<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-395/16</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CC0395</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:779">EU:C:2017:779</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>17</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>17</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Saugmandsgaard ØE főtanácsnok indítványa – C‑395/16. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Doceram</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Henrik Saugmandsgaard Øe</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20171019">2017. október 19.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑395/16. sz. ügy</HT></P><P>DOCERAM GmbH</P><P>kontra</P><P>CeramTec GmbH</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Oberlandesgericht Düsseldorf [düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Szellemi és ipari tulajdon</KEYWORD><KEYWORD>Közösségi formatervezési minták</KEYWORD><KEYWORD>6/2002/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A 8. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A terméknek kizárólag a műszaki rendeltetése által meghatározott külső jellegzetességei</KEYWORD><KEYWORD>E fogalom körülhatárolása</KEYWORD><KEYWORD>Értékelési szempontok</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi formatervezési mintáról szóló, <DATE ISO="20011212">2001. december 12‑i</DATE> 6/2002/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatos.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="003" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 3., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o. Ezt a rendeletet később módosították, de e módosítások nem érintették a jelen ügyben releváns rendelkezéseket.</P></NOTE> Ez a rendelkezés, amely még nem képezte a Bíróság általi értelmezés tárgyát, kimondja, hogy a termék külső jellegzetessége, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye, ki van zárva az említett rendeletben biztosított oltalom hatálya alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot egy olyan peres eljárásban terjesztették elő, amely két olyan két társaság között folyik, amelyek közül az egyik társaság több lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom jogosultja, a másik pedig az ezen oltalmak által védett termékekhez hasonló termékek gyártója. Az előbbi abbahagyásra kötelezés iránti igényt érvényesít az utóbbival szemben, az utóbbi a válaszában azon oltalmi jogok érvénytelenségével érvelt, amelyek megsértésére az alapeljárás felperese hivatkozott. Viszontkeresetének alátámasztása érdekében az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárásra hivatkozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság a Bírósághoz intézett kérdéseivel egyrészt az e rendelkezés értelmében vett, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> fogalmának értelmezését, másrészt pedig annak meghatározását kéri, hogy miként kell megítélni, hogy az érintett formatervezési minták rendelkeznek‑e ilyen jellegzetességgel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>[a] műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik‑e az oltalmazhatóság feltételeit<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>E rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>Az oltalmazhatóság feltételei<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című 4. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>ha az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során; és</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 6/2002 rendeletnek az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Újdonság<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 5. cikke (1) bekezdésében kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>[ú]j a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>E rendeletnek az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Egyéni jelleg<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz […].</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az említett rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 8. cikke az (1) bekezdésben előírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>[n]em részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatala előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A DOCERAM GmbH egy német jog szerinti társaság, amely műszakikerámia‑alkatrészeket gyárt. Az autó‑, textilgép‑ és gépipari, továbbá a berendezés-gyártási ágazat vevői részére szállít. Több lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom jogosultja, amelyek három különböző formájú, azon belül pedig hatféle, hegesztésnél használandó tájoló csapot védenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A CeramTec GmbH szintén egy német jog szerinti társaság, amely kerámiából készült tájoló csapokat olyan változatokban állít elő és forgalmaz, amelyek azonosak az azon formatervezésiminta‑oltalomban részesülő változatokkal, amelynek a DOCERAM a jogosultja.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Ez utóbbi társaság a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) előtt keresetet nyújtott be a CeramTec ellen, többek között az oltalmi joga megsértésének abbahagyására kötelezés iránt. Az alapeljárás alperese az utóbbi oltalom megsemmisítésére irányuló viszontkeresetet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó termékek külső jellegzetességei esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van szó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) azzal az indokkal utasította el a DOCERAM által benyújtott keresetet, és semmisítette meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmakat, hogy ezek a formatervezési minták az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján nem részesülhetnek az e rendelet által biztosított oltalomban, mivel a formatervezést egyedül funkcionális megfontolások vezérelték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A DOCERAM fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi tartományi felsőbíróság). Ez utóbbi bíróság úgy vélte, hogy az alapügybeli jogvita megoldása érdekében jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazása érdekében – ahogyan azt többek között Németországban a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat egy része véli – az olyan tervezési alternatívák hiányát kell‑e megállapítani, amelyekkel ugyanaz a műszaki rendeltetés tölthető be, vagy pedig – ahogyan azt a megtámadott ítélet véli – objektív módon azt kell‑e meghatározni, hogy a kívánt rendeltetés az egyetlen elem volt‑e, amely a szóban forgó termék arculatát meghatározta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Ennélfogva az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság) a Bírósághoz <DATE ISO="20160715">2016. július 15‑én</DATE> érkezett <DATE ISO="20160707">2016. július 7‑i</DATE> határozatával felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>1)</NO.P><TXT>A [6/2002] rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – oltalmat kizáró – műszaki meghatározottságról van‑e szó akkor is, ha a formatervezési hatás a terméktervezés vonatkozásában nem bír jelentőséggel, és helyette a (műszaki) rendeltetés a formatervezést meghatározó egyetlen tényező?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Ha a Bíróság igenlő választ ad az első kérdésre: [m]ely szempont alapján kell megítélni azt, hogy a termék egyes külső jellegzetességeinek megválasztása egyedül a termék rendeltetésének megfontolásából ered‑e? Egy <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="00AB" ID="QE0012"/> irányadó‑e, és ha igen, hogyan határozható meg ez?<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A DOCERAM, a CeramTec, a görög kormány és az Egyesült Királyság kormánya, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket a Bírósághoz. A <DATE ISO="20170629">2017. június 29‑én</DATE> tartott tárgyaláson mindegyikük terjesztett elő szóbeli észrevételeket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> fogalomról (első kérdés)</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdés tartalmáról és a fennálló álláspontokról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az alapügyben szóban forgó formatervezési minták a 6/2002 rendelet 5. és 6. cikkében foglalt előírásoknak megfelelően egyaránt újak és egyéni jellegűek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>E rendelet (19) preambulumbekezdése azt is kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>[a] közösségi formatervezésiminta‑oltalom nem tartható fenn, ha a formatervezési minta nem új és más formatervezési mintákkal összevetve nincs egyéni jellege<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>.</P></NOTE> Azt kérdezi, hogy azok oltalmát mindazonáltal ki kell‑e zárni e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely előírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>[n]em részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>, figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben e bíróság által <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>alternatíváknak<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> minősített formatervezési megoldások fordulnak elő, hiszen azokkal ugyanaz a műszaki hatás érhető el, mint a szóban forgó formatervezési mintákkal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban előadott tényezők és azon összefüggés alapján, amelybe ez a határozat illeszkedik, számomra úgy tűnik, hogy az <HT TYPE="ITALIC">előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés</HT> lényegében annak meghatározását kéri a Bíróságtól, hogy az ilyen <HT TYPE="ITALIC">formatervezési alternatívák</HT> fennállásának puszta megállapítása alapján le lehet‑e vonni azt a következtetést, hogy a vitatott formatervezési minták nem kizárólag az érintett termékek műszaki rendeltetésének következményei, és ennélfogva azok nem tartoznak az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás hatálya alá, <HT TYPE="ITALIC">vagy</HT> hogy ebből a szempontból az‑e a releváns kritérium, hogy e termékekkel kapcsolatban <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/><HT TYPE="ITALIC">esztétikai megfontolások</HT><QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> vagy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/><HT TYPE="ITALIC">formatervezési hatás</HT><QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> alapján<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Ez utóbbi kifejezés az említett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben szerepel, míg az előbbi az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásában található.</P></NOTE> választott‑e azok szerzője valamely konkrét formatervezési megoldást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Másképpen megfogalmazva, a CeramTec szerint arról a kérdésről van szó, hogy az említett 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazása feltétlenül azt írja‑e elő, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>az [alap]eljárás keretében teljeskörűen kell vizsgálni, hogy a formatervezés tekintetében nincs‑e semmilyen lehetséges alternatíva, illetve pontosabban azt, hogy az összes lehetséges megjelenési alternatíva eltérő műszaki rendeltetést tölt‑e be <HT TYPE="ITALIC">vagy</HT> legalábbis hogy az [ebben a rendelkezésben előírt] kizáró ok akkor is alkalmazandó‑e, ha a megjelenés kizárólag annak következménye, hogy pontos műszaki megoldást kell elérni, és hogy az esztétikai megfontolások következésképpen nem relevánsak<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> (kiemelés tőlem).