A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2026. szeptember 10. ( *1 )
„Fellebbezés – Növényvédő szerek – Hatóanyagok – 1107/2009/EK rendelet – 4. cikk – Hatóanyagok jóváhagyási kritériumai – (EU) 2020/17 végrehajtási rendelet – A »klórpirifosz‑metil« hatóanyag jóváhagyásának meg nem hosszabbítása – Elfogadhatóság – Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének második bekezdése – Kereshetőségi jog – Azon feltétel, amely szerint a fellebbezőt közvetlenül kell érintenie a fellebbezése tárgyát képező ítéletnek – Az elsőfokú eljárásba beavatkozó fél által benyújtott fellebbezés”
A C‑773/23. P. sz. ügyben,
a European Crop Care Association (ECCA) (székhelye: Brüsszel [Belgium], képviselik: S. Pappas és A. Pappas avocats)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2023. december 14‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a többi fél az eljárásban:
az Ascenza Agro SA (székhelye: Setúbal [Portugália]),
az Industrias Afrasa, SA (székhelye: Paterna [Spanyolország])
(képviselik őket: V. McElwee solicitor, M. Ombredane avocate, P. Sellar és K. Van Maldegem advocaaten)
felperesek az elsőfokú eljárásban,
az Európai Bizottság (képviselik: F. Castilla Contreras és A. Dawes, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
a Dán Királyság,
a Francia Köztársaság (képviselik: P. Chansou és B. Travard, meghatalmazotti minőségben),
a Health and Environment Alliance (HEAL) (székhelye: Brüsszel, képviseli: A. Bailleux avocat)
beavatkozó felek az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: F. Biltgen tanácselnök, I. Ziemele, A. Kumin (előadó), S. Gervasoni és M. Bošnjak bírák,
főtanácsnok: T. Ćapeta,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
a főtanácsnok indítványának a 2025. november 13‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
A European Crop Care Association (ECCA) a 2023. december 14‑én benyújtott fellebbezésével az Európai Unió Törvényszéke 2023. október 4‑iAscenza Agro és Industrias Afrasa kontra Bizottság ítéletének (T‑77/20, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2023:602) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította az Ascenza Agro SA és az Industrias Afrasa, SA által a klórpirifosz‑metil hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2020. január 10‑i (EU) 2020/17 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2020. L 7., 11. o., a továbbiakban: vitatott rendelet) megsemmisítése iránt benyújtott keresetet. |
Jogi háttér
Az EUM‑Szerződés
|
2 |
Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerint: „Bármely természetes vagy jogi személy az első és második bekezdésben említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket.” |
Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya
|
3 |
Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke az első és második bekezdésében a következőképpen rendelkezik: „A Törvényszék eljárást befejező határozata ellen és annak az érdemi kérdésekről csak részben rendelkező, illetve a hatáskör hiányára vagy a kereset meg nem engedhetőségére alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkező határozata ellen a Bírósághoz a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani. Ilyen fellebbezéssel bármelyik fél élhet, akinek indítványait egészben vagy részben elutasították. A tagállamokon és az [Európai] Unió intézményein kívüli beavatkozók csak akkor nyújthatnak be fellebbezést, ha őket a Törvényszék határozata közvetlenül érinti.” |
A jogvita előzményei
|
4 |
A jogvita előzményeit a Törvényszék a megtámadott ítélet 2–56. pontjában fejtette ki, és a jelen eljárás szempontjából azok a következőképpen foglalhatók össze. |
|
5 |
A klórpirifosz‑metil (a továbbiakban: CHP‑metil) olyan hatóanyag, amelyet növényvédő szerekben használnak a károsítók elleni védekezésre, valamint a tárolt gabonafélék és üres raktárak kezelésére. A CHP‑metil a szerves foszfátoknak nevezett vegyi anyagok csoportjának részét képezi, amely csoporthoz egy másik, klórpirifosz nevű hatóanyag is tartozik. |
|
6 |
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15‑i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL 1991. L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o.; helyesbítés: HL 2011. L 13., 94. o.) létrehozta a növényvédő szerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezésére alkalmazandó jogi rendszert. |
