<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C116202504000-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0400-25-202606746-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="3/08/2026 10:05:42" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="BuiWby+lKRWExI3WRFlvfa3XsX8fRHPL7eqZHeaNnA95LjLnvaXEgwF5rjdWodEE2qFz38+bW3G7mOcn0J5Db1Uk00+uXSI6R+M+hhSajR8IRlkqadz9FViNdZKTSlpcyK8Gn/EwpwkHedTr+cCIN2kxZlkLtLcA1NP6h9jM1sE=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="zsa" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="fbb7d6d0-f847-402f-b243-4c60ba9d2e12" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0400" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2025" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="zsa" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 15-07-26 10:33:17" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-07-29T10:08:15Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="1f6233b6f0384ff9b2b11cb102b762e5" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0400" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 16‑i ítélet – C‑400/25. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Timchenko kontra Tanács</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 16. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Fellebbezés – Az Ukrajna elleni katonai agresszióra tekintettel hozott korlátozó intézkedések – 2014/145/KKBP határozat – Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja – A Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak pénzügyi támogatást nyújtó természetes személlyel szemben bevezetett korlátozó intézkedések – EUMSZ 21. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 45. cikkének (1) bekezdése – Európai uniós polgárság – Szabad mozgás – Az uniós polgár szabad mozgását és tartózkodását érintő korlátozó intézkedések”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑400/25. P. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      Gennady Nikolayevich Timchenko (lakóhelye: Moszkva [Oroszország], képviselik: S. Bonifassi, T. Bontinck, E. Fedorova és J. Goffin avocats)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      fellebbezőnek
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2025. június 13‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a másik fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      az Európai Unió Tanácsa (képviselik: M.‑C. Cadilhac és V. Piessevaux, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-10" title="page-1">
      alperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, O. Spineanu‑Matei (előadó), S. Rodin, N. Piçarra és N. Fenger bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Kokott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-18" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével Gennady Nikolayevich Timchenko az Európai Unió Törvényszéke 2025. április 2‑i Timchenko kontra Tanács ítéletének (T‑297/23, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2025:352) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék elutasította a keresetét, amely egyrészt az EUMSZ 263. cikk alapján elsőként az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. március 13‑i (KKBP) 2023/572 tanácsi határozat (HL 2023. L 75 I., 134. o.), valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. március 13‑i (EU) 2023/571 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 75 I., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: a 2023. márciusi jogi aktusok), másodikként az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. szeptember 13‑i (KKBP) 2023/1767 tanácsi határozat (HL 2023. L 226., 104. o.), valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. szeptember 13‑i (EU) 2023/1765 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 226., 3. o.) (a továbbiakban együttesen: 2023. szeptemberi jogi aktusok) azon részében való megsemmisítésére irányult, amelyben a 2023. márciusi és szeptemberi jogi aktusok (a továbbiakban együttesen: vitatott jogi aktusok) őt érintik, másrészt az EUMSZ 268. cikk alapján a vitatott jogi aktusok elfogadása miatt őt ért nem vagyoni kár megtérítésére irányult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér és a jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy ténybeli és jogi hátterét a megtámadott ítélet 2–32. pontja ismerteti. A jelen eljárás szempontjából ez a következőképpen foglalható össze és egészíthető ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az ügy az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt az Európai Unió által 2014 óta elfogadott korlátozó intézkedések kontextusába illeszkedik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező orosz és finn állampolgárságú üzletember.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2014. március 17‑én az Európai Unió Tanácsa az EUSZ 29. cikk alapján elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozatot (HL 2014. L 78., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 263., 35. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen a napon a Tanács az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése alapján elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendeletet (HL 2014. L 78., 6. o. helyesbítés: HL 2014. L 121., 60. o.; HL 2104. L 294., 50. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői által 2022. február 24‑én Ukrajna ellen indított inváziót követően a Tanács 2022. február 25‑én elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/329 határozatot (HL 2022. L 50., 1. o.). Ugyanezen a napon ezen intézmény elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/330 rendeletet (HL 2022. L 51., 1. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, valamint a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/38 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o., helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.) az EK‑Szerződés alapján, különösen az EK 12., EK 18., EK 40., EK 44. és EK 52. cikk alapján fogadták el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv (2) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      „A személyek szabad mozgása testesíti meg annak a belső piacnak az egyik alapvető szabadságát, amely olyan belső határok nélküli térség, amelyben a szabad mozgás a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően biztosított”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Tárgy” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „Ez az irányelv megállapítja:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-3">
      a) az uniós polgárok és családtagjaik által a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlására vonatkozó feltételeket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-3">
      b) az uniós polgárok és családtagjaik huzamos tartózkodáshoz való jogát a tagállamok területén;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-3">
      c) az a) és b) pontban meghatározott jogok korlátait közrendi, közbiztonsági és közegészségi okokból.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A beutazási és tartózkodási jog közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása” című VI. fejezetén belül az „Általános elvek” című 27. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-3">
      „(1) E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Ezek az okok nem szolgálhatnak gazdasági célokat.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-3">
      (2) A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-3">
      Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 42. cikke értelmében ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozatnak a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A többek között a 2022/329 határozattal módosított 2014/145 határozat 1. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák egyebek mellett a többek között az a), b) és e) pontjában előírt kritériumoknak megfelelő természetes személyeknek területükre való beutazását vagy azon történő átutazását, míg a 2014/145 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja a többek között az a), d) és g) pontjában előírt kritériumnak megfelelő természetes személyek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását, amely kritériumok lényegében megegyeznek az ezen 1. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott kritériumokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozat a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változatának 1. cikke a következőképpen rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-4">