</P></NOTE> Arra az esetre, ha a Bíróság ez utóbbi kritériumot fogadja el, a kérdést előterjesztő bíróság ezt követően a <HT TYPE="ITALIC">második kérdéssel</HT> arra szeretne választ kapni, hogy miként kell megítélni, hogy egy termék egyes külső jellegzetességeit kizárólag műszaki követelmények határozták‑e meg, vagy sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a feltett kérdés az eddigiekben mind a jogirodalomban, mind a tagállami bíróságok és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) [korábban Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)] döntéshozatali gyakorlatában elfogadott különböző álláspontokra tekintettel komoly kétséget vet fel a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezési módjával kapcsolatban. Ebben a tekintetben két jogi elmélet áll szemben egymással, amelyek a gyakorlatban homlokegyenest ellenkező eredményre vezethetnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Az <HT TYPE="ITALIC">első elmélet</HT> szerint az ebben a rendelkezésben foglalt eltérés csak akkor alkalmazandó, ha megállapítást nyer, hogy semmilyen formatervezési alternatíva nem teszi lehetővé ugyanazon műszaki rendeltetés betöltését, mint amelyet az érintett formatervezési minta tölt be, mivel az ilyen alternatívák léte arra mutat rá, hogy a szóban forgó forma nem egyedül az említett 8. cikk (1) bekezdése szerinti műszaki rendeltetés következménye. Ez az értelmezés az általában a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/><HT TYPE="ITALIC">formák sokféleségének</HT><QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> nevezett kritériumon alapul, amely szerint ha egy terméknek vannak olyan más formái, amellyel ugyanaz a műszaki rendeltetés tölthető be, e termék formatervezése oltalomban részesülhet, mivel a formák ezen<?PAGE NO="5"?> skálája azt bizonyítja, hogy ilyen esetben a termék alkotóját ez a rendeltetés nem kötötte, hanem ezen formák közül a formatervezési minta kialakítása során szabadon választhatott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd többek között: a jelen indítvány 20. pontjához tett vonatkozó lábjegyzetekben megjelölt forrásokat.</P></NOTE> Így értelmezve ez a rendelkezés azon viszonylag ritka esetekben alkalmazandó, amikor az érintett formatervezés az egyetlen, amely elérni kívánt műszaki hatás elérését biztosítja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság) kiemeli, hogy ezen első elmélet alkalmazása – amelyet tudomásom szerint a jogirodalom egy része többek között Németországban,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Lásd többek között: Ruhl, O., <HT TYPE="ITALIC">Gemeinschaftsgeschmacksmuster – Kommentar</HT>, Carl Heymanns Verlag, Köln, 2. kiadás, 2010., 222. o., 22. pont. Úgy tűnik, hogy ezt a megközelítést a német kormány is támogatta egy, az említett 8. cikk (1) bekezdéséhez hasonló uniós jogi rendelkezés átültetése során (lásd: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>Design law: individual character, visibility and functionality<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>, <HT TYPE="ITALIC">International Review of Intellectual Property and Competition Law</HT>, 2005., 3. szám, 308. o.).</P></NOTE> valamint Belgiumban,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd: Kaesmacher, D. és Duez, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>Le nouveau règlement (CE) n<HT TYPE="SUP">o</HT> 6/2002 sur les dessins ou modèles communautaires<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>, <HT TYPE="ITALIC">J.T.D.E</HT>., 2002., 92. sz., 186. o., 15. pont; Massa, C.‑H. és Strowel, A., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>Community Design: Cinderella Revamped<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>, <HT TYPE="ITALIC">E.I.P.R</HT>., 2003., 25 (2) kötet, 72. o., valamint De Visscher, F., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>La protection des dessins et modèles<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, <HT TYPE="ITALIC">Guide juridique de l’entreprise</HT>, Kluwer, Brüsszel, 2. kiadás, 2005., 370. pont, amelyben az szerepel, hogy a formák sokféleségére vonatkozó kritériumot alkalmazták a Benelux rendszerben korábban létező szabályhoz hasonló szabály tekintetében (lásd a legutóbb <DATE ISO="20020620">2002. június 20‑án</DATE> módosított, a formatervezési mintákra vonatkozó egységes benelux törvény 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját).</P></NOTE> illetve Franciaországban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd többek között: Passa, J., <HT TYPE="ITALIC">Droit de la propriété industrielle –1. kötet: Marques et autres signes distinctifs, dessins et modèles</HT>, L.G.D.J., Párizs, 2. kiadás, 2009., 708–712. o., valamint Binctin, N., <HT TYPE="ITALIC">Droit de la propriété intellectuelle – Droit d’auteur, brevet, droits voisins, marque, dessins et modèles</HT>, L.G.D.J., Párizs, 2. kiadás, 2012., 296. o.</P></NOTE> támogat – nemcsak a nemzeti ítélkezési gyakorlatban – Németországban és más tagállamokban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Két német bírósági határozatra (a továbbiakban: OLG Düsseldorf, GRUR‑RR 2012, 200 (205) – Tablet‑PC; LG Düsseldorf, Beck RS 2015, 05506) és a Court of Appeal (England &amp; Wales) (Civil Division) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales, polgári tanács], Egyesült Királyság) Landor &amp; Hawa International Ltd kontra Azure Designs Ltd ítéletére, [2006] EWCA Civ 1285, 30. és azt követő pontok, történik hivatkozás. Megjegyzem, hogy ezt az elméletet Spanyolországban is elfogadták (lásd többek között: Juzgado de lo Mercantil n<HT TYPE="SUP">o</HT> 2 de Alicante [alicantei 2. sz. kereskedelmi bíróság, Spanyolroszág] <DATE ISO="20121128">2012. november 28‑i</DATE> Jose Antonioy Hostel Drap SL kontra Napkings SL ítélete, 2. jogalap).</P></NOTE> egyaránt –, hanem az EUIPO gyakorlatában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A kérdést előterjesztő bíróság többek között az OHIM megsemmisítési osztályának <DATE ISO="20070403">2007. április 3‑i</DATE> ICD 3150. sz. Lindner Recyclingtech kontra Franssons Verkstäder határozatára hivatkozik, 20. pont. Pontosítom, hogy ezt a határozatot a jelen indítvány 13. lábjegyzetében említett határozat hatályon kívül helyezte.</P></NOTE> is elterjedt. A Bírósághoz előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a DOCERAM az egyetlen olyan fél, amely a jelen eljárásban ezt az álláspontot képviseli.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Egy ezzel <HT TYPE="ITALIC">versengő elmélet</HT> szerint a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárást akkor kell alkalmazni, amikor a szóban forgó formatervezés jellegzetességei kizárólag valamilyen műszaki megoldás kidolgozásának szükségességével magyarázhatók, anélkül, hogy esztétikai megfontolások a legkisebb mértékben is befolyást jelentettek volna, mivel tehát nem volt semmilyen olyan alkotó tevékenység, amelyet a formatervezési mintaoltalmi jog alapján védeni kell. Ez az elmélet, amely az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/><HT TYPE="ITALIC">ok‑okozati összefüggésre</HT><QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> vonatkozó kritériumhoz kapcsolódik, azon ok beazonosítását írja elő, amely miatt a termék tervezője a vitatott jellegzetességet megválasztotta.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd többek között: Stone, D., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>Le droit européen des dessins et modèles a 10 ans<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, <HT TYPE="ITALIC">Magazine de l’OMPI</HT>, 2013., 6. sz., 18. o., valamint Brancusi, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>Article 8 CDR<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>, <HT TYPE="ITALIC">Community Design Regulation (EC) No 6/2002 – A Commentary</HT>, szerkesztő: G. N. Hasselblatt, C. H. Beck, München, 2015., 137 és azt követő pontok, 34–48. pont.</P></NOTE> Így értelmezve, az említett 8. cikk (1) bekezdése minden olyan esetben alkalmazandó, amikor egy meghatározott műszaki rendeltetés betöltésének szükségessége volt az egyetlen körülmény, amely a szóban forgó formatervezést meghatározta, anélkül, hogy annak arculata vagy esztétikai minősége befolyást gyakorolt volna, és az ugyanezen rendeltetés betöltésére alkalmas formatervezési alternatívák esetleges fennállása nem meghatározó.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Bár a Bíróságot természetesen nem kötik ezek a korábbi állásfoglalások, kiemelem, hogy az EUIPO – miután az elmúlt időszakban a formák sokféleségének elmélete felé hajlott – a legutóbbi döntéshozó gyakorlatában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Azaz az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának a Lindner Recyclingtech kontra Franssons Verkstäder, ún. <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>Chaff cutters<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/>‑ügyben hozott R 690/2007‑3. sz. <DATE ISO="20091022">2009. október 22‑i</DATE> határozata óta. Kiemelem, hogy ez a határozat fellebbezés és felülvizsgálat tárgyát képezte, amelyek során sem a Törvényszék, sem pedig a Bíróság nem foglalt állást az említett 8. cikk érdemi alkalmazásával kapcsolatban (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100510">2010. május 10‑i</DATE>. <NAME.CASE>Franssons Verkstäder kontra OHIM – Lindner Recyclingtech [Szalmatörő]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑98/10</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:180">EU:T:2010:180</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100909">2010. szeptember 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Franssons Verkstäder kontra OHIM és Lindner Recyclingtech</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑290/10 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:511">EU:C:2010:511</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> az ok‑okozati összefüggés elméletét választotta, és úgy vélte, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése elutasítja a termék olyan külső jellegzetességének oltalomban való részesítését, amelyet kizárólag annak érdekében választottak meg, hogy e termék számára lehetővé tegyék a műszaki rendeltetésének betöltését, azon jellegzetességekkel ellentétben, amelyeket legalább is bizonyos mértékben a termék vizuális megjelenésének javítása érdekében választottak, amely jellegzetességek oltalomban részesülnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Lásd: az OHIM‑nak az R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 28. és azt követő pontok, különösen a 35. és a 36. pont. Az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>alternatív formákra<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> vonatkozó kritérium elutasítását kifejezetten megerősítették az EUIPO‑nak a lajstromozott közösségi formatervezési minták megsemmisítésére vonatkozó kérelmek vizsgálatával kapcsolatos irányelveiben, <DATE ISO="20170201">2017. február 1</DATE>‑jei változat, 30. o., 5.3.3. pont, amelyek többek között az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának az R 1517/2014‑3 és R 2114/2014‑3. sz., ún. <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>Tömlők<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> egyesített ügyekben hozott <DATE ISO="20160127">2016. január 27‑i</DATE> határozatát idézik (lásd a 65. pontot). Ezt a fejlődést végigkövette: Barber Giner, T., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>Estética y funcionalidad: alcance de la prohibición del diseño funcional en la legislación nacional y comunitaria<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, <HT TYPE="ITALIC">Diario La Ley</HT>, 8422. sz., XXXV. évfolyam, <DATE ISO="20141117">2014. november 17.</DATE>, 768–770. o., valamint Brancusi, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>Design determined by the product’s technical function: arguments for an autonomous test<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, <HT TYPE="ITALIC">E.I.P.R</HT>., 2016., 38 (1). fejezet, 25. és azt követő pontok.</P></NOTE> Úgy tűnik, hogy az ítélkezési gyakorlat hasonló fejlődésen ment keresztül többek között Franciaországban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd többek között: Greffe, F. és Greffe, P., <HT TYPE="ITALIC">Traité des dessins et des modèles – France, Union européenne, Suisse, continent américain</HT>, LexisNexis, Párizs, 9. kiadás, 2014., 155–186. o., valamint Raynard, J., Py, E. és Tréfigny, P., <HT TYPE="ITALIC">Droit de la propriété industrielle</HT>, LexisNexis, Párizs, 2016., 534–536. o.</P></NOTE> és az Egyesült Királyságban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Az Egyesült Királyság kormánya a High Court of Justice‑nak (England &amp; Wales), (legfelsőbb bíróság [Anglia és Wales], Egyesült Királyság), a Dyson Ltd kontra Vax ügyben hozott ítéletére ([2010] EWHC 1923 [Pat], 23–31. pont) hivatkozva rámutat, hogy a pozitív jog jelenlegi állapota az OHIM‑nak az R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozatának felel meg.</P></NOTE> A jelen ügyben a CeramTec, a görög kormány, az Egyesült Királyság kormánya, valamint a Bizottság<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>A Bizottság úgy véli, hogy a formatervezési alternatívák fennállását mindazonáltal figyelembe kell venni a forma esztétikai értékének egyéb mutatói között, amelyeket az eljáró bíróságnak kell megítélnie. Lásd továbbá a jelen indítvány 64. pontját.