<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-563/19 P</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0563</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:646">EU:C:2020:646</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>22</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>22</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑563/19. P. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Recylex és társai kontra Bizottság</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Giovanni Pitruzzella</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20200903">2020. szeptember 3.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: olasz.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑563/19. P. sz. ügy</HT></P><P>Recylex SA,</P><P>Fonderie et Manufacture de Métaux SA,</P><P>Harz‑Metall GmbH</P><P>kontra</P><P>Európai Bizottság</P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Fellebbezés</KEYWORD><KEYWORD>Kartellek</KEYWORD><KEYWORD>Ólomsavas akkumulátorok hulladékainak vételára</KEYWORD><KEYWORD>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja</KEYWORD><KEYWORD>Részleges mentesség</KEYWORD><KEYWORD>Alkalmazandó kritérium</KEYWORD><KEYWORD>A bírság csökkentése céljából történő rangsorolás</KEYWORD><KEYWORD>Időrendi sorrend</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Recylex SA, a Fonderie et Manufacture de Métaux SA és a Harz‑Metall GmbH (a továbbiakban együtt: Recylex vagy fellebbezők) a jelen indítvány tárgyát képező fellebbezéssel azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a <DATE ISO="20190523">2019. május 23‑i</DATE> Recylex és társai kontra Bizottság ítéletet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>T‑222/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2019:356">EU:T:2019:356</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> amellyel a Törvényszék elutasította az Európai Bizottság EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban <DATE ISO="20170208">2017. február 8‑án</DATE> hozott határozata<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>C(2017) 900 final (AT.40018 – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>gépjármű‑akkumulátorok újrahasznosítása<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> ügy).</P></NOTE> (a továbbiakban: vitatott határozat) ellen általuk előterjesztett keresetet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezés keretében a Bíróságnak különösen a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="298" PAGE.FIRST="17" DATE.PUB="2006">HL 2006. C 298., 17. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> (a továbbiakban: 2006. évi engedékenységi közlemény) 26. pontja harmadik bekezdésének értelmezését illetően kell állást foglalnia; az említett rendelkezés egyes jogsértések vonatkozásában a bírság alóli részleges mentességet ír elő az olyan vállalkozások javára, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket. A Bíróságnak konkrétan azt kell tisztáznia, hogy a vállalkozások szóban forgó rendelkezéssel előírt részleges mentességre való jogosultságának feltételei milyen mértékben módosultak az engedékenységi közlemény előző változatához<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="045" PAGE.FIRST="3" DATE.PUB="2002">HL 2002. C 45., 3. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> (a továbbiakban: 2002. évi engedékenységi közlemény) képest, mivel a Bizottság az ez utóbbi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdésében szereplő megfogalmazáshoz képest eltérő megfogalmazást alkalmazott.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény harmadik része a bírság csökkentéséről szól. <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A bírság csökkentésére vonatkozó kérelemre való jogosultság követelményei<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> címet viselő A. rész a 23–26. pontot foglalja magában. A 23. pont értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>[a]zok a vállalkozások, amelyek felfedik részvételüket a Közösséget érintő állítólagos kartellben, és amelyek nem felelnek meg a fenti [bírság alóli mentességről szóló] II. szakasz feltételeinek, még jogosultak lehetnek az egyébként kiszabható bírság csökkentésére.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> Az ezt követő 24. pontnak megfelelően <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>[a]nnak érdekében, hogy jogosultságot szerezzen, a vállalkozásnak a Bizottság rendelkezés[é]re kell bocsátania az állítólagos jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>. A 25. pont meghatározza a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>hozzáadott érték<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> fogalmát. E pont utolsó mondata rögzíti, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>[…] az ügyben érintett más vállalkozások elleni bizonyítékok esetében a bizonyíték értékére hatást gyakorol, hogy milyen mértékben szükséges annak más forrásokból történő alátámasztása, ezért a meggyőző erejű bizonyítékokat nagyobb értékűnek fogják tekinteni, mint az olyanokat, mint például a nyilatkozatok, amelyek megerősítést igényelnek vitás esetekben.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első bekezdése a következőképpen szól:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A Bizottság a közigazgatási eljárás végén elfogadott végső határozatban eldönti, hogy a vállalkozásnak nyújtott csökkentés mértéke az egyébként kiszabható bírsághoz képest mekkora. A következők szerint:</P><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>az első vállalkozás esetében, amely jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékot szolgáltat: 30–50%‑os csökkentés,</P></ITEM><ITEM><P>a második vállalkozás esetében, amely jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékot szolgáltat: 20–30%‑os csökkentés,</P></ITEM><ITEM><P>a további vállalkozások esetében, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékot szolgáltatnak: 20%‑ig terjedő csökkentés.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></ITEM></LIST></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése értelmében, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>[a]mennyiben a bírság alóli mentességet kérelmező elsőként nyújtja be a meggyőző erejű bizonyítékot a 25. pont értelmében, amelyet a Bizottság kiegészítésül felhasznál a jogsértés súlyosságának vagy időtartamának növeléséhez, a Bizottság nem fog ilyen kiegészítéseket számításba venni, amikor bírságot szab ki a bizonyítékot szolgáltató vállalkozás ellen.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Rámutatok arra, hogy ehhez hasonló, azonban másképpen megfogalmazott rendelkezést tartalmaz a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló <DATE ISO="20181211">2018. december 11‑i</DATE> (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" PAGE.FIRST="3" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 11., 3. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="175" PAGE.FIRST="83" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 175., 83. o.</REF.DOC.OJ>) 18. cikkének (3) bekezdése. E rendelkezés szövege a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>[a]mennyiben a kérelmező olyan döntő bizonyítékot nyújt be, amelyet a nemzeti versenyhatóság olyan további tények bizonyítására használ fel, amelyek a bírságok összegének növekedéséhez vezetnek azon bírságokhoz képest, amelyeket a titkos kartell résztvevőivel szemben egyébként megállapítottak volna, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti versenyhatóság ne vegyen figyelembe ilyen további tényeket az azon bírságcsökkentést kérelmező esetében kiszabandó bírság megállapításakor, amely a szóban forgó bizonyítékot szolgáltatta.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdése értelmében, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>[…] ha egy vállalkozás a Bizottság előtt korábban ismeretlen tényekre vonatkozóan szolgáltat bizonyítékot, amely közvetlenül összefügg a feltételezett kartell jelentőségével vagy fennállása időtartamával, a Bizottság ezeket a tényezőket nem veszi figyelembe a bizonyítékot szolgáltató vállalkozásra kiszabott bírság megállapításakor.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A jogvita jelen ügy szempontjából releváns előzményeit a megtámadott ítélet 1–11. és 67–72. pontja ismerteti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A fellebbezők Belgiumban, Franciaországban és Németországban székhellyel rendelkező társaságok, amelyek újrahasznosított ólom és más termékek (polipropilén, cink és különleges fémek) előállításával foglalkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A Bizottság a vitatott határozattal megállapította, hogy a Recylex és másik három vállalkozás – a Campine NV és a Campine Recycling NV (a továbbiakban együtt: Campine), az Eco‑Bat Technologies Ltd, a Berzelius Metall GmbH és a Société de traitement chimique des métaux SAS (a továbbiakban együtt: Eco‑Bat), valamint a Johnson Controls, Inc., a Johnson Controls Tolling GmbH &amp; Co. KG és a Johnson Controls Recycling GmbH (a továbbiakban együtt: JCI) – az EUMSZ 101. cikket megsértve egységes és folyamatos, a <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23.</DATE> és a <DATE ISO="20120926">2012. szeptember 26.</DATE> közötti időszakban elkövetett és az árak összehangolására irányuló megállapodások és/vagy összehangolt magatartások formájában megvalósuló jogsértésben vett részt az ólomsavas gépjármű‑akkumulátoroknak az újrahasznosított ólom előállításához használt hulladékai felvásárlásának ágazatában (lásd a vitatott határozat 1. cikkét).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A vizsgálatot a JCI által a 2006. évi engedékenységi közlemény alapján <DATE ISO="20120622">2012. június 22‑én</DATE> benyújtott, bírság alóli mentesség iránti kérelem alapján indították meg. <DATE ISO="20120913">2012. szeptember 13‑án</DATE> a Bizottság e közlemény 18. pontjának megfelelően feltételes mentességet biztosított e vállalkozásnak (a vitatott határozat (29) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A Bizottság <DATE ISO="20120926">2012. szeptember 26.</DATE> és <DATE ISO="20120928">28.