|
7 |
Ezen irányelv előírta, hogy a hatóanyagokat egy kezdeti, tíz évet meg nem haladó időszakra fel kell venni az I. mellékletbe, ha feltételezhető, hogy a maradványaik, amelyek a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelő alkalmazáskor visszamaradnak, nincsenek ártalmas hatással az emberek vagy az állatok egészségére, vagy a talajvízre, vagy elfogadhatatlan hatással a környezetre, másrészt a használatuk, amennyiben az a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelően történik, nincs ártalmas hatással az emberek vagy állatok egészségére, sem elfogadhatatlan hatással a környezetre. |
|
8 |
A 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a klórpirifosz, klórpirifosz‑metil, mankozeb, maneb és metiram hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról szóló, 2005. október 21‑i 2005/72/EK bizottsági irányelv (HL 2005. L 279., 63. o.) felvette a CHP‑metilt és a klórpirifoszt az említett irányelv I. mellékletébe. A CHP‑metil európai bizottsági jóváhagyását háromszor hosszabbították meg, és az végül 2020. január 31‑én járt le. |
|
9 |
2013 júniusában a CHP‑metilt gyártó két vállalkozás, az Ascenza Agro, akkori nevén Sapec Agro SA és a Dow AgroSciences Ltd, kérelmet nyújtott be a CHP‑metil jóváhagyásának meghosszabbítására. |
|
10 |
2017. február 9‑én a Spanyol Királyság mint jelentéstevő tagállam (a továbbiakban: jelentéstevő tagállam) továbbította az Ascenza Agrónak a CHP‑metil jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet értékelő jelentéstervezetet, amely nem ismerte el, hogy a CHP‑metilnek káros hatása lenne az emberi egészségre, és amelyben továbbra is javasolták a CHP‑metil jóváhagyásának meghosszabbítását. |
|
11 |
Miután ezen értékelő jelentéstervezetet megküldték az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA), a Bizottságnak, a tagállamoknak, a Sapec Agrónak és a Dow AgroSciences‑nek, 2017. október 18‑án egy nyilvános konzultáció kezdődött. |
|
12 |
Az EFSA 2019. július 31‑én„nyilatkozatot” küldött a Bizottságnak és a tagállamoknak a CHP‑metil által az emberi egészségre gyakorolt hatások értékelésének rendelkezésre álló eredményeiről (a továbbiakban: 2019. július 31‑i nyilatkozat), amelyet az EFSA 2019. augusztus 28‑án tett közzé a honlapján. E nyilatkozatból kitűnik, hogy a CHP‑metil kockázatainak értékelésére kijelölt szakértők egyetértettek abban, hogy e hatóanyag vonatkozásában sem a genotoxicitásra, sem a fejlődési neurotoxicitásra vonatkozóan nem lehet referenciaértéket meghatározni, ami lehetetlenné teszi a CHP‑metil révén a fogyasztókra, a szerrel foglalkozókra, a dolgozókra, a közelben tartózkodókra és a lakosokra jelentett kockázat értékelését. E 2019. július 31‑i nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a szakértők konzervatív megközelítést alkalmaztak, amikor úgy ítélték meg, hogy a CHP‑metil is megfelel az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16‑i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 353., 1. o.; helyesbítések: HL 2019. L 117., 8. o.; HL 2016. L 349., 1. o.; HL 2011. L 16., 1. o.) rendelkezéseinek megfelelően. A szakértők által alkalmazott megközelítés nagyrészt a CHP‑metil és a klórpirifosz közötti szerkezeti hasonlóságokon alapult. |
|
13 |
E szakértők ugyanis megjegyezték, hogy a CHP‑metil genotoxikus potenciáljáról nem áll rendelkezésre nyilvános szakirodalom, míg a klórpirifoszról számos publikáció áll rendelkezésre, amelynek esetében aggályok merültek fel. Egyetértettek tehát abban, hogy a CHP‑metil lehetséges hatásaival kapcsolatos bizonytalanságokat figyelembe kell venni e hatóanyag kockázatértékelése során, és hogy ezért nem zárható ki a dezoxiribonukleinsav‑károsodás lehetséges kockázata. |
|
14 |
Egy második szakértői konzultációt követően az EFSA 2019. november 8‑án elfogadta a 2019. július 31‑i nyilatkozatának naprakésszé tett változatát, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a CHP‑metil jóváhagyásának meghosszabbítása tekintetében nem teljesülnek az emberi egészségre vonatkozó, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21‑i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.) 4. cikkében előírt kritériumok. |