      „(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbi személyeknek a területükre történő beutazását vagy azon való átutazását:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-4">
      a) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért felelős, azokat támogató vagy végrehajtó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-4">
      b) a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók részére anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-4">
      e) a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető üzletemberek,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-4">
      valamint a velük kapcsolatban álló természetes személyek, a mellékletben felsoroltak szerint.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-4">
      (2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való beutazást.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-4">
      (3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-4">
      a) valamely nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országaként;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-4">
      b) az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országaként;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      c) valamely, kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás értelmében; vagy
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-4">
      d) az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929‑ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) értelmében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-57" title="page-4">
      (4) A (3) bekezdés rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-5">
      (5) A Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden olyan esetről, amelyben valamely tagállam a (3) és (4) bekezdés értelmében mentességet ad.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-5">
      (6) A tagállamok mentességeket adhatnak az (1) bekezdés szerint elrendelt intézkedések alól, amennyiben az utazást sürgető humanitárius szükség, vagy kormányközi találkozókon, illetve az Unió által támogatott vagy a területén szervezett, vagy az EBESZ elnökségét ellátó tagállam területén szervezett, a korlátozó intézkedések politikai célkitűzéseinek – többek között a területi integritás, a szuverenitás és a függetlenség támogatásának – a közvetlen előmozdítása érdekében folyó politikai párbeszédnek helyet adó találkozókon való részvétel indokolja.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozat 2023. márciusi jogi aktusai elfogadásának időpontjában alkalmazandó 2. cikke (1) bekezdése a) pontja a), d) és g) pontjának szövege a következő volt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-5">
      „Be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó vagy a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-5">
      a) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért felelős, azokat támogató vagy végrehajtó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-5">
      d) a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-5">
      g) a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető üzletemberek, illetve jogi személyek, szervezetek vagy szervek,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-5">
      valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, a mellékletben felsoroltak szerint”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozatnak a 2023. szeptemberi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. június 5‑én a Tanács elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 145/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/1094 rendeletet (HL 2022. L 146., 20. o.). Közelebbről, a 2023/1094 határozattal módosított 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett kritériumok alá tartoznak immár az Oroszországban működő vezető üzletemberek és azok közvetlen családtagjai, vagy az egyéb olyan természetes személyek, akik általuk előnyhöz jutnak, vagy a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletemberek, jogi személyek, szervezetek vagy szervek. Ezzel szemben a 2014/145 határozat a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában hatályos változata 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 2. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában előírt kritériumok változatlanok maradtak a 2014/145 határozat 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változatában előírt kritériumokhoz képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 269/2014 rendeletnek a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2022/330 rendelettel módosított 269/2014 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek többek között azon természetes személyeknek a 269/2014 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe való felvételére vonatkoznak, akiknek a pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően be kell fagyasztani. Az e 3. cikk (1) bekezdésének a), d) és g) pontjában foglalt kritériumok lényegében azonosak a jelen ítélet 15. pontjában említett kritériumokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 269/2014 rendeletnek a 2023. szeptemberi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. június 5‑én a Tanács elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/1089 rendeletet (HL 2023. L 146., 1. o.). Közelebbről, a 2023/1089 rendelettel módosított 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában szereplő kritérium a jelen ítélet 16. pontjában említettel azonos módosítás eredménye. Ezzel szemben a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában előírt kritériumok változatlanok maradtak a 269/2014 rendeletnek a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változatában előírt kritériumokhoz képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott jogi aktusok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2023. márciusi jogi aktusok a következő indokok alapján fenntartották a fellebbezővel szemben az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 28‑i (KKBP) 2022/337 tanácsi határozattal (HL 2022. L 59., 1. o.), valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. február 28‑i (EU) 2022/336 tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2022. L 58., 1. o.) elfogadott korlátozó intézkedéseket:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-7">
      „[A fellebbező] régóta kapcsolatban áll az Oroszországi Föderáció elnökével, Vladimir Putinnal, és általában az egyik bizalmasaként hivatkoznak rá.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-7">
      Hasznot húz az orosz döntéshozókhoz fűződő kapcsolataiból. Alapítója és részvényese a Volga Group nevű befektetési csoportnak, amelynek portfóliójában az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célzó befektetések szerepelnek. A Volga Group jelentős hozzájárulást nyújt az orosz gazdasághoz és annak fejlődéséhez.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-7">
      A Bank Rossiya részvényese is, amely bankot Vladimir Putin és a vele kapcsolatban álló személyek bankjának tekintik. A Krím jogellenes annektálása óta a Bank Rossiya több fiókot nyitott a Krímben és Szevasztopolban, megszilárdítva ezzel e területeknek az Oroszországi Föderációba való integrálását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-7">
      Továbbá a Bank Rossiya részesedéssel rendelkezik a National Media Group médiaholdingban, amely 28 olyan oroszországi médiavállalkozást irányít, amelyek aktívan terjesztik az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatos propagandát és dezinformációt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-82" title="page-7">
