(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Franciaország 2024. október 31-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra a határidőnek az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke szerinti meghosszabbítását követően került sor, miután a Bizottsággal történt megállapodás értelmében Franciaország számára biztosították a lehetőséget, hogy az újonnan kinevezett kormány szilárd politikai kötelezettségvállalásán alapuló tervet nyújtson be. A parlament december 5-i bizalmatlansági szavazását követően azonban 2024. december 23-án új kormány kinevezésére került sor. A miniszterelnök 2025. január 14-én bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy 2025-re a GDP 5,4 %-ának megfelelő új hiánycélt tűz ki – amely magasabb a GDP 5,0 %-ában meghatározott korábbi célértéknél –, továbbá megismételte az amelletti elkötelezettséget, hogy a hiányt 2029-re a GDP 3 %-a alá csökkentik. Franciaország 2025. január 16-án az államkincstár főigazgatója által küldött levélben kérte a Franciaország középtávú tervét jóváhagyó ajánlás és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló nettó kiadási pálya kiigazítását annak érdekében, hogy az tükrözze az új hiánycélt. A levél más költségvetési változókra vonatkozó aktualizált értékeket nem tartalmaz.

(6)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Franciaországnak a referenciapályát (5). A Bizottság a referenciapályát 2024. október 31-én közzé is tette (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikke d) pontjának, valamint 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is.

Franciaország referenciapályája szerint – a Bizottságnak a 2024. júniusban továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló feltételezései alapján, és hétéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez mind a kiigazítási időszak (2025–2031), mind a terv tárgyidőszaka (2025–2029) során a nettó kiadások évi 1,6 %-os átlagos növekedésének felel meg.

1. táblázat: A Bizottság által Franciaország részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya

(7)

Franciaország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 októberében szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a következők álltak: a Franciaország által tervezett nettó kiadási pálya és az azt alátámasztó feltételezések (különösen a potenciális növekedés, a reál-GDP, a GDP-deflátor és a költségvetési multiplikátor tervezett pályája); a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó tervezett reform- és beruházási kötelezettségvállalások, melyek többek között a közelmúltbeli munkaerőpiaci reformoknak a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében történő kiegészítésére, az újraiparosításnak és a versenyképességnek a kutatás és az innováció támogatása és az üzleti környezet egyszerűsítése révén történő megerősítésére, a zöld átmenet felgyorsítására és az államháztartási gazdálkodás javítására irányulnak, és egyúttal az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást, valamint a méltányos zöld és digitális átmenettel, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritások megvalósítását célozzák.

(8)

A terv nem számol be arról, hogy a benyújtás előtt konzultációra került volna sor az érintett nemzeti érdekelt felekkel (köztük a szociális partnerekkel).

(9)

Az Államháztartási Főtanács (Franciaország független költségvetési intézménye) véleményt nyilvánított a többéves nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről. A Főtanács arra a következtetésre jutott, hogy a kormány által a vélemény elkészítésekor szolgáltatott információk nem voltak elegendőek ahhoz, hogy értékelni lehessen a középtávú tervben meghatározott többéves pálya megalapozottságát, különösen ami a növekedés 2025 utáni összetételét, az államháztartás pályáját, illetve a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításának alátámasztására szolgáló reformokat és beruházásokat illeti. A rendelkezésre álló információk alapján azonban a Főtanács úgy ítélte meg, hogy a potenciális GDP-re vonatkozó forgatókönyv és a kibocsátási rés, bár még mindig kissé optimista, a korábbi becslésekhez képest észszerű, míg a tényleges növekedésre vonatkozó forgatókönyv továbbra is optimista. A Főtanács ismételten hangsúlyozta, hogy Franciaországnak tiszteletben kell tartania a középtávú tervben meghatározott pályát, miközben továbbra is finanszíroznia kell a kiemelt beruházásokat és meg kell őriznie a növekedési potenciált.

(10)

A tervet 2024. október 21-én terjesztették a nemzeti parlament elé.

(11)

A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt Franciaországban túlzott hiány áll fenn (7).

A Tanács a jelen ajánlással egyidejűleg az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló ajánlást fogadott el a Franciaországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. Az említett ajánlásoknak az új gazdasági kormányzási keretre való áttéréshez igazodó és az által indokolt, egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.

(12)

Franciaország 2024. október 23-án benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (8). A parlament bizalmatlansági szavazását követően felfüggesztették a 2025. évre szóló költségvetés-tervezet elfogadásának folyamatát. A 2025-re vonatkozó új költségvetés elfogadásáig egy, a parlament által 2024 decemberében elfogadott speciális törvény lehetővé teszi az állam számára, hogy adókat szedjen be, valamint azt, hogy az állam és a társadalombiztosítási szervek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsássanak ki 2025-ben. Mindemellett egy, a kormány által 2024. december 30-án elfogadott rendelet lehetővé teszi a 2024. évi költségvetés 2025-re történő átvitelét.

(13)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Franciaországhoz (9).