|
15 |
Ennek alapján a Bizottság 2020. január 10‑én elfogadta a vitatott rendeletet, amelyben úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a CHP‑metil jóváhagyását. A Bizottság e jóváhagyás meghosszabbításának megtagadását három indokra alapította, nevezetesen először is arra, hogy „a [CHP]‑metil genotoxikus potenciálja nem zárható ki”, másodszor arra, hogy „aggályok merültek fel […] a fejlődési neurotoxicitás[ával] […] kapcsolatban”, harmadszor pedig arra, hogy „helyénvaló lehet a [CHP]‑metilt az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként besorolni”. |
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
|
16 |
A Törvényszék Hivatalához 2020. február 10‑én benyújtott keresetlevéllel az Ascenza Agro és az Industrias Afrasa (a továbbiakban: az elsőfokú eljárás felperesei) keresetet indított a vitatott rendelet megsemmisítése iránt. Az ECCA támogatta őket, amely számára a Törvényszék hetedik tanácsának elnöke 2020. november 26‑i végzésével megengedte, hogy beavatkozzon a Törvényszék előtti eljárásba. Ugyanezen végzéssel megengedte, hogy a Health and Environment Alliance (HEAL) a Bizottság támogatása végett beavatkozzon. A Törvényszék hetedik tanácsának elnöke ezenkívül ugyanezen a napon hozott végzésével megengedte a dán és a francia kormány beavatkozását a Bizottság támogatása végett. |
|
17 |
Az elsőfokú eljárás felperesei kerestük alátámasztására nyolc jogalapra hivatkoztak, amelyek először is lényeges eljárási szabályok megsértésére, másodszor az átláthatósági kötelezettség megsértésére, harmadszor a meghallgatáshoz való jog megsértésére, negyedszer az elővigyázatosság elvének megsértésére, ötödször a vitatott rendelet által szabályozni kívánt helyzet releváns tényezőinek és körülményeinek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség megsértésére, hatodszor a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére, hetedszer az EFSA, majd a Bizottság által elfogadott kockázatértékeléssel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibára, nyolcadszor pedig nyilvánvaló értékelési hibára és az arányosság elvének figyelmen kívül hagyására vonatkoztak. |
|
18 |
Az ECCA három további jogalapra hivatkozott, a kilencedik és a tizedik az indokolási kötelezettség megsértésére, a tizenegyedik pedig a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról szóló, 2012. szeptember 18‑i 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2012. L 252., 26. o.) 14. cikkének megsértésére vonatkozott. |
|
19 |
Először is, mivel az elsőfokú eljárás felperesei nem címzettjei a vitatott rendeletnek, a Törvényszék az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésére tekintettel megvizsgálta a kereset elfogadhatóságát, és a megtámadott ítélet 78. pontjában a keresetet elfogadhatónak nyilvánította. |
|
20 |
A Törvényszék másodszor megvizsgálta az elsőfokú eljárás felperesei, valamint az ECCA által hivatkozott jogalapokat. |
|
21 |
A Törvényszék, miután a megtámadott ítélet 101–174., 175–181., 182–226., 227–258., 259–288., 289–316., 317–339., 340–393., 394–597., 598–631. és 632–655. pontjában megvizsgálta e jogalapokat, egyik jogalapnak sem adott helyt, következésképpen a keresetet teljes egészében elutasította. |
A felek kérelmei
|
22 |
Az ECCA azt kéri, hogy a Bíróság:
|
|
23 |
Az elsőfokú eljárás felperesei azt kérik, hogy a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek. |
|
24 |
A Bizottság és a HEAL azt kéri, hogy a Bíróság:
|
|
25 |
A Francia Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést. |
A fellebbezésről
|
26 |
Fellebbezésének alátámasztására az Ascenza Agro által támogatott ECCA négy jogalapra hivatkozik. |
|
27 |
Az első jogalap az 1107/2009 rendelet megsértésén, valamint a kereszthivatkozásos módszer és a bizonyítékok súlyán alapuló megközelítés alkalmazását lehetővé tevő jogi alap hiányán alapul. A második jogalap az EUMSZ 296. cikk megsértésén alapul, a harmadik pedig a lényeges eljárási szabályok megsértésén. |
|
28 |
A másodlagosan felhozott negyedik jogalap a kereszthivatkozásos módszer megsértésén és az ellentmondásos indokoláson alapul. |
|
29 |
