Brüsszel, 2025.6.4.

COM(2025) 220 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Ausztria gazdaság-, szociális, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról

{SWD(2025) 220 final}


Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Ausztria gazdaság-, szociális, foglalkoztatás-, strukturális és költségvetési politikájáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

Általános szempontok

(1)A 2024. április 30-án hatályba lépett (EU) 2024/1263 rendelet rögzíti, hogy a gazdasági kormányzási keret célkitűzése a rendezett és fenntartható államháztartás, a fenntartható és inkluzív növekedés, a reziliencia reformok és beruházások révén történő előmozdítása, valamint a túlzott költségvetési hiányok kialakulásának megelőzése. A rendelet értelmében a Tanács és a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott célkitűzésekkel és követelményekkel összhangban többoldalú felügyeletet végez az európai szemeszter keretében. Az európai szemeszter mindenekelőtt az országspecifikus ajánlások megfogalmazását és végrehajtásának felügyeletét foglalja magában. A rendelet továbbá előmozdítja a költségvetési politikával kapcsolatos nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, emellett hatékonyabb és következetesebb végrehajtást irányoz elő. Minden tagállamnak be kell nyújtania a Tanács és a Bizottság számára egy nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet, amely a nemzeti jogalkotási ciklus hosszától függően egy négy- vagy ötéves időszak költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazza. A tervben foglalt nettó kiadási 2 pályának meg kell felelnie a rendelet követelményeinek, többek között arra vonatkozóan, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy annak a bruttó hazai termék (GDP) 60 %-a alatti prudens szinten kell maradnia, továbbá az államháztartási hiányt középtávon a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, illetve az alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát a rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(2)Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 , amely létrehozta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: RRF), 2021. február 19-én hatályba lépett. Az RRF reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosítva. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének prioritásaival összhangban az RRF elősegíti a gazdasági és társadalmi helyreállítást, egyúttal fenntartható reformokat és beruházásokat mozdít elő, mindenekelőtt a zöld és a digitális átállás ösztönzése, valamint a tagállamok gazdaságának reziliensebbé tétele terén. Közép- és hosszú távon szintén segít megerősíteni az államháztartás helyzetét, valamint fellendíteni a növekedést és a munkahelyteremtést, javítani az Unión belüli területi kohéziót, és támogatni a szociális jogok európai pillérének további végrehajtását.

(3)A 2023. február 27-én elfogadott (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 (a továbbiakban: REPowerEU-rendelet) célja fokozatosan megszüntetni az Unió függőségét az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól. Ez segít megteremteni az energiabiztonságot és diverzifikálni az Unió energiaellátását, ugyanakkor hozzájárul a megújuló energiaforrások elterjedéséhez, valamint az energiatárolási kapacitások és az energiahatékonyság növeléséhez. Ausztria új REPowerEU-fejezettel egészítette ki a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét olyan kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében, amelyek segíteni fogják a REPowerEU célkitűzéseinek elérését.

(4)Ausztria 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság – az V. mellékletben foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban – értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. 2021. július 13-án a Tanács elfogadta az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát 5 , amelyet az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése alapján 2023. november 9-én módosítottak egyrészt annak okán, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részben már nem megvalósítható objektív körülmények miatt, másrészt a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából 6 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság – a 24. cikk (5) bekezdésével összhangban – határozatot fogadjon el, amely megállapítja, hogy Ausztria kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. A teljesítés akkor tekinthető kielégítőnek, ha az egyes reformok vagy beruházások korábbi mérföldköveinek és céljainak elérése terén nem történt visszalépés.

(5)A Tanács [dátum -án/-én] a Bizottság ajánlása alapján ajánlást 7 fogadott el, amelyben jóváhagyta Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét. Ausztria 2025. május 13-án benyújtotta középtávú költségvetési-strukturális tervét. Az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkével és 36. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott terv a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és hét évre elosztott költségvetési kiigazítást mutat be.

(6)A Bizottság 2024. november 26-án az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2025. évi jelentést, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra van szükség. A Bizottság az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott és a 2025. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot, amely elemzi a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A Tanács 2025. május 13-án elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást 8 és 2025. március 10-én az együttes foglalkoztatási jelentést.

