(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. június 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó dekorpapír behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. május 2-án négy uniós dekorpapírgyártó (a továbbiakban együtt: panaszosok) panaszt nyújtott be. A panaszt a dekorpapírral foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2024/2718 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt bevezető rendelet) (3) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszosokat, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Meghallgatásra került sor a panaszosokkal (Felix Schoeller, Koehler Paper, Malta Decor & Munksjö Paper), a LamiGraf S.A.-val és az Interprint GmbH-val.

(7)

A China National Forest Products Industry Association (CNFPIA), a LamiGraf S.A., a Kastomonu Italia S.p.a., a Kastamonu Romania S.A. és a Kastamonu Bulgaria AD (a továbbiakban: Kastamonu csoport) és a Marburger Tapetenfabrik nyújtott be észrevételeket az eljárás megindításával kapcsolatban. Az észrevételek a panaszosok legitimációjára, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására, valamint a jelentős torzulásokra vonatkozó bizonyítékokra, a panaszban szereplő reprezentatív ország kiválasztására, a nyersanyagpiaci torzulásokra, a kármutatókra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkoztak. E rendelet vonatkozó szakaszai ezen észrevételek mindegyikével foglalkoznak.

(8)

Az eljárás megindítását követően a CNFPIA előadta, hogy a Felix Schoeller és a Munksjö – a négy panaszos közül kettő – kapcsolatban állt kínai vállalatokkal, és hogy a két vállalat közül az egyik a velük kapcsolatban álló vállalattól származó kínai behozatallal is rendelkezett. A CNFPIA azzal érvelt, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezései alapján a két vállalatot ki kellett volna zárni az uniós gazdasági ágazatból. Ennek fényében a CNFPIA hozzátette, hogy előfordulhat, hogy az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott állandó követelmények nem teljesülnek.

(9)

A 4. cikk (1) bekezdése i) pontjának szövege szerint, amint azt a Bíróság is megerősítette, a Bizottság feladata, hogy mérlegelési jogkörének gyakorlása során meghatározza, hogy ki kell-e zárnia az „uniós gazdasági ágazatból” azokat a gyártókat, amelyek kapcsolatban állnak a dömpingelt termék exportőreivel vagy importőreivel, vagy maguk is a dömpingelt termék importőrei. A mérlegelési jogkört eseti alapon, az összes releváns tény figyelembevételével kell gyakorolni (4). Tekintettel arra, hogy mindkét kínai kapcsolatban álló vállalat főként belföldi piacát szolgálta ki, és hogy az uniós gyártók által a velük kapcsolatban álló kínai vállalatoktól importált mennyiségek – ha voltak egyáltalán – elhanyagolhatók, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem volt indokolt kizárni a Felix Schoeller és a Munksjö vállalatokat az uniós gazdasági ágazat meghatározásából. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(10)

A CNFPIA előadta, hogy az alaprendelet 3. cikkében a kár megállapítására meghatározott feltételek nem teljesültek, és azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszak alatt nem volt bizonyíték az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra.

(11)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban vizsgálatot kell indítani, ha a panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz a vizsgálat megindításához. A panaszban a panaszos azzal érvelt, hogy a Kínából származó dekorpapír dömpingelt behozatala jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Érvelésének alátámasztására a panaszos Thaiföldet vette figyelembe reprezentatív országként a [35–45 %] közötti dömpingkülönbözet súlyozott átlagának kiszámításához, és elemezte az uniós gazdasági ágazat fogyasztását, jövedelmezőségét, értékesítését és piaci részesedését, termelési volumenét és termelési költségét. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az akta megalapozottságának értékelése szempontjából releváns elemek, és hogy a panaszos által szolgáltatott egyéb információkkal együtt elegendő bizonyítéknak minősültek, amelyek megfelelnek az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt, a vizsgálat megindításához szükséges követelményeknek. Ezért a CNFPIA ezen felvetését a Bizottság elutasította.

(12)

A LamiGraf hasonló érveket nyújtott be a kárral összefüggő tendenciákkal kapcsolatban, azzal az indoklással, hogy a tágabb gazdasági tényezők, például a Covid19-világjárvány, a geopolitikai instabilitás és az energiaválság jelentős hatást gyakoroltak az ágazat pénzügyi teljesítményére, így a kárt nem lehetett volna elsősorban a kínai behozatalnak tulajdonítani. A LamiGraf hozzátette, hogy az uniós felhasználás ingadozásai a világjárvány által vezérelt, „otthonmaradást támogató” gazdaságnak tudhatók be, amelyet piaci korrekció követett, és nem tulajdoníthatók a kínai behozatalnak, továbbá a panaszosok összértékesítését és exportértékesítését súlyosan érintették az Oroszországgal szembeni szankciók. A 2021. évi feltételek miatt megnövekedett a dekorpapír iránti kereslet, ami a Kínából érkező behozatal növekedését előidéző diverzifikációt eredményezett. A kínai árak versenyképessége a panaszos gyártókkal ellentétben a költséghatékony berendezések használatából ered. Ugyanakkor a LamiGraf előadta, hogy a panaszosok által végrehajtott jelentős beruházások nem utalnak jelentős kárra.

(13)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kárra vonatkozóan, beleértve a Covid19-világjárvány uniós fogyasztásra gyakorolt hatásainak, az energiaválság és a növekvő nyersanyagköltségek hatásának, valamint Oroszország Ukrajna elleni inváziójának és az azt követő kereskedelmi szankcióknak az értékelését. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, 2023. április 1. és 2024. március 31. között termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki a mintát és a földrajzi helyet is. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés 60 %-át, valamint a hasonló termék uniós értékesítési volumenének 61 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az ideiglenes mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(17)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül öt nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Észrevétel nem érkezett.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(21)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kína tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért további kérdőívet küldött a kínai kormánynak.

(22)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak, a mintában szereplő kínai exportáló gyártóknak, az ismert importőröknek és felhasználóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. (5)

(23)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(24)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(25)

A vizsgálat tárgyát képező termék a dekorpapír, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik:

(26)

A fizikai tulajdonságok alapján öt fő terméktípus létezik: nyomtatható dekorpapír, egyszínű papír, hátlappapír, fóliázható alappapír és előimpregnált dekorpapír.

(27)

Dekorációs alkalmazásokhoz felületi anyagként dekorpapírt használnak. A dekorpapír végfelhasználása főként a bútorgyártás, a belső tervezés során, valamint az építőiparban és a felújítási ágazatban történik, laminátumként hátlapon.

(28)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 4802 54 00 , ex 4802 55 , ex 4805 91 00 és ex 4811 60 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 4802 54 00 10, 4802 55 15 10, 4802 55 25 10, 4802 55 30 10, 4802 55 90 10, 4805 91 00 10 és 4811 60 00 10) alá tartozó dekorpapír (a továbbiakban: vizsgált termék).

(29)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(31)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(32)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a dekorpapír előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat két exportáló gyártó küldte meg.

(33)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(34)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(35)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(36)

A Bizottság 2024. október 2-án egy első feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés vagy a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a dekorpapír előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat, köztük megfelelő reprezentatív országként Thaiföldet.

(37)

A CNFPIA „a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésre” válaszul a következő általános észrevételeket tette: (1) „Az érintett termékkel kapcsolatban Kínában nincs jelentős torzulás és a Bizottság nem bizonyította annak meglétét.” (2) „Kizárólag azokat a termelési tényezőket kell helyettesíteni, amelyekről bizonyítást nyert, hogy torzulás áll fenn.” (3) „Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének az ügyben történő alkalmazása és az ebből eredő módszertan összeegyeztethetetlen a dömpingellenes WTO-megállapodással.” Más fél nem nyújtott be észrevételeket az első feljegyzéssel kapcsolatban. A jelentős torzulások fennállására vonatkozó észrevételt illetően lásd az alábbi 3.2.1. szakaszt, amelyben a Bizottság ismertette a releváns jelentős torzulásokat. A termelési tényezőkre vonatkozó észrevételt illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint, ha a Bizottság megállapította, hogy jelentős torzulások állnak fenn, a belföldi költségek csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy azok torzulástól mentesek. Végül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének az ügyben és az abból eredő módszertannak a dömpingellenes WTO-megállapodással való állítólagos összeegyeztethetetlenségét illetően a Bizottság az alábbi 3.2.1.9. és 3.2.1.10. szakaszra hivatkozik.

(38)

2024. december 6-án a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Thaiföldet tekinti reprezentatív országnak. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a SIAM KRAFT INDUSTRY CO LTD, a DOUBLE A (1991) PUBLIC COMPANY, a THAI CONTAINERS GROUP CO LTD és a SIG COMBIBLOC CO LTD elnevezésű négy vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel a második feljegyzéshez.

(39)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.”

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(41)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(43)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(44)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(46)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (6), amely bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a faalapú termékek ágazatában). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést (7) a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(47)

Konkrétabban, a panaszos a jelentésben szereplő bizonyítékokra támaszkodott, amikor hangsúlyozta a rendszerszintű jelentős torzulások jelenlétét a kínai gazdaságban, amely „szocialista piacgazdaság”, ahol a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) irányítja mind az állami, mind a magánszektort.

(48)

A panaszos elmagyarázta, hogy Kínában a kormányzat jelentős mértékben beavatkozik a dekorpapír gyártásába az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ezért a rendes érték megállapításához nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása. A panaszosok különösen azzal érveltek, hogy Kínában jelentős torzulások állnak fenn a dekorpapír előállításához használt nyersanyagok – főként a facellulóz és a titán-dioxid – költségeiben, valamint az energiaköltségek tekintetében (8).

(49)

Ezen álláspont alátámasztására a panaszos nagyrészt a jelentésben foglalt bizonyítékokra, valamint a Bizottság korábbi ügyekben tett ténymegállapításaira támaszkodott.

(50)

A panaszosok említették, hogy a dekorpapír-ágazat a kínai erdészeti és faipari ágazat része, és emlékeztettek a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemekre.

(51)

Először is, a dekorpapír-ágazatot a dekorpapír gyártásához használt alapvető nyersanyagok – főként a facellulóz és a titán-dioxid – költségeinek torzulása sújtja:

(52)

Másodszor, a dekorpapír-ágazatot érintik az energiaköltségek torzulásai:

(53)

Harmadszor, a dekorpapírgyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe:

(54)

Negyedszer, a kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a dekorpapír-ágazatra is kihatnak a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákból vagy intézkedésekből eredő torzulások (28).

(55)

Ötödször, a dekorpapír-ágazatra a csőd-, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások vannak kihatással (29).

(56)

Hatodszor, a bérköltségek az dekorpapír-ágazatban is torzultak (30).

(57)

Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a dekorpapír-ágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(58)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok alapján végezte el.

(59)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(60)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy a „termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (31).

(61)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság a „nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (32). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt.

(62)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (33).

(63)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét.

(64)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült.

(65)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (34). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(66)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(67)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (35). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(68)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(69)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat.

(70)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(71)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (36).

(72)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (37).

(73)

Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen szegmenseiben is megfigyelhető, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (38).

(74)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (39).

(75)

Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A befektetésátvilágítás, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (40).

(76)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (41).

