<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-11-202511T119202206230-00-TRA-DOC-HU-ARRET-T-0623-22-202510140-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="1" name="EP_Mention"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="4/12/2025 15:02:37" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Publication intégrale au Rec ou RecFP, mention Rec" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="JwzWxchBfGcDxS3HUiSmAA1nFXVo1iMlr/2WD28U+5bOVBd60wSCOBCJQDaRpu7HQMeI3KuLohQUf86ArVAQQV9pdoci10KlsYs7S4CmcAblGqu+xDec1nsJgqddHFJHLKjZC1z/Zm2V3E5ZK7O8z151OKYyWRuewqWhRK18yz0=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GendocTemplateSubType"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="ocs" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="52d9dac0-0816-4ba7-940a-a5b86cd5bbf7" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0623" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="ocs" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_T" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 31-10-25 17:21:12" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-11-27T08:54:18Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Public" name="Version"/>
    <meta content="T" name="Juridiction"/>
    <meta content="b4a520c20354451286bc931319778ef8" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0623" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="true" name="TOC_Vademecum"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="T" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">2025. 11. 19‑i ítélet – T‑623/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">SD kontra EMA</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. november 19. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az EMA‑nak a Comirnaty nevű, Covid19 elleni, mRNS‑alapú oltóanyaggal kapcsolatos dokumentumai – Feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély – Különös kötelezettségek – Az engedély jogosultja által az EMA‑nak adott válaszok – A hozzáférés részleges megtagadása – Részben kitakart dokumentumoknak a megtámadott határozat közlését követő rendelkezésre bocsátása – Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Elfogadhatóság – Az eljáráshoz fűződő érdek – Helyesbítő határozat – A jogvita tárgyának megszűnése – Okafogyottság – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Kibertámadást követően az interneten terjesztett dokumentum – Nyomós közérdek”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A T‑623/22. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      SD (képviseli: A. Steindl ügyvéd)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      felperes
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) (képviselik: F. Behre, G. Gavriilidou és H. Kerr, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-8" title="page-1">
      alperes ellen,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      támogatják:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a BioNTech SE (székhelye: Mainz [Németország]),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      a BioNTech Manufacturing GmbH (székhelye: Mainz),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      a BioNTech Manufacturing Marburg GmbH (székhelye: Marburg [Németország])
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      (képviselik őket: P. Bogaert, K. Ewert ügyvédek és B. Kelly solicitor)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-14" title="page-1">
      beavatkozó felek,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-15" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      a tanácskozások során tagjai: R. da Silva Passos elnök, J. Schwarcz, N. Półtorak, I. Reine (előadó) és T. Pynnä bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      hivatalvezető: S. Jund tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      tekintettel a felperes által a Törvényszék Hivatalához 2023. október 25‑én benyújtott bizonyítékfelajánlásra, valamint az EMA és a beavatkozó felek által e bizonyítékfelajánlásra vonatkozóan 2024. február 8‑án benyújtott észrevételekre,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      tekintettel a 2024. május 29‑i végzésre, amelyben a Törvényszék bizonyításfelvétel keretében arra kötelezte az EMA‑t, hogy teljes egészükben nyújtsa be azokat a dokumentumokat, amelyekhez részlegesen megtagadta a hozzáférést, és e dokumentumoknak az EMA általi, 2024. június 14‑i benyújtására,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      tekintettel a 2025. március 6‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-23" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében SD – a felperes – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2022. július 21‑i EMA/254928/2022. sz. levelében foglalt azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben az EMA részlegesen megtagadta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján kért bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést (a továbbiakban: megtámadott határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. december 21‑én az Európai Bizottság elfogadta a Comirnaty – COVID‑19‑mRNS oltóanyag (nukleozid módosított) elnevezésű, emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, feltételekhez kötött engedélyezéséről szóló, 2020. december 21‑i C(2020) 9598 final végrehajtási határozatot. Ezt az engedélyt a BioNTech Manufacturing GmbH (a továbbiakban: BioNTech) számára állították ki azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tart bizonyos, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31‑i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.) 14‑a. cikkének (4) bekezdése, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalának feltételekhez kötött engedélyezéséről szóló, 2006. március 29‑i 507/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006. L 92., 6. o.) 5. cikke értelmében vett különös kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E különös kötelezettségeket a fenti 2. pontban említett, feltételekhez kötött engedélyezésről szóló határozat II. melléklete határozta meg. E kötelezettségek közül az első előírta, hogy a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély (a továbbiakban: forgalombahozatali engedély) jogosultjának további adatokat kell szolgáltatnia a szóban forgó hatóanyag és végtermék jellemzésének kiegészítése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. december 28‑án a felperes dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be az EMA‑hoz, amelyet a 2022. január 24‑i és március 2‑i elektronikus leveleiben pontosított. Kérelme többek között az első különös kötelezettség a) részére (a továbbiakban: SO1a)) vonatkozott, amelyet az EMA által készített, a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély meghosszabbításáról szóló, 2021. október 14‑i (EMA/596333/2021. sz.) nyilvános értékelő jelentés (a továbbiakban: 2021. október 14‑i értékelő jelentés) 5. oldala határoz meg. Ezt a kérelmet az EMA ASK‑103611 hivatkozási számmal vette nyilvántartásba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes hozzáférés iránti kérelmére válaszul az EMA közölte, hogy többek között a következő három dokumentumot azonosította: először is a „Responses to specific obligation” (A különös kötelezettségre adott válaszok), másodszor a „Response to EMA request for supplementary information dated 22 September 2021 – query 1” (Az EMA 2021. szeptember 22‑i, kiegészítő információ közlésére vonatkozó kérésére adott válasz – 1. kérés), és harmadszor a „Section 3.2.S.3.1. Elucidation of structure and other characteristics” (3.2.S.3.1. szakasz. A szerkezetre és egyéb jellemzőkre vonatkozó magyarázatok) (a továbbiakban együttesen: vitatott dokumentumok).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA 2022. március 8‑án az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése és a „European Medicines Agency policy on access to documents” (Az EMA dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó politikája) című, 2018. október 4‑i EMA/729522/2016. sz. dokumentum alapján konzultált a BioNTechkel a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételével kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. április 8‑án az EMA közölte a felperessel, hogy részleges hozzáférést biztosít a számára a vitatott dokumentumokhoz (a továbbiakban: a hozzáférésről szóló eredeti határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen a napon a felperes üzenetet küldött az EMA‑nak, amelyben közölte, hogy vitatni kívánja a hozzáférésről szóló eredeti határozatot, mivel az a vitatott dokumentumokhoz csak részleges hozzáférést biztosít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. április 29‑én az EMA – miután erre irányuló szándékáról értesítette a BioNTechet – megküldte a felperesnek a vitatott dokumentumokat, amelyek tartalmát részben kitakarták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. május 4‑én a felperes az EMA ugyanezen a napon kelt, arról érdeklődő elektronikus levelére válaszolva, hogy továbbra is vitatni kívánja‑e a hozzáférésről szóló eredeti határozatot, megerősítette, hogy e határozatot vitatni kívánja, és a vitatott dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tételét kívánja elérni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a 2022. július 21‑i levelében, amely magában foglalta a megtámadott határozatot, amelyet másnap, az Eudralink platformon keresztül közöltek a felperessel, azt válaszolta a felperesnek, hogy a hozzáférésről szóló eredeti határozat felülvizsgálatának eredményeképpen a vitatott dokumentumok szélesebb körben hozzáférhetővé tehetők. Az EMA azonban közölte, hogy a BioNTech kereskedelmi érdekeinek védelme érdekében e dokumentumok tartalmának részleges kitakarása továbbra is szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. augusztus 8‑án az EMA – miután erre irányuló szándékáról értesítette a BioNTechet – az Eudralink platformon keresztül továbbította a felperesnek a vitatott dokumentumokat, részben kitakarva. A felperes erről másnap értesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset benyújtását követően felmerült tények</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. október 25‑én a felperes a beavatkozó felek – azaz, a BioNTech SE, a BioNTech és a BioNTech Manufacturing Marburg GmbH – által előterjesztett beavatkozási beadványra vonatkozó észrevételeiben közölte a Törvényszékkel, hogy internetes keresések során véletlenül olyan információkat talált, amelyek hasonlóak lehetnek a vitatott dokumentumokban kitakart adatokhoz. Egyrészt az EMA‑nak az EMA/CHMP/448917/2021. sz. jelentésére hivatkozott, másrészt pedig a Pfizertől és a BioNTechtől származó, 152 oldalas dokumentumra, amelyet bizalmasnak minősítettek, és amelynek tartalma nagyrészt hasonló a vitatott dokumentumokban kitakart tartalomhoz. A felperes a 2023. november 28‑án benyújtott külön beadványában a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdése alapján bizonyíték felajánlásaként ismételten benyújtotta e két dokumentumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a felperes által benyújtott új bizonyítékokra vonatkozó észrevételeiben megerősítette, hogy az EMA/CHMP/448917/2021. sz. dokumentum megfelel az általa 2022. július 14‑én – egy harmadik személy által az 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet követően – hozzáférhetővé tett értékelő jelentésnek (a továbbiakban: az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a 2024. február 7‑i, EMA/55289/2024. hivatkozási számmal ellátott levelében, amelyet a felperesnek ugyanazon a napon e‑mailben küldött meg, közölte az utóbbival a megtámadott határozatot helyesbítő határozatát (a továbbiakban: helyesbítő határozat). E határozatban elismerte, hogy a vitatott dokumentumokban emberi hiba miatt kitakarta azokat az információkat, amelyeket pedig 2022. július 14‑én már hozzáférhetővé tett egy másik, a fenti 14. pontban említett hozzáférés iránti kérelemmel összefüggésben, tehát beleegyezett ezen információk hozzáférhetővé tételébe. Mindazonáltal a megtámadott határozatban hivatkozott okokból fenntartotta a többi információ kitakarását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a megtámadott határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az EMA‑t kötelezze valamennyi költség viselésére, vagy a kereset elutasítása esetén az eljárási szabályzat 135. cikkének (1) bekezdése alapján méltányossági okokból határozzon úgy, hogy az EMA maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a beavatkozó felek támogatása mellett azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A keresetindítási határidők betartásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 11. és 12. pontból kitűnik, a vitatott dokumentumokat a nem a megtámadott határozattal egyidejűleg bocsátották a felperes rendelkezésére. E tekintetben az EMA – ahogy a felperes is – úgy véli, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében előírt keresetindítási határidő a vitatott dokumentumok rendelkezésre bocsátásakor kezdődött meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra is célszerű emlékeztetni, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése és az EUMSZ 297. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a megsemmisítés iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő kezdő időpontjaként a vitatott jogi aktus közlésének időpontját kell figyelembe venni, ha az megjelöli a címzettet. A határozat közlése akkor szabályszerű, ha azt kézbesítik a címzettjének, és ha a címzett számára lehetővé teszik a határozatról való tudomásszerzést. Ez utóbbi feltételt illetően a Bíróság megállapította, hogy az akkor teljesül, ha a címzettnek lehetőséget biztosítottak arra, hogy tudomást szerezzen e határozat tartalmáról, valamint az annak alapjául szolgáló indokokról (2019. március 21‑i Eco‑Bat Technologies és társai kontra Bizottság ítélet, C‑312/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:235, 25. és 26. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése és az EUMSZ 297. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti közlés megtörténtének értékelése során figyelembe kell venni a jogbiztonság elvét és a hatékony jogorvoslathoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított jogot (lásd ebben az értelemben: 2021. március 3‑i Barata kontra Parlament ítélet, T‑723/18, EU:T:2021:113, 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy az EMA‑nak a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó, a fenti 6. pontban említett politikája az 5.5. pontjában az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett harmadik személlyel való konzultációt ír elő arra az esetre, ha – mint a jelen ügyben is – az EMA‑hoz olyan dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtanak be, amelyek e harmadik személytől származó információkat tartalmaznak. Az érintett harmadik személy véleménye azonban nem kötelező jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az EMA a Törvényszék kérdéseire válaszolva elmagyarázta azt a különleges eljárást, amelyet a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó politikájának 5.7 pontja alapján alkalmaz abban az esetben, ha hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó határozatot szándékozik elfogadni. Így kifejtette, hogy ilyen esetben értesíti az érintett harmadik személyt arról a határozatáról, hogy bizonyos információkat hozzáférhetővé tesz, valamint az e határozattal szemben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. A harmadik személynek ezt követően tíz munkanap áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy adott esetben közölje a tervezett hozzáférhetővé tételnek a Törvényszék előtti vitatására vonatkozó szándékát. Ha az előírt határidőn belül ilyen vitatásra kerül sor, az EMA a jogorvoslati eljárás befejezéséig tartózkodik a dokumentumok rendelkezésre bocsátásától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA álláspontja szerint ugyanis az érintett harmadik személy az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel fordulhat a Törvényszékhez, ahogy az például a 2019. június 28‑i Intercept Pharma és Intercept Pharmaceuticals kontra EMA ítélet (T‑377/18, nem tették közzé, EU:T:2019:456) alapjául szolgáló ügyben történt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA hozzáfűzte, hogy ez a különleges eljárás tehát azt jelenti, hogy amikor közli a kérelmezővel a hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó határozatát, e közlést nem kíséri a kért dokumentumoknak sem az azonnali, sem pedig az automatikus megküldése, mivel ezen utóbbi az érintett harmadik személy által a Törvényszékhez benyújtott esetleges kereset kimenetelétől függhet. Ezenkívül a tárgyaláson az EMA azt állította, hogy a hozzáférés iránti kérelemre vonatkozó határozatát csak akkor lehet a felperessel teljes egészében közöltnek tekinteni, ha a vitatott dokumentumokat ténylegesen a rendelkezésére bocsátották, amint azt végeredményben az is tanúsítja, hogy az EMA egyetlen aktaszámot használt a megtámadott határozatnak a felperessel való, 2022. július 22‑i közléséhez, valamint a vitatott dokumentumoknak az ezt követő augusztus 8‑i megküldéséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a sajátos kontextusban meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a megtámadott határozattal szembeni megsemmisítés iránti kereset benyújtására nyitva álló határidő legkorábban valóban akkor kezdődött, amikor a vitatott dokumentumokat a felperesnek 2022. augusztus 8‑án továbbították az Eudralink platformon. Mivel a jelen megsemmisítés iránti keresetet 2022. október 7‑én nyújtották be a Törvényszék Hivatalához, azt valóban az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében előírt határidőn belül terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A keresetnek a helyesbítő határozat elfogadását követő tárgyáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 15. pontból kitűnik, az EMA a helyesbítő határozatot a jelen kereset benyújtásának időpontját követően fogadta el. E határozatban elismerte, hogy az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentésében szereplő információk, amelyeket a felperes az internetes kutatásai során véletlenül talált meg, már a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában nyilvánosan hozzáférhetők voltak, és ezért azokat a felperessel közölni kellett volna. Az EMA ezért helyesbítette a megtámadott határozatot, és beleegyezett azon adatoknak a felperessel való közlésébe, amelyek már szerepeltek a 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentésében (a továbbiakban: a helyesbítést követően hozzáférhetővé tett adatok), ugyanakkor a megtámadott határozatban kifejtett indokok miatt a vitatott dokumentumokban szereplő többi kitakart adatot továbbra sem tette hozzáférhetővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a helyesbítő határozat részben módosítja magát a megtámadott határozatot, és így a kereset tárgyát. A felperes állításával ellentétben e határozat nem minősül az eljárási szabályzat 85. cikke értelmében vett, az EMA érvelésének alátámasztására szolgáló új bizonyíték felajánlásának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A helyesbítő határozatot mindenesetre azt követően fogadták el, hogy a felperes benyújtotta az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentését annak érdekében, hogy kijavítsák a megtámadott határozatban szereplő azon hibát, amely az ellenkérelem benyújtását követően merült fel. A helyesbítő határozat tehát nem utasítható el elfogadhatatlanság miatt az eljárási szabályzat 85. cikkére tekintettel azon az alapon, hogy azt késedelmesen nyújtották be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a helyesbítő határozatnak a kereset tárgyára gyakorolt hatását illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogvita tárgyának – az eljáráshoz fűződő érdekhez hasonlóan – a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset az eredményessége esetén alkalmas legyen arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon (lásd: 2020. április 30‑i Izba Gospodarcza Producentów i Operatorów Urządzeń Rozrywkowych kontra Bizottság ítélet, C‑560/18 P, EU:C:2020:330, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2021. január 21‑i Leino‑Sandberg kontra Parlament ítélet, C‑761/18 P, EU:C:2021:52, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint az a fenti 26. pontból kitűnik, a helyesbítő határozat részben módosította a megtámadott határozatot a helyesbítést követően hozzáférhetővé tett adatok tekintetében. Mivel a felperes e határozat elfogadását követően sem beadványaiban, sem keresetlevelének kiigazítása útján nem változtatta meg keresetének tárgyát, úgy kell tekinteni, hogy a kereset okafogyottá vált annyiban, amennyiben az a helyesbítést követően hozzáférhetővé tett adatokhoz való hozzáférésre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy kivételesen előfordulhat, hogy a megsemmisítés iránti kereset azon jogi aktus visszavonása ellenére, amelynek megsemmisítését kérelmezik, nem válik okafogyottá abban az esetben, ha a felperesnek mégis továbbra is elégséges érdeke fűződik a jogi aktust formálisan megsemmisítő ítélet meghozatalához (lásd: 2011. december 11‑i Terezakis kontra Bizottság végzés, T‑411/09, EU:T:2012:4, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A felperesnek bizonyos esetekben fennmaradhat a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke többek között annak elérése érdekében, hogy ezen jogi aktus kibocsátója a jövőben megfelelő módosításokat eszközöljön, és ily módon a felperes elkerülje a szóban forgó jogi aktushoz állítólag kapcsolódó jogellenesség ismétlődésének kockázatát. Ezen érdek fennmaradása feltételezi, hogy e jogellenesség a jövőben megismétlődhessen az adott ügy sajátos körülményeitől függetlenül (lásd: 2018. szeptember 4‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet, C‑57/16 P, EU:C:2018:660, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A felperesre hárul azonban annak bizonyítása, hogy az eljáráshoz érdeke fűződik, ami minden bírósági eljárás lényeges és alapvető feltétele (2018. november 7‑i BPC Lux 2 és társai kontra Bizottság ítélet, C‑544/17 P, EU:C:2018:880, 33. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a felperes nem adott elő olyan részletes érvelést, amely lehetővé tenné a Törvényszék számára annak megállapítását, hogy a fenti 31. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján a felperesnek továbbra is fennáll az eljáráshoz fűződő érdeke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes által a tárgyaláson felhozott azon érvek alapján, amelyek szerint a helyesbítő határozat elfogadása az EMA részéről taktikázás annak érdekében, hogy kivonja magát a bírósági felülvizsgálat alól, és e határozat elfogadása a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megkerülését eredményezi, szintén nem állapítható meg, hogy a kereset tárgyának részleges megszűnése nem áll fenn. Ezen érvek ezenfelül nincsenek alátámasztva, mivel az EMA elismerte, hogy a megtámadott határozat elfogadása során emberi hiba merült fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel már nem szükséges határozni a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemről azt érintően, hogy e határozat megtagadja a helyesbítést követően hozzáférhetővé tett adatokhoz való hozzáférést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni, hogy a helyesbítő határozatban az EMA a hozzáférhetővé nem tett többi információt kitakarását továbbra is fenntartotta, kifejezetten a megtámadott határozatban kifejtett indokokra hivatkozva, anélkül hogy e határozatot e tekintetben módosította volna. A kereset tárgya tehát továbbra is fennáll annyiban, amennyiben a kereset a többi, továbbra is kitakart információ hozzáférhetővé tételének a megtagadására irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezért az alábbiakban kizárólag annyiban vizsgálja meg a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelmet, amennyiben e határozat megtagadja a felperestől az azon információkhoz való hozzáférést, amelyeket a helyesbítő határozat elfogadását követően továbbra is kitakart.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a keresetének alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első franciabekezdésének megsértésére alapítja, mivel az EMA azt állapította meg, hogy a vitatott dokumentumok részleges kitakarását harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelme igazolja, a második pedig e rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó mondatának megsértésén alapul, mivel az EMA a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek hiányát állapította meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első franciabekezdésének megsértésére alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes az első jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy az EMA nem állapíthatta meg, hogy a vitatott dokumentumokban kitakart, minőségi szempontokra vonatkozó adatok, mint például a hatóanyag és a végtermék jellemzése, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében előírt kivétel hatálya alá tartoznak. E tekintetben hét kifogást hoz fel, amelyek e jogalap hét részének felelnek meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lényegében először is az EMA tévesen alkalmazta a gyógyszerügynökségek vezetőinek és az EMA‑nak a forgalombahozatali engedély iránti kérelmekkel összefüggésben a bizalmas kereskedelmi információk és a személyes adatok azonosításáról – az információknak a forgalombahozatali engedély megadását követő hozzáférhetővé tételéről szóló iránymutatását (a továbbiakban: a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás). Másodszor, az EMA megsértette a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvét, és nem vett figyelembe bizonyos alkalmazandó rendelkezéseket. Harmadszor, az EMA figyelmen kívül hagyta a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatást, valamint a saját megbízatását és hatásköreit. Negyedszer, az EMA tévesen alkalmazta az „ellenőrzési stratégia” fogalmát, és lényegében irreleváns és hiányos információkat szolgáltatott. Ötödször, az EMA nem vette figyelembe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásait. Hatodszor, a kitakart adatok a közszférához tartoznak, azok kitakarása aránytalan, és az EMA nem indokolta meg kellőképpen a hozzáférhetővé tétellel a BioNTech kereskedelmi érdekeinek állítólagosan okozott sérelmet. Hetedszer, az EMA téves feltevéseket fogalmazott meg a hozzáférés iránti kérelem kontextusára vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először az első jogalap negyedik részét kell megvizsgálni. Ezt követően a Törvényszék együttesen e jogalap második és ötödik részét elemzi, majd a jogalap többi részét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a lényegében az „ellenőrzési stratégia” fogalmának téves alkalmazására, valamint a közölt adatok irreleváns és hiányos jellegére vonatkozó negyedik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelme nem az ellenőrzési stratégiákkal kapcsolatos dokumentumokra, hanem a SO1a)‑ra vonatkozott. E tekintetben a megtámadott határozatnak az „ellenőrzési stratégia” fogalmára hivatkozó érvelése lényegében a következő három hibában szenved.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is az EMA abban a tekintetben, hogy a kitakart adatokhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához az ellenőrzési stratégiákra vonatkozó adatok bizalmas jellegére hivatkozik, téved az ilyen – az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanácsnak a gyógyszerminőségi rendszerre vonatkozó Q10. sz. iránymutatásában meghatározott – stratégia tartalmát illetően, és visszaélésszerűen azonosítja a SO1a)‑ra vonatkozó adatokat az ilyen stratégiával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az EMA azáltal, hogy az SO1a)‑hoz hasonló különös kötelezettségekre adott válaszokat az ellenőrzési stratégiákra vonatkozó információkkal azonosítja, figyelmen kívül hagyja az e két fogalom jogi jellege közötti különbséget. A különös kötelezettségekre ugyanis az EMA‑nak a 726/2004 rendelet hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek forgalomba hozatalának feltételekhez kötött engedélyezéséről szóló 507/2006 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges tudományos alkalmazásról és gyakorlati rendelkezésekről szóló, 2016. február 25‑i iránymutatása (a továbbiakban: az 507/2006 rendelet végrehajtásáról szóló iránymutatás) szerint fokozott nyilvánosságra hozatali és átláthatósági kötelezettség vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az EMA által továbbított adatok nem tartalmaznak havi jelentést, jóllehet azok az SO1a) részét képezték. Ezenkívül a szóban forgó kitakarások terjedelmére tekintettel a továbbított dokumentumok nem teszik lehetővé a SO1a)‑ra adott válaszok tartalmának megismerését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a vitatott dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés jogára nem vonatkozik indokolási kötelezettség, és az nem függ a kérelmező tudományos szakértelmétől, amit az EMA a megtámadott határozatban figyelmen kívül hagyott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a beavatkozó felek támogatása mellett vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hozzáférés iránti kérelem tárgyáról és a havi jelentések rendelkezésre bocsátásának hiányáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a hozzáférés iránti kérelem tárgyát illeti, először is a felperes által az EMA‑nak 2022. március 2‑án küldött elektronikus levélből kitűnik, hogy a felperes az első hozzáférés iránti kérelmével a BioNTech‑nek az SO1a)‑ra adott válaszait kívánta megszerezni. E tekintetben a felperes a 2021. október 14‑i értékelő jelentés 5. oldalára hivatkozott az említett dokumentumhoz vezető hiperlink feltüntetésével. Ez az 5. oldal kizárólag egy 2021. augusztus 2‑án benyújtott jelentést említett, anélkül hogy kitért volna a SO1a)‑ról szóló havi jelentésekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgyaláson az EMA utalt arra, hogy a SO1a)‑ra vonatkozó havi jelentéseket – bár e dokumentumok léteztek – nem bocsátotta a felperes rendelkezésére, mivel azok nyilvánvalóan nem képezték részét a hozzáférés iránti kérelemnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy bár a 2021. október 14‑i értékelő jelentés 5. oldala ténylegesen nem említett havi jelentéseket, ugyanezen dokumentum 11. oldala, amelyhez a felperes szintén hozzáférhetett, egyértelműen utalt rá, hogy ilyen jelentéseket nyújtottak be az EMA‑hoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre a felperesnek a vitatott dokumentumoknak az EMA általi, 2022. április 29‑i első megküldésekor tudnia kellett a SO1a)‑ra vonatkozó havi jelentések létezéséről. E havi jelentéseket ugyanis azok már az első dokumentum második oldalán kifejezetten megemlítették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a 2022. április 8‑i elektronikus levelet kiegészítő, 2022. május 4‑i elektronikus levelében (a továbbiakban együttesen: megerősítő kérelem) azonban nem vitatta a vitatott dokumentumoknak az EMA általi, a felperes első hozzáférés iránti kérelmére válaszul végrehajtott azonosítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint az az 1049/2001 rendelet (13) preambulumbekezdéséből kitűnik, az európai uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga teljes mértékű tiszteletben tartása biztosításának érdekében kétszintű igazgatási eljárás alkalmazását írták elő, a bírósági eljárás vagy az európai ombudsmanhoz intézett panasz további lehetőségével. Az ítélkezési gyakorlat szerint is az 1049/2001 rendelet 7. és 8. cikkének a kétszintű eljárás előírásával az a célja, hogy lehetővé tegye egyrészt az érintett intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre irányuló kérelmek gyors és könnyű feldolgozását, és másrészt az esetlegesen felmerülő nézeteltérések lehetőleg békés rendezését (2010. január 26‑i Internationaler Hilfsfonds kontra Bizottság ítélet, C‑362/08 P, EU:C:2010:40, 53. és 54. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben ahhoz, hogy a fenti 52. pontban felidézett kétszintű eljárás elérhesse célját, az szükséges, hogy az uniós intézmény, szerv vagy hivatal, amelyhez megerősítő kérelmet nyújtottak be, megbízhasson e kérelem szövegében azon információk vagy dokumentumok azonosításához, amelyek hozzáférhetővé tételét a kérelmező a hozzáférésről szóló eredeti határozat elfogadását követően kéri. Így minden kérelmezőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy azokat a dokumentumokat, amelyeknek a hozzáférhetővé tételét kérte, az eredeti kérelmét követően a rendelkezésére bocsátották, és ennek megfelelően kell meghatároznia megerősítő kérelmének terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, figyelembe véve egyrészt a havi jelentéseknek a felperes számára 2022. április 29‑én továbbított dokumentumokban való kifejezett és egyértelmű említését, másrészt pedig a megerősítő kérelem szövegét, amely kizárólag a vitatott dokumentumokban szereplő kitakarások vitatására irányul, a felperes nem róhatja fel az EMA‑nak, hogy a megtámadott határozat elfogadása keretében a vizsgálatát e kitakarásokra korlátozta, és hogy nem bocsátotta a rendelkezésére a szóban forgó, e kérelemben nem említett havi jelentéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a vitatott dokumentumokból kitűnik, hogy az azokban szereplő információk kifejezetten a SO1a)‑ra való válaszadásra irányultak. A „Responses to specific obligation” és a „Response to EMA request for supplementary information dated 22 September 2021 – query 1” című első két dokumentum kifejezetten jelzi, hogy a SO1a)‑ra adott választ tartalmaznak. Ami a harmadik „Section 3.2.S.3.1. Elucidation of structure and other characteristics” című dokumentumot illeti, azt 2021. november 4‑én nyújtották be az EMA‑hoz a BioNTech által a SO1a)‑ra adott válasz alátámasztása érdekében, az további információkkal szolgál a Comirnaty oltóanyag minőségére vonatkozóan, különösen a hatóanyag jellemzésével és szerkezetével kapcsolatban, és annak bizonyítására irányul, hogy az anyag a várt szerkezettel rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a vitatott dokumentumok a fellebbező hozzáférés iránti kérelme szempontjából releváns adatokat tartalmaztak, az alkalmazott kitakarások terjedelme és az EMA által azok igazolása érdekében előadott indokok ellenére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a helyesbítő határozat elfogadását követően a vitatott dokumentumokban kitakart információk száma jelentősen csökkent, és a továbbiakban bizonyos táblázatokra és néhány pontos számadatra korlátozódott. A felperes így nem állíthatja, hogy a vitatott dokumentumok nem tették lehetővé a SO1a)‑ra adott válaszok tartalmának megismerését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a felperesnek a hozzáférés iránti kérelem tárgyának figyelmen kívül hagyására és a SO1a)‑ra vonatkozó havi jelentések rendelkezésre bocsátásának hiányára alapított érveit megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül el kell utasítani a felperes azon érvét, amely szerint a vitatott dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés joga tekintetében nem áll fenn indokolási kötelezettség, és az nem függ a kérelmező tudományos szakértelmétől. A megtámadott határozatból ugyanis nem tűnik ki, hogy az EMA azzal az indokkal tagadta volna meg a vitatott dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést, hogy a felperes nem indokolta meg a kérelmét. A határozat nem hivatkozik a kérelmező tudományos szakértelmére sem. Következésképpen ezt az érvet mindenképpen el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A SO1a)‑nak az „ellenőrzési stratégia” fogalmával való téves azonosításáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanácsnak a gyógyszerminőségi rendszerre vonatkozó Q10. sz. iránymutatásából, amelyre a felperes hivatkozott, az következik, hogy az ellenőrzési stratégia olyan ellenőrzések összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a megkövetelt minőségű terméket egységesen gyártsák. Az elvégzett ellenőrzéseknek a terméken, a formulázáson és a folyamat megértésén kell alapulniuk. Ennek keretében többek között a variabilitási források azonosításáról van szó annak biztosítása érdekében, hogy azok ne befolyásolják a gyógyszer minőségét. Ez a fogalommeghatározás szerepel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanácsnak a gyógyszeripari fejlesztésről (5. szakasz) szóló, 2017. június 22‑i Q8 (R2). sz. iránymutatása II. részének 2.5. szakaszában is, amelyre az EMA az ellenkérelmében hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatban az EMA lényegében kifejtette, hogy a forgalombahozatali engedély megadásához szükséges hatékony ellenőrzési stratégia a gyógyszer releváns minőségi jellemzőinek, valamint az e jellemzők által a gyógyszer biztonságosságára és hatásosságára gyakorolt lehetséges hatásoknak a megértésén alapul. Az ellenőrzési stratégia tehát szorosan kapcsolódik a vizsgálati eredményekhez, amelyek hozzájárulnak annak fejlesztéséhez és végrehajtásához. Így az SO1a)‑ra adott válaszokból összegyűjtött, a Comirnaty hatóanyag és oltóanyag jellemzésére vonatkozó információknak lehetővé kellett tenniük az EMA számára, hogy jobban megértse, hogyan ellenőrizték a Comirnaty oltóanyag gyártási folyamatát, és hogy meggyőződhessen annak minőségéről, amint azt az EMA a tárgyaláson megerősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A beavatkozó felek azt is megerősítették, hogy a releváns minőségi jellemzőknek, valamint az azok által a gyógyszer biztonságosságára és hatásosságára gyakorolt lehetséges hatásoknak a megértése elengedhetetlen a hatékony ellenőrzési stratégia kidolgozásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az EMA kifejtette, hogy a vitatott dokumentumokban kitakart adatok, amelyek a hatóanyag és a végtermék jellemzésére, valamint az e tekintetben végzett vizsgálatok módszereire és eredményeire vonatkoztak, és amelyeket a SO1a) keretében kértek be, az ellenőrzési stratégiához szervesen kapcsolódó információknak minősülnek, anélkül azonban, hogy ezen adatok összessége azonos lenne magával az ellenőrzési stratégiával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, még ha az EMA a megtámadott határozat indokolásában az ellenőrzési stratégiák bizalmas jellegére hivatkozott is, e határozatból nem tűnik ki, hogy a SO1a)‑ra adott válaszokat magával az ellenőrzési stratégiával azonosította volna. Ezenkívül mivel a jelen ügyben ezen azonosítás nem bizonyított, a felperes nem állíthatja, hogy az EMA az említett azonosítással figyelmen kívül hagyta az e két fogalom jogi jellege közötti különbséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalap negyedik részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvének megsértésére, valamint a bizonyos alkalmazandó rendelkezések, köztük a WHO‑előírások figyelmen kívül hagyására vonatkozó a második és ötödik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy az EMA tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem értelmezte szigorúan a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivételt, és nem vett figyelembe más alkalmazandó rendelkezéseket, amelyek megerősítik azt a kötelezettséget, hogy a különös kötelezettségek tekintetében fokozott átláthatóságot kell biztosítani. Az ítélkezési gyakorlat értelmében e rendelkezések mindegyikét oly módon kell alkalmazni, hogy egymással összeegyeztethetőek legyenek, és lehetővé váljon azok koherens alkalmazása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperes először is az 507/2006 rendelet 8. cikkével összefüggésben értelmezett (10) preambulumbekezdésére hivatkozik. Ezenfelül az 507/2006 rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat idézi. Az EMA‑nak annak érdekében, hogy betöltse az e jogszabály által ráruházott szerepet, hozzáférhetővé kellett volna tennie az mRNS‑alapú anyagok engedélyezésének jogi kritériumait, ahelyett hogy aránytalanul védi a piacon jelen lévő egyetlen nagy gyártót.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a felperes az Európai Gyógyszerügynökség által a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök tekintetében a válsághelyzetekre való felkészültség és a válságkezelés terén betöltött szerep megerősítéséről szóló, 2022. január 25‑i (EU) 2022/123 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2022. L 20., 1. o.; helyesbítések: HL 2022. L 266., 23. o.; HL 2023. L 71., 37. o.) (14), (38) és (49) preambulumbekezdésére hivatkozik. E tekintetben az EMA figyelmen kívül hagyta azt, hogy a szóban forgó különös kötelezettség az Unió által a Covid19 ellen bevezetett legfontosabb hivatalos egészségügyi ellenintézkedésre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felperes a WHO biológiai standardizálással foglalkozó szakértői bizottságának „Az mRNS‑alapú oltóanyagokat a fertőző betegségek megelőzésének célja tekintetében jellemző minőség, biztonságosság és hatásosság értékelése: szabályozási megfontolások” című 74. jelentésének (a továbbiakban: a WHO‑nak az mRNS‑alapú oltóanyagokra vonatkozó jelentése) 3. mellékletére hivatkozik, amely szerint a gyógyszer biztonságosságának biztosítását célzó alapvető minőségi követelményekre vonatkozó adatok olyan információknak minősülnek, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes álláspontja szerint mindenesetre a megtámadott határozat az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételek alkalmazásához kapcsolódó szigorú indokolási kötelezettségek ellenére nem tartalmazott semmilyen releváns magyarázatot azon indokokra vonatkozóan, amelyek miatt a SO1a)‑ra vonatkozó információk hozzáférhetővé tétele sérti a BioNTech üzleti titkait. A felperes a Törvényszék kérdésére adott válaszaiban hozzátette, hogy az EMA a helyesbítő határozatban a fenntartott kitakarásokat nem igazolhatta pusztán a megtámadott határozatban kifejtett, elavult indokolásra való hivatkozással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság a beavatkozó felek támogatása mellett vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 rendelet célja – amint a (4) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik –, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a nyilvánosság számára az intézmények dokumentumaihoz (2012. június 28‑i Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ítélet, C‑404/10 P, EU:C:2012:393, 111. pont; 2012. június 28‑i Bizottság kontra Agrofert Holding ítélet, C‑477/10 P, EU:C:2012:394, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvére azonban köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló bizonyos korlátozások vonatkoznak. Az 1049/2001 rendelet ugyanis – különösen (11) preambulumbekezdésében és 4. cikkében – a kivételek olyan rendszerét írja elő, amely arra kötelezi az intézményeket és szerveket, hogy ne tegyék hozzáférhetővé a dokumentumokat abban az esetben, ha a hozzáférhetővé tétel sértené az egyik ilyen érdeket (lásd: 2018. február 5‑i Pari Pharma kontra EMA ítélet, T‑235/15, EU:T:2018:65, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához főszabály szerint nem elegendő az, hogy e dokumentum az 1049/2001 rendelet 4. cikkében említett tevékenységek vagy érdekek valamelyikéhez kapcsolódik, az érintett intézménynek azt is ismertetnie kell, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen hogyan sérthetné az e cikkben előírt kivétellel védett érdeket, valamint hogy ezen érdek megsértésének kockázata észszerűen kiszámítható, és ne pusztán feltételezett legyen (lásd: 2018. február 5‑i Pari Pharma kontra EMA ítélet, T‑235/15, EU:T:2018:65, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett nem szükséges bizonyítani az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeire vonatkozó védelem sérelmének bizonyos kockázatát. Elegendő, ha az érintett intézmény hihető magyarázatot ad arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a kitakart dokumentumokhoz való hozzáférés miként sérthetné konkrétan és ténylegesen az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelmét, és hogy az állítólagos sérelem észszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezésen alapulónak tekinthető‑e (lásd ebben az értelemben: 2020. november 25‑i Bronckers kontra Bizottság ítélet, T‑166/19, EU:T:2020:557, 58. pont). E kockázat bizonyított különösen akkor, ha a kért dokumentumok többek között az érintett vállalkozások kereskedelmi stratégiáival, illetve kereskedelmi kapcsolataival összefüggő, érzékeny kereskedelmi információkat vagy a vállalkozás szakértelmét előtérbe helyező, saját adatait tartalmazzák (2018. február 5‑i Pari Pharma kontra EMA ítélet, T‑235/15, EU:T:2018:65, 71. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra is, hogy az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében „[b]ármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy” jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni. Így e rendelet célja nem csupán arra irányul, hogy a kérelmező hozzáférhessen az őt érintő dokumentumokhoz, hanem mindenki számára biztosítani kívánja a dokumentumokhoz való hozzáférést (lásd: 2022. szeptember 28‑i Agrofert kontra Parlament ítélet, T‑174/21, EU:T:2022:586, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Másként fogalmazva, ha valamely intézmény úgy dönt, hogy bizonyos adatokat hozzáférhetővé tesz, azok nemcsak a hozzáférést kérelmező számára válnak hozzáférhetővé, hanem a nyilvánosság számára is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, amennyiben az 1049/2001 rendelet és a felperes által hivatkozott más rendeletek nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely egyiknek a másikkal szembeni elsőbbségét kifejezetten előírná, főszabály szerint nem zárható ki az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételeknek az uniós jog egyes különös szabályozásainak fényében való értelmezése. Ilyen esetben mindkét rendeletet a másikkal összeegyeztethető, koherens módon kell alkalmazni (lásd ebben az értelemben: 2012. június 28‑i Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ítélet, C‑404/10 P, EU:C:2012:393, 110. pont; 2020. március 26‑i Bonnafous kontra Bizottság ítélet, T‑646/18, EU:T:2020:120, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes érveit a fent felidézett elvek fényében kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes által hivatkozott téves jogalkalmazásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy a kijavító határozat nem lépett a megtámadott határozat helyébe, hanem csak helyesbítette azt, mivel a kitakart információk némelyikét a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában már hozzáférhetővé kellett volna tenni. A fenntartott kitakarások jogszerűségének értékeléséhez tehát a megtámadott határozat elfogadásának időpontját kell alapul venni. Az e határozatban hivatkozott indokok, amelyekre a helyesbítő határozat hivatkozik, ugyanígy továbbra is relevánsak e kitakarások jogszerűségének értékelése tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a felperes állításával ellentétben a megtámadott határozat helyesbített változatának indokolása nem hiányos.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a vitatott dokumentumok teljes változatának tanulmányozását követően a Törvényszék megállapítja, hogy az e dokumentumokban továbbra is kitakart információk a Comirnaty hatóanyag és végtermék jellemzéséhez kapcsolódó vizsgálatok számszerűsített eredményei, valamint az e vizsgálatok elvégzéséhez használt paraméterekre vonatkozó információk. Amint azt az e különböző eredmények alapján megfogalmazott, az EMA által ellenőrzött és ki nem takart következtetések lényegében jelzik, az elvégzett vizsgálatokkal szerzett adatok információkkal szolgálnak az EMA számára a Comirnaty oltóanyag mRNS‑alapú anyagának jellemzésével kapcsolatban, és annak bizonyítására irányulnak, hogy ezen oltóanyag gyártási folyamata megfelel az uniós szabályozásban előírt minőségi követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Olyan, nagymértékben technikai jellegű információkról van tehát szó, amelyek a BioNTech know‑how‑jának köszönhetően szereztek meg, és amelyek a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélye iránti kérelemre vonatkozó dokumentációban szerepelnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatban az EMA kifejtette, hogy a kitakart információk hozzáférhetővé tétele lehetővé tenné a hasonló technológiát alkalmazó, és ugyanazon terápiás területen, vagy más területen tevékenykedő versenytárs gyógyszeripari vállalkozások számára, hogy konkrét előnyhöz jussanak azáltal, hogy megtakarítják a saját gyógyszerfejlesztésükhöz szükséges tudományos erőfeszítéseket, valamint emberi és gazdasági erőforrásokat. A versenytárs konkrét előnye abban állna, hogy felhasználja a BioNTech által a Comirnaty oltóanyag jellemzésével és a folyamatok fejlesztésével kapcsolatban végzett tanulmányok ismereteit, ami végső soron lehetővé tenné, hogy az ágazatban szerzett előzetes tapasztalat nélkül vagy igen korlátozott tapasztalattal meglehetősen könnyen meghatározzák az optimális vizsgálati módszereket és a kritikus minőségi jellemzőket, és egy nem standardizált gyógyszertípusra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát dolgozzanak ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat hozzátette, hogy az mRNS‑alapú oltóanyagok új technológiának felelnek meg, így e területen csekély mértékű az ipari tapasztalat, és kevés ismeret áll rendelkezésre a gyártási folyamat szempontjából meghatározó jellemzőkről, valamint a biztonságos és hatékony gyógyszerhez vezető, elfogadható vizsgálati módszerekről és elfogadási tartományokról. Ezen információk fontos és értékes know‑how‑t jelentenek a BioNTech mint a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély jogosultja számára. E know‑how a hozzáférhetővé tétele esetén jelentős előnyhöz juttatná a BioNTech potenciális versenytársait, akik gyorsabban fejleszthetnék saját termékeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék már megállapította, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételek alapján védelemben részesülnek a forgalombahozatali engedély iránti kérelemmel kapcsolatos dokumentációban szereplő bizalmas kereskedelmi információk – köztük a termékgyártással, valamint a szóban forgó anyag előállítása céljából alkalmazott minőségi folyamatok többi műszaki és ipari előírásával kapcsolatos információk (lásd ebben az értelemben: 2018. február 5‑i PTC Therapeutics International kontra EMA ítélet, T‑718/15, EU:T:2018:66, 65. pont; 2018. szeptember 25‑i Amicus Therapeutics UK és Amicus Therapeutics kontra EMA ítélet, T‑33/17, nem tették közzé, EU:T:2018:595, 56. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint az a fenti 83. és 84. pontból kitűnik, az EMA kifejtette, hogy a kitakart adatok valós gazdasági értékkel rendelkeznek, és hozzáférhetővé tételük vagy felhasználásuk gazdasági értékkel bírhat más vállalkozások számára, figyelemmel többek között azok innovatív jellegére. Ehhez hozzáadódik a Covid19‑oltóanyagok kifejlesztésének versenykörnyezete.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások alapján a megtámadott határozatban kifejtett tényezők igazolják a szóban forgó kitakart adatok érzékeny kereskedelmi információknak való minősítését, és elegendőek annak megállapításához, hogy fennáll annak észszerűen előrelátható, és nem pusztán feltételezésen alapuló kockázata, hogy ezen információk hozzáférhetővé tétele sérti a BioNTech kereskedelmi érdekeinek védelmét (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 7‑i Saure kontra Bizottság ítélet, T‑651/21, nem tették közzé, EU:T:2022:526, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ez annál is inkább így van, mivel – amint az a fenti 76. pontban megállapításra került – az EMA‑nak a szóban forgó adatok hozzáférhetővé tételére vonatkozó határozata azzal a hatással jár, hogy azokat nemcsak a felperes, hanem a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi, ideértve a BioNTech versenytársait is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetés nem vonható kétségbe a felperes által hivatkozott többi dokumentum alapján, amelyeket az EMA állítólag nem vett figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is az 507/2006 rendelet (10) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy „[a] betegeket és egészségügyi szakembereket világosan tájékoztatni kell az engedély feltételekhez kötött jellegéről”, és hogy „ezért szükséges az erre vonatkozó információt egyértelműen szerepeltetni a gyógyszerkészítmény alkalmazási előíratában és a betegtájékoztatón egyaránt”. E rendelet 8. cikke pedig azt írja elő, hogy „[a]z [említett] rendelettel összhangban kiadott feltételekhez kötött forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítmények alkalmazási előíratában és betegtájékoztatójában található információknak egyértelműen tartalmazniuk kell annak tényét, hogy a forgalombahozatali engedély feltételekhez kötött”, és hogy „[a]z alkalmazási előíratnak tartalmaznia kell azt az időpontot is, amikor a feltételekhez kötött engedély megújítása esedékessé válik”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 507/2006 rendelet (10) preambulumbekezdése tehát az engedély feltételes jellegére utal, míg e rendelet 8. cikke előírja annak feltüntetését, hogy a gyógyszer feltételesen engedélyezett. Így, amint arra az EMA helyesen hivatkozik, e rendelkezések szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy a nyilvánossággal közlendő információ a forgalombahozatali engedély feltételes jellegére, valamint ezen engedély megújításának időpontjára vonatkozik, nem pedig az olyan érzékeny jellegű, részletes információkra, mint az oltóanyag jellemzéséhez kapcsolódó vizsgálati módszerek és eredmények.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, bár az 507/2006 rendelet 8. cikke előírja az abban említett információk proaktív közzétételének kötelezettségét, az nem vonatkozik a forgalombahozatali engedély keretében benyújtott dokumentumokhoz való hozzáférés rendszerére, tehát semmi esetre sem értelmezhető úgy, hogy e tekintetben különös szabályozást ír elő (lásd ebben az értelemben: 2018. február 5‑i PTC Therapeutics International kontra EMA ítélet, T‑718/15, EU:T:2018:66, 51. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az 507/2006 rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatás, amelyet e rendelettel összhangban, és az 1049/2001 rendelettel koherensen kell értelmezni, szintén nem írja elő a gyógyszerek jellemzésére vonatkozó részletes információk hozzáférhetővé tételét. Ezen iránymutatás 4.4. pontjának utolsó bekezdése kizárólag arról rendelkezik, hogy a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyben egyértelműen meg kell határozni a különös kötelezettségeket és a végrehajtásuk ütemezését, és azokat az EMA az európai nyilvános értékelő jelentésben közzéteszi. Ezen iránymutatás 4.5. pontja fokozott átláthatósági kötelezettséget ír elő ezen engedélyek feltételes jellegét illetően, amelyet egyértelműen fel kell tüntetni a termék alkalmazási előírásában és az ahhoz mellékelt betegtájékoztatóban. Az engedély feltételes jellegének egyértelmű feltüntetésére és az előírt különös kötelezettségeknek, valamint az azok végrehajtására vonatkozó ütemtervnek a hozzáférhetővé tételére vonatkozó ezen kötelezettségeknek tehát az a céljuk, hogy a nyilvánosság értesüljön azok létezéséről, de nem követelik meg a forgalombahozatali engedély kérelmezője által az EMA‑nak szolgáltatott valamennyi részletes technikai adat hozzáférhetővé tételét. E tekintetben ezen iránymutatás csupán az 507/2006 rendelet (10) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkében rögzített elveket alkalmazza (lásd a fenti 89. és 90. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami a 2022/123 rendeletet illeti, a felperes nem fejti ki, hogy az uniós jogalkotó azon döntése, hogy megerősíti az EMA‑nak a válságokra való felkészülésben és az azok kezelésében betöltött szerepét, hogyan eredményezné olyan kötelezettség előírását, hogy a hatóanyag és a késztermék jellemzésére vonatkozó részletes információkat hozzáférhetővé kell tenni, ami ellentétes lenne a kereskedelmi érdekeknek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében előírt védelmével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2022/123 rendeletnek a felperes által hivatkozott (14) preambulumbekezdése kizárólag azt írja elő, hogy közelíteni kell és meg kell erősíteni a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök hiányának nyomon követésére vonatkozó szabályokat, valamint elő kell segíteni olyan gyógyszerek kutatását és fejlesztését, amelyek potenciállal rendelkeznek a népegészségügyi szükséghelyzeteket okozó betegségek kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására, annak érdekében, hogy stratégiai módon ki lehessen egészíteni a Bizottság e célból tett erőfeszítéseit. E preambulumbekezdés tehát nem vonatkozik az EMA‑nak a hozzáférhetővé tételre vonatkozó esetleges kötelezettségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/123 rendelet (38) preambulumbekezdése kétségtelenül előírja, hogy elengedhetetlenül fontos szilárd átláthatósági intézkedések és előírások bevezetése, és ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a jóváhagyott gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó valamennyi releváns információ és a klinikai adatok időben történő közzétételét, beleértve a klinikai vizsgálati terveket is. A rendelet (49) preambulumbekezdése ugyanígy hangsúlyozza, hogy a nagy fokú átláthatóság biztosítása érdekében a nagyközönséggel való proaktív közreműködést szolgáló megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazásáról kell rendelkezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a 2022/123 rendelet (38) és (49) preambulumbekezdéséből semmilyen módon nem következik, hogy az EMA köteles lenne az oltóanyag jellemzésére vonatkozó valamennyi részletes információ terjesztésére. Éppen ellenkezőleg, a 2022/123 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdéséből, valamint 17. cikke (2) bekezdésének második albekezdéséből kitűnik, hogy az EMA továbbra is köteles megvizsgálni, hogy a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai által közölt információk mennyiben minősülnek olyan bizalmas kereskedelmi információknak, amelyek nem tehetők hozzáférhetővé. E titoktartási kötelezettséget még kifejezettebben hangsúlyozza e rendelet 34. cikkének (1) bekezdése, amely lényegében rögzíti az említett rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi fél azon kötelezettségét, hogy tiszteletben kell tartaniuk a feladataik végzése során szerzett információk és adatok bizalmas jellegét annak érdekében, hogy védjék a természetes vagy jogi személyek bizalmas üzleti információit és üzleti titkait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a WHO‑nak az mRNS‑alapú oltóanyagokról szóló jelentése nem kötelező erejű dokumentum, és annak ezenkívül nem célja az oltóanyagokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés kérdésének szabályozása. E jelentés kizárólag iránymutatást kíván nyújtani az mRNS‑alapú oltóanyagok gyártásával és minőségellenőrzésével kapcsolatos bizonyos kulcsfontosságú szempontokkal kapcsolatban. Konkrétan az említett dokumentum 119. oldala, amelyre a felperes beadványaiban hivatkozik, nem tartalmaz semmilyen utalást a jellemzésre vonatkozó adatok állítólagos nyilvános jellegére vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül egyrészt a WHO‑nak az mRNS‑alapú oltóanyagokról szóló jelentése a 3. mellékletének a bevezetésében éppen azt hangsúlyozza, hogy e melléklet elkészítésének időpontjában nem állnak rendelkezésre a gyártási módszerek részletes adatai, valamint hogy az mRNS‑alapú oltóanyagokra vonatkozó bizonyos adatok nem nyilvánosak. Másrészt e jelentés rámutat arra, hogy a jellemzés jelentős adatokat közöl az érintett termék szerkezetére, teljesítményére és biztonságosságára vonatkozóan, így orientálhatja a vizsgálatok fejlesztését és javítását. Olyan adatokról van tehát szó, amelyeket az oltóanyag gyártójának kutatása és szakértelme révén szereztek be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az EMA a megtámadott határozat elfogadásakor hihető magyarázatokkal szolgált, amelyek alapján bizonyítható, hogy a vitatott dokumentumokban kitakart adatokhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sértheti a Comirnaty oltóanyag feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélye jogosultjának kereskedelmi érdekeit, és hogy ezen érdekek sérelmének kockázata észszerűen előrelátható, és nem pusztán feltételezésen alapul. Ezáltal az EMA nem sértette meg a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvét, és nem hagyta téves módon figyelmen kívül a fenti 89–98. pontban vizsgált rendelkezéseket sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap második és ötödik részét tehát megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás téves alkalmazására vonatkozó első részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy az EMA a Comirnaty oltóanyag részére a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában kiadott forgalombahozatali engedély feltételes jellege miatt nem hivatkozhatott a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatásra abból a célból, hogy a vitatott dokumentumokban kitakart információkra a BioNTech kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére tekintettel a bizalmasság általános vélelmét alkalmazza. A hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás ugyanis csak a szokásos forgalombahozatali engedélyekre vonatkozik, a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyekre nem. Ez tűnik ki a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás magyarázataiból, amelyek kizárják annak a ritka betegségek gyógyszereire való bármilyen alkalmazását. Márpedig a ritka betegségek gyógyszerei és a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyek az 507/2006 rendelet hatálya alá tartoznak, ami azt bizonyítja, hogy ezen iránymutatás csak a szokásos forgalombahozatali engedélyekre alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes hozzáfűzi, hogy a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás tartalmaz egy „Structure of the Marketing Autorisation Dossier – Module 1” (A forgalombahozatali engedély dokumentációjának felépítése – 1. modul) című táblázatot. E táblázatnak az 1.5.5. almodulra vonatkozó részéből kitűnik, hogy a gyógyszerek feltételes forgalomba hozatalára vonatkozó információk hozzáférhetővé tehetők (can be released – CBR).