(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. február 16-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy Kínai Népköztársaság vagy érintett ország) származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. január 3-án a Glass Fibre Europe (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az üvegrostfonallal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár veszélyével kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének akár a c), akár a d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül.

(4)

A Bizottság az előzetes tájékoztatási időszakban nem vette nyilvántartásba a behozatalt, mivel a vizsgálat megindítását követően nem nőtt a behozatali volumen, ezért a 10. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket, beszállítókat, felhasználókat és kereskedőket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(8)

Az aktához fűzött 2024. február 16-i feljegyzésben a Bizottság megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján két vállalat, a Saint-Gobain Vertex s.r.o és a Valmiera Stikla Skieddra AS képviselik az uniós gazdasági ágazat egészét, ezért mintavételre nincs szükség. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket ezzel az ideiglenes döntéssel kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A Bizottság ezért az aktához fűzött 2024. március 12-i feljegyzésben megerősítette azon döntését, hogy nem vesz mintát.

(9)

Egyetlen importőr sem jelentkezett és szolgáltatott információt a minta kiválasztásához.

(10)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. A Kínában működő exportáló gyártók közül öt nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe.

(11)

A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kettő olyan exportáló gyártót vett fel a mintába – Shandong Fiberglass Group Corp (a továbbiakban: Shandong Fiberglass) és Henan Guangyuan New Material Co. Ltd (a továbbiakban: Henan Guangyuan) –, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A mintában eredetileg szereplő két exportáló gyártó az Unióba irányuló kínai export teljes volumenének összesen [11–15 %-át] képviselte.

(12)

A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és a kínai hatóságokkal.

(13)

Egy exportáló gyártó, a Jiangsu Jiuding Special Fiber Co., Ltd. azt állította, hogy szerepelnie kellett volna a mintában. A mintavételi űrlapon azonban olyan vágott szálak kiviteléről számolt be, amelyekről – a (26) és (28) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a termékmeghatározás pontosítását követően kiderült, hogy nem tartoznak a termékkörbe. Ez az exportáló gyártó az érintett termék Unióba irányuló kivitelének fennmaradó mennyisége alapján nem felelt meg a mintában való részvétel feltételeinek.

(14)

2024. március 26-án (7 nappal az exportáló gyártók kérdőívére adott válasz benyújtásának határideje előtt) a Shandong Fiberglass, a mintán belül az Unióba irányuló legnagyobb kivitelt képviselő vállalat bejelentette, hogy nem fog együttműködni a vizsgálatban.

(15)

A mintavételi űrlapra válaszoló három másik exportáló gyártó a kínai exportvolumen összesen [2–5,5 %]-át képviselte. Jelezték, hogy egyedi vizsgálatot szeretnének kérni, de egyikük sem nyújtott be választ az exportáló gyártók kérdőívére, és így érvényes kérelmet sem. Tekintettel a mintavételi űrlapra válaszoló exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének alacsony szintjére, a minta kiegészítése még a dömpingellenes kérdőívre adott válaszok benyújtása esetén sem eredményezett volna reprezentatív mintát (3).

(16)

Az együttműködés szintje ebben az esetben összességében alacsony, mivel a mintavételi kérdőívre válaszoló gyártók behozatala – a Shandong Fiberglass együttműködés felfüggesztésére irányuló döntését követően – az Unióba irányuló teljes kínai kivitelnek [4,5–9 %]-át tette ki a vizsgálati időszakban az érintett országból a Unióba érkező, az Eurostat alapján megállapított teljes importvolumen arányában kifejezve, a (159) preambulumbekezdésben részletezettek szerint.

(17)

mivel az együttműködés alacsony szintje olyan helyzethez vezetett, amelyben reprezentatív minta kiválasztására nem volt lehetőség, a Bizottság úgy határozott, hogy az alaprendelet 17. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban egyáltalán nem alkalmaz mintavételt, és a 18. cikket alkalmazza a dömping tényének megállapítására.

(18)

A Bizottság 2024. augusztus 5-én feljegyzést fűzött az aktához, és tájékoztatta a kínai hatóságokat arról a döntéséről, hogy nem alkalmaz mintavételt (lásd a fenti (17) preambulumbekezdést). Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek, de nem érkezett észrevétel.

(19)

A (15) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint három másik kínai exportáló gyártó jelezte a mintavételi űrlapján, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván kérni. Ezek az exportáló gyártók azonban nem nyújtottak be érvényes kérelmet, mivel az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül nem nyújtották be válaszaikat az exportáló gyártókra vonatkozó kérdőívre. A Bizottság ezért úgy tekinti, hogy e vállalatoktól nem érkezett egyedi vizsgálat iránti kérelem.

(20)

A Bizottság úgy határozott, hogy a Henan Guangyuan tekintetében egyéni különbözetet számít ki, mivel az eredeti mintában ez az egyetlen vállalat, amely az alaprendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban ellenőrizhető, megfelelő és időben kitöltött kérdőívet nyújtott be.

(21)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) is az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(22)

A Bizottság az uniós gyártók, az exportáló gyártók, az ismert importőrök és a felhasználók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján elérhetővé tette az interneten (4).

(23)

A Bizottság a két uniós gyártótól, egy kínai exportáló gyártótól, egy független importőrtől és három felhasználótól kapott kitöltött kérdőíveket. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív a Bizottsághoz.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(25)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(26)

A vizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7019 13 00 és az ex 7019 19 00 (TARIC-kódok: 7019 13 00 10, 7019 13 00 15, 7019 13 00 20, 7019 13 00 25, 7019 13 00 30, 7019 13 00 50, 7019 13 00 87, 7019 13 00 94, 7019 19 00 30, 7019 19 00 85) KN-kódok alá tartozó üvegrostfonal, csavart vagy nem csavart, az üvegrost pászma, az üvegrost zsinór és a vágott szál kivételével.

(27)

Az üvegrostfonalat számos területen alkalmazzák, például szőtt, kötött, fonott vagy tűzött szövetekben, amelyeket ezt követően cement típusú anyagok, például habarcs vagy elasztomer, hőre lágyuló és hőre keményedő gyanták megerősítésére használnak a kompozit anyagokat előállító iparágban. Használják például személygépkocsikhoz, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokhoz, tehergépkocsikhoz, buszokhoz, vonatokhoz, szélmalmok lapátjaihoz, repülőgépekhez, épületszigeteléshez, füst- és tűzvédelemre, hangszigeteléshez, szűréshez (levegő, fém, por és folyadék), elektromos szigeteléshez stb.

(28)

Egy kínai exportáló gyártó megkeresése nyomán a Bizottság 2024. március 25-én feljegyzést fűzött az aktához, amelyben pontosította a termék meghatározását. A feljegyzés egyértelművé tette, hogy a vizsgált termék meghatározása magban foglalja a magas szilícium-dioxid-tartalmú folytonos fonalakat, de nem tartalmazza a vágott szálakat, üvegtípustól és hossztól függetlenül. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek, de nem érkezett észrevétel.

(29)

Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék.

(30)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(31)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(32)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(33)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat az üvegrostfonal előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat két exportáló gyártó (Jiangsu Jiuding Special Fiber Co., Ltd és Chongqing Tianze New Material Corp) küldte meg.

(34)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(35)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kínai kormánytól a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(37)

A Bizottság 2024. április 19-én egy feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az üvegrostfonal előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság Brazíliát, Malajziát, Mexikót, Thaiföldet és Törökországot jelölte meg lehetséges megfelelő reprezentatív országként.

(38)

A Bizottsághoz a panaszostól és a Henan Guangyuantól érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban. Ezekkel az észrevételekkel a 3.2. szakaszban foglalkozunk.

(39)

A Bizottság 2024. június 27-én egy újabb feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és jelezte, hogy Törökországot kívánja reprezentatív országként figyelembe venni. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a Türkiye Şişe ve Cam Fabrikaları A.Ş (a továbbiakban: a Sisecam csoport) elnevezésű török vállalatcsoportra, a reprezentatív országban működő üvegrostfonal-gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló 2023. évi pénzügyi adatokat kívánja felhasználni.

(40)

A második feljegyzéssel kapcsolatban a panaszostól érkeztek észrevételek a Bizottsághoz. Ezekkel az észrevételekkel a 3.2. szakaszban részletesen foglalkozunk.

(41)

A beérkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulásmentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be. E választás mögöttes okait a 3.2.2. szakasz részletesen ismerteti.

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára és az exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintjére is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

A Bizottság a kínai üvegrostágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (5) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(45)

Az említett vizsgálatokban a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményezett (6). A Bizottság megállapította különösen, hogy az üvegrostágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (7), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (8). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. A kínai tervrendszer hatására ugyanis az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (9). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (10). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az üvegrostágazatban torzultak a bérköltségek (11), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (12).