      Felelősség terheli továbbá az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések vagy politikák támogatásáért.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-7">
      [Ezenkívül] pénzügyi vagy anyagi támogatást nyújtott a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók számára, [és] általuk előnyökhöz jutott.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2023. szeptemberi jogi aktusok lényegében azonos okokból és azzal a megjegyzéssel kiegészítve, amely szerint a fellebbező „Oroszországban tevékenykedő vezető üzletember”, fenntartották a fellebbezővel szemben a 2023. márciusi jogi aktusokkal első alkalommal fenntartott korlátozó intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti kereset és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. május 24‑i keresetlevelével a fellebbező keresetet indított a Törvényszék előtt többek között a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránt. Ennek érdekében hat jogalapra hivatkozott, amelyek közül az elsőt a Tanács által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára, az ötödiket pedig az EUMSZ 21. cikkben előírt szabad mozgáshoz való alapvető jogának, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 52. cikke (1) bekezdésének és a tagállamok közös alkotmányos hagyományainak megsértésére alapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélettel a Törvényszék elutasította az első jogalapot, amelyben a fellebbező többek között azt állította, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a tekintetében mind a 2023. márciusi jogi aktusokban, mind pedig a 2023. szeptemberi jogi aktusokban teljesült a 2014/145 határozat vitatott jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata (a továbbiakban: 2014/145 határozat) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet vitatott jogi aktusok elfogadásának időpontjában alkalmazandó változata (a továbbiakban: 269/2014 rendelet) 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt kritérium (a továbbiakban: d) kritérium).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2023. márciusi jogi aktusokat illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 143–147. pontjában úgy ítélhette meg, hogy a Tanács mérlegelési hiba elkövetése nélkül állapíthatta meg, hogy a fellebbező a Bank Rossiya fő részvényeseként, aki maga is pénzügyi támogatást nyújtott V. Putyinnak, pénzügyileg támogatta ez utóbbit, így esetében teljesülnek a d) kritériumban előírt feltételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 161–164. pontjában a Törvényszék ugyanezen okokból megállapította, hogy a Tanács a 2023. szeptemberi jogi aktusokat illetően érvényesen állapíthatta meg, hogy a fellebbező megfelel a d) kritériumban előírt feltételeknek, annál is inkább, mivel a Tanács kiemelte, hogy az adómentességeknek köszönhetően a fellebbező e kritérium értelmében „a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók által előnyhöz” jutott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a fellebbező által felhozott ötödik jogalapot is elutasította. A megtámadott ítélet 179–182. pontjában lényegében megállapította, hogy a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) hatálya alá tartozó, az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozatok révén korlátozható az uniós polgárok EUMSZ 21. cikkben és a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosított szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának gyakorlása. Ezen ítélet 183–193. pontjában a Törvényszék azt is kimondta továbbá, hogy e jog gyakorlásának azon korlátozásai, mint amelyeket a fellebbezőre vonatkozó korlátozó intézkedések írnak elő, megfelelnek a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, amelyek értelmében e korlátozásokat törvénynek kell előírnia, azok tekintetében tiszteletben kell tartani az érintett jog lényeges tartalmát, valamint az arányosság elvére figyelemmel azoknak elengedhetetlennek kell lenniük, és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét kell szolgálniuk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék, miután ezen felül elutasította a fellebbező által felhozott többi jogalapot, a megtámadott ítélet 221. pontjában a keresetet teljes egészében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei a fellebbezési eljárásban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, annak arra a részére is kiterjedően, amellyel a Törvényszék a fellebbezőt kötelezte a saját költségein felül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">érdemben bírálja el az ügyet, és semmisítse meg a vitatott jogi aktusokat az őt érintő részükben, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Tanácsot kötelezze mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú eljárás költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésének alátámasztásául a fellebbező tíz jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első–negyedik és a nyolcadik jogalapot arra alapítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában előírt kritériummal kapcsolatban; az ötödik jogalapot arra alapítja, hogy a Törvényszék az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 2014/145 határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kritériummal kapcsolatban tévesen alkalmazta a jogot; a hatodikat a d) kritériummal kapcsolatos téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség megsértésére alapítja; a hetedik jogalapot az e kritériummal kapcsolatos téves jogalkalmazásra alapítja; a kilencedik jogalapot a Törvényszék által a fellebbezőt uniós polgárként megillető szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog vitatott jogi aktusok általi korlátozásának elemzése során elkövetett téves jogalkalmazásra alapítja; a tizediket pedig az ezen aktusok arányosságának és e szabadság lényeges tartalma tiszteletben tartásának értékelése során elkövetett téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség megsértésére alapítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság úgy ítéli meg, hogy először a hatodik és a hetedik jogalapot, majd a kilencedik és a tizedik jogalapot, végül pedig az első–ötödik és nyolcadik jogalapot célszerű megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodik jogalapjával, amely a megtámadott ítéletnek a 2023. márciusi jogi aktusok megalapozottságának a d) kritériumra tekintettel történő elemzését érintő 144., 146. és 147. pontjára vonatkozik, a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot, amikor az orosz döntéshozóknak nyújtott „anyagi vagy pénzügyi támogatás” e kritérium értelmében vett fogalmát túl tágan értelmezte, és megsértette indokolási kötelezettségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a megtámadott ítélet 146. és 147. pontjában a Törvényszék önkényesen és visszaélésszerűen, továbbá a jogbiztonság elvével, valamint saját ítélkezési gyakorlatával ellentétesen ismerte el az ilyen támogatás fennállását pusztán azzal az indokkal, hogy a Bank Rossiya, amelynek a fellebbező „fő részvényese”, pénzügyi támogatást nyújt az Oroszországi Föderáció elnökének, V. Putyinnak. A d) kritériumban foglalt anyagi vagy pénzügyi támogatásnak ugyanis bizonyos mennyiségi vagy minőségi jelentőségűnek kell lennie oly módon, hogy ténylegesen lehetővé tegye az Oroszországi Föderáció kormánya Ukrajnával szembeni fellépésének folytatását, és azt közvetlenül az érintett személynek kell nyújtania az általa elkövetett cselekmények miatt, nem pedig egy másik szervezeten, mint a jelen esetben a Bank Rossiyán keresztül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét is, mivel nem kísérelte meg meghatározni, hogy a fellebbező bármilyen módon beavatkozott‑e a Bank Rossiya által V. Putyinnak nyújtott állítólagos pénzügyi támogatásba, mivel a fellebbező nevét a megtámadott ítélet 144. pontja nem említi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Törvényszék nem fejtette ki, hogy a fellebbező kisebbségi és közvetett részvényesi jogállása releváns‑e a d) kritérium alkalmazása szempontjából, és egyébiránt nem