</DATE> között vizsgálatot folytatott a JCI, a Recylex, az Eco‑Bat és a Campine belgiumi, franciaországi és németországi helyiségeiben (a vitatott határozat (30) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Ezt megelőzően az Eco‑Bat <DATE ISO="20120927">2012. szeptember 27‑én</DATE>, a Recylex pedig <DATE ISO="20121023">2012. október 23‑án</DATE> mentesség iránti kérelmet, illetve ennek hiányában a bírság összegének csökkentése iránti kérelmet terjesztett elő a 2006. évi engedékenységi közlemény alapján. <DATE ISO="20121204">2012. december 4‑én</DATE> a Campine a bírság összegének csökkentése iránti kérelmet terjesztett elő ugyanezen közlemény alapján (a vitatott határozat (31) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT><DATE ISO="20150624">2015. június 24‑én</DATE> a Bizottság közigazgatási eljárást indított a JCI‑vel, a Recylexszel, az Eco‑Battal és a Campinéval szemben, és közölte velük az ezzel kapcsolatos kifogásokat. Ugyanezen a napon kelt levelében a Bizottság arról a közbenső következtetéséről tájékoztatta az Eco‑Batot és a Recylexet, miszerint az utóbbiak által vele közölt bizonyítékok a 2006. évi engedékenységi közlemény 24. és 25. pontja értelmében jelentős hozzáadott értéket képviselnek, következésképpen pedig arról a szándékáról, hogy csökkenti azon bírság összegét, amelyet velük szemben ki fog szabni. A Bizottság a Campinét tájékoztatta továbbá arról a szándékáról, hogy nem csökkenti a vele szemben kiszabott bírság összegét (a vitatott határozat (33) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Bizottság a vitatott határozatban egyetemlegesen <FT TYPE="NUMBER">26739000</FT> euró összegű bírságot szabott ki a fellebbezőkkel szemben amiatt, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23</DATE>‑tól <DATE ISO="20120926">2012. szeptember 26‑ig</DATE> részt vettek a megállapított jogsértésben (lásd az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontját és a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontját).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A Bizottság a vitatott határozat (384)–(411) preambulumbekezdésében állást foglalt a 2006. évi engedékenységi közlemény jogsértésért felelős vállalkozásokra történő alkalmazását illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Bizottság először is elismerte, hogy a JCI az említett közlemény 8. pontjának a) pontja értelmében mentesül a bírság alól, miután megállapította, hogy a szóban forgó vállalkozás együttműködése megfelel a közlemény 12. pontjában rögzített feltételeknek (a vitatott határozat (384)–(386) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Másodszor, a Bizottság úgy vélte, hogy az Eco‑Bat a jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokkal szolgáló első vállalkozás, és vele szemben a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének első francia bekezdése szerinti 50%‑os, maximális mértékben csökkentette a bírságot (a vitatott határozat (387)–(393) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>Harmadszor, a Bizottság a Recylexszel szemben a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének második francia bekezdése szerint 30%‑os mértékben csökkentette a bírságot, mivel úgy vélte, hogy a Recylex volt a második olyan vállalkozás, amely jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokat szolgáltatott különösen i. a kartell eredetét, ii. a többi vállalkozás által be nem jelentett különböző versenyellenes kapcsolatfelvételeket, iii. a jogsértés kezdetét jelölő, <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑i</DATE> windhageni többoldalú találkozót, és iv. a Recylex, valamint a versenytársai közötti különböző kapcsolatfeltételeket és üzenetváltásokat illetően (a vitatott határozat (394)–(399) preambulumbekezdése). A Bizottság elutasította a Recylex azon érveit, amelyek a bírság jelentősebb, 30% helyett 50%‑os mértékben történő csökkentésének elérésére irányultak. Közelebbről, bár a Bizottság elismerte, hogy a Recylex szolgált először magyarázattal a windhageni találkozót illetően, kiemelte, hogy e magyarázat kizárólag a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>szervezési kérdésekre<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> vonatkozott, és hogy a Campinénél végzett vizsgálat során már <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>meggyőző erejű bizonyítékokra<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> tett szert a szóban forgó találkozó napirendjét és tartalmát illetően (a vitatott határozat (401) preambulumbekezdése, amely visszautal a (68) és (69) preambulumbekezdésre). Ezenfelül a Bizottság a Recylex azon érvét is elutasította, amely szerint a szóban forgó vállalkozás szolgáltatott bizonyítékot elsőként a kartell franciaországi tevékenységét illetően. A Bizottság e tekintetben tisztázta, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>már Franciaországot illetően is rendelkezett információval a kartell földrajzi kiterjedéséről<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> (a vitatott határozat (402) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Végezetül, a Bizottság elutasította a Campine bírság csökkentése iránti kérelmét (a vitatott határozat (404)–(411) preambulumbekezdése).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT><DATE ISO="20170418">2017. április 18‑án</DATE> a Recylex az EUMSZ 263. cikk alapján a vitatott határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben az e határozattal vele szemben kiszabott bírság összegének csökkentését kérte. A Recylex a keresetének alátámasztása céljából hat jogalapot hozott fel. Az első két jogalappal a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének téves alkalmazására hivatkozott. Lényegében azzal érvelt, hogy részesülnie kellett volna a szóban forgó rendelkezés szerinti, bírság alóli részleges mentességben, mivel elsőként szolgáltatott olyan meggyőző erejű bizonyítékot, amelyet a Bizottság alapul vett egyrészt a jogsértés kezdőnapjának (első jogalap), másrészt pedig a jogsértés francia piacra való kiterjedtségének (második jogalap)<?PAGE NO="5"?> megállapításánál. A Recylex a harmadik jogalappal a bírságkiszabási iránymutatás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="210" PAGE.FIRST="2" DATE.PUB="2006">HL 2006. C 210., 2. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> 37. pontja alapján vele szemben alkalmazott 10%‑os emelést kifogásolta. A negyedik jogalappal arra hivatkozott, hogy a Bizottság – annak ellenére, hogy a Recylex elsőként szolgáltatott meggyőző erejű bizonyítékot a jogsértés időtartamára és földrajzi kiterjedésére vonatkozóan – a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdése második francia bekezdésének alkalmazásával tévesen 30%‑os mértékben csökkentette a bírságot ahelyett, hogy az első francia bekezdés alapján 50%‑kal csökkentette volna azt. Az ötödik jogalappal az arányosság elvének, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a szankciók egyéniesítése elvének megsértésére hivatkozott. Végezetül, Recylex a hatodik jogalappal arra kérte a Törvényszéket, hogy gyakorolja a korlátlan felülvizsgálati jogkörét annak érdekében, hogy a még esedékes bírságrészek tekintetében biztosítson számára részletfizetési lehetőséget.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélettel teljes egészében elutasította a keresetet, és a Recylexet kötelezte a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Recylex a Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20190723">2019. július 23‑án</DATE> benyújtott beadványával előterjesztette a jelen indítvány tárgyát képező fellebbezést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A Recylex a fellebbezésében azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet abban a részében, amely helyben hagyta a Bizottság által a vitatott határozatban kiszabott bírságot, és amelyben őt kötelezte a költségek viselésére;</P></ITEM><ITEM><P>semmisítse meg a vitatott határozatot abban a részében, amelyben a Bizottság a vele szemben <FT TYPE="NUMBER">26739000</FT> euró bírságot szabott ki;</P></ITEM><ITEM><P>csökkentse a vele szemben kiszabott bírság összegét;<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A Recylex azt kéri, hogy csökkentse a bírságot <FT TYPE="NUMBER">5876512</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad a három fellebbezési jogalapnak, <FT TYPE="NUMBER">17677434</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad az első jogalapnak, <FT TYPE="NUMBER">13302718</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad a második jogalapnak, <FT TYPE="NUMBER">19099000</FT> EUR összegre, amennyiben kizárólag a harmadik jogalapnak ad helyt, <FT TYPE="NUMBER">8227117</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad az első és a második jogalapnak, <FT TYPE="NUMBER">12626738</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad az első és a harmadik jogalapnak, <FT TYPE="NUMBER">9501941</FT> EUR összegre, amennyiben helyt ad a második és harmadik jogalapnak.</P></NOTE> és</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, beleértve a Törvényszék előtti eljárás költségeit is.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el a fellebbezést, és a Recylexet kötelezze a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes megjegyzések</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az engedékenységi programok célja, hogy a jellegénél fogva nehezen felderíthető és kivizsgálható titkos kartellben részt vevő vállalkozásokat e kartell bejelentésére és a versenyhatósággal való együttműködésre késztesse, ezáltal lehetővé tegye a jogsértés gyors megszüntetését. E programok alapgondolata, hogy a piacok, fogyasztók és az ilyen jogellenes magatartások sértettjeinek a kartellek felderítéséhez és szankcionálásához fűződő érdeke nagyobb, mint az olyan vállalkozások szankcionálásához fűződő érdek, amelyek az együttműködés mellett döntenek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd e tekintetben a 2006. évi engedékenységi közlemény 3. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény tartalmazza azokat az iránymutatásokat, amelyek követését a Bizottság javasolja<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Lásd a 2006. évi engedékenységi közlemény 38. pontját.</P></NOTE> az engedékenységi kérelmek elbírálása során az átláthatóság miatt és annak tudatában, hogy ez milyen várakozásokat eredményez az együttműködni szándékozó vállalkozások részéről. Külső hatások kiváltására irányuló és a követendő gyakorlatra nézve iránymutatásul szolgáló olyan magatartási szabályokról van tehát szó, amelyektől a Bizottság egyes esetekre nézve nem térhet el anélkül, hogy olyan magyarázatot adna erre, amely összeegyeztethető az egyenlő elbánás elvével.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060518">2006. május 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Archer Daniels Midland és Archer Daniels Midland Ingredients kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑397/03 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:328">EU:C:2006:328</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111208">2011. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Chalkor kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑386/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:815">EU:C:2011:815</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ezenfelül rá kell mutatni arra, hogy az engedékenységi szabályok kivételt képeznek az uniós jog azon rendelkezéseihez képest, amelyek tiltják a versenyellenes megállapodásokat, ezért azokat megszorítóan kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>LG Display és LG Display Taiwan kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑128/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:88">EU:T:2014:88</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0167">167.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A Recylex három jogalapot hoz fel a fellebbezésének alátámasztására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az első és a második jogalap közül mindkettő arra irányul, hogy vitassa a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdésére vonatkozóan a Törvényszék által kialakított értelmezést, valamint e szabálynak a fellebbezők helyzetére történő alkalmazását. Következésképpen együtt vizsgálom meg e két jogalapot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Recylex a harmadik jogalappal azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy az tévesen állapította meg, hogy a Bizottság nem tévedett, amikor úgy döntött, hogy a Recyclex‑szel szemben nem alkalmaz a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének első francia bekezdése szerinti, a 30% és 50% közötti sávba eső mértékű bírságcsökkentést.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első és a második fellebbezési jogalapról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az első fellebbezési jogalap a megtámadott ítélet 79–99. pontjára vonatkozik, és három részre oszlik. A Recylex az első jogalaprésszel arra hivatkozik, hogy a Törvényszék által követett gondolatmenet nem koherens és nem egyértelmű azokat a jogi kritériumokat illetően, amelyek megalapozzák a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti részleges mentességet. A Recylex az első fellebbezési jogalap második és harmadik részével arra<?PAGE NO="7"?> hivatkozik, hogy a Törvényszék elferdítette a bizonyítékokat és megsértette a bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályokat, amennyiben úgy ítélte meg, hogy a Campine kézzel írt feljegyzései lehetővé tették a Bizottság számára annak megállapítását, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> Windhagenben többoldalú versenyellenes találkozót tartottak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Recylex a megtámadott ítélet 100–108. pontjával szemben felhozott második fellebbezési jogalappal arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti részleges mentesség feltételeit tévesen értelmezte és alkalmazta, amennyiben úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen tagadta meg e szabálynak a fellebbezőkre történő alkalmazását pusztán azon az alapon, hogy a számára már ismeretes volt, hogy a versenyellenes megállapodás Franciaországra is kiterjed.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első fellebbezési jogalap első részéről és a második fellebbezési jogalapról: az indokolás koherenciájának hiánya és a részleges mentesség biztosítása szempontjából releváns jogi kritérium téves értelmezése</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélet 79–99. pontjában megvizsgálta az első kereseti jogalapot, amellyel a Recylex azt kifogásolta, hogy a Bizottság a határozatában megtagadta tőle a részleges mentességet az általa a <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑i</DATE> windhageni találkozóval kapcsolatban szolgáltatott bizonyítékokkal összefüggésben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélet 84. és 85. pontjában emlékeztetett a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének alapját képező megfontolásra, majd a <DATE ISO="20160229">2016. február 29‑i</DATE> Deutsche Bahn és társai kontra Bizottság ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>T‑267/12</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:110">EU:T:2016:110</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0377">377.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> (a továbbiakban: Deutsche Bahn ítélet) korábban tett megállapításoknak megfelelően egyértelművé tette, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>elsőként nyújtja be a meggyőző erejű bizonyítékot<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> kifejezés lehetővé teszi e rendelkezés olyan megszorító értelmezését, amely a rendelkezés hatályát azokra az esetekre korlátozza, amelyekben a megállapodásban részt vevő vállalkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>új információval<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> szolgál a Bizottság számára. A Törvényszék a megtámadott ítélet 86. pontjában megállapította, hogy a részleges mentességnek a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlattal, különösen pedig a <DATE ISO="20150423">2015. április 23‑i</DATE> LG Display és LG Display Taiwan kontra Bizottság ítélettel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑227/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:258">EU:C:2015:258</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0079">79.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> (a továbbiakban: LG Display ítélet) értelmezett logikáját nem módosította a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének megfogalmazása, és hogy e rendelkezés alkalmazási kritériumát továbbra is a jogsértés súlyosságát vagy időtartamát növelő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>új tényre<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> vonatkozó meggyőző erejű bizonyíték szolgáltatása képezi, kizárva azon eseteket, amikor a társaság csak annyit tett, hogy a jogsértés létezésére vonatkozó bizonyítékok megerősítését lehetővé tévő információkat közölt. A Törvényszék az LG Display ítélet 81. pontjára hivatkozással azt is egyértelművé tette, hogy amennyiben a valamely vállalkozás által nyújtott információ <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>a Bizottság előtt korábban nem […] ismeretlen[…]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> tényekre vonatkozik, a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti részleges mentesség iránti kérelmet el kell utasítani, és nem kell a szóban forgó információ bizonyítóerejét összehasonlítani valamely másik vállalkozás által korábban nyújtott információéval (a megtámadott ítélet 88. pontja). A Törvényszék álláspontja szerint a részleges mentességet<?PAGE NO="8"?> kérelmező által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok bizonyítóerejét kizárólag akkor kell értékelni, ha a szóban forgó információ a jogsértés súlyosságát vagy időtartamát növelő új tényre vonatkozik (a megtámadott ítélet 89. pontja).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A Törvényszék a fent ismertetett elveket alapul véve elutasította a Recylex által az első kereseti jogalap keretében felhozott összes érvet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A Törvényszék a 100–108. pontban megvizsgálta a második kereseti jogalapot, amellyel a Recylex a Bizottság azon döntését kifogásolta, hogy a franciaországi jogsértéssel kapcsolatban szolgáltatott bizonyíték vonatkozásában nem biztosít számára részleges mentességet. A Törvényszék a megtámadott ítélet 104. pontjában emlékeztetett az ugyanezen ítélet 82–89. pontjában ismertetett elvekre, és az ezt követő 105–107. pontban a szóban forgó elveket alkalmazva arra a következtetésre jutott, hogy elutasítja a második kereseti jogalapot.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A felek érvei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A Recylex az első fellebbezési jogalap első részében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem koherens és nem egyértelmű gondolatmenetet követett a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti részleges mentesség biztosítása szempontjából alkalmazandó jogi kritériumot illetően. A Törvényszék a megtámadott ítélet bizonyos pontjaiban olyan kritériumra utalt, amely azon alapul, hogy a Bizottság előtt ne legyenek ismertek azok a tények, amelyekre a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok vonatkoznak (88., 91. és 96. pont), míg más pontokban arra a kritériumra utalt, hogy a Bizottság képes legyen megállapítani a tényállást a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok alapján (93. és 95. pont).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>A Recylex a második fellebbezési jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék az érvelését arra a kritériumra alapozta, hogy a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>ismeri<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> azt a tényállást, amelyre a részleges mentességben való részesülést kérelmező vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok vonatkoznak. Márpedig, jóllehet e kritériumot ténylegesen alkalmazta a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdése, a 2006. évi engedékenységi közlemény azt semmilyen módon nem alapozza meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A Recylex álláspontja szerint a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése alapján alkalmazható kritérium annak vizsgálatából áll, hogy valamely vállalkozás elsőként szolgáltatott‑e olyan, meggyőző erejű bizonyítékokat, amelyeknek köszönhetően a Bizottság megfelelően bizonyítani tud a jogsértés súlyosságának és időtartamának megnövelésére alkalmas további tényeket. E rendelkezés alapján tehát nem az bír relevanciával, hogy a Bizottság a részleges mentesség iránti kérelem előterjesztésekor már információval rendelkezett arról a tényállásról, amelyre a kérelem alapját képező bizonyítékok vonatkoznak, hanem az, hogy a Bizottság már képes‑e, vagy sem, arra, hogy e tényállás valódiságát a szóban forgó bizonyítékok felhasználása nélkül megfelelően alátámassza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A Recylex a Törvényszék állításával ellentétben arra az álláspontra helyezkedik, hogy a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének alkalmazásához ténylegesen össze kell hasonlítani a részleges mentességet kérő vállalkozás által nyújtott információ bizonyítóerejét a Bizottságnak már birtokában lévő információ bizonyítóerejével. A Recylex az álláspontjának alátámasztása céljából utal a Deutsche Bahn ítélet 405. és 406. pontjára,<?PAGE NO="9"?> valamint a <DATE ISO="20160229">2016. február 29‑i</DATE> Schenker kontra Bizottság ítéletre,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>T‑265/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:111">EU:T:2016:111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0386">386.