(77)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(78)

Az érintett termék ágazatát elsősorban olyan magánvállalatok szolgálják ki, mint a Hangzhou Huawang New Material Technology (más néven: Huawon) (42), a Zhejiang Kingdecor Paper (43), a Qifeng New Materials (44) vagy a Zhejiang Hengda New Materials (45).

(79)

A vizsgálat azonban megállapította, hogy a dekorpapír előállításához felhasznált fő nyersanyagot, azaz a facellulózt és a titán-dioxidot mindkét állami tulajdonú vállalat kiszolgálja. A facellulóz-ágazatot például több állami ellenőrzés alatt álló vállalat, például a Fujian Qingshan Paper Industry Co. (46) és a Shandong Chenming Paper Holding Co. (47) látja el.

(80)

Ezen túlmenően a Kínai Népköztársaságból származó titán-dioxid behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2024/1923 bizottsági végrehajtási rendeletben (48) a Bizottság megállapította, hogy a titán-dioxid-ágazatot számos állami tulajdonban lévő vállalat szolgálja ki, például a Pangang csoport részét képező Pangang Group Vanadium és a Titanium Resources, Ltd (49) (a továbbiakban: Pangang), amely a SOE csoport Anshan Iron and Steel Group (a továbbiakban: Ansteel) (50) leányvállalata, amely számottevő (több mint 54 %-os) állami részesedéssel (51) rendelkezik.

(81)

A Fujian Qingshan Paper Industry Co. kijelenti, hogy „Az új fejlődési szakaszban a vállalat követni fogja Hszi Csin-ping „Gondolatok egy új korszakhoz vezető, kínai jellemvonásokkal rendelkező szocializmusról szóló iránymutatását” (52).” Emellett a vállalat alapszabályának 98. cikke kimondja, hogy „A vállalat pártbizottsága feladatait a párt alapszabályával és a többi Fél szabályzatával összhangban látja el: i. a párt és az állami politikák felügyeletének biztosítása, valamint a párt Központi Bizottsága, az Államtanács, a Tartományi Párt Bizottsága és a tartományi kormány határozatai és rendelkezései végrehajtásának biztosítása a vállalaton belül (53).” Hasonlóképpen, a Shandong Chenming Paper Holding Co. pártbizottsága azt állítja, hogy „[b]árhogyan is fejlődik a vállalkozás, a pártszervezetet létre fogják hozni ott, ahol a legfontosabb szempontok megvalósulnak, a pártépítési munkát kiterjesztik majd a pártépítés és a termelés, az üzemeltetés és az irányítás közötti összhang, kölcsönös integráció és haladás elérése érdekében.” (54)

(82)

Ezen túlmenően általánossá vált, hogy a KKP nemcsak az állami tulajdonú vállalatok, hanem a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (55), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(83)

A dekorpapír-ágazatra továbbá számos kormányzati szakpolitika vonatkozik, mivel a facellulóz-ágazatot mind az ipar strukturális kiigazításáról közreadott 2019. évi útmutató katalógusban (56), mind annak 2024-es aktualizált változatában (57) ösztönzött ágazatként sorolták fel. Hasonlóképpen, és amint azt a Kínai Népköztársaságból származó titán-dioxid behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2024/1923 végrehajtási rendelet (58) az iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteményének 2024. évi változatában megállapította, közvetlenül foglalkozik a titán-dioxid-ágazattal azáltal, hogy a titán-dioxid-gyártáshoz használt kénsaveljárást korlátozott ágazatként sorolja fel, míg a 2019. évi változat a titán-dioxid-gyártáshoz használt klorideljárást ösztönzött ágazatként tünteti fel (59).

(84)

Ezen túlmenően a gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló tizennegyedik ötéves tervben és a 2035-ös kilátásokban a következő célokat határozták meg: „A hagyományos iparágak átalakítása és korszerűsítése, a nyersanyagipar – például a petrolkémiai ipar, az acélipar, a nemvasfémipar és az építőanyag-ipar – elrendezésének és strukturális kiigazításának optimalizálása, a kiváló minőségű termékek, például a könnyű- és textilipar kínálatának bővítése, a kulcsfontosságú iparágak, például a vegyipar és a papírgyártás átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása (60).”

(85)

A könnyűipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló 2022. évi iránymutató vélemény (61) előírja továbbá, hogy „gyorsítani kell az áttöréseket a kulcsfontosságú technológiák terén: Ami az olyan iparágak gyenge kapcsolatait illeti, mint a papírgyártás (…), a kulcsfontosságú területeken számos technológiai innovációs ütemterv vizsgálatára, kidolgozására és közzétételére kerül sor (…) a technológiai kutatás és fejlesztés, a mérnöki tudományok és az iparosítás elmélyítése és előmozdítása, az alapvető technológiai rendszerek létrehozásának felgyorsítása és az ipar technológiai szintjének emelése (62)”, valamint „az intelligens gyártás kiemelkedő kurzusának előmozdítása olyan iparágakban, mint a […] papírgyártás (63)”.

(86)

A kormányzati ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet az érintett ágazati szövetségek szintjén is megfigyelhető (64). Például a China National Forest Products Industry Association (a továbbiakban: CNFPIA) dekorpapírokkal foglalkozó különbizottságot hozott létre (65). A CNFPIA alapszabályának 3. cikkében kimondja, hogy a szervezet „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok üzleti útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (66).

(87)

A Hangzhou Huawang New Material Technology a CNFPIA tagja, és a CNFPIA dekorpapírokkal foglalkozó különbizottságának alelnöke (67).

(88)

A Zhejiang Kingdecor Paper a CNFPIA tagja, és a CNFPIA dekorpapírral foglalkozó különbizottságának elnöke (68).

(89)

Következésképpen az érintett termék ágazatában még a magántulajdonú gyártók sem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(90)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nak az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(91)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (69)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(92)

Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (70) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (71).

(93)

Értesülések szerint már 2018-ban a mintegy 2,57 millió magántulajdonú vállalat 73 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (72). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártóinak és az inputanyagok beszállítóinak esetében is.

(94)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (73), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét.

(95)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[n]övelnünk kell a párt azon általános képességét, hogy vezető szerepet töltsön be az Egységfront magánszektorbeli munkájában, és hatékonyan fokozza az e területen végzett munkát”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítést a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártsejtek számára, hogy hatékonyan lássák el erődként játszott szerepüket, és a párttagok számára, hogy élharcosokként és úttörőkként játsszák szerepüket” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (74).

(96)

Ez a vizsgálat megerősítette, hogy a dekorpapír-ágazatban is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések. Példaként említhető, hogy a Kingdecor holdingtársaságának, a Xianhe igazgatótanácsának tagja egyben a vállalat párttitkára is (75). Amint azt a vizsgálat megállapította, a Xianhe „a párt központi bizottságának felhívására reagált, és aktívan integrálta az új fejlesztési mintát” (76).

(97)

A vezetői pozíciók és a KKP-tagság/funkciók közötti átfedés másik példája a Qifeng New Material esete, amelynek igazgatótanácsi elnöke a KKP tagja (77). 2023-ban a Qifeng New Material „követte Hszi Csinping: „Gondolatok egy új korszakhoz vezető, kínai jellemvonásokkal rendelkező, valamint a vállalat pártbizottságának és igazgatótanácsának erős vezetésével megvalósított szocializmusról szóló iránymutatását”, [a vállalat] aktívan megvizsgálta mind a nemzetközi, mind a belföldi piacokat” (78).

(98)

További példát találtak a Fujian Qingshan Paper Industry Co. ügyben, ahol az igazgatótanács elnöke egyúttal a pártbizottság titkári posztját is betölti (79). 2024 első félévében a vállalat „követte Xi Jinping „Gondolatok egy új korszakhoz vezető, kínai jellemvonásokkal rendelkező szocializmusról, átfogóan megerősített pártépítésről szóló iránymutatását, [és] aktívan előmozdította a pártépítés, valamint a termelési és működési üzletág mély integrációját” (80).

(99)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (81). A dekorpapír-ágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és költségekre.

(100)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(101)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (82).

(102)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek a dekorpapír-ágazat működésére nézve irányadóak.

(103)

Shandong tartomány például a gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló tizennegyedik ötéves tervében és a 2035-ös kilátásokban a következő célokat határozta meg: a hagyományos iparágak optimalizálása és fejlesztése: […] az olyan klasszikus iparágakat, mint a textil- és ruhaipar, az élelmiszeripar, a papírgyártás, […] optimalizálása és finomítása” (83) .

(104)

Ezenkívül a Fucsien tartománynak a feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztéséről szóló tizennegyedik különleges ötéves terve előírja, hogy „a háztartási papír, a csomagolópapír és kartonpapír, a speciális papír és kartonpapír minőségének javítására kell összpontosítani, optimalizálni kell a fajtaszerkezetet, valamint a cellulóz- és papírrostforrások átfogó hasznosítására irányuló kutatást és fejlesztést (84)”.

(105)

Ezen túlmenően tartományi szinten Fujian különleges, a tizennegyedik ötéves terv időtartamára vonatkozó, a feldolgozóipar magas színvonalú fejlesztésére irányuló terve előírja, hogy „a papírgyártás és a papírtermékek esetében: [a kormány] iránymutatást nyújt (…) a Qingshan papíripari és más vállalkozásoknak a belföldi innovációs kapacitásépítés megerősítéséhez, a tervezési integrációs kapacitások növeléséhez, valamint a gyártási folyamat szintjének, a technológia és a berendezések javításához (85) .”

(106)

Emellett Zhejiang tartományban a vizsgálat megerősítette, hogy az állami hatóságok és az állami tulajdonú bankok kedvezményes politikát folytatnak a papírgyártókkal szemben, mivel a tartomány „a Longyou megyei pénzügyi intézményeket arra ösztönzi, hogy javítsák a kulcsfontosságú vállalkozások pénzügyi környezetét, továbbra is optimalizálja a pénzügyi szolgáltatásokat, és fokozza a reálgazdaságnak, különösen a papíriparnak nyújtott támogatást (86)”.

(107)

Ezenkívül a dekorpapír előállításához felhasznált inputok szintén kormányzati politikák tárgyát képezik. Konkrétabban ez a helyzet jellemzi a facellulózt, amely Kína erdészeti és gyepgazdálkodási ágazatának fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves tervének (2021–2025) (87) (a továbbiakban: tizennegyedik erdészeti ötéves terv) hatálya alá tartozik, amely a következő célokat fogalmazza meg a „cellulóz- és papírgyártás terén: az elavult termelési kapacitás megszüntetésének felgyorsítása és a szennyező kibocsátások csökkentése [és] a technológiai átalakulás előmozdítása, valamint az energia- és nyersanyag-felhasználás javítása”. A titán-dioxid-ágazatban végzett vizsgálat során arra is fény derült, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik (88).

(108)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(109)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(110)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(111)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (89).

(112)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (90). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (91). A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére (92).

(113)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termékek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az erdőgazdálkodási és fafeldolgozási ágazatra, így a dekorpapír-ágazatra is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(114)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(115)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína az ILO több alapegyezményét nem erősítette meg, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (93).

(116)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges (94). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(117)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (95).

