kérelem további bizonyítékokkal egészítette ki a jelentésben foglaltakat a szolárüveg-ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A különböző torzulásokra vonatkozó bizonyítékokat a (49)–(76) szakasz tartalmazza. |
|
(48) |
A (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmezők által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
|
(49) |
Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok olyan információkat tartalmaztak, amelyek szerint a kínai piacot a szolárüveg-ágazatra és az egész gazdaságra kiható rendszerszintű torzulások vezérlik. A kérelem ezért megállapította, hogy a szolárüveg belföldi értékesítési árai, valamint az inputköltségek (nyersanyagok, energia, földterület, finanszírozás, munkaerő stb.) a jelentős kormányzati beavatkozásból eredő torzulások miatt nem használhatók fel. A kínai kormány a szolárüveg ellátási láncának minden szintjén beavatkozik, ami azt eredményezi, hogy az összes releváns inputot érintik valamilyen módon a kormányzati beavatkozásból eredő torzulások. A kérelem mindenekelőtt emlékeztetett a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemekre: (19)
|
|
(50) |
Kína együttműködésének hiányában a Bizottságnak a kínai szolárüveg-ágazatban működő vállalatok tulajdonosi szerkezetéről rendelkezésre álló információkra kellett hagyatkoznia. |
|
(51) |
Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a kínai szolárüveg-ágazatot számottevő mértékben olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak. A Bizottság számos jelentős gyártót azonosított állami tulajdonú vállalatként, köztük a CSG Holding irányítása alá tartozó Dongguan CSG Solar Glass-t, a Luoyang Glass-t és a CNBM-et, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy még az olyan látszólag magáncsoportok is, mint a Xinyi Solar Holdings és a Flat Glass csoport, az állami befolyás és a pártellenőrzés tágabb keretének hatálya alá tartoznak (20). A felülvizsgálati kérelem megerősítette, hogy a legnagyobb kínai gyártók közül több továbbra is állami tulajdonban van vagy állami befolyás alatt áll, és hogy a két legnagyobb gyártó olyan rendszerben működik, amelyben a pártstruktúrák és az állami szakpolitikai felügyelet továbbra is a vállalatirányítás részét képezik. |
|
(52) |
A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül, valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz). |
|
(53) |
A szolárüveg-ágazatban érvényesülő állami szakpolitikai felügyeletet és irányítást illetően még a magántulajdonban lévő szolárüveggyártók sem működhetnek szabadpiaci feltételek között. A szolárüveg-ágazatban érvényesülő kormányzati ellenőrzés és beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok meghatározó jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. |
|
(54) |
A KKP-bizottság nyomon követi, hogy a vállalat megfelel-e a kormányzati politikáknak, végrehajtja-e a KKP-t, kinevezi-e a vezetőséget vagy az igazgatóság tagjait, és részt vesz a vállalat legfontosabb döntéseiben (21). Az Államtanács különböző helyi állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (a továbbiakban: SASAC) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy hatékonyan biztosítsa a vállalatok alapszabály szerinti szerveinek összetétele feletti ellenőrzést, és az állami tulajdonú vállalatok felső vezetői váltakozva töltenek be különböző funkciókat állami tulajdonú vállalatokban és a kormányban. A gyakorlatban a vezetőség elfogadja a kínai kormány iránymutatását, amelynek fejében a vállalat kedvezményes elbánásban részesül az üzleti lehetőségek és a pénzügyi előnyök tekintetében. Az állam közvetettebb eszközökkel is beavatkozik a magánvállalkozásokba, például az egyesülési és felvásárlási politikával, amelynek célja, hogy élenjáró vállalkozásokká váljanak, a beruházásoknak a bankok ellenőrzése révén történő irányításával és a pénzügyi piacokon való széles körű jelenléttel. Ezek a befolyásolási eszközök lehetővé teszik a kínai kormány számára, hogy előnyben részesítse a vállalatokat másokkal szemben, például azáltal, hogy kedvezményes hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz az állami iparpolitikához igazodó vállalatok számára. |
|
(55) |
A kínai kormány emellett torzító hatással van a szolárüveg alapanyagaként felhasznált nyersanyagok szintjén és az energiaellátásban egyaránt tevékenykedő upstream vállalatokra. |
|
(56) |