</P></NOTE> egyaránt ez utóbbi elmélet mellett foglalt állást. Én is ezt az álláspontot képviselem a következő okok miatt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A javasolt értelmezés alapjairól</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt megállapítható, hogy a DOCERAM állításával ellentétben a 6/2002 rendelet rendelkezéseinek <HT TYPE="ITALIC">szövege</HT> nem ad közvetlenül hasznos tájékoztatást az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés megválaszolásához, mivel a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalom, amely a 8. cikk (1) bekezdésben található, ugyanitt nincs meghatározva, és semmilyen értékelési szempont sincs előírva. Különösen, semmilyen említés nem történik az érintett termékkel szembeni formatervezési alternatívák hiányával kapcsolatos kritériumról, amelyet a formák sokféleségére vonatkozó elmélet hívei támogatnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően, az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből az következik, hogy amennyiben egy uniós jogi aktus nem tartalmaz kifejezett utalást a tagállamok jogára egy sajátos fogalom meghatározását illetően – mint a jelen esetben –, ezt a fogalmat önállóan kell értelmezni, amelyet a Bíróság a szóban forgó szabályozás általános rendszerét, célkitűzéseit és keletkezését figyelembe véve vizsgál.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170309">2017. március 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Pula Parking</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑551/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:193">EU:C:2017:193</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170907">2017. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Schottelius</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑247/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:638">EU:C:2017:638</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A 6/2002 rendelet <HT TYPE="ITALIC">általános rendszerét</HT> illetően megjegyzem, hogy e rendelet (10) preambulumbekezdése érdekes megvilágításba helyezi, azonban korlátozott képet ad arról, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének milyen jelentést kell tulajdonítani, amikor kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>[a] műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Végül felidézem az említett preambulumbekezdés ezen mondata első részének a 8. cikk (1) bekezdésében foglalt célok vonatkozásában fennálló következményeit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd a jelen indítvány 38. és azt követő pontjait.</P></NOTE> Az e mondat második részét illetően<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Pontosítom, hogy az ezen (10) preambulumbekezdés francia változatában – amely a jelen indítvány eredeti nyelve – a szóban forgó mondat végén található említés a német változatban egy második mondatot képez, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik.</P></NOTE> a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az ok‑okozati összefüggés elméletének ellenzői arra hivatkoznak, hogy ez az elmélet – amely a termék tisztán műszaki jellegzetességeinek a díszítőelemektől való szétválasztására irányul – ellentmondásba kerül azzal a megfogalmazással, amely szerint az oltalomban való részesítéshez nem szükséges, hogy egy formatervezési mintának esztétikai jellegzetességei legyenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Igaz, hogy egy ilyen előírás a 6/2002 rendelet 4–6. cikkében sem szerepel kifejezetten, amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyektől a közösségi formatervezésiminta‑oltalom függ. Ugyanebből a szempontból e rendelet (10) preambulumbekezdése első mondatának vége kifejti, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében előírt megtagadási ok alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak az esztétikai jellegzetességgel rendelkező formák részesülhetnek a formatervezésiminta‑oltalomban. Az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> kifejezés véleményem szerint csak azt jelenti, hogy az oltalomban részesüléshez nem elengedhetetlen feltétel, hogy a szóban forgó termék megjelenésének esztétikai vetülete legyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A CeramTechez, valamint a görög kormányhoz és az Egyesült Királyság kormányához hasonlóan úgy vélem, hogy még ha a szóban forgó termék esztétikai értékei nem is jelentenek az ezen oltalomban való részesítés tekintetében meghatározó értékelési kritériumot, hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a közösségi formatervezési minta‑oltalommal nem a termékek vizuális megjelenését kívánják oltalomban részesíteni. Ugyanis, ahogyan arra az OHIM – jelenleg EUIPO – rámutatott,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd: az OHIM R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 34. pont.</P></NOTE> egyrészről a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>formatervezési minta<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> fogalmának meghatározásából – amely kifejezetten a termék <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>megjelenésére<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> hivatkozik –,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/>formatervezési minta<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> a következőképpen van meghatározva: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/>a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/>.</P></NOTE> másrészt pedig a láthatósággal kapcsolatos előírásokból – amelyek e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd a jelen indítvány 5. pontjában foglalt hivatkozást.</P></NOTE> és (12) preambulumbekezdésében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A (12) preambulumbekezdés értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>[a]z oltalom nem terjedhet ki azokra az alkotóelemekre, amelyek a termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, illetve az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók […]<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>.</P></NOTE> egyaránt szerepelnek – egyértelműen következik, hogy a külső megjelenés vizsgálata – annak konkrét hozadékától<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Az Egyesült Királyság kormánya is a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/>hozadék<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> kifejezést használta, és kifejtette, hogy az nem szerepel a 6/2002 rendeletben, mindezt annak érdekében, hogy a jelen ügyhöz hasonlóan arra a kérdésre utaljon, hogy a formatervezési minta a terméket a megjelenésénél fogva ténylegesen vonzóvá teszi‑e.</P></NOTE> függetlenül – meghatározó a közösségi formatervezésiminta‑oltalomból eredő jogok megszerzése szempontjából.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170921">2017. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑361/15 P és C‑405/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:720">EU:C:2017:720</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 62. és azt követő pontok).</P></NOTE> Hozzáteszem, hogy a hangsúly a rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében is a vizuális megjelenésen van, amely bekezdés előírja, hogy az érintett terméknek az oltalom tárgyát képező korábbi alkotásoktól megkülönböztethetőnek kell lennie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Ezen (1) bekezdés szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>[a] közösségi formatervezésiminta‑oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ennélfogva véleményem szerint a 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdésének szövegével összeegyeztethető e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének akként történő értelmezése, hogy az nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szóban forgó jellegzetességek valamely termék műszaki rendeltetése betöltésének egyetlen módját jelentik, hanem azokra is, amikor az ezen rendeltetés betöltésének szükségessége az egyetlen tényező, amely e jellegzetességek megválasztására magyarázatot ad. Másképpen megfogalmazva, úgy vélem, hogy meg kell állapítani, hogy a termék külső<?PAGE NO="8"?> jellegzetességei kizárólag az adott műszaki hatás elérésére irányuló cél következményei, valamint hogy ennélfogva azok az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás hatálya alá tartoznak, amennyiben nyilvánvaló, hogy más jellegű, különösen vizuális megfontolások semmilyen szerepet nem játszottak az érintett formatervezési minta megválasztásában. A központi kérdés az, hogy meddig tartanak a termék műszaki rendeltetéséhez kapcsolódó formai követelmények, és hol kezdődik a termék szerzőjének választási szabadsága.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Konkrétan a műszaki rendeltetés például nagyobb tapadás, kényelem, komfort, hatékonyság vagy biztonság biztosítására irányulhat a díszítő, esztétikai vagy fantáziaformákkal ellentétben (lásd: Cohen, D., <HT TYPE="ITALIC">Le droit des dessins et modèles – Droit communautaire, droit international, droit français et autres droits étrangers</HT>, Economica, Párizs, 2. kiadás, 2004., 65. pont, valamint Greffe, F. és Greffe, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 159. pont).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Annak megállapítása, hogy e rendelkezésnek eltérést engedő jellege van, amelyből az következik, hogy azt a kérdést előterjesztő bíróság szerint szigorúan kell értelmezni, nem kérdőjelezi meg az elemzésemet. Ez a megállapítás ugyanis önmagában nem eredményezheti egy olyan kritérium, a jelen esetben a formák sokféleségére vonatkozó kritérium, elfogadását, amely kétségtelenül jobban korlátozza azokat az eseteket, amikor a kizárás alkalmazható,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Lásd a jelen indítvány 19. pontjának végét.</P></NOTE> és amelynek azonban nincs egyértelmű jogi alapja sem a 6/2002 rendelet szövegében, sem pedig annak eredete, illetve az uniós jogalkotó által meghatározott céljai tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az általam javasolt értelmezést véleményem szerint egy, a 6/2002 rendelet és különösen az annak 8. cikke (1) bekezdésének <HT TYPE="ITALIC">keletkezéséről</HT> szóló tanulmány is megerősíti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A CeramTec az alapján állítja azt, hogy a formák sokféleségére vonatkozó kritériumot nem lehet alkalmazni, hogy ennek az uniós szabályozásba történő bevezetéséről szóló javaslatot nem fogadták el. A görög kormány e rendelet előkészítő munkálatai alapján is számos érvet hoz fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben rámutatok arra, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló 1991. évi Zöld Könyvében a Bizottság azt, hogy a kizárólag a szóban forgó termék műszaki rendeltetésétől függő jellegzetességek nem részesülhetnek oltalomban – amely szabály a tagállamok nagy többségében már létezett<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Egyes korábbi nemzeti rendszerekkel kapcsolatban lásd többek között: Mouncif‑Moungache, M., <HT TYPE="ITALIC">Les dessins et modèles en droit de l’Union européenne</HT>, Thèse, Bruylant, Brüsszel, 2012., 121. és azt követő oldalak.</P></NOTE> – olyan megjegyzésekkel magyarázta, amelyek tartalma számomra úgy tűnik, hogy a formák sokféleségének elmélete és az ok‑okozati összefüggés elmélete között mozog, amelyek véleményem szerint az említett termék végső formája tekintetében a formatervezési alternatívák hiányához, illetve a végső forma kialakítása során a tervező kreatív hozzájárulásának hiányához kapcsolódnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>1991. júniusban közzétett munkadokumentum (III/F/5131/91‑FR), 65. o., 5.4.6. pont: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/><HT TYPE="ITALIC">Ha</HT> valamely műszaki hatás <HT TYPE="ITALIC">csak egy adott formával</HT> érhető el, a formatervezési minta nem részesülhet oltalomban. Ugyanakkor, <HT TYPE="ITALIC">ha a szerző több forma közül választhat</HT> a kívánt műszaki hatás elérése érdekében, a szóban forgó jellegzetességek oltalomban részesülhetnek. Ekképpen a kizárás […] pontosan a szerzői jogról szóló szabályozásban előírt ötlet/kifejezés dichotómiájának felel meg. <HT TYPE="ITALIC">Valójában</HT> ez azt jelenti, hogy egy termék meghatározott hatás céljából való tervezése során történő <HT TYPE="ITALIC">választás hiányában</HT> <HT TYPE="ITALIC">semmilyen személyes kreativitás nem merül fel</HT>, következésképpen nincs mit oltalomban részesíteni<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> (kiemelés tőlem).