(118)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az dekorpapír-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Az ágazatban tehát a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(119)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(120)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok (96) erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (97), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(121)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (98). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(122)

Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (99). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként „szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (100).

(123)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja, hogy ennyire fontos az adott vállalat stratégiai szempontból a kínai kormány számára, valamint hogy van-e implicit állami kezességvállalás (101). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (102). Emiatt a hitelezés az állami tulajdonú vállalatoknak, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatoknak, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatoknak kedvez, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(124)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(125)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is legalább egyharmados részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül 2018 végén (103). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (104). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(126)

A kínai hitelállomány általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombivállalatok” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(127)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(128)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(129)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(130)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához számos különböző inputra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük, különösen az (51)–(128) preambulumbekezdésben. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a dekorpapír gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(131)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(132)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(133)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(134)

Először is, a CNFPIA azt az álláspontot képviselte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem alkalmazható, mivel az összeegyeztethetetlen a WTO-megállapodásokkal és a WTO Vitarendezési Testületének határozataival.

(135)

A CNFPIA konkrétan a következőket említette:

(136)

Másodszor, a CNFPIA azt állította, hogy az állítólagos torzulásokra nem szolgáltattak megfelelő bizonyítékokat, és még ha azok fenn is álltak volna, nem befolyásolták az érintett terméket.

(137)

A CNFPIA továbbá a következőket fejtette ki:

(138)

Ami a feleknek a WTO jogszabályaival való összeegyeztethetőségre vonatkozó érveit illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására.

(139)

Ami a feleknek a DS 473 sz. ügyre való hivatkozását illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Fellebbezési Testület DS 473 sz. ügyre vonatkozó jelentése nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének végrehajtására vonatkozott, hanem egy, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglalt konkrét kikötésre. Mindenesetre a WTO jogszabályai – a Fellebbezési Testület által a DS 473. sz. ügyben adott értelmezés szerint – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszik egy harmadik ország adatainak felhasználását. A jelentős torzulások megléte miatt ugyanis az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Emiatt a felek érveit a Bizottság nem fogadta el.

(140)

Ami a felek azon érveit illeti, hogy a bizonyítékok nem voltak elégségesek a jelentős torzulások fennállásának bizonyítására, a Bizottság elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja szerint, ha a Bizottság a panaszosok által a jelentős torzulásokra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat elegendőek ítéli meg, ennek alapján megindíthatja a vizsgálatot. A Bizottság ebben az összefüggésben rámutatott, hogy ahogy azt a Törvényszék a Viraj Profiles-ügyben hozott ítéletében megerősítette, az ahhoz szükséges bizonyítékok mennyisége és minősége, hogy a vizsgálat megindítása céljából eleget tegyenek a bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó kritériumnak, nem azonos azzal, amelyre a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés fennállásának előzetes vagy végleges megállapításához van szükség (106). A panasz tehát megfelelt az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdésében a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontjával összefüggésben meghatározott előírásoknak. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben (107) foglaltak szerint ugyanis a Bizottság a vizsgálat megindításakor úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

(141)

A Bizottság következésképpen bizonyította ezeket a torzulásokat. Ennek érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban összegyűjtötte azokat az adatokat, amelyek szükségesek a jelentős torzulások fennállásának és hatásának megállapításához, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszertan ebből következő alkalmazásához szükségesek. A Bizottság által összegyűjtött adatokat és az abból fakadó – az állami tulajdonú vállalatoknak az érintett termék ágazatában való jelenlétére vagy a KKP-hez fűződő viszonyra vonatkozó – következtetéseket e rendelet 6.3. szakasza részletesen ismerteti. Emiatt a feleknek a panaszban szereplő bizonyítékokra vonatkozó érveit a Bizottság nem fogadta el.

(142)

A jelen szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az érintett termék ágazatára irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az alapanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(143)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(144)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző termelési és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(145)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(146)

A (36)–(38) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első, 2024. október 2-i feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) és a termelési tényezőkről szóló, 2024. december 6-i második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés).

(147)

Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel.

(148)

A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Thaiföldet szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(149)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Thaiföldet, Brazíliát, Indonéziát és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket.

(150)

A feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek.

(151)

A második feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Thaiföld, Brazília, Indonézia és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni a könnyen elérhető adatok rendelkezésre állását, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira.

(152)

A Bizottság megvizsgálta a dekorpapír-gyártók jelenlétét a négy lehetséges reprezentatív ország mindegyikében, és kereste a vizsgált terméket gyártó vállalatok könnyen hozzáférhető pénzügyi adatait. A Bizottság a négy lehetséges reprezentatív országban nem tudott ilyen vállalatokat azonosítani.

(153)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta a vizsgált termék ugyanazon általános kategóriájába tartozó termék gyártóit a négy lehetséges reprezentatív ország mindegyikében, beleértve a speciális papírt (főként rugalmas csomagolást és címkéket) és a nyomtatópapírt is. Ebben a kategóriában egyetlen vállalatot sem azonosítottak könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokkal. A panaszosok a panaszban egy thaiföldi vállalatot (Thai Paper Mill) azonosítottak e kategóriában, és dokumentumokat nyújtottak be, állítólag a 2022. évi pénzügyi adataikhoz. A hivatkozott időszak azonban nem tartalmazta a vizsgálati időszak egyetlen részét sem, és a nem hivatalos Excel-kivonatban szereplő adatok egy adatbázisból származtak (109). A Bizottság ezért nem tudta megerősíteni a pénzügyi adatokat egyetlen könnyen elérhető forrásból sem.

(154)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába tartozó egyéb termékeket („papír- és csomagológyártók”) (110), mivel a csomagolás szerepel a négy érintett HR-kód (111) leírásában is, amely nem foglalja magában a facellulózt, amely az érintett terméktől teljesen eltérő upstream termék/nyersanyag. A Bizottság az Orbis-ban könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat azonosított a thaiföldi gyártókra vonatkozóan, nevezetesen: SIAM KRAFT INDUSTRY CO LTD; DOUBLE A (1991) PUBLIC COMPANY; az alábbi 3. szakaszban szintén említett thaiföldi THAI CONTAINERS GROUP CO LTD and SIG COMBIBLOC CO LTD esetében, amelyek 2023-ra vonatkozóan jövedelmezőséget mutattak. Thaiföld volt az egyetlen lehetséges reprezentatív ország, amelyre vonatkozóan a Bizottság a papír- és csomagolóanyagok gyártói tekintetében könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat talált. A többi potenciális reprezentatív ország esetében a Bizottság az Orbis-ban olyan vállalatokra vonatkozó információkat talált, amelyek vagy veszteségesek voltak a 2023-as pénzügyi évben, vagy olyan vállalatokról, amelyek nem rendelkeztek a vizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatokkal.

(155)

A megadott határidőig nem érkezett észrevétel. Az egyik fél, a KINGDECOR a határidő lejárta után nyújtott be észrevételeket, amelyeket a Bizottság a végső szakaszban fog elbírálni.

(156)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(157)

A fenti elemzés alapján Thaiföld teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(158)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(159)

Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt (a továbbiakban: GTA) (112) fogja felhasználni. Ezen túlmenően a Bizottság kijelentette, hogy a torzulásmentes munkaerőköltségek megállapításához a Nemzeti Statisztikai Hivatal által a Thaiföldi Nemzeti Bankon (113) keresztül közzétett statisztikákat, az OECD könyvtárát (114) és a „Cost of Doing Business in Thailand 2023” című kiadványt (115), valamint a thaiföldi Fővárosi Villamosenergia-hatóság (116) által közzétett villamosenergiaár-statisztikákat fogja felhasználni a villamos energia tekintetében.

(160)

A Bizottság a második feljegyzésben kifejtette azon szándékát, hogy a gőz árát Thaiföldön az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által javasolt módszertan alapján kívánja kiszámítani (117). Ez a módszertan a gőz költségét a földgázzal való előállításához szükséges hőbevitel alapján számítja ki. E célból a Bizottság a földgázt hőráfordításként, és így a thaiföldi földgáznak a Thaiföldi Energiaügyi Minisztérium által közzétett áraként kívánta felhasználni (118). Mivel ez a módszer csak a gőz üzemanyagköltségét számítja ki, a Bizottság kiigazítaná ezt a költséget a víz, a fogyóeszközök, az egyéb költségek, az SGA-költségek és a nyereség tekintetében.

(161)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a gáz, a sűrített levegő és a víz együttesen a teljes termelési költség kevesebb mint 0,3 %-át teszik ki, így azokat fogyóeszközökké egyesítik. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek az inputok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre.

(162)

A fogyóeszközökké egyesült összes termelési tényező a teljes termelési költség mintegy 3 %-át tette ki, és így a teljes termelési költség mintegy 4 %-a fogyóeszközként kerül elszámolásra.

(163)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A dekorpapír termelési tényezői

(164)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. A módszertan megfelelő kifejtésére az alábbi „A gyártás általános költségei, az SGA-költségek, a nyereség és az értékcsökkenés” szakaszban kerül sor.

(165)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból (CIF) indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel.

(166)

Ami a facellulózt (eukaliptusz) illeti, amely Kínában vagy a közeli országokban nem elterjedt fafajta, a dekorpapír második legfontosabb nyersanyaga, és a két kínai gyártó az ellenőrzés során bizonyította, hogy kizárólag nem kínai forrásokból vásárol független beszállítóktól. Ez azt jelenti, hogy importáraikat elfogadták és nem helyettesítették.

(167)

A fő nyersanyagot, a titán-dioxidot illetően a KINGDECOR azt állította és bizonyította az ellenőrzés során, hogy titán-dioxidjából korlátozott mennyiségben importált Kínán kívüli független beszállítóktól. Ez olyan minőségekre vonatkozott, amelyek Kínában nem állnak rendelkezésre. A titán-dioxid ezen része esetében a Bizottság elfogadta és nem helyettesítette behozatali árait.

(168)

Minden más nyersanyag tekintetében a reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (119) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(169)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A fennmaradó mennyiségeket reprezentatívnak tekintették.

(170)

A Bizottság a Nemzeti Statisztikai Hivatal legfrissebb rendelkezésre álló statisztikáit használta fel a Thaiföldi Bankon, az OECD könyvtárán keresztül, valamint a „Cost of Doing Business in Thailand 2023” (Mennyibe kerül Thaiföldön az üzleti tevékenység 2023-ban?) című kiadványt, amelyet a vizsgálati időszakhoz indexáltak, a thaiföldi feldolgozóipar átlagos munkaerőköltségének felhasználásával (120).

(171)

A thaiföldi vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árakat a thaiföldi Fővárosi Villamosenergia-hatóság (121) teszi közzé. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia-árak kapcsán a vizsgálati időszak minden hónapjára nézve rendszeres időközönként közzétett, THB/kWh-ban megadott adatokat használta fel.