(14)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(15)

Franciaországban 2023-ban 0,9 %-kal nőtt a gazdaság, ami a magánfogyasztásnak és a nettó export pozitív hozzájárulásának tudható be. A Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a gazdaság 1,1 %-os bővülésére lehet számítani, a továbbra is élénk nettó exportnak, valamint az állami fogyasztás és a beruházások támogató hatásának köszönhetően. 2025-ben a reál-GDP az előrejelzés szerint csak 0,8 %-kal nő, mivel a restriktív költségvetési irányvonal várhatóan visszafogja a gazdasági tevékenységet. A magánfogyasztás várhatóan a dezinfláció és a reálbér-növekedés támogató hatása ellenére is visszafogott marad, miközben a lazább monetáris politika késleltetett hatásai, valamint a gazdasági és szakpolitikai bizonytalanság továbbra is negatív nyomást gyakorolnak majd a magánberuházásokra. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,4 %-kal nő, mivel a kisebb mértékű költségvetési kiigazítás és a hitelköltségek további csökkenése az előrejelzések szerint ösztönzi majd a belföldi magánkeresletet és a magánberuházásokat. Az előrejelzés időszakában (2024–2026) Franciaország potenciális GDP-növekedése várhatóan kismértékben lassulni fog a munkaerőpiac csökkenő hozzájárulása miatt. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 7,3 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 7,4 %, 2025-ben 7,5 %, 2026-ban pedig 7,6 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 5,3 %-ról 2024-ben 2,2 %-ra csökken, majd 2025-ben 1,6 %, 2026-ban pedig 1,7 % lesz.

(16)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Franciaország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 5,5 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 6,2 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 5,3 %-ára csökken, és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 5,4 %-ára nő. A Bizottság az előrejelzésében figyelembe vette Franciaország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány októberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 109,9 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 112,7 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 115,3 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 117,1 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(17)

Franciaország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és hét évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(18)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt, a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultáció és az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének g) pontjában előírt, a 11. cikkben említett konzultáció kivételével.

(19)

Franciaország a – hatóságoknak a 2025. január 16-i levelével kiegészített – tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2029-ig a nettó kiadások évi 1,1 %-os átlagos növekedését jelenti. Az alábbi értékelés figyelembe veszi ezt a kiigazított nettó kiadási pályát. Franciaország emellett reformokra és beruházásokra vonatkozó kötelezettséget vállal a kiigazítási időszak hét évre (2025–2031) történő meghosszabbítása céljából, így a kiigazítási időszakban a nettó kiadások tervezett átlagos növekedése 1,1 %.

A Bizottság által 2024. június 21-én megküldött referenciapályához képest a terv a kiigazítási időszakban (2025–2031) a nettó kiadások alacsonyabb átlagos növekedését irányozza elő.

A terv feltételezése szerint a potenciális GDP-növekedés 2024-től 2028-ig 1,2 % marad, majd 2029-ben 1,0 %-ra csökken. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedése a 2024. évi 2,3 %-ról 2025-ben 1,7 %-ra, majd a 2026 és 2029 közötti időszakban 1,6 %-ra csökken.

2. táblázat: A Franciaország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(20)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, a terv szerint az államadósság a 2024. évi 112,9 %-ról fokozatosan emelkedne és 2027-ben a GDP 116,5 %-át tenné ki, majd a kiigazítási időszak végére (2031) fokozatosan a GDP 113,5 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A terv szerint középtávon, azaz a kiigazítási időszak végét követő tíz évben az államadósság-ráta folyamatosan csökkenő tendenciát mutatna, és 2041-ben 100,9 % lenne.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Franciaország tervében

A terv értelmében tehát az adósságráta a kiigazítási időszak végére (2031) csökkenő pályára kerülne. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság a kiigazítási időszakot követő tíz évben csökkenni fog, a sztochasztikus előrejelzések szerint pedig az adósság csökkenésének kellően nagy a valószínűsége.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek. A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint az adósságállománynak a kiigazított nettó kiadási pályán alapuló, középtávú alakulása nem fog jelentősen eltérni az eredeti tervben foglaltaktól.

(21)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 6,1 %-ról 2029-re fokozatosan 2,8 %-ra, a kiigazítási időszak végére (2031) pedig 1,7 %-ra csökken. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2031) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2041-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek. A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint a költségvetési hiánynak a hatóságok levelében közölt kiigazított nettó kiadási pályán alapuló, középtávú alakulása nem fog jelentősen eltérni az eredeti tervben foglaltaktól.

(22)

A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás a tervben leírtak alapján az időszak elejére ütemezett, szemben az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában főszabályként előírt lineáris pályával. Ez a 2025-re tervezett jelentős konszolidációs erőfeszítést tükrözi. Emellett a terv első négy évében a költségvetési kiigazítás mértéke meghaladja a teljes kiigazítási erőfeszítéssel arányos mértéket.

Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában foglalt, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel. A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint a kiigazított nettó kiadási pályából következő költségvetési kiigazítás az időszak elejére ütemezett.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Franciaország tervében

(23)

A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra). A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint a kiigazított nettó kiadási pályából következő költségvetési kiigazítás továbbra is összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti minimális éves strukturális kiigazítással.

(24)

A prevenciós ághoz tartozó, az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény, amely azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan közös mozgástér álljon rendelkezésre a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest, 2030-tól alkalmazandó Franciaországra, mivel a terv szerint a hiány 2029-től csökken a GDP 3 %-a alá. A strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása tehát 2030-ban és 2031-ben nem lehet kevesebb a GDP 0,25 %-ánál, ha a strukturális hiány a megelőző években a GDP 1,5 %-a felett marad, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és makrogazdasági feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás mindkét évben meghaladja a GDP 0,25 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel. A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint a kiigazított nettó kiadási pályából következő költségvetési kiigazítás továbbra is eleget tesz a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedésnek.

(25)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 7. cikkével összhangban, mivel a terv szerint az államadósság a kiigazítási időszakban meghaladja a GDP 90 %-át, az adósságrátának évente átlagosan legalább 1 százalékponttal kell csökkennie mindaddig, amíg 90 % alá nem csökken, ezt követően pedig átlagosan 0,5 százalékponttal kell csökkennie. Mivel a terv szerint a hiány 2029-től lesz a GDP 3 %-a alatt, ezt a csökkenést a 2031. évre számították ki (a 2030-as szinthez képest), és 1,4 százalékpontot tesz ki (lásd a 3. táblázatot). Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az adósságfenntarthatósági védintézkedéssel. A francia hatóságok és a Bizottság saját számításai szerint az adósságállománynak a kiigazított nettó kiadási pályából következő alakulása továbbra is eleget tesz az államadósság fenntarthatóságára vonatkozó védintézkedésnek.