(7)A Bizottság 2025. január 29-én közzétette a versenyképességi iránytűt, azaz az EU globális versenyképességének fellendítését célzó, a következő öt évre szóló stratégiai keretet. A versenyképességi iránytű meghatározza a fenntartható gazdasági növekedés három transzformatív tényezőjét: i. innováció; ii. dekarbonizáció és versenyképesség; és iii. biztonság. Az innovációs szakadék megszüntetése érdekében az EU az ipari innováció ösztönzésére, az induló innovatív vállalkozások növekedésének támogatására – például az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiához hasonló kezdeményezések révén –, valamint a mesterséges intelligenciához és a kvantumszámításhoz hasonló fejlett technológiák alkalmazásának előmozdítására törekszik. A zöldebb gazdaság érdekében a Bizottság felvázolta a megfizethető energiára vonatkozó átfogó cselekvési tervet és a tisztaipar-megállapodást, amelyek biztosítják, hogy a tiszta energiára való átállás költséghatékony és a versenyképességet elősegítő maradjon, különösen az energiaigényes ágazatokban, és ösztönözze a növekedést. A túlzott függőségek csökkentése és a biztonság növelése érdekében az Unió eltökélt szándéka, hogy megerősítse a globális kereskedelmi partnerségeket, diverzifikálja az ellátási láncokat, és biztosítsa a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz és a tiszta energiaforrásokhoz való hozzáférést. E prioritások megvalósítását olyan horizontális támogató eszközök segítik, mint például a szabályozás egyszerűsítése, az egységes piac elmélyítése, a versenyképesség finanszírozása, a megtakarítási és beruházási unió, a készségek és a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint az uniós szakpolitikák jobb összehangolása. A versenyképességi iránytű igazodik az európai szemeszterhez, biztosítva, hogy a tagállamok gazdaságpolitikája összhangban álljon a Bizottság stratégiai céljaival, így egységes megközelítésbe helyezve a gazdasági kormányzást, amely Unió-szerte előmozdítja a fenntartható növekedést, az innovációt és a rezilienciát.

(8)2025-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere továbbra is az RRF végrehajtásával párhuzamosan valósul meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása továbbra is elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek segítenek hatékonyan kezelni az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességét vagy jelentős részét. Ezek az országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkével összhangban módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének tekintetében is.

(9)A 2019–2024-es országspecifikus ajánlásokban azonosított releváns kihívásokat is figyelembe véve a 2025. évi országspecifikus ajánlások azokkal a legfontosabb gazdaságpolitikai kihívásokkal foglalkoznak, amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt intézkedések nem kezelnek kielégítően.

(10)A Bizottság 2025. június 4-én közzétette az Ausztriára vonatkozó 2025. évi országjelentést. Ebben értékelte a releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Ausztria által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Ausztria általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján a Bizottság az országjelentésben azonosította az Ausztria előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. Emellett a jelentésben a Bizottság értékelte az Ausztria által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, valamint a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket is.

Az elért eredményekről szóló éves jelentés értékelése

(11)Ausztria 2025. május 13-án középtávú tervet nyújtott be, amelyben kötelezettséget vállalt a nettó kiadások alábbi maximális növekedési rátáira: 2025-ben 2,6 %, 2026-ban 2,2 %, 2027-ben 2,2 %, 2028-ban 2,0 %, 2029-ben pedig 2,3 %, ami a 2024-es év alapján kiszámított 2025. évi 2,6 %-os, 2026. évi 4,8 %-os, 2027. évi 7,2 %-os, a 2028. évi 9,4 %-os és 2029. évi 11,9 %-os maximális kumulatív növekedési rátának felel meg. Ausztria 2025. május 13-án benyújtotta az elért eredményekről szóló éves jelentést 9 a releváns költségvetési eredményadatokról és előrejelzésekről, valamint az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiban azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások végrehajtásáról. Ausztriának az elért eredményekről szóló éves jelentésébe a helyreállítási és rezilienciaépítési terv megvalósítása terén tett előrehaladásról – az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban – készített féléves jelentések is beépülnek.

(12)Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak következményei egzisztenciális kihívást jelentenek az Európai Unió számára. A védelmi kiadások gyors és jelentős növelésére irányuló uniós erőfeszítések támogatása érdekében a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezésének összehangolt aktiválását ajánlotta, és ezt a javaslatot az Európai Tanács a 2025. március 6-i ülésén üdvözölte.

(13)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján 10 Ausztria GDP-arányos költségvetési hiánya a 2023. évi 2,6 %-ról 2024-ben 4,7 %-ra nőtt, míg a GDP-arányos államadósság a 2023. év végi 78,5 %-ról 2024 végére 81,8 %-ra emelkedett. A Bizottság számításai szerint ezek a fejlemények 2024 vonatkozásában a nettó kiadások 8,7 %-os növekedésének felelnek meg. A Bizottság becslései alapján a nemzeti és az uniós finanszírozású kiadásokat egyaránt magában foglaló költségvetési irányvonal 11 2024-ben expanzív volt, a GDP 2,3 %-ának megfelelő mértékben. A Bizottság 2025. június 4-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 12 fogadott el. Az említett jelentés értékelte Ausztria költségvetési helyzetét, mivel az államháztartási hiány 2024-ben meghaladta a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy ezen értékelés fényében, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdése szerinti véleményének mérlegelését követően a Bizottság fontolóra veszi, hogy javaslatot tegyen túlzotthiány-eljárás megindítására Ausztria tekintetében, ajánlva, hogy a Tanács a 126. cikk (6) bekezdése értelmében fogadjon el a túlzott hiány fennállását megállapító határozatot.