(172)

A 3.2.3. szakaszban foglaltak alapján a Bizottság a thaiföldi gőzárat az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (122) által javasolt módszertan alapján számította ki. Ez a módszertan a gőz költségét az előállításához szükséges hőbevitel alapján számítja ki. E célból a Bizottság a földgázt hőráfordításként, és így a thaiföldi földgáznak a Thaiföldi Energiaügyi Minisztérium által közzétett áraként használta fel (123). Mivel ez a módszer csak a gőz üzemanyagköltségét számítja ki, a Bizottság kiigazította ezt a költséget a víz, a fogyóeszközök, az egyéb költségek, az SGA-költségek és a nyereség tekintetében. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy észszerű az e költségeket és a nyereséget fedező általános ráta. A második feljegyzés e tárgyában nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől.

(173)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.” Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(174)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére.

(175)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapítása érdekében a Bizottság a négy thaiföldi vállalat – a SIAM KRAFT INDUSTRY CO LTD, a DOUBLE A (1991) PUBLIC COMPANY, a THAI CONTAINERS GROUP CO LTD és a SIG COMBIBLOC CO LTD Orbis adatbázisból vett pénzügyi adataiból indult ki.

(176)

Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 11,38 %-ot tett ki. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 9,29 % volt. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ha ezeket a százalékokat alkalmazza a torzulásmentes előállítási költségekre, az az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerű nyereséget eredményezne gyártelepi kereskedelmi szinten.

(177)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(178)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság megvizsgálta a felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási arányokat megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.2.4.1. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel.

(179)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (173) preambulumbekezdés kifejti – a torzulásmentes előállítási költséghez hozzáadta a gyártási általános költségeket.

(180)

A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségekre az SGA-költségek és a nyereség (174)–(175) preambulumbekezdésben kiszámított százalékos arányát alkalmazta.

(181)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(182)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak.

(183)

Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

(184)

Az egyik exportáló gyártó részben exportálta az érintett terméket az Unióba egy vele kapcsolatban álló felhasználón keresztül, amely importőrként eljárva végezte el az érintett termék további feldolgozását. Az exportáló gyártó nem szolgáltatott részletes információkat a további feldolgozás költségeiről és a végső eladási árról, ezért a Bizottság ideiglenesen úgy határozott, hogy ezekhez az ügyletekhez a kapcsolatban álló felhasználónak felszámított exportárat alkalmazza. A Bizottság adatokat kért a feldolgozás költségéről és a végső eladási árról, amely a végső szakaszban kerül felhasználásra az exportár azon ár alapján történő megállapítása céljából, amelyet az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmaztak.

(185)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint a Bizottság a rendes értéket és az exportárat adott esetben kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre; és ii. figyelembe vegye az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló tényezők különbségeit.

(186)

A (177) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében.

(187)

Hacsak nem került sor héa-kiigazításra a vissza nem térítendő héa tekintetében, a Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen kiigazítással csökkentsék, és a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem igényelt ilyen kiigazításokat.

(188)

Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: vámok, egyéb importköltségek, fuvarozási, biztosítási, éves visszatérítés, kezelési, rakodási és mellékköltségek, valamint csomagolási költségek.

(189)

A Bizottság a következő, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket vette figyelembe: hitel- és banki költségek.

(190)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(191)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

(192)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ez azt jelenti, hogy a dömpingkülönbözet számítása a mintában szereplő exportáló gyártók különbözetei alapján történt, figyelmen kívül hagyva a nulla vagy csekély mértékű dömpingkülönbözettel rendelkező exportáló gyártók dömpingkülönbözetét, valamint az alaprendelet 18. cikkében meghatározott körülmények között megállapított különbözeteket.

(193)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 33,6 %.

(194)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, az Eurostat alapján megállapított teljes importvolumennel.

(195)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen körülbelül 90 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintába felvett, a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező vállalat szintjén állapítja meg.

(196)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(197)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban hét uniós gyártó gyártotta az Unióban (124). Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(198)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 473 000 tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a panaszos által benyújtott és a Bizottság által ellenőrzött makrogazdasági kérdőívre adott válaszok alapján állapította meg. A (15) preambulumbekezdésben megállapított módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes becsült uniós termelési volumenének 60 %-át és a teljes becsült uniós értékesítési volumen 61 %-át adta.

(199)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(200)

A (27) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a dekorpapírt dekorációs alkalmazásokhoz felületi anyagként használják. A dekorpapírt köztes termékként használják, majd magas hőmérséklet és nyomás, vagy pedig ragasztóanyagok segítségével faalapú lemezekre, például közepes sűrűségű rostlemezekre vagy forgácslemezekre laminálják. A dekorpapír végfelhasználása főként a bútorgyártás, a belső tervezés során vagy az építőiparban történik.

(201)

A figyelembe vett időszakban nem került sor a vizsgált termék kötött értékesítésére az uniós piacon. A mintában szereplő uniós gyártók egyike egy nagy vállalatcsoport tagja volt, amely dekorpapírt vásárolt a vele kapcsolatban álló féltől, és azt más továbbfeldolgozott termékek gyártásához használta fel. A Bizottság elemezte az egymással kapcsolatban álló értékesítési ügyleteket és a kapcsolódó dokumentumokat, és a kapcsolatban álló vállalatoknak teljesített értékesítéseket szabadpiaci értékesítésnek tekintette, mivel ezekre a különálló jogi személyek részére történő értékesítésekre körülbelül ugyanazon az áron került sor, mint a független feleknek felszámított árak, és e jogalanyok szabadon választhattak beszállítót.

(202)

Egy nem panaszos uniós gyártó a vizsgált termék további feldolgozásában részt vevő nagyobb vállalatcsoporthoz is tartozott. Együttműködésének hiányában azonban a Bizottság nem tudta megállapítani e gyártó kapcsolt feleknek történő értékesítésének feltételeit. Részletes információk hiányában a Bizottság az uniós felhasználás és az uniós piaci értékesítési volumen elemzésében szabadpiaci értékesítésnek tekintette a panaszos által megadott becsült uniós értékesítési volument.

(203)

A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával.

(204)

A vonatkozó KN-kódok a vizsgált termék meghatározásán kívül más típusú speciális papírokat is magukban foglaltak. Az uniós felhasználás kiszámítása érdekében a Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszak utáni behozatali adatok statisztikáit a Surveillance adatbázisából származó nyolcjegyű KN- és 10 számjegyű TARIC-kódok szintjén. A TARIC-kódok csak a vizsgálat megindítását követően álltak rendelkezésre, és kizárólag a vizsgált termékhez kapcsolódtak. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a 2024. július és november közötti időszakban az Unióba behozott dekorpapír mennyisége TARIC-szinten a Kínából a megfelelő KN-kódok alatt importált teljes volumen mintegy 30 %-át tette ki. Kínán kívül a világ többi részéről érkező dekorpapír-behozatal TARIC-szinten a KN-szinten a teljes behozatali volumen mintegy 15 %-át tette ki.

(205)

A fentieket illetően a Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg:

(206)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(207)

Az uniós fogyasztás erőteljesen, 17 %-kal nőtt 2020 és 2021 között. Ez főként az építőanyagok iránti piaci kereslet Covid19-világjárvány miatti növekedésének tudható be. A világjárvány kijárási korlátozásokhoz vezetett, és fellendítette a lakásfelújítások piacát, aminek köszönhetően megnövekedett a dekorpapír iránti kereslet, mivel azt főként a bútorgyártás és a laminált padlóburkolatok gyártása során használják.

(208)

2021 után az uniós felhasználás erőteljesen, 17 %-kal, 2023-ban és a vizsgálati időszakban pedig további 11 %-kal csökkent.

(209)

A Bizottság az importvolument az Unióba irányuló importvolumen csaknem 90 %-át képviselő együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(210)

A kínai behozatal piaci részesedésének megállapításához a Bizottság a behozatal volumenét összehasonlította az uniós piaci felhasználással a fenti 2. táblázat szerint.

(211)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen (tonna) és piaci részesedés

(212)

A kínai behozatal 2020-ban a figyelembe vett időszak elején 4 600 tonna körül korlátozódott, 1 %-os piaci részesedéssel, 2021-ben azonban exponenciálisan, 157 %-kal nőtt; ez a meredeken emelkedő tendencia a figyelembe vett időszak hátralévő részében folytatódott. A vizsgálati időszak egésze alatt a behozatal 437 %-kal, több mint 24 000 tonnára nőtt. A figyelembe vett időszak alatt a kínai behozatal 6 százalékponttal emelkedett.

(213)

A piaci részesedés ugyanolyan meredek növekedést mutatott, mint a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal volumene, amely a figyelembe vett időszakban 521 %-kal nőtt. Emellett Kína piaci részesedése 2022 és 2023 között három százalékponttal, 4 %-ról 7 %-ra nőtt az egyéves időszak alatt.

(214)

A Bizottság az importárakat az Unióba irányuló behozatal csaknem 90 %-át képviselő együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(215)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(216)

A Kínából érkező behozatal árai 2021-ben és 2022-ben emelkedtek, hasonló tendenciát követve, mint az uniós gazdasági ágazat 8. táblázatban bemutatott átlagos értékesítési árai. A teljes figyelembe vett időszak alatt azonban a kínai importárak jóval az uniós értékesítési átlagárak alatt maradtak, amelyek a vizsgálati időszakban tonnánként 2 220 EUR-ra emelkedtek.

(217)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(218)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 9,3 % és 10,9 % között volt.

(219)

A Bizottság emellett 2022-től kezdődően árlenyomást állapított meg, amikor az uniós gazdasági ágazat a magasabb nyersanyag- és energiaköltségek miatt megnövekedett termelési költségekkel szembesült. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem tudta megfelelően emelni árait ahhoz, hogy ellensúlyozza a termelési költségeknek a kínai behozatalból eredő árlenyomás miatti növekedését, amely 2022-ben kezdődött és a figyelembe vett időszak alatt folytatódott.

(220)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(221)

A Bizottság a (15) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(222)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a panaszos által a makrokérdőívre adott válaszban szereplő adatok, az együttműködő kínai exportáló gyártók kiigazított adatai, valamint a vizsgált termék harmadik országokból érkező behozatalára vonatkozó kiigazított Eurostat-adatok alapján értékelte az összes uniós gyártóra vonatkozó makrogazdasági mutatókat, amint azt a (204) preambulumbekezdés, valamint a 126. és 127. lábjegyzet kifejtik. A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban megadott adatok alapján értékelte a mintában szereplő uniós termelőkre vonatkozó mikrogazdasági mutatókat. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(223)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözetek nagysága.

(224)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(225)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(226)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2020 és a vizsgálati időszak között 13 %-kal csökkent, összhangban az értékesítési volument illetően megfigyelhető, az alábbi 8. táblázatban bemutatott tendenciákkal. A termelési volumen 2021. évi ideiglenes növekedése a Covid19-világjárványt követő kijárási korlátozások idején az „otthonmaradást támogató” gazdaság által okozott keresletnövekedésnek tudható be, amely a (207) preambulumbekezdésből is kiderül. 2022-től azonban a termelési volumenek csökkenni kezdtek. A csökkenés az Unióban a dekorpapír iránti alacsonyabb piaci kereslettel magyarázható, amelyet tovább súlyosbított az ellátási láncban felgyülemlett magas készletszint, amint azt a (245) és (246) preambulumbekezdés kifejti. Emellett a Kínából származó dömpingelt behozatal növekedését követően, amely főként a kereskedelmi minőségű dekorpapírokat (például a fehéreket, a világos színűeket és a barnákat) érintette, a piaci részesedés megőrzése érdekében számos uniós gyártónak intenzívebb színekre kellett összpontosítania termelését, ami a papírgépek hosszabb és gyakoribb előkészítése és karbantartása miatt hosszabb gyártási leállási időszakokhoz vezetett.