(46)

A kínai üvegrostágazatra vonatkozó korábbi vizsgálathoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (a továbbiakban: jelentés) (13) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik, és amelyet a Bizottság csatolt az aktához. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a vizsgált termék piacának helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyító erejű elemeket kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(47)

A panaszos előadta, hogy bőséges meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány jelentős torzulásokat okozva avatkozik be a kínai üvegrostfonal-ágazatba, ami indokolja a rendes érték megállapítását az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint.

(48)

Álláspontjának alátámasztására a panaszos a kínai üvegrostfonal-ágazat jelentős torzulását eredményező alábbi elemeket emelte ki.

(49)

Először is, az ágazatban elterjedt az állami tulajdon, ellenőrzés vagy szakpolitikai felügyelet:

(50)

Másodszor, az üvegrostfonal-ágazatra alkalmazandó kínai politikák és intézkedések a belföldi beszállítókat részesítik előnyben, vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat:

(51)

Harmadszor, Kínában az üvegrostfonal lényegében valamennyi termelési tényezőjének költségei torzultak:

(52)

Negyedszer, az üvegrostágazatban a finanszírozáshoz és tőkéhez való hozzáférést közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények biztosítják:

(53)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban található, valamint a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(54)

Az üvegrostfonal-ágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona és ellenőrzése. Mivel a vizsgált termék kínai exportőrei kismértékben működtek együtt a vizsgálat során, nem lehetett megállapítani a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos arányát. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az üvegrostágazatban működő három legnagyobb gyártó – nevezetesen a Jushi, a Taishan Fiberglass és a CPIC – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Ez a három gyártó a kínai üvegrostgyártók mintegy 60 %-át képviseli, ezen belül a Jushi rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, amely a kínai piac 33 %-át teszi ki (14).

(55)

Az üvegrostfonal-ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az üvegrostfonal-ágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Ezt jól példázza a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amely az ágazatot – és mindenekelőtt a különleges rendeltetésű üvegrostokat – azon anyagokhoz sorolja, amelyek esetében a tervnek megfelelő szakpolitikák támogatják a technológiai innovációt (15). Az üvegrosthoz kapcsolódó ágazatokat az ipar strukturális kiigazításáról közreadott útmutató katalógus 2024. évi verziója (16), valamint az első használatra/demonstrációs célokra felhasználható kulcsfontosságú új anyagok 2024. évi útmutató katalógusa (17) is az ösztönzött ágazatok közé sorolja.

(56)

Tartományi szinten is hasonló példák vannak a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését; ilyen többek között Shandong, amely kifejezetten az üvegrost- és összetettanyag-ágazatot illetően irányozza elő a következőket: „aktívan fejleszteni kell azokat a vezető és kiemelt vállalkozásokat, amelyek erős márkahatással, piaci vonzerővel és integrációs képességekkel rendelkeznek, valamint ösztönző hatással vannak az ipari láncokra és ipari klaszterekre, továbbá támogatni kell az iparágakon és a régiókon átnyúló, valamint a kereszttulajdonlás útján történő összefonódásokat és a vállalkozások átszervezését”, emellett „nagy teljesítményű üvegrostokat és üvegrosttermékeket kell kifejleszteni [és] ösztönözni kell az ultrafinom, nagy szilárdságú, magas rugalmassági modulusú, lúgálló, alacsony dielektromos állandóval rendelkező, alacsony tágulású, magas szilikatartalmú, lebomló, speciális alakú keresztmetszettel rendelkező és egyéb nagy teljesítményű üvegrostok és üvegrosttermékek fejlesztését. Az elektronikus információk, az űrkutatás, az új energia, a nagy méretű tenyészgazdaságok, a mezőgazdasági üvegházak és egyéb területek igényeire összpontosítva fejleszteni és népszerűsíteni kell az üvegrostból készült, hőre lágyuló és hőre keményedő összetett termékeket, valamint az infrastrukturális projektekhez használatos összetett üvegrostrácsokat” (18). Ugyanígy Chongqing tartománynak a stratégiai és feltörekvő ágazatok fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve is előirányozza „a nagy teljesítményű rostok és összetett anyagok iparának bővítését”, valamint „a projektek kialakításának felgyorsítását, többek között a […] nagy teljesítményű üvegrostok előállítására szolgáló 150 000 tonna éves gyártási kapacitású gyártósorok, valamint az ultrafinom üvegrostok és összetett anyagok gyártóbázisa vonatkozásában, hogy növelhető legyen a nagy teljesítményű üvegrostok és összetett anyagok gyártási kapacitása” (19). Az üvegrostoknak tulajdonított jelentőség más tartományok, például Guangxi (20), Hubei (21) vagy Zhejiang (22) tervezési dokumentumaiban is megmutatkozik.

(57)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, megjegyzendő, hogy a vizsgált termék számos gyártója kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét.

(58)

A Jushi csoport elnöke például egyidejűleg a CNMB pártbizottságának titkárhelyettese is (23). Hasonlóképpen, a Sinoma Science and Technology vállalatnak (a Taishan Fiberglass holdingtársaságának) elnöke a pártbizottság titkári tisztségét is betölti, míg a Sinoma Science and Technology elnöke pedig egyidejűleg a pártbizottság titkárhelyettese is (24). A CPIC esetében az igazgatótanács elnökhelyettese és az ügyvezető igazgató egyben a pártbizottság titkárhelyettese is, a CPIC anyavállalatának csoportelnöke egyben a pártbizottság titkára, a csoport alelnöke pedig a pártbizottság helyettes titkári posztját tölti be (25).

(59)

Ezen túlmenően a Jushi alapszabályának 195. cikke kifejezetten rendelkezik az alapvető vállalati ügyek feletti közvetlen pártfelügyeletről: „a vállalkozás pártbizottsága a szabályokkal összhangban megvitatja a vállalkozás főbb ügyeit, és dönt azokról”, és a pártbizottság fő feladatai közé tartozik „a társaság főbb vállalatirányítási ügyeinek tanulmányozása és megvitatása, valamint a részvényesek közgyűlésének, az igazgatótanácsnak és a vezetőségnek a támogatása abban, hogy hatáskörüket a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják”, valamint az, hogy „megerősítse a vezetést, továbbá a vállalkozás alkalmazottainak kiválasztása és foglalkoztatása fölötti ellenőrzést, és jó munkát végezzen a vállalkozás vezetői csoportjának, kádercsapatának és a tehetséget képviselő csapatának felépítésében” (26).

(60)

Ezen túlmenően a Taishan Fiberglass ünnepséggel emlékezett meg a KKP alapításának 100. évfordulójáról, mely alkalommal a vállalat pártbizottságának titkára beszédet mondott: „A Taishan Fiberglass 30 évnyi reformja, innovációja és fejlesztése a pártvezetés 30 éve tartó követése és erősítése, a párt nagy szellemiségének 30 éve tartó megöröklése és továbbvitele, valamint 30 évnyi gyümölcsöző eredmény a pártépítés, a reform és fejlesztés, a termelés és a működés terén (27).” Ezenkívül a Jushi csoport alapszabálya kimondja, hogy fő feladatai közé tartozik „Xi Jinping új korunk kínai típusú szocializmusával kapcsolatos gondolatainak végrehajtása, a párt elméletének tanulmányozása és népszerűsítése, a párt irányvonalának, elveinek és politikáinak végrehajtása, a párt Központi Bizottsága főbb döntései és megállapodásai, valamint a vállalkozáson belüli magasabb szintű pártszervezetek határozatai végrehajtásának felügyelete és biztosítása; a társaság főbb vállalatirányítási ügyeinek tanulmányozása és megvitatása, valamint a részvényesek közgyűlésének, az igazgatótanácsnak és a vezetőségnek a támogatása abban, hogy hatáskörüket a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják” (28).

(61)

Az üvegrostfonal-ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Míg az iparpolitikák jellemzően több ágazatot érintenek, az üvegrostfonal-ágazatra számos nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, iránymutatás, irányelv és egyéb szakpolitikai dokumentum vonatkozik (lásd még a (56) és (57) preambulumbekezdést). Ezek a szakpolitikák esetenként teljesen szembemennek a piaci erőkkel. Ilyen például Guangxi hároméves cselekvési terve a stratégiai és feltörekvő ágazatokról, amely közigazgatási szempontból határozza meg a jövőbeli termelési volumeneket és növekedési rátákat: „2023-ra az új anyagok ipara által megtermelt érték eléri a 133 milliárd jüant, a hozzáadott érték pedig a 44 milliárd jüant” (29).

(62)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a vizsgált termék gyártásához felhasznált legfontosabb inputokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(63)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az üvegrostfonal-ágazatban való, a (45) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(64)

Az üvegrostfonal-ágazatra a (45) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(65)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (45) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az üvegrostfonal-ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(66)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgált termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a vizsgált termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(67)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a vizsgált termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezeket is érinti a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(68)

2024. április 29-én a Henan Guangyuan észrevételeket nyújtott be, amelyekben megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a jelentős torzulások értékelését minden egyes exportőr és gyártó esetében külön kell elvégezni. E tekintetben a Henan Guangyuan azt állította, hogy előállítási költségeit illetően nem áll fenn jelentős torzulás.