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a beavatkozó felek támogatása mellett vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben először is a Bíróság elismerte, hogy az érintett intézmények és ügynökségek hivatkozhatnak a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében hasonló általános megfontolások alkalmazhatók (2008. július 1‑jei Svédország és Turco kontra Tanács ítélet, C‑39/05 P és C‑52/05 P, EU:C:2008:374, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett a megtámadott határozatból kitűnik, hogy az EMA részletesen megvizsgálta a vitatott dokumentumok tartalmát, és hozzájárult az e dokumentumokban szereplő vizsgálati módszerekre vonatkozó bizonyos általános információk hozzáférhetővé tételéhez. Az említett dokumentumokból az is kitűnik, hogy a helyesbítő határozat elfogadását követően továbbra is kitakart információk elszórtak és pontosak, mivel a technikai információk nagy részét végül hozzáférhetővé tették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így ténybelileg megalapozatlan a felperes azon érve, amely szerint az EMA a jelen ügyben a bizalmasság általános vélelmét alkalmazta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, bár igaz, hogy a megtámadott határozatban az EMA a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatásban kifejtett elvekre hivatkozott, e hivatkozás célja kizárólag annak megerősítése volt, hogy a kitakarások igazolásaként hivatkozott, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdéséhez kapcsolódó indokok szintén megfelelnek e dokumentumnak. Még ha az EMA tévesen hivatkozott volna is ezen iránymutatásra, az ilyen hiba nem vezethet a megtámadott határozat megsemmisítéséhez, amely mindenekelőtt az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésén alapul. Ezért ezen érv hatástalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás második bevezető bekezdéséből mindenesetre kitűnik, hogy ezen iránymutatást alkalmazni kell a nemzeti eljárások, a kölcsönös elismerési eljárások, valamint a központosított vagy decentralizált eljárások alapján engedélyezett gyógyszereket érintő hozzáférés iránti kérelmekre, a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyek kizárása nélkül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra az EMA helyesen hivatkozik, a Comirnaty oltóanyag forgalomba hozatala a módosított, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6‑i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 311., 67. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.; helyesbítések: HL 2006. L 235., 24. o.; HL 2014. L 239., 81. o.; HL 2019. L 317., 115. o.) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szükségszerűen engedélyezést feltételez. Ezen engedély feltételes jellege alapján semmiképpen nem állapítható meg, hogy az nem minősül a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás értelmében vett forgalombahozatali engedélynek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, amint azt a beavatkozó felek helyesen hangsúlyozzák, a gyógyszerek ritka betegségek gyógyszerévé való minősítésére irányuló eljárás, amely nem tartozik a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás hatálya alá, a ritka betegségek gyógyszereiről szóló, 1999. december 16‑i 141/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2000. L 18., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 21. o.) szabályozott különös eljárásnak minősül. Az ilyen különös eljárás nem tévesztendő össze az ilyen gyógyszerre vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti eljárással, függetlenül attól, hogy ezen engedély „szokásos” vagy feltételes. Az sem releváns a jelen ügyben, hogy a ritka betegségek gyógyszereinek minősített gyógyszerek a Comirnaty oltóanyag mintájára feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a felperesnek a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatáshoz mellékelt táblázatban szereplő információkra alapított, „A különböző típusú kérelmekre vonatkozó különös kötelezettségek” című 1.5 almodulra vonatkozó érvét illeti, a táblázat e részéből kitűnik, hogy a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyekre vonatkozó információk „hozzáférhetővé tehetők”, amint az az említett táblázat 1.5.5. sorából kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, amint arra az EMA helyesen rámutat, az engedélyezési kérelemre vonatkozó dokumentáció 1. modulja csupán adminisztratív jellegű általános információkat tartalmaz, amint az a címéből, valamint az EMA‑nak az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó, a kérelmezők használatára szánt útmutatójának 2B. kötetéből, és különösen a dokumentáció megjelenítéséből és formátumából kifejezetten kitűnik. Az tehát, hogy az 1.5.5. almodulba tartozó általános információk hozzáférhetővé tehetők, nem jelenti azt, hogy a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély tárgyát képező gyógyszer jellemzésére vonatkozó részletes információkat hozzáférhetővé kell tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalap első részét megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a lényegében a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás megsértésére, valamint arra alapított harmadik részéről, hogy az EMA figyelmen kívül hagyta a megbízatását és a hatásköreit</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében azzal érvel, hogy az EMA azáltal, hogy az ellenőrzési stratégiákra vonatkozó adatoknak üzleti titkokként általános védelmet biztosított, megsértette a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.1. és 3.1.2. szakaszát, amelyek ezen adatok tekintetében magasabb szintű átláthatóságot és nyilvánosságot írnak elő. Ez annál is inkább így van, mivel a Comirnaty oltóanyag biotechnológiai terméknek minősül, amelyre még szigorúbb átláthatósági követelmények vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az EMA köteles ellenőrizni, előírni és kötelezővé tenni a többek között a 2001/83 irányelv 8. cikke (3) bekezdésének h) pontjában előírt minőségi kritériumokat. Így az olyan fontos minőségi kritériumokat, mint a hatóanyag és a végtermék jellemzése – különösen egy kritikus fontosságú gyógyszer esetében – a jogbiztonság és a megfelelő ügyintézés érdekében nyilvánosságra kell hozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az EMA azáltal, hogy megtagadta a vitatott dokumentumokban szereplő, az SO1a)‑ra vonatkozó valamennyi információ hozzáférhetővé tételét, titkos és önkényes engedélyezési kritériumokra hivatkozott, és a Comirnaty oltóanyag minőségével és biztonságosságával kapcsolatos adatokat eltitkolta a nyilvánosság elől. Így figyelmen kívül hagyta a közszolgálati feladatát, a megbízatását és a szabályozó hatóságként fennálló hatásköreit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.2. pontja szerint az EMA köteles pontosan megindokolni, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerekre, valamint a mennyiségi meghatározási és elfogadási kritériumokra vonatkozó részletes információk hogyan térnek el az Európai Gyógyszerkönyv vagy más nemzeti gyógyszerkönyv bizonyos monográfiáitól, mivel a szokásos engedélyek tekintetében csak ezzel a feltétellel lehet üzleti titokra hivatkozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a beavatkozó felek támogatása mellett vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben először is igaz, hogy a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.1. pontjának második bekezdése szerint az engedélyezett termék végső minőségi formulája (összetétele) nem minősül bizalmas kereskedelmi információnak. E pont első bekezdése azonban egyértelművé teszi, hogy a gyógyszerfejlesztésre vonatkozó információk – beleértve a hatóanyagra, a formulára, a gyártásra, a vizsgálati eljárásokra és a validálásra vonatkozó részletes adatokat – főszabály szerint bizalmasak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.2. pontjának második és negyedik bekezdéséből kitűnik, hogy a hatóanyag szerkezetére vonatkozó információk, valamint az alkalmazott vizsgálati módszerek típusainak általános leírása és a specifikáció megfelelősége nem minősülnek bizalmas kereskedelmi adatoknak. E pont első és negyedik bekezdése szerint azonban a hatóanyag szintézisére vagy gyártására, valamint az alkalmazott vizsgálati módszerekre, a specifikációra és a mennyiségi jóváhagyási kritériumokra vonatkozó részletes információk bizalmasak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint az a fenti 81. és 82. pontból kitűnik, a vitatott dokumentumokban továbbra is kitakart részletes adatok éppen a Comirnaty oltóanyag minőségét és ellenőrzését érintő vizsgálati módszerekre és eredményekre vonatkoznak, amelyek annak gyártásával kapcsolatosak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.2. pontjának ötödik bekezdése, amely a biotechnológiai termékekre vonatkozik, szintén nem említi, hogy a minőségre és az ellenőrzési stratégiára vonatkozó valamennyi információt hozzáférhetővé kell tenni. E bekezdés szerint csak az általános jellegű információk minősülnek – a részletes adatokkal ellentétben – nem bizalmas jellegűnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás 3.1.2. pontjának negyedik bekezdése kétségtelenül kivételt ír elő az alkalmazott vizsgálati módszerekre vonatkozó részletes információk bizalmas jellege alól abban az esetben, ha a vizsgálatokat lefedik az Európai Gyógyszerkönyv konkrét monográfiái.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett a megtámadott határozatban az EMA hangsúlyozta, hogy az mRNS‑technológia, amelyek a Comirnaty oltóanyag gyártása során alkalmaznak, olyan új technológia, amellyel kapcsolatban gyakorlatilag semmilyen ipari tapasztalat nem létezett, amit a felperes nem vitatott. Másként fogalmazva, a Comirnaty oltóanyaghoz kidolgozott vizsgálati módszerek és minőség‑ellenőrzési stratégia tekintetében, amelyek erre az új technológiára vonatkoznak, nem létezett precedens, és azok az ezen oltóanyagra kiadott, feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély jogosultjának saját know‑how‑jából eredtek. Amint azt az EMA a tárgyaláson megerősítette, ez a magyarázat önmagában választ ad arra a kérdésre, hogy az elvégzett vizsgálatok megfelelnek‑e már az Európai Gyógyszerkönyvben meghatározott közös módszereknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a megtámadott határozat elfogadásakor tehát nem hagyta figyelmen kívül a hozzáférhetővé tételre vonatkozó saját iránymutatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, az EMA azáltal, hogy megtagadta a kitakart adatok hozzáférhetővé tételét, nem hivatkozott titkos és önkényes engedélyezési kritériumokra a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének megadásakor. A vitatott dokumentumokban szereplő, az SO1a)‑ra vonatkozó részletes adatok nagy részét hozzáférhetővé tették, beleértve az EMA kérésére végzett vizsgálatok eredményeivel kapcsolatos pontos következtetéseket is. A Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének megadásához a 2001/83 irányelvben előírt kritériumok tiszteletben tartását is ellenőrizték, amint az az EMA honlapján közzétett számos értékelő jelentésből kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a felperes nem állíthatja, hogy az EMA figyelmen kívül hagyta a közszolgálati feladatát, a megbízatását és a hatásköreit, amikor megtagadta a kitakart adatok hozzáférhetővé tételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalap harmadik részét megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">e)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a lényegében a kitakart adatok nyilvánosan hozzáférhető jellegére, a kitakarás aránytalanságára és a BioNTech kereskedelmi érdekei sérelmének hiányára alapított hatodik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében azt állítja, hogy azon két feltétel közül, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a kitakart adatok a BioNTech „üzleti titkának” minősülhessenek – azaz, ezen adatok nyilvánosan hozzáférhető jellege, valamint a hozzáférhetővé tételük esetén a BioNTech kereskedelmi érdekeinek sérelme – egyik sem teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének kritériumaira vonatkozó kitakart adatok nyilvánosan hozzáférhetőek már pusztán amiatt, hogy lényegében a Comirnaty oltóanyag minőségére vonatkoznak, és azokat benyújtották az EMA‑hoz. E tekintetben párhuzamot kell vonni a szellemi tulajdon területével, ahol a szabadalom jogosultja köteles a szabadalom oltalmának megszerzése érdekében részletes információkat közölni. A felperes azzal érvel, hogy hiányoznak az ismeretek a minőségi követelményekkel kapcsolatban, pedig az EMA hangsúlyozta azoknak a biztonságosság szempontjából fennálló relevanciáját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A beavatkozási beadványra tett észrevételeiben a felperes egyrészt hozzáteszi, hogy az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentése bizonyítja, hogy a megtámadott határozat aránytalan és jogilag téves. Másrészt hangsúlyozza, hogy a vitatott dokumentumokban kitakart adatok egy része szerepel a Pfizer‑BioNTech 152 oldalas, „M3‑20‑Nov‑2020‑FDA‑Query‑Responses” című dokumentumában (a továbbiakban: Pfizer‑BioNTech dokumentum), amely elérhető az interneten. Ezenfelül más tudományos publikációk is megerősítik a kitakart tartalmak nyilvános jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes azt rója fel az EMA‑nak, hogy nem fejtette ki, hogy a kitakart adatok hozzáférhetővé tétele mennyiben okozhatna konkrét hátrányt a BioNTechnek. Márpedig az e vállalkozás által elért jelentős nyereség azt bizonyítja, hogy az említett vállalkozás az elkövetkezendő 30 évben soha nem szenvedhet sérelmet. Az EMA‑nak továbbá azt kellett volna nyilatkoznia, hogy e vállalkozás üzleti titkai már nem léteznek, annál is inkább, mivel a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás szerint az ellenőrzési stratégiák nem minősülnek automatikusan üzleti titoknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA – a beavatkozó felek támogatása mellett – vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a fenti 29–36. pontra tekintettel a felperes által a jelen rész keretében előadott érvelés csak annyiban hatásos, amennyiben az a helyesbítő határozat elfogadását követően továbbra is kitakart adatokra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben először is pusztán az, hogy a kitakart adatokat egy feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély iránti kérelem keretében szolgáltatták az EMA‑nak, nem járhat azzal a következménnyel, hogy ezen adatok automatikusan nyilvánosan hozzáférhetők, és hogy megsértették az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdését. Ennek megállapítása esetén e rendelet 4. cikke értelmetlenné válna. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a kitakart adatok az oltóanyag minőségét érintik, mivel – mint a jelen ügyben – ezen adatok egy új technológiára vonatkoznak, és üzleti titoknak minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a szellemi tulajdon területével felállítandó párhuzamot illeti, a felperes az érvének alátámasztása céljából egyetlen konkrét rendelkezést sem említ, és azt nem támasztja alá. Ugyanez vonatkozik arra az állításra is, amely szerint a BioNTech az mRNS‑technológiára számos szabadalomban és alszabadalomban licencet adott. Bár a felperes a Törvényszék előtt hivatkozik egy lábjegyzetben szereplő dokumentumra, az állítását semmilyen módon nem támasztja alá, és konkrétan nem fejti ki, hogy melyek azok az információk, amelyeket maga a BioNTech az 1049/2001 rendelet értelmében hozzáférhetővé tett, és amelyek így nyilvánosak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, ami annak következményeit illeti, hogy a felperes felfedezte az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentését és a Pfizer BioNTech dokumentumot, a következőket kell megállapítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint az EMA 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentésének tartalma azt bizonyítja, hogy a megtámadott határozat aránytalan és jogilag téves, meg kell állapítani, hogy ezen érv nincs alátámasztva, és nem felel meg az eljárási szabályzat 76. cikkének d) pontjában előírt egyértelműségi és pontossági követelményeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA mindenesetre a 2022. július 14‑én hozzáférhetővé tett jelentésének figyelembevétele és a megtámadott határozatban megállapított emberi hiba orvoslása érdekében 2024. február 7‑én elfogadta a helyesbítő határozatot. Márpedig az, hogy az EMA köteles volt hozzáférhetővé tenni az e jelentésben szereplő adatokat pusztán azért, mert azokat már nyilvánosságra hozták, önmagában nem teszi kétségessé a vitatott dokumentumokban továbbra is kitakart adatok bizalmas jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az ügy irataiban foglalt információkból kitűnik, hogy az EMA‑val szemben 2021‑ben kibertámadásokat hajtottak végre, amelyek több dokumentum kiszivárogtatásához vezettek. Ezenkívül, amint azt a felperes is elismeri, a Pfizer‑BioNTech dokumentumot közzétették egy, a Covid19‑világjárványhoz kapcsolódó „összeesküvés‑elméletekkel” foglalkozó internetes oldalon, az „EMA leaked papers” című részben (az EMA kiszivárogtatott dokumentumai). Ezek az információk azt bizonyítják, hogy a Pfizer‑BioNTech dokumentum letöltése nagy valószínűséggel az EMA elleni kibertámadás eredménye, amit a beavatkozó felek is megerősítettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig valamely dokumentum engedély nélküli hozzáférhetővé tétele nem járhat azzal a következménnyel, hogy olyan dokumentum válik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, amely az 1049/2001 rendelet 4. cikkében foglalt valamely kivétel hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben: 2013. október 25‑i Beninca kontra Bizottság ítélet, T‑561/12, nem tették közzé, EU:T:2013:558, 55. pont; lásd továbbá ebben az értelemben és analógia útján: 2021. október 6‑i Aeris Invest kontra EKB ítélet, T‑827/17, EU:T:2021:660, 219. pont.)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel a felperes nem terjeszt elő egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely alapján megállapítható, hogy a Pfizer‑BioNTech dokumentumot a nyilvánosság számára szabályszerűen hozzáférhetővé tették, a Törvényszék semmiképpen nem hivatkozhat e dokumentumra a felperes érve megalapozottságának – és így a megtámadott határozat jogellenességének – megállapításához anélkül, hogy e dokumentum elfogadhatóságáról határozni kellene.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes arra sem hivatkozhat, hogy magának az EMA‑nak kellett volna kutatásokat végeznie, sem pedig arra, hogy az EMA megtalálhatta volna a Pfizer‑BioNTech dokumentumot, mivel ez az érv hatástalan. A fenti 141. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel ugyanis az, hogy az EMA felfedezi az említett dokumentumot, nem teszi szabályossá az abban szereplő információk hozzáférhetővé tételét, és nem kényszerítheti az EMA‑t arra, hogy az érintett információkat a felperes számára hozzáférhetővé tegye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A beavatkozási beadványra tett észrevételeiben a felperes számos tudományos publikációra is hivatkozik, amelyek megerősítik a kitakart tartalmak nyilvános jellegét. Ezeket a dokumentumokat azonban, amelyekre a felperes a keresetlevélben nem hivatkozott, az eljárás kései szakaszában nyújtották be, anélkül hogy e késedelmet bármilyen módon indokolták volna. E dokumentumokat tehát az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdése értelmében késedelmesen előterjesztett – következésképpen elfogadhatatlan – bizonyítékoknak kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint az a fenti 99. pontból kitűnik, az EMA a megtámadott határozatban olyan releváns indokokat adott elő, amelyek alapján az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében előírt kivétel alkalmazása igazolható. A felperes célzásával ellentétben e rendelet nem követeli meg a kereskedelmi érdekek hivatkozott sérelmének számszerűsítését, sem pedig azt, hogy az EMA az ilyen sérelem konkrét számszerűsítése érdekében megvizsgálja a piaci helyzetet. Elegendő ugyanis, ha e sérelem észszerűen előrelátható, és nem pusztán feltételezésen alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a kontextusban a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély jogosultja által elért forgalom és nyereség nem releváns a kitakart adatok bizalmas jellegének értékelése szempontjából, mivel az említett jogosult szakértelmén alapuló ilyen érzékeny információk hozzáférhetővé tétele előnyt biztosítana a versenytársak számára, és így a fenti 75. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében sértené e jogosult kereskedelmi érdekeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy az első jogalap hatodik részét megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">f)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak az EMA által a hozzáférés iránti kérelem kontextusát érintően megfogalmazott feltételezésekre vonatkozó hetedik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy az EMA tévesen alkalmazta a jogot, amikor a hozzáférés iránti kérelem kontextusát elemezte, és azt a Comirnaty oltóanyag biztonságosságának általános kétségbe vonásaként azonosította. Az EMA ezáltal olyan észrevételeket tesz a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély biztonságosságával és megszerzésével kapcsolatban, amelyek irrelevánsak. Márpedig az 1049/2001 rendelet a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát nem köti a benyújtott kérelem indokolásának feltételéhez. Ezenkívül a kért adatok üzleti titokként való védelme a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtásával megszűnt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA és a beavatkozó felek nem válaszoltak ezen érvekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felperes érvelése azon az előfeltevésen alapul, hogy az EMA a vitatott dokumentumok összessége hozzáférhetővé tételének megtagadása keretében figyelembe vette a hozzáférés iránti kérelem kontextusát, konkrétan azt, hogy e kérelem kétségbe vonja a Comirnaty oltóanyag biztonságosságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, bár az EMA a megtámadott határozatban valóban hangsúlyozta, hogy az Unióban előírt minőségi követelményeket – a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély keretében is – tiszteletben kell tartani, a kitakart adatok bizalmas jellegének vizsgálata keretében semmiképpen nem hivatkozott ilyen állításokra. Amint ugyanis e határozat első három oldalából kitűnik, az EMA a hozzáférhetővé tétel megtagadását önmagában az érintett adatok jellegével, valamint azzal igazolta, hogy azok hozzáférhetővé tétele sértené a BioNTech kereskedelmi érdekeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat 4. pontjában az EMA azt is jelezte, hogy megérti, hogy a felperes szerint a Comirnaty oltóanyag biztonságosságát és hatásosságát illetően vannak olyan tényezők, amelyek „ismeretlenek”. Ezt az állítást azonban az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó mondata értelmében vett nyomós közérdek fennállásának értékelése keretében fogalmazta meg, nem pedig e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésének alkalmazásában, a BioNTech kereskedelmi érdekei sérelmének értékelése keretében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen érvet ténybeli megalapozatlanság miatt el kell utasítani, mivel az az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első franciabekezdése megsértésének bizonyítására irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel az első jogalap hetedik részét, és így az első jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó mondatának megsértésére és a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállására alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a második jogalapjának alátámasztása érdekében négy részre hivatkozik. Először is, az EMA tévesen értelmezte a felperesnek a nyomós közérdek fennállásának bizonyítására irányuló érveit. Másodszor, az EMA téves kritériumot alkalmazott a nyomós közérdek fennállásának értékeléséhez. Harmadszor, az EMA megsértette a maximális átláthatóságnak az egészségügyi ellenintézkedésekre alkalmazandó elvét. Negyedszer, az EMA nem vette figyelembe a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatát, amely a környezetvédelemmel összefüggésben a laboratóriumi adatokhoz fűződő közérdekre vonatkozik, és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (HL 1994. L 336., 214. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 305. o.; a továbbiakban: TRIPS‑megállapodás) rendelkezéseit sem, amely megállapodás a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) az Európai Közösség képviselői által aláírt, majd a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i 94/800/EK határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott megállapodásai közé tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapnak a felperes érveinek téves értelmezésére alapított első részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy az EMA a vitatott dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdek fennállásának vizsgálata keretében a felperes érveinek téves értelmezését vette alapul, és ezen érveket mindenfajta alátámasztás nélkül az oltóanyaggal kapcsolatos ismeretlen tényezőkre, valamint a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezésére korlátozta. Márpedig a felperes a 2022. május 4‑i elektronikus levelében inkább az EMA meglehetősen hosszú válaszadási határidejére, a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének feltételes jellegére, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid19 elleni oltóanyagokat és gyógyszereket „globális közjavaknak” minősítették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA – a beavatkozó felek támogatása mellett – vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint az a felperes által 2022. április 8‑án az EMA‑hoz intézett elektronikus levél utolsó két mondatából kitűnik, a felperes kifejezetten hivatkozott a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállására, hangsúlyozva a világjárvány kontextusát, azt, hogy a benyújtott dokumentumokban hivatkozott vizsgálatok még nem fejeződtek be, valamint azt, hogy bizonytalanságok állnak fenn, és biztosítani kell a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezését. Azt is hangsúlyozta, hogy az EMA köteles megvédeni az uniós polgárok egészségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA a 2022. április 8‑i elektronikus levélben használt kifejezésekre tekintettel azt, hogy olyan kontextusban, amelyet egyes bizonytalanságok fennállása és be nem fejezett vizsgálatok jellemeznek, szükséges a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezésének biztosítása, valamint az uniós polgárok egészségének védelme, helyesen értelmezte úgy, hogy a nyomós közérdek védelméhez kapcsolódó érvekről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes a keresetlevél második jogalapja keretében több alkalommal hangsúlyozza a közegészség megőrzésének és a gyógyszerek ártalmatlansága biztosításának szükségességét. A keresetlevél végén maga is arra a következtetésre jut, hogy a közegészségnek elsőbbséget kell biztosítani a BioNTech üzleti titkaival szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a felperes a 2022. május 4‑i elektronikus levelében nem említett egyetlen olyan nyomós közérdeket sem, amely igazolhatná a vitatott dokumentumok összességének hozzáférhetővé tételét. Mindenekelőtt ugyanis az EMA‑nak a hozzáférés iránti kérelmek megválaszolásának határidejére vonatkozó politikáját vitatta. Ezt követően azzal érvelt, hogy az EMA a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozásához nem hivatkozhat a szokásos forgalombahozatali engedély iránti kérelmekre alkalmazandó elvekre, hangsúlyozta, hogy jogellenes a gyógyszerek befejezetlen vizsgálatok alapján történő engedélyezése, és azon beadványokra hivatkozott, amelyeket az EMA a 2022. július 8‑i Agentur für Globale Gesundheitsverantwortung kontra EMA végzés (T‑713/21 nem tették közzé, EU:T:2022:432) alapjául szolgáló ügyben nyújtott be, amelyet később töröltek a Törvényszék nyilvántartásából. A nyomós közérdek, amelyre a felperes hivatkozni kíván, ezen érvek egyike alapján sem azonosítható. A felperes végül azzal érvelt, hogy a Covid19 elleni oltóanyagok globális közjavak. Ez az érv azonban túl homályos, és nem tette lehetővé az EMA számára, hogy megértse annak tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a felperes állításával ellentétben az EMA nem értelmezte tévesen a felperes által a 2022. április 8‑i és május 4‑i elektronikus leveleiben a vitatott dokumentumokhoz való hozzáférés érdekében előterjesztett érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap első részét tehát el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapnak a nyomós közérdek fennállásának értékeléséhez alkalmazott kritérium téves jellegére alapított második részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes lényegében azzal érvel, hogy az EMA tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy megvizsgálta a hozzáférés iránti kérelmének szubjektív célját, és elmulasztotta megvizsgálni, hogy a vitatott dokumentumokban szereplő információk hozzáférhetővé tételéhez – tartalmukra vagy minőségükre tekintettel – fűződhet‑e nyomós közérdek. E tekintetben az EMA‑nak nem kellett volna a felperes által a hozzáférés iránti kérelmének alátámasztására felhozott érvek vizsgálatára szorítkoznia, hanem az egészségügyi ellenintézkedésre vonatkozó adatok közérdekű jellegére tekintettel meg kellett volna vizsgálnia a nyomós közérdek fennállását. Az EMA‑nak figyelembe kellett volna vennie a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének feltételes jellegét és az ahhoz kapcsolódó átláthatósági követelményeket, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szokásos eljárás alkalmazhatatlanságát is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a felperes álláspontja szerint az EMA tévesen feltételezte, hogy a nyilvánosság a kitakart adatok hozzáférhetővé tétele esetén nem szerez bővebb információt a Comirnaty oltóanyag biztonságosságáról és hatékonyságáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor a felperes azt állítja, hogy az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó adatokat a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.) 