(227)

A teljes uniós kapacitás ingadozott a figyelembe vett időszakban. 2021-ben a bejelentett termelési kapacitás nőtt a dekorpapír-gépek tervezett karbantartására időzített hosszabb időszakok miatt. 2022-től kezdődően a kapacitás csökkenni kezdett. Ez főként annak tudható be, hogy egy uniós gyártó 2022 végén beszüntette a dekorpapírgyártást, 2023 végén pedig egy másik uniós gyártó fizetésképtelenné vált.

(228)

A kapacitáskihasználás 2021-ben megfigyelt növekedését a nettó termelési volumennek a Covid19-világjárvány idején a dekorpapír iránti fokozott piaci kereslet miatti emelkedése váltotta ki. A termelési volumen és a kapacitáskihasználás 2022-ben, 2023-ban és a vizsgálati időszakban messze elmaradt a 2022 előtti szinttől, ami a dekorpapír iránti piaci kereslet általános csökkenésének és a kínai dömpingelt behozatal által támasztott fokozott versenynek a következménye.

(229)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(230)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2021-ben 13 százalékponttal nőtt 2020-hoz képest, főként a kereslet fent említett növekedése miatt, amelyet a Covid19 miatti lezárások váltottak ki (lásd a (207) preambulumbekezdést). Ahogyan a fentiekben megállapítást nyert, a dekorpapír iránti kereslet a 2021. évi magas keresletet követően 2022-ben csökkenni kezdett. Mivel a kínai behozatal 2021 második felétől mind abszolút értékben, mind piaci részesedését tekintve növekedni kezdett, ez az uniós értékesítési volumen jelentős visszaesését eredményezte.

(231)

A piaci részesedés 93 %-ról 90 %-ra esett vissza a figyelembe vett időszak alatt. A 2022. évi 88 %-ra való további csökkenés a harmadik országok piaci részesedésének növekedésével magyarázható, amely 2023-ban és a vizsgálati időszakban alábbhagyott.

(232)

A fent kifejtettek szerint a Covid19-világjárvány alatti kijárási korlátozások által az otthonfelújítások terén tapasztalt fellendülés miatt az uniós gazdasági ágazat profitálhatott az előállítási költséget meghaladó magas keresletből és értékesítési árból, aminek következtében 2021 volt a figyelembe vett időszak egyetlen nyereséges éve. Ez a helyzet azonban 2022-től megfordult, amikor az uniós gazdasági ágazatban visszaesett a kereslet, továbbá a kínai dömpingelt behozatal is versenyt támasztott, aminek következtében az árakat az előállítási költség alatt kellett megállapítani, amint azt az alábbi 8. táblázat mutatja.

(233)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(234)

Az alkalmazottak számának 2021. évi enyhe, 2 %-os növekedését követően az uniós gazdasági ágazat 2021-től a vizsgálati időszakig csökkentette munkaerő-állományát, mivel termelési és értékesítési volumene csökkent. Emellett a mintában szereplő egyes uniós gyártóknak a Covid19-világjárvány idején 2020-ban és a 2022 végétől a vizsgálati időszakig tartó időszakban a megrendelések hiánya és a gépek ebből következő gyakori leállítása miatt csökkentett munkaidőben kellett dolgozniuk. Ez a helyzet azonban nem nyilvánult meg a munkavállalók összlétszámában, mivel az érintett munkavállalókat továbbra is a vállalatok foglalkoztatták, és azok a bérjegyzékükön maradtak.

(235)

A termelékenység a termelési volumenek terén bekövetkezett változásokkal összhangban alakult. A figyelembe vett időszakban 11 %-kal csökkent, 2021-ben pedig átmeneti növekedést mutatott az uniós gazdasági ágazat termelésének és értékesítésének növekedése miatt, ami az adott évre jellemző, fent említett, kivételesen kedvező feltételeknek köszönhető. A termékösszetétel változása és az azt követő megnövekedett gépkarbantartási és indulási idők – a (225) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – 2022-től tovább csökkentették az egy teljes munkaidős egyenértékre jutó termelékenységet.

(236)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(237)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(238)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(239)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési árak harang alakú görbét követtek, amely 2022-ben tetőzött, majd 2023-ban és a vizsgálati időszakban csökkent. Az értékesítési egységár ugyanazt a tendenciát követte, mint az előállítási költség. 2020-ban az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került a termelés és a működő gépek számának átmeneti csökkenése miatt, és nem tudta az átlagos értékesítési egységárat a termelési költség felett tartani. Az év második felét követően a kereslet fellendült, mivel a világjárvány által vezérelt, „otthonmaradást támogató” gazdaság arra kényszerítette az embereket, hogy a rendelkezésre álló jövedelmet lakásfelújításba fektessék be. 2021 volt az egyetlen olyan év, amikor az uniós gazdasági ágazat az előállítási költség fölé tudta emelni árait. Ez a tendencia gyorsan megfordult a következő években, amikor az uniós gazdasági ágazat nem tudta az értékesítési árakat az előállítási költség felett tartani.

(240)

Az előállítási költségeket főként a nyersanyag- és energiaköltségek okozták. Különösen az előállítási költségek alakulása követte szorosan a két fő nyersanyag, a titán-dioxid (TiO2) és a facellulóz árának alakulását. Emellett 2022-ben Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziója miatt számottevő mértékben megemelkedtek az energiaköltségek, ami 2023-ban és a vizsgálati időszakban is folytatódott.

(241)

Ezenkívül, amint azt a 4. táblázat mutatja, a kínai árak a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél, a 2021. évi csúcsidőszak alatt 9 % és a vizsgálati időszakot is magában foglaló figyelembe vett időszak fennmaradó részében mintegy 25 % közötti árkülönbséggel. Ezért a figyelembe vett időszak nagy részében az uniós gazdasági ágazat nem tudta olyan mértékben emelni árait, hogy fedezze termelési költségeit, ami azt jelezte, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal lenyomta az uniós gazdasági ágazat árait.

(242)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(243)

Az alkalmazottankénti átlagos bérköltség 7 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(244)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(245)

A készletek szintje abszolút értékben és a termelés százalékában kifejezve 53 %-kal, illetve 70 %-kal nőtt. 2021-ben a fogyasztói kereslet és a termelés csúcsértéke, valamint az ellátási lánc egészében jelentkező összetett keresleti igények árfelhajtó hatást váltottak ki. Ez készletfelhalmozást eredményezett az uniós gyártók és ügyfeleik raktáraiban, és egyesek a termelt mennyiségek késedelmes lehívásáról számoltak be, amely a következő időszakban végig fennállt.

(246)

A dekorpapír-üzletág főként megbízásokon és vevői készletre vonatkozó megállapodásokon alapul. Ezenkívül a mintában szereplő uniós gyártók egyike olyan rendszert vezetett be, amelyet a leggyakrabban értékesített dekorpapír-típusok utolsó pillanatban történő megrendelésére rendelkezésre bocsátott, rendelésre összeállított és expressz készlet egyvelege jellemez. A készlet összetétele, valamint a csökkenő kereslet és termelési mennyiség a figyelembe vett időszakban a zárókészletek növekedéséhez vezetett, ami ezt követően a termelés százalékában kifejezett zárókészletek növekedését is eredményezte.

(247)

mivel azonban a hasonló termék legtöbb terméktípusát az uniós gazdasági ágazat állította elő konkrét felhasználói megrendelések alapján, a készletek szintje nem tekinthető érdemi kármutatónak ebben az ágazatban.

(248)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(249)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában.

(250)

A figyelembe vett időszakot megelőző években, 2014 és 2019 között az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt (lásd a (281) preambulumbekezdést). A figyelembe vett időszak kezdetén azonban az uniós gazdasági ágazat eredményei negatívak voltak a Covid19-világjárvány által okozott 2020. évi gazdasági visszaesés és az azt követő, az említett év első felében bekövetkezett keresletcsökkenés miatt. Ez a piacszűkülés az értékesítés visszaesését és a költségek növekedését eredményezte, főként a gépek gyakori leállása miatt, és mivel egyes uniós gyártóknak csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kellett folyamodniuk, amint azt a (234) preambulumbekezdés kifejti. 2021-ben tetőzött a jövedelmezőség a Covid19-világjárványt követő lakásfelújítások fellendülése miatt, 2022-ben kezdett visszaesni, 2023-ban és a vizsgálati időszakban pedig negatív jövedelmezőségi szintet ért el. Amint azt a fenti 11. táblázat is mutatja, az uniós gazdasági ágazat csak 2021-ben tudta az árait az előállítási költség felett tartani.

(251)

A termelési költségek és a nyomott árak közötti egyensúlyhiány 2022-től a jövedelmezőség romlásához vezetett.

(252)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban ingadozott, és 2021-ben ugrásszerűen emelkedett a kijárási korlátozások hatásai által a dekorpapír-ágazat számára biztosított kedvező körülmények miatt. A pénzforgalom 2022-ben visszatért a 2020. évi szintre, majd 2023-ban erőteljes visszaesést mutatott. A vizsgálati időszakot és a vizsgálatot megelőző évek közötti időbeli különbségek miatt az adatok nem festenek megbízható képet a készletváltozások kiszámításához a mintában szereplő egyik uniós vállalat valós pénzforgalmának alakulásáról. Ezért a vizsgálati időszak alatt tapasztalt fellendülés mesterségesen felfújtnak tekinthető. Mindenesetre az uniós gazdasági ágazat még akkor is 37 %-os csökkenést tapasztalt a figyelembe vett időszak alatt, ha teljes egészében figyelembe vesszük a vizsgálati időszak pénzforgalmát.

(253)

A beruházások 2021-ben 8 %-kal csökkentek, 2022-ben 42 %-kal nőttek, majd 2023-ban, illetve a vizsgálati időszakban meredeken 59 %-kal, illetve 21 %-kal csökkentek. A 2022. évi növekedés számos, a 2021. évi magas piaci keresletet és haszonkulcsot követően végrehajtott beruházásnak tudható be.

(254)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházások 2020-ban tapasztalt negatív megtérülése ellenére 2021-ben több mint négyszeresére nőtt, majd 2022-ben és 2023-ban ismét csökkent. A vizsgálati időszak alatt a beruházások megtérülése elérte a 6,5 %-ot, ami 2020-hoz képest 94 %-os növekedést jelent. Emlékeztetni kell arra is, hogy a beruházások megtérülését a vizsgált termék általános jövedelmezősége alapján számítják ki, ami magában foglalja az exportpiacokon történő értékesítéseket is. A (239) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, míg az uniós piaci árakat általában az előállítási költség alatt határozták meg (2021 kivételével), az exportpiaci árak általában magasabbak voltak, és meghaladták az előállítási költséget, amint azt a 13. táblázat is mutatja. Miközben a beruházások megtérülése 2020 és a vizsgálati időszak között csaknem megduplázódott, más mutatók, például a beruházások és a pénzforgalom még mindig negatív tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban.