(69)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Henan Guangyuan – amellett, hogy visszautalt a kitöltött kérdőívre (amely viszont nem tartalmaz az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulásokra vonatkozó állításokat, kivéve azt az állítást, hogy a vállalat nemzetközi árakon szerez be különböző nyersanyagokat) – nem terjesztett elő olyan érveket, amelyek megkérdőjeleznék a jelentős torzulásokra vonatkozó elemzést. A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani. Ha a jelentős torzulások fennállása megállapítást nyer, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését minden kínai exportáló gyártóra a priori alkalmazni kell, a termelési tényezőikhez kapcsolódó összes költség vonatkozásában. Az alaprendelet szóban forgó rendelkezése előírja olyan belföldi költségek használatát, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Bár a Henan Guangyuan nem nyújtott be pontos és megfelelő bizonyítékot a torzulásmentes árakra és költségekre vonatkozóan, a Henan Guangyuanra vonatkozó számítások mindenképpen tükrözik a vállalat által benyújtott adatokat, beleértve a termelési tényezőket és a vállalat által a kérdőívre adott válaszban közölt összegeket, de kellően figyelembe véve a jelentős torzulások Kínában való fennállását és annak hatását, összhangban az alaprendelet rendelkezéseivel, különösen a 2. cikkének (6a) bekezdésével.

(70)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a Henan Guangyuanra vonatkozó rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(71)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(72)

A (37)–(41) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a 2024. április 19-i első feljegyzést (a továbbiakban: az első feljegyzés) (31) és a 2024. június 27-i második feljegyzést (a továbbiakban: a második feljegyzés) (32).

(73)

Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel.

(74)

A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(75)

Az első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Malajziát, Mexikót, Thaiföldet és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz (vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik), továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket.

(76)

Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Henan Guangyuan azzal érvelt, hogy az öt ország egyike sem gyártja a vizsgált terméket, de nem cáfolta meg lényegileg a Bizottság adatait. A Henan Guangyuan emellett Tajvant és Hongkongot javasolta alternatív reprezentatív országnak.

(77)

Az első feljegyzés bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy mind az öt javasolt potenciális reprezentatív országban gyártanak üvegrostfonalat vagy legalább a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket. Ezért nem volt indokolt egyetlen országot sem kizárni a (75) preambulumbekezdésben szereplő listáról.

(78)

Továbbá a Világbank besorolása szerint sem Tajvan, sem Hongkong nem tartozik a közepes jövedelmű országok felső sávjába. Ezért a Bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy Tajvant és Hongkongot tekintsék reprezentatív országnak.

(79)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Brazília, Malajzia, Mexikó, Thaiföld és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni a könnyen elérhető adatok rendelkezésre állását, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira.

(80)

Brazília esetében az üvegrostfonalat vagy az üvegrostfonallal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket gyártó két vállalat, azaz a CPCI Brasil Fibras de Vidro Ltda és az Owens Corning Fiberglass A.S. Ltda könyvvizsgáló által hitelesített részletes pénzügyi kimutatásai nem voltak könnyen elérhetők. Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Brazília nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(81)

Malajzia esetében az üvegrostfonalat vagy az üvegrostfonallal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket gyártó egyetlen vállalatra, a Nippon Electric Glass (Malaysia) SDN BHD-re vonatkozó, könnyen elérhető pénzügyi adatok 2022-ből származtak, következésképpen a vizsgálati időszakot illetően nem voltak megfelelőnek tekinthetők, mivel egy törökországi gyártóra vonatkozóan frissebb adatok álltak rendelkezésre, az alábbiakban kifejtettek szerint. A Nippon Electric Glass Co., Ltd csoportra vonatkozóan rendelkezésre állnak ugyan 2023. évi pénzügyi adatok, de hiányoznak a kifejezetten az üvegrostfonalra vagy az azzal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó hasonló termékre vonatkozó részletes információk. Emellett a Nippon Electric Glass Co., Ltd globális csoport, amelynek pénzügyi adatai nem reprezentatívak a malajziai helyzetre nézve. Ezzel szemben, amint azt a (84)–(86) és a (119)–(124) preambulumbekezdések kifejtik, Törökország részletesebb pénzügyi adatokat szolgáltat, mivel az SGA-költségek a törökországi ipariüveg-ágazatra vonatkozóan rendelkezésre állnak, a nyereség pedig egy olyan leányvállalat esetében, amely kizárólag üvegrostfonalat és az azzal azonos általános kategóriába/ágazatba tartozó termékeket gyárt Törökországban. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e vizsgálatban Malajzia nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(82)

Mexikó esetében az üvegrostfonalat vagy az üvegrostfonallal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket gyártó két vállalat, a Ferguson Fibers de Mexico SA DE CF és a Saint-Gobain Mexico pénzügyi kimutatásai nem voltak könnyen elérhetők. Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Mexikó nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(83)

Thaiföld esetében a látszólag üvegrostfonalat vagy az azzal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó hasonló terméket gyártó egyetlen vállalatra, az Asia Composite Material (Thailand) Co Ltd-re vonatkozó, könnyen elérhető pénzügyi adatok 2022-ből származtak, következésképpen a vizsgálati időszakot illetően nem voltak megfelelőnek tekinthetők, mivel Törökországban frissebb adatok álltak rendelkezésre, az alábbiakban kifejtettek szerint. A 2022. évi adatok ráadásul a vállalat összes tevékenységére kiterjednek, így hiányoznak belőle a kifejezetten az üvegrostfonalra vagy az azzal azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó hasonló termékre vonatkozó részletes információk. Ezzel szemben Törökország részletesebb pénzügyi adatokat szolgáltat. Egy másik, üvegrost szövedékeket (ezek az üvegrostfonallal azonos általános kategóriába vagy ágazatba tartozó terméknek tekinthetők) gyártó thaiföldi vállalat, a Thai United Glass Fiber Co Ltd esetében a nyilvánosan elérhető adatok szintén 2022. évi adatok voltak, és ugyanúgy nem rendelkeztek a Törökországban rendelkezésre álló részletességgel. Ezért a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Thaiföld nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(84)

Törökország tekintetében a vizsgálati időszakra vonatkozóan rendelkezésre áll a Türkiye Şişe ve Cam Fabrikaları A.Ş csoportra (a továbbiakban: a Sisecam csoport) vonatkozó összevont pénzügyi beszámoló (33). A Sisecam csoport különböző üveggel kapcsolatos ágazatokban tevékenykedik: építészeti üveg, ipari üveg, üvegáru, üvegcsomagolás. Ami az üvegrostot illeti, a csoport azt állította, hogy 2022-ben 70 000 tonna termelési kapacitással rendelkezett, és 62 000 tonnát gyártott (34).

(85)

A Sisecam csoport üvegrostra szakosodott leányvállalata a Şişecam Balıkesir Cam Elyaf Fabrikası (a továbbiakban: Sisecam Elyaf) (35). A Sisecam Elyaf e-üvegből készült előfonatokat, vágott szálakat és vágottszál-szövedékeket gyárt. Az előfonatok, a vágott szálak és a vágottszál-szövedékek nem azonosak a vizsgált termékkel, de a gyártási folyamatot tekintve az előfonatokkal azonos alapvető lépésekkel rendelkeznek: nyersanyag-előkészítés, kemencében történő olvasztás, a megolvasztott üveg extrudálása a szálhúzó fejek (36) furatain keresztül az üvegszálak formázásához, a szálak enyvezőanyaggal való kezelése (37), összegyűjtése és orsókra tekercselése. Ezért ezek a termékek ugyanabba az általános kategóriába tartozónak tekintendők, mint a vizsgált termék. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Sisecam Elyaf a vizsgált terméket vagy a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket gyárt. Az árbevételt tekintve a Sisecam Elyaf 13 %-át képviseli a Sisecam csoport ipariüveg-szegmensének, amelyhez tartozik.

(86)

A Sisecam csoport összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza a Sisecam Elyaf nyereségét és az ipariüveg-szegmens SGA-költségeit.

(87)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Törökországba érkező behozatalát is. A fő termelési tényezők behozatalának elemzése azt mutatta, hogy Törökország összességében jelentős és reprezentatív volument importált a legtöbb kulcsfontosságú nyersanyagból torzulástól mentes árakon. Törökország azonban az egyik nyersanyag legnagyobb globális gyártójaként (porított colemanit) nem importálja ezt a nyersanyagot. Egy másik nyersanyag (szilícium-dioxid-liszt) behozatala Törökországban is csekélynek bizonyult, ami megkérdőjelezi az importárak megbízhatóságát. E két nyersanyag esetében a Bizottság Malajzia behozatali adatait használta fel, mivel ez az ország volt az egyetlen olyan lehetséges reprezentatív ország, amely mindkét terméket nagy mennyiségben importálta, és a Bizottság csak azért vetette el reprezentatív országként, mert a gyártójára vonatkozóan nem álltak rendelkezésre friss és kellően részletes pénzügyi adatok. A második feljegyzés rámutatott arra is, hogy a Kínából és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) () I. mellékletében felsorolt országokból Malajziába (a porított colemanit és a szilícium-dioxid-liszt tekintetében) és Törökországba (az egyéb nyersanyagok tekintetében) érkező behozatal volumene nem zárta ki ezen országok torzulásmentes árak forrásaként való felhasználását.