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> valamint a <DATE ISO="20130517">2013. május 17‑i</DATE> MRI kontra Bizottság ítéletre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>T‑154/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:260">EU:T:2013:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0117">117.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0127">127.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Végezetül, a Recylex arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 88. és 89. pontjában tévesen vette alapul a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot annyiban, amennyiben a szóban forgó rendelkezés és a 2006. évi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése a részleges mentességben való részesülés eltérő kritériumain alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A Bizottság rámutat arra, hogy a részleges mentesség célja – azon szabály alóli kivételként, hogy valamely vállalkozást szankcionálni kell a versenyjogi szabályok általa elkövetett megsértéséért – az, hogy felgyorsítsa a vállalkozások együttműködését azáltal, hogy kevésbé jelentős mértékű bírságcsökkentés révén bizonytalanságot teremt azok számára, akik kevésbé gyorsan működnek együtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontja szerint az említett céllal összhangban a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti részleges mentességre alkalmazható kritérium értelmében két feltételnek kell teljesülnie: i. a mentességet kérő vállalkozásnak elsőként kell a Bizottság számára korábban nem ismeretes tényállást bizonyítania, és ii. a fent említett tényállásnak lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy új következtetésekre jusson a jogsértés súlyosságát és időtartamát illetően. A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerint tehát kizárólag a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak kell meggyőző erejűeknek lenniük, nem pedig azoknak, amelyek már a Bizottság birtokában vannak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Jóllehet a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szövege nem azonos a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontja harmadik bekezdésének szövegével, a Bizottság álláspontja szerint a 2006. évi új közlemény nem irányult a szóban forgó rendelkezés alapját képező kritériumnak vagy e rendelkezés értelmezésének, illetve céljának megkérdőjelezésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Végezetül, a Bizottság megjegyzi, hogy a Recylex által relevánsnak tekintett kritérium nem áll összhangban a 2006. évi engedékenységi közlemény céljaival. Egyrészt, e kritériumot nehéz alkalmazni a gyakorlatban, mivel megköveteli, hogy hasonlítsák össze a valamely vállalkozás által szolgáltatott információk bizonyító erejét azon információk bizonyító erejével, amelyek ugyanazon tényállással összefüggésben már a Bizottság birtokában vannak, annak vizsgálata céljából, hogy ez utóbbi információk a 2006. évi engedékenységi közlemény 25. pontja szerint meggyőző erejűnek minősülnek‑e olyan értelemben, hogy azokat nem kell más bizonyítékokkal alátámasztani. Másrészt, ha e kritériumot analógia útján a teljes mentesség iránti kérelmekre alkalmazzák, az olyan helyzetet eredményezhet, amelyben két vállalkozás egyidejűleg részesülhet valamely teljes mentességből,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Arról a vállalkozásról van szó, amely elsőként szolgáltatott a Bizottság számára információt egy bizonyos jogsértésről, valamint arról a vállalkozásról is szó van, amely időrendi sorrendben másodikként szolgáltatott a Bizottság számára e jogsértést alátámasztó olyan információt, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a jogsértés megfelelő bizonyítását, noha a Bizottság már tud e jogsértés fennállásáról.</P></NOTE> miközben az engedékenységi közlemény célja az, hogy egyetlen vállalkozás részesülhessen teljes mentességben.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="10"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt el kell utasítani azokat a kifogásokat, amelyeket a Recylex a Törvényszék érvelésének koherenciája és egyértelműsége szempontjából hoz fel a megtámadott ítélettel szemben. Álláspontom szerint egyáltalán nem homályos a megtámadott ítélet szóban forgó kifogás tárgyát képező 84–89. pontja. A megtámadott ítéletben kifejtett indokolásból ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a Törvényszék a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdését akként értelmezte, hogy az kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha valamely megállapodásban részt vevő vállalkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>új információval<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> szolgál a Bizottság részére (85. pont), vagyis a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Bizottság által korábban nem ismert<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> (84. pont) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>új tényállásra<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> vonatkozóan bizonyítékot terjeszt elő (86. pont). Az indokolás e pontjaiból az is ugyanilyen egyértelmű, hogy a Törvényszék úgy ítéli meg, a szóban forgó feltétel teljesülésének elmaradása esetén, vagyis ha a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok nem olyan tényekre vonatkoznak, amelyeket a Bizottság korábban nem ismert, a részleges mentesség iránti kérelmet el kell utasítani, <HT TYPE="ITALIC">függetlenül attól, hogy e bizonyítékok bizonyítóerejét hogyan értékelik</HT> (88. pont), és hogy a szóban forgó értékelés kizárólag abban az esetben jöhet szóba, ha a vállalkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>új ténnyel<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> kapcsolatban szolgáltatott bizonyítékot (89. pont).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A Törvényszék az első fellebbezési jogalappal kapcsolatban a megtámadott ítélet 90–115. pontjában és a második fellebbezési jogalappal kapcsolatban a megtámadott ítélet 105–108. pontjában végzett vizsgálat során szigorúan tartotta magát a megtámadott ítélet 84–89. pontjában bemutatott elvekhez és a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének az említett pontokban követett értelmezéséhez. A Törvényszék ezen értelmezésnek megfelelően ugyanis kizárólag azt vizsgálta meg, hogy a Bizottság a részleges mentesség iránti kérelem Recylex általi benyújtásának időpontjában <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>már tud[ott]<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>‑e egyrészt a windhageni versenyellenes találkozóról és arról, hogy a jogsértés 2009 őszén kezdődött (első kereseti jogalap), másrészt pedig arról, hogy a kartell Franciaország területére is kiterjed<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A Törvényszék megvizsgálta, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>a Bizottság a Recylex <DATE ISO="20121023">2012. október 23‑i</DATE> engedékenységi kérelmét megelőzően már <HT TYPE="ITALIC">tudott</HT>‑e arról, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> (az eljárás nyelvén készült hiteles változatban: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/><HT TYPE="ITALIC">whether the Commission</HT> was already aware, <HT TYPE="ITALIC">before Recylex’s application for leniency of <DATE ISO="20121023">23 October 2012</DATE>, of the fact that an anticompetitive meeting had taken place on <DATE ISO="20090923">23 September 2009</DATE><QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>)</HT> (91. pont), és az e kérelmet megelőzően a Bizottság birtokában lévő különböző dokumentumok figyelembevételét követően arra a következtetésre jutott, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>a Bizottság <HT TYPE="ITALIC">már tudott</HT><QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> e találkozóról <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>the Commission</HT> was already aware <HT TYPE="ITALIC">of the fact that an anticompetitive meeting had taken place on <DATE ISO="20090923">23 September 2009</DATE> before it received the information provided by Recylex<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>)</HT> (96. pont). A Törvényszék a megtámadott ítélet 106. pontjában ehhez hasonlóan megállapította, hogy a Recylex részleges mentesség iránti kérelmét megelőzően <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>a Bizottság <HT TYPE="ITALIC">már tudott</HT> arról, hogy a kartell Franciaországra is kiterjed<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>the Commission</HT> was already aware <HT TYPE="ITALIC">of the fact that the cartel covered France before Recylex’s application for partial immunity</HT><QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>). Minden kiemelés tőlem.</P></NOTE> (második kereseti jogalap).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A fentieket nem kérdőjelezi meg az, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet két különböző mondatában – a Campine kézzel írt feljegyzéseire hivatkozva – eltérő megfogalmazást használt, amikor megállapította egyrészt azt, hogy a szóban forgó feljegyzések <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>különféle olyan információkat tartalmaznak, amelyek <HT TYPE="ITALIC">bizonyítják</HT>, hogy versenyellenes találkozóra vonatkozó beszámolóról van szó<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/><HT TYPE="ITALIC">they contain information that</HT> established <HT TYPE="ITALIC">that this was a record of anticompetitive discussions<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>)</HT> (93. pont), másrészt pedig azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>a szóban forgó megjegyzések tartalma és értelme alapján <HT TYPE="ITALIC">bizonyítani</HT> lehetett, hogy az említett különböző vállalkozások és képviselőik <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozón vettek részt<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>it was possible</HT> to establish <HT TYPE="ITALIC">from the content and meaning of the handwritten notes that the various undertakings referred to and their representatives had participated, on <DATE ISO="20090923">23 September 2009</DATE>, in an anticompetitive meeting<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>)</HT> (95. pont).