(1)

Az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet (2) előzetes kockázatértékelés alapján megállapítja a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét.

(2)

Előzetes kockázatértékelést követően a harmadik országból származó, ültetésre szánt növények közül 34 nemzetséget és egy fajt magas kockázatú növényként átmenetileg felvettek az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe. A jegyzékben az Acer L. nemzetség is szerepel.

(3)

Az (EU) 2020/1213 bizottsági végrehajtási rendelet (3) meghatározza az egyes olyan növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó növényegészségügyi intézkedéseket, amelyeket az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletéből töröltek, de amelyek vonatkozásában a növényegészségügyi kockázatokat még nem értékelték teljeskörűen. Ennek az az oka, hogy az említett növények egy vagy több károsítója még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) foglalt jegyzékében, de lehetséges, hogy egy további teljeskörű kockázatértékelést követően megfelelnek a jegyzékbe vétel feltételeinek.

(4)

2022. május 3-án az Egyesült Királyság (5) kérelmeket nyújtott be a Bizottsághoz az alábbi ültetésre szánt növények (a továbbiakban: érintett növények) Unióba történő kivitelének engedélyezése iránt:

A kérelmeket a megfelelő műszaki dokumentációval alátámasztották.

(5)

2023. május 24-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) négy tudományos szakvéleményt fogadott el az Egyesült Királyságból származó érintett növények kockázatértékeléséről (6) (7) (8) (9). A Hatóság a Bemisia tabaci, a Coniella castaneicola, a Cryphonectria parasitica, az Entoleuca mammata, az Eulecanium excrescens, a Meloidogyne fallax, a Meloidogyne mali, a Phytophthora ramorum, a Scirtothrips dorsalis és a Takahashia japonica károsítót az érintett növények minden egyes faja szempontjából releváns kártevőként azonosította.

(6)

A Hatóság értékelte a dokumentációban leírt kockázatcsökkentő intézkedéseket, és megbecsülte az érintett növények e károsítóktól való mentességének valószínűségét. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett növények nagy valószínűséggel mentesek az említett károsítóktól.

(7)

E szakvélemények alapján úgy tekinthető, hogy az érintett növények Unióba történő behozatalából eredő növényegészségügyi kockázat elfogadható szintre csökken, amennyiben megfelelő intézkedéseket alkalmaznak az említett növényekhez kapcsolódó károsítók jelentette kockázat kezelésére.

(8)

Az Egyesült Királyság által a technikai dokumentációkban leírt intézkedések elegendőnek tekinthetők ahhoz, hogy elfogadható szintre csökkenjen az érintett növények Unió területére történő behozatalából eredő kockázat. Az említett intézkedéseket ezért növényegészségügyi behozatali követelményekként kell meghatározni annak érdekében, hogy az érintett növények behozatala esetén az Unió területének növényegészségügyi védelme biztosított legyen.

(9)

Következésképpen az érintett növényeket a továbbiakban nem kell magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényeknek tekinteni.

(10)

Az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A Bemisia tabaci, a Cryphonectria parasitica és az Entoleuca mammata védett zónás zárlati károsítóként szerepel az Unió területén található egyes védett zónák tekintetében az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet III. mellékletében. Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. melléklete az uniós zárlati károsítók között felsorolja a Meloidogyne fallax, a Phytophthora ramorum és a Scirtothrips dorsalis károsítókat.

(12)

A Coniella castaneicola, az Eulecanium excrescens és a Takahashia japonica még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékében. A szóban forgó károsítókra vonatkozó teljeskörű kockázatértékelésnek rendelkezésre kell állnia annak megállapításához, hogy a károsítók megfelelnek-e az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében, az Egyesült Királyságból származó érintett növények pedig az említett rendelet VII. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a vonatkozó intézkedésekkel együtt.

(13)

Az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

A Meloidogyne mali még nem szerepel az uniós zárlati károsítók jegyzékében. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) 2017 szeptemberében közzétette a szóban forgó károsítóra vonatkozó kockázatelemzést (10). A tagállamokkal folytatott egyeztetések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a károsítót nem szükséges uniós zárlati károsítóként vagy uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítóként szabályozni, mivel annak ellenére, hogy egyes tagállamokban hosszú ideje jelen van anélkül, hogy hatósági ellenőrzési intézkedéseket hoztak volna, az e tagállamokban kifejtett hatása csekélynek tekinthető. Következésképpen e károsító tekintetében nem szükséges megállapítani behozatali követelményeket.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,