(88)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges torzulásmentes árak és referenciaértékek beszerzéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban Törökországot mint megfelelő reprezentatív országot, a Sisecam csoportot mint a reprezentatív országban működő gyártót, valamint a porított colemanit és a szilícium-dioxid-liszt Malajziába érkező behozatalát kívánja figyelembe venni.

(89)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország, a Sisecam csoport mint a reprezentatív országban működő gyártó, valamint a porított colemanit és a szilícium-dioxid-liszt behozatala tekintetében Malajzia megfelelőségéről. Észrevétel nem érkezett.

(90)

Azon lehetséges reprezentatív országok és megfelelő vállalatok előzetes kiválasztása, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak nyilvános adatok, nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a kiválasztást és az elvégzett kutatást az eljárás valamely későbbi szakaszában kiegészítse vagy pontosítsa, ideértve azt a lehetőséget is, hogy új lehetséges reprezentatív országot és hasonló terméket javasoljon. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzéseknek éppen az a céljuk, hogy felkérjék az érdekelt feleket a Bizottság szolgálatai által végzett előzetes kutatással kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint hogy – amennyiben ez indokolt – a Bizottság szolgálatai további megfontolásra újabb alternatív lehetőségekről értesüljenek. A feljegyzések egyik melléklete kifejezetten abban segíti a feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából további lehetséges reprezentatív országokról és/vagy vállalatokról szolgáltassanak információkat.

(91)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(92)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(93)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az érintett termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(94)

Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt (a továbbiakban: GTA) (39) fogja felhasználni. Emellett a Bizottság jelezte, hogy a munkaerő, a földgáz, a cseppfolyósított földgáz (a továbbiakban: LNG) és a gőz torzulásmentes költségének megállapításához a Török Statisztikai Intézet (40) által szolgáltatott statisztikákat, a villamos energia torzulásmentes költségének megállapításához az Energiapiaci Szabályozó Hatóság (41) által szolgáltatott statisztikákat, valamint a víz torzulásmentes költségének megállapításához a Török Köztársaság Elnökségének Beruházási Hivatala (42) által szolgáltatott statisztikákat fogja felhasználni.

(95)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a teljeskörű adatokat szolgáltató exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint mert egyes nyersanyagok csak elhanyagolható mértékben befolyásolják a teljes előállítási költséget, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában, együttesen vette figyelembe. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre.

(96)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az üvegrostfonal termelési tényezői

(97)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek módszerét a 3.2.4.9. szakasz ismerteti részletesen.

(98)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból (költség, biztosítás és fuvardíj) indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel.

(99)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (45).

(100)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.2. pontban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A fennmaradó mennyiségeket reprezentatívnak tekintették.

(101)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártó által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számítást, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (95) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(102)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság alkalmazta a reprezentatív ország, illetve a porított colemanit és a szilícium-dioxid-liszt tekintetében Malajzia importvámjait.

(103)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapításához ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

(104)

A második feljegyzésre válaszul a panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak nyersanyagként figyelembe kellene vennie a bórt. A Bizottság tisztázta, hogy a bórt a második feljegyzésben és a fenti 1. táblázatban termelési tényezőként felsorolt porított colemanit szolgáltatja. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(105)

A második feljegyzésre válaszul a panaszos azt állította, hogy az oxigént fel kell venni energiainputként, és be kell vonni a rendes érték kiszámításába. E tekintetben a panaszos egy, bizonyos folytonosüvegrostszál termékekre vonatkozó vizsgálatra hivatkozott, amelyben az oxigént kifejezetten termelési tényezőnek tekintették. Azonban a folytonosüvegrostszál termékekre vonatkozó vizsgálathoz hasonlóan a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban is csak az ellenőrzött termelési tényezőket veszi figyelembe oly módon, hogy egyedileg azonosítja azokat vagy összesítve hozzáadja a fogyóeszközökhöz. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(106)

A második feljegyzésre válaszul a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottságnak közzé kell tennie legalább a termelési tényezők felhasználási arányára vonatkozó információkat, beleértve a fogyóeszközök esetében figyelembe venni kívánt százalékos arányt is. A Bizottság egyértelművé teszi, hogy az első feljegyzésben meghatározott, a fogyóeszközök közé sorolt termelési tényezők a teljes gyártási költség mintegy 7 %-át teszik ki.

(107)

A panaszos megjegyezte továbbá, hogy a második feljegyzés I. mellékletében meghatározott termelési tényezők (amelyek megegyeznek a fenti 1. táblázatban szereplőkkel) jelentősen eltérnek az uniós gazdasági ágazat által a panaszában bemutatott termelési tényezőktől. Először is, a panaszos nem szolgáltatott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy ezek az állítólagos eltérések rendellenesek lennének. Másodszor, az első és második feljegyzésben felsorolt nyersanyagoknak a panaszban (például a rendes értéknek a panasz 32. mellékletében szereplő kiszámítása során) említett nyersanyagokkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy az együttműködő exportáló gyártó az uniós gazdasági ágazat által felhasznált valamennyi nyersanyagot felhasználja: colemanit, kaolin, szilícium-dioxid, mészkő, kukoricakeményítő, ródium és platina. A második feljegyzés azt is egyértelművé tette, hogy az exportáló gyártó kukoricaolajat használ, amely a gyártási költségek elhanyagolható részét teszi ki. Így megállapítható, hogy az együttműködő exportáló gyártó a panaszban felsorolt összes nyersanyagot felhasználja. Ezért a Bizottság ezt az észrevételt elutasította.

(108)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről (46). A Bizottság a referenciaértéket a rendelkezésre álló legfrissebb, a NACE Rev.2 osztályozás szerinti C.23-as kódú gazdasági tevékenységre, az „Egyéb nemfém ásványi termékek, pl. gipsz, cement gyártására” vonatkozó, 2022. évi, munkaórára vetített átlagos munkaerőköltség alapján állapította meg a több mint 1 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében. Az értékeket ezt követően a Török Statisztikai Intézet által közzétett munkaerőköltség-index (47) segítségével kiigazította az inflációval, hogy azok tükrözzék a vizsgálati időszakban felmerült költségeket.

(109)

A törökországi vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árat a törökországi Energiapiaci Szabályozó Hatóság (EMRA) (48) teszi közzé. A Bizottság az EMRA által 2023. január 1-jétől előírt, héa nélküli ipari villamosenergia-árakra vonatkozó adatokat használta fel.

(110)

A törökországi ipari felhasználókra vonatkozó földgázárat a Török ​Statisztikai Intézet teszi közzé. A Bizottság a 2021 második félévére és 2022 első félévére rendelkezésre álló, a 2 610 000–26 100 000 m3 fogyasztási sávnak megfelelő árat használta fel (49). Az árat ezt követően a Török Statisztikai Intézet által közzétett termelőiár-index (50) segítségével kiigazította az inflációval, majd levonta a közzétett árban szereplő héát.

(111)

A Henan Guangyuan a kilogrammot használja az LNG-felhasználás mértékegységeként.

(112)

Az LNG CNY/kg-ban kifejezett referenciaárának megállapításához a földgáznak a fenti 1. táblázatban CNY/m3-ben rendelkezésre álló árát át kellett váltani egy millió brit termikus energiaegységre vetített CNY-ra (CNY/MMBtu). Ez a gáz energiatartalmának egy általánosan elfogadott átváltási tényező alkalmazásával MMBtu-ban kifejezett meghatározását jelenti (51).

(113)

Ezt követően egy kilogramm LNG CNY-ban kifejezett árának megállapításához ezt az átváltott és CNY/MMBtu-ban kifejezett árat egy kilogramm LNG MMBtu-ban kifejezett, általánosan elfogadott energiatartalmára (52) kellett alkalmazni.

(114)

A Henan Guangyuan a gigajoule-t (GJ) használja a gőzfelhasználás mértékegységeként.

(115)

A gőz CNY/GJ-ban kifejezett referenciaértékének kiszámításához a Bizottság először az 1. táblázatban bemutatott CNY/m3-ről CNY/MMBtu-ra váltotta át a földgáz árát egy általánosan elfogadott átváltási tényező (53) alkalmazásával, amellyel megkapta 1 köbméter gáz energiatartalmát (MMBtu-ban). Másodszor, figyelembe vette az égési hatásfokot annak meghatározásához, hogy a gáz energiatartalmából mekkora rész nyerhető ki a gőz energiatartalmaként. Ez a lépés az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által javasolt módszertant követte (54). Harmadszor, az energia mértékegységét a fizikai konverziós állandó alkalmazásával MMBtu-ról GJ-ra alakította át.

(116)

Az ipari felhasználásra szánt víz költségét a Török Köztársaság Elnökségének Beruházási Hivatala (55) tette közzé. A Bizottság a Sisecam Elyaf székhelye szerinti Balikesir régióra 2023-ban érvényes, héa nélküli árat használta.

