<TI><HT TYPE="UC">Christine Stix-Hackl</HT><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT>az ismertetés napja: <DATE ISO="20060518">2006. május 18.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0019">Eredeti nyelv: német.</NOTE></TI>

C-275/0562005C02750017.00011057111058111STIX-HACKL FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA — C-275/05. SZ. ÜGYKIBLER<TI><HT TYPE="UC">Christine Stix-Hackl</HT><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT>az ismertetés napja: <DATE ISO="20060518">2006. május 18.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0019">Eredeti nyelv: német.</NOTE></TI><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT>Bevezetés</TXT></NP></TI>1.A Verwaltungsgericht Sigmaringen (Németország) által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem az 590/85/EGK rendelettel

A 804/68/EGK rendelet 5c. cikkében említett illetéknek a tej- és tejtermékágazatban történő alkalmazására vonatkozó általános szabályok elfogadásáról szóló, 1984. március 31-i 857/84/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 1985. február 26-i 590/85/EGK tanácsi rendelet (HL L 68., 1. o.).

módosított 857/84/EGK rendelet

7. cikkének és az 1546/88/EGK rendelet

A 804/68/EGK rendelet 5c. cikkében említett kiegészítő illeték részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1988. június 3-i bizottsági rendelet (HL L 139., 12. o.).

7. cikkének értelmezésére irányul.2.A kérdés lényegében arra vonatkozik, hogy egy földhaszonbérleti szerződés bérlője megtarthatja-e a tej referenciamennyiségét a szerződés önkéntes felmondása után, ha a tulajdonos saját maga nem tejtermelő, és nem is tervezi a termelés megkezdését vagy a föld tejtermelő részére történő bérbeadását.<TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT>Jogi háttér</TXT></NP></TI><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT>Közösségi jog</TXT></NP></TI>3.A Közösségben a tej túltermelése miatt 1984-ben a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló 804/68/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 1984. március 31-i 856/84/EGK tanácsi rendelet

HL L 90., 10. o.

kiegészítő illetéket vezetett be a tejtermelésben. A 856/84 rendelettel módosított, a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1968. június 27-i 804/68/EGK tanácsi rendelet

A tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló rendelet (HL L 148., 13. o.).

5c. cikke értelmében a még meghatározandó referenciamennyiséget meghaladó tejmennyiségre kiegészítő illetéket kell kivetni.4.A 857/84 rendelet állapítja meg a 804/68 rendelet 5c. cikkében említett illetéknek a tej- és tejtermékágazatban történő alkalmazására vonatkozó általános szabályokat.5.Az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet 7. cikke ekként rendelkezik:

(1)Valamely gazdaság értékesítés, bérbeadás vagy öröklés útján történő átszállása esetén a megfelelő referenciamennyiség a még meghatározandó részletes szabályok szerint részben vagy teljes egészében a vevőre, a bérlőre vagy az örökösre száll át.A földek hatóságokra történő és/vagy közérdekű célú átruházása esetén, a (3) bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül a tagállamok akként rendelkezhetnek, hogy az átruházás tárgyát képező valamely gazdaságnak vagy a gazdaság egy részének megfelelő referenciamennyiség egy részét vagy egészét a volt termelő részére jóváírják, amennyiben a tejtermelést folytatni kívánja.[…](4)Abban az esetben, ha a földhaszonbérlet futamideje lejár, és a bérlő nem jogosult a bérlet hasonló feltételek szerinti meghosz-szabbítására, a tagállamok akként rendelkezhetnek, hogy a bérlet tárgyát képező üzemre irányadó referenciamennyiség egy részét vagy egészét a volt bérlő részére jóváírják, amennyiben a tejtermelést folytatni kívánja.(5)A jelen cikk végrehajtási szabályait a 804/68/EGK rendelet 30. cikkében meghatározott eljárásban kell megállapítani. [nem hivatalos fordítás]

6.E tekintetben az 1546/88 rendelet 7. cikke az alábbi végrehajtási szabályokat tartalmazza:

A 857/84/EGK rendelet 7. cikkének alkalmazása szempontjából és e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a termelők és vevők által az A és B képletek alkalmazásával szerzett referenciamennyiségek és a közvetlenül fogyasztásra értékesítő termelők referenciamennyiségei az alábbi feltételek mellett szállnak át:

1)valamely gazdaság egészének értékesítés, bérbeadás vagy öröklés útján történő átszállása esetén a megfelelő referenciamennyiség arra a termelőre száll át, aki átveszi a gazdaságot;2)a gazdaság egy vagy több részének értékesítése, bérbeadása vagy öröklése esetén az adott referenciamennyiség a tejtermelésre használt területek szerint vagy a tagállamok által meghatározott más objektív kritériumok szerint kerül felosztásra a gazdaságot átvevő termelők között. A tagállamok figyelmen kívül hagyhatják azokat az átruházott gazdaságrészeket, amelyeknek a tejtermelésre használt területe nem éri el a tagállamok által meghatározandó minimumterületet. A referenciamennyiség e területekre eső részét teljes egészében hozzá lehet adni a tartalékmennyiséghez;3)az 1. és 2. pontok és a negyedik albekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a különböző nemzeti szabályozásoknak megfelelően a termelők számára hasonló joghatásokat eredményező átruházást megvalósító egyéb esetekre is;4)a 857/84/EGK rendelet 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és (4) bekezdésének alkalmazása esetén, amely egyrészről a földnek hatóságokra történő és/vagy közérdekű célú átruházására, másrészről a lejárt futamidejű és hasonló feltételek szerint nem meghoszszabbítható földhaszonbérletre vonatkozik, — az esettől függően — az átruházás vagy a bérlet tárgyát képező valamely gazdaságnak vagy a gazdaság egy részének megfelelő referenciamennyiség egy részét vagy egészét az érintett termelő részére jóvá kell írni, amennyiben a termelő a tejtermelést folytatni kívánja, feltéve hogy a referenciamennyiség ily módon jóváírt összege és az azon gazdaságnak megfelelő összege, amelyet átvesz, vagy amelyen termelést folytat, nem haladja meg azt a referenciamenynyiséget, amellyel a föld átruházása vagy a földhaszonbérlet lejárta előtt rendelkezett.

A tagállamok a referencia-időszakban történt átruházások esetében alkalmazhatják az 1., 2. és 4. pont rendelkezéseit. [nem hivatalos fordítás]

[…].

7.A tej- és tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendeletet

HL L 405., 1. o.

, amely 1994. április 1-jén lépett hatályba, a 857/92 rendeletet hatályon kívül helyezte, és annak helyébe lépett.8.A 3950/92 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint:

A gazdaság rendelkezésére álló referenciamennyiség adásvétel, bérbeadás, vagy öröklés útján történő átszállás esetén a gazdasággal együtt átszáll az azt átvevő termelőkre, a tagállamok által meghatározandó részletes szabályok szerint, figyelembe véve a tejtermelésre használt területet vagy más objektív kritériumokat és adott esetben a felek közötti megállapodást. A referenciamennyiségnek azt a részét, amely adott esetben nem száll át a gazdasággal, hozzá kell adni a nemzeti tartalékmennyiséghez. [nem hivatalos fordítás]

[…]

<TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>Nemzeti szabályozás</TXT></NP></TI>9.A Németországi Szövetségi Köztársaság a referenciamennyiségek odaítélését a legutóbb az 1996. március 25-i 33. módosító rendelettel (33. Änderungsverordnung)

BGBl. 1996. I., 535. o.

módosított, a garantált tejmennyiségekről szóló 1994. március 21-i rendeletben (Milchgarantiemengenverordnung, a továbbiakban: MGVO)

BGBl. 1994. I., 586. o.

szabályozza.10.Az MGVO 7. § -a a következőképpen rendelkezik:

(3a)Amennyiben egy vállalkozásnak a tejtermelésre használt részeit 1984. szeptember 30. után adják vissza a bérbeadónak egy 1984. április 2-át megelőzően kötött bérleti szerződés alapján, 5 hektár átengedett menynyiségig nem lehet referenciamennyiséget átruházni; az 5 hektárt meghaladó területre eső referenciamennyiség fele a bérbeadót illeti, aminek mennyisége nem haladhatja meg a 2500 kg-ot hektáronként. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a bérbeadó és a bérlő egy eltérési záradékot fogadott el, illetőleg ha a szerződést a bérlő mondja fel, vagy a bérbeadó igazolja, hogy saját maga, házastársa vagy gyermekei részére van szüksége a tejtermelői referenciamennyiségre; ilyen esetben a bérbeadó részére átruházható referenciamennyiség felső határa 5000 kg. hektáronként. A bérbeadóra az első vagy a második mondatban meghatározott arány szerint átruházott referenciamennyiség, amennyiben azt a 857/84/EGK rendelet 3a. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdése és a 3. cikk első mondatának második változata alapján ítélték oda, felszabadul a Németországi Szövetségi Köztársaság javára, ha az átruházás az 1. cikkben említett jogi aktusokban az arra előírt határidő lejárta előtt történt. Az első mondatban említett referenciamennyiségek átruházása nem érinti azokat a referenciamennyiségeket, amelyeket felszabadítottak és ellenszolgáltatás fejében ítéltek oda a bérlőnek a tejtermelés felhagyása után fizetendő támogatásról szóló német törvény (Milchaufgabevergütungsgesetz) 2a. cikke (4) bekezdése ötödik mondatának és 2a. cikke (3) bekezdésének együttes rendelkezései alapján.