A Bizottság és a HEAL úgy véli, hogy a fellebbezés elfogadhatatlan, másodlagosan pedig úgy, hogy azt mint megalapozatlant el kell utasítani. |
|
30 |
A Francia Köztársaság szerint az ECCA által hivatkozott jogalapok egyike sem megalapozott, következésképpen a fellebbezést el kell utasítani. |
A fellebbezés elfogadhatóságáról
A felek érvei
|
31 |
A Bizottság és a HEAL azzal az indokkal vitatja a fellebbezés elfogadhatóságát, hogy a megtámadott ítélet nem érinti közvetlenül az ECCA‑t mint beavatkozó felet, és nem jogosult fellebbezést benyújtani. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének második mondata értelmében közvetlenül érintett legyen, nem elegendő, hogy a beavatkozását első fokon megengedték. A Bíróság ítélkezési gyakorlatára támaszkodva kifejtik, hogy a beavatkozó felet a megtámadott ítélet akkor érinti közvetlenül, ha az saját jogállása vagy saját gazdasági vagy eszmei érdekei számára hátrányos változását idézte elő. A jelen ügyben a megtámadott ítélet csak közvetetten érinti az ECCA‑t. |
|
32 |
Egyébiránt nem lehet analógia útján alkalmazni az egyesületek EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti kereshetőségi jogára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének második bekezdése szerinti fellebbezési jogra, miközben többek között az ECCA nem bizonyította, hogy a megtámadott ítélet őt közvetlenül érinti. Bármely más megközelítés azzal a következménnyel járna, hogy megfosztaná értelmétől az utóbbi rendelkezésben szereplő közvetlen érintettség követelményét. Mivel a tagállamokon és az uniós intézményeken kívüli, a Törvényszék előtti valamennyi beavatkozó fél ugyanis szükségszerűen bizonyította az ügy kimeneteléhez fűződő érdekét ahhoz, hogy megengedjék számára a beavatkozást, egy ilyen megközelítés annak megállapítását eredményezné, hogy az ilyen fél mindig megfelelne a közvetlen érintettség e követelményének. |
|
33 |
Az ECCA a maga részéről először is arra hivatkozik, hogy megfelel annak a követelménynek, hogy a megtámadott ítélet az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének második bekezdése értelmében véve őt közvetlenül érinti. Ez az ítélet ugyanis jelentősen és azonnal érinti az érdekeit, így jogosult a jelen fellebbezés benyújtására. |
|
34 |
E tekintetben az ECCA azt állítja, hogy a megtámadott ítélet veszélyezteti az ECCA mint egyesület alapszabályában foglalt célok megvalósítását és tagjainak érdekeit. Először is pontosítja, hogy alapszabályában foglalt céljai közé tartozik, hogy képviselje általában az utángyártott (generikus) növényvédőszer európai iparának, valamint a kis‑ és középvállalkozásoknak (kkv‑k) az álláspontjait különösen az uniós és tagállami szinten tervezett új jogszabályokról folytatott konzultációk során, valamint hogy tájékoztassa tagjait a hatóanyagok európai regisztrálására és a regisztrálás meghosszabbítására vonatkozó jogi szabályozás alakulásáról. Ezenkívül foglalkozik tagjai jogi, pénzügyi, tudományos és műszaki problémáival, és bírósági eljárásokat is kezdeményez a hatóanyagok és a növényvédő szerek jóváhagyása keretében. Az alapszabályában foglalt feladata egyébiránt a tagjai érdekeinek az uniós bíróságok előtti védelme, így a kereshetőségi jogának elismeréséhez nincs szükség a tagjaitól származó kiegészítő meghatalmazás vagy külön engedély benyújtására. |
|
35 |
Ezt követően a tagjait illetően az ECCA a honlapján közzétett jegyzékre hivatkozik, amely szerint 19 tagból áll, ezek közé tartozik az Ascenza Agro, valamint az Albaugh Europe SARL, a Barclay Chemicals R&D Ltd és a Lainco SA, amelyek szintén különböző hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítását kérték. |
|
36 |
Végül az 1107/2009 rendeletnek megfelelően a megtámadott ítélet jelentős és azonnali következményekkel jár a hatóanyagok jóváhagyására és meghosszabbítására vonatkozó eljárásokra. Egyrészt precedenst teremt a kereszthivatkozásos módszer és az adatok bizonyító erején alapuló megközelítés ilyen eljárások keretében történő alkalmazását illetően. Másrészt ez az ítélet megállapítja azt az elvet, amely szerint az EFSA és a Bizottság önkényesen módosíthatja az ezen anyagok értékelésére vonatkozó, e rendeletben előírt eljárást, többek között a hatóanyagok jóváhagyási eljárása során elemzendő kritériumok számának módosításával, és az EFSA következtetéseinek egy nyilatkozattal való felváltásával. |