(117)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(118)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az együttműködő exportáló gyártó tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére.

(119)

A gyártelepi szinten számított SGA-költségek és nyereség torzulástól mentes észszerű összegének megállapítása érdekében a Bizottság a Sisecam csoport 2023. évi, nyilvánosan elérhető és a (84)–(86) preambulumbekezdésekben bemutatott pénzügyi adataiból indult ki.

(120)

A Sisecam Elyaf, a kizárólag üvegrostfonalat és azzal azonos általános kategóriába/ágazatba tartozó termékeket gyártó vállalat esetében a 2023. évi, nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatások tartalmazzák a nettó árbevételt és a nyereséget, de nem tartalmazzák az értékesített áruk költségére és az SGA-költségekre vonatkozó információkat.

(121)

Az értékesített áruk költsége a Sisecam csoport ipariüveg-szegmensének szintjén áll rendelkezésre.

(122)

Az SGA-költségek valamennyi eleme – a nettó pénzügyi költségek kivételével – közvetlenül elérhető az ipariüveg-szegmens szintjén. Az ipariüveg-szegmens SGA-költségeinek megállapításához a Bizottság a Sisecam csoport nettó pénzügyi költségeit az árbevétel mint felosztási kulcs alapján felosztotta és a szegmenshez rendelte.

(123)

A Bizottság ehhez az ipariüveg-szegmens (122) preambulumbekezdésben kiszámított SGA-költségeit és az értékesített áruk ipari szegmensben felmerülő költségeit használta fel, így az értékesített áruk költségének százalékában kifejezve 22,67 %-os SGA-költséget kapott. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ha ezt a százalékot alkalmazza a torzulástól mentes előállítási költségekre, az az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerű SGA-költségeket eredményezne gyártelepi kereskedelmi szinten.

(124)

Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett nyereség kiszámításához a Bizottság a Sisecam Elyaf nyereségét elosztotta az értékesített áruk ipari szegmensben felmerülő költségeinek az árbevétel mint felosztási kulcs alapján felosztott és a Sisecam Elyafhoz rendelt részével. Ez 22,44 %-ot tett ki. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ha ezt a százalékot alkalmazza a torzulástól mentes előállítási költségekre, az az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerű nyereséget eredményezne gyártelepi kereskedelmi szinten.

(125)

A második feljegyzésre válaszul a panaszos azt kérte, hogy a Bizottság a rendes érték kiszámításakor vegye figyelembe az általános költségeket. A Bizottság megerősíti, hogy a 3.2.3.9. szakaszban kifejtettek szerint az általános költségeket figyelembe vette a rendes érték kiszámításakor.

(126)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(127)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrző látogatás során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.2.4.1. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel.

(128)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (118) preambulumbekezdés kifejti – a torzulástól mentes előállítási költséghez hozzáadta az gyártási általános költségeket.

(129)

A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségekre az SGA-költségek és a nyereség (123)–(124) preambulumbekezdésben kiszámított százalékos arányát alkalmazta.

(130)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(131)

A (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy döntött, hogy a 18. cikket alkalmazza a dömping tényének megállapítására, a rendelkezésre álló legjobb tények felhasználásával.

(132)

A Bizottság az összes többi exportáló gyártó exportáraira vonatkozó értékelését konkrétan az Eurostat által megadott átlagos exportárra és a Henan Guangyuan értékesítési adataira alapozta, a (145) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(133)

A Henan Guangyuan az exportvolumenének mintegy felét közvetlenül az uniós piacra, másik felét pedig egy független hongkongi székhelyű kereskedőn keresztül értékesítette. A Bizottság meggyőződött arról, hogy a kereskedőnek értékesített árut közvetlenül Kínából szállították egy uniós kikötőbe, és ezért a kapcsolódó értékesítést az Unióba irányuló kivitelnek tekintette.

(134)

Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

(135)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és a Henan Guangyuan exportárát a kereskedelem gyártelepi szintjén hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(136)

A (135) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében.

(137)

A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen kiigazítással csökkentse, és a Henan Guangyuan sem igényelt ilyen kiigazításokat.

(138)

Annak érdekében, hogy az exportárat visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek miatt.

(139)

A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: szavatossági és garanciaköltségek, hitel- és bankköltségek.

(140)

(141)

A (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy döntött, hogy a 18. cikket alkalmazza a dömping tényének megállapítására, a Henan Guangyuan nevű együttműködő exportáló gyártó kivételével, amely esetében egyéni különbözetet számított ki.

(142)

A Henan Guangyuan esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(143)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(144)

Az összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság először meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. A (16) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az együttműködés szintje a Kínából az Unióba érkező teljes behozatal arányában kifejezve [4,5–9 %] volt, ami nagyon alacsonynak tekinthető.

(145)

Tekintettel az együttműködés alacsony szintjére, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg az összes többi vállalat dömpingkülönbözetét. A rendelkezésre álló legjobb tények megállapításához a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott adatokat használta fel, mivel azok lehetővé tették a terméktípusok szintjén történő számítást. Ebből az adatkészletből a Bizottság azt a terméktípust választotta ki, amelyből mind az együttműködő exportáló gyártó, mind az uniós gazdasági ágazat a legtöbbet értékesített az uniós piacon (56). A Bizottság megjegyezte, hogy a Kínából érkező behozatal átlagos importára (4. táblázat) CIF-alapon alacsonyabb volt, mint az együttműködő exportáló gyártó átlagos exportára az adott kereskedelmi szinten. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye, a Bizottság reprezentatív számú olyan ügyletet választott ki az adott terméktípuson belül (amely az exportáló gyártó Unióba irányuló exportjának [15–25] %-át tette ki), ahol az exportár az exportáló gyártó által értékesített adott terméktípushoz tartozó átlagárnál alacsonyabb volt. A Bizottság véleménye szerint a behozatali statisztikák által kínált korlátozott információk és az egyetlen együttműködő exportáló gyártó által szolgáltatott adatok elemzése alapján ezek az ügyletek észszerű helyettesítőként szolgáltak a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingmagatartása tekintetében.

(146)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(147)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban két uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(148)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy [85 000–95 000] tonna volt. A Bizottság a számadatot a mintában szereplő, a termelés 100 %-át adó két uniós gyártó ellenőrzött adatai alapján határozta meg.

(149)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(150)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók a termelésük egy jelentős részét belső felhasználásra szánták.

(151)

A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termékkel.

(152)

A Bizottság adatokat gyűjtött az üvegrostfonal teljes uniós termelésére vonatkozóan, ellenőrizte ezeket az adatokat, és meghatározta, hogy az előállított termékeket belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e. Az uniós üvegrostfonal-termelés 100 %-át képviselő két gyártó adatainak ellenőrzése lehetővé tette a Bizottság számára, hogy teljes képet kapjon.

(153)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát a szabadpiaci adatok alapján végezte el. Ezek a mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, jövedelmezőség, beruházások megtérülése, valamint pénzforgalom. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság – amikor csak lehetséges és indokolt volt – a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal.

(154)

Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzése csak a teljes, tehát az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló tevékenységre vonatkoztatva szolgáltatott releváns adatokat. Ezek a következők: termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, valamint tőkebevonási képesség. Ezek a mutatók a teljes tevékenységtől függnek, függetlenül attól, hogy a termékeket belső felhasználásra szánják, vagy a szabadpiacon értékesítik.

(155)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg:

(156)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gyártók teljes termelésének mintegy [55 %–65 %]-át (amely nem szerepel az uniós felhasználásban és az e rendeletben felvázolt egyéb gazdasági mutatókban) belső felhasználásra szánták.

(157)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(158)

Az uniós felhasználás 2020 és 2022 között jelentősen, 62 %-kal nőtt, de a vizsgálati időszakban csökkent, és összességében visszaesett a figyelembe vett időszakban.

(159)

A Bizottság a behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapította meg, és a (155) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint több nemzeti vámhatósággal egyeztetve kiigazította azt. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a Bizottság a behozatal volumenét összehasonlította az uniós piaci felhasználással (lásd a 2. táblázatot).

(160)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(161)

A fenti táblázatból az derül ki, hogy a Kínából érkező behozatal abszolút adatokban kifejezve 42 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak alatt. Az abszolút adatok általános növekedése 2022-ben tetőzött, amikor a behozatal több mint kétszeresére nőtt. Az Unióba irányuló kínai behozatal teljes piaci részesedése ezzel párhuzamosan a figyelembe vett időszak alatt 68 %-kal nőtt.

(162)

A Bizottság az importárakat az Eurostat ellenőrzött adatai és a nemzeti vámhatóságok által szolgáltatott kiegészítő adatok alapján állapította meg.

(163)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(164)

A fenti táblázatból az derül ki, hogy a Kínából érkező behozatalhoz tartozó importár 26 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak alatt. Az abszolút adatok általános növekedése 2022-ben tetőzött, amikor az árak 59 %-kal haladták meg a figyelembe vett időszak elején érvényes árat.

