<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
  <head>
    <title>2018-03-201803C108201603950-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0395-16-201708388-07_00</title>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="19/09/2017" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="27/03/2018 18:04:55" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="jyDuQBkUPIbo4AYjzDihmeQ6vLOdTL+yUdkWk3YrFOwAbIx+w7Smrr25i0RGg/660vqWaLQip9oS9p6gWxntqKNZQiWWcD2/uJiitOAqdrJ8WBl4auq/Q5oQgKYLHw0ZGYTXvMR7MWU5v9Kyf0K+lM3qRb5HCPZBk1aYSnQgcW8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="cbla" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0395" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="" name="UpdateBackupedStylesCheckSum"/>
    <meta content="2016" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 12/06/2017 16:32:32" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="99ddb5720fe54c03a42f644879cf9859" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0395" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="GhbZO6p62qJ1wqTCNEd5tOF+T3oNg5W0O2g/GaNTQuWaY7+7jN777ACPlzXqq9QL2RMkoReIiT1SpZvKgE82mhQ0O8MVADE9lNWTzAQXq9vqO7/6L7g1MFF/l78S/NJb" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">Saugmandsgaard ØE főtanácsnok indítványa – C‑395/16. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Doceram</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      HENRIK SAUGMANDSGAARD ØE
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2017. október 19. (<span class="note">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑395/16. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      DOCERAM GmbH
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      CeramTec GmbH
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (az Oberlandesgericht Düsseldorf [düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Szellemi és ipari tulajdon – Közösségi formatervezési minták – 6/2002/EK rendelet – A 8. cikk (1) bekezdése – A terméknek kizárólag a műszaki rendeltetése által meghatározott külső jellegzetességei – E fogalom körülhatárolása – Értékelési szempontok”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatos. (<span class="note">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) Ez a rendelkezés, amely még nem képezte a Bíróság általi értelmezés tárgyát, kimondja, hogy a termék külső jellegzetessége, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye, ki van zárva az említett rendeletben biztosított oltalom hatálya alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot egy olyan peres eljárásban terjesztették elő, amely két olyan két társaság között folyik, amelyek közül az egyik társaság több lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom jogosultja, a másik pedig az ezen oltalmak által védett termékekhez hasonló termékek gyártója. Az előbbi abbahagyásra kötelezés iránti igényt érvényesít az utóbbival szemben, az utóbbi a válaszában azon oltalmi jogok érvénytelenségével érvelt, amelyek megsértésére az alapeljárás felperese hivatkozott. Viszontkeresetének alátámasztása érdekében az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárásra hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság a Bírósághoz intézett kérdéseivel egyrészt az e rendelkezés értelmében vett, „a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye” fogalmának értelmezését, másrészt pedig annak meghatározását kéri, hogy miként kell megítélni, hogy az érintett formatervezési minták rendelkeznek‑e ilyen jellegzetességgel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdése értelmében „[a] műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után. Hasonlóképpen, a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. Ennélfogva azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik‑e az oltalmazhatóság feltételeit”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletnek „Az oltalmazhatóság feltételei” című 4. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-4">
      „(1) A formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-19" title="page-4">
      (2) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-4">
      a) ha az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendeletnek az „Újdonság” című 5. cikke (1) bekezdésében kimondja, hogy „[ú]j a formatervezési minta, ha azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletnek az „Egyéni jelleg” című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      „(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz […].
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      (2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendeletnek „A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták” című 8. cikke az (1) bekezdésben előírja, hogy „[n]em részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatala előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DOCERAM GmbH egy német jog szerinti társaság, amely műszakikerámia‑alkatrészeket gyárt. Az autó‑, textilgép‑ és gépipari, továbbá a berendezés-gyártási ágazat vevői részére szállít. Több lajstromozott közösségi formatervezésiminta‑oltalom jogosultja, amelyek három különböző formájú, azon belül pedig hatféle, hegesztésnél használandó tájoló csapot védenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeramTec GmbH szintén egy német jog szerinti társaság, amely kerámiából készült tájoló csapokat olyan változatokban állít elő és forgalmaz, amelyek azonosak az azon formatervezésiminta‑oltalomban részesülő változatokkal, amelynek a DOCERAM a jogosultja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi társaság a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) előtt keresetet nyújtott be a CeramTec ellen, többek között az oltalmi joga megsértésének abbahagyására kötelezés iránt. Az alapeljárás alperese az utóbbi oltalom megsemmisítésére irányuló viszontkeresetet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó termékek külső jellegzetességei esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) azzal az indokkal utasította el a DOCERAM által benyújtott keresetet, és semmisítette meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmakat, hogy ezek a formatervezési minták az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján nem részesülhetnek az e rendelet által biztosított oltalomban, mivel a formatervezést egyedül funkcionális megfontolások vezérelték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DOCERAM fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi tartományi felsőbíróság). Ez utóbbi bíróság úgy vélte, hogy az alapügybeli jogvita megoldása érdekében jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazása érdekében – ahogyan azt többek között Németországban a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat egy része véli – az olyan tervezési alternatívák hiányát kell‑e megállapítani, amelyekkel ugyanaz a műszaki rendeltetés tölthető be, vagy pedig – ahogyan azt a megtámadott ítélet véli – objektív módon azt kell‑e meghatározni, hogy a kívánt rendeltetés az egyetlen elem volt‑e, amely a szóban forgó termék arculatát meghatározta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság) a Bírósághoz 2016. július 15‑én érkezett 2016. július 7‑i határozatával felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-5">
      „1) A [6/2002] rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – oltalmat kizáró – műszaki meghatározottságról van‑e szó akkor is, ha a formatervezési hatás a terméktervezés vonatkozásában nem bír jelentőséggel, és helyette a (műszaki) rendeltetés a formatervezést meghatározó egyetlen tényező?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-5">
      2) Ha a Bíróság igenlő választ ad az első kérdésre: [m]ely szempont alapján kell megítélni azt, hogy a termék egyes külső jellegzetességeinek megválasztása egyedül a termék rendeltetésének megfontolásából ered‑e? Egy »objektív megfigyelő« irányadó‑e, és ha igen, hogyan határozható meg ez?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A DOCERAM, a CeramTec, a görög kormány és az Egyesült Királyság kormánya, valamint az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket a Bírósághoz. A 2017. június 29‑én tartott tárgyaláson mindegyikük terjesztett elő szóbeli észrevételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye” fogalomról (első kérdés)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdés tartalmáról és a fennálló álláspontokról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az alapügyben szóban forgó formatervezési minták a 6/2002 rendelet 5. és 6. cikkében foglalt előírásoknak megfelelően egyaránt újak és egyéni jellegűek. (<span class="note">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) Azt kérdezi, hogy azok oltalmát mindazonáltal ki kell‑e zárni e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely előírja, hogy „[n]em részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye”, figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben e bíróság által „alternatíváknak” minősített formatervezési megoldások fordulnak elő, hiszen azokkal ugyanaz a műszaki hatás érhető el, mint a szóban forgó formatervezési mintákkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban előadott tényezők és azon összefüggés alapján, amelybe ez a határozat illeszkedik, számomra úgy tűnik, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés lényegében annak meghatározását kéri a Bíróságtól, hogy az ilyen formatervezési alternatívák fennállásának puszta megállapítása alapján le lehet‑e vonni azt a következtetést, hogy a vitatott formatervezési minták nem kizárólag az érintett termékek műszaki rendeltetésének következményei, és ennélfogva azok nem tartoznak az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás hatálya alá, vagy hogy ebből a szempontból az‑e a releváns kritérium, hogy e termékekkel kapcsolatban „esztétikai megfontolások” vagy a „formatervezési hatás” alapján (<span class="note">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) választott‑e azok szerzője valamely konkrét formatervezési megoldást. (<span class="note">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) Arra az esetre, ha a Bíróság ez utóbbi kritériumot fogadja el, a kérdést előterjesztő bíróság ezt követően a második kérdéssel arra szeretne választ kapni, hogy miként kell megítélni, hogy egy termék egyes külső jellegzetességeit kizárólag műszaki követelmények határozták‑e meg, vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a feltett kérdés az eddigiekben mind a jogirodalomban, mind a tagállami bíróságok és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) [korábban Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)] döntéshozatali gyakorlatában elfogadott különböző álláspontokra tekintettel komoly kétséget vet fel a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmezési módjával kapcsolatban. Ebben a tekintetben két jogi elmélet áll szemben egymással, amelyek a gyakorlatban homlokegyenest ellenkező eredményre vezethetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első elmélet szerint az ebben a rendelkezésben foglalt eltérés csak akkor alkalmazandó, ha megállapítást nyer, hogy semmilyen formatervezési alternatíva nem teszi lehetővé ugyanazon műszaki rendeltetés betöltését, mint amelyet az érintett formatervezési minta tölt be, mivel az ilyen alternatívák léte arra mutat rá, hogy a szóban forgó forma nem egyedül az említett 8. cikk (1) bekezdése szerinti műszaki rendeltetés következménye. Ez az értelmezés az általában a „formák sokféleségének” nevezett kritériumon alapul, amely szerint ha egy terméknek vannak olyan más formái, amellyel ugyanaz a műszaki rendeltetés tölthető be, e termék formatervezése oltalomban részesülhet, mivel a formák ezen skálája azt bizonyítja, hogy ilyen esetben a termék alkotóját ez a rendeltetés nem kötötte, hanem ezen formák közül a formatervezési minta kialakítása során szabadon választhatott. (<span class="note">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) Így értelmezve ez a rendelkezés azon viszonylag ritka esetekben alkalmazandó, amikor az érintett formatervezés az egyetlen, amely elérni kívánt műszaki hatás elérését biztosítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság) kiemeli, hogy ezen első elmélet alkalmazása – amelyet tudomásom szerint a jogirodalom egy része többek között Németországban, (<span class="note">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) valamint Belgiumban, (<span class="note">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) illetve Franciaországban (<span class="note">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) támogat – nemcsak a nemzeti ítélkezési gyakorlatban – Németországban és más tagállamokban (<span class="note">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) egyaránt –, hanem az EUIPO gyakorlatában (<span class="note">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) is elterjedt. A Bírósághoz előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a DOCERAM az egyetlen olyan fél, amely a jelen eljárásban ezt az álláspontot képviseli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy ezzel versengő elmélet szerint a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárást akkor kell alkalmazni, amikor a szóban forgó formatervezés jellegzetességei kizárólag valamilyen műszaki megoldás kidolgozásának szükségességével magyarázhatók, anélkül, hogy esztétikai megfontolások a legkisebb mértékben is befolyást jelentettek volna, mivel tehát nem volt semmilyen olyan alkotó tevékenység, amelyet a formatervezési mintaoltalmi jog alapján védeni kell. Ez az elmélet, amely az úgynevezett „ok‑okozati összefüggésre” vonatkozó kritériumhoz kapcsolódik, azon ok beazonosítását írja elő, amely miatt a termék tervezője a vitatott jellegzetességet megválasztotta. (<span class="note">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) Így értelmezve, az említett 8. cikk (1) bekezdése minden olyan esetben alkalmazandó, amikor egy meghatározott műszaki rendeltetés betöltésének szükségessége volt az egyetlen körülmény, amely a szóban forgó formatervezést meghatározta, anélkül, hogy annak arculata vagy esztétikai minősége befolyást gyakorolt volna, és az ugyanezen rendeltetés betöltésére alkalmas formatervezési alternatívák esetleges fennállása nem meghatározó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a Bíróságot természetesen nem kötik ezek a korábbi állásfoglalások, kiemelem, hogy az EUIPO – miután az elmúlt időszakban a formák sokféleségének elmélete felé hajlott – a legutóbbi döntéshozó gyakorlatában (<span class="note">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) az ok‑okozati összefüggés elméletét választotta, és úgy vélte, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése elutasítja a termék olyan külső jellegzetességének oltalomban való részesítését, amelyet kizárólag annak érdekében választottak meg, hogy e termék számára lehetővé tegyék a műszaki rendeltetésének betöltését, azon jellegzetességekkel ellentétben, amelyeket legalább is bizonyos mértékben a termék vizuális megjelenésének javítása érdekében választottak, amely jellegzetességek oltalomban részesülnek. (<span class="note">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Úgy tűnik, hogy az ítélkezési gyakorlat hasonló fejlődésen ment keresztül többek között Franciaországban (<span class="note">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) és az Egyesült Királyságban. (<span class="note">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) A jelen ügyben a CeramTec, a görög kormány, az Egyesült Királyság kormánya, valamint a Bizottság (<span class="note">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) egyaránt ez utóbbi elmélet mellett foglalt állást. Én is ezt az álláspontot képviselem a következő okok miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A javasolt értelmezés alapjairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt megállapítható, hogy a DOCERAM állításával ellentétben a 6/2002 rendelet rendelkezéseinek szövege nem ad közvetlenül hasznos tájékoztatást az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés megválaszolásához, mivel a „külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye” fogalom, amely a 8. cikk (1) bekezdésben található, ugyanitt nincs meghatározva, és semmilyen értékelési szempont sincs előírva. Különösen, semmilyen említés nem történik az érintett termékkel szembeni formatervezési alternatívák hiányával kapcsolatos kritériumról, amelyet a formák sokféleségére vonatkozó elmélet hívei támogatnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően, az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből az következik, hogy amennyiben egy uniós jogi aktus nem tartalmaz kifejezett utalást a tagállamok jogára egy sajátos fogalom meghatározását illetően – mint a jelen esetben –, ezt a fogalmat önállóan kell értelmezni, amelyet a Bíróság a szóban forgó szabályozás általános rendszerét, célkitűzéseit és keletkezését figyelembe véve vizsgál. (<span class="note">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendelet általános rendszerét illetően megjegyzem, hogy e rendelet (10) preambulumbekezdése érdekes megvilágításba helyezi, azonban korlátozott képet ad arról, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének milyen jelentést kell tulajdonítani, amikor kimondja, hogy „[a] műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta‑oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei. Elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül felidézem az említett preambulumbekezdés ezen mondata első részének a 8. cikk (1) bekezdésében foglalt célok vonatkozásában fennálló következményeit. (<span class="note">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Az e mondat második részét illetően (<span class="note">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az ok‑okozati összefüggés elméletének ellenzői arra hivatkoznak, hogy ez az elmélet – amely a termék tisztán műszaki jellegzetességeinek a díszítőelemektől való szétválasztására irányul – ellentmondásba kerül azzal a megfogalmazással, amely szerint az oltalomban való részesítéshez nem szükséges, hogy egy formatervezési mintának esztétikai jellegzetességei legyenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy egy ilyen előírás a 6/2002 rendelet 4–6. cikkében sem szerepel kifejezetten, amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyektől a közösségi formatervezésiminta‑oltalom függ. Ugyanebből a szempontból e rendelet (10) preambulumbekezdése első mondatának vége kifejti, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében előírt megtagadási ok alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak az esztétikai jellegzetességgel rendelkező formák részesülhetnek a formatervezésiminta‑oltalomban. Az „ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után” kifejezés véleményem szerint csak azt jelenti, hogy az oltalomban részesüléshez nem elengedhetetlen feltétel, hogy a szóban forgó termék megjelenésének esztétikai vetülete legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeramTechez, valamint a görög kormányhoz és az Egyesült Királyság kormányához hasonlóan úgy vélem, hogy még ha a szóban forgó termék esztétikai értékei nem is jelentenek az ezen oltalomban való részesítés tekintetében meghatározó értékelési kritériumot, hiba lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a közösségi formatervezési minta‑oltalommal nem a termékek vizuális megjelenését kívánják oltalomban részesíteni. Ugyanis, ahogyan arra az OHIM – jelenleg EUIPO – rámutatott, (<span class="note">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) egyrészről a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt „formatervezési minta” fogalmának meghatározásából – amely kifejezetten a termék „megjelenésére” hivatkozik –, (<span class="note">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) másrészt pedig a láthatósággal kapcsolatos előírásokból – amelyek e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében (<span class="note">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) és (12) preambulumbekezdésében (<span class="note">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) egyaránt szerepelnek – egyértelműen következik, hogy a külső megjelenés vizsgálata – annak konkrét hozadékától (<span class="note">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) függetlenül – meghatározó a közösségi formatervezésiminta‑oltalomból eredő jogok megszerzése szempontjából. (<span class="note">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Hozzáteszem, hogy a hangsúly a rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében is a vizuális megjelenésen van, amely bekezdés előírja, hogy az érintett terméknek az oltalom tárgyát képező korábbi alkotásoktól megkülönböztethetőnek kell lennie. (<span class="note">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva véleményem szerint a 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdésének szövegével összeegyeztethető e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének akként történő értelmezése, hogy az nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szóban forgó jellegzetességek valamely termék műszaki rendeltetése betöltésének egyetlen módját jelentik, hanem azokra is, amikor az ezen rendeltetés betöltésének szükségessége az egyetlen tényező, amely e jellegzetességek megválasztására magyarázatot ad. Másképpen megfogalmazva, úgy vélem, hogy meg kell állapítani, hogy a termék külső jellegzetességei kizárólag az adott műszaki hatás elérésére irányuló cél következményei, valamint hogy ennélfogva azok az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás hatálya alá tartoznak, amennyiben nyilvánvaló, hogy más jellegű, különösen vizuális megfontolások semmilyen szerepet nem játszottak az érintett formatervezési minta megválasztásában. A központi kérdés az, hogy meddig tartanak a termék műszaki rendeltetéséhez kapcsolódó formai követelmények, és hol kezdődik a termék szerzőjének választási szabadsága. (<span class="note">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak megállapítása, hogy e rendelkezésnek eltérést engedő jellege van, amelyből az következik, hogy azt a kérdést előterjesztő bíróság szerint szigorúan kell értelmezni, nem kérdőjelezi meg az elemzésemet. Ez a megállapítás ugyanis önmagában nem eredményezheti egy olyan kritérium, a jelen esetben a formák sokféleségére vonatkozó kritérium, elfogadását, amely kétségtelenül jobban korlátozza azokat az eseteket, amikor a kizárás alkalmazható, (<span class="note">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) és amelynek azonban nincs egyértelmű jogi alapja sem a 6/2002 rendelet szövegében, sem pedig annak eredete, illetve az uniós jogalkotó által meghatározott céljai tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az általam javasolt értelmezést véleményem szerint egy, a 6/2002 rendelet és különösen az annak 8. cikke (1) bekezdésének keletkezéséről szóló tanulmány is megerősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeramTec az alapján állítja azt, hogy a formák sokféleségére vonatkozó kritériumot nem lehet alkalmazni, hogy ennek az uniós szabályozásba történő bevezetéséről szóló javaslatot nem fogadták el. A görög kormány e rendelet előkészítő munkálatai alapján is számos érvet hoz fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben rámutatok arra, hogy a formatervezési minták oltalmáról szóló 1991. évi Zöld Könyvében a Bizottság azt, hogy a kizárólag a szóban forgó termék műszaki rendeltetésétől függő jellegzetességek nem részesülhetnek oltalomban – amely szabály a tagállamok nagy többségében már létezett (<span class="note">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) – olyan megjegyzésekkel magyarázta, amelyek tartalma számomra úgy tűnik, hogy a formák sokféleségének elmélete és az ok‑okozati összefüggés elmélete között mozog, amelyek véleményem szerint az említett termék végső formája tekintetében a formatervezési alternatívák hiányához, illetve a végső forma kialakítása során a tervező kreatív hozzájárulásának hiányához kapcsolódnak. (<span class="note">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottságnak a 6/2002 rendelet elfogadásához vezető 1993. évi eredeti javaslatában a 9. cikk (1) bekezdésének (jelenleg e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése) címe a következő volt: „Nem önként választott formatervezési minták […]”, a szövege pedig a következő: „Nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a formatervezési minta, amennyiben a műszaki rendeltetés semmilyen szabadságot nem hagy a termék önként választott külső jellegzetességei tekintetében” (<span class="note">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletjavaslat indokolása, (<span class="note">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) valamint a 9. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentár (<span class="note">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) mindenekelőtt kifejtik, hogy a termék esztétikai vetülete önmagában nem meghatározó, mivel a bizonyos esztétikum felé hajló formatervezési minták, valamint azok, amelyek bizonyos hasznosságnak felelnek meg, egyaránt ugyanolyan módon részesíthetők oltalomban. Különösen, ezek a szövegkivonatok kiemelik, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalmat azon ritka esetekben kell megtagadni, amikor „a formát a rendeltetése határozza meg, esetlegesen létező variációk lehetősége nélkül”, mivel tehát a szerző „semmilyen szabadsággal” nem rendelkezik a termék tervezése során, és így „[tehát] nem hivatkozhat arra, hogy az eredmény az ő személyes kreativitásának gyümölcse”, valamint hogy e formatervezési minta „egyéni jellegzetességgel” rendelkezik. (<span class="note">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébként az 1999. évi módosított javaslatból (<span class="note">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) kitűnik, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének akkori szövegét összhangba hozták a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével, (<span class="note">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) amely irányelv célja a szóban forgó területen alkalmazandó tagállami szabályozások harmonizálása. (<span class="note">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) Ugyanakkor a 98/71 irányelv előkészítő munkálatai megerősítik, hogy a termék tervezése során a szerző választási szabadságának hiányát, valamint azt, hogy a megválasztott forma kizárólag a műszaki rendeltetés következménye, a kezdetektől fogva, az ezen irányelvre vonatkozó, 1993. évi eredeti javaslatban (<span class="note">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) és az 1996. évi módosított javaslatban (<span class="note">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) egyaránt meghatározó tényezőnek tekintették az oltalom megtagadása tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra úgy tűnik, hogy semmilyen, a formatervezési alternatívák fennállásának vagy a formák sokféleségének megfelelő kritériumot nem fogadtak el a fent hivatkozott szövegtervezetekben, hanem inkább az ok‑okozati összefüggésre vonatkozó kritériumot részesítették előnyben. Ugyanis egyáltalán nem követelmény, hogy a szóban forgó jellegzetesség az egyetlen mód legyen, amelynek köszönhetően a kívánt műszaki rendeltetés betölthető. A 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerinti kizárást lényegében a tervezőnek a termék megjelenésével kapcsolatos, kreatív jellegű tevékenységének hiánya magyarázza, mivel csak az említett rendeltetéstől független szellemi erőfeszítés eredményeként létrejött hozzáadott érték igazolja a formatervezésiminta‑oltalmat. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben az EUIPO is hajlott arra, hogy a döntéshozó gyakorlatában előtérbe helyezze azt a kérdést, hogy a szerző rendelkezett‑e mozgástérrel a szóban forgó termék kialakítása során. (<span class="note">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet és különösen a 8. cikkének (1) bekezdése által követett célokat illetően a felek nem vitatják, mindamellett pedig az véleményem szerint tagadhatatlan, hogy ez a rendelkezés főként annak megakadályozására irányul, hogy egy termék kizárólag műszaki eredetű jellegzetességei azoknak közösségi formatervezési mintaként történő oltalomban részesítésével „monopolizálhatók” (<span class="note">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) legyenek, (<span class="note">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) valamint annak elkerülésére, hogy „a műszaki haladást akadályozzák” (<span class="note">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) amiatt, hogy ez az oltalom csökkenti a műszaki megoldások más gazdasági szereplők részére történő rendelkezésre állását. (<span class="note">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Az egyrészről az innováció és a kreativitás védelme, másrészről pedig a tisztességes és a valamennyi közösségi vállalkozás számára előnyös verseny közötti egyensúly keresése volt valójában a jogalkotó egyik fő törekvése. (<span class="note">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 6/2002 rendelet előkészítő munkálataiból kitűnik, hogy a 8. cikke (1) bekezdésének másik célja az, hogy határt szabjon a szabadalmakra és a formatervezési mintákra vonatkozó szabályozás között. (<span class="note">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) A műszaki haladás esetleges oltalomban részesítésének ugyanis az előbbi szabályozás hatálya alá kell tartoznia, (<span class="note">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) amennyiben a szabadalmazhatóság feltételei fennállnak. Ahogyan azt a CeramTec kiemeli, bizonyos esetekben nehezebbnek bizonyulhat egy szabadalom megszerzése, mivel ez a tulajdoni jogcím egy szigorú (<span class="note">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) és kevésbé vonzó követelményeknek megfelelő találmány létének bizonyítását írja elő, és mivel a biztosított oltalmi idő a formatervezésiminta‑oltaloménál rövidebb lehet. (<span class="note">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) Meg kellett tehát előzni azt a kockázatot, hogy a szabadalmak terén alkalmazandó rendelkezések megkerülhetőek legyenek, mégpedig annak megtiltásával, hogy a műszaki jellegű megoldások formatervezési mintaként részesülhessenek oltalomban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor egy olyan kritérium választása, mint amilyen a formák sokféleségére vonatkozó kritérium, amely nagymértékben korlátozza az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazási körét, (<span class="note">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) véleményem szerint megfoszthatja ezt a rendelkezést a teljes körű hatékony érvényesülésétől, és így akadályozhatja a fent említett célok megvalósítását azzal, hogy engedi olyan tisztán műszaki rendeltetésű formák esetében az oltalom megszerzését, amelyek esetében különböző változatok is léteznek. (<span class="note">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis a CeramTechez és az Egyesült Királyság kormányához hasonlóan úgy vélem, hogy egy termék külső jellegzetességeinek módosítása minimálisan, de elegendő mértékben majdnem mindig lehetséges (<span class="note">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) a kívánt műszaki rendeltetés sérelme nélkül. Előfordulhat tehát, hogy egy műszaki megoldásnak számos, adott esetben valamennyi elképzelhető formáját monopolizálják a formatervezési minták oltalmán keresztül, ami zavarná a 6/2002 rendelet által előnyben részesíteni kívánt műszaki haladást. A DOCERAM által támogatott kritérium elfogadása esetén egyetlen gazdasági szereplőnek lehetősége lenne egy termék különböző formáinak több közösségi formatervezési mintaként történő lajstromozására, valamint arra, hogy ezáltal kizárólagos, gyakorlatilag a szabadalmi oltalom által biztosított oltalomban részesüljön anélkül azonban, hogy az ahhoz kapcsolódó korlátozások hatálya alá tartozna, amelyek ezáltal megkerülhetők lennének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben a CeramTec arra hivatkozik, hogy az alapügybeli jogvita keretében a DOCERAM – azáltal, hogy egy tájoló csap három különböző alapmodelljének 17 változatára szerzett oltalmat – a többi gazdasági szereplő számára semmilyen lehetőséget nem hagyott e termékek alternatív formáinak használatára, mivel a dudorhegesztés terén nem léteznek műszakilag