|
37 |
Másodszor, az ECCA arra hivatkozik, hogy egyesületként az Ascenza Agro érdekeit képviseli, amely az egyesület tagja, és amely maga is jogosult fellebbezést benyújtani. E tekintetben az ECCA azt állítja, hogy az egyesületek által a tagjaik nevében az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresetek elfogadhatósága vonatkozásában az egyesületekkel szemben támasztott követelményeket analógia útján alkalmazni kell az egyesületek által az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének második bekezdése alapján benyújtott fellebbezésekre. Ezen ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy valamely egyesület akkor rendelkezik kereshetőségi joggal, ha tagjai vagy közülük egyesek maguk is rendelkeznek kereshetőségi joggal (lásd analógia útján: 1995. július 6‑iAITEC és társai kontra Bizottság ítélet, T‑447/93–T‑449/93, EU:T:1995:130, 60. pont; 1996. december 12‑iAIUFFASS és AKT kontra Bizottság ítélet, T‑380/94, EU:T:1996:195, 50. pont; 2009. június 11‑iConfservizi kontra Bizottság ítélet, T‑292/02, EU:T:2009:188, 52. pont; 2010. március 18‑iForum 187 kontra Bizottság ítélet, T‑189/08, EU:T:2010:99, 58. pont). |
A Bíróság álláspontja
|
38 |
Először is emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének második mondata szerint a tagállamokon és az Unió intézményein kívüli beavatkozók csak akkor nyújthatnak be fellebbezést, ha őket a Törvényszék határozata közvetlenül érinti. |
|
39 |
Amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy fellebbezést lehessen benyújtani, nem elegendő a jogvita kimeneteléhez fűződő érdek igazolása, és az, hogy megengedték az elsőfokú eljárásba való beavatkozást (lásd ebben az értelemben: 2002. szeptember 24‑iFalck és Acciaierie di Bolzano kontra Bizottság ítélet, C‑74/00 P és C‑75/00 P, EU:C:2002:524, 55. pont). |
|
40 |
Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének második mondata értelmében vett közvetlen érintettség kritériuma a Törvényszék ítélete hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtására jogosult személyek körét azokra korlátozza, akiket ez az ítélet a jogvita kimeneteléhez fűződő, a beavatkozás megengedéséhez elegendő érdekükön túl érint. Azon személyek kategóriájának ilyen körülhatárolása, akik egy adott ügyben fellebbezést nyújthatnak be a Bírósághoz, a megfelelő igazságszolgáltatás biztosítására irányul, különösen a Törvényszék határozatai ellen benyújtható fellebbezések bizonyos előreláthatóságának biztosítása, valamint az uniós jog által előírt egyéb jogorvoslati lehetőségekre alkalmazandó határidők és elfogadhatósági feltételek megkerülésének elkerülése révén (lásd ebben az értelemben: 2025. június 5‑iTertianum Services kontra EUIPO végzés, C‑800/24 P, EU:C:2025:425, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
41 |
Következésképpen önmagában az a körülmény, hogy az elsőfokú eljárásba beavatkozó fél támogatta a Törvényszékhez benyújtott megsemmisítés iránti kereset alapján indult eljárásban részt vevő egyik fél kérelmeit, nem elegendő annak megállapításához, hogy e beavatkozó felet közvetlenül érinti az e kereset tárgyában hozott ítélet. Ez utóbbinak kell részletesen bizonyítania, hogy ezen ítélet őt közvetlenül érinti. |
|
42 |
E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a beavatkozó fél az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének második mondata értelmében közvetlenül érintett, ha a Törvényszék hatályon kívül helyezni kért határozata a jogi helyzetének vagy érdekeinek hátrányos megváltozását eredményezi azon intézkedések következtében, amelyeket e fél e határozat végrehajtása érdekében köteles meghozni (lásd ebben az értelemben: 2002. szeptember 24‑iFalck és Acciaierie di Bolzano kontra Bizottság ítélet, C‑74/00 P és C‑75/00 P, EU:C:2002:524, 58. pont; 2003. október 2‑iInternational Power és társai kontra NALOO ítélet, C‑172/01 P, C‑175/01 P, C‑176/01 P és C‑180/01 P, EU:C:2003:534, 52. és 53. pont). |
|
43 |