(165)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(166)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte az uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 0 % és 34,4 % között volt. A behozatali volumen 99,9 %-a esetében áralákínálást állapítottak meg. A Bizottság emellett az Eurostat adatai alapján összehasonlította az EU-ba érkező kínai behozatal árát az uniós gyártók által független vevőknek értékesített valamennyi terméktípus átlagárával. Ez a számítás azt mutatta, hogy a kínai árak 15,4 %-kal alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat árainál, és ezért alátámasztotta a (165) preambulumbekezdésben ismertetett, áralákínálásra vonatkozó ténymegállapítást.

(167)

Ezenkívül az alákínálásra vonatkozó megállapításon túl a Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a dömpingelt behozatal leszorította az uniós gazdasági ágazat árait. A 8. táblázat szerint ugyanis ahhoz, hogy a termékeit el tudja adni, a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatnak olyan szintre kellett csökkentenie értékesítési árait, amely még az előállítási költségénél is alacsonyabb volt.

(168)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(169)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. Mivel a Bizottság ellenőrizte az uniós termelés 100 %-át képviselő két uniós gyártó adatait, a Bizottság ezen adatok alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat és a mikrogazdasági mutatókat.

(170)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(171)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(172)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(173)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene először 2021-ben 4 %-kal nőtt, 2022-ben stabil maradt, majd 2020-hoz képest jelentősen, 22 %-kal alacsonyabb szintre esett vissza.

(174)

A jelentett kapacitás a telepített kapacitásra vonatkozik, amely 7 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az üvegrostfonalat gyártó üzemek 5 évente rendszeres karbantartást igényelnek. Ez rendszeresen magában foglalja bizonyos technológiák frissítését, ami a kapacitásnövekedést okozta.

(175)

A kapacitáskihasználás 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben magas, [80 %–90 %]-os szinten volt, majd a vizsgálati időszakban jelentősen, [60 %–70 %]-ra csökkent. Bár a kapacitáskihasználás először 2021-ben 3 %-kal nőtt, 2022-ben kismértékben csökkent, majd a vizsgálati időszakban a 2020. évi értékhez képest jelentősen, 27 %-kal visszaesett.

(176)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(177)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítése 2020 és 2022 között lassan nőtt, de a vizsgálati időszakban jelentősen csökkent. A vizsgálati időszakban 2022-höz képest 29 %-kal esett vissza, és 26 %-kal elmaradt a figyelembe vett időszak eleji szinttől.

(178)

A piaci részesedés eltérően alakult. A volumen 2020 és 2022 közötti növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat eredeti piaci részesedésének 36 %-át elveszítette. Ezt a piaci részesedést csak részben tudta visszaszerezni a vizsgálati időszakban, és a figyelembe vett időszakban összességében 22 %-ot veszített piaci részesedéséből.

(179)

Az uniós felhasználás 2020 és 2022 között nőtt, majd a vizsgálati időszakban jelentősen visszaesett, ami a figyelembe vett időszakban összességében csökkenést eredményezett. Az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből, miközben a felhasználás nőtt, és a felhasználás vizsgálati időszak alatti csökkenése során csak részben tudta visszaszerezni piaci részesedését.

(180)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(181)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás 2021-ben mérsékelt, 3 %-os növekedést mutatott, 2022-ben stabil maradt, majd a vizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest 5 %-kal alacsonyabb szintre csökkent. A figyelembe vett időszakban a termelékenység 2021-ben mérsékelt, 1 %-os növekedést mutatott, 2022-ben stabil maradt, majd a vizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest 18 %-kal alacsonyabb szintre csökkent.

(182)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(183)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(184)

Az uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(185)

A fenti táblázat az értékesítési egységárnak a hozzá tartozó termelési költséghez viszonyított, uniós piacon tapasztalt változását mutatja. Az értékesítési árak 2020 és 2022 között átlagosan magasabbak voltak a termelési egységköltségnél. A vizsgálati időszakban az átlagos értékesítési ár a termelési egységköltség alá esett.

(186)

Az árat 2020 és 2022 között befolyásoló fő tényező a nyersanyag- és energiaköltségek növekedése volt. A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai csökkentek az előző évhez képest, miközben termelési költségeik meredeken emelkedtek.

(187)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(188)

Az alkalmazottankénti átlagbér a figyelembe vett időszak alatt stabilan, a teljes időszakra vetítve 30 %-kal nőtt.

(189)

Az uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(190)

A figyelembe vett időszakban a készletek szintje 13 %-kal nőtt. Míg a készlet 2021-ben a termelés növekedéséhez képest csak kismértékben nőtt, 2022-ben jelentős növekedés volt tapasztalható. A készletszint a vizsgálati időszakban jelentősen csökkent.

(191)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(192)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a figyelembe vett 2020 és 2022 közötti időszakban mindvégig pozitív volt, és 2022-ben könyvelték el a legmagasabb nyereséget. A vizsgálati időszakban azonban a nyereség jelentős veszteséggé változott.

(193)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom 2020 és 2022 között viszonylag stabilan alakult, 2021-ben enyhe csökkenést, 2022-ben pedig pozitív tendenciát mutatott. 2023-ban azonban a pénzforgalom jelentősen visszaesett.

(194)

Bár a beruházások az időszak elején viszonylag alacsonyak voltak, 2021-ben 45 %-kal nőttek, 2022-ben pedig csak kismértékben csökkentek. A vizsgálati időszakban azonban a beruházások jelentősen visszaestek. A beruházás nagy része a gyártósorok karbantartására és korszerűsítésére irányult, amelyek célja az üzemek élettartamának növelése és a termelés naprakészen tartása volt. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gyártóknál nem történt beruházás új üvegrostfonal-kapacitásba, a korszerűsítés révén elért kapacitásnövekedéstől eltekintve. A beruházások csökkenése a vizsgálati időszakban a karbantartás késedelmével függ össze.

(195)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőséggel összhangban a beruházások megtérülése 2020 és 2022 között pozitív volt, de a vizsgálati időszakban negatívvá vált.

(196)

Az uniós gyártók tőkebevonási képességét ez nem befolyásolta a figyelembe vett időszakban, mivel nyereséges származékos termékeket állítanak elő az üvegrostfonal felhasználásával.

(197)

Míg 2020 és 2022 között a legtöbb kármutató pozitív tendenciát mutatott, az uniós gazdasági ágazat ebben az időszakban jelentős piaci részesedést veszített. Piaci részesedése 2022-ig 34 %-kal csökkent. A vizsgálati időszak alatt bekövetkezett események hatására az összes kármutató negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. A termelési volumen és az értékesítési volumen 22 %-kal, illetve 26 %-kal csökkent. Az értékesítési volumen csökkenése olyan jelentős volt, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 12 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban, annak ellenére, hogy a vizsgálati időszakban visszaszerezte a piaci részesedés egy részét.

(198)

Hasonlóképpen a fő pénzügyi mutatók – az értékesítési egységár, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – is pozitív tendenciát mutattak a 2020 és 2022 közötti években, de a vizsgálati időszak alatt a jelentős csökkenés miatt negatív tendenciát mutattak, ami tükrözte az uniós piacon tapasztalható jelentős árlenyomást, amint az a 8. táblázatban látható. Az értékesítési egységárak 2020 és 2022 között jelentősen emelkedtek, ami nemcsak a termelési költségeknek az említett időszakban bekövetkezett jelentős növekedését tükrözte, hanem azt is lehetővé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat nyeresége javuljon. A vizsgálati időszakban azonban az értékesítési ár a termelési költség alatti szintre csökkent. Ebből adódóan az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a 2020. évi [13 %–17 %]-os nyereséghez képest a vizsgálati időszakban már [– 22 % – –18 %]-os veszteséget mutatott. Hasonlóan negatív hatások figyelhetők meg a pénzforgalomban és a beruházások megtérülésében.

(199)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte a vizsgálati időszakban mennyiségi kár, árlenyomás és pénzügyi veszteségek formájában.

(200)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság megbizonyosodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: belső felhasználás, a termelési költségek növekedése, az egyéb harmadik országokból származó behozatal és a felhasználás csökkenése a vizsgálati időszakban.

(201)

2020 és 2022 között a kínai behozatal abszolút volumene jelentősen, 290 %-kal nőtt. Csak 2022-ben, a vizsgálati időszakot megelőző évben a kínai kivitel több mint kétszeresére, a 2021. évi 14 000 tonnáról 2022-ben minden eddiginél magasabbra, 31 000 tonnára nőtt, az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon. A kínai importőrök jelentős mértékben, a 2020. évi [15–25] %-ról 2022-re [30–40] %-ra növelték piaci részesedésüket.

(202)

Ugyanakkor a felhasználás 2021 és 2022 között [60 000–70 000] tonnáról minden eddiginél magasabbra, [85 000–95 000] tonnára nőtt. E magas felhasználás hatásaként 2022-ben az uniós gyártók továbbra is nyereséges árakon tudtak értékesíteni, ezért 2022-ben a behozatal nagy volumene és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése ellenére nem következett be kár.