6. cikke (1) bekezdésének analógiájára a jellegüknél fogva nyilvánosnak kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA – a beavatkozó felek támogatása mellett – vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az uniós intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a hozzáférhetővé tétel hátrányosan befolyásolná „a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei[t], beleértve a szellemi tulajdont is” (e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése), kivéve, ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik (az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének vége).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kivételrendszer tehát az adott helyzetben egymással szemben álló érdekek – azaz egyrészről azon érdekek, amelyeknek kedvezne az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele, másrészről pedig az e hozzáférhetővé tétellel esetlegesen fenyegetett érdekek – mérlegelésén alapul, így a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozóan hozott határozat attól a kérdéstől függ, hogy az adott ügyben mely érdeknek kell elsőbbséget élveznie (lásd: 2023. szeptember 7‑i Breyer kontra REA ítélet, C‑135/22 P, EU:C:2023:640, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérelmező feladata, hogy konkrétan hivatkozzon az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdeket megalapozó körülményekre (lásd: 2013. november 14‑i LPN és Finnország kontra Bizottság ítélet, C‑514/11 P és C‑605/11 P, EU:C:2013:738, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2015. július 16‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet, C‑612/13 P, EU:C:2015:486, 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Bár a dokumentum hozzáférhetővé tételének igazolására alkalmas nyomós közérdeknek nem kell szükségszerűen különböznie az 1049/2001 rendelet alapjául szolgáló elvektől, önmagában általános megfontolások alapján nem lehet megállapítani, hogy az átláthatóság elve olyan különös nyomatékkal bír, amely megelőzheti a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását igazoló okokat (lásd: 2023. szeptember 7‑i Breyer kontra REA ítélet, C‑135/22 P, EU:C:2023:640, 75. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másként fogalmazva a hozzáférhetővé tétel megtagadásának indokát vitatni kívánó személynek egyrészt olyan közérdek fennállására kell hivatkoznia, amely ezen indokkal szemben elsőbbséget élvezhet, és másrészt pontosan bizonyítania kell, hogy az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele az adott esetben konkrétan olyan mértékben járulna hozzá e közérdek védelmének biztosításához, hogy az átláthatóság elvének elsőbbséget kell biztosítani a hozzáférhetővé tétel megtagadására okot adó érdekeknek – nevezetesen a jelen ügyben a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély jogosultja kereskedelmi érdekeinek – a védelmével szemben (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2018. október 9‑i Erdősi Galcsikné kontra Bizottság ítélet, T‑632/17, nem tették közzé, EU:T:2018:664, 41. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így először is, bár igaz, hogy a kérelmezőnek konkrétan kell hivatkoznia a pontos adatok hozzáférhetővé tételét igazoló körülményekre, e követelmény nem értelmezhető úgy, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell a hozzáférés iránti kérelmét, azaz, abban meg kell jelölnie azokat az indokokat vagy okokat, amelyek miatt ilyen kérelmet terjeszt elő (lásd ebben az értelemben: 2022. október 5‑i Múka kontra Bizottság ítélet, T‑214/21, nem tették közzé, EU:T:2022:607, 66. pont). E követelményből ezzel szemben az következik, hogy a jelen ügyben az EMA‑nak nem kellett a felperes bármely érvelésétől függetlenül hivatalból megvizsgálnia minden olyan bizonyítékot, amely igazolhatta volna a nyomós közérdek fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a megtámadott határozat 4. szakaszából kitűnik, hogy az EMA a Comirnaty oltóanyag biztonságossága biztosításának szükségessége és a betegek tájékoztatása tekintetében megvizsgálta a kitakart adatok hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdek fennállását. Amint az a fenti 162. pontból kitűnik, a felperes által a megerősítő kérelemben az ilyen érdek fennállásának bizonyítása érdekében előadott konkrét érvekről van szó. Az EMA tehát a fenti 170. és 171. pontban felidézett állandó ítélkezési gyakorlat alapján elemezte a felperes által előadott érveket, és válaszát nem a felperes esetleges szubjektív céljára alapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami az EMA azon állítását illeti, amely szerint a nyilvánosság a kitakart adatok hozzáférhetővé tétele esetén nem szerez bővebb információkat a Comirnaty oltóanyag biztonságosságáról vagy hatékonyságáról, emlékeztetni kell arra, hogy ez a válasz a felperes arra vonatkozó kifejezett érveire vonatkozik, hogy olyan kontextusban, amelyet egyes bizonytalanságok fennállása és be nem fejezett vizsgálatok jellemeznek, szükséges a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezésének biztosítása, valamint védeni kell az uniós polgárok egészségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben nem kétséges, hogy a betegek tájékoztatása és a biztonságos és jó minőségű oltóanyagok biztosításának szükségessége közérdek. A felperes azonban nem fejtette ki részletesen, hogy az EMA válasza mennyiben hibás az érvei tekintetében. Konkrétabban, a felperes nem közölte, hogy a vitatott dokumentumoknak az EMA általi részleges hozzáférhetővé tétele miért nem tette lehetővé ezen érdekek kellő biztosítását annak ellenére, hogy már számos információ hozzáférhetővé vált, az ezen adatok alapján a SO1a) tekintetében levont következtetéseket hozzáférhetővé tették, csupán korlátozott, pontos és technikai jellegű adat maradt továbbra is kitakart, és az EMA azt követően, hogy mérlegelte a BioNTechnek az érintett adatok hozzáférhetővé tételének megtagadásával védendő konkrét kereskedelmi érdekeit, valamint az ezen adatok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket, a megtámadott határozatban kifejtette, hogy ezen adatok hozzáférhetővé tétele csupán a BioNTech közvetlen versenytársai számára lenne hasznos.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felperes nem fejti ki azokat az indokokat, amelyek miatt az egészségügyi ellenintézkedésre vonatkozó adatokat az 1367/2006 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével analóg módon a jellegüknél fogva nyilvánosnak kellene tekinteni. Az érvet tehát, mivel nem került alátámasztásra, el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a második jogalap második részét megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapnak az átláthatóságnak az egészségügyi ellenintézkedésekre alkalmazandó elvének megsértésére alapított harmadik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy a megtámadott határozatban az EMA megsértette a maximális átláthatóság elvét, amely az egészségügyi ellenintézkedések terén érvényesül. Az EMA figyelmen kívül hagyta a SO1a) jogi jellegét, amely a Comirnaty oltóanyag forgalombahozatali engedélyének feltételes jellegéhez kapcsolódik, valamint az EMA‑nak a 2022/123 rendelet által előírt különleges szerepét olyan intézkedések esetében, amelyek egészségügyi szükséghelyzet esetén a globális egészségbiztonság megőrzését célozzák. E tekintetben a Comirnaty oltóanyagot „a Covid19‑hez kapcsolódó népegészségügyi szükséghelyzetben kritikus fontosságúnak minősülő gyógyszerek jegyzékének” az élére helyezték. Az EMA alapvető fontosságú szerepet tölt be az ellátás biztonsága és a minőség terén, ami arra is kötelezi, hogy fokozott átláthatóságot biztosítson, amint az az 507/2006 és a 2022/123 rendeletből kitűnik. Így az EMA tévesen alkalmazta a jogot, amikor az oltóanyag biztonságosságára vonatkozó, irreleváns szempontokat vizsgált meg, miközben – főként a szokásos gyógyszerekre vonatkozó adminisztratív szabályok alapján – fenntartotta a kitakarásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA – a beavatkozó felek támogatása mellett – vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felperesnek a Covid19‑világjárvány kontextusával, a forgalombahozatali engedély feltételes jellegével, az EMA alapvető fontosságú szerepével és a Comirnaty oltóanyag egészségügyi ellenintézkedésként való minősítésével kapcsolatos, a keresetlevélben kifejtett érvei lényegében a vitatott dokumentumokra alkalmazandó általános átláthatósági követelményre vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint az a második jogalap első részének fenti vizsgálatából kitűnik, az EMA nem követett el hibát azáltal, hogy a nyomós közérdek fennállását a felperes által a megerősítő kérelemben kifejtett érvekre tekintettel a betegek tájékoztatáson alapuló beleegyezése biztosításának és az uniós polgárok egészsége védelmének szükségessége tekintetében vizsgálta. Nem róható fel tehát az EMA‑nak, hogy ezenkívül nem vizsgálta meg a felperesnek a keresetlevélben kifejtett, önmagában az átláthatóság elvére vonatkozó érveit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tehát az alábbiakban a teljesség kedvéért vizsgálja meg a felperesnek a fenti 180. pontban felidézett érveit, arra az esetre, ha úgy kellene tekinteni, hogy az EMA‑nak figyelembe kellett volna vennie önmagában az átláthatóság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatában említett nyomós közérdeket, amelyre tekintettel az említett rendelkezés alapján a dokumentumokat hozzáférhetővé kell tenni, meg kell különböztetni az átláthatóság elvétől. Mindemellett az, hogy a hozzáférés kérelmezője nem hivatkozik semmilyen, az átláthatóság elvétől elkülönülő közérdekre, nem jelenti automatikusan azt, hogy nincs szükség a fennálló érdekek mérlegelésére. Ezen elv hivatkozása ugyanis az ügy sajátos körülményeire tekintettel olyan jelentőségű lehet, amely meghaladja a vitatott dokumentumok védelmének szükségét (2007. szeptember 12‑i API kontra Bizottság ítélet, T‑36/04, EU:T:2007:258, 97. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen ezen elv csak akkor minősülhet olyan nyomós közérdeknek, amely fontosabbnak bizonyulhat a vállalkozások kereskedelmi érdekei védelmének szükségességénél, és igazolhatja az adott ügyben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének vége alapján kitakart adatok hozzáférhetővé tételét, ha az adott ügy sajátos körülményei alapján megállapítható, hogy az átláthatóság elve különleges jelentőséggel bír (2015. március 25‑i Sea Handling kontra Bizottság ítélet, T‑456/13, nem tették közzé, EU:T:2015:185, 101. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olyan gyógyszerek esetében, mint a Comirnaty oltóanyag, amelyet a Covid19‑világjárvány kivételes körülményei között fejlesztettek ki, a nyilvánosságnak egyértelmű érdeke fűződik ahhoz, hogy az EMA‑nak a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély megadásával kapcsolatos cselekményeit érintő alapvető információkról értesüljön. Mindazonáltal e közérdek fennállása nem kötelezi az EMA‑t arra, hogy az 1049/2001 rendelet alapján általános hozzáférést biztosítson a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedély jogosultjától az ilyen eljárás keretében kapott valamennyi részletes információhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen általános hozzáférés ugyanis veszélybe sodorhatná azt az egyensúlyt, amelyet az uniós jogalkotó a 726/2004 rendelettel összefüggésben értelmezett 507/2006 rendeletben kívánt biztosítani a forgalombahozatali engedély kérelmezőjének az érzékeny kereskedelmi információknak az EMA‑val való közlésére vonatkozó kötelezettsége, valamint az EMA‑nak ily módon továbbított információkat szakmai és üzleti titokként megillető megerősített védelem biztosítása között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, amint arra az EMA és a beavatkozó felek hivatkoztak, a Covid19‑világjárvány sajátos összefüggésében az EMA számos információt tett közzé a Comirnaty oltóanyagra vonatkozóan, ideértve rendszeres időközi értékeléseket és a biztonságosságra vonatkozó frissítéseket (safety updates), amit a felperes nem vitat. Az oltóanyagot – és többek között annak minőségét – érintően tehát már elfogadtak a magas szintű átláthatóság biztosítására irányuló intézkedéseket, pontosan arra a kivételes helyzetre tekintettel, amelyben a feltételekhez kötött forgalombahozatali engedélyt ezen oltóanyagra megadták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA továbbá a kitakart adatok pontos és technikai jellegére tekintettel nem tudta azokat olyan formában összefoglalni, amely eleget tehetett volna a felperes hozzáférés iránti kérelmének. Ezenkívül, bár a vitatott dokumentumokban a vizsgálati eredményekre vonatkozó több táblázat, valamint bizonyos magyarázatok továbbra is ki vannak takarva, ez nem változtat azon, hogy az ezen eredményekből levont, és az EMA által ezt követően ellenőrzött következtetéseket hozzáférhetővé tették. Így a nyilvánosság annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az EMA által kért adatokat valóban rendelkezésre bocsátották, e következtetéseket megértheti az EMA‑nak a Comirnaty oltóanyagra vonatkozó nyilvános értékelő jelentéseiben – többek között a fenti 4. pontban említett jelentésben – szereplő, az SO1a)‑ra vonatkozó magyarázatok alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a felperes a keresetlevélben nem terjeszt elő egyetlen olyan pontosan kifejtett érvelést sem, amely lehetővé tenné annak megértését, hogy az EMA által általánosságban a Covid19‑világjárvánnyal összefüggésben elfogadott rendkívüli közzétételi intézkedések, valamint a kitakart pontos adatokból levont következtetéseknek a jelen ügyben történt hozzáférhetővé tétele ellenére miért kellett volna önmagában az átláthatóság elvének elsőbbséget élveznie a BioNTech kereskedelmi érdekeinek védelmével szemben, és annak miért kellett volna az összes ilyen adat hozzáférhetővé tételéhez vezetnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni, hogy az emberi egészség védelmére vonatkozó általános megfontolások sem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az átláthatóság elve a jelen ügyben olyan különleges jelentőséggel bírt, amely elsőbbséget élvezhetett volna a szóban forgó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadását igazoló okokkal szemben (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2013. november 14‑i LPN és Finnország kontra Bizottság ítélet, C‑514/11 P és C‑605/11 P, EU:C:2013:738, 93. pont; 2015. július 16‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet, C‑612/13 P, EU:C:2015:486, 93. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a felperes nem bizonyította, hogy az átláthatóság biztosításának szükségessége a jelen ügyben a szóban forgó részletes adatok hozzáférhetővé tételét igazoló, az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett nyomós közérdeknek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, bár igaz, hogy a 2022/123 rendelet különleges szerepet ruház az EMA‑ra annak érdekében, hogy egészségügyi szükséghelyzet esetén világszerte megőrizze az egészségbiztonságot, e rendelet nem vonja kétségbe az 1049/2001 rendeletben előírt elveket, sem pedig a forgalombahozatali engedély jogosultjai részéről fennálló kereskedelmi érdekek védelmének szükségességét. Éppen ellenkezőleg, amint az a fenti 96. pontból kitűnik, a 2022/123 rendelet 17. cikke hangsúlyozza e védelmet. Az EMA‑val közölt adatok bizalmas jellegét kifejezetten megerősíti e rendelet 34. cikke is, amely előírja, hogy valamennyi érintett fél tiszteletben tartja a feladatai végzése során szerzett információk és adatok bizalmas jellegét annak érdekében, hogy védje a természetes vagy jogi személyek bizalmas üzleti információit és üzleti titkait, beleértve a szellemitulajdon‑jogokat is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 89–91. pontból kitűnik, az 507/2006 rendeletből sem következik fokozott átláthatósági kötelezettség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalap harmadik részét megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap arra alapított negyedik részéről, hogy nem került figyelembevételre a Bíróságnak a laboratóriumi adatokhoz a környezetvédelemnek és a TRIPS‑megállapodás rendelkezéseinek kontextusában fűződő közérdekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes úgy véli, hogy figyelembe kell venni a Bíróságnak a laboratóriumi adatokhoz a környezetvédelem kontextusában fűződő közérdekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a környezetvédelem ugyanis az „Egy az egészség” megközelítés keretében igen szorosan kapcsolódik az egészségügy területéhez és a gyógyszerek biztonságosságához. A felperes arra hivatkozik, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a TRIPS‑megállapodás lehetővé teszi a gyógyszerre vagy vegyi termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély kérelmezője által benyújtott adatok hozzáférhetővé tételét, amennyiben ez a lakosság védelme érdekében szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy kontextusában a SO1a) jellegére és a WHO‑nak az mRNS‑technológiára vonatkozó előírásaira tekintettel ez azt jelentené, hogy a minőséggel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele a lakosság védelme érdekében véglegesen szükséges lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EMA – a beavatkozó felek támogatása mellett – vitatja a felperes érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felperes a megerősítő kérelemben nem hivatkozott azokra az érvekre, amelyeket a második jogalap negyedik részének alátámasztásaképpen a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállásának bizonyítása érdekében újabban előterjeszt. A fenti 170. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel, amely arra kötelezi a hozzáférést kérőt, hogy konkrétan hivatkozzon az érintett pontos adatok hozzáférhetővé tételét igazoló körülményekre, nem róható fel az EMA‑nak, hogy a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállásának értékelése során nem vette figyelembe ezeket az érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre igaz, hogy a keresetlevélben hivatkozott egyetlen ítélet szerint a TRIPS‑megállapodás 39. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a gyógyszerre vagy vegyi termékre vonatkozó forgalombahozatali engedély kérelmezője által benyújtott adatok hozzáférhetővé tételét, ha az a lakosság védelme érdekében szükséges (2016. november 23‑i Bayer CropScience és Stichting De Bijenstichting ítélet, C‑442/14, EU:C:2016:890, 98. pont). Mindazonáltal az, hogy a hozzáférhetővé tétel megadható, ha az a lakosság védelme érdekében szükséges, nem mentesíti a kérelmezőt az ilyen szükségesség fennállásának bizonyítása alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperes ismét a WHO‑nak az mRNS‑technológiát érintő előírásaira és a jelen ügy kontextusára hivatkozik annak bizonyítása érdekében, hogy a Comirnaty oltóanyag minőségére és biztonságosságára vonatkozóan kért adatokat a lakosság védelme érdekében hozzáférhetővé kell tenni. Márpedig ez a homályos és általános érvelés nem teszi egyértelművé, hogy a vitatott dokumentumok részleges hozzáférhetővé tétele az EMA‑nak a megtámadott határozatban megfogalmazott kijelentéseivel ellentétben konkrétan miért nem elegendő a betegek tájékoztatásának biztosításához és a közegészség védelméhez. Ezenkívül, amint az a fenti 187. pontból kitűnik, az EMA közzétett a Comirnaty oltóanyag biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó információkat, amit a felperes nem vitat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a fenti 97. és 98. pontban elutasításra kerültek a felperes arra alapított érvei, hogy a WHO‑nak az mRNS‑technológiára vonatkozó előírásai fokozott nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmaznak. Ami azt a tényt illeti, hogy a kitakart adatok különös kötelezettségre vonatkoznak, a fenti 174. és 186. pontból kitűnik, hogy ennek az érvnek sem lehet helyt adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a második jogalap negyedik része megalapozatlan, és azt, valamint a második jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek összességéből egyrészt az következik, hogy a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelemről a helyesbítést követően hozzáférhetővé tett adatokra vonatkozó részében már nem szükséges határozni, és másrészt a keresetet az ezt meghaladó részében megalapozatlanság miatt el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 135. cikkének (2) bekezdése értelmében a Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – indokoltnak tűnik, különösen akkor, ha a Törvényszék megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségeket a másik félnek. Ugyanezen szabályzat 137. cikke értelmében, ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Törvényszék szabad mérlegelése szerint határoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az EMA az eljárás során – azt követően, hogy maga a felperes fedezte fel az információkat – elismerte, hogy hibát követett el a megtámadott határozatban bizonyos olyan adatok kitakarásával, amelyeket az 1049/2001 rendelet alapján már hozzáférhetővé tettek. Az EMA, amely csak több mint tizennyolc hónappal a megtámadott határozat elfogadását követően helyesbítette a megtámadott határozatot, ezáltal olyan magatartást tanúsított, amely a felperes aktájának gondatlan kezelésére utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül e hibának a helyesbítő határozat elfogadásával történő kijavítása miatt a felperesnek további észrevételeket kellett benyújtania. Ezen indokok alapján a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a költségek akkor kerülnek igazságosan megosztásra, ha az EMA‑t kötelezi a saját költségein felül a felperes költségei felének a viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése értelmében a Törvényszék továbbá elrendelheti, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében nem említett beavatkozó felek maguk viseljék saját költségeiket. A jelen ügyben úgy kell határozni, hogy a beavatkozó felek maguk viselik saját költségeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-261" title="page-38">
      A fenti indokok alapján
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-262" title="page-38">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-263" title="page-38">
      a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A keresetről már nem szükséges határozni abban a részében, amelyben az az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által az EMA/55289/2024 hivatkozási számmal ellátott, 2024. február 7‑i levelében foglalt helyesbítő határozat elfogadását követően hozzáférhetővé tett adatokra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék az EMA‑t kötelezi a saját költségein kívül az SD részéről felmerült költségek felének a viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">SD maga viseli a saját költségeinek felét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BioNTech SE, a BioNTech Manufacturing GmbH és a BioNTech Manufacturing Marburg GmbH maguk viselik saját költségeiket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-269" title="page-38">
<span class="signatory">da Silva Passos</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Schwarcz</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Półtorak</span>
</p>
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-270" title="page-38">
<span class="signatory">Reine</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Pynnä</span>
</p>
<p class="C77SignaturesAlinea" id="para-271" title="page-38">
<span class="signatory">Kihirdetve Luxembourgban, a 2025. november 19</span>
<span class="signatory">‑</span>
<span class="signatory">i nyilvános ülésen.</span>
</p>
<p class="C77Signatures" id="para-272" title="page-38">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    
    
    
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-273" title="page-39">
      
        <br/>
      
    </p>
    <div class="toc">
<p class="C19Centre" id="para-274" title="page-39">
<span>Tartalomjegyzék</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-275" title="page-39">
<span>I. A jogvita előzményei </span>
<span>2</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-276" title="page-39">
<span>II. A kereset benyújtását követően felmerült tények </span>
<span>4</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-277" title="page-39">
<span>III. A felek kérelmei </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-278" title="page-39">
<span>IV. A jogkérdésről </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-279" title="page-39">
<span>A. Az elfogadhatóságról </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-280" title="page-39">
<span>1. A keresetindítási határidők betartásáról </span>
<span>5</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-281" title="page-39">
<span>2. A keresetnek a helyesbítő határozat elfogadását követő tárgyáról </span>
<span>7</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-282" title="page-39">
<span>B. Az ügy érdeméről </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-283" title="page-39">
<span>1. Az első, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése első franciabekezdésének megsértésére alapított jogalapról </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-284" title="page-39">
<span>a) Az első jogalapnak a lényegében az „ellenőrzési stratégia” fogalmának téves alkalmazására, valamint a közölt adatok irreleváns és hiányos jellegére vonatkozó negyedik részéről </span>
<span>10</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-285" title="page-39">
<span>1) A hozzáférés iránti kérelem tárgyáról és a havi jelentések rendelkezésre bocsátásának hiányáról </span>
<span>11</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-286" title="page-39">
<span>2) A SO1a)‑nak az „ellenőrzési stratégia” fogalmával való téves azonosításáról </span>
<span>13</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-287" title="page-39">
<span>b) Az első jogalapnak a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvének megsértésére, valamint a bizonyos alkalmazandó rendelkezések, köztük a WHO‑előírások figyelmen kívül hagyására vonatkozó a második és ötödik részéről </span>
<span>14</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-288" title="page-39">
<span>1) Előzetes észrevételek </span>
<span>15</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-289" title="page-39">
<span>2) A felperes által hivatkozott téves jogalkalmazásról </span>
<span>16</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-290" title="page-39">
<span>c) Az első jogalapnak a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás téves alkalmazására vonatkozó első részéről </span>
<span>21</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-291" title="page-39">
<span>d) Az első jogalapnak a lényegében a hozzáférhetővé tételről szóló iránymutatás megsértésére, valamint arra alapított harmadik részéről, hogy az EMA figyelmen kívül hagyta a megbízatását és a hatásköreit </span>
<span>23</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-292" title="page-39">
<span>e) Az első jogalapnak a lényegében a kitakart adatok nyilvánosan hozzáférhető jellegére, a kitakarás aránytalanságára és a BioNTech kereskedelmi érdekei sérelmének hiányára alapított hatodik részéről </span>
<span>25</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-293" title="page-39">
<span>f) Az első jogalapnak az EMA által a hozzáférés iránti kérelem kontextusát érintően megfogalmazott feltételezésekre vonatkozó hetedik részéről </span>
<span>28</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-294" title="page-39">
<span>2. A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése utolsó mondatának megsértésére és a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdek fennállására alapított jogalapról </span>
<span>29</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-295" title="page-40">
<span>a) A második jogalapnak a felperes érveinek téves értelmezésére alapított első részéről </span>
<span>30</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-296" title="page-40">
<span>b) A második jogalapnak a nyomós közérdek fennállásának értékeléséhez alkalmazott kritérium téves jellegére alapított második részéről </span>
<span>31</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-297" title="page-40">
<span>c) A második jogalapnak az átláthatóságnak az egészségügyi ellenintézkedésekre alkalmazandó elvének megsértésére alapított harmadik részéről </span>
<span>34</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-298" title="page-40">
<span>d) A második jogalap arra alapított negyedik részéről, hogy nem került figyelembevételre a Bíróságnak a laboratóriumi adatokhoz a környezetvédelemnek és a TRIPS‑megállapodás rendelkezéseinek kontextusában fűződő közérdekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata </span>
<span>37</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-299" title="page-40">
<span>V. A költségekről </span>
<span>38</span>
</p>
<p class="C19Centre" id="para-300" title="page-1">
<span/>
</p>
</div>
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-301" title="page-1">
      
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: német.</p>
</body>
</html>