Ebből következik, hogy az elsőfokú eljárásba beavatkozó felet csak akkor lehet úgy tekinteni, hogy őt a hatályon kívül helyezni kért ítélet közvetlenül érinti, ha az önmagában kötelező hatásokat gyakorol e beavatkozó fél saját jogi helyzetére, mivel e tekintetben nem relevánsak azok a kötelező hatások, amelyeket ezen ítélet esetlegesen az elsőfokú eljárásban a beavatkozó fél által támogatott felperes vagy alperes jogi helyzetére gyakorol. |
|
44 |
A jelen ügyben tehát meg kell vizsgálni, hogy az ECCA bizonyította‑e, hogy a megtámadott ítélet őt közvetlenül érinti a jelen ítélet 42. pontjában felidézett kritériumokra tekintettel. |
|
45 |
E tekintetben meg kell állapítani, hogy bár igaz, hogy az ECCA azt állítja, hogy a megtámadott ítélet jelentősen és azonnal érinti az érdekeit, az ezen állítás alátámasztására előadott, a jelen ítélet 34–36. pontjában szereplő érvek nem alkalmasak annak alátámasztására. Az ECCA által nyújtott magyarázatok ugyanis azon különböző műveletek és szolgáltatások felsorolására korlátozódnak, amelyeket az ECCA a tagjai számára az alapszabályában foglalt feladata ellátása során végez, anélkül hogy meghatározná azokat az intézkedéseket, amelyeket a megtámadott ítélet végrehajtása érdekében el kell fogadnia, és amelyek a jogi helyzetének vagy a saját érdekeinek esetleges kedvezőtlen megváltozásával járnak. |
|
46 |
A fentiekre tekintettel meg kell tehát állapítani, hogy az ECCA nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon, hogy őt a megtámadott ítélet az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikke második bekezdésének második mondata értelmében véve közvetlenül érinti. |
|
47 |
Másodszor, ami azt illeti, hogy a jelen ügyben analógia útján alkalmazzák‑e az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján egy képviseleti egyesület által olyan jogi aktussal szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben kialakított elveket, amely jogi aktusnak nem címzettje, meg kell jegyezni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az ilyen kereset feltétele, hogy e jogi személy kereshetőségi jogát elismerjék. Ez a jog két esetben áll fenn. Egyrészt ilyen kereset akkor indítható, ha a jogi aktus e jogi személyt közvetlenül és személyében érinti. Másrészt az ilyen személy keresetet indíthat olyan, végrehajtási intézkedéseket maga után nem vonó, rendeleti jellegű jogi aktussal szemben, ha az őt közvetlenül érinti (2023. szeptember 21‑iChina Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai kontra Bizottság ítélet, C‑478/21 P, EU:C:2023:685, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
48 |
A jelen ügyben, és anélkül hogy határozni kellene arról a kérdésről, hogy a fellebbezés keretében analógia útján alkalmazni kell‑e a valamely képviseleti egyesület által olyan jogi aktussal szemben az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján benyújtott megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben megállapított kritériumokat, amely jogi aktusnak nem címzettje, elegendő megállapítani, hogy e kritériumok semmiképpen nem teljesülnek. |
|
49 |
Egyrészt ugyanis az ECCA nem bizonyította, hogy őt magát a megtámadott ítélet közvetlenül érinti, így nem tartozik a jelen ítélet 47. pontjában leírt két eset egyikébe sem. Másrészt az e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlatból eredő követelményekkel ellentétben az ECCA nem bizonyította, hogy a jelen fellebbezés benyújtásával az Ascenza Agro nevében jár el. Az ECCA kizárólag egy olyan dokumentumot nyújt be, amelyből az tűnik ki, hogy az Ascenza Agro a tagjai közé tartozik. |
|
50 |
A fentiekből következik, hogy az ECCA fellebbezését mint elfogadhatatlant el kell utasítani. |
A költségekről
|
51 |
A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. |
|
52 |
E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet annak 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. |
|
53 |
Az ECCA‑t, mivel pervesztes lett, a Bizottság és a HEAL kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a Bizottság és a HEAL részéről felmerült költségek viselésére. |
|
54 |
Az eljárási szabályzat 140. cikkének (1) bekezdése szerint, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket. |
|
55 |
A jelen ügyben úgy kell határozni, hogy a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: |
|
|
|
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.