A SASAC-on keresztül teljes mértékben a kínai központi kormányzat ellenőrzése alatt álló Sinopec csoport például a szervetlen, szerves és finomvegyszerek „nemzeti gyártóbázisaként” határozza meg. Elismeri a kínai gazdaságpolitika eszközeként betöltött szerepét, és számos esetben hangsúlyozta, hogy ragaszkodik a párt elveihez. Amint azt a Bizottság vizsgálata megerősítette: „2018-ban a vállalat tartotta magát a Hszi Csin-ping új korszakot nyitó, kínai típusú szocialista ideológiája által nyújtott iránymutatáshoz, valamint a Párt 19. országos kongresszusának szellemiségéhez, teljes mértékben megfelelt azoknak az általános követelményeknek, amelyek az új korszakban a párt építéséhez kapcsolódnak, és világszínvonalú vállalkozás stratégiai kiépítésére összpontosított. A politikai szervezet irányítása alatt határozottan előmozdította a közvetlen tulajdonban álló vállalkozások pártbizottságainak kapacitásépítését célzó tevékenységeket az általános helyzet kezelése érdekében, határozottan végrehajtotta az alulról felfelé épülő pártszervezet szervezetfejlesztési projektjét, határozottan javította a csoportok tisztviselőinek vitalitását és vállalkozói készségeit, koordinálta és megerősítette a párt építését célzó munkát, és folyamatosan javította a párt építését célzó munka minőségét, hogy erőteljes garanciát nyújthasson arra, hogy a Sinopec globálisan versenyképes, világszínvonalú vállalkozássá fejlődik. A párttagok és a káderek egysége, oktatása és irányítása a továbbiakban is a »két biztosíték« elkötelezett megvalósítására irányuló tudatosság megerősítését, valamint a párt iránti hűség gyakorlati tevékenységek keretében történő kimutatását célozza.” (22). |
|
(57) |
A kínai villamosenergia-piacot az állami tulajdonú vállalatok erőteljes részvétele jellemzi az ellátási lánc valamennyi szakaszában (23). A termelőkapacitás mintegy 50 %-a az állam, a teljes átviteli hálózat pedig két állami tulajdonú vállalat tulajdonában áll. Az erős állami jelenlét a teljes energiaágazatra kiterjed; a jelenleg a SASAC által felügyelt több mint száz központi tulajdonú állami tulajdonú vállalat közül 21 az energiaágazatban működik. Ez kiegészíti azt a gyakorlatot, hogy egyes kínai tartományok kedvezményes energiaárakat kínálnak annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzanak a gazdasági övezetekbe és az ipari parkokba (24). |
|
(58) |
A kínai kormányzati politikák számos aspektusa a villamosenergia-árak torzítását is szolgálja. Az első az, hogy a SERC, az Állami Villamosenergia-szabályozási Bizottság, Kína független villamosenergia-szabályozója nem határoz meg villamosenergia-árakat. Az árakat ehelyett a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) határozza meg, amely az iparpolitikák felett is hatáskörrel rendelkező kormányzati hatóság. A második az, hogy bár a szolárüveg előállításához felhasznált egyik fő input a villamos energia, a villamosenergia-árak Kínában nem a piaci feltételeken alapulnak, és (a központi árazási, árdifferenciálási és közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok miatt) jelentős torzulások érik őket. A kínai földgáztermelést a kínai állam is szabályozza és ellenőrzi, ami számos mechanizmuson keresztül torzulásokhoz vezet, mivel a belföldi földgáz árát a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szabályozza, amely közleményekben teszi közzé az egyes tartományokra alkalmazandó árakat, majd a helyi árhivatalok teszik közzé helyi szinten a megfelelő közleményt a Központi Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által meghatározott árak végrehajtásáról (25). |
|
(59) |
Összefoglalva, Kínában az energiaárak még mindig nem piaci alapúak, és az árakat továbbra is nagyrészt az állam ellenőrzi. E torzulások hatása abban nyilvánul meg, hogy lehetővé teszik a kínai szolárüveggyártók számára, hogy a helyi piacon történő értékesítés esetén részesüljenek a csökkentett energiadíjakból, és ezáltal alacsonyabb költségek mellett tudják előállítani az érintett terméket. |
|
(60) |
Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. |
|
(61) |
Számos kínai szolárüveggyártó (26) nemzeti csúcstechnológiai vállalatnak és/vagy nemzeti és/vagy helyi tartományi szinten működő vállalati technológiai központnak minősül. A HNTE (High and New Technology Enterprise, csúcstechnológiai és új technológiai vállalatok) státusz alapján a vállalat a beruházás típusától függetlenül 15 %-os társaságiadó-kulcsra jogosult (szemben a szokásos 25 %-kal). A kínai csúcstechnológiai és új technológiai vállalatok programjában való részvételre jogosító státuszt a tartományi adóhatóságok adják meg az adott tartományban működő vállalati létesítmények számára. |
|
(62) |