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Törvényszék ugyanis – eltekintve attól, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/><HT TYPE="ITALIC">to establish</HT><QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> ige megtámadott ítélet 95. pontjában történő használata nem adja vissza hűen a francia változatban használt kifejezést, amely nyelv bár nem hiteles, az ítélet megszövegezése során használt nyelvnek minősül<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A 95. pont francia változata a következő: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/><HT TYPE="ITALIC">le contenu et le sens des notes manuscrites</HT> permettaient de savoir <HT TYPE="ITALIC">que les différentes entreprises citées et leurs représentants avaient participé, le <DATE ISO="20090923">23 septembre 2009</DATE>, à une réunion anticoncurrentielle</HT><QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>. Kiemelés tőlem.</P></NOTE> – ezen ítélet 97. pontjában egyértelműen megállapította, hogy az általa végzett vizsgálat nem terjed ki az engedékenységi kérelem Recylex általi benyújtását megelőzően már a Bizottság birtokában lévő bizonyítékok bizonyítóerejének értékelésére. Másképpen megfogalmazva, a Törvényszék nem vetette fel kérdésként, hogy a szóban forgó bizonyítékok önmagukban is lehetővé tennék‑e a Bizottság számára a Recylex által szolgáltatott bizonyítékok által érintett tényállás megfelelő bizonyítását, és nem is foglalt állást ebben a kérdésben, ellentétben azzal, amit a Recylex állítani látszik. Az első fellebbezési jogalap második és harmadik részének vizsgálata keretében vissza fogok térni erre a kérdésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján tehát úgy vélem, hogy az első fellebbezési jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani abban a részében, amelyben nem koherensnek és kevéssé egyértelműnek minősíti a Törvényszék által a megtámadott ítélet 79–99. pontjában folytatott érvelést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az e jogalaprész keretében előadott egyes érvek és a második fellebbezési jogalap arra vonatkoznak, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy e kifogás vizsgálata érdekében először célszerű félretenni azt a kérdést, hogy a 2006. évi engedékenységi közleményben a részleges mentesség szabályozásával kapcsolatban eszközölt módosításoknak milyen jelentőséget kell tulajdonítani, még akkor is, ha az a felek egymással ellentétes érvelésének középpontjában áll. Számomra ugyanis úgy tűnik, hogy az engedékenységi közlemény két egymást követő változatában használt megfogalmazások eltéréseire történő összpontosítás helyett – legalábbis kezdetben – inkább a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleológiai értelmezéséből kell kiindulni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A szó szerinti értelmezés alapján a 26. pont szövege négy olyan feltétel meghatározását teszi lehetővé, amelyeknek meg kell felelnie a valamely vállalkozás által benyújtott kérelemnek ahhoz, hogy a vállalkozás részleges mentességben részesülhessen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Az első feltétel időbeli jellegű: a vállalkozásnak elsőként kell a részleges mentesség biztosítása szempontjából releváns bizonyítékokat szolgáltatnia. Ugyanez a feltétel a bírság alóli teljes mentességet illetően a 2006. évi engedékenységi közlemény 8. pontjában is szerepel. Az engedékenységi program hatékonysága szempontjából alapvető fontosságú, hogy legyen időbeli feltétel, mivel az ilyen program arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy működjenek együtt a versenyhatósággal, és hogy ezt a lehető leghamarabb tegyék meg. A vállalkozások ilyen feltétel hiányában kiváró stratégiát részesítenének előnyben – különös tekintettel azokra a hátrányos jogkövetkezményekre, amelyeknek a kartell bejelentése esetén ki lennének téve –, abban reménykedve, hogy a kartell többi résztvevője is úgy dönt, hogy nem működnek együtt. Ez a stratégia azonban kedvezőtlenné válik abban az esetben, ha minden vállalkozás tudja, hogy csak akkor részesülhet mentességben, ha a kartellt az összes többi résztvevőt megelőzve jelenti be.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd ebben az értelemben: LG Display ítélet, 84. pont; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131121">2013. november 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Kuwait Petroleum és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑581/12 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:772">EU:C:2013:772</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezenfelül az időbeli feltétel előírása révén a kartell résztvevői között bizonyos mértékű kölcsönös<?PAGE NO="12"?> bizalmatlanság idézhető elő, ami meggyorsíthatja a kartell megszüntetését vagy bejelentését. Ugyanez vonatkozik mind a bírság alóli teljes mentesség biztosítására, mind pedig – jóllehet bizonyos eltérésekkel – az olyan együttműködés esetére, amely kizárólag a részleges mentesség vagy a bírság csökkentése szempontjából bír relevanciával. A szóban forgó feltételből eredően csak egyetlen vállalkozás – a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése szerinti bizonyítékokat időrendi sorrendben elsőként előterjesztő vállalkozás – részesülhet részleges mentességben, mint ahogy teljes mentességben is csak egyetlen vállalkozás részesülhet, ahogyan azt a Bizottság kiemelte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdésében előírt második feltétel a részleges mentesség iránti kérelmet benyújtó vállalkozás által szolgáltatott bizonyíték bizonyítóerejére vonatkozik: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>meggyőző erejű bizonyítékokat<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> kell előterjeszteni. E közlemény 25. pontjából kitűnik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>meggyőző erejűnek<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> azokat a bizonyítékokat kell tekinteni, amelyek nem igényelnek megerősítést vitás esetekben. Másképpen megfogalmazva, a vállalkozásnak – ahhoz, hogy részleges mentességben részesülhessen – olyan bizonyítékokkal kell szolgálnia, amelyek önmagukban is lehetővé teszik a Bizottság számára a vállalkozás által előadott tényállás bizonyítását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Rámutatok arra, hogy ugyanezt a feltételt írja elő a 2019/1 irányelv 18. cikkének (3) bekezdése, amelynek értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>döntő bizonyítékot<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> kell bemutatni.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A harmadik feltétel alapján a részleges mentességet kérő vállalkozásnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>kiegészítésül<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> kell bizonyítékokkal szolgálnia a Bizottság részére. Ahogyan az nyilvánvalóbban kitűnik a többi nyelvi változatból, például a francia <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>éléments de fait supplémentaires</HT><QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>), az angol <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>additional facts<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>)</HT> vagy spanyol nyelvi változatból <HT TYPE="ITALIC">(<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>hechos adicionales</HT><QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>), e kifejezés további, kiegészítő jellegű tényekre utal, amelyek a Bizottság által már ismert tényeket <HT TYPE="ITALIC">egészítik ki</HT> vagy <HT TYPE="ITALIC">bővítik</HT>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A 2019/1 irányelv 18. cikke (3) bekezdésének ugyanezt a feltételt előíró olasz változata egyértelműbben utal arra, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>további tényeket<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> kell bizonyítaniuk.</P></NOTE> Kiemelendő, hogy e feltétel alapján nem a bizonyítékokat, hanem azt a <HT TYPE="ITALIC">tényállást</HT> kell <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>kiegészíteni<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>, amelynek alapján a Bizottság a jogsértést értékeli.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Mindazonáltal rámutatok arra, hogy a Törvényszék a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130517">2013. május 17‑i</DATE> <NAME.CASE>MRI kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>T‑154/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:260">EU:T:2013:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0117">117.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) – amelyre a Recylex az álláspontját alapozza – úgy értelmezte ezt a feltételt, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak lehetővé kell tenniük <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/><HT TYPE="ITALIC">a Bizottság részéről már bizonyítható tényekhez képest</HT> kiegészítő tények bizonyítását<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>. Kiemelés tőlem.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A negyedik feltétel arra vonatkozik, hogy azon tényállásnak, amelyre vonatkozóan a vállalkozás bizonyítékot szolgáltat, alkalmasnak kell lennie a jogsértés súlyosságának vagy időtartamának növelésére. Az együttműködés keretében a meglévő tényállást úgy kell kiegészíteni, hogy a Bizottság a más vállalkozások által nyújtott információhoz vagy a saját vizsgálati tevékenysége alapján addig levont következtetésekhez képest <HT TYPE="ITALIC">új következtetéseket</HT><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontja harmadik bekezdésének kevésbé egyértelmű szövegét illetően ebben az értelemben lásd az LG Display ítélet 78. pontját. A 2019/1 irányelv szövege eltér az engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szövegétől, mivel kizárólag arról rendelkezik, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak lehetővé kell tenniük <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>a bírságok összegének növekedésé[t] […] azon bírságokhoz képest, amelyeket a titkos kartell résztvevőivel szemben egyébként megállapítottak volna<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/>.</P></NOTE> tudjon levonni a jogsértéssel kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szövegéről a részleges mentesség rendszertani elhelyezkedésének vizsgálatára áttérve elsőként az tűnik ki, hogy a részleges mentesség szabályozását az a pont tartalmazza, amely a közlemény 24. pontjában szabályozott együttműködés bírságcsökkentési következményeit határozza meg. Az<?PAGE NO="13"?> alább megjelölt okokból azonban nem gondolom, hogy e rendszertani körülmény döntően befolyásolhatná a részleges mentesség szabályainak értelmezését, különösen oly módon, hogy az ilyen mentességet eredményező együttműködést visszaterelné a közlemény 24. pontjában előírt együttműködés keretei közé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése ugyanis a közlemény 24. pontjáétól eltérő logikát követ, és nemcsak a fenti jogosultsági feltételek miatt,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A 2002. évi engedékenységi közlemény értelmében vett részleges mentesség vagy a bírságcsökkentés biztosítását célzó értékelési kritériumok különbözőségét illetően lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140227">2014. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>LG Display és LG Display Taiwan kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑128/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2014:88">EU:T:2014:88</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0190">190.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> hanem azon módszerek folytán is, amelyek szerint megjutalmazzák a vállalkozás együttműködését. Amíg a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első bekezdése értelmében a közlemény 24. pontjának alkalmazása azt eredményezi, hogy az egyes vállalkozások által teljesített, a minőség és az eljárási cselekmény időszerűsége szempontjából vizsgált tényleges hozzájárulás alapján meghatározott százalékos engedmények alkalmazása révén csökken a bírság, addig a közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése akként rendelkezik, hogy a Bizottság a vállalkozással szemben esetlegesen kiszabandó bírság összegének megállapításánál ne vegye figyelembe azokat a tényeket, amelyekre a részleges mentesség iránti kérelem vonatkozik, lényegében tehát részben ne vegye figyelembe a szóban forgó vállalkozás jogellenes magatartását. A részleges mentesség kedvezménye ebből a szempontból hasonlít a teljes mentesség kedvezményéhez, amelyben az olyan vállalkozás részesül, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>döntő[en] [hozzájárul] a vizsgálat megindításához vagy a jogsértés felfedéséhez<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd a 2006. évi engedékenységi közlemény 4. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A vállalkozás együttműködésének <HT TYPE="ITALIC">minőségi különbözőségét</HT> tükrözi az, hogy a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. pontjában előírt bírságcsökkentéshez képest a részleges mentesség alkalmazási kritériumai eltérőek, valamint a megjutalmazás módja is eltérő. Ahhoz, hogy valamely vállalkozás részleges mentességben részesülhessen, nem elegendő, ha a bizonyítékai <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>, ami <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>a Bizottságot [segíti] a kérdéses tényállás bizonyításában<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A 2006. évi engedékenységi közlemény 24. és 25. pontja.</P></NOTE> még akkor sem, ha a közlemény 25. pontjának utolsó mondata szerinti bizonyítékok meggyőző erejűek, hanem valamilyen többletre van szükség. Következésképpen a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok a Bizottság számára a jogsértés eltérő időtartamára vagy súlyosságára kell, hogy fényt derítsenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Ha nem így lenne, a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdésében szabályozott tényállás nem különbözne a közlemény 24. és 25. pontjában szereplő tényállástól – amely már előirányozza azt az esetet, amelyben a vállalkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>meggyőző erejű bizonyítékokat<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> szolgáltat –, hacsak nem a bizonyítékkal érintett tényállást természetét illetően. Márpedig a fentieken kívül a két eset ilyen összevonása ellen szól az is, hogy a 26. pont harmadik bekezdése nem tartalmaz kifejezett utalást azokra a bizonyítékokra, amelyek a részleges mentesség iránti kérelem benyújtásakor a Bizottság rendelkezésére állnak, ellentétben a 24. ponttal, amely kifejezetten rögzíti, hogy a vállalkozásoknak olyan bizonyítékokkal kell szolgálniuk, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>a Bizottságnak már rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Végezetül, a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének célja egyrészt annak lehetővé tétele, hogy a Bizottság megjutalmazza azt a vállalkozást, amely olyan új bizonyítékot szolgáltat, amely a Bizottság által már ismert olyan kartell időtartamát vagy<?PAGE NO="14"?> súlyosságát növeli, amelyre tekintettel már teljes mentességet biztosított egy másik részt vevő vállalkozás számára, másrészt pedig a mentességre már nem jogosult vállalkozás számára annak biztosítása, hogy amennyiben új bizonyítékoknak a vizsgálatban történő szolgáltatásával együttműködik, a hozzájárulása nem eredményezi annak a bírságnak a megemelését, amelyet e bizonyítékok fel nem tárása esetén vele szemben kiszabnának.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A 2002. évi engedékenységi közleményt illetően ebben az értelemben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111005">2011. október 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Transcatab kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑39/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:562">EU:T:2011:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0381">381.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az a vállalkozás, amely csak a Bizottságnak a jogsértés bizonyos időtartamával vagy valamely konkrét aspektusával kapcsolatos ismereteit fokozta, az említett célokra tekintettel nem jogosult részleges mentességre, függetlenül attól, hogy mennyire relevánsak vagy hasznosak azok a dokumentumok, amelyeket a kartell jellegével, kiterjedésével vagy mechanizmusaival összefüggésben a Bizottság által már ismert körülményekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok megerősítése céljából szolgáltatott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>A 2002. évi engedékenységi közleményt illetően ebben az értelemben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111005">2011. október 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Transcatab kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑39/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:562">EU:T:2011:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0382">382.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szó szerinti, rendszertani és teleológiai értelmezése alapján úgy vélem, hogy a szóban forgó rendelkezést akként kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely vállalkozás a részleges mentesség kedvezményében részesülhessen, nem elegendő, ha olyan meggyőző erejű bizonyítékokkal szolgál, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára olyan tényállás megállapítását, amely növeli a jogsértés súlyosságát vagy időtartamát, hanem az is szükséges, hogy e tényállást a kérelem benyújtásának időpontjában a Bizottság még ne ismerje, abban az értelemben, ahogyan azt az alábbiakban tisztázni fogom.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint ezzel a következtetéssel nem ellentétes, hogy a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése nem vette át a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontjának harmadik bekezdésében használt, nagyrészt egyértelmű kifejezéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Kétség sem fér ahhoz, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>a Bizottság előtt korábban ismeretlen tények[…]<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> kifejezés egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a részleges mentesség iránti kérelemben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>új információval<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> kell szolgálni a Bizottság részére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd az LG Display ítélet 79. pontját.</P></NOTE> Álláspontom szerint ugyanakkor nem tűnik helyesnek pusztán abból, hogy e kifejezést a 2006. évi közlemény nem vette át, arra következtetni, hogy a Bizottság e követelményt ki akarta hagyni a részleges mentesség kedvezményére való jogosultság feltételei közül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A fentiek alapján egyrészt a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szövege – bár az kevésbé egyértelmű abban a részében, amelyben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>kiegészítésül<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> kifejezést használja – úgy értelmezhető, hogy a részleges mentesség iránti kérelemben a Bizottság által korábban nem ismert, további tényeket kell a Bizottság tudomására hozni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>A Bizottság által 2006. évi engedékenységi közlemény elfogadásával együtt tett nyilatkozatokból másrészt kitűnik, hogy a részleges mentesség kritériumát nem módosították, csak pontosították, különösen a vállalkozások által szolgáltatott bizonyítékok bizonyítóerejét illetően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd e tekintetben a <DATE ISO="20061207">2006. december 7‑i</DATE> bizottsági sajtóközleményt (IP/06/1705). Az engedékenységi közlemény reformját többek között abból a célból fogadták el, hogy e közleményt az ECN engedékenységi mintaprogram célkitűzéseihez igazítsák; lásd a <DATE ISO="20060929">2006. szeptember 29‑i</DATE> bizottsági sajtóközleményt (IP/06/1288), amelynek értelmében az ECN keretében történő egyeztetés során javasolt módosítások egyikének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>annak kifejezett [rögzítését kellett volna eredményeznie], hogy kizárólag a meggyőző erejű bizonyítékért jár jutalom a bírságcsökkentési sávokon kívül<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/>, elérhető a https://ec.europa.eu/competition/cartels/legislation/leniency_legislation.html címen; a részleges mentesség biztosítása céljából a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/><HT TYPE="ITALIC">compelling evidence</HT><QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> fogalmát illetően lásd még a Competition: Revised Leniency Notice – Frequently Asked Questions címet viselő dokumentumot, amely a https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/MEMO_06_469 internetes címen érhető el. A nemzeti szinten, uniós szinten és az ECN keretében elfogadott engedékenységi programok kapcsolatát illetően lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160120">2016. január 20‑i</DATE> <NAME.CASE>DHL Express (Italy) és DHL Global Forwarding (Italy</NAME.CASE>) ítélet (<NO.CASE>C‑428/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:27">EU:C:2016:27</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>A fellebbezők állításával ellentétben tehát nem tekinthető döntő jellegűnek a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdése és a 2002. évi engedékenységi közlemény 23. pontja harmadik bekezdése eltérő