[…]

<TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</TXT></NP></TI>11.Konrad Leiprecht, a bérbeadó 1980. november 15-én Alois Kibler, az alapügy felperese (a továbbiakban felperes) apjának bérbe adott 4,01 hektár tejtermelésre szánt legelőt.12.A felperes, aki időközben az apja helyébe lépett, 1992. november 30-án felmondta a földhaszonbérleti szerződést. Ezt megelőzően tejkvótájának egy részét Manfred Ott részére alhaszonbérletbe adta.13.2002. december 16-án K. Leiprecht, a bérbeadó, kérte a ravensburgi Amt für Landwirtschaft, Landschafts- und Bodenkulturtól (mezőgazdasági hivatal, a továbbiakban: ALLB), hogy állítson ki számára igazolást a haszonbérletbe adott föld visszaadása miatt hozzá visszakerülő tej-referenciamenynyiség mértékéről. A kérelmében kifejtette, hogy ő maga nem tejtermelő, és hozzáfűzte, hogy nem áll szándékában ilyen tevékenységbe kezdeni.14.2003. május 5-én az ALLB igazolást állított ki, amelyben egyrészt 2003. április 1-jétől a tejtermelésre használt 4,0166 hektár legelő visszaadása miatt 4391,28 kg hektáronkénti referenciamennyiséget ítélt oda K. Leiprecht számára, másrészt átmenetileg 11817 kg-os szállítási referenciamennyiséget igazolt 4,08 %-os zsír referenciarátával.15.Manfred Ott, az alhaszonbérlő, csupán azt kifogásolta ezen határozatban, hogy az hibásan határozta meg a zsír referenciatartalmat, míg a felperes és K. Leiprecht keresetet nyújtott be az ALBB határozatával szemben.16.A Regierungspräsidium Tübingen 2004. április 27-i határozatával elutasította ezt a keresetet. Határozatának alátámasztására lényegében azt fejtette ki, hogy az ügy jogi értékelésének az 1992. november 30-án hatályos közösségi jogszabályokon kell alapulnia. Úgy ítélte, hogy ennélfogva a 857/84 rendeletet kell alkalmazni, és emiatt a Thomsen-ügyben 2002. június 20-án hozott ítélet

C-401/99. sz. ügy (EBHT 2002., I-5775. o.).

, amely a 3950/92 rendelet értelmezésére irányul, nem alkalmazható.17.2004. május 25-én a felperes keresetet nyújtott be ezen határozat ellen. Keresete alátámasztására lényegében azt adja elő, hogy a haszonbérletbe adott földterület visszaadása időpontjában sem Manfred Ott, sem K. Leiprecht nem volt tejtermelő. Álláspontja szerint a Thomsen-ügyben hozott ítélet valamennyi, a 857/84 rendelet 7. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyre alkalmazható, annál is inkább, mivel a tej kiegészítő illetékének alkalmazási szabályaira vonatkozó 804/68 rendelet 5c. cikkét kell alkalmazni, amely a termelő fogalmát a terület és a referenciamennyiség átruházásától függően határozza meg.18.A Land Baden-Württemberg, az alapügy alperese (a továbbiakban: alperes) fenntartja, hogy a referenciamennyiségek átvevőjének a tejtermelői jogállása nem meghatározó. Úgy véli, hogy a tejtermelő kifejezés nem található meg, az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében. Álláspontja szerint először csak a 3950/92 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése írja elő, hogy a bérbeadónak a referenciamennyiség a haszonbérleti szerződés lejáratakor történő megszerzéséhez termelőnek kell lennie.19.A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az ítélkezési gyakorlat nem ad világos és egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a referenciamennyiség bérbeadó által történő megszerzésének e jogállás meglététől függ-e. Igenlő válasz esetén fennmarad a kérdés, hogy a referenciamennyiséget akkor is megszerzi-e a bérbeadó, ha a haszonbérleti szerződés önként került felmondásra.20.E körülmények között a Verwaltungsgericht Sigmaringen a Bíróság Hivatalához 2005. július 6-án benyújtott, 2005. május 12-i előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