További torzulások adódnak a központi és helyi önkormányzati programok által az ipari vagy vegyipari parkok és – egyre inkább – az úgynevezett csúcstechnológiai ipari fejlesztési területek számára biztosított előnyökből. |
|
(63) |
Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára (27). Ennek oka az, hogy a kínai csődjogi rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma, amely nagyon alacsony egy Kína méretű gazdaság viszonylatában, arra utal, hogy komoly problémák merülnek fel a csődtörvények érvényesítésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok hiányosságai, valamint azok nem megfelelő végrehajtása miatt. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. |
|
(64) |
Az ingatlantörvényt illetően az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. |
|
(65) |
A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a kínai szolárüveg-gyártókra is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a szolárüveg-ágazatra is. |
|
(66) |
A kínai szolárüveg-ágazatot a bérköltségek torzulása is érinti (28). A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek. |
|
(67) |
Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében. |
|
(68) |
Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a Kína-szerte működő háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Az említett hiányosságok a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek. |
|
(69) |
Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzul. |
|
(70) |
Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (29) |
|
(71) |
Ennek következtében a kedvezményezett, többek között a napenergiával kapcsolatos iparágakban működő ágazatok és vállalkozások privilegizált hozzáférést kapnak a finanszírozáshoz. Ezek a torzulások a közpolitikának a hitelallokációban betöltött széles körű szerepével együtt befolyásolják a tőkéhez való hozzáférést a szolárüveg-ágazatban. |
|
(72) |
Másodszor, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn, és arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány továbbra is támogatja a szolárüveg-ágazatot, hogy a szolárüveg egy ösztönzött ágazat részét képezi, és hogy a kínai belföldi árak és költségek nem használhatók fel a rendes érték megállapításához (30). |
|
(73) |
A felülvizsgálati kérelem értelmében sem Kínában, sem a szolárüveg-ágazatban nem történt olyan strukturális változás, amely megkérdőjelezné az előző szakaszokban említett megállapításokat. Épp ellenkezőleg továbbra is fennállnak ugyanazok a torzító hatások, és az ágazatot továbbra is a kínai szakpolitikai támogatás, a kapacitásfelesleg (31), az állami befolyás és a nyersanyag-, energia-, munkaerőpiaci, valamint a jogi keret és pénzügy terén fennálló torzulások jellemzik. |
|
(74) |
Ezen túlmenően, a felülvizsgálati kérelem kimutatta, hogy a szolárüveg-ágazatban továbbra is jelentős torzulások álltak fenn a felülvizsgálati időszak alatt. |
|
(75) |
Végül, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. |
|
(76) |
A fentiek alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte. |
4. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(77) |
A vizsgálat a de minimis szintet meghaladó dömpingszintet állapított meg. Az alábbi szakaszban foglalt következtetésekre tekintettel azonban nem volt szükség részletesebb értékelésre. |
5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
5.1. Az uniós gyártás helyzete
|
(78) |
A vizsgálat megállapította, hogy 2025 eleje óta az Unióban nem gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A kérelmezési szakaszban csak a GMB Glasmanufaktur Brandenburg és az AGC Glass Europe működött még. Mindkét gyártó 2025 első negyedévében megszüntette a gyártást, és a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények megerősítették, hogy a gyártás felfüggesztve maradt. |
|
(79) |
Az uniós gyártók jelezték, hogy az intézkedések fenntartása lehetővé tenné a termelés újraindítását, amint a piaci feltételek javulnak. A vizsgálat során azonban az uniós gyártók nem tudták alátámasztani ezt a prognózist. Nem nyújtottak be olyan elemet, amely bizonyítaná, hogy a piaci feltételek javulnának, sem pedig olyan kötelező erejű megállapodást, biztosított finanszírozást vagy operatív tervet, amely igazolná, hogy sor kerülhet az újraindításra, és ha igen, mikor. A Bizottság nem kapott olyan dokumentumot sem, amely igazolta volna a gyártás esetleges újraindítását vagy az érintett tevékenység átvételét, annak ellenére, hogy kifejezetten felajánlotta az uniós gyártóknak az ilyen bizonyítékok benyújtásának lehetőségét. |
|
(80) |