megfogalmazásának összehasonlítása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összessége alapján tehát a Törvényszék helyesen értelmezte a 2006. évi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdését annak megállapításával, hogy e rendelkezés alkalmazásának egyik feltétele az, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok a Bizottság által korábban nem ismert tényállásra vonatkozzanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Mindazonáltal tisztázni szükséges, hogy a részleges mentesség kizáráshoz nem elegendő az a körülmény, hogy a Bizottság egyszerű feltételezések alapján képes vélelmezni azt a tényállást, amelyre a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok vonatkoznak, hanem az is szükséges, hogy már rendelkezzen olyan, akárcsak közvetett bizonyítékokkal, amelyek alapján megállapíthatja e tényállás megvalósulását, még ha egyelőre nem is képes ezt megfelelően bizonyítani. Ilyen esetekben ugyanis a vállalkozás által szolgáltatott információk nem <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>minősülhetnek<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> új bizonyítéknak, hanem csupán arra szorítkoznak, hogy megerősítsék a Bizottság azon képességét, hogy bizonyítani tudja azt a tényállást, amelyre a szóban forgó bizonyíték vonatkozik, így kizárólag a bírság csökkentése szempontjából relevánsak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Ebben az értelemben nem kizárt, hogy a részleges mentesség abban az esetben is biztosítható, ha a Bizottság rendelkezik bizonyítékokkal, azonban nem képes azokat értelmezni a részleges mentesség iránti kérelmet benyújtó vállalkozás által rendelkezésre bocsátott információ nélkül; lásd ebben az értelemben: Jääskinen főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Repsol Lubricantes y Especialidades és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑617/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:487">EU:C:2015:487</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Végezetül ahhoz, hogy a vállalkozás részleges mentességre legyen jogosult, elsőként kell a Bizottság tudomására hoznia a jogsértés időtartamát vagy súlyosságát növelő tényeket, és olyan bizonyítékokat kell szolgáltatnia, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára e tények bizonyítását. Ha a Bizottság már ismerte e tényeket az előző pontban tisztázott értelemben, vagy ha a szolgáltatott bizonyítékok nem rendelkeznek ilyen bizonyítóerővel, a vállalkozás adott esetben a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első bekezdése szerinti bírságcsökkentésben részesülhet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint tehát el kell utasítani a Recylex azon álláspontját, amely szerint a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének alkalmazásában nem szükséges, hogy a részleges mentesség iránti kérelemben szereplő tényeket a Bizottság ne ismerje.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Úgy tűnik, hogy a Törvényszék azon ítéletei közül, amelyekre a Recylex az álláspontjának alátámasztása céljából hivatkozik, kizárólag a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130517">2013. május 17‑i</DATE> <NAME.CASE>MRI kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑154/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:260">EU:T:2013:260</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 117. és 127., valamint az azt követő pontok) támasztja alá ezt az álláspontot. A megtámadott ítélet 89. pontjában a Törvényszék által is hivatkozott Deutsche Bahn ítélet ugyanis a jelen indítványban javasolttal egyező értelmezést követ (lásd a 377., 381., 385. és 386. pontot). A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160229">2016. február 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Schenker kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑265/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2016:111">EU:T:2016:111</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0386">386.</REF.NP.ECR> pontja</REF.DOC.ECR> viszont csak a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének parafrázisát tartalmazza.</P></NOTE> Ebből<?PAGE NO="16"?> következik, hogy ellentétben azzal, amit a Recylex a második fellebbezési jogalap keretében előadott, és mint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 88. pontjában helyesen megállapította, a vállalkozás által a részleges mentesség iránti kérelem alátámasztása céljából szolgáltatott bizonyítékok bizonyítóerejének a kérelem benyújtásának időpontjában már a Bizottság birtokában lévő bizonyítékokkal történő összehasonlítása nem releváns abban az esetben, ha a szóban forgó bizonyítékok olyan tényállásra vonatkoznak, amelyet a Bizottság a fent tisztázott értelemben már ismer. Ebben az esetben ugyanis a 2006. évi közlemény 26. pontjának harmadik bekezdése egyébként sem alkalmazható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Egyébiránt rámutatok arra, hogy álláspontom szerint akkor is téves marad a szóban forgó rendelkezés Recylex által követett értelmezése, ha annak helyt kell adni. A Recylex lényegében azt állítja, hogy a részleges mentesség kedvezménye minden olyan esetben megilleti a vállalkozást, ha a Bizottság a kérelem benyújtásának időpontjában még nem képes megfelelően bizonyítani azt a tényállást, amelyre a kérelem alátámasztása céljából szolgáltatott bizonyítékok vonatkoznak. Márpedig az ilyen értelmezés – amely a részleges mentesség megtagadását ahhoz a feltételhez köti, hogy a Bizottság e tényállással kapcsolatban már meggyőző erejű bizonyítékkal rendelkezzen – nemcsak a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének szövegében nem tükröződik, hanem a 24. pont alkalmazásának feltételei között sem szerepel. Ez utóbbi pont értelmében ugyanis a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékoknak olyan jelentős hozzáadott értéket kell képviselniük a Bizottság számára, amely megerősíti a Bizottság feltételezett kartell fennállásának bizonyítására való képességét, azonban nem teszi kötelezővé a bírság csökkentése iránti kérelem automatikus elfogadását minden olyan esetben, amelyben a Bizottság még nem képes bizonyítani azt a tényállást, amelyre az említett bizonyítékok vonatkoznak. Még ha nyilvánvaló is, hogy a bírság csökkentése iránti kérelem abban az esetben utasítható el, ha a Bizottság már elegendő bizonyítékkal rendelkezik, az összes többi esetben az, hogy a vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok bírságcsökkentést eredményezhetnek‑e, e bizonyítékok értékének esetről esetre végzendő vizsgálatától függ.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">d)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első fellebbezési jogalap első részére és a második fellebbezési jogalapra vonatkozó következtetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összessége alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy utasítsa el az első fellebbezési jogalap első részét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>A Recylex a második fellebbezési jogalap keretében egyrészt azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy az tévesen értelmezte a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének alkalmazására irányadó jogi kritériumot, másrészt pedig azt, hogy a Recylex által relevánsnak tartott eltérő kritérium alkalmazása során nem vizsgálta meg, hogy a Recylex által benyújtott engedékenységi kérelmet megelőzően a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok lehetővé tették volna‑e a Bizottság számára, hogy megfelelően bizonyítsa valamely jogsértés Franciaországban történő megvalósulását. A fenti megfontolások alapján mindkét kifogást, következésképpen a második jogalap egészét is el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="17"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első fellebbezési jogalap második és harmadik részéről: a bizonyítékok elferdítése és a bizonyítási teher szabályainak megsértése</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélet 91–96. pontjában – amelyre az első fellebbezési jogalap második és harmadik része vonatkozik – megállapította, hogy a Campine egy alkalmazottja által készített, a Campine helyiségeinek <DATE ISO="20120926">2012. szeptember 26.</DATE> és <DATE ISO="20120928">28.</DATE> közötti átvizsgálása során megszerzett és a JCI által az engedékenységi kérelme révén a kartellel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott általános információ alapján értelmezett, kézzel írt feljegyzésekből már kitűnhet, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak. Jóllehet e feljegyzések kifejezetten nem említik, hogy hol tartották ezt a találkozót, és <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23.</DATE> helyett <DATE ISO="20090924">2009. szeptember 24</DATE>‑ét említenek, a Törvényszék álláspontja szerint e feljegyzések olyan különféle információkat tartalmaztak, amelyek lehetővé tették annak megállapítását, hogy olyan találkozó összegzéséről van szó, amelyen akkumulátorhulladékok vételáráról egyeztettek, nem pedig – mint azt a Campine állítja – a JCI és a Campine közötti bérmunka‑megállapodás megújításával kapcsolatos tárgyalások összegzéséről. A Törvényszék a megtámadott ítélet 94. pontjában megjegyezte, hogy valamely jogsértés kezdőnapjának meghatározása szempontjából nem elengedhetetlen információval rendelkezni az első versenyellenes találkozó helyszínéről. A Törvényszék ezek alapján úgy ítélte meg, hogy a Bizottság arról a körülményről, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak, már azt megelőzően tudott, hogy megkapta volna a Recylex által az engedékenységi kérelmében nyújtott azon információkat, amelyek inkább arra szorítkoztak, hogy megerősítsék a Bizottság e körülmény bizonyításával kapcsolatos képességét (lásd a megtámadott ítélet 96. pontját).