(14)Az elért eredményekről szóló éves jelentés szerint az Ausztria költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2025-ben a reál-GDP –0,3 %-os növekedésével számol, míg a HICP-infláció 2025-ben 2,8 % lesz. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2025-ben 0,3 %-kal csökken, 2026-ban pedig 1,0 %-kal nő, a HICP-infláció pedig 2025-ben 2,9 %, 2026-ban 2,1 % lesz.

(15)Az elért eredményekről szóló éves jelentés szerint az államháztartási hiány 2025-ben várhatóan a GDP 4,5 %-ára csökken, míg a GDP-arányos államadósság 2025 végére 84,7 %-ra nő. Ezek a fejlemények azt jelentik, hogy a nettó kiadások 2025-ben 1,6 %-kal nőnek. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése 2025-re a GDP 4,4 %-ának megfelelő költségvetési hiányt prognosztizál. A hiány 2025. évi csökkenése főként a konszolidációs csomag végrehajtását tükrözi, ugyanakkor az infláció indexálása és az elöregedéssel kapcsolatos egyéb költségek miatt az állami bérekre, nyugdíjakra és szociális kiadásokra fordított megnövekedett kiadások továbbra is jelentős hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság számításai szerint ezek a fejlemények 2025 vonatkozásában a nettó kiadások 2,0 %-os növekedésének felelnek meg. A Bizottság becslései alapján a nemzeti és az uniós finanszírozású kiadásokat egyaránt magában foglaló költségvetési irányvonal 2025-ben restriktív lesz, a GDP 1,3 %-ának megfelelő mértékben. A GDP-arányos államadósság 2025 végére várhatóan 84,0 %-ra nő.

(16)A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott államháztartási kiadások nagysága 2025-ben a GDP 0,1 %-a lesz, és 2024-ben is a GDP 0,1 %-a volt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaival finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat tesznek lehetővé anélkül, hogy közvetlen hatást gyakorolnának Ausztria államháztartási egyenlegére vagy államadósságára.

(17)Ausztriában az államháztartási védelmi kiadások 2021 és 2023 között stabilan a GDP 0,6 %-át tették ki 13 . A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint a védelmi kiadások várhatóan 2024-ben a GDP 0,7 %-át, 2025-ben pedig 0,8 %-át teszik ki. Ez 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékpontos növekedésnek felel meg.

(18)A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint Ausztriában a nettó kiadások 2025-ben várhatóan 2,0 %-kal nőnek. A Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése alapján Ausztria nettó kiadásainak növekedése 2025-ben várhatóan nem éri el az Ausztria által a tervben vállalt maximális növekedési rátát.

(19)Az elért eredményekről szóló éves jelentés nem tartalmaz a 2025 utáni időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzéseket. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése 2026-ban a GDP 4,2 %-ának megfelelő államháztartási hiányt valószínűsít. Ezek a fejlemények azt jelentik, hogy a nettó kiadások 2026-ban 2,3 %-kal nőnek. A Bizottság becslései alapján a nemzeti és az uniós finanszírozású kiadásokat egyaránt magában foglaló költségvetési irányvonal 2026-ban restriktív lesz, a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben. A GDP-arányos államadósság a Bizottság szerint 2026 végére várhatóan 85,8 %-ra nő.

(20)Ausztria középtávú terve meghatározza a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat. Ezek magukban foglalják a helyreállítási és rezilienciaépítési terv meglévő és megerősített intézkedéseit, például az oktatáshoz való hozzáférés javítását („Chancenbonus”), valamint olyan további reformokat és beruházásokat, mint például a tényleges nyugdíjkorhatár emelése, a továbbképzési szabadság reformja és a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulásának növelése.