(255)

Az uniós gazdasági ágazat mintában szereplő uniós gyártói tőkebevonási képességét ezért befolyásolta, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyaránt romlott a jövedelmezőség és a pénzforgalom.

(256)

A figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. Bár az uniós gazdasági ágazat helyzete 2021-ben ideiglenesen javult, az olyan kármutatók, mint a termelési volumen, az uniós piacon értékesített volumen és a jövedelmezőség 2022-ben csökkentek, majd a vizsgálati időszakban folytatódott visszaesésük.

(257)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2020 és a felülvizsgálati időszak között 16 %-kal csökkent. Ez a csökkenés jelentősebb volt, mint az uniós felhasználás csökkenése, amely a figyelembe vett időszakban 14 %-os volt. Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon értékesített mennyisége 2022-ben (9 %), valamint a 2023-at és a vizsgálati időszakot lefedő időszakban (16 %) meredekebben csökkent, mint a felhasználás csökkenése (2022-ben 3 %, 2023-ban és a vizsgálati időszakban 14 %).

(258)

Míg az uniós gazdasági ágazat 2020-ban a gépek gyakori leállása miatt és mivel a Covid19-világjárvány kezdetén az uniós gazdasági ágazat számos gyártójának csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kellett folyamodniuk, ily módon a kereslet visszaesése miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetből indult ki ((250) preambulumbekezdés), az uniós gazdasági ágazat 2021-ben a dekorpapír iránti megnövekedett piaci kereslet miatt a Covid19-világjárvány kezdetén javítani tudta gazdasági helyzetét. Ez a pozitív tendencia azonban 2022-ben és az azt követő időszakban megfordult, amikor az uniós gyártók nemcsak csökkenő keresletet tapasztaltak, hanem a gyorsan növekvő kínai dömpingelt mennyiségek által támasztott fokozott versenyt is.

(259)

Amint azt a Bizottság a (219) preambulumbekezdésben már kiemelte, emellett 2022-től kezdődően az uniós gazdasági ágazat elsősorban a magasabb nyersanyag- és energiaköltségek miatt megnövekedett termelési költségekkel szembesült. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem tudta kellőképpen növelni értékesítési árait ahhoz, hogy ellensúlyozza a kínai behozatal árlenyomása miatti jelentős költségnövekedést. Az uniós termelési költségek és értékesítési árak közötti különbség 2023-ban és a vizsgálati időszakban mintegy 4 % volt, ami 2021-hez képest a jövedelmezőség erőteljes csökkenéséhez vezetett.

(260)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(261)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a dömpingelt behozatal, a harmadik országokból származó behozatal, a felhasználás csökkenésének az uniós piacra gyakorolt hatásai, valamint az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(262)

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a kínai behozatal a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan nőtt, a 2020. évi 1 %-os piaci részesedés 7 %-ra emelkedett a vizsgálati időszakban. Emellett a kínai behozatal volumene egy év alatt, 2022 és 2023 között csaknem megduplázódott. A kínai kirakodási árak a figyelembe vett időszakban mindvégig az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, még 2021-ben is, amikor az Unióban jelentősen nőtt a dekorpapír iránti piaci kereslet. Emellett a kínai piaci részesedés meredeken emelkedő tendenciát mutatott: a figyelembe vett időszakban ((213) preambulumbekezdés) 521 %-kal, 1 %-ról 7 %-ra nőtt.

(263)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a kínai importárak folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél, ami árlenyomást okozott a figyelembe vett időszakban. Mivel 2022-ben csökkent a kereslet, és az uniós gazdasági ágazat egyre nagyobb és gyorsan növekvő versennyel szembesült a kínai dömpingelt behozatal miatt, az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait az előállítási költség fölé beállítani.

(264)

Az uniós piacon dömpingelt kínai behozatal árlenyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira.

(265)

Emellett, amint az a (218) preambulumbekezdésben már említésre került, a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók révén az uniós piacra érkező behozatal tekintetében 9,3–10,9 % közötti súlyozott átlagos alákínálási különbözetet állapított meg a vizsgálati időszakban, amely időben egybeesett az uniós gazdasági ágazat egyre romló helyzetével.

(266)

A kármutatók elemzése szerint az uniós gazdasági ágazatnak különösen a figyelembe vett időszak vége felé romlott a gazdasági helyzete, és ez a romlás úgy következett be, hogy közben az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentősen nőtt, és megállapítást nyert, hogy annak árai a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak. Ezek a behozatalok a figyelembe vett időszakban mindenesetre jelentős árlenyomáshoz vezettek, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait a termelési költség növekedésével összhangban emelni, sőt a vizsgálati időszakban a termelési költség alá kellett csökkentenie az árakat.

(267)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében ok-okozati összefüggés van az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

(268)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők – egyénileg vagy együttesen – alkalmasak-e arra, hogy enyhítsék a dömpingelt behozatallal megállapított okozati összefüggést annyiban, hogy az ilyen kapcsolat már nem lenne valódi és jelentős.

(269)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 2021-ben a Covid19-világjárvány által teremtett kedvező piaci feltételeknek köszönhetően megugrott az építőipari és felújítási ágazatban. A Covid19-intézkedések 2022. évi enyhítését követően következésképpen csökkent a dekorpapíralapú alkalmazások iránti kereslet. Ez a csökkenő tendencia 2022-ben kezdődött, és 2023-ban és a vizsgálati időszakban is fennállt.

(270)

A csökkenő kereslet azonban nem szüntetheti meg a Kínából érkező dömpingelt behozatal beáramlása és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést, mivel az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség 2022-ben (9 %), valamint a 2023-at és a vizsgálati időszakot felölelő időszakban (16 %) jelentősebb mértékben csökkent a felhasználás visszaeséséhez képest (2022-ben 3 %, 2023-ban pedig 14 %). Emellett, amint azt a 3. táblázat már kiemelte, a kínai exportőrök a figyelembe vett időszakban jelentősen növelhették az EU-ba irányuló exportjukat, és csak egy év alatt (2022-től 2023-ig) majdnem megkétszerezhették piaci részesedésüket; a fogyasztási tendenciákat tehát nemcsak az uniós piaci kereslet megállapított csökkenésével összefüggésben kell szemlélni, hanem figyelembe kell venni a kínai behozatal tendenciáját is, amelynek következtében a dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedése negatívan befolyásolta az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét.

(271)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(272)

A (204)–(205) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vonatkozó KN-kódok alá nem tartozó különböző termékek felvétele miatt, valamint pontosabb információforrások hiányában a Bizottságnak az Eurostattól származó behozatalra a vizsgált terméknek a megfelelő 10 számjegyű TARIC-kódok alatt nyilvántartásba vett tényleges, az eljárás megindítását követő behozatala és a megfelelő KN-kódok alá tartozó teljes uniós behozatal közötti különbség alapján kialakult rátát kellett alkalmaznia. Ezért a harmadik országokból származó adatok célja elsősorban, hogy jelezzék a volumen és a piaci részesedés piaci tendenciáit, nem pedig az, hogy meghatározzák a vizsgált termék importárait.

(273)

A Bizottság megállapította, hogy a dekorpapírt az Unióba exportáló összes ország közül csak az Egyesült Királyság rendelkezett 1 %-ot meghaladó piaci részesedéssel. A dömpingellenes vizsgálat során a Bizottság és a panaszosok által szerzett piaci információk alapján azonban az Egyesült Királyságban nem voltak ismert dekorpapírgyártók.

(274)

A harmadik országok piaci részesedésének növekedése csak 2021-ben, a magas kereslettel és magas haszonkulcsokkal jellemezhető időszakban, valamint 2022-ben volt megfigyelhető, amikor az előző évről fennmaradó piaci kereslet továbbra is fennállt. 2023-ra és a vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés 6 százalékponttal csökkent. Mindenesetre az Egyesült Királyság teljes piaci részesedése az EU-ban meglehetősen stabil maradt a figyelembe vett időszakban (körülbelül 1–2 %), míg más harmadik országok piaci részesedése ténylegesen 5 %-ról 1 %-ra csökkent. A Bizottság ezért arra az ideiglenes következtetésre jutott, hogy az egyéb országokból érkező behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(275)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(276)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 29 %-kal csökkentette exportvolumenét, ugyanazt a tendenciát követve, mint az uniós piacon történő értékesítés. Az exportvolumen 2021-ben tetőzött, mivel a Covid19 miatti globális lezárások világszerte fokozták a dekorpapír iránti keresletet. A következő években az exportvolumen folyamatosan csökkent a piacon.

(277)

Az átlagos exportárak a figyelembe vett időszakban 45 %-kal nőttek. Az exportárak ugyanazt a tendenciát követték, mint az uniós értékesítési árak; az exportárakat azonban – a 2020. év kivételével – az átlagos előállítási költség felett határozták meg. Ez azt is segítette, hogy az uniós gazdasági ágazat visszanyerje az uniós piacon elszenvedett veszteségek egy részét.

(278)

Míg az uniós gazdasági ágazat magasabb árakat tudott felszámítani exportértékesítéseiért, a már amúgy is korlátozott exportvolumen 29 %-kal tovább csökkent a figyelembe vett időszakban. Mivel az exportvolumen korlátozott és továbbra is nyereséges volt, az exportértékesítések tendenciája nem gyengítette az ok-okozati összefüggést.

(279)

2020-ban az uniós piacon csökkent a kereslet, ami a Covid19-világjárvány kezdete miatt kialakult piaci bizonytalanságnak tudható be. Ez a termelés és a működő gépek számának átmeneti csökkenését eredményezte. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat nem tudta értékesítési árait az előállítási költségek felett tartani, és ebben az időszakban veszteségeket szenvedett el ((239) preambulumbekezdés). A piaci kereslet azonban az év második felében kezdett javulni, és 2021-ben tetőzött az otthonfelújítások fellendülése miatt ((250) preambulumbekezdés). Amint azt a 11. táblázat is mutatja, 2021 volt az egyetlen olyan év, amelyben az uniós gazdasági ágazat árait az előállítási költség felett tudta tartani, mivel az uniós gazdasági helyzet 2022-ben és az azt követő években romlott, a vizsgálati időszakot is beleértve.

(280)

Bár a figyelembe vett időszak elején az Unióba irányuló kínai behozatal volumene és piaci részesedése elhanyagolható volt, és az uniós gazdasági ágazat ennek ellenére gazdasági visszaesést tapasztalt, úgy kell tekinteni, hogy a piac 2020-ban tapasztalt zsugorodását és jövedelmezőségének csökkenését a Covid19-világjárvány kitörésével kapcsolatos bizonytalanság okozta. Mindezek az okok azonban nem gyengítették a kínai behozatal és a vizsgálati időszak alatt elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(281)

Valójában az Unión belüli független vevők részére végrehajtott értékesítések múltbeli jövedelmezőségének elemzése azt mutatta, hogy a 2020 előtti években az uniós gazdasági ágazat általában pozitív pénzügyi helyzetben volt, súlyozott haszonkulcsa 2,3 % és 6,5 % közötti tartományban mozgott a 2014 és 2019 közötti időszakban, amikor a dekorpapír Unióba irányuló kínai behozatala elhanyagolható volt vagy egyáltalán nem létezett.