Ellenőrizhető információk hiányában a Bizottság ezért nem tudta megállapítani, hogy az intézkedések folytatását követően észszerűen előrelátható időn belül valószínűsíthető-e az uniós termelés újraindítása. |
|
(81) |
A Bizottság tudomása szerint a felülvizsgálati időszak elején már csak két uniós szolárüveggyártó maradt, a GMB és az AGC. A vizsgálat során a Bizottság konzultált a felhasználókkal és a szövetségekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék más gyártói is működnek-e az Unióban. A Bizottság más lehetséges gyártókkal is felvette a kapcsolatot; a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében azonban nem jeleztek semmilyen termelést vagy tevékenységet. A vizsgálat során egyetlen más gyártó sem jelentkezett. |
|
(82) |
A két ellenőrzött felhasználó, az UAB Soli Tek Cells és a SOLVIS d.o.o. azt állította, hogy a fentiek fényében a vizsgálatot haladéktalanul meg kell szüntetni azon az alapon, hogy az uniós gazdasági ágazat beszüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását. |
|
(83) |
A GMB ugyanis 2025 júliusában fizetésképtelenségi eljárást indított, majd ezt követően állítólag tárgyalásokat kezdett egy új befektetővel tevékenységeinek átvétele érdekében. |
|
(84) |
Ami a felhasználóknak a vizsgálat megszüntetésére irányuló kérelmét illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy ebben az időpontban a folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásra tekintettel korai lett volna azt a következtetést levonni, hogy az ágazat állandó jelleggel megszűnt. Így a Bizottság nem szüntette meg az eljárást az uniós gazdasági ágazat hiánya miatt. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy folytatja a vizsgálatot, és értékeli az összes rendelkezésre álló bizonyítékot. |
|
(85) |
A vizsgálat lezárásáig az uniós termelés nem indult újra, és a kérelmezők nem nyújtottak be ellenőrizhető bizonyítékot a lehetséges felvásárlásra vonatkozóan. |
|
(86) |
Az uniós szolárüveg-ágazat tulajdonképpen a felülvizsgálati időszak végéig nem kezdte újra tevékenységeit és nem nyitotta újra üzemeit a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása céljából. |
|
(87) |
Ilyen körülmények között nincs olyan, az alaprendelet 4. cikke értelmében vett uniós gazdasági ágazat, amelynek helyzete megvizsgálható lenne a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása céljából, sem olyan termelés, amelynek tekintetében a meglévő intézkedések továbbra is védelmet nyújthatnának. |
|
(88) |
A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat megszüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és észszerűen előre látható időszakon belül nem ellenőrizhető a gyártás újraindítása. Ebben az esetben a felülvizsgálati időszak végén nem zajlott uniós termelés, nem volt az alaprendelet 4. cikke értelmében vett uniós gazdasági ágazat, az uniós gazdasági ágazat helyzetét nem lehetett megvizsgálni és nincs arra utaló bizonyíték, hogy a gyártás újra fog indulni, így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű a kár folytatódása vagy megismétlődése. |
6. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(89) |
A vizsgálat megállapította, hogy nem valószínű a kár folytatódása vagy megismétlődése, ezért a fenti szakaszban foglalt következtetésekre tekintettel nem volt szükség az ok-okozati összefüggés elemzésére. |
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(90) |
Jóllehet a (88) preambulumbekezdésben foglalt megállapítás önmagában elegendő annak megállapításához, hogy az intézkedéseket nem kell fenntartani, a Bizottság a teljesség kedvéért és az alaprendelet 21. cikkével összhangban azt is megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók érdekeit is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(91) |
Az 5. szakaszban kifejtettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt beszüntette a szolárüveg gyártását, így jelenleg de facto nincs aktív uniós gazdasági ágazat. |
|
(92) |
Az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy az intézkedés meghosszabbítása helyreállítaná az ágazatot, feltéve, hogy javulnak a piaci feltételek. A (79) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt elutasítja ezt az állítást. |
|
(93) |
Az 1.8. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gyártók által benyújtott információk egyikét sem lehetett ellenőrizni. Tekintettel a kérelmező helyzetére és különösen arra, hogy ismételten nem tudta benyújtani a kért információkat, és nem tudta lehetővé tenni a benyújtott információk ellenőrzését, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta bizonyítani az intézkedések fenntartásához fűződő folyamatos és tényleges érdekét. |