(26)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Franciaországnak továbbított feltételezésektől. A terv a következő tíz változó esetében tartalmaz eltérő feltételezéseket: a kiindulási pont (azaz a 2024. évi strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a tényleges GDP-növekedés, a kibocsátási rés, a nominális implicit kamatláb, a költségvetési multiplikátor, az SFA-tételek, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések, valamint a költségvetési egyenleg félrugalmassága. Emellett Franciaország az időszak elejére ütemezte a kiigazítást, és más képletet használt a nettó kiadások növekedésének kiszámításához. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése.

Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A terv 2024-re alacsonyabb strukturális elsődleges egyenleget, nevezetesen a GDP 3,6 %-ának megfelelő strukturális elsődleges hiányt feltételez, míg a Bizottság a 2024. tavaszi előzetes iránymutatásában a GDP 3,0 %-ának megfelelő strukturális elsődleges hiányra számított. Ez a kevésbé kedvező kezdeti költségvetési pozíció megjelenik a 2024-re vonatkozó magasabb (a terv szerint a GDP 6,1 %-ának megfelelő) költségvetési hiányban is, szemben a Bizottság tavaszi feltételezései szerinti, a GDP 5,3 %-ának megfelelő hiánnyal. Ez a módosítás és a tervben szereplő kapcsolódó, 2024-re vonatkozó aktualizált makrogazdasági feltételek a tavasz óta rendelkezésre álló, frissebb információkat tükrözik. A módosítás összhangban van az Európai Bizottság 2024. évi őszi előrejelzésével is. Következésképpen a feltételezések közötti ezen eltérés kellően megalapozottnak tekinthető. Önmagában nézve ez a feltételezések közötti különbség hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság feltételezéseihez képest a tervben alacsonyabb legyen a nettó kiadások átlagos növekedése a kiigazítási időszak során.

Mindent összevetve az óvatosabb feltételezések és a feltételezések közötti kellően megalapozott különbségek együttes hatása felülmúlja a potenciális GDP-növekedésre vonatkozó feltételezés hatását. Ezenkívül a feltételezések fennmaradó eltérései – bár nem mindig állnak összhangban az adósságfenntarthatósági elemzés közös keretével – nem gyakorolnak jelentős hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a referenciapályához képest alacsonyabb a tervben.

A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(27)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kiadáskorlátozás és a bevételt növelő diszkrecionális intézkedések révén fogják végrehajtani. A terv az időszak elejére ütemezett konszolidációt irányoz elő, amelynek keretében a GDP-arányos hiánynak a 3 %-os referenciaérték alá történő csökkentéséhez szükséges erőfeszítések mintegy egynegyedét egyetlen évben, 2025-ben tervezik megvalósítani. Ezt főként a kiadásoknak – a változatlan politikát feltételező forgatókönyvhöz viszonyított – visszafogásával érnék el, ami elsősorban a központi kormányzat szintjét érintené, de a közigazgatás valamennyi alszektorának hozzájárulásával. A terv által lefedett időszak alatt a kiadások visszafogására, valamint minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket a kiadások felülvizsgálatára és az állami intézkedések egyszerűsítésére vonatkozó megújított kötelezettségvállalások támogatnák. A bevételi oldalon bemutatott főbb kiegészítő intézkedések célja a társadalmi igazságosságnak és az adóztatás méltányosságának a fokozása, valamint az energiahatékonyság előmozdítása. Az intézkedések a legmagasabb jövedelmekre és a legnagyobb vállalatok nyereségére kivetett különadókra, egyes adókiadások csökkentésére és a környezeti szempontoknak az adózás területén történő fokozottabb érvényesítésére vonatkoznak.

Az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Ugyanakkor a tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtását kockázatok övezik, amelyek egyrészt a tervet alátámasztó makrogazdasági feltételezésekből erednek, melyek alapján a kiigazítási forgatókönyv a GDP-növekedés megugrásával számol, másrészt pedig abból az eshetőségből, hogy a kiadási felülvizsgálatokkal a feltételezettnél csak kisebb megtakarítások lesznek elérhetők.

Ezen túlmenően a kormány által 2024 októberében a nemzeti parlament elé terjesztett 2025-ös költségvetés meghatározza azon szakpolitikai intézkedések túlnyomó részét, amelyek révén teljesíteni tervezik a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást (10).

(28)

Franciaország a tervben kötelezettséget vállal a potenciális növekedés és a költségvetési fenntarthatóság javítását célzó reformok és beruházások végrehajtására, ezzel alátámasztva a költségvetési kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbítását.

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások a helyreállítási és rezilienciaépítési terv három meglévő kötelezettségvállalásából, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv két, további feltételekkel kiegészített kötelezettségvállalásából, valamint hat új reformból és beruházásból állnak (lásd még a II. mellékletet):

A munkanélküliségi biztosítás reformja. Ez az intézkedés szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (8. komponens: A munkahelyek védelme, ifjúság, fogyatékosság, szakképzés), és célja a stabil foglalkoztatáshoz való visszatérésre irányuló ösztönzők megerősítése, valamint a rövid távú szerződések és a munkanélküliségi időszakok váltakozásának korlátozása. A reform a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben már meglévő kötelezettségvállalás. Ez egy 2019-ben elfogadott jogalkotási csomagból állt, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében 2021-ben lépett hatályba. A csomag a juttatások kiszámítására vonatkozó intézkedéseket, valamint a munkáltatói hozzájárulásokat meghatározó „bonus-malus” intézkedést tartalmazott.