(282)

Amint azt a (250) preambulumbekezdésben már kifejtettük, a csökkenő kereslet már most is negatívan érintette az uniós gazdasági ágazatot. A kínai dömpingelt behozatal gyors beáramlása, amelynek piaci részesedése 2022 és 2023 között megduplázódott, arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy az uniós értékesítési árait az előállítási költség alatt határozza meg annak érdekében, hogy versenyképes maradjon a kínai árakkal és megőrizze piaci jelenlétét.

(283)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazatot ért kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között, amelyet a fent említett tényezők nem enyhítettek.

(284)

Az eljárás megindítását követően a CNFPIA előadta, hogy a kárt a más országokból érkező behozatal és a panaszosok termelési hatékonysága okozta. Állításának alátámasztására a CNFPIA az Eurostattól származó adatokat használta fel annak bizonyítására, hogy a Kínából érkező behozatal ára magasabb, mint a többi országé, és hogy a más országokból származó behozatal ára is alacsonyabb, mint az uniós tagállamok uniós importára.

(285)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy – amint azt a (267) preambulumbekezdésben és a 4.3. szakaszban már kifejtettük – az eljárás megindításakor bejelentett KN-kódok az érintett terméken kívüli különböző termékek kosárát tartalmazzák. Jóllehet a kínai áraknál alacsonyabbak a 12. táblázatban foglalt átlagárak, a harmadik országokból származó adatok célja elsősorban, hogy jelezzék a volumen és a piaci részesedés piaci tendenciáit, nem pedig az, hogy meghatározzák a vizsgált termék importárait. Mindenesetre, még ha a 12. táblázatban feltüntetett árak a tényleges importárak lennének is, ezek a behozatalok – tekintettel az alacsony volumenre és a piaci részesedésre – nem okoznának kárt. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal piaci részesedése meglehetősen korlátozott, 2 %-os volt, míg az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene 2023-ban drasztikusan csökkent. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(286)

A jelen ügyben a panaszosok azt állították, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ennek megfelelően az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elsőként megállapította annak a vámnak az összegét, amely torzulások hiányában megszüntetné az uniós gazdasági ágazatot érő kárt. Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók dömpingkülönbözete nagyobb lenne-e kárkülönbözetüknél (lásd a (296) preambulumbekezdést).

(287)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(288)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(289)

A panaszos előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat korábbi teljesítménye alapján rendes piaci feltételek mellett 10 %-os észszerű nyereséget kell figyelembe venni. A nyereségcélnak ezt a szintjét azonban a vizsgálat megállapításai nem támasztották alá.

(290)

A mintába felvett uniós gyártóknak küldött kérdőívek tartalmazták a szokásos nyereség megállapítására vonatkozó információkat. Ezek között szerepelt a hasonló termék jövedelmezősége a vizsgálati időszakot megelőző tíz évben.

(291)

Első lépésként a Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártó által 2014-ben – az építőipari ágazatban kedvező gazdasági időszak által jellemzett nyereséges évben és a kínai dömpingelt behozatal 2020. évi érkezését megelőzően – elért haszonkulcsok súlyozott átlaga alapján megállapította a normál versenyfeltételek mellett felmerülő teljes költségeket fedező alapnyereséget. Ezt a haszonkulcsot 6,5 %-ban állapította meg.

(292)

Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság a befektetési tervek, illetve az elutasított és elhalasztott projektek alapján ellenőrizte ezeket az információkat, bizonyítva, hogy ezek a befektetések valóban tervbe voltak véve. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította a beruházásokra, a kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ezt a különbséget a forgalom százalékában kifejezve a mintában szereplő vállalatok mindegyike esetében 0,5 % és 1,3 % között állapította meg.

(293)

E százalékos arányokat hozzáadták a (287) preambulumbekezdésben említett 6,5 %-os alapnyereséghez, ami az egyes vállalatok körülményeitől függően 7,0 % és 7,8 % közötti nyereségcélt eredményezett.

(294)

Ennek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének kárt nem okozó árát 2 361 EUR/tonna összegben számította ki úgy, hogy a fent említett nyereségcélt (lásd a (291) preambulumbekezdést) a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire alkalmazta, majd típusonként hozzáadta a 7. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazításokat.

(295)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg az alulértékesítési különbözetet, hogy a Kínában működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(296)

Az alulértékesítési különbözet az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „Kínából érkező minden más behozatal” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint a szóban forgó vállalatokra és behozatalokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a (192) preambulumbekezdést).

(297)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az érintett országban a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(298)

A panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének értelmében Kínában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn az érintett termék tekintetében. A panaszban szereplő bizonyítékok szerint Kínában exportengedélyezési követelmények vonatkoznak a titán-dioxidra és a facellulózra, amelyek egyenként az érintett termék előállítási költségének több mint 17 %-át teszik ki.

(299)

Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban megvizsgálta az állítólagos torzulásokat.

(300)

A Bizottság elsőként azonosította a mintában szereplő egyes exportáló gyártók által az érintett termék előállítása során felhasznált fő nyersanyagokat. A Bizottság fő nyersanyagnak azokat a nyersanyagokat tekintette, amelyekről valószínűsíthető, hogy az érintett termék előállítási költségének legalább 17 %-át képviselik. A Bizottság megállapította, hogy mind a titán-dioxid, mind a facellulóz az érintett termék előállítási költségének legalább 17 %-át tette ki. E számításhoz a Bizottság a nyersanyag Thaiföldön megállapított torzulásmentes árát használta. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a facellulózt nem belföldön szerezték be, hanem a mintában szereplő exportáló gyártók importálták, ezért nem volt szükség e nyersanyag további vizsgálatára.

(301)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a titán-dioxid árát torzította-e valamely, az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt intézkedés. kettős árképzési rendszerek, exportadók, exportkülönadók, exportkvóták, exporttilalom, az exportra kivetett fiskális célú adók, engedélyezési előírások, minimum exportár, a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítésének csökkentése vagy megvonása, az exportőrök korlátozása a vámkezelés helyének megválasztásában, minősített exportőrök jegyzéke, belföldi piaci kötelezettségek, saját célú bányászat. E célból a Bizottság a kínai kormány (Kereskedelmi Minisztérium és illetékes helyi szervezeti egységei) által vezetett, kiviteli engedély hatálya alá tartozó áruk jegyzékét használta fel. A 2023. és 2024. évi jegyzékek rögzítették, hogy a titán-dioxid (TiO2) és más, titánhoz kapcsolódó termékek exportengedélyezési követelmények hatálya alá tartoznak.

(302)

Ezt követően a Bizottság összehasonlította a titán-dioxid árát a reprezentatív nemzetközi piacok áraival. Megállapítást nyert, hogy a titán-dioxidnak a mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett kínai egységára közel fele volt a reprezentatív országok – köztük Thaiföld – egységárának, amelyet megfelelő reprezentatív országnak tekintettek. Ezt a mintában szereplő egyik exportáló gyártó által bejelentett, a titán-dioxidra vonatkozó importárak is megerősítették, amely gyártó a titán-dioxid mintegy 10 %-át szerezte be Kínán kívül.

(303)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid esetében az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében torzulás áll fenn.

(304)

Az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen megállapítható-e az, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámoknak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő megállapítása. Az uniós érdek meghatározása a jelen vizsgálathoz kapcsolódó összes releváns információ mérlegelésén alapult, ideértve az exportáló országban rendelkezésre álló szabad kapacitásokat, a nyersanyagokért folyó versenyt és az uniós vállalatok beszállítói láncaira gyakorolt hatásokat is. Ezen értékelés elvégzése érdekében a Bizottság elemezte az együttműködő felhasználók által benyújtott kérdőívek konkrét kérdéseit, ellenőrző látogatásokat szervezett a LamiGraf és az Interprint vállalatokhoz, valamint meghallgatásokat tartott mindkét felhasználóval ((6) preambulumbekezdés).

(305)

A panaszosok által szolgáltatott információk alapján (129) a kínai szabad dekorpapír-gyártási kapacitást 2022-ben körülbelül [600 000–650 000] tonnára becsülték. Ezen információkkal összhangban a Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszakban a mintában szereplő két kínai exportáló gyártó [550 000–600 000] tonna termelési kapacitással és [40 000–60 000] tonna szabad kapacitással rendelkezett. Ezzel szemben 2022 és a vizsgálati időszak között az uniós piac mérete [370 000–420 000] tonna volt. Relatív értelemben tehát Kínában hatalmas szabad kapacitás áll rendelkezésre.

(306)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, amely – kihasználása esetén – alkalmas arra, hogy növelje a vizsgált termék globális kínálatát, lenyomja az árakat, és következésképpen aláássa az intézkedés hatékonyságát, amennyiben annak megállapítására nem a dömping szintjén kerül sor.

(307)

Ami a nyersanyagokért folytatott versenyt illeti, a Bizottság megállapította, hogy a torzulásmentes előállítási költségek több mint 17 %-át képviselő titán-dioxidra exportengedélyezési követelmények vonatkoznak, és hogy e nyersanyagnak a mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett kínai egységára csak a felét tette ki az összes, a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben reprezentatív országnak minősített lehetséges reprezentatív országban, nevezetesen Brazíliában, Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön és Törökországban alkalmazott egységárnak. A fenti 6.3. szakaszban kifejtett módon a Bizottság torzultnak tekintette a titán-dioxid kínai nyersanyagpiacát.

(308)

A titán-dioxidra vonatkozó kínai exportengedélyezési követelmények arra kötelezik az exportáló vállalatokat, hogy engedély formájában előzetes jóváhagyást kapjanak a kormánytól a termék kiviteléhez.

(309)

Ezek az eljárások nemcsak kormányzati ellenőrzést biztosítanak az exportőrök és az exportált áruk mennyisége felett, hanem a tranzakciós költségeket is növelhetik, vagy megakadályozhatják az exportőröket abban, hogy a hosszú feldolgozási idő miatt gyorsan reagáljanak a külföldi értékesítési lehetőségekre.

(310)

A nyersanyagellátás szintjének mesterséges növelésével a kínai kormány lefelé irányuló nyomást gyakorol a belföldi titán-dioxid árára. Emiatt az uniós gazdasági ágazat a Kínában működő exportáló gyártókhoz képest hátrányba kerül.

(311)

A (27) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a dekorpapírt főként a bútorgyártás, a belső tervezés során, valamint az építőiparban és a felújítási ágazatban használják laminált alátétként. A fő továbbfelhasználók a nyomtatók, impregnálók és laminátorok. A nyomtató vállalatok egy adott formatervezési mintát nyomtatnak dekorpapírra (pl. fa, gabona, márvány); az impregnátorok jellemzően szintetikus gyantával, például melaminnal vagy karbamidgyantával impregnálják a dekorpapírt, míg a laminátorok a dekorpapírt magas hőmérséklet és nyomás alkalmazásával, vagy pedig ragasztóanyaggal impregnálják faalapú panelekre, például közepes sűrűségű rostlemezekre vagy forgácslemezre.