válaszolt a fellebbezőnek az e részvényesi jogállásra vonatkozó érveire. E tekintetben a fellebbező az ötödik jogalapja keretében ezzel kapcsolatban kifejtett érvekre utal, amely jogalap a Törvényszék által ezen ítélet 132–136. pontjában a fellebbező Bank Rossiya „jelentős részvényesének” minősítésével kapcsolatban kifejtett megfontolásokra vonatkozik. Ezen érvekkel a fellebbező lényegében úgy véli, hogy a Törvényszék nem fejtette ki, hogy egy olyan társaság kisebbségi és közvetett részvényese, mint a Bank Rossiya, miért tekinthető jelentősnek, miközben az ilyen részvényes semmilyen módon nem képes alakítani e társaság tevékenységét vagy napi ügyvezetését, vagy bármilyen befolyást gyakorolni a döntéshozatalára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács vitatja a fellebbező érveinek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami először is az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó kifogást illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék ítéletének vagy végzésének indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének, oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokolását, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja. A Törvényszékre háruló indokolási kötelezettség azonban nem kötelezi a Törvényszéket arra, hogy kimerítő jelleggel, egyenként bemutassa a jogvitában részt vevő felek által megfogalmazott összes érvet, és ezen indokolás ezért implicit jellegű is lehet, amennyiben lehetővé teszi az érintettek számára, hogy megismerjék azokat az indokokat, amelyek miatt a Törvényszék nem adott helyt az érveiknek, illetve a Bíróság számára azt, hogy rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges elemek, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolni tudja (2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 101. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a fellebbező azt kifogásolja először is, hogy a Törvényszék nem fejtette ki kellőképpen, hogy a megtámadott ítélet 147. pontjában miért minősíthette őt a Bank Rossiya „fő részvényesének”, holott csak kisebbségi és közvetett részvényes volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ezen ítélet 147. pontját a Törvényszék által az említett ítélet 132–136. pontjában a fellebbező jogállásával és a Bank Rossiya részvényesi minőségében betöltött szerepével kapcsolatban kifejtett megfontolásokkal összefüggésben kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig meg kell állapítani, hogy a Törvényszék távolról sem hagyta figyelmen kívül a fellebbező kisebbségi és közvetett részvényesi jogállását, és ugyanezen ítélet 132–135. pontjában kifejtette, hogy az általa vizsgált tényekre tekintettel – amelyek elferdítésére a fellebbező sem a hatodik jogalap, sem az ötödik jogalap keretében nem hivatkozik – milyen okokból lehet úgy tekinteni, hogy a fellebbezőt mégis jelentős részvényesnek kell minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis a megtámadott ítélet 132. és 133. pontjában a Törvényszék, miután megállapította, hogy a fellebbező a Bank Rossiya közvetett részvényese, mivel a részvények egy teljes egészében olyan csoport tulajdonában álló társaság tulajdonában vannak, amelynek ő az egyedüli részvényese, jogilag megkövetelt módon kifejtette, hogy a teljes egészében a fellebbező kezében lévő ilyen tőkerészesedési rendszerben e társaságnak a fellebbező és a Bank Rossiya közé való közbeiktatása nem befolyásolja azt a tényt, hogy e bank részvényeit úgy kell tekinteni, mint amelyek magának a fellebbezőnek a tulajdonában vannak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a Törvényszék azt is megállapította a megtámadott ítélet 133. pontjában, hogy a fellebbező a Bank Rossiya kisebbségi részvényese, amennyiben az előző pontban említett társaság és csoport közbeiktatásával e bank részvényeinek csak 10,323%‑val rendelkezik, ami mindazonáltal annak második legnagyobb részvényesévé teszi. Ezen ítélet 134. pontjában a Törvényszék hozzátette, hogy az említett bank részvényeinek közel 60%‑a négy személy, köztük a fellebbező tulajdonában van, akik V. Putyin környezetéhez közel állnak, és több mint tíz éve a Bank Rossiya állandó részvényeseinek körét alkotják. A Törvényszék a megtámadott ítélet 135. és 136. pontjában ebből azt a következtetést vonta le, hogy a fellebbezőt mint e bank második nagyobb részvényesét a bank állandó történelmi részvényesi csoportjának három másik tagja között, „jelentős” részvényesnek kell minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a fellebbező könnyen megérthette, hogy részvényesi jogállásának „jelentős” jellege a részvényei összegétől függetlenül az említett bank másik három részvényesével, valamint V. Putyin környezetével fennálló szoros és stabil kapcsolatokból ered.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a fellebbező azon érvét illeti, amely szerint a Törvényszék megsértette indokolási kötelezettségét, amennyiben nem kísérelte meg meghatározni, hogy a fellebbező bármilyen módon beavatkozott‑e a Bank Rossiya által V. Putyinnak nyújtott állítólagos pénzügyi támogatásba, mivel a nevét a megtámadott ítélet 144. pontja nem említi, azt szintén el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis a fellebbező könnyen megérthette a megtámadott ítélet 132–136. pontjával összefüggésben értelmezett 146. és 147. pontjából, hogy a Bank Rossiya által az Oroszországi Föderáció elnökének, V. Putyinnak nyújtott pénzügyi támogatás e bank fontos részvényeseként neki tulajdonítható, függetlenül attól a kérdéstől, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta‑e a jogot, amikor elfogadta a „pénzügyi támogatás” fogalmának ilyen értelmezését. Másrészt a megtámadott ítélet 144. pontja kizárólag arra a ténybeli megállapításra vonatkozik, amely szerint az említett bank e pénzügyi támogatást nyújtja, így közömbös, hogy a fellebbező neve nem szerepel e 144. pontban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami az arra alapított kifogást illeti, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a d) kritériumban szereplő „anyagi vagy pénzügyi támogatás” fogalmát, emlékeztetni kell arra, hogy e kritérium célja annak lehetővé tétele, hogy a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadjon el többek között azon természetes személyekkel szemben, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak, vagy akik e döntéshozóktól előnyökhöz jutnak, pontosítva, hogy a jelen ügyben az említett kritériumnak csak az orosz döntéshozóknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó része releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította, hogy az olyan kritérium, mint a d) kritérium, amely többek között természetes személyek által nyújtott támogatásokra vonatkozik, általános jellegű, és nem tartalmazza a „támogatás” fogalmának meghatározását, sem pedig a bizonyítási módokra vonatkozó pontosításokat. E körülmények között a fellebbezőhöz hasonló természetes személyekkel szembeni korlátozó intézkedések elfogadása megalapozottságának értékelése mindenkor megköveteli azon tényezők bizonyítását, amelyek igazolhatják, hogy az érintett személy támogatást nyújtott. E kritérium megfogalmazása ugyanis nem tartalmaz a támogatásra vonatkozó semmiféle vélelmet (lásd analógia útján: 2015. április 21‑i Anbouba kontra Tanács ítélet, C‑630/13 P, EU:C:2015:247, 42–44. pont; 2020. július 9‑i Haswani kontra Tanács ítélet, C‑241/19 P, EU:C:2020:545, 61–63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 147. pontjában szereplő azon következtetés, amely szerint a Tanács mérlegelési hiba elkövetése nélkül állapíthatta meg, hogy a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában a fellebbező a d) kritérium értelmében vett „pénzügyi támogatást” nyújtott V. Putyinnak, a Törvényszék által ezen ítélet 143–146. pontjában tett ténybeli megállapításokon és értékeléseken, valamint – amint az a jelen ítélet 38. pontjából kitűnik – a Törvényszék által a megtámadott ítélet 132–136. pontjában kifejtett megfontolásokon alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet e különböző pontjainak összességéből kitűnik, hogy a Törvényszék az általa megvizsgált azon tényekre és bizonyítékokra tekintettel, amelyek elferdítésére a fellebbező a fellebbezés szakaszában nem hivatkozik, úgy ítélte meg, hogy egyrészt a Bank Rossiya, amely V. Putyin környezetéhez nagyon közeli bank, jelentős pénzügyi támogatást nyújtott ez utóbbinak, másrészt a fellebbező, aki V. Putyin barátja és e bank második legnagyobb részvényese, M. Putyin három másik barátjával együtt az említett bank tagjainak stabil és többségi blokkját alkotja, ekként annak fontos részvényese.