A kutatásprogramozásról szóló törvénnyel összefüggő reformok. Ez az intézkedés a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (6. komponens: Technológiai szuverenitás és reziliencia) meglévő kötelezettségvállalás, amely konkrétan „A kutatásprogramozásról szóló törvény strukturális szempontjai” elnevezésű intézkedésen keresztül valósul meg, és amelynek értelmében 2025 harmadik negyedévéig be kell mutatni, hogy miként növekedtek az állami kutatási kiadások 2020-hoz képest. A különböző rendelkezések a kutatásra és a felsőoktatásra vonatkoznak, és a kutatás finanszírozásának és szervezésének javítását, a tudományos kiválóság előmozdítását, a tudományos munkahelyek és karrierek vonzerejének növelését, valamint az állami kutatások eredményeinek a magánszektorba történő jobb beáramoltatását célozzák az állami kutatás és a magáninnováció, a gazdaság és a társadalom közötti kapcsolatok erősítése révén. A kutatásprogramozásról szóló törvény végrehajtása 2021 és 2030 között esedékes, így túlnyúlik a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időtartamán.

A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvénnyel összefüggő reformok. A 2023 első negyedévében elfogadott és hatályba léptetett törvény végrehajtásából eredő intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalás már szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (10. komponens: REPowerEU), és konkrétan „A megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvény” elnevezésű intézkedés révén valósul meg. A korábbi és jövőbeli végrehajtási rendeletek elfogadását követően a 2023–2030-as időszakban számos intézkedést terveznek végrehajtani, azzal az átfogó céllal, hogy Franciaországban felgyorsítsák a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedését, megvalósítsák Franciaország energetikai átállással kapcsolatos célkitűzéseit, valamint garantálják energiaellátásának biztonságát. Az intézkedés több csatornán keresztül valósul meg: nevezetesen az eljárások egyszerűsítése és a területtervezés felgyorsítása, a napenergiára (termikus, fotovoltaikus és agrovoltaikus rendszerekre) és a tengeri megújuló energiaforrásokra való összpontosítás, valamint az átfogó finanszírozási megoldások révén.

A „France 2030” többéves tervvel összefüggő beruházások. A beruházási tervnek része a PIA4 program (Programme d’Investissements d’Avenir – A jövő beruházásainak programja), és ez a kötelezettségvállalás kiegészíti a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (6. komponens: Technológiai szuverenitás és reziliencia) szereplő meglévő intézkedéseket, nevezetesen az „Innováció üzleti modelljeink rezilienciája érdekében” elnevezésű intézkedést, amely kulcsfontosságú digitális technológiák fejlesztésére irányuló beruházásokat támogat, valamint „Az innovatív vállalkozások támogatása” elnevezésű intézkedést, amely innovatív vállalkozások K+F-beruházásaihoz nyújt finanszírozást. 2024 negyedik negyedévére várhatóan mindkét intézkedést véglegesítik. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnél szélesebb hatókörrel rendelkező „France 2030” terv támogatja a termelési folyamatoknak a teljes értéklánc mentén – azaz az alapkutatástól az innovációig és az iparosításig – történő hosszú távú átalakítását az olyan stratégiai ágazatokban, mint az egészségügy, az energiaágazat és az aeronautika. A terv elősegíti továbbá az egyes területeken a K+F-kiadások tekintetében érzékelhető beruházási hiány megszüntetését, és így felgyorsítja a gazdaság zöldítését és digitalizációját. A terv a 2022–2026-os időszakra vonatkozik.

A közkiadások minőségének a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kötelezettségvállalásaihoz képest hatékonyabb kiadás-felülvizsgálatok révén történő értékeléséből eredő reformok. A tervben Franciaország kötelezettséget vállal a kiadások éves felülvizsgálatának megerősítésére az államháztartás valamennyi alszektorában. Ez a kötelezettségvállalás tehát „A közkiadások minőségének értékelése” elnevezésű intézkedésen keresztül kiegészíti a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben (7. komponens: Az állam, a területek, a vállalkozások és a kultúra digitalizációja) foglalt intézkedéseket. A 2025–2027-es időszakra a kiadások felülvizsgálatai nyomán összesített számszerűsített célértéket terjesztettek elő a közkiadások terén elérhető tartós megtakarításokra, valamint az adó- és szociális kiadások csökkentésére vonatkozóan (a „társadalombiztosítási járulékok minimálbérhez viszonyított általános csökkentésére vonatkozó reform” elnevezésű intézkedésen felül). A végrehajtás várhatóan a teljes kiigazítási időszakra szétterítve valósul meg, és azzal jár, hogy a kiadások felülvizsgálatának eredményeit ténylegesen és rendszeresen beépítik az éves költségvetési tervezetekbe, és ehhez kapcsolódóan éves nyomonkövetési jelentéseket tesznek közzé, bemutatva az azonosított és realizált megtakarításokat évekre lebontva és összesítve is.

A munkanélküliségi biztosításnak a szociális partnerek közötti tárgyalások nyomán történő reformja. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új intézkedés célja a munkanélküliségi biztosítás szabályainak további megreformálása a következő három évben, különösen az idősebb munkavállalók tekintetében, megőrizve ugyanakkor a 2019., 2021. és 2023. évi reformok eredményeit, és hozzájárulva azok pozitív költségvetési hatásának megerősítéséhez. A terv szerint 2025 közepétől kerülnek végrehajtásra a szociális partnerek közötti tárgyalásokból eredő új szabályok, és 2027 végéig értékelő jelentést kell készíteni a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó reformok kumulatív hatásairól.