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A Bizottságnak a 6/2002 rendelet elfogadásához vezető 1993. évi eredeti javaslatában a 9. cikk (1) bekezdésének (jelenleg e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése) címe a következő volt: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>Nem önként választott formatervezési minták […]<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>, a szövege pedig a következő: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0045" ID="QS0045"/>Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a formatervezési minta, amennyiben a műszaki rendeltetés semmilyen szabadságot nem hagy a termék önként választott külső jellegzetességei tekintetében<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd a közösségi formatervezési mintákról szóló, <DATE ISO="19931203">1993. december 3‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (COM(93) 342 végleges, 70. o.). Az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0046" ID="QS0046"/>önként választott<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> kifejezést a Gazdasági és Szociális Bizottság kifogásolta (lásd az <DATE ISO="19950222">1995. február 22‑i</DATE> véleményt, <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="110" PAGE.FIRST="14" DATE.PUB="1995">HL 1995. C 110., 14. o.</REF.DOC.OJ>, 5.7. pont).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>E rendeletjavaslat indokolása,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Az indokolás 8.2. pontja értelmében (COM(93) 342 végleges, 9. o.) <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0047" ID="QS0047"/>[a] formatervezési minták a termék külső jellegzetességei, amelyek érzékszervvel felfoghatóak. Semmilyen esztétikai kritériumot nem lehet figyelembe venni. Az esztétikai és a funkcionális formatervezési minták megkülönböztetés nélkül oltalomban részesítendők. Ugyanakkor azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei, és amelyek semmilyen szabadságot nem hagynak az önként választott elemek tervezése során, nem részesülnek oltalomban […]<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/>.</P></NOTE> valamint a 9. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentár<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az e rendelkezéshez fűzött kommentár szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0048" ID="QS0048"/>[a] rendelet nem tesz különbséget az esztétikai és a funkcionális formatervezési minták között; azok ugyanolyan módon részesülnek oltalomban. Rendkívüli esetekben a formának változtatási lehetőség nélkül kell igazodnia a rendeltetéshez. Ebben az esetben a szerző nem hivatkozhat arra, hogy az eredmény az ő személyes kreativitásának gyümölcse. A formatervezési mintának tehát nincs semmilyen egyéni jellege, és nem részesülhet oltalomban. […] A rendelkezés tehát csak akkor zárja ki az oltalmat, ha semmilyen szabadság nincsen önként választott elemek beemelésére<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> (COM(93) 342 végleges, 18. pont).</P></NOTE> mindenekelőtt kifejtik, hogy a termék esztétikai vetülete önmagában nem meghatározó, mivel a bizonyos esztétikum felé hajló formatervezési minták, valamint azok, amelyek bizonyos hasznosságnak felelnek meg, egyaránt ugyanolyan módon részesíthetők oltalomban. Különösen, ezek a szövegkivonatok kiemelik, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalmat azon ritka esetekben kell megtagadni, amikor <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0049" ID="QS0049"/>a formát a rendeltetése határozza meg, esetlegesen létező variációk lehetősége nélkül<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>, mivel tehát a szerző <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0050" ID="QS0050"/>semmilyen szabadsággal<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> nem rendelkezik a termék tervezése során, és így <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0051" ID="QS0051"/>[tehát] nem hivatkozhat arra, hogy az eredmény az ő személyes kreativitásának gyümölcse<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>, valamint hogy e formatervezési minta <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0052" ID="QS0052"/>egyéni jellegzetességgel<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> rendelkezik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Hasonlóképpen, e javaslat (9) preambulumbekezdése azokra a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0053" ID="QS0053"/>formatervezési minták[ra vonatkozik, amelyek] egy műszaki követelménynek való megfelelést szolgálják, és a szerzőjük számára semmilyen lehetőség nem hagynak arra, hogy azokat különböző, illetve önként választott jellegzetességgel ruházza fel<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> (63. o.), a 27. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentár pedig arra az esetre [hivatkozik], amikor a formatervezési minta megkülönböztető jellegzetességei azért nem részesülhetnek az oltalomban, mert azok teljes egészében egy olyan műszaki rendeltetés következményei, amely semmilyen szabadságot nem hagy a formatervezési minta önként választott módon történő megtervezésére” (27. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Egyébként az 1999. évi módosított javaslatból<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Lásd: a közösségi formatervezési mintákról szóló, <DATE ISO="19990621">1999. június 21‑i</DATE> tanácsi rendelet módosított javaslata (COM(1999) 310 végleges), a 9. cikkre vonatkozó megjegyzések.</P></NOTE> kitűnik, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének akkori szövegét összhangba hozták a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P><DATE ISO="19981013">1998. október 13‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="289" PAGE.FIRST="28" DATE.PUB="1998">HL 1998. L 289., 28. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 120. o.).</P></NOTE> amely irányelv célja a szóban forgó területen alkalmazandó tagállami szabályozások harmonizálása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Szabályozások, amelyek hatásai az érintett tagállam területére korlátozódnak a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszerrel ellentétben (lásd e rendelet (1)–(6) preambulumbekezdését).</P></NOTE> Ugyanakkor a 98/71 irányelv előkészítő munkálatai megerősítik, hogy a termék tervezése során a szerző választási szabadságának hiányát, valamint azt, hogy a megválasztott forma kizárólag a műszaki rendeltetés következménye, a kezdetektől fogva, az ezen irányelvre vonatkozó, 1993. évi eredeti javaslatban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Ezen <DATE ISO="19931203">1993. december 3‑i</DATE> eredeti irányelvjavaslat (COM(93) 344 végleges) 7. cikke (1) bekezdésének szövege a következő volt: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0054" ID="QS0054"/>A formatervezési minta lajstromozása alapján nem keletkezik oltalom, amennyiben valamely műszaki rendeltetés betöltése semmilyen szabadságot nem hagy a termék önként választott külső jellegzetességeit illetően<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>, és az indokolása szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0055" ID="QS0055"/>a verseny erősödni fog azokban a szektorokban, ahol a formatervezési minták nem részesülnek oltalomban például azért, mert amiatt, hogy a terméknek egy műszaki rendeltetést kell betöltenie, nem marad szabadság a szerzője számára<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> (lásd a 14. és a 23. pontot).</P></NOTE> és az 1996. évi módosított javaslatban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd az <DATE ISO="19960221">1996. február 21‑i</DATE> módosított irányelvjavaslatban (COM(96) 66 végleges) a 7. cikk (1) bekezdéshez fűzött kommentárt, amely megjegyzi, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0056" ID="QS0056"/>[m]ég ha azt a kérdést, hogy egy formatervezési mintának van‑e esztétikai dimenziója, nem is veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy ez a formatervezési minta megfelel‑e az oltalomban való részüléshez a javaslatban előírt feltételeknek, egyesek szükségesnek ítélték egy azt előíró rendelkezés beiktatását, hogy az oltalom nem biztosítható azokban a rendkívül ritka esetekben, amikor a forma a rendeltetés következménye. [A] Bizottság úgy vélte, hogy egyértelműbb kijelentésre van szükség, figyelembe véve többek között a (2) bekezdésre vonatkozó módosítási javaslatot<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> (8. o.) Ezen 7. cikk (1) bekezdése ezentúl arra <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0057" ID="QS0057"/>a külső jellegzetesség[re vonatkozik], amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/>, amely megfogalmazást a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése átvesz.</P></NOTE> egyaránt meghatározó tényezőnek tekintették az oltalom megtagadása tekintetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Számomra úgy tűnik, hogy semmilyen, a formatervezési alternatívák fennállásának vagy a formák sokféleségének megfelelő kritériumot nem fogadtak el a fent hivatkozott szövegtervezetekben, hanem inkább az ok‑okozati összefüggésre vonatkozó kritériumot részesítették előnyben. Ugyanis egyáltalán nem követelmény, hogy a szóban forgó jellegzetesség <HT TYPE="ITALIC">az egyetlen mód</HT> legyen, amelynek köszönhetően a kívánt műszaki rendeltetés betölthető. A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerinti kizárást lényegében a tervezőnek a termék megjelenésével kapcsolatos, kreatív jellegű<?PAGE NO="10"?> tevékenységének hiánya magyarázza, mivel csak az említett rendeltetéstől független szellemi erőfeszítés eredményeként létrejött hozzáadott érték igazolja a formatervezésiminta‑oltalmat. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben az EUIPO is hajlott arra, hogy a döntéshozó gyakorlatában előtérbe helyezze azt a kérdést, hogy a szerző rendelkezett‑e mozgástérrel a szóban forgó termék kialakítása során.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd: Brancusi, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0058" ID="QS0058"/>Article 8 CDR<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/>, 12. lábjegyzetben idézett mű, 140. o., 47. pont, valamint a legutóbbi, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0059" ID="QS0059"/>rugalmasabbnak<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> minősített, a Bizottság kérésére készített tanulmányról szóló, <DATE ISO="20160603">2016. június 3‑i</DATE> jelentésben (<HT TYPE="ITALIC">Legal review on industrial design protection in Europe</HT>, 89., 91. és 92. o.) hivatkozott megközelítés.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Az említett rendelet és különösen a 8. cikkének (1) bekezdése által követett <HT TYPE="ITALIC">célokat</HT> illetően a felek nem vitatják, mindamellett pedig az véleményem szerint tagadhatatlan, hogy ez a rendelkezés főként annak megakadályozására irányul, hogy egy termék kizárólag műszaki eredetű jellegzetességei azoknak közösségi formatervezési mintaként történő oltalomban részesítésével <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0060" ID="QS0060"/>monopolizálhatók<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Az eredeti javaslat indokolásának 8.2. pontja (COM(93) 342 végleges, 9. o.) értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0061" ID="QS0061"/>[…] azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei, nem részesülnek oltalomban annak érdekében, hogy a műszaki rendeltetést valamely formatervezésiminta‑oltalom ne monopolizálja<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/>.</P></NOTE> legyenek,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Megjegyzem, hogy hasonló célt tartalmazott a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében foglalt javítási záradék, amelynek eredeti megfogalmazása hivatkozást tartalmazott azokra az esetekre, amikor <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0062" ID="QS0062"/>a megjelenés az oltalom alatt álló formatervezési mintától függ<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>, amit azonban a jogalkotási munkálatok során töröltek. Ebben a tekintetben lásd az <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Acacia és D’Amato</NAME.CASE> egyesített ügyekre vonatkozó indítványomat (<NO.CASE>C‑397/16 és C‑435/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:730">EU:C:2017:730</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 38. és azt követő pontok).