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Törvényszék a megtámadott ítélet 147. pontjában szereplő következtetést azt követően vonta le – anélkül, hogy tévesen alkalmazta volna a jogot –, miután kimondta lényegében azt, hogy a „pénzügyi támogatás” d) kritérium értelmében vett fogalma az ügy releváns körülményeitől függően magában foglalhat olyan támogatást, amelyet nem közvetlenül az e kritérium alapján korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes személy nyújt, hanem amely abból eredhet, hogy az érintett támogatást közvetlenül nyújtó jogi személyen belül vagy rajta keresztül jár el (lásd ebben az értelemben: 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítélet, C‑702/23 P, EU:C:2025:605, 33–35. pont)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, nem állapítható meg, hogy a Törvényszék azzal, hogy úgy ítélte meg, a d) kritériumban említett „pénzügyi támogatás” fogalma magában foglalhatja az ilyen esetet, megsértette a jogbiztonság elvét, mivel ez az elv nem kötelezi az uniós bíróságot arra, hogy részletesen megemlítse azokat az eseteket, amelyekben az ilyen fogalom alkalmazható, és e fogalom megértésének módja nagymértékben függ az ügy összefüggéseitől és körülményeitől (lásd analógia útján: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C 111/24 P, EU:C:2026:245, 191. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami a fellebbező azon érvét illeti, amely szerint a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azon ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a d) kritériumban előírt pénzügyi támogatásnak bizonyos mennyiségi vagy minőségi jelentőségűnek kell lennie, meg kell állapítani, hogy a fellebbező által a Törvényszékhez benyújtott beadványaiban előadottakhoz hasonlóan az általa hivatkozott ítélkezési gyakorlat a Tanács által az Iráni Iszlám Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályozásban elfogadott d) kritériumhoz hasonló kritérium által előírt „pénzügyi támogatás” fogalmára vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, tekintettel arra, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 143. és 144. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy a Bank Rossiya, és következésképpen maga a fellebbező mint e bank fontos részvényese jelentős mennyiségi pénzügyi támogatást nyújtott A. Putyin közeli környezetének (USD) „dollárfolyam” formájában, valamint A. Putyin és barátai részére 2 milliárd offshore USD értékben, nem róható fel a Törvényszéknek, hogy figyelmen kívül hagyta ezt az ítélkezési gyakorlatot, anélkül hogy egyébként meg kellene vizsgálni, hogy az analógia útján átültethető‑e a d) kritériumra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokokra tekintettel a hatodik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hetedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két részből álló hetedik jogalapjával a fellebbező e részek közül az első keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a Tanács indokolását a saját indokolásával helyettesítette, amikor a megtámadott ítélet 143. és 144. pontjában úgy ítélte meg, hogy a 2023. márciusi jogi aktusok esetében a d) kritériumnak a fellebbező esetében való alkalmazását indokolhatja az a tény, hogy a Bank Rossiya pénzeszközöket terelt V. Putyin és barátai felé, holott ezt az állítást a Tanács e jogi aktusok indokolásában nem fogalmazta meg, és azt ezen intézmény mindenesetre nem bizonyította. Közelebbről, a Törvényszék a Tanács indokolásának hiányosságait kívánta orvosolni, mivel a Tanács a Törvényszék előtt megelégedett annak bizonyításával, hogy a Bank Rossiya pénzügyi támogatást nyújtott V. Putyinnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hetedik jogalap második részének keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a 2023. szeptemberi jogi aktusok megalapozottságának elemzése során tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a Tanács indokolását a saját indokolásával helyettesítette, amikor a megtámadott ítélet 162. pontjában megállapította, hogy a fellebbező adómentességekben részesült, és hogy két olyan társaság, amelynek a fellebbező részvényese, támogatást kapott az Oroszországi Föderáció kormányától, holott ilyen indokok nem szerepelnek e jogi aktusok indokolásában, és azokat a Tanács nem fogalmazta meg a Törvényszék előtt a d) kritérium fellebbezőre való alkalmazásának igazolása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács vitatja a fellebbező érveinek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hetedik jogalap első része tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága többek között megköveteli, hogy az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy vagy szervezet tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik, kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, amely folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy ezen indokok – vagy legalább azok közül egy, az ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elegendőnek tekintett indok – megalapozottak‑e. E célból az uniós bíróság feladata e vizsgálat elvégzése úgy, hogy adott esetben az Unió illetékes hatóságát az ilyen vizsgálathoz releváns – bizalmas vagy nem bizalmas jellegű – információk vagy bizonyítékok szolgáltatására kéri. Bár nem követelmény, hogy e hatóság az uniós bíróság előtt a megsemmisíteni kért jogi aktusban szereplő állítólagos indokokhoz kapcsolódó valamennyi információt és bizonyítékot előterjessze, fontos, hogy a szolgáltatott információk vagy bizonyítékok alátámasszák az érintett személlyel szemben felhozott indokokat (2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 327. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a 2023. márciusi jogi aktusokban szereplő indokolás rámutat, hogy a fellebbező „pénzügyi vagy anyagi támogatást nyújtott a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók számára”, [és] hogy ő a „Bank Rossiya részvényese is, amely bankot Vladimir Putin és a vele kapcsolatban álló személyek bankjának tekintik”. Ennélfogva, és tekintettel arra, hogy a felek között nem vitatott, hogy ezen indokolás e részei a d) kritériumra utalnak, a Törvényszéknek e jogi aktusok jogszerűségének bírósági felülvizsgálata keretében és az előző pontban felidézett ítélkezési gyakorlat alapján meg kellett vizsgálnia, hogy a fellebbező közvetlenül vagy e bank közvetítésével pénzügyi támogatást nyújtott‑e az orosz döntéshozóknak, e tekintetben megvizsgálva a Tanács által szolgáltatott és előtte megvitatott bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék pontosan ezt tette a megtámadott ítélet 143–147. pontjában. Közelebbről az, hogy ezen ítélet 143. és 144. pontjában a Törvényszék megvizsgálta azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a Bank Rossiya a pénzeszközök hűtlen kezelése révén pénzügyi támogatást nyújtott V. Putyinnak és környezetének, a Törvényszék bírósági felülvizsgálatának terjedelme alá tartozik, mivel az e bank részéről nyújtott ilyen támogatás fennállását először azt megelőzően kell megállapítani, hogy e támogatás betudható‑e a fellebbezőnek mint az említett bank részvényesének. E körülmények között nem róható fel a Törvényszéknek, hogy a Tanács indokolását a saját indokolásával helyettesítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hetedik jogalap második része tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék valamely határozata indokolásának mellékes része ellen irányuló kifogások nem vezethetnek e határozat hatályon kívül helyezéséhez, ezért azok hatástalanok (2019. október 2‑i Crédit mutuel Arkéa kontra EKB ítélet, C‑152/18 P és C‑153/18 P, EU:C:2019:810, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a megtámadott ítélet 162. pontja, amelyet az „ezenkívül” kifejezés vezet be, mellékes jellegű az ezen ítélet 161. pontjában kifejtett megfontolásokhoz képest, amely pontot a fellebbezés szakaszában nem vitatnak, és amelyben a Törvényszék megállapította, hogy a 2023. szeptemberi jogi aktusokat illetően a fellebbező nem bizonyította, hogy személyes helyzete megváltozott a 2023. márciusi jogi aktusok elfogadásának időpontjában fennálló helyzethez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel egyrészt a Törvényszék az említett ítélet 161. és 164. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Tanács értékelési hiba elkövetése nélkül állapíthatta meg, hogy a fellebbező – mint a 2023. márciusi jogi aktusok esetében is – továbbra is megfelel a d) kritérium feltételeinek, másrészt a hatodik jogalapnak és a hetedik jogalap első részének vizsgálatából az következik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot az utóbbi jogi aktusok megalapozottságának megállapítása során, a Tanács által a 2023. szeptemberi jogi aktusokkal kapcsolatban figyelembe vett és a Törvényszék által ugyanezen ítélet 162. és 163. pontjában vizsgált további bizonyítékok vizsgálata során elkövetett esetleges hiba nem eredményezheti ezen ítélet megsemmisítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokokra tekintettel a hetedik jogalap első részét mint megalapozatlant, második részét pedig mint hatástalant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilencedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kilencedik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 180. és 181. pontjában tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozattal korlátozhatja a fellebbezőt az EUMSZ 21. cikk és a Charta 45. cikke alapján, finn állampolgársága folytán uniós polgárként, megillető szabad mozgáshoz való jogot. Ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított, az uniós polgárok szabad mozgásának a tagállamok általi, szigorúan értelmezendő korlátozásai – amint az a 2004/38 irányelv 27. cikkéből kitűnik – csak közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból lehetségesek, és e korlátozásoknak egyébiránt arányosnak kell lenniük, és az érintett egyén személyes magatartásán kell alapulniuk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig sem az EUSZ 29. cikk szövegéből, sem a Szerződésekből nem következik, hogy e szabad mozgást korlátozhatják az e 29. cikk alapján elfogadott korlátozó intézkedések. A Törvényszéknek így a jelen ügyben meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Tanács – mint az összes tagállamot tömörítő uniós intézmény – megvizsgálta‑e, hogy a fellebbező személyes magatartása veszélyt jelent‑e a tagállamok közrendjére, közbiztonságára vagy közegészségére. Így a Tanács nem használhatja fel a KKBP‑t arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát az általában alkalmazandó eljárási feltételeken és garanciákon kívül korlátozza abban az esetben, ha a tagállamok a 2004/38 irányelv alapján ilyen korlátozásokat vezetnek be, és a fellebbező válaszában pontosítja, hogy ezt a megközelítést megerősíti az EUSZ 40. cikk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács vitatja a fellebbezők érveinek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 180. és 181. pontjában a Törvényszék lényegében azt mondta ki, hogy az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben – amelyek magukban foglalják az EUSZ 29. cikk alapján a KKBP területén elfogadott határozatokat is – előírt korlátozásokkal és feltételekkel gyakorolható. Márpedig ez utóbbi, amelynek szövege tágan van megfogalmazva, az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésében foglalt célkitűzéseket követve hatáskört biztosít a Tanács számára olyan határozatok elfogadására, amelyek célja az uniós polgárok szabad mozgásának és tartózkodásának korlátozása az állampolgárságuk szerinti tagállamon kívül, a 2004/38 irányelvben előírtaktól eltérő okokból.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós polgárok számára, akik az EUSZ 9. cikk és az EUMSZ 20. cikk (1) bekezdése értelmében valamely tagállam állampolgárságával rendelkező természetes személyek, közvetlenül az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése jogot biztosít a többi tagállam területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Ez utóbbi rendelkezés előírja, hogy az e jogra vonatkozó korlátozásokat és feltételeket a Szerződések és a végrehajtásukra hozott intézkedések állapítják meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 180. pontjában helyesen megállapította – az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozható és feltételekhez köthető mind az EUM‑Szerződés, mind az EU‑Szerződés alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a Törvényszék emlékeztetett a megtámadott ítélet 181. pontjában, az EUSZ 29. cikk felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy határozatokat fogadjon el, amelyek meghatározzák, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus jellegű kérdéshez, és az ilyen álláspont magában foglalhat természetes vagy jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szembeni korlátozó intézkedéseket is. Ennek keretében a Tanácsnak meg kell határoznia, sőt pontosítania kell az Unió által a KKBP területén elfogadott korlátozó intézkedések tárgyát, azzal, hogy e tekintetben széles mozgástérrel rendelkezik, és egyhangúlag határoz. E széles mérlegelési mozgásteret az e területre vonatkozó, az EUSZ 3. cikk (5) bekezdésében és az EUSZ 21. cikkben, valamint a KKBP‑re vonatkozó különös rendelkezésekben, különösen az EUSZ 23. és EUSZ 24. cikkben kifejtett célok és célkitűzések széles köre magyarázza (2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 269. és 270. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, tekintettel arra a széles mérlegelési mozgástérre, amellyel a Tanács e célok elérése érdekében a KKBP területén rendelkezik, valamint arra, hogy sem az EUSZ 29. cikk szövege, sem általánosabban az EU‑Szerződés és az EUM‑Szerződés KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseinek szövege önmagában nem írja elő és nem is tiltja különleges korlátozó intézkedések elfogadását, meg kell állapítani, amint azt tette a Törvényszék a megtámadott ítélet 180. és 181. pontjában, hogy a Tanács az EUSZ 29. cikk alapján főszabály szerint hatáskörrel rendelkezik olyan határozat meghozatalára, amelynek értelmében természetes személyek – akár valamely uniós tagállam állampolgárai, és ebből következően uniós polgárok – nem léphetnek be és nem utazhatnak át az Unió más tagállamaiba, amennyiben e személyek megfelelnek azon kritériumoknak, amelyek alapján objektív kapcsolat áll fenn azon kategória és azon harmadik ország között, amelyre az Unió nyomást kíván gyakorolni (ez utóbbi tekintetében lásd: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 273. pont). E körülmények között az EUSZ 29. cikk főszabály szerint lehetővé teszi a Tanács számára, hogy olyan korlátozó intézkedéseket fogadjon el, amelyek az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozzák az ilyen polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, és arra kötelezik a tagállamokat, hogy e korlátozást betartsák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 181. pontjának végén helyesen megállapította, nincs jelentősége annak, hogy az ilyen korlátozások vagy feltételek nem felelnek meg a 2004/38 irányelvben előírt korlátozásoknak, amely irányelv az 1. cikke c) pontjának és a 42. cikkével összefüggésben értelmezett 27. cikkének megfelelően többek között olyan szabályok megállapítására irányul, amelyek értelmében a tagállamok, és nem valamely olyan uniós intézmény, mint a Tanács, maguk is bevezethetnek ilyen korlátozásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értelmezést ezenkívül nem cáfolja a fellebbező által említett EUSZ 40. cikk második bekezdése sem. E rendelkezés értelmében az EUMSZ 6. cikk (3) bekezdésében felsorolt politikák