A települési önkormányzatok foglalkoztatottjainak nemzeti nyugdíjpénztára (Caisse Nationale de Retraites des Agents des Collectivités Locales, CNRACL) részére fizetendő hozzájárulás mértékének reformja. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új reform a munkáltatók által a helyi önkormányzati és a kórházi közalkalmazottak különleges nyugdíjbiztosítási rendszerébe fizetett társadalombiztosítási járulékok mértékének tartós emelésére irányul. Az intézkedés célja, hogy pozitív költségvetési hatást gyakorolva hozzájáruljon a rendszer pénzügyi egyensúlyához, és e célból a terv kötelezettségvállalást tartalmaz az esetleges további tartós emelések végrehajtására a kiigazítási időszak során. A reform tehát a nyugdíjrendszer általános fenntarthatóságához való hozzájárulásként kerül bemutatásra a 2023-as nagyszabású nyugdíjreformmal együtt, amelynek fő elemei a törvényes nyugdíjkorhatár megemelése és a teljes nyugdíjhoz szükséges minimális járulékfizetési időszak meghosszabbításának korábbra ütemezése voltak, és ezek fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak a megőrzésére a terv kötelezettséget vállal. A terv a 2024-ben már bevezetett emelésen túlmenően a 2025-re és 2026-ra vonatkozó társadalombiztosítási költségvetési jogszabályokban a CNRCAL-hoz való hozzájárulások 5 százalékpontos emelését, és az emelés ezt követő végrehajtását irányozza elő.

Az alacsony bérek után fizetendő társadalombiztosítási járulékok minimálbérhez viszonyított általános csökkentésének reformja. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új reform célja a munkaerőköltség-csökkentési intézkedések egyszerűsítése és észszerűsítése azzal a céllal, hogy ösztönözzék a bérmobilitást és csökkentsék az adócsapdába kerülés kockázatát, főként a minimálbéren foglalkoztatottak esetében. A reform mindenekelőtt az általános csökkentést leíró görbe simításából, degresszívebbé tételéből, valamint az egészségügyi és családi járulékok alóli egyedi mentességek csökkentéséből áll. A terv 2025-re irányozza elő a társadalombiztosítási költségvetési törvény reformjának elfogadását, amelyet 2024 decemberéig kell jóváhagyni, majd ezt követően fokozatosan, két szakaszban, 2025 végéig, illetve 2026 végéig végrehajtani.

Az üzleti környezet egyszerűsítéséről szóló új törvénnyel összefüggő reformok. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új reformnak három fő célkitűzése van: a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek radikális csökkentése, például bizonyos engedélyezési eljárások egyszerű nyilatkozattétellé alakításával vagy a vállalatok közbeszerzésekhez való hozzáférésének javításával; a közigazgatás és a vállalkozások közötti kapcsolat felülvizsgálata, különösen a nagyon kis méretű vállalkozások esetében, jogaiknak az önfoglalkoztatók jogaihoz igazításával; valamint a meglévő szabványok egyszerűsítése eltérési intézkedések révén az ipari és energetikai átállási projektek létrehozásának támogatása érdekében. A várhatóan 2025 végéig elfogadásra kerülő új törvényt a 2028-ig tartó időszakban fokozatosan hajtják majd végre a végrehajtási rendeletek elfogadása és nyomon követése révén.

A zöld iparról szóló törvénnyel összefüggő reformok. A 2023 negyedik negyedévében elfogadott jogszabály szerinti, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új kötelezettségvállalások a 2030-ig tartó időszakra elosztva irányozzák elő a végrehajtást és az eredmények rendszeres nyomon követését. A fő célkitűzések a zöld technológiák fejlesztésének felgyorsítására és az ipar dekarbonizációjának előmozdítására irányulnak. A reformok konkrétabb, de széles körű beavatkozási tengelyei az új ipari telephelyek létrehozásának megkönnyítésére, a zöld ipari projektek finanszírozási feltételeinek javítására, a zöld közbeszerzés előmozdítására, valamint a zöld átállással kapcsolatos célkitűzésekhez nyújtott állami támogatás feltételrendszerének szigorítására vonatkoznak.

Az adó- és szociális kiadások reformja. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben még nem szereplő új reform célja az adó- és szociális kiadások észszerűsítése a legkevésbé hatékony kiadások csökkentése és megszüntetése révén. A 2025–2027-es időszakra összesített számszerűsített célértéket terjesztettek elő az adó- és szociális kiadások tartós csökkentésére és a közkiadások terén elérhető megtakarításokra vonatkozóan (a „társadalombiztosítási járulékok minimálbérhez viszonyított általános csökkentésére vonatkozó reform” elnevezésű intézkedésen felül). A végrehajtás várhatóan a teljes kiigazítási időszakra szétterítve valósul meg, és azzal jár, hogy az adó- és társadalombiztosítási kiadások csökkentését ténylegesen és rendszeresen beépítik az éves költségvetési tervezetekbe, és ehhez kapcsolódóan éves nyomonkövetési jelentéseket tesznek közzé, bemutatva az azonosított és realizált megtakarításokat évekre lebontva és összesítve is.

(29)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó minden egyes reform és beruházás kellően részletes, az időszak elejére ütemezett, határidőhöz kötött és ellenőrizhető.

(30)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a meghosszabbítást alátámasztó kötelezettségvállalások jelentős, a költségvetési fenntarthatóság javítását és a gazdaság növekedési potenciáljának fokozását célzó reformokat és beruházásokat tartalmaznak. Emellett Franciaország vállalja, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv tárgyidőszakában folytatja a reformtörekvéseket, és fenntartja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időszakában megvalósított nemzeti finanszírozású beruházások szintjét (lásd az alábbi 5. táblázatot). A kötelezettségvállalásokat a terv végrehajtása során végig nyomon fogják követni. Ennek megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti kötelezettségvállalások figyelembe vehetők a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében, az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint.