</P></NOTE> valamint annak elkerülésére, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0063" ID="QS0063"/>a műszaki haladást akadályozzák<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd a 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdése első mondatának elejét.</P></NOTE> amiatt, hogy ez az oltalom csökkenti a műszaki megoldások más gazdasági szereplők részére történő rendelkezésre állását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>A Bizottság az észrevételeiben helyénvalóan kiemeli, hogy a kizárólag valamely műszaki megoldás megvalósítására szolgáló külső jellegzetességeknek a formatervezésiminta‑oltalomból való kizárása az ilyen műszaki megoldást alkalmazó termékek értékesítői közötti szabad versenyt biztosítja.</P></NOTE> Az egyrészről az innováció és a kreativitás védelme, másrészről pedig a tisztességes és a valamennyi közösségi vállalkozás számára előnyös verseny közötti egyensúly keresése volt valójában a jogalkotó egyik fő törekvése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd az eredeti javaslat indokolásának 9. fejezetét (COM(93) 342 végleges, 10. o.), valamint a 6/2002 rendelet (7) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ezenkívül a 6/2002 rendelet előkészítő munkálataiból kitűnik, hogy a 8. cikke (1) bekezdésének másik célja az, hogy határt szabjon a szabadalmakra és a formatervezési mintákra vonatkozó szabályozás között.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>E szabályozások együttes fennállását a 6/2002 rendelet (31) preambulumbekezdése és 96. cikke megerősíti. Lásd továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló Zöld Könyvet, 31. lábjegyzetben idézett mű, 65. o., 5.4.6.1. pont.</P></NOTE> A műszaki haladás esetleges oltalomban részesítésének ugyanis az előbbi szabályozás hatálya alá kell tartoznia,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Az eredeti javaslat indokolásának 8.2. pontja (COM(93) 342 végleges, 9. o.) értelmében: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0064" ID="QS0064"/>[…] azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei […] a szabadalmi vagy a formatervezési mintákra vonatkozó szabályozás alapján adott esetben oltalomban részesülhetnek, amennyiben az ilyen oltalomban való részesülés feltételei fennállnak<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>.</P></NOTE> amennyiben a szabadalmazhatóság feltételei fennállnak. Ahogyan azt a CeramTec kiemeli, bizonyos esetekben nehezebbnek bizonyulhat egy szabadalom megszerzése, mivel ez a tulajdoni jogcím egy szigorú<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>A találmánynak különösen újnak, feltalálói tevékenységen alapulónak és iparilag alkalmazhatónak kell lennie az <DATE ISO="19731005">1973. október 5‑én</DATE> Münchenben aláírt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: müncheni egyezmény) 52–57. cikke alapján, amelynek szövege a következő internetcímen érhető el: <HT TYPE="UNDERLINE">http://www.epo.org/law‑practice/legal‑texts/html/epc/2013/f/ma1.html</HT>.</P></NOTE> és kevésbé vonzó követelményeknek megfelelő találmány létének bizonyítását írja elő, és mivel a biztosított oltalmi idő a formatervezésiminta‑oltaloménál rövidebb lehet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Azaz európai szabadalom esetében főszabály szerint 20 év (lásd a müncheni egyezmény 63. cikkét), a lajstromozott közösségi formatervezési minták esetében pedig 25 év (lásd a 6/2002 rendelet 12. cikkét), miként a jelen alapeljárásbeli esetben is.</P></NOTE> Meg kellett tehát előzni azt a kockázatot, hogy a szabadalmak terén alkalmazandó rendelkezések megkerülhetőek legyenek, mégpedig annak megtiltásával, hogy a műszaki jellegű megoldások formatervezési mintaként részesülhessenek oltalomban.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ugyanakkor egy olyan kritérium választása, mint amilyen a formák sokféleségére vonatkozó kritérium, amely nagymértékben korlátozza az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazási körét,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Lásd a jelen indítvány 19. pontjának végét.</P></NOTE> véleményem szerint megfoszthatja ezt a rendelkezést a teljes körű hatékony érvényesülésétől, és így akadályozhatja a fent említett célok megvalósítását azzal, hogy engedi olyan tisztán műszaki rendeltetésű formák esetében az oltalom megszerzését, amelyek esetében különböző változatok is léteznek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Lásd továbbá: az OHIM R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 28. és 30. pont, valamint Brancusi, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0065" ID="QS0065"/>Article 8 CDR<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/>, 12. lábjegyzetben idézett mű, 136. és 137. o., 33. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Ugyanis a CeramTechez és az Egyesült Királyság kormányához hasonlóan úgy vélem, hogy egy termék külső jellegzetességeinek módosítása minimálisan, de elegendő mértékben majdnem mindig lehetséges<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>A 6/2002 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amely szerint valamely formatervezési mintát egy már létező formatervezési mintával azonosnak kell tekinteni, és ezáltal nem részesülhet oltalomban, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.</P></NOTE> a kívánt műszaki rendeltetés sérelme nélkül. Előfordulhat tehát, hogy egy műszaki megoldásnak számos, adott esetben valamennyi elképzelhető formáját monopolizálják a formatervezési minták oltalmán keresztül, ami zavarná a 6/2002 rendelet által előnyben részesíteni kívánt műszaki haladást. A DOCERAM által támogatott kritérium elfogadása esetén egyetlen gazdasági szereplőnek lehetősége lenne egy termék különböző formáinak több közösségi formatervezési mintaként történő lajstromozására, valamint arra, hogy ezáltal kizárólagos, gyakorlatilag a szabadalmi oltalom által biztosított oltalomban részesüljön anélkül azonban, hogy az ahhoz kapcsolódó korlátozások hatálya alá tartozna, amelyek ezáltal megkerülhetők lennének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben a CeramTec arra hivatkozik, hogy az alapügybeli jogvita keretében a DOCERAM – azáltal, hogy egy tájoló csap három különböző alapmodelljének 17 változatára szerzett oltalmat – a többi gazdasági szereplő számára semmilyen lehetőséget nem hagyott e termékek alternatív formáinak használatára, mivel a dudorhegesztés terén nem léteznek műszakilag releváns más formák, amelyek az említett rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a termékkel kapcsolatban más összbenyomást tehetnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Végül kiemelem, hogy az itt javasolt értelmezés előnye, hogy az összhangban áll a Bíróságnak a <HT TYPE="ITALIC">védjegyek terén</HT> kialakított <HT TYPE="ITALIC">ítélkezési gyakorlatával</HT>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Lásd a jelen indítvány 59. és 61. lábjegyzetét.</P></NOTE> Ellentétben azzal, amit a CeramTec állítani látszik, ezt az ítélkezési gyakorlatot véleményem szerint nem lehet a jelen ügyre alkalmazni a védjegyoltalomra és a formatervezésiminta‑oltalomra vonatkozó uniós jogi rendszer közötti különbségekre tekintettel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>A védjegyek és a formatervezési minták által nyújtott oltalmak közötti különbségekkel kapcsolatban, azok jellegét, hatályát és időtartamát illetően egyaránt, lásd Ruiz‑Jarabo Colomer főtanácsnoknak a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Philips</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványát (<NO.CASE>C‑299/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:52">EU:C:2001:52</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy e rendszerek közül az elsőben a 6/2002 rendelet 8. cikkének<?PAGE NO="12"?> (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló rendelkezések szerepelnek,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Lásd a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, <DATE ISO="19881221">1988. december 21‑i</DATE> 89/104/EGK első tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="040" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1989">HL 1989. L 40., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának második francia bekezdését (jelenleg a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, <DATE ISO="20081022">2008. október 22‑i</DATE> 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" PAGE.FIRST="25" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 299., 25. o.</REF.DOC.OJ>] 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontja), valamint a közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20‑i</DATE> 40/94/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1994">HL 1994. L 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 353. o.) 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontját (jelenleg az európai uniós védjegyről szóló, <DATE ISO="20090226">2009. február 26‑i</DATE> 207/2009/EK tanácsi rendelet [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="078" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 78., 1. o.</REF.DOC.OJ>] 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontja).</P></NOTE> még ha azok szövege nem is teljesen azonos,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>A védjegyjognak a fent említett rendelkezései (lásd az 56. lábjegyzetet) nem <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0066" ID="QS0066"/>azokra a jellegzetességek[re vonatkoznak], amelyek kizárólag [a termék] műszaki rendeltetésének következményei<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>, hanem <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0067" ID="QS0067"/>[azoknak] valamely műszaki hatás eléréséhez szükséges formájára<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/>. Ruiz‑Jarabo Colomer főtanácsnok úgy vélte, hogy ez a különbség egyáltalán nem önkényes, és hogy ez utóbbi azt eredményezi, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0068" ID="QS0068"/>funkcionalitás<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> szintjének magasabbnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a formatervezési minták területén a kizáró okok megállapítását, és az ebben a tekintetben figyelembe veendő elemnek egy pontosan meghatározott műszaki hatás eléréséhez nemcsak szükségesnek, hanem elengedhetetlennek is kell lennie, és így a rendeltetés meghatározza a formát. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy egy funkcionális modell mindazonáltal nem részesíthető oltalomban, ha bizonyított, hogy ugyanaz a műszaki hatás egy másik formával is elérhető (lásd ennek a főtanácsnoknak a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Philips</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványát, <NO.CASE>C‑299/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:52">EU:C:2001:52</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Nem értek egyet ezzel a véleménnyel, mivel azt <HT TYPE="ITALIC">obiter dictum</HT> keretében adták (lásd: az OHIM‑nak a 13. lábjegyzetben hivatkozott R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott határozata, 28. pont), és mivel a Bíróság a formatervezési mintákkal kapcsolatban a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020618">2002. június 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Philips</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑299/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:377">EU:C:2002:377</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) nem foglalt állást.</P></NOTE> valamint a rendelkezések e két kategóriája közötti rokonsági kapcsolatra tekintettel,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet egy olyan <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0069" ID="QS0069"/>örökséget<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> jelentett, amelyet a 6/2002 rendelet szerzői a szövegezés során alapul vettek (lásd: Hiance, M., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0070" ID="QS0070"/>Le projet de règlement communautaire sur les dessins et modèles: les enjeux<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/>, <HT TYPE="ITALIC">Revue internationale de la propriété industrielle et artistique</HT>, 2000., 201. sz., 100. o.).