A legjelentősebb szakpolitikai kihívások

(21)Ausztria egészségügyi, tartós ápolási-gondozási és nyugdíjrendszerei növekvő költségvetési nyomással néznek szembe az elöregedéssel összefüggésben. Az ország viszonylag alacsony, törvényben előírt és tényleges nyugdíjkorhatára magas nyugdíjköltségekhez vezet, amelyek az előrejelzések szerint 2030-ra a GDP 15 %-án tetőznek, majd kismértékben csökkennek. A korábbi reformok ellenére Ausztriában a tényleges nyugdíjkorhatár továbbra is az uniós átlag alatt van. A közelmúltban végrehajtott, nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések szerények voltak, különösen a várható élettartam növekedéséhez képest, és a korengedményes nyugdíjazás korlátozására irányuló új tervek csak korlátozott mértékben segíthetnek a tényleges nyugdíjkorhatár megemelésében. A népesség elöregedése az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás finanszírozására is terhet ró. 2070-re az egészségügyi kiadások a 2024. évi 7,8 %-ról várhatóan a GDP 8,9 %-ára emelkednek, ami az uniós átlagos növekedés kétszerese, míg a tartós ápolás-gondozás költségei ugyanebben az időszakban a GDP 1,6 %-áról 3,1 %-ára emelkedhetnek. A 2023. évi egészségügyi reform célja az alapellátás fellendítése és a kórházi ápolásra való rászorultság csökkentése volt, de az alapellátás továbbra is fejletlen, továbbra is vannak átfedések a szolgáltatások között, és a kiadási célokat nem tartják be. Hiányoznak a hatékony szabályozási intézkedések, valamint a finanszírozási és kiadási felelősségi körök összehangolása, ami hozzájárul ahhoz a helyzethez, hogy a régiók és a társadalombiztosítás gyakran túllépik az elfogadott éves kiadási felső határokat. A tartós ápolás-gondozás terén a közelmúltbeli reformok javították a munkakörülményeket és a családi gondozók támogatását, de nem foglalkoztak a költségvetési fenntarthatósággal. A közkiadásokat az intézményi gondozás dominálja, bár az otthoni gondozás sok esetben költséghatékonyabb. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseket tartalmaz az alapellátás támogatására és a tartós ápolás-gondozás célalapú irányításának végrehajtására.

(22)Ausztria költségvetési kerete a szövetségi és regionális hatóságok közötti kormányközi transzferek összetett rendszerén alapul, ami korlátozza a közkiadások hatékonyságát. Az alacsony szintű adózási autonómia miatt a szövetségi államok nagymértékben a megosztott bevételekre támaszkodnak, nem pedig saját forrásaikra – 2024-ben a teljes állami bevételnek csak kis része származott szubnacionális forrásokból. Ugyanakkor az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás és a tömegközlekedés, részben a szövetségi tartományok és az önkormányzatok finanszírozzák. A demográfiai változások és a zöld átállás tovább súlyosbítja a szövetségi tartományokra és az önkormányzatokra nehezedő költségnyomást, amelyek saját forrásokból származó bevételei nem követik a kiadások dinamikáját.

(23)Az adószerkezet továbbra is túlnyomórészt a munkából származó jövedelemre és a fogyasztásra épül. 2023-ban Ausztriában volt a negyedik legmagasabb az adó GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban, és a munkát terhelő adóék jelentős volt (2024-ben az ötödik legmagasabb az EU-ban) 14 . 2023 óta a személyi jövedelemadó adósávjai az inflációt követik, meggátolva az adóéknek a hideg progresszió miatti további növekedését. Az adószerkezetben azonban továbbra is tartós strukturális kihívások állnak fenn, melyek megoldásra várnak. A növekedést és foglalkoztatást jobban ösztönző adók fokozott kihasználása elősegítheti a szükséges költségvetési mozgástér megteremtését és javíthatja az egész adórendszert.

(24)Ausztriában felgyorsult a kohéziós politikai programok végrehajtása, azaz az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) és az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) nyújtott támogatásokból finanszírozott programok végrehajtása. Továbbra is törekedni kell a programok gyors végrehajtására, ugyanakkor ügyelni kell a gyakorlati hatásuk maximalizálására is. Ausztria a kohéziós politikai programjai keretében már jelenleg is tesz lépéseket a versenyképesség javítása és a növekedés fellendítése érdekében. Ugyanakkor Ausztria továbbra is kihívásokkal néz szembe, többek között a versenyképességgel, a megfizethető lakhatással, a készségekkel és az aktív befogadással kapcsolatban. Az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban Ausztriának a kohéziós politikai alapok félidős felülvizsgálatának részeként felül kell vizsgálnia az egyes programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat. A Bizottság 2025. április 1-jén elfogadott javaslata 15 értelmében 2025. március 31. utánra tolódott az a határidő, amelyen belül az egyes programok tekintetében esedékes félidős felülvizsgálat eredményeinek értékelését be kell nyújtani. A javaslat emellett rugalmassági mechanizmusokat biztosít a programok végrehajtásának felgyorsításához, valamint ösztönzőket ad a tagállamoknak ahhoz, hogy kohéziós politikai forrásokat különítsenek el öt, uniós szinten kiemelt stratégiai területre, nevezetesen a stratégiai technológiai versenyképességre, a védelemre, a lakhatásra, a vízgazdálkodás rezilienciájára és az energetikai átállásra.

(25)A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) lehetőséget kínál az egyik legfontosabb uniós stratégiai prioritásba történő beruházásra, és ezáltal az EU versenyképességének fokozására. A STEP végrehajtása 11 meglévő uniós alap keretében valósul meg. A tagállamok az InvestEU programhoz is hozzájárulhatnak a kiemelt területeken megvalósuló beruházások támogatása céljából. Ausztria élhetne az ezen kezdeményezések nyújtotta lehetőségekkel a kritikus technológiák – többek között a tiszta és erőforrás-hatékony technológiák – fejlesztésének vagy gyártásának támogatására.