(31)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan a francia gazdaság növekedési és rezilienciapotenciáljának fenntartható módon történő javításához vezetnek, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint. Franciaország terve nem tartalmaz becslést az előterjesztett reformok és beruházások összesített várható hatásáról. Néhány reform esetében azonban a korábbi elemzések és a rendelkezésre álló szakirodalom alapján ismertették a várható hatást. E tekintetben a terv szerint e reformok némelyikének a GDP-re gyakorolt kumulált hatása 2030-ra meghaladná a 0,7 százalékpontot, hosszú távon pedig valamivel még nagyobb lenne. Így különösen a munkanélküliségi biztosítás reformja a becslések szerint 0,5 százalékponttal növeli a GDP-t, és hosszú távon több mint 40 000 munkahelyet teremt. Ezenkívül a Bizottság által kidolgozott QUEST-III K+F makrogazdasági modell szimulációi alapján a kutatásprogramozásról szóló törvény végrehajtása 15 év alatt 0,2 százalékponttal, hosszú távon pedig 0,3 százalékponttal növelné a GDP-t. Más reformok esetében az ad hoc értékelés vagy már folyamatban van, vagy a terv végrehajtása során esedékes, és így fogja alátámasztani a kapcsolódó mutatókat. Ezek a reformok várhatóan szintén pozitív – ám egyelőre még nem számszerűsített – hatást gyakorolnak a gazdasági tevékenységre. Összességében a rendelkezésre bocsátott információk alapján a reformok és beruházások – köztük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kötelezettségvállalásai – mögött meghúzódó gazdasági stratégia jól kidolgozottnak tűnik, és feltételezhető, hogy hatékonyan kezeli a Franciaország növekedési és rezilienciapotenciálja tekintetében korábban (pl. az országjelentésekben) azonosított hiányosságokat. Ennek megfelelően a legfontosabb beavatkozási területek a következők: a munkaerőpiac és a teljes foglalkoztatottság felé való előrelépés; az újraiparosítás támogatásának és a versenyképesség megerősítésének szükségessége; a méltányos zöld és energetikai átállással és az államháztartás irányításával kapcsolatos kihívások.

(32)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások várhatóan támogatják a költségvetési fenntarthatóságot, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint. A tervben szereplő becslések szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások 2027-től évente mintegy 20 milliárd EUR (a GDP 0,6 %-ának megfelelő) összegű közvetlen hiánycsökkentő hatással járnának. Ez elsősorban a következő intézkedések költségvetési hatásának tudható be: a munkanélküliségi biztosítási rendszer 2021. évi reformja és az azt kiegészítő, 2023-ban elfogadott reform, amely a munkaerőpiaci helyzet függvényében modulálja a munkanélküli ellátások időtartamát, hogy a kedvező időszakokban jobban ösztönözze a munkába való visszatérést, a kedvezőtlen időszakokban pedig nagyobb védelmet biztosítson (a GDP 0,1 %-a); a társadalombiztosítási járulékok minimálbérhez viszonyított csökkentésének átdolgozása (a GDP 0,2 %-a); valamint a kiadások felülvizsgálatából és az adó- és szociális kiadások csökkentéséből származó tartós megtakarítások (a GDP 0,3 %-a). Ugyanakkor a „France 2030” beruházási terv végrehajtását célzó reformok és beruházások, valamint a kutatásprogramozásra, az egyszerűsítésre és a zöld iparra vonatkozó törvényekkel összefüggő reformok és beruházások közvetetten várhatóan szintén pozitív hatást gyakorolnak az államháztartásra az adóbevételek növelése révén, mivel ezek a reformok feltételezhetően pozitív hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra, a beruházásokra és a növekedésre. A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében csekély mértékben járulnak hozzá közvetlenül az államháztartás fenntarthatóságának javításához, bár ez a hozzájárulás némileg jelentősebb lehet a tervezett kiadási felülvizsgálatok potenciális hozzájárulásának, az adókiadások racionalizálásának, valamint a magasabb GDP-ből és foglalkoztatásból hosszú távon eredő közvetett hatásoknak az összegzését követően.

(33)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások elősegítik a közös uniós prioritások megvalósulását, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. Konkrétan, a szociális és gazdasági reziliencia kérdésével, beleértve a szociális jogok európai pillérét is, elsősorban a munkanélküliségi biztosítási rendszer reformja, az önkormányzati és kórházi közalkalmazottak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás növelése és a 2023-as nyugdíjreform eredményeinek megőrzése, az alacsony bérekre vonatkozó szociális hozzájárulásoknak a minimálbérhez viszonyított általános csökkentésére vonatkozó reform, valamint a vállalkozói környezet egyszerűsítéséről szóló törvény foglalkozna. A méltányos zöld és digitális átálláshoz és az energiabiztonsághoz kapcsolódó prioritásokat a „France 2030” beruházási tervvel, a kutatásprogramozásról szóló törvénnyel, a zöld iparról szóló törvénnyel és a megújulóenergia-termelés felgyorsításáról szóló törvénnyel összefüggő reformok és beruházások kezelnék.