</P></NOTE> véleményem szerint a jelen ügyben szerencsés lenne ezen ítélkezési gyakorlat fényében állást foglalni és esetleg analógia útján kifejteni az indokolást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben emlékeztetek arra, hogy a védjegyek oltalma terén a Bíróság megállapította, hogy a fent említett uniós jogi rendelkezések, amelyek lényegében a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének felelnek meg, annak elkerülését célozzák, hogy ez az oltalom a jogosult számára monopóliumot nyújtson olyan műszaki megoldásokra vagy az áru olyan használati jellemzőire, amelyeket a felhasználó a versenytársak áruiban is kereshet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Lásd többek között a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150916">2015. szeptember 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Société des Produits Nestlé</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑215/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:604">EU:C:2015:604</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontjával kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161110">2016. november 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Simba Toys kontra EUIPO</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑30/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:849">EU:C:2016:849</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ahogyan azt a korábbiakban kifejtettem,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd a jelen indítvány 38. és azt követő pontjait.</P></NOTE> számomra úgy tűnik, hogy ez az oka annak is, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalom az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt körülmények között kizárt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Márpedig a Bíróságnak a védjegyek terén hozott különböző ítéleteiből kitűnik, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0071" ID="QS0071"/>a kizárólag az áru formájából álló megjelölés az [értelmezett rendelkezések] értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban amennyiben bizonyított, hogy e forma lényeges működési jellemzői kizárólag a műszaki hatásnak tulajdoníthatók<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/>. A Bíróság kifejtette, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0072" ID="QS0072"/>[az árunak] a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges [formájának]<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/> védjegyként történő lajstromozással kapcsolatos <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0073" ID="QS0073"/>kizáró […] ok alkalmazását nem zárhatja ki annak bizonyítása, hogy vannak más olyan formák is, amelyekkel ugyanez a műszaki hatás elérhető<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/>, amint azt az említett rendelkezések is kimondják. A Bíróság a formák sokféleségére vonatkozó elméletnek ezt az implicit, azonban egyértelmű elutasítását többek között arra a megállapításra alapozta, hogy a lajstromozás megtagadásának nem feltétele, hogy a szóban forgó forma legyen az egyetlen, amely a kívánt műszaki eredmény elérését lehetővé teszi, valamint arra az észrevételre, hogy fennáll a veszélye annak, hogy jelentős számú alternatív forma válna a védjegyjogosult versenytársai számára használhatatlanná, ha ezt a kritériumot meghatározónak minősítenék.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Lásd a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának második francia bekezdésével kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020618">2002. június 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Philips</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑299/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:377">EU:C:2002:377</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150916">2015. szeptember 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Société des Produits Nestlé</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑215/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:604">EU:C:2015:604</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), valamint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontjával kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100914">2010. szeptember 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Lego Juris kontra OHIM</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑48/09 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:516">EU:C:2010:516</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy ezek a megállapítások a jelen ügyben is relevánsak, mivel ugyancsak ily módon nem fogadható el, hogy a közösségi formatervezési mintákat eltérítsék az arra irányuló céljuktól, hogy egy termék tisztán műszaki jellegzetességeit részesítsék oltalomban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>A Bíróság által a védjegyek terén elfogadott állásponttal való analógia érdekében lásd többek között: Greffe, F. és Greffe, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 182. és 183. pont, valamint Raynard, J., Py, E. és Tréfigny, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 536. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre véleményem szerint igenlő választ kell adni, és mellőzni kell az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0074" ID="QS0074"/>formák sokféleségére<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/> vonatkozó kritérium elfogadását javasló álláspontot. Pontosabban az a véleményem, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak meghatározása érdekében, hogy egy termék külső jellegzetességei kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei‑e, nem egyszerűen az ugyanezen rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formák hiányát kell alapul venni, hanem azt kell bizonyítani, hogy egy adott műszaki rendeltetés iránti kívánalom az egyetlen tényező, amely az érintett formatervezési minta megválasztását meghatározta, és ennélfogva annak tervezője semmilyen kreatív szerepet nem játszott ebben a tekintetben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Az így javasolt értelmezéssel összhangban a kérdést előterjesztő bíróság más kérdéseket is megfogalmaz az említett 8. cikk (1) bekezdésében foglalt szabály konkrét alkalmazásával kapcsolatban, amely kérdések az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés tárgyát képezik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében releváns értékelési szempontokról (második kérdés)</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés másodlagos jelleggel került előterjesztésre, arra az esetre, ha a javaslatomnak megfelelően a Bíróság az első kérdésre azt a választ adja, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazása tekintetében a releváns módszer annak ellenőrzése, hogy a szóban forgó termék külső jellegzetességei kizárólag a kívánt műszaki rendeltetésnek tudhatóak‑e be, és nem az ezen rendeltetés betöltésére szintén alkalmas formatervezési alternatívák fennállása hiányának megállapítása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ezzel a kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság először is azt kérdezi, hogy milyen szempontból kell vizsgálni azt, hogy egy termék egyes külső jellegzetességeinek meghatározását kizárólag a műszaki rendeltetéssel összefüggő okok vezérelték‑e, másodszor pedig, abban az esetben, ha egy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0075" ID="QS0075"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/> irányadó, azt, hogy ez utóbbi fogalom hogyan határozható meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az előtte megtámadott ítéletben a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) megállapította, hogy ezt az értékelést objektíven kell elvégezni, és hogy az érintett formatervezési minta szerzőjének személyes akarata kevéssé számít, hacsak esetleg nem annak meghatározására utaló jelként, hogy egy objektív megfigyelő észszerű vizsgálat alapján arra a következtetésre jutna‑e, hogy a formatervezés megválasztását kizárólag a műszaki rendeltetésből eredő követelmények határozták meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az OHIM‑nak az R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott határozata (13. lábjegyzet) elfogadta ezt a megközelítést.</P></NOTE> Ugyanakkor e megközelítés ellenzői szerint nehéz lenne esetről esetre megítélni egy ilyen <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0076" ID="QS0076"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/> szempontját, azaz egy másik személyét, akinek csak elméletileg létezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében <HT TYPE="ITALIC">elvégzendő elemzés objektív vagy szubjektív jellegét illetően</HT> az alapeljárás felei és az érdekeltek, akik a Bírósághoz írásbeli észrevételeket nyújtottak be, egyetértenek abban, hogy a szerzőnek a szóban forgó formatervezési minta tervezésekor fennálló szubjektív szándéka nem lehet az a kulcselem, amely lehetővé teszi annak meghatározását, hogy ezt a formatervezési mintát pusztán műszaki megfontolások vezérelték‑e. Az én véleményem is ez.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Ugyanis a szóban forgó elemzés objektív megközelítése e rendelkezés egységes értelmezését részesíti előnyben, valamennyi tagállamban és ez utóbbiak valamennyi bíróságán belül, valamint nagyobb kiszámíthatóságot biztosít, amely erősíti a gazdasági szereplők jogbiztonságát. Ahogyan azt a DOCERAM és a CeramTec lényegében megjegyzik, abban az esetben, ha a tervező feltételezett szándéka jelentené az egyedüli releváns kritériumot, az általa tett nyilatkozatok önmagukban lennének meghatározóak annak megítélése szempontjából, hogy az érintett formatervezési minta részesülhet‑e oltalomban, vagy sem, valamint jogvita esetén az érdekelt hajlamos lehet arra, hogy azt állítsa, e formatervezés megválasztása során esztétikai megfontolások vezérelték, annak érdekében, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás az alkotása hátrányára ne legyen alkalmazandó. Véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok ne szubjektív, hanem semleges, a pártatlanságot nem kockáztató értékelési szempontok alapján tudjanak állást foglalni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az azon kérdés <HT TYPE="ITALIC">objektív értékelése érdekében követendő módokat illetően</HT>, hogy valamely termék megjelenése esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van‑e szó, a Bíróság előtt képviselt álláspontok azonban nem egybehangzóak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéshez hasonló kérdés által felvetett <HT TYPE="ITALIC">első problémakör</HT>, amely <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0077" ID="QS0077"/>egy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0078" ID="QS0078"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> szempontjának<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/> esetleges figyelembevételére hivatkozik, az a kérdés, hogy <HT TYPE="ITALIC">egy fiktív személyhez viszonyítva kell‑e indokolni</HT>, akinek a feltételezett megítélése archetípusként szolgál.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben a CeramTec mindenekelőtt rámutat, hogy az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0079" ID="QS0079"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/> kifejezést, amely a kérdést előterjesztő bíróság előtt megtámadott ítéletben és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésben egyaránt szerepel, az EUIPO döntéshozó gyakorlatában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Különösen, az OHIM R 690/2007‑3. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozatának 36. pontja a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0080" ID="QS0080"/>reasonable observer<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> (a francia nyelvben <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0081" ID="QS0081"/>observateur raisonnable<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> [észszerűen figyelmes megfigyelő]) szempontjára hivatkozik.