1)Valamely tagállam nemzeti szabályozása, amely előírja, hogy valamely gazdaság haszonbérbe vett részének a visszaadása esetén, a haszonbérlő vállalkozásának tejtermelésre fordított területeire vonatkozó referenciamennyiség a gazdaság visszaadott részével együtt visszakerül a bérbeadóhoz, még akkor is ha a visszaadás időpontjában a bérbeadó már nem tejtermelő, nem tervezi a tejtermelés újrakezdését és nem áll szándékában a mezőgazdasági területet tejtermelőnek újra bérbe adni, összeegyeztethető-e az 590/85/EGK rendelettel módosított 857/84/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével, valamint az 1546/88/EGK rendelet 7. cikkének 2., 3. és 4. pontjával?2)Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén, valamely tagállam nemzeti szabályozása, amely előírja, hogy a referenciamennyiség a haszonbérleti jogviszony megszűnésekor teljes egészében a gazdaság e részének haszonbérlőjénél marad, összeegyeztethető-e az 590/85/EGK rendelettel módosított 857/84/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével, valamint az 1546/88/EGK rendelet 7. cikkének 4. pontjával, még akkor is ha a haszonbérleti jogviszony megszüntetése önként történt?

<TI><NP><NO.P>IV —</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</TXT></NP></TI>21.Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás révén a nemzeti bíróság és a Bíróság között létrejött igazságügyi együttműködés keretében ez előbbi állapítja meg és mérlegeli az ügy tényállását, míg a Bíróság szolgáltatja az értelmezésnek a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő ügy elbírálásához szükséges elemeit.

Lásd különösen a 139/85. sz. Kempf-ügyben 1986. június 3-án hozott ítélet (EBHT. 1986., 1741. o.) 12. pontját; a C-332/88. sz. Alimenta-ügyben 1990. május 22-én hozott ítélet (EBHT 1990., I-2077. o.) 9. pontját, valamint a C-51/96. és C-191/97. sz., Deliège egyesített ügyekben 2000. április 11-én hozott ítélet (EBHT 2000., I-2549. o.) 50. pontját.

22.Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a tej kiegészítő illetékére vonatkozó, a 3950/92 rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó közösségi jogi szabályozás — különösen az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet és az 1546/88 rendelet — rendelkezései szerint valamely gazdaság bérelt részének visszaadása esetén a bérlő által tejtermelésre használt területre eső referenciamennyiség még akkor is visszakerülhet-e a bérbeadóhoz, ha ez utóbbi már nem tejtermelő, és nem tervezi ilyen tevékenység végzését, továbbá nem áll szándékában ismét tejtermelőnek bérbe adni az érintett vállalkozást.23.A Thomsen-ügyben hozott ítéletben a Bíróság úgy ítélte, hogy a tejtermelő gazdaságra kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződés lejáratakor az ahhoz kapcsolódó referenciamennyiség elvben csak akkor szállhat át teljes mértékben vagy részben a haszonbérbe adóra, ha ő termelőnek minősül, kész tejtermelői tevékenységet folytatni, vagy a rendelkezésére álló referenciamenynyiséget termelőnek minősülő személyre átruházza.

A fenti 10. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 41., 45. és 46. pontja.

24.Ugyanakkor a jelen alapügyben kétséges, hogy a haszonbérletbe adott földterülethez kapcsolódó referenciamennyiség megszerzése ténylegesen a termelői minőségtől függ-e, mivel a Thomsen-ügyben hozott ítélet a 3950/92 rendelet hatálya alatt jött létre, amelynek 7. cikk (1) bekezdése kifejezetten a termelő kifejezést használja, ellentétben a jelen ügyben alkalmazandó 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelettel.25.E különbség jelentőségére vonatkozóan emlékeztetek arra, hogy a Bíróság a 3950/92 rendelet értelmezésénél több alkalommal arra az elvre támaszkodott, mely szerint egy referenciamennyiség csak akkor ruházható át mezőgazdasági vállalkozóra, ha ez utóbbinak termelői jogállása van.