(34)

A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint segítik az európai szemeszter keretében kiadott releváns (11) országspecifikus ajánlások megvalósulását. A költségvetési keret és a költségvetési irányítás, a nyugdíjrendszerek és az aktív időskor területén végrehajtott reformok és intézkedések mindenekelőtt a 2019., 2021., 2022. és 2024. évi strukturális költségvetési országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak, amelyek szerint Franciaországnak célzottabbá kell tennie az adókiadásokat, folytatnia kell a költségvetési intézkedések minőségének javítására irányuló erőfeszítéseit, többek között a kiadásmegtakarításra vonatkozó számszerűsített célok meghatározásával, továbbá kiadáscsökkentést és hatékonyságnövelést kell elérnie a kormányzat valamennyi alszektorában, meg kell reformálnia a nyugdíjrendszert és javítania kell annak fenntarthatóságát, valamint javítania kell a beruházásokat és az innovációt elősegítő keretfeltételeket. A zöld átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió területén végrehajtott egyéb reformok és intézkedések az üzleti környezet javítását, az üzleti K+F intenzitásának előmozdítását, a megújuló energiák elterjedésének felgyorsítását és a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentését szorgalmazó 2019., 2020., 2021., 2022., 2023. és 2024. évi releváns országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódnak.

(35)

A terv biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tárgyidőszaka alatt átlagosan megvalósuló nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje fennmaradjon, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint.

5. táblázat: Nemzeti finanszírozású közberuházások a tervben (a GDP %-ában)

(36)

Végezetül, úgy tekinthető, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a többéves pénzügyi keret alapján létrejött partnerségi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal, az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint. Nevezetesen a követelményeknek megfelelően várhatóan minden egyes kötelezettségvállalás a helyreállítási és rezilienciaépítési terv vagy a Franciaországgal kötött partnerségi megállapodás folytatását vagy kiegészítését jelenti, továbbá az országspecifikus ajánlásokra, valamint egy vagy több közös uniós prioritásokra való reagálást szolgálja.

(37)

Következésképpen úgy értékelhető, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat. A kiigazítási időszak tehát meghosszabbítható négy évről hét évre, amint azt a terv előirányozza.

(38)

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások mellett a terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó egyéb reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv 28 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 7 a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül pénzügyi támogatásban részesül.

(39)

A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv több intézkedést is tartalmaz. Ezek a közlekedési ágazatra vonatkoznak, és a környezetszennyezésnek a következő intézkedések révén történő megelőzésére is irányulnak: a tömegközlekedés fejlesztése (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében), a francia kikötők környezetbarátabbá tétele (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében), a gyalogos és kerékpáros közlekedésre vonatkozó terv, valamint az alacsony kibocsátású könnyűgépjárművek vásárlásának és lízingjének támogatása. A terv a zöld átállást célzó innovációs projektekre is összpontosít (a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében), a negyedik jövőorientált beruházási programmal (Programme d’Investissements d’Avenir, PIA4) összefüggésben. Az energiahatékonyságra vonatkozó, 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódóan a terv a gázkazánokra vonatkozó héamérték kiigazítására, valamint a kórházi épületek felújítására és korszerűsítésére vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz. A tervben előirányzott, a digitális átállásra vonatkozó prioritással kapcsolatos intézkedések azokra a célkitűzésekre épülnek, amelyeket a Digitális évtized szakpolitikai program keretében határoztak meg a konnektivitási infrastruktúrával és a közszolgáltatások digitalizációjával kapcsolatban. A terv intézkedései között szerepel például a nagy sebességű szélessávú hálózatra vonatkozó terv – amely várhatóan elősegíti majd a francia gazdaság digitalizációját –, továbbá az űrágazattal, a digitális egészségüggyel, valamint a szakképzés modernizációjával és digitalizációjával kapcsolatos intézkedések.

(40)

A terv számos reformot és beruházást tartalmaz a társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó – a szociális jogok európai pillérének megvalósítását is magában foglaló – közös prioritást illetően. A készségekre, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó, 2019., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokhoz, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedésekről, a munkavállalási ösztönzőkről és a munkaerőpiaci részvételről szóló, 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódó releváns intézkedések a következőket érintik: helyi szintű állami koragyermekkori szolgálat létrehozása a szülők, különösen a nők és az alacsony jövedelmű háztartásokban élők munkaerőpiacra való belépésének és ottmaradásának támogatása érdekében; az állami foglalkoztatási szolgálatok reformja, valamint az aktív szolidaritási jövedelem (RSA) kedvezményezettjeinek és a vállalkozásoknak nyújtott fokozott támogatás; a munkahellyel vagy végzettséggel nem rendelkező fiatalok támogatása a tartós szakmai integráció érdekében; a „France 2030” beruházási terv képzési komponensének, a munkaerőpiactól leginkább kiszorult személyek foglalkoztathatóságának javítását célzó készségfejlesztési beruházási tervnek a megvalósítása; a tanulószerződéses gyakorlati képzést támogató program; valamint a szakközépiskolák reformja. Az oktatásra vonatkozó, 2022., 2023. és 2024. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódóan további intézkedések irányulnak a középiskolai alapkészségek javítására, valamint a tanári szakma – különösen az alap- és továbbképzés megerősítése révén történő – előmozdítására és fejlesztésére. Emellett a terv az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek és az egészségügyi ellátás hatékonyságának a javítására, az ellátásra szoruló időseket gondozó létesítmények felújítására és átalakítására, a betegségmegelőzés javítására, valamint a mesterséges intelligenciának az egészségügy területén történő, az orvosi diagnózis és a gyógyszerfelírás javítását célzó alkalmazására irányuló szakpolitikai intézkedéseket is tartalmaz.

(41)

Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritással kapcsolatban a terv több intézkedést is tartalmaz, ideértve például a kis méretű atomreaktorok fejlesztését és a meglévő nukleáris létesítmények felújítását. A megújuló energiára, valamint az energetikai infrastruktúrára és hálózatokra vonatkozó, 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódóan a terv olyan intézkedéseket tartalmaz, mint például a Savoie (Franciaország) és Piemont (Olaszország) közötti második villamosenergia-összeköttetés, valamint az energiatakarékossági terv végrehajtása.