(203)

A felhasználás azonban a vizsgálati időszakban jelentősen csökkent, mindössze [40 000–50 000] tonnára, ami 2022-höz képest 47,7 %-os visszaesést jelent. Ugyanakkor a kínai exportőrök a vizsgálati időszakban megőrizték magas, [30–40] %-os piaci részesedésüket. Bár a kínai piaci részesedés 2022 és a vizsgálati időszak között kismértékben, 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak elején tapasztalt [15–25] %-os piaci részesedésükhöz képest, ez 68 %-os, avagy 14 százalékpontos növekedést jelent a figyelembe vett időszakban. Ennek következtében a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat már nem tudta értékesíteni az előző években általa értékesített volument, sőt, csökkentenie kellett értékesítési árait, hogy legalább ezt az alacsony értékesítési volument fenntartsa. Bár értékesítési volumene 2020 és 2022 között lassan nőtt, a vizsgálati időszakban jelentősen, a 2022. évi [20 000–40 000] tonnáról a vizsgálati időszakra [10 000–30 000] tonnára csökkent. Az uniós gazdasági ágazat kifejtette, hogy a felhasználás vizsgálati időszak alatti visszaesését az a tény okozta, hogy a felhasználók 2022-ben kínai üvegrostfonallal töltötték fel készleteiket, és így a vizsgálati időszakban kevesebb keresletet teremtettek. A panaszosok belső jelentéseket és találkozókról készült jegyzőkönyveket nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy uniós és nem uniós vevőik közül sokan 2022-ben jelentős készleteket halmoztak fel, és 2023-ban, amikor a kereslet visszaesett, vonakodtak az uniós gazdasági ágazattól beszerezni. E kijelentéssel kapcsolatban egyetlen fél sem tett észrevételt, illetve nem kérdőjelezte meg ezt a készletfelhalmozást. Ezenkívül a kínai exportáló gyártók együttműködésének alacsony szintje és a felhasználók viszonylag alacsony szintű együttműködése együttesen lehetetlenné tette a készletfelhalmozás kérdésének további elemzését. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2022. és 2023. évi értékesítéseket nem lehet külön elemezni. A felhasználás átlaga 2022-ben és a vizsgálati időszakban [62 000–73 000] tonna volt, ami a 2020 és 2021 közötti tendencia közvetlen folytatódását jelenti.

(204)

A felhasználás vizsgálati időszak alatti visszaesésével összefüggésben a Kínából érkező behozatal átlagos importára jelentősen csökkent a vizsgálati időszakban, ami árnyomást gyakorolt a piacra. Mivel az uniós gazdasági ágazat termelési költségei a vizsgálati időszakban tovább emelkedtek, Kína árképzési gyakorlata abban az évben különösen károsnak bizonyult, mivel megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat fedezze növekvő költségeit. Ehelyett áraikat a költségeik alá kellett csökkenteniük. Emellett az alábbi (220) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat magas állandó költségei alacsonyabb értékesítési volumenen oszlottak el, ami a vizsgálati időszak alatt jelentős pénzügyi veszteségeket okozott.

(205)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(206)

A Tajvanról érkező behozatal jelentősen, a 2021. évi 11 000 tonnáról 2022-ben 18 000 tonnára nőtt. Míg azonban a kínai importárak a 2022. évi 2 163 EUR/tonna, illetve a vizsgálati időszakbeli 1 720 EUR/tonna árral jóval alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat 2022. évi 2 443 EUR/tonna, illetve vizsgálati időszakbeli 2 226 EUR/tonna áránál, addig a tajvani 2022. évi 2 421 EUR/tonna, illetve a vizsgálati időszakbeli 1 954 EUR/tonna ár csak minimális mértékben volt alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat árainál, és jelentősen meghaladta a kínai árat. Emellett a 2022–2023-as kétéves időszakban a tajvani kivitel a teljes kínai exportvolumennek csak mintegy felét tette ki.

(207)

A Bizottság ezért a Tajvanról érkező behozatalt nem tekintette olyan hozzájáruló tényezőnek, amely gyengíthetné a kínai kivitel és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

(208)

A Mexikóból és egyéb harmadik országokból érkező behozatal jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban és különösen a vizsgálati időszakban.

(209)

A Bizottság ezért a Mexikóból és egyéb harmadik országokból érkező behozatalt nem tekintette olyan hozzájáruló tényezőnek, amely gyengíthetné a kínai kivitel és a kár közötti ok-okozati összefüggést. Emellett az összes harmadik országból, köztük Tajvanból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban együttesen is csökkenést mutatott, és nem járult hozzá a kárhoz.

(210)

Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(211)

Az exportvolumen 48 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszakban. Az átlagos exportár a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az előállítási költséget. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy az export nem járult hozzá a kárhoz.

(212)

A felhasználás a vizsgálati időszakban jelentősen, a 2022. évi [85 000–95 000] tonnáról a vizsgálati időszakban [40 000–50 000] tonnára csökkent. Azonban a 2020-as évvel való összehasonlítás, amelyben a felhasználás is lényegesen alacsonyabb volt ([50 000–60 000] tonna), azt mutatja, hogy amíg a kínai behozatal csak 19 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, az uniós gazdasági ágazat elegendő mennyiséget tudott értékesíteni elég magas árszinten ahhoz, hogy nyereséges legyen. A felhasználás csökkenése ezért nem olyan elszigetelt tényező, amely gyengítette a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár közötti ok-okozati összefüggést. Sokkal inkább az ellenkezője: a 2022. évi magas felhasználás késleltette a már abban az évben is magas piaci részesedést elérő kínai behozatal káros hatását.

(213)

A felhasználás csökkenése ezért nem gyengítette a kínai behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

(214)

Az uniós gazdasági ágazatban igen jelentős az üvegrostfonal belső felhasználása, amely teljes termelésének mintegy kétharmadát teszi ki. A belső felhasználású üvegrostfonal termelése azonban olcsóbb, és a vizsgálati időszakban nyereséget termelt az értékesítési piacon. Az uniós gyártók emellett a vizsgálati időszakban nem csökkentették az üvegrostfonal értékesítését a belső felhasználás javára, amit az is bizonyít, hogy a belső felhasználású üvegrostfonal volumene is csökkent a vizsgálati időszakban. Ezért nem járult hozzá a kárhoz.

(215)

Az uniós gazdasági ágazat termelési költsége a figyelembe vett időszakban jelentősen, a 2020. évi [1 190–1 240] EUR/tonnáról a vizsgálati időszakban [2 280–2 330] EUR/tonnára nőtt, ami összességében 91 %-os növekedést jelent. A növekedés oka az energiaárak és a nyersanyagárak emelkedése, valamint az előállított tonnánkénti állandó költségek növekedése, ami a vizsgálati időszakban előállított alacsonyabb volumennek tudható be.

(216)

Általánosságban elmondható, hogy a termelési költség rendszeresen nő, és tisztességes piaci viszonyok mellett figyelembe veszik az értékesítési árak meghatározásakor. A Bizottság elemezte, hogy van-e olyan tényező, amely nem tekinthető olyannak, mint amelyet az üvegrostfonal értékesítési árának emelkedése ellensúlyoz tisztességes piaci feltételek mellett.

(217)

2021 és 2022 között a termelési költség már jelentősen, a 2020. évi [1 300–1 350] EUR/tonnáról [1 800–1 850] EUR/tonnára nőtt, ami 37 %-os növekedést jelent. A 2022. évi magas kereslet miatt azonban az uniós gazdasági ágazat olyan volument tudott értékesíteni, amely nem változott jelentősen az előző évhez képest, és az árakat olyan szinten tudta meghatározni, amely lehetővé tette számára, hogy nyereséges maradjon. Ez azt mutatja, hogy a vevők még a magas áremelkedéseket is képesek voltak fedezni, amíg volt kereslet.

(218)

2022 és a vizsgálati időszak között a termelési költség 27 %-kal nőtt. A vizsgálati időszakban azonban a kereslet jelentős mértékben csökkent. Továbbá, amint azt a 4. táblázat is mutatja, a figyelembe vett időszak első három évében emelkedő kínai árak jelentősen (20 %-kal) csökkentek a vizsgálati időszakban. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat nem tudott áremelésekről tárgyalni, ehelyett a költségeinél alacsonyabb szintre kellett csökkentenie értékesítési árait.

(219)

Az uniós gazdasági ágazat termelési költségének növekedése három kategóriára bontható.

(220)

Először is, a vizsgálati időszak során értékesített üvegrostfonal alacsonyabb volumene miatt a kisebb bázison felosztott állandó költségek az előállított tonnánkénti állandó költségek növekedését eredményezték. Ez a növekedés közvetlen következménye a kínai piacirészesedés-szerzésnek, és az uniós gazdasági ágazat ebből eredően visszaeső értékesítési volumenének. Ha a termelési költség ezen növekedését a kárhoz hozzájáruló külön tényezőnek tekintenénk, az ellentmondana annak a ténynek, hogy az a kínai exportőrök alacsony árú tisztességtelen versenyének közvetlen következménye. Ezért azt nem szabad a kárhoz hozzájáruló külön tényezőként kezelni.