(312)

A vizsgálat során egyetlen független importőr és kereskedő sem jelentkezett. Kezdetben két vállalat jelentkezett független importőrként, de mindkettőt felhasználónak tekintették, tekintettel a dekorpapír feldolgozásának mértékére saját gyártási folyamataik során.

(313)

Összesen négy felhasználó vett részt ebben a vizsgálatban, ellenezve a vámok kivetését. Ezek közül két nyomtató vállalat nyújtott be kitöltött kérdőívet. A többi észrevételeket nyújtott be.

(314)

Mindkét együttműködő felhasználó előadta, hogy ha dömpingellenes vámokat vetnének ki a kínai behozatalra, az uniós piac felhasználói magasabb költségekkel szembesülnének, amelyek a végfelhasználókra is továbbgyűrűznének. Mindkét felhasználó azt is kiemelte, hogy vámok kivetése esetén a török piac versenyképesebbé válna, ami arra ösztönözné a független nyomtató és impregnátor vállalatokat, hogy a gyártást az Unión kívülre helyezzék át.

(315)

Az egyik felhasználó azt is állította, hogy magas dömpingellenes vámok kivetése esetén a dekorpapír Unióba irányuló kínai behozatala gyakorlatilag meg fog szűnni, és az EU maradna az egyetlen életképes beszállító a dekorpapír-ágazat új szereplői előtt álló magas belépési korlátok, nevezetesen a zöldmezős projektekbe történő jelentős beruházások, a környezeti akadályok – mivel a dekorpapírgyártóknak hagyományosan vízforráshoz kell hozzáférniük –, valamint a know-how és a minőség akadályai miatt. Ez a kombináció arra késztetné az uniós gyártókat, hogy a verseny hiányát követően emeljék az árakat.

(316)

Először is a Bizottság elemezte mindkét együttműködő felhasználó jövedelmezőségét, és úgy ítélte meg, hogy nehéz gazdasági helyzetben vannak. Annak ellenére azonban, hogy a felhasználók a Kínából származó dekorpapír beszerzési költségeinek növekedésével szembesülnének, a dömping- és a kárkülönbözet közötti különbség (átlagosan körülbelül 8 százalékpont) nem olyan mértékű, hogy a kárkülönbözet alacsonyabb szintjén megállapított vám a gazdasági helyzetük jelentős javulásához vezetne. Továbbá, mivel más felhasználók nem működtek együtt, előfordulhat, hogy a két felhasználó helyzete nem reprezentatív más piaci szegmensekben, például impregnálók és laminátorok gyártása terén tevékenykedő felhasználókra nézve. A Bizottság ugyanis emlékeztetett arra, hogy ebben a vizsgálatban egyetlen impregnáló vagy lamináló vállalat sem jelentkezett.

(317)

Másodszor, jóllehet korlátozott a dekorpapír más harmadik országokból történő beszerzésének lehetősége, az uniós gazdasági ágazat még nem működött teljes kapacitással, és képes lett volna kielégíteni a jövőbeli piaci keresletet és a kereslet jövőbeli növekedését, többek között az uniós gyártók által a vizsgálati időszakot követően a további termelési kapacitásba eszközölt beruházások elmaradása fényében.

(318)

A mintában szereplő egyik uniós gyártó arról számolt be, hogy lemondott egy előimpregnált papírgép üzembe helyezésére irányuló beruházásról. Ez nemcsak további kapacitást teremtene, hanem diverzifikálná az előimpregnált dekorpapír forrásait is, és fokozná a versenyt az uniós piacon. Ez azért fontos, mert az egyik felhasználó, az Interprint a meghallgatása során előadta, hogy az ilyen típusú dekorpapírt világszerte csak két vállalat állítja elő.

(319)

A vámok kivetése így lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy beruházzon a bővítési kapacitásba és termékösszetételük diverzifikálásába, ezáltal a felhasználók számára is több diverzifikációs lehetőséget biztosítana. Ezért abban az esetben, ha a dömpingellenes intézkedéseket a dömpingkülönbözetek szintjén vezetnék be, a független importőrökre és kereskedőkre gyakorolt hatás korlátozott lenne, nem pedig olyan mértékű, amilyen mértékben meghaladná az uniós gazdasági ágazat számára biztosított előnyöket, amelynek szüksége van ilyen szintű védelemre, tekintve, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal kárt okoz és a fent említett nyersanyagpiaci torzulások is fennállnak.

(320)

A LamiGraf azzal érvelt, hogy a nyersanyagköltségek Kína és az EU közötti különbségeit eltérő tényezők befolyásolják, amelyeket figyelembe kell venni az intézkedések szintjének értékelése során, és hogy az alacsonyabb vám szabályának a panaszosok által kért alkalmazásának mellőzése korlátozná a dekorpapír versenyképes kínálatát az Unión belül. A Kastamonu csoport előadta, hogy a Kínából származó dekorpapír behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése korlátozná, hogy az uniós felhasználók igényeinek megfelelően biztosított legyen a dekorpapír-ellátás.

(321)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal által és a fenti nyersanyagpiaci torzulások figyelembevételével megállapított kár indokolttá teszi az intézkedések bevezetését. A LamiGraf állításával ellentétben intézkedések hiányában korlátoznák a versenyképes kínálatot, mivel az uniós gazdasági ágazat már nem lenne képes kielégíteni a felhasználói gazdasági ágazat keresletét, amelyhez szükséges az uniós gazdasági ágazat életképes gazdasági helyzete. Ez utóbbi nem valósulhat meg, ha az egyenlő versenyfeltételek nem állnak helyre.

(322)

A jelen vizsgálathoz kapcsolódó valamennyi releváns információ értékelése alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak érdekében áll az ideiglenes vámok összegének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban történő meghatározása. A fenti elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban az uniós érdeket szolgálja, ha az ideiglenes vámok szintjét a dömping szintje alapján állapítja meg, figyelemmel a 21. cikkel összefüggésben az alábbi 7.2. szakaszban ismertetett további megfontolásokra is.

(323)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat hét gyártóból áll, amelyek a vizsgálati időszakban több mint 2 000 munkavállalót foglalkoztattak.

(324)

Annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazatot 2020-ban gazdasági visszaesés sújtotta a Covid19-világjárvány okozta piaci recesszió miatt, amelyet 2021-ben a jövedelmezőség, az értékesítési volumen, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének erőteljes fellendülése követett, az uniós gazdasági ágazat értékesítése és jövedelmezősége jelentős mértékben romlott a figyelembe vett időszak második felében, ami negatív hatást gyakorolt termelési volumenére, beruházásaira és pénzforgalmára. A Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az érintett országból érkező dömpingelt behozatal miatt (lásd a fenti (174) preambulumbekezdést).

(325)

Az intézkedések hiánya valószínűleg nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra a további árlenyomás, az alacsonyabb értékesítési volumenek és a jövedelmezőség további romlása formájában. Az intézkedések lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket az uniós piacon, visszaszerezze az elmaradt beruházásokat, és javítsa a megszokott versenyfeltételek között várható jövedelmezőségi szintet.

(326)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat és annak upstream beszállítói érdekében áll.

(327)

A (312) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint e vizsgálat során egyetlen független importőr vagy kereskedő sem jelentkezett. Kezdetben két vállalat jelentkezett független importőrként, de a dekorpapír feldolgozásának mértéke miatt a Bizottság mindkettőt felhasználónak tekintette. Mindkét vállalat dekorpapír-nyomtatóként működött. A (316) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ebben a vizsgálatban egyetlen impregnálást vagy laminálást végző fél sem jelentkezett, így a Bizottság nem tudta megbecsülni a vámoknak az ilyen típusú felhasználókra gyakorolt hatását.

(328)

A Bizottság ellenőrizte a két együttműködő felhasználó kérdőívre adott válaszait, és mindkét felhasználóval meghallgatást tartott ((6) preambulumbekezdés). A dekorpapír az összes nyersanyagköltségük mintegy [75–85] %-át, teljes előállítási költségüknek pedig körülbelül [40–50] %-át tette ki. Átlagosan mindkét nyomtató a vizsgált termék [15–25] %-át Kínából szerezte be, és a vizsgált termék uniós felhasználását tekintve a becslések szerint [10–20] %-os piaci részesedést képviselt. Mindkét felhasználó azt is bizonyította, hogy a vizsgálati időszakban veszteségesen működtek. A Bizottság becslése szerint, ha a vámok a javasolt szinten kerülnek kivetésre, és minden más tényező változatlan maradna, termelési költségeik súlyozott átlaggal kevesebb mint 2 %-kal növekednének (130). Ezenkívül, amint azt a (314) preambulumbekezdés már elismerte, jóllehet korlátozott a dekorpapír más harmadik országokból történő beszerzésének lehetősége, a vámok kivetése nem járna a vizsgált termék szűkösségének kockázatával az uniós piacon, mivel az uniós gazdasági ágazat nem működik teljes kapacitással, és képes lenne kielégíteni a megnövekedett piaci keresletet.

(329)

A Bizottság ezért megerősítette értékelését, amely szerint a vámok felhasználókra gyakorolt hatása korlátozott lenne, és nem olyan mértékben, hogy az meghaladja az uniós gazdasági ágazat számára jelentkező előnyöket ((319) preambulumbekezdés).

(330)

Az uniós gyártók szempontjából az intézkedések kedvező hatásokkal járnának. A felhasználókra és a független importőrökre/kereskedőkre gyakorolt esetleges kedvezőtlen – különösen az ellátást érintő – hatás kockázatát mérsékelné az uniós gazdasági ágazat szabad kapacitása, valamint a termelési kapacitás további jövőbeli bővítése. A dömpingelt behozatal hiányában a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása előnyös hatással lenne a teljes piac egészséges fejlődésére, és lehetővé teszi majd az uniós gazdasági ágazat számára, hogy állni tudja a nemzetközi megállapodások szerinti uniós és tagállami kötelezettségekből eredő költségeket.

(331)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a Kínából származó dekorpapír behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellentétes az uniós érdekkel.

(332)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(333)

A Kínai Népköztársaságból származó dekorpapír behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésének megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság a (322) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a kár megszüntetésének megfelelő szintje a dömpingkülönbözet.

(334)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(335)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(336)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatalra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(337)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(338)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(339)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(340)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(341)

Az eljárás e szakaszában nem született/nem hozható döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról.

(342)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(343)

A Kingdecor megjegyezte, hogy a Bizottságnak a számítás során nem kellene figyelembe vennie a TbyT-ben szereplő kettős sort. Továbbá azon hibás termékek mennyiségét, amelyekre vonatkozóan jóváírási értesítéseket állítottak ki, le kell vonni a vonatkozó számlákból, és a dömpingkülönbözetet újra ki kell számítani. Végezetül a Bizottságnak más referenciaértéket kell alkalmaznia a titán-dioxidra, és ennek megfelelően újra kell számítania a dömpingkülönbözetet.

(344)

A Bizottság megerősíti, hogy már kizárta a kettős sort, amely 0 értéket jelent a számításból. A második és a harmadik észrevétel nem utal elírási hibára, és azokkal a Bizottság a végleges szakaszban foglalkozik majd.

(345)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(346)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,