releváns más formák, amelyek az említett rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a termékkel kapcsolatban más összbenyomást tehetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül kiemelem, hogy az itt javasolt értelmezés előnye, hogy az összhangban áll a Bíróságnak a védjegyek terén kialakított ítélkezési gyakorlatával. (<span class="note">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) Ellentétben azzal, amit a CeramTec állítani látszik, ezt az ítélkezési gyakorlatot véleményem szerint nem lehet a jelen ügyre alkalmazni a védjegyoltalomra és a formatervezésiminta‑oltalomra vonatkozó uniós jogi rendszer közötti különbségekre tekintettel. (<span class="note">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy e rendszerek közül az elsőben a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonló rendelkezések szerepelnek, (<span class="note">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) még ha azok szövege nem is teljesen azonos, (<span class="note">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) valamint a rendelkezések e két kategóriája közötti rokonsági kapcsolatra tekintettel, (<span class="note">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) véleményem szerint a jelen ügyben szerencsés lenne ezen ítélkezési gyakorlat fényében állást foglalni és esetleg analógia útján kifejteni az indokolást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben emlékeztetek arra, hogy a védjegyek oltalma terén a Bíróság megállapította, hogy a fent említett uniós jogi rendelkezések, amelyek lényegében a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének felelnek meg, annak elkerülését célozzák, hogy ez az oltalom a jogosult számára monopóliumot nyújtson olyan műszaki megoldásokra vagy az áru olyan használati jellemzőire, amelyeket a felhasználó a versenytársak áruiban is kereshet. (<span class="note">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) Ahogyan azt a korábbiakban kifejtettem, (<span class="note">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>) számomra úgy tűnik, hogy ez az oka annak is, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalom az említett 8. cikk (1) bekezdésében előírt körülmények között kizárt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróságnak a védjegyek terén hozott különböző ítéleteiből kitűnik, hogy „a kizárólag az áru formájából álló megjelölés az [értelmezett rendelkezések] értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban amennyiben bizonyított, hogy e forma lényeges működési jellemzői kizárólag a műszaki hatásnak tulajdoníthatók”. A Bíróság kifejtette, hogy „[az árunak] a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges [formájának]” védjegyként történő lajstromozással kapcsolatos „kizáró […] ok alkalmazását nem zárhatja ki annak bizonyítása, hogy vannak más olyan formák is, amelyekkel ugyanez a műszaki hatás elérhető”, amint azt az említett rendelkezések is kimondják. A Bíróság a formák sokféleségére vonatkozó elméletnek ezt az implicit, azonban egyértelmű elutasítását többek között arra a megállapításra alapozta, hogy a lajstromozás megtagadásának nem feltétele, hogy a szóban forgó forma legyen az egyetlen, amely a kívánt műszaki eredmény elérését lehetővé teszi, valamint arra az észrevételre, hogy fennáll a veszélye annak, hogy jelentős számú alternatív forma válna a védjegyjogosult versenytársai számára használhatatlanná, ha ezt a kritériumot meghatározónak minősítenék. (<span class="note">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy ezek a megállapítások a jelen ügyben is relevánsak, mivel ugyancsak ily módon nem fogadható el, hogy a közösségi formatervezési mintákat eltérítsék az arra irányuló céljuktól, hogy egy termék tisztán műszaki jellegzetességeit részesítsék oltalomban. (<span class="note">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre véleményem szerint igenlő választ kell adni, és mellőzni kell az úgynevezett „formák sokféleségére” vonatkozó kritérium elfogadását javasló álláspontot. Pontosabban az a véleményem, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak meghatározása érdekében, hogy egy termék külső jellegzetességei kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei‑e, nem egyszerűen az ugyanezen rendeltetés betöltésére alkalmas alternatív formák hiányát kell alapul venni, hanem azt kell bizonyítani, hogy egy adott műszaki rendeltetés iránti kívánalom az egyetlen tényező, amely az érintett formatervezési minta megválasztását meghatározta, és ennélfogva annak tervezője semmilyen kreatív szerepet nem játszott ebben a tekintetben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az így javasolt értelmezéssel összhangban a kérdést előterjesztő bíróság más kérdéseket is megfogalmaz az említett 8. cikk (1) bekezdésében foglalt szabály konkrét alkalmazásával kapcsolatban, amely kérdések az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés tárgyát képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében releváns értékelési szempontokról (második kérdés)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés másodlagos jelleggel került előterjesztésre, arra az esetre, ha a javaslatomnak megfelelően a Bíróság az első kérdésre azt a választ adja, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás alkalmazása tekintetében a releváns módszer annak ellenőrzése, hogy a szóban forgó termék külső jellegzetességei kizárólag a kívánt műszaki rendeltetésnek tudhatóak‑e be, és nem az ezen rendeltetés betöltésére szintén alkalmas formatervezési alternatívák fennállása hiányának megállapítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel a kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság először is azt kérdezi, hogy milyen szempontból kell vizsgálni azt, hogy egy termék egyes külső jellegzetességeinek meghatározását kizárólag a műszaki rendeltetéssel összefüggő okok vezérelték‑e, másodszor pedig, abban az esetben, ha egy „objektív megfigyelő” irányadó, azt, hogy ez utóbbi fogalom hogyan határozható meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az előtte megtámadott ítéletben a Landgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi bíróság) megállapította, hogy ezt az értékelést objektíven kell elvégezni, és hogy az érintett formatervezési minta szerzőjének személyes akarata kevéssé számít, hacsak esetleg nem annak meghatározására utaló jelként, hogy egy objektív megfigyelő észszerű vizsgálat alapján arra a következtetésre jutna‑e, hogy a formatervezés megválasztását kizárólag a műszaki rendeltetésből eredő követelmények határozták meg. (<span class="note">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>) Ugyanakkor e megközelítés ellenzői szerint nehéz lenne esetről esetre megítélni egy ilyen „objektív megfigyelő” szempontját, azaz egy másik személyét, akinek csak elméletileg létezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása tekintetében elvégzendő elemzés objektív vagy szubjektív jellegét illetően az alapeljárás felei és az érdekeltek, akik a Bírósághoz írásbeli észrevételeket nyújtottak be, egyetértenek abban, hogy a szerzőnek a szóban forgó formatervezési minta tervezésekor fennálló szubjektív szándéka nem lehet az a kulcselem, amely lehetővé teszi annak meghatározását, hogy ezt a formatervezési mintát pusztán műszaki megfontolások vezérelték‑e. Az én véleményem is ez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis a szóban forgó elemzés objektív megközelítése e rendelkezés egységes értelmezését részesíti előnyben, valamennyi tagállamban és ez utóbbiak valamennyi bíróságán belül, valamint nagyobb kiszámíthatóságot biztosít, amely erősíti a gazdasági szereplők jogbiztonságát. Ahogyan azt a DOCERAM és a CeramTec lényegében megjegyzik, abban az esetben, ha a tervező feltételezett szándéka jelentené az egyedüli releváns kritériumot, az általa tett nyilatkozatok önmagukban lennének meghatározóak annak megítélése szempontjából, hogy az érintett formatervezési minta részesülhet‑e oltalomban, vagy sem, valamint jogvita esetén az érdekelt hajlamos lehet arra, hogy azt állítsa, e formatervezés megválasztása során esztétikai megfontolások vezérelték, annak érdekében, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kizárás az alkotása hátrányára ne legyen alkalmazandó. Véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok ne szubjektív, hanem semleges, a pártatlanságot nem kockáztató értékelési szempontok alapján tudjanak állást foglalni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az azon kérdés objektív értékelése érdekében követendő módokat illetően, hogy valamely termék megjelenése esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van‑e szó, a Bíróság előtt képviselt álláspontok azonban nem egybehangzóak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéshez hasonló kérdés által felvetett első problémakör, amely „egy „objektív megfigyelő” szempontjának” esetleges figyelembevételére hivatkozik, az a kérdés, hogy egy fiktív személyhez viszonyítva kell‑e indokolni, akinek a feltételezett megítélése archetípusként szolgál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben a CeramTec mindenekelőtt rámutat, hogy az „objektív megfigyelő” kifejezést, amely a kérdést előterjesztő bíróság előtt megtámadott ítéletben és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésben egyaránt szerepel, az EUIPO döntéshozó gyakorlatában (<span class="note">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>) és a jogirodalomban (<span class="note">
<a id="c-65" href="#t-65">65</a>
</span>) különböző változatokban elfogadott hasonló formulák ihlették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a CeramTec azt állítja, hogy annak vizsgálata céljából, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó‑e, analógia útján a „tájékozott használó” fogalmát kell alapul venni, amelyet e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 10. cikkének (1) bekezdése, valamint a (14) preambulumbekezdése alkalmaz, (<span class="note">
<a id="c-66" href="#t-66">66</a>
</span>) ahogyan azt a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlata meghatározza. (<span class="note">
<a id="c-67" href="#t-67">67</a>
</span>) E fél szerint, amennyiben a vizsgálatot a jelen ügyhöz hasonlóan abban a különleges helyzetben kell elvégezni, amikor az érintett termékek valamennyi használója szakmabeli személy, a „tájékozott használó” tehát a gyakorlatban a „szakembernek” felel meg, aki műszaki szakértelemmel rendelkezik, amely fogalmat a szabadalom találmány jellegének megítélésekor használják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy vélem, hogy nem helyénvaló elfogadni ezt a javaslatot. Kifejtem, hogy a CeramTec állításával ellentétben a 6/2002 rendelet keretében a ténybeli elemek fennállásának megítélése szempontjából nem „mindig a »tájékozott használó«” a releváns elem. Különösen, már megállapítást nyert, hogy ez utóbbi – az érintett termék használata folytán szerzett tapasztalatain túl – képes lenne megkülönböztetni egymástól az áru küllemének azon aspektusait, amelyeket annak technikai funkciója követel meg, és azokat, amelyek tetszőlegesek. (<span class="note">