(26)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok által kezelt gazdasági és szociális kihívásokon felül Ausztria számos további kihívással néz szembe az államháztartás fenntarthatóságával, a munkaerőpiaccal, az üzleti dinamikával és a versenyképességgel, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségével és a magas energiaárakkal kapcsolatban.

(27)Bár számos finanszírozási eszköz áll rendelkezésre, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások kockázatfinanszírozása továbbra is korlátozó tényező. A helyi kockázati- és növekedésitőke-piac pozitív tendenciát mutat: a kockázatitőke-piac 2021–2023 között a GDP 0,08 %-ára nőtt, de még nem eléggé fejlett. A korlátozott kockázatitőke-finanszírozást részben az intézményi befektetők, köztük a nyugdíjalapok alacsony részvétele okozza. A 2007–2023-as időszakban évente bevont magántőke- és kockázatitőke-alapok csupán 1 %-ot tesznek ki, ami jelentősen elmarad a vezető tagállamoktól.

(28)Ausztria viszonylag magas K+F-kiadásai (2023-ban a GDP 3,26 %-a), valamint a tudomány és a vállalkozások közötti szoros együttműködés nem tükrözi kellőképpen a piacképes megoldásokat és az üzleti dinamizmust. A tudásintenzív szolgáltatásokban dolgozók aránya 39,8 % volt, ami valamivel alacsonyabb a 2022. évi 40,8 %-os uniós átlagnál. Az ország elmarad az EU leginnovatívabb tagállamaitól abban is, hogy a csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások exportjából hazai hozzáadott értéket teremtsen. Az innováció állami támogatása – főként a K+F adókedvezmények révén – általában a fokozatos innovációra összpontosít a meglévő ágazatokban. A szabadalmaztatási tevékenység gyengülése elmúlt évtizedben, valamint a szövetségi államok K+F-kiadásai között továbbra is fennálló jelentős különbségek miatt Ausztria nem tudja teljes mértékben kihasználni azt a képességét, hogy az innovációból nagyobb gazdasági haszonra tegyen szert. A meglévő támogatási rendszerek szisztematikusabb felülvizsgálata növelheti az innovációs rendszer hatékonyságát.

(29)A digitális technológiák vállalkozásokba való integrálásának előmozdítása tovább erősítené a versenyképességet. Annak ellenére, hogy előrelépés történt a számítási felhő alkalmazása terén, mivel a vállalkozások 35,6 %-a használ felhőalapú technológiákat, Ausztria elmarad a 38,9 %-os uniós átlagtól, ami azt jelzi, hogy ezen a területen van lehetőség a növekedésre. Az adatelemzés bevezetése továbbra is kihívást jelent, mivel az osztrák vállalkozásoknak csupán 23,9 %-a alkalmaz ilyen technológiákat, ami jelentősen elmarad a 33,2 %-os uniós átlagtól. A célzott intézkedések – többek között a pénzügyi ösztönzők, a felhő- és adatinfrastruktúra támogatása, valamint a digitális készségekbe való beruházás – jelentősen felgyorsíthatják a fejlett technológiák bevezetését, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében.

(30)Az osztrák fogyasztókat hátrányosan érinti a verseny hiánya egyes ágazatokban, ami hozzájárul a magasabb árakhoz. Az új versenytársak piacra lépésének akadályai, a területi ellátás szűkösségei, valamint egyes szakmák és szolgáltatók túlzott szabályozási korlátozása akadályozza a versenyt és növeli a fogyasztói árakat.

(31)A versenyképességi iránytűben meghatározottak szerint valamennyi uniós, nemzeti és helyi intézménynek komoly erőfeszítéseket kell tennie a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív eljárások felgyorsítása érdekében. A Bizottság ambiciózus célokat tűzött ki e tekintetben: átfogóan legalább 25 %-kal, a kkv-k esetében pedig legalább 35 %-kal kívánja csökkenteni az adminisztratív terheket. A Bizottság továbbá új eszközöket hozott létre e célok elérése érdekében, ideértve a meglévő uniós jogszabályok szisztematikus stressztesztjét és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd javítását. E törekvés jegyében Ausztriának is lépéseket kell tennie. A vállalkozások 51 %-a úgy véli, hogy az adminisztratív eljárások összetettsége problémát jelent ausztriai üzleti tevékenységük szempontjából 16 . Az engedélyezési eljárások felgyorsítása és az adminisztráció összetettségének csökkentése – különösen a kkv-k esetében – a versenyképesség növelésének másik mozgatórugója. Az engedélyezési eljárások gyakran indokolatlanul késleltetik az ipari projekteket, és általában a kérelmezés időpontjától számított 22–23 hónapig tartanak. Az ehhez hozzájáruló egyik fő tényező a digitális eszközök korlátozott használata, mivel a kommunikáció továbbra is nagymértékben támaszkodik a dokumentumok fizikai benyújtására. Az engedélyezés felgyorsítása olyan lehetőségek bevezetésével érhető el, mint az előkészítő építési munkák korai megkezdése, a nyilvános kifogásokra vonatkozó egyszerűsített eljárások, valamint a nem alapvető fontosságú dokumentációnak az eljárás későbbi szakaszaira való halasztása. Összességében Ausztria adminisztratív és szabályozási terhei magasak, mivel a vállalkozások szabályozása gyakran az uniós átlagnál nagyobb akadályt jelent a beruházások számára.