(42)

A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritást illetően a tervben szerepel a katonai programozásról szóló törvény, amely meghatározza a védelmi politika célkitűzéseit és pénzügyi programozását a 2024 és 2030 közötti időszakra annak érdekében, hogy erősödjenek a védelmi képességek a növekvő feszültségek – többek között az ukrajnai háború – jellemezte geopolitikai környezetben. Az intézkedés a védelmi iparban megvalósítandó, valamint a diszruptív innovációnak a védelmi ágazatban történő előmozdítását célzó beruházásokat irányoz elő.

(43)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Franciaország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv hangsúlyozza, hogy a kettős finanszírozás és a források kihasználatlansága kockázatának elkerülése érdekében szoros koordinációt kell folytatni az említett alapok forrásainak franciaországi felhasználását illetően. A terv szerint az abban szereplő, a helyreállítási és rezilienciaépítési terven kívüli reformok és beruházások nemzeti finanszírozású intézkedések, amelyek nem foglalnak magukban európai társfinanszírozást. A tervben foglalt intézkedések közül néhányat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések folytatásaként fogadták el. Emellett a terv több ilyen intézkedés esetében kifejti, hogy azok miként folytatják és bővítik ki a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben elfogadott intézkedéseket (ilyenek a munkanélküliségi biztosításra, az állami foglalkoztatási szolgálatokra és a zöld iparra vonatkozó reformok).

(44)

A terv célja, hogy hozzájáruljon az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó franciaországi közberuházási szükségletek kielégítéséhez.

A méltányos digitális átállást illetően a terv megemlíti, hogy a francia gazdaságnak folytatnia kell a digitalizációját, és nemzetközi összevetésben növelnie kell a K+F-beruházásait. Például a közelmúltban bekövetkezett biztató javulás ellenére erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a francia vállalatok, különösen a kkv-k további támogatást kapjanak az új információs és kommunikációs technológiák és az alapvető digitális eszközök alkalmazásához, és ezáltal javuljon a termelékenységük. Egyéb prioritások mellett a vállalatokat ösztönözni kell arra, hogy többet ruházzanak be versenyképességük javítása érdekében, különösen a zöld és a digitális átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban.

Ami a méltányos zöld átállást és az energiabiztonság szavatolását illeti, a terv hivatkozik a nemzeti dekarbonizációs célok 2030-ig történő eléréséhez szükséges éves becsült beruházási szükségletekre, valamint azokra a gazdaságpolitikai eszközökre, amelyek ösztönzik és támogatják a köz- és a magánszféra szereplőinek erre irányuló további erőfeszítéseit, összhangban a Franciaország zöld átállására és energiapolitikájára vonatkozó, 2024 októberében közzétett többéves finanszírozási stratégiával (SPAFTE).

A társadalmi és gazdasági rezilienciával – többek között a szociális jogok európai pillérével – kapcsolatban a terv a teljes foglalkoztatottság elérésére irányuló fő célkitűzésre, valamint az e célból az aktív munkaerőpiaci intézkedések és a munkaerőpiaci részvétel növelése érdekében tervezett beruházásokra hivatkozik, miközben támogatja a fiatalok és a nők foglalkoztatását és valamennyi munkavállaló integrációját. Egy másik kijelölt beavatkozási terület a készségek és az oktatás – többek között helyi szinten történő – megerősítése, a francia gazdaság jövőbeli igényeire való felkészülés, a zöld és a digitális átállás, valamint a stratégiai ágazatokban az innováció támogatása érdekében.

A védelmi képességek kiépítésével kapcsolatban a terv rámutat arra, hogy a fokozódó feszültségekkel jellemezhető geopolitikai helyzetben meg kell erősíteni Franciaország szuverenitását, és támogatni kell a Tanács által 2024. június 27-én elfogadott, a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendben meghatározott célkitűzéseket, nevezetesen az EU védelmi felkészültségének és kapacitásának megerősítését, többek között a védelmi kiadások növelésével.

(45)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Franciaországnak a hatóságok 2025. január 16-i levelével kiegészített terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(46)

A Tanács üdvözli Franciaország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(47)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(48)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. Emellett a Tanács üdvözli, hogy a terv benyújtása előtt konzultációra került sor az érdekelt felekkel, bár erről a terv nem számol be. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(49)

A Tanács elvárja, hogy Franciaország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(50)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(51)

A Tanács jóváhagyja a Franciaország által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó középtávú tervben előterjesztett reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatás számszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. A Tanács egyetért a Bizottsággal abban, hogy a Franciaország által benyújtott reform- és beruházási kötelezettségvállalások alapos indokkal szolgálnak a kiigazítási időszak négy évről hét évre történő meghosszabbításához. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összességében véve teljesítik az (EU) 2024/1263 rendelet 14. cikkében foglalt kritériumokat, figyelembe véve az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkének (1) bekezdésének d) pontjában foglalt átmeneti rendelkezést is. A Tanács nyugtázza a Bizottság azon értékelését, amely szerint a reform- és beruházási kötelezettségvállalások várhatóan fenntartható módon javítani fogják a gazdaság növekedési potenciálját és rezilienciáját, és támogatni fogják a költségvetés fenntarthatóságát. A Tanács azt ajánlja Franciaországnak, hogy a kiigazítási időszak meghosszabbításának fennmaradása érdekében maradéktalanul hajtsa végre a reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(52)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság – a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházási kötelezettségvállalások értékelése mellett – ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(53)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Franciaország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása, valamint a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások végrehajtása terén elért haladásról.

(54)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Franciaországnak címzett ajánlásában, és jóváhagyja a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat,

1.

2.