</P></NOTE> és a jogirodalomban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P>A CeramTec a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0082" ID="QS0082"/>relevant observer<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/> (a francia nyelvben <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0083" ID="QS0083"/>observateur pertinent<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> [releváns megfigyelő] és a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0084" ID="QS0084"/>reasonable observer persona<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> (observateur raisonnable, [észszerűen figyelmes megfigyelő]) kifejezéseket említi, amelyeket a következő művekben használnak: Brancusi, L., <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0085" ID="QS0085"/>Article 8 CDR<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/>, 12. lábjegyzetben idézett mű, 139. o., 41. pont és a Bizottság kérésére készített tanulmányról szóló jelentés, 41. lábjegyzetben idézett mű, 90. o.</P></NOTE> különböző változatokban elfogadott hasonló formulák ihlették.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Végül a CeramTec azt állítja, hogy annak vizsgálata céljából, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó‑e, analógia útján a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0086" ID="QS0086"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/> fogalmát kell alapul venni, amelyet e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 10. cikkének (1) bekezdése, valamint a (14) preambulumbekezdése alkalmaz,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>6. és 10. cikk, amelyek az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0087" ID="QS0087"/>egyéni jellegre<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/> – amellyel az érintett formatervezési mintának rendelkeznie kell (valamint a (14) preambulumbekezdés) – és a 6/2002 rendelet által biztosított <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0088" ID="QS0088"/>oltalom terjedelmére<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/> vonatkoznak.</P></NOTE> ahogyan azt a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlata meghatározza.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0089" ID="QS0089"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/> fogalma <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0090" ID="QS0090"/>a védjegyjogban alkalmazandó <HT TYPE="ITALIC">átlagos fogyasztó</HT> (akitől nem várnak el semmilyen különleges ismeretet, és aki általában nem hasonlítja közvetlenül össze az ütköző védjegyeket) <HT TYPE="ITALIC">fogalma</HT> és a komoly technikai ismeretekkel rendelkező <HT TYPE="ITALIC">szakember fogalma</HT> [amely a szabadalmak terén alkalmazandó] között elhelyezkedő <HT TYPE="ITALIC">köztes fogal[om</HT>]. [Ú]gy lehet értelmezni, mint amely – akár személyes tapasztalata, akár az adott ágazatra vonatkozó kiterjedt ismeretei folytán – […] <HT TYPE="ITALIC">különösen éber használót</HT> jelöl<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/> (kiemelés tőlem) (lásd többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111020">2011. október 20‑i</DATE> <NAME.CASE><HT TYPE="UNDERLINE">PepsiCo kontra Grupo Promer Mon Graphic</HT></NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑281/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:679">EU:C:2011:679</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170921">2017. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Easy Sanitary Solutions – EUIPO kontra Group Nivelles</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑361/15 P és C‑405/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:720">EU:C:2017:720</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0124">124.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0125">125.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> E fél szerint, amennyiben a vizsgálatot a jelen ügyhöz hasonlóan abban a különleges helyzetben kell elvégezni, amikor az érintett termékek valamennyi használója szakmabeli személy, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0091" ID="QS0091"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/> tehát a gyakorlatban a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0092" ID="QS0092"/>szakembernek<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> felel meg, aki műszaki szakértelemmel rendelkezik, amely fogalmat a szabadalom találmány jellegének megítélésekor használják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy nem helyénvaló elfogadni ezt a javaslatot. Kifejtem, hogy a CeramTec állításával ellentétben a 6/2002 rendelet keretében a ténybeli elemek fennállásának megítélése szempontjából nem <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0093" ID="QS0093"/>mindig a <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0094" ID="QS0094"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="00AB" ID="QE0094"/><QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/> a releváns elem. Különösen, már megállapítást nyert, hogy ez utóbbi – az érintett termék használata folytán szerzett tapasztalatain túl – képes lenne megkülönböztetni egymástól az áru küllemének azon aspektusait, amelyeket annak technikai funkciója követel meg, és<?PAGE NO="15"?> azokat, amelyek tetszőlegesek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>Lásd többek között: a Törvényszéknek a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100622">2010. június 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Shenzhen Taiden kontra OHIM – Bosch Security Systems (Távközlési berendezés)</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑153/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:248">EU:T:2010:248</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131121">2013. november 21‑i</DATE> <NAME.CASE>El Hogar Perfecto del Siglo XXI kontra OHIM – Wenf International Advisers (Dugóhúzó)</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑337/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:601">EU:T:2013:601</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140312">2014. március 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Tubes Radiatori kontra OHIM – Antrax It (fűtőtest)</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>T‑315/12</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:115">EU:T:2014:115</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A Törvényszék ezen ismétlődő álláspontja véleményem szerint kellően megalapozott.</P></NOTE> A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása gyakorlatilag egy műszaki szempontú vizsgálatot tételez fel, amely különleges szakértelmet kíván, amellyel még egy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0095" ID="QS0095"/>tájékozott<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095"/> használó sem mindig rendelkezik. Ennélfogva a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0096" ID="QS0096"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096"/> nézőpontja véleményem szerint nem lehet az ebben a tekintetben megkövetelt objektív értékelési kritérium.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság kormányához és a Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy ha a 6/2002 rendelet megalkotóinak szándékában állt volna egy, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0097" ID="QS0097"/>objektív megfigyelőhöz<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/> hasonló jogi eszközt elfogadni, ahogyan azt az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés sugallja, azt megemlítették volna a rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében, ahogyan azt a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0098" ID="QS0098"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/> esetében a 6. cikk (1) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében kifejezetten megtették.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P>Lásd e tekintetben többek között az eredeti rendeletjavaslat 6. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentárt (COM(93) 342 végleges, 15. o.).</P></NOTE> Egyébként megjegyzem, hogy ez a 8. cikk a fiktív személyek egyéb, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0099" ID="QS0099"/>átlagos potenciális vásárlóhoz<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/> hasonló kategóriáinak észlelésére sem hivatkozik, amely kritériumot a DOCERAM a mellőzése előtt javasol,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>A DOCERAM szerint egy ilyen vásárlónak gyakran kevéssé jelentős szakmai tudása van azon műszaki területet illetően, amelyhez a termék tartozik, például a tervezőhöz vagy a gyártóhoz képest, ami azzal a következménnyel járhat, hogy bizonyos külső jellegzetességek műszaki rendeltetéseit tévesen esztétikai jellegzetességeknek tekintik.</P></NOTE> vagy az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0100" ID="QS0100"/>átlagfogyasztóhoz<QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100"/> hasonló kategóriák érzékelésére, amely értékelési tényezővel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy azt úgy ítélték meg, hogy önmagában nem meghatározó a védjegyek terén egy forma pusztán műszaki jellegének vizsgálata szempontjából.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P>A Bizottság ebben a tekintetben a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140918">2014. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Hauck</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑205/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2233">EU:C:2014:2233</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0033">33</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pontjára</REF.DOC.ECR> hivatkozik, amelyek a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjáról szólnak. A Bizottság szerint mivel e rendelkezés célja összehasonlítható a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése által követett céllal, utóbbi keretében is logikus hasonló kritériumokat alkalmazni valamely termék megjelenésének a műszaki előírásokon túlmutató tervezésének értékelése tekintetében. Ebben a témában lásd továbbá a jelen indítvány 43. és azt követő pontjait.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság kormánya véleményem szerint helyénvalóan emeli ki, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése nem hivatkoznak a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0101" ID="QS0101"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="201D" ID="QE0101"/> elméleti fogalmára annak megítélése tekintetében, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0102" ID="QS0102"/>a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát<QUOT.END REF.START="QS0102" CODE="201D" ID="QE0102"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Még ha az említett 6. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek kiegészítő jellegűek is, ahogyan azt e rendelet (14) preambulumbekezdése megjegyzi. Ugyanis a szóban forgó formatervezési minták által a tájékozott használóban keltett összbenyomás konkrét megítélése során figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen fokú alkotói szabadsággal alakíthatta ki a vitatott formatervezési mintát, tekintettel arra, hogy minél korlátozottabb ez a szabadság, annál kisebb különbségek is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy eltérő összbenyomást alakítsanak ki a használóban (lásd többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100318">2010. március 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Grupo Promer Mon Graphic kontra OHIM – PepsiCo [Kör alakú promóciós termék ábrázolása]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑9/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2010:96">EU:T:2010:96</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 72. és azt követő pontok; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170705">2017. július 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Gamet kontra EUIPO – <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0103" ID="QS0103"/>Metal‑Bud II<QUOT.END REF.START="QS0103" CODE="201D" ID="QE0103"/> Robert Gubała (Ajtókilincs)</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>T‑306/16</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:466">EU:T:2017:466</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 43. és azt követő pontok).