végrehajtása nem sérti az Unió KKBP‑t illető hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények vonatkozó hatásköreinek terjedelmét. E körülmények között az a tény, hogy a 2004/38 irányelv – amint az a (2) preambulumbekezdéséből kitűnik – a személyek szabad mozgását mint a belső piac azon alapvető szabadságát szabályozza, amely tekintetében az Unió az EUMSZ 4. cikk alapján a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik, nem sértheti azon hatáskör terjedelmét, amellyel a Tanács a KKBP területén az EUSZ 29. cikk alapján rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, a fellebbező állításával ellentétben, az a tény, hogy a természetes személyek, ideértve az uniós polgárokat is, tagállamok területén való szabad mozgásának korlátozására irányuló korlátozó intézkedéseknek az EUSZ 29. cikk alapján történő elfogadásakor a Tanácsot nem kötik a 2004/38 irányelvben előírt eljárási szabályok és garanciák, nem jelenti azt, hogy ezen intézmény e tekintetben olyan hatáskörrel rendelkezne, amelyet az uniós jog nem korlátoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, először is, amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 181. és 186. pontjában rámutatott, az ilyen intézkedéseket a nemzetközi jog azon elvének figyelembevételével kell elfogadni, amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény negyedik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke is megerősít, és amelynek értelmében valamely tagállam nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól a területére való belépés és ott tartózkodás jogát. A tagállamokat köti ez az elv (lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i A [Kedvtelési célú vízi járművel történő határátlépés] ítélet, C‑35/20, EU:C:2021:813, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Következésképpen a 2014/145 határozat 1. cikkének (2) bekezdése biztosítja, hogy e határozat nem kötelezi a tagállamot arra, hogy megtagadja a saját állampolgáraitól a területére való belépést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen intézkedéseket az EUSZ 29. cikk alapján elfogadó összes határozatnak, annak érdekében, hogy – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 182. pontjában rámutatott – nyomást gyakoroljon valamely harmadik országra az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett célok, nevezetesen a demokráciának, a jogállamiságnak, az emberi jogoknak és a nemzetközi jog elveinek megszilárdítása és erősítése, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok kialakulásának megelőzése és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében, meg kell határoznia és körül kell határolnia a nyomásgyakorlás célját, a korlátozó intézkedések előírását lehetővé tevő jogi kritériumokat, valamint az e kritériumokkal érintett személyek vagy szervezetek kategóriáit oly módon, hogy az e címen előírt korlátozó intézkedések alkalmasak legyenek a kitűzött cél nem nyilvánvalóan alkalmatlan módon történő elérésére (lásd ebben az értelemben: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 272. és 273. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, tekintettel arra, hogy az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga szintén alapvető jog, mivel azt a Charta 45. cikkének (1) bekezdése biztosítja, e jognak az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozatok általi korlátozása az említett jog „gyakorlása korlátozásának” minősül a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében, így – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 183. pontjában helyesen rámutatott – annak meg kell felelnie az utóbbi rendelkezésben előírt feltételeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen indokokra tekintettel a kilencedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tizedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tizedik jogalapjával, amely két részből áll, a fellebbező lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette indokolási kötelezettségét, amikor úgy ítélte meg, hogy az uniós polgárként őt megillető szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának a rá vonatkozó korlátozó intézkedések általi korlátozása megfelel az arányosság elvének (a tizedik jogalap első része), valamint annak a követelménynek, amely szerint az ilyen korlátozásnak tiszteletben kell tartania e jog lényeges tartalmát (a tizedik jogalap második része).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az első részt illeti, a Törvényszék szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozása arányos jellegének vizsgálata során a fellebbező szerint tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor nem azonosította a fellebbező tekintetében a tagállamok közrendje, közbiztonsága vagy közegészsége szempontjából súlyos személyes magatartást, amint azt a 2004/38 irányelv 27. cikke megköveteli, vagy az uniós érdeket fenyegető súlyos veszélyt, és nem fejtette ki, hogy az ilyen korlátozás mennyiben alkalmas a Tanács által követett, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 187. pontjában meghatározott célok elérésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részt illetően a fellebbező vitatja a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 186. és 189. pontjában foglalt érvelését. Ellentétben ugyanis azzal, amit a Törvényszék megállapított, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának a vele szemben hozott korlátozó intézkedések általi korlátozásának terjedelme álláspontja szerint különösen jelentős, mivel az a 27 tagállamból 26 tagállam területét érinti. Ezenkívül a 2014/145 határozat 1. cikkében előírt eltérések egyike sem veszi figyelembe sem az uniós polgári jogállást, sem a több uniós országgal kapcsolatban álló uniós polgárok sajátos helyzetét. Ehhez hozzáadódik az a tény, hogy a korlátozó intézkedések – állítólagos ideiglenes jellegük ellenére – évekig fenntarthatók valamely személlyel szemben. Végül a fellebbező álláspontja szerint a Törvényszék által a megtámadott ítélet 186. pontjában analógia útján hivatkozott ítélkezési gyakorlat nem releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tizedik jogalap első részét illetően a Tanács azt állítja, hogy e rész elfogadhatatlan, mivel a fellebbező nem jelöli meg a megtámadott ítélet kifogásolt részeit. Érdemben a Tanács vitatja a fellebbező érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban, ami a tizedik jogalap első részének elfogadhatóságát illeti, igaz, hogy – amint arra a Tanács hivatkozik –, a fellebbező nem jelöli meg pontosan a megtámadott ítélet azon részeit, amelyekre a tizedik jogalap első részének alátámasztása érdekében kifejtett érvelésben hivatkozik. Mindemellett, tekintettel arra, hogy a fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az uniós polgárként való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozására irányuló korlátozó intézkedések arányosságának elemzése során tévesen alkalmazta a jogot, érveléséből kellő egyértelműséggel kitűnik, hogy a fellebbező a megtámadott ítélet 188–191. pontjára utal, amelyekben a Törvényszék ezen elemzését folytatta, és amelyeket egyébként maga a Tanács is megjelölt válaszbeadványának 188–191. pontjában. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a negyedik jogalap első része az ítélkezési gyakorlatra tekintettel kellő pontossággal megjelöli a megtámadott ítélet kifogásolt részeit, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket, így az elfogadható (lásd ebben az értelemben: 2025. december 18‑i Hamoudi kontra Frontex ítélet, C‑136/24 P, EU:C:2025:977, 54. és 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Érdemben, a tizedik jogalap első részét illetően először is el kell utasítani a fellebbező azon érvét, amely szerint a Törvényszék a megtámadott ítélet 188–191. pontjában tévesen nem vizsgálta meg a 2004/38 irányelv szabályaira tekintettel a Charta 45. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogába való beavatkozás arányosságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell ugyanis egyrészt arra, hogy a jelen ítélet 73–78. pontjának megfelelően a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor lényegében úgy ítélte meg, hogy a Tanácsot nem kötik a 2004/38 irányelvben előírt eljárási szabályok és garanciák, amikor az EUSZ 29. cikk alapján az uniós polgársággal rendelkező természetes személyek szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozására irányuló korlátozó intézkedéseket fogad el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, annak meghatározása érdekében, hogy a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosítotthoz hasonló alapvető jogba való, e jognak valamely uniós jogi aktus általi korlátozásából eredő beavatkozás – a Charta 52. cikke (1) bekezdésének második mondatában előírtaknak megfelelően – arányos‑e, először is azt kell megvizsgálni, hogy ezen intézkedések az Unió által elismert általános érdekű célkitűzést szolgálnak‑e, másodszor, hogy e korlátozások e cél tekintetében nem nyilvánvalóan alkalmatlanok‑e, azaz nem nyilvánvalóan alkalmatlanok annak elérésére, harmadszor pedig, hogy az érintett korlátozás nem haladja‑e meg nyilvánvalóan az említett cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 233. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig az ilyen elemzést a 2004/38 irányelvben előírt rendelkezésektől függetlenül kell elvégezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, és nem sértette meg indokolási kötelezettségét sem, amikor a fellebbező szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozásának arányosságát nem az ezen irányelvben előírt eljárási szabályokra és garanciákra tekintettel értékelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a fellebbező azt rója fel, hogy a Törvényszék megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget azáltal, hogy a Finn Köztársaságtól eltérő tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogába való beavatkozás arányosságának elemzése során nem vizsgálta meg, hogy a szóban forgó beutazási és átutazási tilalom alkalmas volt‑e azon cél elérésére, hogy – amint az a megtámadott ítélet 182. és 187. pontjából kitűnik, amelyeket e tekintetben a fellebbezés szakaszában nem vitattak – nyomást gyakoroljon az Oroszországi Föderáció hatóságaira annak érdekében, hogy azok véget vessenek Ukrajna destabilizálására irányuló fellépéseiknek és politikáiknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az érvet ugyancsak el kell utasítani, mivel a jelen ítélet 36. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatra figyelemmel e tilalom alkalmasságának vizsgálata a megtámadott ítélet 190. és 191. pontjából következik. A Törvényszék ugyanis azáltal, hogy e 190. és 191. pontban megállapította, hogy a fellebbezővel szemben előírt korlátozó intézkedésekkel megvalósítani kívánt célkitűzések jelentőségére tekintettel a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozása nem minősül nyilvánvalóan aránytalan korlátozásnak, hallgatólagosan, de szükségszerűen abból a megállapításból indult ki, amely szerint az említett tilalom nem nyilvánvalóan alkalmatlan e cél megvalósítására (lásd analógia útján: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C 711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 237. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tizedik jogalap második részében a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 186. és 189. pontjában megállapította, hogy a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosított, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozása tiszteletben tartja e jog lényeges tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 189. pontja e korlátozásnak az arányosság elvére tekintettel fennálló szükségességére vonatkozik, és kizárólag ezen ítélet 186. pontja vonatkozik az említett jog lényeges tartalma tiszteletben tartásának kérdésére. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a tizedik jogalap második része csak ez utóbbi pontra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 52. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében a Chartában foglalt alapvető jogok gyakorlása korlátozásának tiszteletben kell tartania többek között e jogok lényeges tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 186. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogának korlátozása tiszteletben tartja e jog lényeges tartalmát, mivel e tilalom egyrészt nem akadályozza meg a fellebbezőt abban, hogy a jelen ítélet 76. pontjában felidézett és a 2014/145 határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megerősített nemzetközi jogi elvnek megfelelően az állampolgársága szerinti tagállamba utazzon és ott tartózkodjon, másrészt az nem volt állandó jellegű, mivel a fellebbezővel szemben hozott korlátozó intézkedések fenntartását, és ennélfogva e tilalom fenntartását e határozat 6. cikke értelmében rendszeresen felül kell vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Anélkül, hogy szükséges lenne megvizsgálni azon ítélkezési gyakorlat relevanciáját, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet e 186. pontjában hivatkozott, meg kell állapítani, hogy az e 186. pontban említett, a 2014/145 határozat 6. cikkére vonatkozó második tényező elegendő annak megállapításához, hogy a vitatott jogi aktusok nem sértik a fellebbező szabad mozgáshoz való alapvető jogának lényeges tartalmát (lásd analógia útján: 2025. március 13‑i Shuvalov kontra Tanács ítélet, C‑271/24 P, EU:C:2025:180, 78. és 79. pont). A fellebbezővel szemben elfogadott korlátozó intézkedések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó követelményből ugyanis kitűnik, hogy a vitatott jogi aktusoknak sem a célja, sem a hatása nem az, hogy véget vessenek az uniós polgársága által számára biztosított jogoknak, vagy hogy tartósan érintsék e jogok terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetést nem cáfolja a fellebbező által hivatkozott azon tény, hogy a 2014/145 határozat 1. cikkének (3), (4) és (6) bekezdésében előírt kivételek és eltérések nagymértékben olyan személyekre vonatkoznak, akik különösen a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggésben nagyon sajátos helyzetben vannak. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy e körülmény egyáltalán nem érinti a megtámadott ítélet 186. pontjában említett időszakos felülvizsgálat követelményének terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokokra tekintettel a tizedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első–ötödik és a nyolcadik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik és hetedik jogalap, valamint a kilencedik és tizedik jogalap vizsgálatából kitűnik, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács a vitatott jogi aktusokkal érvényesen tarthatta fenn a fellebbezővel szembeni korlátozó intézkedéseket a d) kritérium alapján, anélkül hogy ez indokolatlanul korlátozta volna a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az arra alapított jogalapokat, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot egyrészt a 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában előírt kritérium (első–negyedik és nyolcadik jogalap), másrészt pedig a 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kritérium (ötödik jogalap) alapján a fellebbezővel szemben elfogadott korlátozó intézkedések megalapozottságának értékelése során, hatástalannak kell nyilvánítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ugyanis a megtámadott ítélet rendelkező része megalapozott, az ilyen téves jogalkalmazás, még ha bizonyítást nyerne is, nem vezethet a Törvényszék megtámadott ítéletének hatályon kívül helyezéséhez, sem pedig a fellebbező által vitatott jogi aktusok megsemmisítéséhez (lásd ebben az értelemben: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 440. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-190" title="page-24">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a fellebbezést elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Gennady Nikolayevich Timchenkót kötelezi a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-193" title="page-24">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: francia.</p>
</body>
</html>