|
(94) |
Következésképpen a jelenlegi helyzetben, mivel az uniós gazdasági ágazat nem gyártja ténylegesen a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és mivel nincs bizonyíték arra, hogy a gyártás újra fog indulni, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az uniós gazdasági ágazatnak érdekében állna meghosszabbítani azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági ágazatnak az általa már nem gyártott termékkel kapcsolatos esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmét szolgálják. |
7.2. A felhasználók érdeke
|
(95) |
A szolárüveg felhasználói fotovoltaikus modulok gyártóiból, a naphőenergia-ágazatból és bizonyos mértékben üvegházgyártókból állnak. |
|
(96) |
Valamennyi felhasználó az intézkedések fenntartása ellen érvelt. A felhasználók azzal érveltek, hogy az uniós szolárüveggyártás hiányában az intézkedések de facto adóként működnek. |
|
(97) |
A Bizottság két felhasználó, a szolárpanelek mindkét gyártója esetében távoli keresztellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során a Bizottság értékelte a vizsgálat két lehetséges eredményének hatását. |
|
(98) |
Az intézkedések fenntartása nem változtatna a felhasználók helyzetén. A Kínából származó szolárüvegre továbbra is dömpingellenes vámok vonatkoznának. Uniós gyártás hiányában azonban az uniós felhasználóknak nincs más választásuk, mint hogy importálják szolárüvegüket. Az intézkedések fenntartása ezért növelné a Kínából szolárüveget beszerző továbbfelhasználók költségeit, anélkül, hogy bármilyen védelmi előnyt biztosítana egy olyan upstream gazdasági ágazatnak, amely ténylegesen beszüntette működését. |
|
(99) |
Másrészt az intézkedések megszüntetése közvetlen pozitív hatást gyakorolna a felhasználók termelési költségeire. A vizsgálat megállapította, hogy a szolárüveg a szolárpanelgyártók költségszerkezetének jelentős részét teszi ki. A szolárüveg a szabványos modulok előállítási költségének körülbelül 12–18 %-át teszi ki. Figyelembe véve a gyártási időt és a Kínából történő szállítást, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználói gazdasági ágazatnak legalább négy hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy az intézkedések megszüntetéséből – az előállítási költségeik csökkentése formájában – előnyre tegyen szert, ami végső soron magasabb nyereséget vagy versenyképesség-növekedést eredményezne az Unióban. |
|
(100) |
Az erős árnyomással és szűk árréssel jellemezhető downstream piacon a felhasználók termelési költségeinek akár enyhe csökkenése is várhatóan fokozza az importált modulokkal való versenyképességüket. |
|
(101) |
Ennek alapján az intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekeit, ugyanakkor megszüntetésük fokozná a napelemmodulok downstream ágazatának versenyképességét anélkül, hogy kárt okozna az uniós gyártóknak, mivel egyikük sem működik ezen a piacon. |
7.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(102) |
A fentiek alapján az érintett érdekek mérlegelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn az intézkedések meghosszabbításához fűződő uniós érdekkel kapcsolatos kényszerítő okok. |
|
(103) |
Éppen ellenkezőleg, az uniós érdek elemzése, különösen a felhasználók érdeke, támogatja az intézkedések hatályon kívül helyezését. Aktív uniós gazdasági ágazat hiányában az intézkedések már nem szolgálják azt a célt, amelyre bevezették őket. |
8. KÖVETKEZTETÉS
|
(104) |
A fenti megfontolásokból következik, hogy a 470/2014/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára bevezetett és az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelettel kiterjesztett dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül kell helyezni. A (102) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn olyan uniós érdek, amely indokolná az intézkedések fenntartását. |
|
(105) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság hatályon kívül helyezi a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007 19 80 12, 7007 19 80 18, 7007 19 80 80 és 7007 19 80 85) alá tartozó, 300 ppm-nél kisebb vastartalmú, a 300–2 500 nm tartományban, AM 1,5 sugárzás mellett mérve 88 %-nál nagyobb napenergia-áteresztésű, az EN 12150 szabvány szerint mérve 250 °C-ig hőálló, az EN 12150 szabvány szerint mérve 150 K hirtelen hőmérséklet-változásnak ellenálló, az EN 1288-3 szabvány szerint mérve legalább 90 N/mm2 mechanikai szilárdságú, edzett nátronmész síküvegből álló szolárüveg behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámot és az említett behozatalra vonatkozó eljárást megszünteti.