</P></NOTE> valamint hogy ugyanezt a – nem fiktív – megközelítést kell alkalmazni e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése keretében, mivel az alapügyben eljáró bíróságnak az is a feladata, hogy objektíven vizsgálja, mi tartozik a termék műszaki rendeltetésének körébe, amely elem nem részesülhet oltalomban, valamint hogy hol jelent meg a tervező szabadsága, akinek a kreatív alkotása oltalomban részesülhet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P>Megjegyzem, hogy az eredeti rendeletjavaslatban (COM(93) 342 végleges, 19. o.) a Bizottság megjegyezte, hogy a (2) bekezdésnek, amely jelenleg a 6/2002 rendelet 10. cikke, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0104" ID="QS0104"/>célja az, hogy bitorlási perekben <HT TYPE="ITALIC">iránymutatást adjon a bírók számára</HT><QUOT.END REF.START="QS0104" CODE="201D" ID="QE0104"/> (kiemelés tőlem). Hozzátette, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0105" ID="QS0105"/>[<HT TYPE="ITALIC">a]z olyan rendkívül műszaki jellegű formatervezési minták, amelyek esetében a szerzőnek pontos paramétereket kell betartania, valószínűleg több hasonlóságot mutatnak egymás között, mint azok a formatervezési minták, amelyek esetében a szerző teljes mértékben szabadon dönthet</HT>. [Ez] a (2) bekezdés emiatt tartalmazza azt az elvet, amely szerint a szerző szabadságát figyelembe kell venni a valamely formatervezési minta és egy másik, későbbi formatervezési minta közötti hasonlóság megítélése során<QUOT.END REF.START="QS0105" CODE="201D" ID="QE0105"/> (kiemelés tőlem).</P></NOTE> Úgy tűnik, hogy a nemzeti bíróságok<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0074"><P>Az Egyesült Királyság kormánya ebben a tekintetben a Court of Appeal (England &amp; Wales) (Civil Division) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales] [polgári tanács]), Dyson Ltd kontra Vax ítéletére hivatkozik, [2011] EWCA Civ 1206, 36. pont.</P></NOTE> és az OHIM – jelenleg az EUIPO – tagjai egy ilyen esetről esetre történő vizsgálatot már nagyobb nehézségek nélkül lefolytattak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0075"><P>Lásd például: az OHIM megsemmisítési osztályának <DATE ISO="20140317">2014. március 17‑i</DATE> ICD 8674. sz. Extruplast kontra PVG Energy BV határozata, 17. pont: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0106" ID="QS0106"/>[a] szerző tudatában van annak, hogy a dobozok formatervezési mintáinak kialakítása során fennálló szabadság mértékét az utóbbi céljához, nevezetesen – a jelen ügyben vizsgált esetben – a folyadékok szállításához és tárolásához kapcsolódó számos előírás korlátozza. […] A jelen esetben a tetején kerek propeller formájú kereszt választása, a pengéinek szélessége, az egyaránt fent és lent történő elhelyezkedése, az egymásra rakodáshoz szükséges széles barázdái, a patronjainak elhelyezkedése, azok formája, mérete, illetve finomsága, a barázdái, valamint azok száma [a szóban forgó közösségi formatervezési minta] számára különleges esztétikát és egyben keresettebb, nem kizárólag a műszaki rendeltetésük által meghatározott megjelenést kölcsönöznek<QUOT.END REF.START="QS0106" CODE="201D" ID="QE0106"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ezenkívül, ha az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0107" ID="QS0107"/>objektív megfigyelőre<QUOT.END REF.START="QS0107" CODE="201D" ID="QE0107"/> vonatkozó kritériumot el kellene fogadni, ez számos járulékos nehézséggel járna e mesterségesen létrehozott kategória, valamint azon mód meghatározása tekintetében, ahogyan azt alkalmazni kell, még ha csak azon kérdés vonatkozásában is, hogy egy ilyen személynek milyen típusú és szintű ismeretekkel kell rendelkeznie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett második problémakört <HT TYPE="ITALIC">azon elemek beazonosítása</HT> jelenti, amelyeknek a véleményem szerint a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére alapított kifogás tárgyában eljáró bíróság által egyaránt objektíven és esetről esetre elvégezendő <HT TYPE="ITALIC">vizsgálat tárgyát kell képeznie</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Egyetértek a Bírósághoz benyújtott észrevételekben megjelenő többségi véleménnyel, amely szerint a jogvitát elbíráló nemzeti bíróság feladata objektíven és minden egyes ügy valamennyi konkrét körülményére tekintettel értékelni azt, hogy a termék egyes jellegzetességei kizárólag a rendeltetéssel összefüggő megfontolásoknak felelnek‑e meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben a Bizottság szerint ennek a bíróságnak a Bíróság által a védjegyek terén elismert értékelési kritériumokat úgy kell figyelembe vennie, hogy azok lehetővé teszik a forma valamely nem tisztán műszaki értékének feltételezését, ilyen kritérium például <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0108" ID="QS0108"/>az átlagfogyasztó általi észlelés [<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0076"><P>Még ha ez a kritérium önmagában nem is meghatározó (lásd a jelen indítvány 59. pontját).</P></NOTE>], az árukategória jellege, az adott forma művészi értéke, az árukategória jellege, a formának az érintett piacon általában fellelhető többi formához képest sajátos jellege, a hasonló árukhoz viszonyított feltűnő árkülönbség, illetve az olyan reklámstratégia kidolgozása, amely elsősorban a szóban forgó áru esztétikai jellemzőit helyezi előtérbe<QUOT.END REF.START="QS0108" CODE="201D" ID="QE0108"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0077"><P>Ebben a tekintetben a Bizottság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140918">2014. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Hauck</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑205/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2233">EU:C:2014:2233</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pontjára</REF.DOC.ECR> hivatkozik. Lásd továbbá a jelen indítvány 71. lábjegyzetét.</P></NOTE> A Bizottság úgy véli, hogy az eljáró bíróságnak figyelembe kell vennie továbbá az olyan alternatív formák létét, amelyek ugyancsak az érintett műszaki hatást töltik be, mivel ez főszabály szerint azt jelenti, hogy a szerző rendelkezett szabadsággal a termék külső jellegzetességeinek kialakítása során, és hogy ez utóbbit nem kizárólagosan műszaki megfontolások határozták meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ugyanezen az alapon a DOCERAM egy nem kimerítő jellegű listát is felállít azokról a kritériumokról, amelyek relevánsak lehetnek, nevezetesen <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0109" ID="QS0109"/>a tervezés folyamatához, a hirdetéshez és a használathoz stb. kapcsolódó körülmények<QUOT.END REF.START="QS0109" CODE="201D" ID="QE0109"/>. A CeramTec azt állítja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0110" ID="QS0110"/>tájékozott használó<QUOT.END REF.START="QS0110" CODE="201D" ID="QE0110"/> szempontját, amelyet – véleményem szerint tévesen<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0078"><P>Lásd a jelen indítvány 57. és azt követő pontjait.</P></NOTE> – objektív értékelési kritériumként javasol, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0111" ID="QS0111"/>az adott ügy valamennyi releváns körülményének<QUOT.END REF.START="QS0111" CODE="201D" ID="QE0111"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0079"><P>Ebben a tekintetben a CeramTec többek között a következőre hivatkozik: Ruhl, O., <HT TYPE="ITALIC">Gemeinschaftsgeschmacksmuster – Kommentar</HT>, 7. lábjegyzetben idézett mű, 10. pont.</P></NOTE> és többek között <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0112" ID="QS0112"/>a gyártó által a tervezés során követett különleges célnak, a termékkel kapcsolatban folytatott, a formatervezést előtérbe helyező reklámtevékenységnek, az esetleges különbségeknek, illetve formatervezésnek az érintett közönség előtti különleges jóhírnevének, valamint a tervezőnek a termék létrehozásakor fennálló akaratának részletes figyelembevétele mellett<QUOT.END REF.START="QS0112" CODE="201D" ID="QE0112"/> kell meghatározni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0080"><P>A görög kormány és az Egyesült Királyság kormánya tartózkodott attól, hogy az értékelési kritériumokkal kapcsolatban ilyen listákat állítson fel.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben kifejtem, hogy a szóban forgó értékelést a jogvitában eljáró bíróságnak véleményem szerint nemcsak az érintett formatervezési mintára, hanem az annak külső megjelenését körülvevő összes körülményre is tekintettel kell elvégeznie, a felek által szolgáltatott bizonyítékok – ezen bizonyítékok tárgyától vagy jellegétől függetlenül –,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0081"><P>Azzal, hogy az arra vonatkozó bizonyítási teher, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek az adott ügyben teljesülnek, logikusan arra a félre hárul, aki az e rendelkezésben foglalt kivételre kíván hivatkozni.</P></NOTE> valamint az ezen bíróság által esetlegesen elrendelt vizsgálati intézkedések figyelembevétele mellett.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Véleményem szerint nem zárható ki, hogy olyan kritériumok, amelyekkel kapcsolatban úgy vélem, hogy azok önmagukban nem teszik lehetővé annak bizonyítását, hogy valamely termék külső megjelenése esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van szó, mint például a szerző szubjektív szándéka vagy a formatervezési alternatívák fennállása,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0082"><P>Önmagában e kritériumok egyike sem meghatározó a jelen indítvány 53. pontjában, valamint a 23. és azt követő pontjaiban megjelölt okok miatt.</P></NOTE> azon konkrét jelek közé sorolhatók, amelyeket az eljáró bíróságoknak figyelembe kell venniük az ezen rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos véleményük kialakítása során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Véleményem szerint nem kell listát – még kimerítő jellegűt sem – létrehozni az ebben a tekintetben releváns kritériumokról, mivel az uniós jogalkotó nem írta elő annak igénybevételét, és számomra úgy tűnik, hogy a Bíróság azt nem tekintette hasznosnak azon egyben ténybeli értékelés során, amelyet egyébként e rendelet 4–6. cikke alapján kell elvégezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Ugyanakkor a görög kormány álláspontjához hasonlóan számomra hasznosnak tűnik hangsúlyozni azt, hogy az eljáró bíróság szükség esetén a kért vizsgálatot elvégezheti egy általa kijelölt független szakértő által adott felvilágosítás alapján. Ebben a tekintetben megjegyzem, hogy a nemzeti bíróságok nem feltétlenül rendelkeznek a szükséges, olykor nagymértékben műszaki jellegű képesítéssel, amelyre ebben a tekintetben szükség van, és gyakori, hogy szakértőhöz fordulnak, amikor ilyen jellegű összetett kérdésekkel szembesülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Következésképpen úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata céljából, a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából egy termék egyes külső jellegzetességeit kizárólag a műszaki rendeltetéssel összefüggő megfontolások vezérelték‑e, az eljáró bíróság feladata objektív értékelés lefolytatása, mégpedig úgy, hogy nem egy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0113" ID="QS0113"/>objektív megfigyelő<QUOT.END REF.START="QS0113" CODE="201D" ID="QE0113"/> – elméleti – szempontját tekinti irányadónak, hanem úgy, hogy az adott ügy valamennyi releváns körülményét konkrétan figyelembe veszi.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következő választ adja az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A közösségi formatervezési mintáról szóló, <DATE ISO="20011212">2001. december 12‑i</DATE> 6/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által biztosított oltalom kizárt, amennyiben a szóban forgó termék külső jellegzetességét kizárólag azért választották, hogy e termék számára lehetővé tegyék egy adott műszaki rendeltetés betöltését, anélkül tehát, hogy a termék tervezőjének bármilyen kreatív hozzájárulása megállapítható lenne, és az a tény, hogy esetleges egyéb formák is léteznek, amelyek ugyanezen műszaki hatás kiváltására alkalmasak, ebben a tekintetben önmagában nem meghatározó.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Annak meghatározása céljából, hogy egy termék külső jellegzetességét az említett 8. cikk (1) bekezdése értelmében kizárólag a termék műszaki rendeltetésével összefüggő megfontolások miatt választották‑e meg, az eljáró bíróság feladata, hogy a saját mérlegelési mozgásterét kihasználva – amelynek során az adott ügy valamennyi releváns körülményét konkrétan figyelembe veszi – objektíven állást foglaljon.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>