(221)

Másodszor, számos nyersanyag ára jelentősen emelkedett a vizsgálati időszakban. Jelentősen növekedett az olyan fontos nyersanyagok ára, mint a colemanit és a mészkő, más olyan nyersanyagok mellett, amelyek a nyersanyagköltségeknek csak kisebb hányadát teszik ki. Ezeket a nyersanyagokat azonban többnyire a nemzetközi piacról importálják, így a torzulásmentes piacokon működő valamennyi gyártó szembesül ezekkel az áremelkedésekkel, és ezt az emelkedést át kell hárítaniuk vevőikre. 2022-ben például az Egyesült Arab Emírségek, Japán, Malajzia, Vietnam és Omán volt a legnagyobb mészkőexportőr. A nyersanyagár-emelkedés ezért nem minősül olyan eseménynek, amely oly módon járul hozzá a kárhoz, hogy azt ne ellensúlyozná az üvegrostfonal tisztességes piaci feltételek melletti áremelkedése.

(222)

Harmadszor, az energiaárak hozzájárultak a termelési költség növekedéséhez. Ez azonban nem volt elszigetelt eset a vizsgálati időszakban. Az energiaárak már 2022-ben jelentősen emelkedtek. Lettországban az átlagos villamosenergia-ár a vizsgálati időszakban csökkent 2022-höz képest (57). Az energiaár-emelkedés ezért nem minősül olyan eseménynek, amely oly módon járul hozzá a kárhoz, hogy azt ne ellensúlyozná az üvegrostfonal tisztességes piaci feltételek melletti áremelkedése.

(223)

A termelési költség növekedése nem olyan elszigetelt tényező, amely kárt okoz. Annak növekedése csak abban az esetben vezet kárhoz, ha az üvegrostfonal értékesítési árai nem tudják tükrözni ezt a növekedést. Ugyanakkor az értékesítési árakra gyakorolt nyomás közvetlenül összefügg a vizsgálati időszak alatti dömpingelt kínai behozatallal.

(224)

Továbbá a 2022. évi helyzet azt mutatja, hogy tisztességes piaci feltételek mellett, amikor az alacsonyabb áron történő kínai kivitel nem vezet az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenéséhez, az uniós gazdasági ágazat olyan helyzetben volt, hogy át tudta hárítani a költségnövekedést a vevőire, még úgy is, hogy ez a növekedés elérte a 37 %-ot. Ezért, ha a vizsgálati időszak alatt nem történt volna alacsony árú és dömpingelt kínai behozatal, az uniós gazdasági ágazat – amint az a figyelembe vett időszak előző éveiben is megfigyelhető volt – növelni tudta volna árait, hogy azok tükrözzék költségei további növekedését. A vizsgálati időszakban azonban a kínai árak még az uniós gazdasági ágazat termelési költségeit sem érték el.

(225)

Ez bizonyítja, hogy a termelési költség emelkedése a vizsgálati időszakban nem gyengítette a kínai dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést.

(226)

Időbeli egybeesés állapítható meg a Kínából érkező behozatal jelentős növekedése és az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása között. Bár a kár a nagy kereslet miatt a vizsgálati időszak előtt nem mutatkozott, a kínai behozatal a vizsgálati időszakban megtartotta a magas piaci részesedését, ami mennyiségi kárt okozott, és árnyomást gyakorolt a piacra.

(227)

A Bizottság további kárt okozó tényezőket is megvizsgált, de nem talált olyan egyéb tényezőt, amely hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz. Tulajdonképpen a többi tényező egyike és összessége alapján sem vonható kétségbe, hogy valós és lényeges összefüggés áll fenn a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között.

(228)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

(229)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(230)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(231)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget.

(232)

A panaszos a panaszában jelezte, hogy a legalább 20 %-os nyereségszint tükrözné az uniós gazdasági ágazat szokásos piaci feltételek melletti, korábbi teljesítményén alapuló nyereségszintjét. A panaszos azt is hangsúlyozta, hogy az üvegrostfonal-ágazat rendkívül tőkeigényes ágazat, és magas nyereségszintre van szükség a kemencék időszakos karbantartásának és korszerűsítésének, valamint a K+F-be történő beruházásoknak a biztosításához.

(233)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgálati időszak alatti évek egyike sem minősül reprezentatívnak az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerinti alapnyereség megállapítása tekintetében.

(234)

2020-ban és 2021-ben, a kínai behozatal piaci részesedésének ugrásszerű növekedését megelőző években az uniós gazdasági ágazat [13 %–17 %]-os jövedelmezőséget ért el. Azonban mindkét évet érintették a Covid19-járvány miatti lezárások és a visszaeső nemzetközi kereskedelmi forgalom jelentette rendkívüli körülmények. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az ezekben az években elért jövedelmezőségi szint nem tekinthető reprezentatívnak a rendes versenyfeltételekre nézve.

(235)

2022 kivételes év volt, mivel az uniós piacon megugrott az üvegrostfonal felhasználása, ami mind a kínai behozatal piaci részesedésének, mind az uniós gyártók értékesítési volumenének növekedését eredményezte, akik így fenntarthatták, sőt növelhették jövedelmezőségüket.

(236)

A Bizottság ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy 2022 nem minősül reprezentatív évnek az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerinti alapnyereség tekintetében.

(237)

Olyan időszakot keresve, amelyben rendes versenyfeltételek érvényesülnek, a Bizottság megvizsgálta a figyelembe vett időszakot megelőző öt évben elért jövedelmezőséget, és kiszámította a két uniós gyártó által 2015 és 2019 között elért átlagos jövedelmezőséget.

(238)

Ezt a haszonkulcsot 20,7 %-ban állapította meg.

(239)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. Ezeket az állításokat azonban nem támasztották alá kellőképpen, ezért a Bizottság figyelmen kívül hagyta azokat a nyereségcél kiszámításakor.

(240)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gyártók nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot e költségekre vonatkozóan, ezért azokat nem vette figyelembe a kárt nem okozó ár kiszámításakor.

(241)

Ennek alapján a Bizottság a (238) preambulumbekezdésben jelzett nyereségcélnak az uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségére való alkalmazásával kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amely [3 600–4 600] EUR. A 7. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazításokra nem került sor.

(242)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy a Kínában működő együttműködő exportáló gyártó, a Henan Guangyuan által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította az uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(243)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

(244)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az ideiglenes intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is.

(245)

A fenti elemzés alapján az ideiglenes intézkedések bevezetése az uniós üvegrostfonal-ágazat érdekét szolgálja. Intézkedések hiányában a kínai gyártók tovább folytatnák az üvegrostfonal uniós piacra exportálását alacsony áron, és árnyomást gyakorolnának a piacra, megakadályozva az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy megfelelő nyereség mellett értékesítse az üvegrostfonalat, és visszaszerezze elveszített piaci részesedését.

(246)

Egy olyan importőr küldött vissza kitöltött kérdőívet, amely a vizsgált terméket Kínából szerzi be. A szolgáltatott adatok alapján a Bizottság arra jutott, hogy az importőr a jelek szerint rögzített haszonkulccsal dolgozik. Az importőr még nem terjesztett elő érveket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn olyan kényszerítő ok, amely indokolná, hogy ne vezessen be ideiglenes intézkedéseket.

(247)

A felhasználók az ipari termékek széles választékához állítanak elő szöveteket, beleértve a szélturbinákat, az építőipari, a szigetelő- és a légi közlekedéshez szükséges anyagokat.

(248)

A vizsgálati időszakban Kínából importált üvegrostfonal mintegy 10 %-át megvásárló három felhasználó válaszolt a kérdőívre. Adataik azt mutatják, hogy két felhasználó esetében az intézkedések hatása nem lehet jelentős, mivel vagy a Kínából származó vizsgált terméknek csak kis százalékát használják, vagy a vizsgált termék a termelési költségüknek csak kis százalékát teszi ki, és a vám nem veszélyeztetheti a vállalat jövedelmezőségét. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a vizsgált termék árainak a vizsgálati időszakot megelőző években történő jelentős emelkedése ellenére a felhasználók nyereségesek tudtak maradni a vizsgálati időszakban. Egy felhasználó esetében, aki az üvegrostfonal többségét Kínából vásárolta, és jelenleg alacsony jövedelmezőséggel rendelkezik, nem zárható ki, hogy a vámok hatással lehetnek a jövedelmezőségére. Tekintettel a felhasználók alacsony részvételére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez utóbbi a felhasználókat illetően nem reprezentatív.

(249)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn olyan kényszerítő ok, amely indokolná, hogy ne vezessen be ideiglenes intézkedéseket.

(250)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

(251)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(252)

A Kínából származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette.

(253)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(254)

Az e rendeletben egy meghatározott vállalat számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtétel e vizsgálat ténymegállapításain alapul. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözi. Ez a vámtétel kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalany által előállított érintett termék behozatalára vonatkozik. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(255)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(256)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(257)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(258)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(259)

A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(260)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(261)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,