(2) Az e hatályvesztési felülvizsgálat megindításának napjától a vámkezelt árukra vonatkozóan beszedett vámokat vissza kell fizetni, amennyiben a nemzeti vámhatóságoknál annak érdekében a vámok visszatérítésére és elengedésére vonatkozóan alkalmazandó uniós vámjogszabályoknak megfelelően kérelmet nyújtanak be, és a vámhatóság azt engedélyezi. A visszafizetés nem vonja maga után az érintett nemzeti vámhatóságok kamatfizetési kötelezettségét.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. október 19-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) A Bizottság 470/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 13.) a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 142., 2014.5.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/470/oj).
(3) A Bizottság (EU) 2015/1394 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 13.) az (EU) 2015/588 rendelettel módosított, a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 470/2014/EU végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK rendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követő módosításáról (HL L 215., 2015.8.14., 42. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/1394/oj).
(4) A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1225/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelete (2020. július 22.) a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 238., 2020.7.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1080/oj).
(6) A Bizottság 471/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 13.) a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 142., 2014.5.14., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/471/oj.
(7) A Bizottság (EU) 2020/1081 végrehajtási rendelete (2020. július 22.) a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 238., 2020.7.23., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1081/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1037/oj).
(9) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C, C/2024/6327, 2024.10.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6327/oj).
(10) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2025/4011, 2025.7.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/4011/oj).
(11) Az Európai Bizottság honlapja, https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2806.
(12) Az EU Pro Sun Glass, az Unió szolárüveg-kereskedelmi szövetsége az előző vizsgálat óta megszűnt.
(13) Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (https://www.gtis.com/gta/secure/htscty_wta.cfm).
(14) http://www.turkstat.gov.tr/Start.do.
(15) https://web.archive.org/web/20260312130325/https:/www.globalpetrolprices.com/Turkey/natural_gas_prices/.
(16) https://www.epdk.gov.tr/Home/En.
(17) https://www.invest.gov.tr/en/pages/home-page.aspx.
(18) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2024)91&lang=hu.
(19) Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, 15. o.
(20) Az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelet (55) és (56) preambulumbekezdése.
(21) Ugyanott, 3.2.2.4. szakasz.
(22) A Bizottság (EU) 2020/1336 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 25.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes polivinil-alkoholok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 315., 2020.9.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/1336/oj).
(23) Kína-jelentés, 10.1.1. szakasz.
(24) Kína-jelentés, 10.2.1.2. szakasz.
(25) Tizenharmadik ötéves földgázfejlesztési terv, elérhető a következő internetcímen: https://policy.asiapacificenergy.org/node/3044.
(26) Flat (Solar) Glass Group Co., Ltd, Xinyi Photovoltaic Industry (Anhui) Holdings Co., Ltd, Anhui Flat Solar Glass Co., Ltd, Hefei IRICO New Energy Co., Ltd és a Jinjin csoport.
(27) Kína-jelentés, 6.7.2. szakasz.
(28) Az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelet 3.2.2.7. szakasza.
(29) Kína-jelentés, 6. fejezet.
(30) Az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelet (92) preambulumbekezdése.
(31) Lásd a felülvizsgálati kérelem 4.2. szakaszát.
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/2314/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)