(32)Ausztria jelentős előrelépést tett a tiszta energiára való átállás felé vezető úton, és megerősítette energiabiztonságát azáltal, hogy 2025 elejéig teljesen megszünteti az orosz gázimportot. Ausztria azonban energiaszükségletének 65 %-a tekintetében továbbra is az importra, különösen az olajra és a gázra támaszkodik. Az energiaárak jelentősen emelkedtek, a nagyfogyasztókra vonatkozó villamosenergia-ár 2023-ban a hetedik legmagasabb volt az EU-ban. Ez hatással van az árversenyképességre, különösen az energiaigényes iparágakban. A megújuló energiaforrások elmúlt néhány évben tapasztalt jelentős bővülése és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2030-ig teljesítendő ambiciózus célok szükségessé teszik a hálózat sürgős bővítését és korszerűsítését, valamint az energiarendszer rugalmassá tételét. Ehhez több beruházásra és nagyobb gyorsaságra van szükség, hogy a további megújulóenergia-termelést integrálni lehessen a rendszerbe. A hálózatbővítés költségeit a rendszerhasználók viselik. A hálózati díjak 2025 januárjában átlagosan 19 %-kal emelkedtek, többek között a folyamatban lévő beruházások finanszírozása érdekében. Nem haladt előre a villamosenergia-piacról szóló új törvénnyel (ELWG) kapcsolatos munka, amely lehetővé tenné a hálózati díjak reformját, az energiarendszer rugalmasabbá tételét vagy az energiavásárlási megállapodások alkalmazásának ösztönzését. Jelenleg Ausztriában korlátozottak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó energiavásárlási megállapodások, és mindössze 0,1 GW-ra kötöttek szerződést.

(33)Az Ausztria teljes energiafogyasztásának 40,8 %-át kitevő megújuló energia jelentős és egyre növekvő részarányt képvisel. A megújuló energia és az ahhoz szükséges infrastruktúra elterjedésének további felgyorsítása terén elért eredmények azonban megakadtak. Különösen Ausztria „nettó zéró” technológiájának elterjedését hátráltatják még mindig összetett és hosszadalmas adminisztratív eljárások.

(34)Ausztria az előrejelzések szerint jó úton halad kibocsátáscsökkentési céljának elérése felé, de 2024-ben a dekarbonizáció üteme lelassult az előző évhez képest. A kibocsátások várhatóan csak 3,7 %-kal csökkennek a 2023. évi 6,5 %-hoz képest. Az osztrák ipari ágazatot magas energiaintenzitás jellemzi, és a dekarbonizációja lassan halad. Tekintettel arra, hogy számos vállalat küzd a jelentős energiaár-emelkedések elnyelésével, az energiahatékonyság javítása fontos mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig a versenyképesség fokozása szempontjából. Bár a legtöbb ágazat előrelépést tett e tekintetben, a közlekedés dekarbonizációja továbbra is lemaradásban van. 2023-ban a közlekedési ágazat végsőenergia-fogyasztása ténylegesen 1 %-kal nőtt az előző évhez képest. Ennek kezelése érdekében a 2024. évi nemzeti energia- és klímaterv további intézkedéseket javasol, amelyek lehetővé teszik Ausztria számára vállaláselosztási céljainak elérését, de ezek sikere ezen intézkedések határozott és teljes körű végrehajtásától függ.

(35)Ausztriában a munkát terhelő adók és a társadalombiztosítási járulékok a legmagasabbak között vannak az EU-ban, ami akadályozza a munkahelyteremtést és a munkaerőpiaci részvételt. Az elmúlt évtizedben az egy főre jutó tényleges heti munkaórák átlagos száma 35,8 óráról 33,6 órára csökkent. A többi tagállamban tapasztalható tendenciával szemben a részmunkaidős foglalkoztatás már így is magas aránya 2019 óta 2 százalékponttal nőtt. A 2024-es 30,6 %-kal a részmunkaidős foglalkoztatás aránya továbbra is csaknem kétszerese az uniós átlagnak (17,1 %). A munkát terhelő magas adóék nem ösztönzi a hosszabb munkaidőt, ami hozzájárul a munkaerőhiányhoz és korlátozza a gazdasági potenciált.