<a id="c-68" href="#t-68">68</a>
</span>) A 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása gyakorlatilag egy műszaki szempontú vizsgálatot tételez fel, amely különleges szakértelmet kíván, amellyel még egy „tájékozott” használó sem mindig rendelkezik. Ennélfogva a „tájékozott használó” nézőpontja véleményem szerint nem lehet az ebben a tekintetben megkövetelt objektív értékelési kritérium.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság kormányához és a Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy ha a 6/2002 rendelet megalkotóinak szándékában állt volna egy, az „objektív megfigyelőhöz” hasonló jogi eszközt elfogadni, ahogyan azt az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés sugallja, azt megemlítették volna a rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében, ahogyan azt a „tájékozott használó” esetében a 6. cikk (1) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében kifejezetten megtették. (<span class="note">
<a id="c-69" href="#t-69">69</a>
</span>) Egyébként megjegyzem, hogy ez a 8. cikk a fiktív személyek egyéb, az „átlagos potenciális vásárlóhoz” hasonló kategóriáinak észlelésére sem hivatkozik, amely kritériumot a DOCERAM a mellőzése előtt javasol, (<span class="note">
<a id="c-70" href="#t-70">70</a>
</span>) vagy az „átlagfogyasztóhoz” hasonló kategóriák érzékelésére, amely értékelési tényezővel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy azt úgy ítélték meg, hogy önmagában nem meghatározó a védjegyek terén egy forma pusztán műszaki jellegének vizsgálata szempontjából. (<span class="note">
<a id="c-71" href="#t-71">71</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Egyesült Királyság kormánya véleményem szerint helyénvalóan emeli ki, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése nem hivatkoznak a „tájékozott használó” elméleti fogalmára annak megítélése tekintetében, hogy „a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát”, (<span class="note">
<a id="c-72" href="#t-72">72</a>
</span>) valamint hogy ugyanezt a – nem fiktív – megközelítést kell alkalmazni e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése keretében, mivel az alapügyben eljáró bíróságnak az is a feladata, hogy objektíven vizsgálja, mi tartozik a termék műszaki rendeltetésének körébe, amely elem nem részesülhet oltalomban, valamint hogy hol jelent meg a tervező szabadsága, akinek a kreatív alkotása oltalomban részesülhet. (<span class="note">
<a id="c-73" href="#t-73">73</a>
</span>) Úgy tűnik, hogy a nemzeti bíróságok (<span class="note">
<a id="c-74" href="#t-74">74</a>
</span>) és az OHIM – jelenleg az EUIPO – tagjai egy ilyen esetről esetre történő vizsgálatot már nagyobb nehézségek nélkül lefolytattak. (<span class="note">
<a id="c-75" href="#t-75">75</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, ha az „objektív megfigyelőre” vonatkozó kritériumot el kellene fogadni, ez számos járulékos nehézséggel járna e mesterségesen létrehozott kategória, valamint azon mód meghatározása tekintetében, ahogyan azt alkalmazni kell, még ha csak azon kérdés vonatkozásában is, hogy egy ilyen személynek milyen típusú és szintű ismeretekkel kell rendelkeznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elé terjesztett második problémakört azon elemek beazonosítása jelenti, amelyeknek a véleményem szerint a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére alapított kifogás tárgyában eljáró bíróság által egyaránt objektíven és esetről esetre elvégezendő vizsgálat tárgyát kell képeznie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek a Bírósághoz benyújtott észrevételekben megjelenő többségi véleménnyel, amely szerint a jogvitát elbíráló nemzeti bíróság feladata objektíven és minden egyes ügy valamennyi konkrét körülményére tekintettel értékelni azt, hogy a termék egyes jellegzetességei kizárólag a rendeltetéssel összefüggő megfontolásoknak felelnek‑e meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben a Bizottság szerint ennek a bíróságnak a Bíróság által a védjegyek terén elismert értékelési kritériumokat úgy kell figyelembe vennie, hogy azok lehetővé teszik a forma valamely nem tisztán műszaki értékének feltételezését, ilyen kritérium például „az átlagfogyasztó általi észlelés [ (<span class="note">
<a id="c-76" href="#t-76">76</a>
</span>)], az árukategória jellege, az adott forma művészi értéke, az árukategória jellege, a formának az érintett piacon általában fellelhető többi formához képest sajátos jellege, a hasonló árukhoz viszonyított feltűnő árkülönbség, illetve az olyan reklámstratégia kidolgozása, amely elsősorban a szóban forgó áru esztétikai jellemzőit helyezi előtérbe”. (<span class="note">
<a id="c-77" href="#t-77">77</a>
</span>) A Bizottság úgy véli, hogy az eljáró bíróságnak figyelembe kell vennie továbbá az olyan alternatív formák létét, amelyek ugyancsak az érintett műszaki hatást töltik be, mivel ez főszabály szerint azt jelenti, hogy a szerző rendelkezett szabadsággal a termék külső jellegzetességeinek kialakítása során, és hogy ez utóbbit nem kizárólagosan műszaki megfontolások határozták meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen az alapon a DOCERAM egy nem kimerítő jellegű listát is felállít azokról a kritériumokról, amelyek relevánsak lehetnek, nevezetesen „a tervezés folyamatához, a hirdetéshez és a használathoz stb. kapcsolódó körülmények”. A CeramTec azt állítja, hogy a „tájékozott használó” szempontját, amelyet – véleményem szerint tévesen (<span class="note">
<a id="c-78" href="#t-78">78</a>
</span>) – objektív értékelési kritériumként javasol, „az adott ügy valamennyi releváns körülményének” (<span class="note">
<a id="c-79" href="#t-79">79</a>
</span>) és többek között „a gyártó által a tervezés során követett különleges célnak, a termékkel kapcsolatban folytatott, a formatervezést előtérbe helyező reklámtevékenységnek, az esetleges különbségeknek, illetve formatervezésnek az érintett közönség előtti különleges jóhírnevének, valamint a tervezőnek a termék létrehozásakor fennálló akaratának részletes figyelembevétele mellett” kell meghatározni. (<span class="note">
<a id="c-80" href="#t-80">80</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben kifejtem, hogy a szóban forgó értékelést a jogvitában eljáró bíróságnak véleményem szerint nemcsak az érintett formatervezési mintára, hanem az annak külső megjelenését körülvevő összes körülményre is tekintettel kell elvégeznie, a felek által szolgáltatott bizonyítékok – ezen bizonyítékok tárgyától vagy jellegétől függetlenül –, (<span class="note">
<a id="c-81" href="#t-81">81</a>
</span>) valamint az ezen bíróság által esetlegesen elrendelt vizsgálati intézkedések figyelembevétele mellett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint nem zárható ki, hogy olyan kritériumok, amelyekkel kapcsolatban úgy vélem, hogy azok önmagukban nem teszik lehetővé annak bizonyítását, hogy valamely termék külső megjelenése esetében a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében vett műszaki meghatározottságról van szó, mint például a szerző szubjektív szándéka vagy a formatervezési alternatívák fennállása, (<span class="note">
<a id="c-82" href="#t-82">82</a>
</span>) azon konkrét jelek közé sorolhatók, amelyeket az eljáró bíróságoknak figyelembe kell venniük az ezen rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos véleményük kialakítása során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint nem kell listát – még kimerítő jellegűt sem – létrehozni az ebben a tekintetben releváns kritériumokról, mivel az uniós jogalkotó nem írta elő annak igénybevételét, és számomra úgy tűnik, hogy a Bíróság azt nem tekintette hasznosnak azon egyben ténybeli értékelés során, amelyet egyébként e rendelet 4–6. cikke alapján kell elvégezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a görög kormány álláspontjához hasonlóan számomra hasznosnak tűnik hangsúlyozni azt, hogy az eljáró bíróság szükség esetén a kért vizsgálatot elvégezheti egy általa kijelölt független szakértő által adott felvilágosítás alapján. Ebben a tekintetben megjegyzem, hogy a nemzeti bíróságok nem feltétlenül rendelkeznek a szükséges, olykor nagymértékben műszaki jellegű képesítéssel, amelyre ebben a tekintetben szükség van, és gyakori, hogy szakértőhöz fordulnak, amikor ilyen jellegű összetett kérdésekkel szembesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata céljából, a 6/2002 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából egy termék egyes külső jellegzetességeit kizárólag a műszaki rendeltetéssel összefüggő megfontolások vezérelték‑e, az eljáró bíróság feladata objektív értékelés lefolytatása, mégpedig úgy, hogy nem egy „objektív megfigyelő” – elméleti – szempontját tekinti irányadónak, hanem úgy, hogy az adott ügy valamennyi releváns körülményét konkrétan figyelembe veszi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következő választ adja az Oberlandesgericht Düsseldorf (düsseldorfi tartományi felsőbíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-100" title="page-26">
      1) A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által biztosított oltalom kizárt, amennyiben a szóban forgó termék külső jellegzetességét kizárólag azért választották, hogy e termék számára lehetővé tegyék egy adott műszaki rendeltetés betöltését, anélkül tehát, hogy a termék tervezőjének bármilyen kreatív hozzájárulása megállapítható lenne, és az a tény, hogy esetleges egyéb formák is léteznek, amelyek ugyanezen műszaki hatás kiváltására alkalmasak, ebben a tekintetben önmagában nem meghatározó.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-101" title="page-26">