Ugyanott, 32. és 39. pont.

26.Ez az elv már a tej kiegészítő illetékét érintő közösségi szabályozás általános rendszeréből is következik,

Ugyanott.

arra ráadásul — amint azt a Bizottság is kifejtette — a Bíróság már a Thomsen-ügyben hozott ítélet előtt hivatkozott a 857/84 rendelet megfelelő rendelkezéseinek értelmezésekor.

Lásd a C-341/89. sz. Ballmann-ügyben 1991. január 15-én hozott ítélet (EBHT 1991., I-25. o.) 9. pontját és a C-15/95. sz., EARL de Kerlast ügyben 1997. április 17-én hozott ítélet (EBHT 1997., I-1961. o.) 24. pontját.

27.Ennek megfelelően nem a 3950/92 rendeleten alapul a Bíróság által a Thomsenügyben hozott ítéletben kialakított értelmezése, mely szerint egy referenciamennyiség csak akkor ruházható át a haszonbérbe adóra, ha ez utóbbi termelőnek minősül, kész tejtermelői tevékenységet folytatni, vagy a rendelkezésére álló referenciamennyiséget termelőnek minősülő személy részére átruházni, hanem a tej kiegészítő illetékére vonatkozó szabályozás alapjául szolgáló általános alapelven és különösen a 857/84 és az 1546/88 rendeleten. Ennélfogva a Bíróság által a Thomsen-ügyben hozott ítéletében tett megállapítás a jelen ügyben is alkalmazható.28.A fenti indokok alapján az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 590/85/EGK rendelettel módosított 857/84 rendelet 7. cikkének (1) bekezdését és az 1546/88 rendelet 7. cikke első bekezdésének 1., 3. és 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely gazdaság haszonbérbe vett részének a visszaadása esetén, a haszonbérlő vállalkozásának tejtermelésre fordított területeire vonatkozó referenciamennyiség a gazdaság visszaadott részével együtt nem kerülhet vissza a bérbeadóhoz, ha a visszaadás időpontjában a bérbeadó már nem tejtermelő, nem tervezi a tejtermelés újrakezdését, és nem áll szándékában a mezőgazdasági területet tejtermelőnek újra bérbe adni.<TI><NP><NO.P>V —</NO.P><TXT>A előzetes döntéshozatalra előterjesztett, második kérdésről</TXT></NP></TI>29.A előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az első kérdésre adott nemleges válasz esetén az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet, valamint az 1546/88 rendelet értelmében a haszonbérleti jogviszony megszűnésekor a referenciamennyiség teljes egészében a gazdaság e részének haszonbérlőjénél marad-e, ha a haszonbérleti jogviszonyt önként mondták fel.30.Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a referenciamennyiségek teljes rendszere a 857/84 rendelet 7. cikkén és a 1546/88 rendeletben meghatározott alapelven alapul, melyek szerint a referenciamennyiség a bérelt földek arányában kerül odaítélésre, és ennek megfelelően átruházni is az odaítélés alapját képező földekkel együtt lehet.

Lásd e tekintetben különösen a fenti 15. lábjegyzetben hivatkozott EARL de Kerlast ügyben hozott ítélet 17. pontját és a C-463/93. sz., St. Martinus Elten ügyben 1997. január 23-án hozott ítélet (EBHT 1997. I-255. o.) 24. pontját; lásd még a C-98/91. sz. Herbrink-ügyben 1994. január 27-én hozott ítélet (EBHT 1994., I-223. o.) 13. pontját és a C-189/92. sz. Le Nanügyben 1994. január 27-én hozott ítélet (EBHT 1994. I-261. o.) 12. pontját.

31.Ennélfogva a referenciamennyiséget elvileg csupán a gazdaság azon földterületeivel együtt lehet átruházni, amelyre tekintettel azt juttatták, és csak akkor, ha az átruházás megfelel a 857/84 rendelet 7. cikkének és az 1546/88 rendeletnek. Más szóval a referenciamennyiségek rendszere — a közösségi jogban meghatározott kivételekkel — kizárja a referenciamennyiségek önálló átruházását.

Lásd a fenti 15. lábjegyzetben hivatkozott EARL de Kerlast ügyben hozott ítélet 19. pontját.