(36)A részmunkaidőben dolgozó nők aránya az egyik legmagasabb az EU-ban. Ez a nem fizetett ápolási-gondozási munkában való magas szintű részvételüket, valamint a megfizethető és magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás elégtelen rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét is tükrözi. A kisgyermekkori nevelés és gondozás elérhetőségének bővítésére irányuló erőfeszítések ellenére a formális kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő 3 év alatti gyermekek aránya továbbra is jóval az uniós átlag alatt van. Ehhez társulnak a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz szükséges férőhelyek rendelkezésre állása terén mutatkozó regionális különbségek, valamint a munkaerőhiány.

(37)Jóllehet az idősebb (55 és 64 éves közötti) munkavállalók foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett és 2024-ben elérte az 58,8 %-ot, továbbra is jóval a 65,2 %-os uniós átlag alatti. Az idősebb munkavállalók nehezen tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra, ennek okai a korlátozott digitális készségektől az idősebb munkavállalókkal kapcsolatos előítéletekig terjednek. Ausztriában az alacsonyan képzett, csupán a kötelező alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező személyek különösen kiszolgáltatottak, és ők teszik ki a munkanélküliek legnagyobb részét. Hasonlóképpen, a migráns hátterűek és a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők kevésbé sikeresek a munkaerőpiacon, és egyedi akadályokba ütköznek a munkaerőpiacra való belépés során. Ezt súlyosbítják a nem megfelelő nyelvi készségekkel és a képesítések korlátozott elismerésével kapcsolatos kihívások.

(38)Az OECD 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja (PISA) szerint nőtt a tanulók alulteljesítése az alapkészségek elsajátítása terén, különösen a migráns és/vagy hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők vagy a külföldön születettek esetében. A megfelelő nyelvi készségekkel nem rendelkező, migráns és/vagy hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók növekvő aránya kihívást jelent a tanárok számára. Emellett a tanárhiány további akadályt jelent az oktatási eredmények javítása szempontjából. Ezenkívül az iskolai tanulók alapkészségeinek romlása a felnőttkorban is tapasztalható, különösen a migráns és/vagy hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők körében. Bár Ausztria továbbra is számos reformot hajt végre oktatási rendszere teljesítményének javítása érdekében, a készséghiány kezeléséhez kulcsfontosságú, hogy a gyermekek oktatásától a felnőttkori tanulásig minden szakaszban megerősítsék az alap- és a STEM-készségek fejlesztését.

(39)A szakképzett munkavállalók hiánya továbbra is szűk keresztmetszetet jelent Ausztria növekedési potenciálja szempontjából. A vállalatok 72 %-a szerint ez a beruházások egyik fő akadálya 17 . Különösen a zöld készségek hiánya akadályozza a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok versenyképességét, és azzal a veszéllyel jár, hogy Ausztria késve éri el éghajlat-politikai céljait. Emellett jelenleg nincs kifejezett stratégia a karbonintenzív iparágakban várható munkahely-megszűnésének kezelésére, mivel Ausztria a nulla nettó kibocsátású gazdaság felé halad. A meglévő továbbképzési programok fellendítése felszabadíthatja a kiaknázatlan munkaerő-kínálatot, és fellendítheti Ausztria „nettó zéró” iparát. A nagyszabású dekarbonizációs erőfeszítések által negatívan érintett foglalkozásokban dolgozó és az ilyen régiókban élő egyének célzott támogatása különösen elengedhetetlen a zöld átállás széles körű köztámogatásának biztosításához.

(40)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács 2025-ben azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2025. évi ajánlás végrehajtása érdekében. Ausztria esetében a 2., 3. és 5. ajánlás hozzájárul a versenyképességre vonatkozó első euroövezeti ajánlás végrehajtásához, az 1., 4. és 5. ajánlás a rezilienciáról szóló második euroövezeti ajánlás végrehajtásához, az 1. ajánlás pedig a 2025. évi ajánlásban meghatározott, a makrogazdasági és pénzügyi stabilitásra vonatkozó harmadik euroövezeti ajánlás végrehajtásához,

AJÁNLJA, hogy Ausztria 2025-ben és 2026-ban hozzon intézkedéseket a következők szerint:

1.Az Európai Tanács 2025. március 6-i következtetéseivel összhangban növelje a védelmi kiadásokat és erősítse az általános védelmi készültséget. Igazodjon a Tanács által a nettó kiadásokra vonatkozóan [dátum]-án/-én ajánlott maximális növekedési rátákhoz. A Tanács [dátum]-i ajánlásának megfelelően hajtsa végre a meghosszabbított kiigazítási időszakot alátámasztó reformokat és beruházásokat. Hozzon határozott intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése érdekében, többek között az egészségügyi ellátás, a tartós ápolás-gondozás és a nyugdíjrendszerek költségvetési fenntarthatóságának javítása révén, például a kihasználatlan kórházi infrastruktúra észszerűsítésével, az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás költséghatékonyságának javításával, a kiadások ellenőrzésének megerősítésével és a tényleges nyugdíjkorhatár jelentős emelésével. Egyszerűsítse és észszerűsítse a költségvetési kapcsolatokat és feladatköröket a kormányzati szintek között, valamint biztosítsa a finanszírozási és kiadási feladatkörök egyértelmű összehangolását. Javítsa az adószerkezetet a munkát terhelő magas adóék csökkentése, továbbá az inkluzív és fenntartható növekedés nehéz költségvetési helyzetben történő támogatása érdekében.