      2) Annak meghatározása céljából, hogy egy termék külső jellegzetességét az említett 8. cikk (1) bekezdése értelmében kizárólag a termék műszaki rendeltetésével összefüggő megfontolások miatt választották‑e meg, az eljáró bíróság feladata, hogy a saját mérlegelési mozgásterét kihasználva – amelynek során az adott ügy valamennyi releváns körülményét konkrétan figyelembe veszi – objektíven állást foglaljon.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>)Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>)HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o. Ezt a rendeletet később módosították, de e módosítások nem érintették a jelen ügyben releváns rendelkezéseket.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>)E rendelet (19) preambulumbekezdése azt is kimondja, hogy „[a] közösségi formatervezésimintaoltalom nem tartható fenn, ha a formatervezési minta nem új és más formatervezési mintákkal összevetve nincs egyéni jellege”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>)Ez utóbbi kifejezés az említett előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben szerepel, míg az előbbi az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásában található.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>)Másképpen megfogalmazva, a CeramTec szerint arról a kérdésről van szó, hogy az említett 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazása feltétlenül azt írjae elő, hogy „az [alap]eljárás keretében teljeskörűen kell vizsgálni, hogy a formatervezés tekintetében nincse semmilyen lehetséges alternatíva, illetve pontosabban azt, hogy az összes lehetséges megjelenési alternatíva eltérő műszaki rendeltetést tölte be vagy legalábbis hogy az [ebben a rendelkezésben előírt] kizáró ok akkor is alkalmazandóe, ha a megjelenés kizárólag annak következménye, hogy pontos műszaki megoldást kell elérni, és hogy az esztétikai megfontolások következésképpen nem relevánsak” (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>)Lásd többek között: a jelen indítvány 20. pontjához tett vonatkozó lábjegyzetekben megjelölt forrásokat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>)Lásd többek között: Ruhl, O., Gemeinschaftsgeschmacksmuster – Kommentar, Carl Heymanns Verlag, Köln, 2. kiadás, 2010., 222. o., 22. pont. Úgy tűnik, hogy ezt a megközelítést a német kormány is támogatta egy, az említett 8. cikk (1) bekezdéséhez hasonló uniós jogi rendelkezés átültetése során (lásd: „Design law: individual character, visibility and functionality”, International Review of Intellectual Property and Competition Law, 2005., 3. szám, 308. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>)Lásd: Kaesmacher, D. és Duez, L., „Le nouveau règlement (CE) n° 6/2002 sur les dessins ou modèles communautaires”, J.T.D.E., 2002., 92. sz., 186. o., 15. pont; Massa, C.H. és Strowel, A., „Community Design: Cinderella Revamped”, E.I.P.R., 2003., 25 (2) kötet, 72. o., valamint De Visscher, F., „La protection des dessins et modèles”, Guide juridique de l’entreprise, Kluwer, Brüsszel, 2. kiadás, 2005., 370. pont, amelyben az szerepel, hogy a formák sokféleségére vonatkozó kritériumot alkalmazták a Benelux rendszerben korábban létező szabályhoz hasonló szabály tekintetében (lásd a legutóbb 2002. június 20án módosított, a formatervezési mintákra vonatkozó egységes benelux törvény 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>)Lásd többek között: Passa, J., Droit de la propriété industrielle –1. kötet: Marques et autres signes distinctifs, dessins et modèles, L.G.D.J., Párizs, 2. kiadás, 2009., 708–712. o., valamint Binctin, N., Droit de la propriété intellectuelle – Droit d’auteur, brevet, droits voisins, marque, dessins et modèles, L.G.D.J., Párizs, 2. kiadás, 2012., 296. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>)Két német bírósági határozatra (a továbbiakban: OLG Düsseldorf, GRURRR 2012, 200 (205) – TabletPC; LG Düsseldorf, Beck RS 2015, 05506) és a Court of Appeal (England &amp; Wales) (Civil Division) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales, polgári tanács], Egyesült Királyság) Landor &amp; Hawa International Ltd kontra Azure Designs Ltd ítéletére, [2006] EWCA Civ 1285, 30. és azt követő pontok, történik hivatkozás. Megjegyzem, hogy ezt az elméletet Spanyolországban is elfogadták (lásd többek között: Juzgado de lo Mercantil n° 2 de Alicante [alicantei 2. sz. kereskedelmi bíróság, Spanyolroszág] 2012. november 28i Jose Antonioy Hostel Drap SL kontra Napkings SL ítélete, 2. jogalap).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>)A kérdést előterjesztő bíróság többek között az OHIM megsemmisítési osztályának 2007. április 3i ICD 3150. sz. Lindner Recyclingtech kontra Franssons Verkstäder határozatára hivatkozik, 20. pont. Pontosítom, hogy ezt a határozatot a jelen indítvány 13. lábjegyzetében említett határozat hatályon kívül helyezte.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>)Lásd többek között: Stone, D., „Le droit européen des dessins et modèles a 10 ans”, Magazine de l’OMPI, 2013., 6. sz., 18. o., valamint Brancusi, L., „Article 8 CDR”, Community Design Regulation (EC) No 6/2002 – A Commentary, szerkesztő: G. N. Hasselblatt, C. H. Beck, München, 2015., 137 és azt követő pontok, 34–48. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>)Azaz az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának a Lindner Recyclingtech kontra Franssons Verkstäder, ún. „Chaff cutters”ügyben hozott R 690/20073. sz. 2009. október 22i határozata óta. Kiemelem, hogy ez a határozat fellebbezés és felülvizsgálat tárgyát képezte, amelyek során sem a Törvényszék, sem pedig a Bíróság nem foglalt állást az említett 8. cikk érdemi alkalmazásával kapcsolatban (lásd: 2010. május 10i. Franssons Verkstäder kontra OHIM – Lindner Recyclingtech [Szalmatörő] ítélet, T98/10, nem tették közzé, EU:T:2010:180; 2010. szeptember 9i Franssons Verkstäder kontra OHIM és Lindner Recyclingtech ítélet, C290/10 P, nem tették közzé, EU:C:2010:511).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>)Lásd: az OHIMnak az R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 28. és azt követő pontok, különösen a 35. és a 36. pont. Az „alternatív formákra” vonatkozó kritérium elutasítását kifejezetten megerősítették az EUIPOnak a lajstromozott közösségi formatervezési minták megsemmisítésére vonatkozó kérelmek vizsgálatával kapcsolatos irányelveiben, 2017. február 1jei változat, 30. o., 5.3.3. pont, amelyek többek között az OHIM harmadik fellebbezési tanácsának az R 1517/20143 és R 2114/20143. sz., ún. „Tömlők” egyesített ügyekben hozott 2016. január 27i határozatát idézik (lásd a 65. pontot). Ezt a fejlődést végigkövette: Barber Giner, T., „Estética y funcionalidad: alcance de la prohibición del diseño funcional en la legislación nacional y comunitaria”, Diario La Ley, 8422. sz., XXXV. évfolyam, 2014. november 17., 768–770. o., valamint Brancusi, L., „Design determined by the product’s technical function: arguments for an autonomous test”, E.I.P.R., 2016., 38 (1). fejezet, 25. és azt követő pontok.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>)Lásd többek között: Greffe, F. és Greffe, P., Traité des dessins et des modèles – France, Union européenne, Suisse, continent américain, LexisNexis, Párizs, 9. kiadás, 2014., 155–186. o., valamint Raynard, J., Py, E. és Tréfigny, P., Droit de la propriété industrielle, LexisNexis, Párizs, 2016., 534–536. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>)Az Egyesült Királyság kormánya a High Court of Justicenak (England &amp; Wales), (legfelsőbb bíróság [Anglia és Wales], Egyesült Királyság), a Dyson Ltd kontra Vax ügyben hozott ítéletére ([2010] EWHC 1923 [Pat], 23–31. pont) hivatkozva rámutat, hogy a pozitív jog jelenlegi állapota az OHIMnak az R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozatának felel meg.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>)A Bizottság úgy véli, hogy a formatervezési alternatívák fennállását mindazonáltal figyelembe kell venni a forma esztétikai értékének egyéb mutatói között, amelyeket az eljáró bíróságnak kell megítélnie. Lásd továbbá a jelen indítvány 64. pontját.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>)Lásd többek között: 2017. március 9i Pula Parking ítélet (C551/15, EU:C:2017:193, 42. pont); 2017. szeptember 7i Schottelius ítélet (C247/16, EU:C:2017:638, 31. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 38. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>)Pontosítom, hogy az ezen (10) preambulumbekezdés francia változatában – amely a jelen indítvány eredeti nyelve – a szóban forgó mondat végén található említés a német változatban egy második mondatot képez, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>)Lásd: az OHIM R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 34. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>)A „formatervezési minta” a következőképpen van meghatározva: „a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 5. pontjában foglalt hivatkozást.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>)A (12) preambulumbekezdés értelmében „[a]z oltalom nem terjedhet ki azokra az alkotóelemekre, amelyek a termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, illetve az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók […]”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>)Az Egyesült Királyság kormánya is a „hozadék” kifejezést használta, és kifejtette, hogy az nem szerepel a 6/2002 rendeletben, mindezt annak érdekében, hogy a jelen ügyhöz hasonlóan arra a kérdésre utaljon, hogy a formatervezési minta a terméket a megjelenésénél fogva ténylegesen vonzóvá teszie.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>)Lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 21i Easy Sanitary Solutions és EUIPO kontra Group Nivelles ítélet (C361/15 P és C405/15 P, EU:C:2017:720, 62. és azt követő pontok).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>)Ezen (1) bekezdés szerint „[a] közösségi formatervezésimintaoltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>)Konkrétan a műszaki rendeltetés például nagyobb tapadás, kényelem, komfort, hatékonyság vagy biztonság biztosítására irányulhat a díszítő, esztétikai vagy fantáziaformákkal ellentétben (lásd: Cohen, D., Le droit des dessins et modèles – Droit communautaire, droit international, droit français et autres droits étrangers, Economica, Párizs, 2. kiadás, 2004., 65. pont, valamint Greffe, F. és Greffe, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 159. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 19. pontjának végét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>)Egyes korábbi nemzeti rendszerekkel kapcsolatban lásd többek között: MouncifMoungache, M., Les dessins et modèles en droit de l’Union européenne, Thèse, Bruylant, Brüsszel, 2012., 121. és azt követő oldalak.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>)1991. júniusban közzétett munkadokumentum (III/F/5131/91FR), 65. o., 5.4.6. pont: „Ha valamely műszaki hatás csak egy adott formával érhető el, a formatervezési minta nem részesülhet oltalomban. Ugyanakkor, ha a szerző több forma közül választhat a kívánt műszaki hatás elérése érdekében, a szóban forgó jellegzetességek oltalomban részesülhetnek. Ekképpen a kizárás […] pontosan a szerzői jogról szóló szabályozásban előírt ötlet/kifejezés dichotómiájának felel meg. Valójában ez azt jelenti, hogy egy termék meghatározott hatás céljából való tervezése során történő választás hiányában semmilyen személyes kreativitás nem merül fel, következésképpen nincs mit oltalomban részesíteni” (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>)Lásd a közösségi formatervezési mintákról szóló, 1993. december 3i európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot (COM(93) 342 végleges, 70. o.). Az „önként választott” kifejezést a Gazdasági és Szociális Bizottság kifogásolta (lásd az 1995. február 22i véleményt, HL 1995. C 110., 14. o., 5.7. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>)Az indokolás 8.2. pontja értelmében (COM(93) 342 végleges, 9. o.) „[a] formatervezési minták a termék külső jellegzetességei, amelyek érzékszervvel felfoghatóak. Semmilyen esztétikai kritériumot nem lehet figyelembe venni. Az esztétikai és a funkcionális formatervezési minták megkülönböztetés nélkül oltalomban részesítendők. Ugyanakkor azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei, és amelyek semmilyen szabadságot nem hagynak az önként választott elemek tervezése során, nem részesülnek oltalomban […]”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>)Az e rendelkezéshez fűzött kommentár szerint „[a] rendelet nem tesz különbséget az esztétikai és a funkcionális formatervezési minták között; azok ugyanolyan módon részesülnek oltalomban. Rendkívüli esetekben a formának változtatási lehetőség nélkül kell igazodnia a rendeltetéshez. Ebben az esetben a szerző nem hivatkozhat arra, hogy az eredmény az ő személyes kreativitásának gyümölcse. A formatervezési mintának tehát nincs semmilyen egyéni jellege, és nem részesülhet oltalomban. […] A rendelkezés tehát csak akkor zárja ki az oltalmat, ha semmilyen szabadság nincsen önként választott elemek beemelésére” (COM(93) 342 végleges, 18. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>)Hasonlóképpen, e javaslat (9) preambulumbekezdése azokra a „formatervezési minták[ra vonatkozik, amelyek] egy műszaki követelménynek való megfelelést szolgálják, és a szerzőjük számára semmilyen lehetőség nem hagynak arra, hogy azokat különböző, illetve önként választott jellegzetességgel ruházza fel” (63. o.), a 27. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentár pedig arra az esetre [hivatkozik], amikor a formatervezési minta megkülönböztető jellegzetességei azért nem részesülhetnek az oltalomban, mert azok teljes egészében egy olyan műszaki rendeltetés következményei, amely semmilyen szabadságot nem hagy a formatervezési minta önként választott módon történő megtervezésére” (27. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>)Lásd: a közösségi formatervezési mintákról szóló, 1999. június 21i tanácsi rendelet módosított javaslata (COM(1999) 310 végleges), a 9. cikkre vonatkozó megjegyzések.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>)1998. október 13i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1998. L 289., 28. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 120. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>)Szabályozások, amelyek hatásai az érintett tagállam területére korlátozódnak a 6/2002 rendelet által létrehozott rendszerrel ellentétben (lásd e rendelet (1)–(6) preambulumbekezdését).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>)Ezen 1993. december 3i eredeti irányelvjavaslat (COM(93) 344 végleges) 7. cikke (1) bekezdésének szövege a következő volt: „A formatervezési minta lajstromozása alapján nem keletkezik oltalom, amennyiben valamely műszaki rendeltetés betöltése semmilyen szabadságot nem hagy a termék önként választott külső jellegzetességeit illetően”, és az indokolása szerint „a verseny erősödni fog azokban a szektorokban, ahol a formatervezési minták nem részesülnek oltalomban például azért, mert amiatt, hogy a terméknek egy műszaki rendeltetést kell betöltenie, nem marad szabadság a szerzője számára” (lásd a 14. és a 23. pontot).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>)Lásd az 1996. február 21i módosított irányelvjavaslatban (COM(96) 66 végleges) a 7. cikk (1) bekezdéshez fűzött kommentárt, amely megjegyzi, hogy „[m]ég ha azt a kérdést, hogy egy formatervezési mintának vane esztétikai dimenziója, nem is veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy ez a formatervezési minta megfelele az oltalomban való részüléshez a javaslatban előírt feltételeknek, egyesek szükségesnek ítélték egy azt előíró rendelkezés beiktatását, hogy az oltalom nem biztosítható azokban a rendkívül ritka esetekben, amikor a forma a rendeltetés következménye. [A] Bizottság úgy vélte, hogy egyértelműbb kijelentésre van szükség, figyelembe véve többek között a (2) bekezdésre vonatkozó módosítási javaslatot” (8. o.) Ezen 7. cikk (1) bekezdése ezentúl arra „a külső jellegzetesség[re vonatkozik], amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye”, amely megfogalmazást a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése átvesz.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>)Lásd: Brancusi, L., „Article 8 CDR”, 12. lábjegyzetben idézett mű, 140. o., 47. pont, valamint a legutóbbi, „rugalmasabbnak” minősített, a Bizottság kérésére készített tanulmányról szóló, 2016. június 3i jelentésben (Legal review on industrial design protection in Europe, 89., 91. és 92. o.) hivatkozott megközelítés.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>)Az eredeti javaslat indokolásának 8.2. pontja (COM(93) 342 végleges, 9. o.) értelmében „[…] azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei, nem részesülnek oltalomban annak érdekében, hogy a műszaki rendeltetést valamely formatervezésimintaoltalom ne monopolizálja”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>)Megjegyzem, hogy hasonló célt tartalmazott a 6/2002 rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében foglalt javítási záradék, amelynek eredeti megfogalmazása hivatkozást tartalmazott azokra az esetekre, amikor „a megjelenés az oltalom alatt álló formatervezési mintától függ”, amit azonban a jogalkotási munkálatok során töröltek. Ebben a tekintetben lásd az Acacia és D’Amato egyesített ügyekre vonatkozó indítványomat (C397/16 és C435/16, EU:C:2017:730, 38. és azt követő pontok).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>)Lásd a 6/2002 rendelet (10) preambulumbekezdése első mondatának elejét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>)A Bizottság az észrevételeiben helyénvalóan kiemeli, hogy a kizárólag valamely műszaki megoldás megvalósítására szolgáló külső jellegzetességeknek a formatervezésimintaoltalomból való kizárása az ilyen műszaki megoldást alkalmazó termékek értékesítői közötti szabad versenyt biztosítja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>)Lásd az eredeti javaslat indokolásának 9. fejezetét (COM(93) 342 végleges, 10. o.), valamint a 6/2002 rendelet (7) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>)E szabályozások együttes fennállását a 6/2002 rendelet (31) preambulumbekezdése és 96. cikke megerősíti. Lásd továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló Zöld Könyvet, 31. lábjegyzetben idézett mű, 65. o., 5.4.6.1. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>)Az eredeti javaslat indokolásának 8.2. pontja (COM(93) 342 végleges, 9. o.) értelmében: „[…] azok a jellegzetességek, amelyek a termék műszaki rendeltetésének következményei […] a szabadalmi vagy a formatervezési mintákra vonatkozó szabályozás alapján adott esetben oltalomban részesülhetnek, amennyiben az ilyen oltalomban való részesülés feltételei fennállnak”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>)A találmánynak különösen újnak, feltalálói tevékenységen alapulónak és iparilag alkalmazhatónak kell lennie az 1973. október 5én Münchenben aláírt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: müncheni egyezmény) 52–57. cikke alapján, amelynek szövege a következő internetcímen érhető el: http://www.epo.org/lawpractice/legaltexts/html/epc/2013/f/ma1.html.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>)Azaz európai szabadalom esetében főszabály szerint 20 év (lásd a müncheni egyezmény 63. cikkét), a lajstromozott közösségi formatervezési minták esetében pedig 25 év (lásd a 6/2002 rendelet 12. cikkét), miként a jelen alapeljárásbeli esetben is.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 19. pontjának végét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>)Lásd továbbá: az OHIM R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozata, 28. és 30. pont, valamint Brancusi, L., „Article 8 CDR”, 12. lábjegyzetben idézett mű, 136. és 137. o., 33. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>)A 6/2002 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amely szerint valamely formatervezési mintát egy már létező formatervezési mintával azonosnak kell tekinteni, és ezáltal nem részesülhet oltalomban, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 59. és 61. lábjegyzetét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>)A védjegyek és a formatervezési minták által nyújtott oltalmak közötti különbségekkel kapcsolatban, azok jellegét, hatályát és időtartamát illetően egyaránt, lásd RuizJarabo Colomer főtanácsnoknak a Philips ügyre vonatkozó indítványát (C299/99, EU:C:2001:52, 36–38. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>)Lásd a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának második francia bekezdését (jelenleg a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [HL 2008. L 299., 25. o.] 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontja), valamint a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 16. kötet, 353. o.) 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontját (jelenleg az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL 2009. L 78., 1. o.] 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontja).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>)A védjegyjognak a fent említett rendelkezései (lásd az 56. lábjegyzetet) nem „azokra a jellegzetességek[re vonatkoznak], amelyek kizárólag [a termék] műszaki rendeltetésének következményei”, hanem „[azoknak] valamely műszaki hatás eléréséhez szükséges formájára”. RuizJarabo Colomer főtanácsnok úgy vélte, hogy ez a különbség egyáltalán nem önkényes, és hogy ez utóbbi azt eredményezi, hogy a „funkcionalitás” szintjének magasabbnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a formatervezési minták területén a kizáró okok megállapítását, és az ebben a tekintetben figyelembe veendő elemnek egy pontosan meghatározott műszaki hatás eléréséhez nemcsak szükségesnek, hanem elengedhetetlennek is kell lennie, és így a rendeltetés meghatározza a formát. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy egy funkcionális modell mindazonáltal nem részesíthető oltalomban, ha bizonyított, hogy ugyanaz a műszaki hatás egy másik formával is elérhető (lásd ennek a főtanácsnoknak a Philips ügyre vonatkozó indítványát, C299/99, EU:C:2001:52, 34. pont). Nem értek egyet ezzel a véleménnyel, mivel azt obiter dictum keretében adták (lásd: az OHIMnak a 13. lábjegyzetben hivatkozott R 690/20073. sz. ügyben hozott határozata, 28. pont), és mivel a Bíróság a formatervezési mintákkal kapcsolatban a 2002. június 18i Philips ítéletben (C299/99, EU:C:2002:377) nem foglalt állást.