32.A jelen esetben szigorúan csak az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében — amelynek végrehajtási szabályait az 1546/88 rendelet 7. cikk első albekezdés 4. pontja tartalmazza — meghatározott kivétel támogatható.

Lásd a fenti 16. lábjegyzetben hivatkozott Herbrink-ügyben hozott ítélet 14. pontját.

33.A 857/84 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok akként rendelkezhetnek, hogy a referenciamennyiség a volt bérlőt illeti. Függetlenül attól, hogy — amint arra a német kormány rámutatott — a Németországi Szövetségi Köztársaság nem élt ezzel a lehetőséggel, e rendelkezés szövegéből is kiderül, hogy azon esetekre is vonatkozik, amikor a nem meghosszabbítható földhaszonbérleti szerződés lejáratakor a bérlő a tejtermelést folytatni kívánja.34.Emellett, amint az az 590/85 rendelet hatodik preambulumbekezdéséből kitűnik, ez a rendelkezés — amely csak megszorítóan értelmezhető, mivel kivételt jelent az alól az általános szabály alól, amely szerint a referenciamennyiséget csupán a gazdaság azon földterületeivel együtt lehet átruházni, amelyre azt juttatták — azért került bele a 857/84 rendeletbe, hogy így elkerülhetőek legyenek azok a káros gazdasági és társadalmi következmények, amelyek ezen szabály alkalmazása során a mezőgazdasági földhaszonbérlet tejtermelő tevékenységét folytatni kívánó bérlőjét a szerződés lejáratakor érheti.35.Amint azt a Bizottság — véleményünk szerint jogosan — előadta, ezen kivétel rendeltetéséből adódik, hogy egy olyan bérlő, aki — mint a jelen esetben is — önkéntesen mondja fel a bérleti szerződését, nem jogosult ugyanolyan védelemre, mint az, akinek bérleti szerződése lejár, és nem kérheti annak azonos feltételek mellett történő meghosszabbítását.36.Mindebből következik, hogy az 590/85 rendelettel módosított 857/84 rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazható a jelen ügyben.37.Következésképp úgy kell válaszolni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett, második kérdésre, hogy a 857/84 rendelet 7. cikkének (1) bekezdését és az 1546/88 rendelet 7. cikke első bekezdésének 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy a referenciamenynyiség a haszonbérleti jogviszony megszűnésekor nem maradhat a gazdaság e részének haszonbérlőjénél, ha a haszonbérleti jogviszony megszüntetése önként történt.38.A jelen ügy körülményei között a haszonbérletbe adott földterülethez kapcsolódó referenciamennyiség az ehhez szükséges feltételek hiányában nem kerülhet sem a bérlőhöz, aki nem rendelkezik tejtermelői jogállással, sem a bérbeadóhoz, aki a haszonbérletet önként szüntette meg. A német kormány és a Bizottság javaslatának megfelelően ez esetben az érintett referenciamennyiséget a tartalék nemzeti kvótához kell hozzáadni, majd pedig újból szétosztani.<TI><NP><NO.P>VI —</NO.P><TXT>A költségekről</TXT></NP></TI>39.A német kormány és a Bizottság költségei nem téríthetők meg. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egyik eljárási kérdésére irányul, ez a bíróság dönt a költségekről.<TI><NP><NO.P>VII —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI>40.Az ismertetett indokok alapján javaslom, hogy a Bíróság a hozzá előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre az alábbi válaszokat adja:

1.Az 590/85/EGK rendelettel módosított 857/84 tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdését és az 1546/88/EGK rendelet 7. cikke első bekezdésének 1., 3. és 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely gazdaság haszonbérbe vett részének a visszaadása esetén, a haszonbérlő vállalkozásának tejtermelésre fordított területeire vonatkozó referenciamennyiség a gazdaság visszaadott részével együtt nem kerülhet vissza a bérbeadóhoz, ha a visszaadás időpontjában a bérbeadó már nem tejtermelő, nem tervezi a tejtermelés újrakezdését, és nem áll szándékában a mezőgazdasági területet tejtermelőnek újra bérbe adni.2.A 857/84 rendelet 7. cikkének (1) bekezdését és az 1546/88 rendelet 7. cikke első bekezdésének 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy a referenciamennyiség a haszonbérleti jogviszony megszűnésekor nem maradhat a gazdaság e részének haszonbérlőjénél, ha a haszonbérleti jogviszony megszüntetése önként történt.