2.Tekintettel az (EU) 2021/241 rendelet szerinti reformok és beruházások időszerű végrehajtására alkalmazandó határidőkre, biztosítsa a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv hatékony végrehajtását. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok (ERFA, IÁA, ESZA+) végrehajtását, adott esetben építve a félidős felülvizsgálat által kínált lehetőségekre. A versenyképesség javítása érdekében optimálisan vegye igénybe az uniós eszközöket, többek között az InvestEU és a Stratégiai Technológiák Európai Platformja által biztosított lehetőségeket.

3.Mozdítsa elő az üzleti dinamizmust, valamint a fiatal vállalkozások létrehozását és növekedését, többek között a kockázati és növekedési tőkéhez való jobb hozzáférés biztosítása és az intézményi befektetők tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökbe való befektetése előtt álló akadályok felszámolása révén. Javítsa a magas szintű K+F beruházások piacképes megoldásokba való átültetését, és fokozza a (fejlett) digitális technológiák vállalatok általi használatát. Egyszerűsítse a szabályozást, csökkentse az adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében, gyorsítsa fel az engedélyezési eljárásokat és erősítse meg a versenyt az árak csökkentése érdekében.

4.Kezelje a magas energiaköltségeket, többek között a villamosenergia-törvény reformja, az energiarendszer rugalmasságának javítása és az energiavásárlási megállapodások ösztönzése révén. Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függést, és gyorsítsa fel a megújuló energia elterjedését és a szükséges infrastruktúra kiépítését, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a felgyorsításra alkalmas célterületek létrehozása révén. Csökkentse még jobban a kibocsátásokat, különösen a közlekedési ágazatban és az ipari dekarbonizáció előmozdítása révén. Javítsa az energiahatékonyságot.

5.Hozzon létre ösztönzőket a ledolgozott munkaórák számának és a nők teljes munkaidős munkaerőpiaci részvételének növelésére, többek között a gyermekgondozási szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása révén. Javítsa az idősebb munkavállalók és a hátrányos helyzetű csoportok – például az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők és a migráns háttérrel rendelkezők – munkaerőpiaci eredményeit, és fiatal kortól kezdve – már az iskolában – növelje az alapkészségek szintjét. Fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj.
(2)    Az (EU) 2024/1263 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott „nettó kiadás”: i. a kamatkiadások, ii. a diszkrecionális bevételi intézkedések, iii. az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, iv. az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, v. a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint vi. az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadás.
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj).
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/435/oj).
(5)    A Tanács végrehajtási határozata (2021. július 13.) Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról (10159/2021).
(6)    A Tanács végrehajtási határozata (2023. november 7.) az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i végrehajtási határozat módosításáról (14472/2023).
(7)    A Tanács ajánlása [xxx] Ausztria nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról (HL …).
(8)    A Tanács ajánlása (2025. május 13.) az euroövezet gazdaságpolitikájáról (HL C, C/2025/2782, 2025.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/2782/oj ).
(9)    Az elért eredményekről szóló 2025. évi jelentések a következő internetcímen érhetők el: https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-and-fiscal-governance/stability-and-growth-pact/preventive-arm/annual-progress-reports_en
(10)    Eurostat – Euromutatók, 2025.4.22.
(11)    A költségvetési irányvonal az államháztartás mögöttes költségvetési pozíciójában bekövetkezett éves változás mérőszáma, amely a nemzeti és az uniós finanszírozású költségvetési intézkedések összesített hatásából eredő gazdasági impulzust tükrözi. A költségvetési irányvonal i. a középtávú potenciális növekedés és ii. a diszkrecionális bevételi intézkedéseket nem tartalmazó elsődleges kiadások változása közötti különbözetként mérhető, de az elsődleges kiadások tartalmazzák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások (grants) által finanszírozott kiadásokat.
(12)    A Bizottság jelentése – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés, 2025. június 4., COM(2025) 615 final.
(13)    Eurostat, Kormányzati kiadások a kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) szerint.
(14)    OECD (2025), Taxing Wages 2025 (A bérek adóztatása 2025-ben).
(15)    Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács rendelete az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1056 rendeletnek a félidős felülvizsgálat keretében egyes stratégiai kihívások kezelésére irányuló egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról, COM(2025) 123 final.
(16)    „Businesses' attitudes towards corruption in the EU” („A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az EU-ban”), Eurobarométer gyorsjelentés (2024. április).
(17)     Az EBB 2024. évi beruházási felmérése – Ausztria : 17. o.