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>)A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet egy olyan „örökséget” jelentett, amelyet a 6/2002 rendelet szerzői a szövegezés során alapul vettek (lásd: Hiance, M., „Le projet de règlement communautaire sur les dessins et modèles: les enjeux”, Revue internationale de la propriété industrielle et artistique, 2000., 201. sz., 100. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>)Lásd többek között a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban: 2015. szeptember 16i Société des Produits Nestlé ítélet (C215/14, EU:C:2015:604, 44., 45. és 55. pont), valamint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontjával kapcsolatban: 2016. november 10i Simba Toys kontra EUIPO ítélet (C30/15 P, EU:C:2016:849, 39. és 53. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 38. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>)Lásd a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának második francia bekezdésével kapcsolatban: 2002. június 18i Philips ítélet (C299/99, EU:C:2002:377, 81–84. pont); a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban: 2015. szeptember 16i Société des Produits Nestlé ítélet (C215/14, EU:C:2015:604, 56. pont), valamint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii) alpontjával kapcsolatban: 2010. szeptember 14i Lego Juris kontra OHIM ítélet (C48/09 P, EU:C:2010:516, 53–58. pont).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>)A Bíróság által a védjegyek terén elfogadott állásponttal való analógia érdekében lásd többek között: Greffe, F. és Greffe, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 182. és 183. pont, valamint Raynard, J., Py, E. és Tréfigny, P., 15. lábjegyzetben idézett mű, 536. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>)A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az OHIMnak az R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott határozata (13. lábjegyzet) elfogadta ezt a megközelítést.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>)Különösen, az OHIM R 690/20073. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott (13. lábjegyzet) határozatának 36. pontja a „reasonable observer” (a francia nyelvben „observateur raisonnable” [észszerűen figyelmes megfigyelő]) szempontjára hivatkozik.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-65" href="#c-65">65</a>
</span>)A CeramTec a „relevant observer” (a francia nyelvben „observateur pertinent” [releváns megfigyelő] és a „reasonable observer persona” (observateur raisonnable, [észszerűen figyelmes megfigyelő]) kifejezéseket említi, amelyeket a következő művekben használnak: Brancusi, L., „Article 8 CDR”, 12. lábjegyzetben idézett mű, 139. o., 41. pont és a Bizottság kérésére készített tanulmányról szóló jelentés, 41. lábjegyzetben idézett mű, 90. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-66" href="#c-66">66</a>
</span>)6. és 10. cikk, amelyek az „egyéni jellegre” – amellyel az érintett formatervezési mintának rendelkeznie kell (valamint a (14) preambulumbekezdés) – és a 6/2002 rendelet által biztosított „oltalom terjedelmére” vonatkoznak.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-67" href="#c-67">67</a>
</span>)A „tájékozott használó” fogalma „a védjegyjogban alkalmazandó átlagos fogyasztó (akitől nem várnak el semmilyen különleges ismeretet, és aki általában nem hasonlítja közvetlenül össze az ütköző védjegyeket) fogalma és a komoly technikai ismeretekkel rendelkező szakember fogalma [amely a szabadalmak terén alkalmazandó] között elhelyezkedő köztes fogal[om]. [Ú]gy lehet értelmezni, mint amely – akár személyes tapasztalata, akár az adott ágazatra vonatkozó kiterjedt ismeretei folytán – […] különösen éber használót jelöl” (kiemelés tőlem) (lásd többek között: 2011. október 20i PepsiCo kontra Grupo Promer Mon Graphic ítélet, C281/10 P, EU:C:2011:679, 53. és 59. pont; 2017. szeptember 21i Easy Sanitary Solutions – EUIPO kontra Group Nivelles ítélet, C361/15 P és C405/15 P, EU:C:2017:720, 124. és 125. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-68" href="#c-68">68</a>
</span>)Lásd többek között: a Törvényszéknek a 2010. június 22i Shenzhen Taiden kontra OHIM – Bosch Security Systems (Távközlési berendezés) ítélete (T153/08, EU:T:2010:248, 47. és 48. pont); 2013. november 21i El Hogar Perfecto del Siglo XXI kontra OHIM – Wenf International Advisers (Dugóhúzó) ítélete (T337/12, EU:T:2013:601, 25. pont); 2014. március 12i Tubes Radiatori kontra OHIM – Antrax It (fűtőtest) ítélete (T315/12, nem tették közzé, EU:T:2014:115, 61. pont). A Törvényszék ezen ismétlődő álláspontja véleményem szerint kellően megalapozott.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-69" href="#c-69">69</a>
</span>)Lásd e tekintetben többek között az eredeti rendeletjavaslat 6. cikkének (1) bekezdéséhez fűzött kommentárt (COM(93) 342 végleges, 15. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-70" href="#c-70">70</a>
</span>)A DOCERAM szerint egy ilyen vásárlónak gyakran kevéssé jelentős szakmai tudása van azon műszaki területet illetően, amelyhez a termék tartozik, például a tervezőhöz vagy a gyártóhoz képest, ami azzal a következménnyel járhat, hogy bizonyos külső jellegzetességek műszaki rendeltetéseit tévesen esztétikai jellegzetességeknek tekintik.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-71" href="#c-71">71</a>
</span>)A Bizottság ebben a tekintetben a 2014. szeptember 18i Hauck ítélet (C205/13, EU:C:2014:2233), 33–35. pontjára hivatkozik, amelyek a 89/104 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjáról szólnak. A Bizottság szerint mivel e rendelkezés célja összehasonlítható a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése által követett céllal, utóbbi keretében is logikus hasonló kritériumokat alkalmazni valamely termék megjelenésének a műszaki előírásokon túlmutató tervezésének értékelése tekintetében. Ebben a témában lásd továbbá a jelen indítvány 43. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-72" href="#c-72">72</a>
</span>)Még ha az említett 6. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek kiegészítő jellegűek is, ahogyan azt e rendelet (14) preambulumbekezdése megjegyzi. Ugyanis a szóban forgó formatervezési minták által a tájékozott használóban keltett összbenyomás konkrét megítélése során figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen fokú alkotói szabadsággal alakíthatta ki a vitatott formatervezési mintát, tekintettel arra, hogy minél korlátozottabb ez a szabadság, annál kisebb különbségek is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy eltérő összbenyomást alakítsanak ki a használóban (lásd többek között: 2010. március 18i Grupo Promer Mon Graphic kontra OHIM – PepsiCo [Kör alakú promóciós termék ábrázolása] ítélet, T9/07, EU:T:2010:96, 72. és azt követő pontok; 2017. július 5i Gamet kontra EUIPO – „MetalBud II” Robert Gubała (Ajtókilincs) ítélet, T306/16, nem tették közzé, EU:T:2017:466, 43. és azt követő pontok).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-73" href="#c-73">73</a>
</span>)Megjegyzem, hogy az eredeti rendeletjavaslatban (COM(93) 342 végleges, 19. o.) a Bizottság megjegyezte, hogy a (2) bekezdésnek, amely jelenleg a 6/2002 rendelet 10. cikke, „célja az, hogy bitorlási perekben iránymutatást adjon a bírók számára” (kiemelés tőlem). Hozzátette, hogy „[a]z olyan rendkívül műszaki jellegű formatervezési minták, amelyek esetében a szerzőnek pontos paramétereket kell betartania, valószínűleg több hasonlóságot mutatnak egymás között, mint azok a formatervezési minták, amelyek esetében a szerző teljes mértékben szabadon dönthet. [Ez] a (2) bekezdés emiatt tartalmazza azt az elvet, amely szerint a szerző szabadságát figyelembe kell venni a valamely formatervezési minta és egy másik, későbbi formatervezési minta közötti hasonlóság megítélése során” (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-74" href="#c-74">74</a>
</span>)Az Egyesült Királyság kormánya ebben a tekintetben a Court of Appeal (England &amp; Wales) (Civil Division) (fellebbviteli bíróság [Anglia és Wales] [polgári tanács]), Dyson Ltd kontra Vax ítéletére hivatkozik, [2011] EWCA Civ 1206, 36. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-75" href="#c-75">75</a>
</span>)Lásd például: az OHIM megsemmisítési osztályának 2014. március 17i ICD 8674. sz. Extruplast kontra PVG Energy BV határozata, 17. pont: „[a] szerző tudatában van annak, hogy a dobozok formatervezési mintáinak kialakítása során fennálló szabadság mértékét az utóbbi céljához, nevezetesen – a jelen ügyben vizsgált esetben – a folyadékok szállításához és tárolásához kapcsolódó számos előírás korlátozza. […] A jelen esetben a tetején kerek propeller formájú kereszt választása, a pengéinek szélessége, az egyaránt fent és lent történő elhelyezkedése, az egymásra rakodáshoz szükséges széles barázdái, a patronjainak elhelyezkedése, azok formája, mérete, illetve finomsága, a barázdái, valamint azok száma [a szóban forgó közösségi formatervezési minta] számára különleges esztétikát és egyben keresettebb, nem kizárólag a műszaki rendeltetésük által meghatározott megjelenést kölcsönöznek”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-76" href="#c-76">76</a>
</span>)Még ha ez a kritérium önmagában nem is meghatározó (lásd a jelen indítvány 59. pontját).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-77" href="#c-77">77</a>
</span>)Ebben a tekintetben a Bizottság a 2014. szeptember 18i Hauck ítélet (C205/13, EU:C:2014:2233) 34. és 35. pontjára hivatkozik. Lásd továbbá a jelen indítvány 71. lábjegyzetét.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-78" href="#c-78">78</a>
</span>)Lásd a jelen indítvány 57. és azt követő pontjait.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-79" href="#c-79">79</a>
</span>)Ebben a tekintetben a CeramTec többek között a következőre hivatkozik: Ruhl, O., Gemeinschaftsgeschmacksmuster – Kommentar, 7. lábjegyzetben idézett mű, 10. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-80" href="#c-80">80</a>
</span>)A görög kormány és az Egyesült Királyság kormánya tartózkodott attól, hogy az értékelési kritériumokkal kapcsolatban ilyen listákat állítson fel.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-81" href="#c-81">81</a>
</span>)Azzal, hogy az arra vonatkozó bizonyítási teher, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek az adott ügyben teljesülnek, logikusan arra a félre hárul, aki az e rendelkezésben foglalt kivételre kíván hivatkozni.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-82" href="#c-82">82</a>
</span>)Önmagában e kritériumok egyike sem meghatározó a jelen indítvány 53. pontjában, valamint a 23. és azt követő pontjaiban megjelölt okok miatt.</p>
</body>
</html>