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A felek érvei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A Recylex az első fellebbezési jogalap második részében azt kifogásolja a Törvényszékkel szemben, hogy az nyilvánvalóan elferdítette a Campine kézzel írt feljegyzéseit és a JCI által nyújtott információt annyiban, amennyiben úgy ítélte meg, hogy e bizonyítékoknak köszönhetően a Bizottság bizonyíthatja, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak, és e napot határozhatja meg a jogsértés kezdőnapjaként. A Recylex egyrészt arra hivatkozik, hogy a JCI által <DATE ISO="20120628">2012. június 28‑án</DATE> nyújtott információ semmilyen, 2009 szeptemberében tartott találkozóra vagy akkoriban történt versenyellenes kapcsolatfelvételre nem vonatkozik, és semmiképpen nem utal arra, hogy a kartell akkoriban kezdődött volna. A Recylex másrészt megjegyzi, hogy a Campine kézzel írt feljegyzéseiben <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23</DATE>‑tól eltérő dátumra (<DATE ISO="20090924">2009. szeptember 24</DATE>‑re) utal, hogy a feljegyzések nem utalnak a találkozó résztvevőire vagy a találkozó versenyellenes jellegére, végezetül pedig hogy a Campine a közigazgatási eljárás során végig tagadta, hogy e feljegyzések versenyellenes kapcsolatfelvételekre vonatkoznának, annak ellenére, hogy engedékenységi kérelmezőként köteles a Bizottsággal lojálisan együttműködni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>A Recylex az első fellebbezési jogalapjának harmadik részében előadja, hogy a Bizottságnak kell bizonyítania a jogsértést képező tényállás megvalósulását. A Campine kézzel írt feljegyzései még a JCI által <DATE ISO="20120628">2012. június 28‑án</DATE> rendelkezésre bocsátott információ alapján sem minősülnek pontos és egybehangzó bizonyítéknak olyan jogsértés fennállására vonatkozóan, amelyet a <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑i</DATE> windhageni versenyellenes találkozó megszervezése útján követtek el. A Törvényszék annak megállapításával, hogy e feljegyzések lehetővé tették a Bizottság számára a szóban forgó találkozó megtörténtének bizonyítását, megsértette a bizonyítási teher szabályait.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontja szerint a Recylex által a fent említett kifogások keretében előadott érvek elfogadhatatlanok, mivel lényegében azt kérik a Bíróságtól, hogy a bizonyítékok újbóli vizsgálatát folytassa le. A Bizottság ezen érveket érdemben is vitatja.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint a Recylex által felhozott mindkét kifogás a megtámadott ítélet téves értelmezésén alapul. A Törvényszék a Recylex előadásával ellentétben a megtámadott ítélet 93–97. pontjában egyáltalán nem állapította meg, hogy azok az információk, amelyek a Recylex engedékenységi kérelmének benyújtását megelőzően a Bizottság birtokában voltak, vagyis a Campine kézzel írt feljegyzései és a JCI által <DATE ISO="20120628">2012. június 28‑án</DATE> rendelkezésre bocsátott információk elegendő bizonyítékot képeznek arra, hogy a kartell résztvevői <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> Windhagenben versenyellenes találkozót tartottak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Kiemelem: úgy tűnik, a Bizottság is osztja a megtámadott ítélet olyan értelmezését, amely szerint a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a Recylex engedékenységi kérelmének benyújtása időpontjában már a Bizottság birtokában lévő dokumentumok lehetővé teszik a <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑i</DATE> windhageni találkozó megtartásának bizonyítását.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>A Törvényszék – ahogyan azt a jelen indítvány 49. pontjában már módomban állt megjegyezni – ehelyett annak megállapítására szorítkozott, hogy a fent említett dokumentumok együttesen lehetővé tették a Bizottság számára az arról való <HT TYPE="ITALIC">tudomásszerzést</HT>, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak. Ez egyértelműen kitűnik mind a Törvényszék által a 2006. évi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének értelmezésével kapcsolatban a megtámadott ítélet 85–89. pontjában tett megállapításokból, amely rendelkezést a Törvényszék a megtámadott ítélet 91–97. pontjában alkalmazza,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Lásd a megtámadott ítélet 91. pontját.</P></NOTE> mind pedig a megtámadott ítélet 96. és 97. pontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>A Törvényszék e pontok közül az elsőben a Campine kézzel írt feljegyzéseinek a JCI által rendelkezésre bocsátott információ alapján történő elemzését követően arra a következtetésre jutott, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>a Bizottság a Recylex általi tájékoztatást megelőzően <HT TYPE="ITALIC">már tudott</HT> arról, hogy <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑án</DATE> versenyellenes találkozót tartottak<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Kiemelés tőlem.</P></NOTE> Igaz, hogy a Törvényszék ugyanebben a pontban annak kifejtésével folytatja, hogy a Recylex által nyújtott információ <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>lehetővé tette […] a Bizottság e körülmény bizonyítására való képességének megerősítését<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>. Mindazonáltal nem állítom, hogy e mondatból – különösen, ha azt azon indokok összességére tekintettel értelmezzük, amelyek közé illeszkedik – levezethető lenne, hogy a Törvényszék azt kívánta volna megállapítani, hogy a fent említett feljegyzések és dokumentumok <HT TYPE="ITALIC">önmagukban</HT> is kellően bizonyítják a szóban forgó találkozó megtartását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>A Törvényszék a megtámadott ítélet 97. pontjában megállapította, hogy nem tartoznak a tárgyhoz a Recylex által előadott azon érvek, amelyek az általa rendelkezésre bocsátott dokumentumok bizonyítóerejének a Bizottságnak már birtokában lévő dokumentumok bizonyítóerejének összevetésén alapulnak. A Törvényszék a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja harmadik bekezdésének a megtámadott ítélet 85–89. pontjában kialakított értelmezésével összhangban úgy ítélte meg, hogy nincs szükség ilyen összehasonlítás elvégzésére. A Recylex téves megállapításával ellentétben tehát a Törvényszék nem juthatott arra a következtetésre, hogy a Bizottság birtokában lévő információk önmagukban is kellően bizonyítják a jogsértés kezdőnapját, függetlenül attól, hogy a Recylex az engedékenységi kérelmében milyen információt nyújt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="19"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">d)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az első fellebbezési jogalap második és harmadik részére, valamint e jogalap egészére vonatkozó következtetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján úgy vélem, hogy a Recylex első fellebbezési jogalapjának második és harmadik részét is el kell utasítani, anélkül hogy vizsgálni kellene, hogy a Törvényszék – mint azt a Recylex állítja – elferdítette‑e a vizsgált bizonyítékokat. E tekintetben rámutatok arra, hogy a Recylex a második jogalaprészben nem azt vitatta, hogy e bizonyítékok lehetővé tették a Bizottság számára, hogy tudomást szerezzen a kartell résztvevőinek <DATE ISO="20090923">2009. szeptember 23‑i</DATE> találkozójáról – ahogyan azt a Törvényszék megállapította –, hanem csak azt, hogy a Bizottság már képes lett volna ilyen körülményt már azt megelőzően is kellően bizonyítani, hogy szert tett a Recylex által rendelkezésre bocsátott információra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Az eddigi megfontolások összessége alapján úgy vélem, hogy az első fellebbezési jogalap egészét el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A harmadik fellebbezési jogalapról: a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének téves alkalmazása</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A megtámadott ítélet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>A harmadik fellebbezési jogalap a megtámadott ítélet 136–154. pontja ellen irányul, amelyekkel a Törvényszék elutasította a Recylex negyedik kereseti jogalapját. A Recylex e jogalap keretében előadta, hogy az Eco‑Bat – amely vállalkozás a Bizottság álláspontja szerint elsőként szolgált jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokkal – nem teljesítette a Bizottsággal való együttműködési kötelezettségét, mivel a jogsértéssel érintett területekről hiányos és félrevezető információval szolgált, így őt ki kell zárni a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első bekezdésében biztosított kedvezményből. A Recylex arra hivatkozott, hogy az Eco‑Bat kizárását követően neki kellett volna az Eco‑Bat helyébe lépnie, és neki kellett volna részesülnie a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének első francia bekezdésén alapuló maximális, 50%‑os mértékű bírságcsökkentésben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A Törvényszék – anélkül, hogy megvizsgálta volna a Recylex Eco‑Bat együttműködésével kapcsolatos érveit – nemleges választ adott arra a kérdésre, hogy amennyiben két vállalkozás mindegyike jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokat bocsátott rendelkezésre, az e bizonyítékokat másodikként szolgáltató vállalkozás az első vállalkozás helyébe léphet‑e, amennyiben az első vállalkozás együttműködéséről kiderül, hogy az nem felel meg a 2006. évi engedékenységi közlemény 12. pontjában meghatározott követelményeknek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Lásd a megtámadott ítélet 141. és 150. pontját.</P></NOTE> A Törvényszék az engedékenységi szabályok megszorító értelmezését alapul véve a megtámadott ítélet 147–150. pontjában úgy ítélte meg, hogy a közlemény szövegéből, még inkább pedig annak logikájából sem következik, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése befolyásolná a kedvező elbánás iránti kérelmek érkezésének időrendi sorrendjét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Következésképpen a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem tévedett, amikor nem biztosított a Recylex részére a 30% és 50% közötti sávon belüli bírságcsökkentést.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="20"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A felek érvei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>A Recylex arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a 2006. évi engedékenységi közleményt és tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításakor, hogy az Eco‑Bat még akkor sem veszthette el az említett közlemény 26. pontjának első bekezdése szerinti bírságcsökkentési skálán elfoglalt helyét, ha az együttműködése nem felelt meg a közlemény 12. pontjában meghatározott feltételeknek. A Recylex álláspontja szerint a 2006. évi engedékenységi közlemény szövegéből, felépítéséből és céljaiból az következik, hogy a közlemény 26. pontjának első bekezdése szerinti sorrend szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan vállalkozást, amely nem teljesíti a közlemény 12. pontjában meghatározott feltételeket, és hogy nem vetődik fel kérdésként, hogy az ilyen vállalkozás e sorrendben hol foglal helyet. A Törvényszék állításával ellentétben az ilyen megközelítés egyáltalán nem jár annak kockázatával, hogy a vállalkozások kevésbé legyenek ösztönözve a Bizottsággal való lehető leggyorsabb együttműködésre, hanem még inkább hatékony, teljes körű és gyors együttműködésre bátorítja őket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontja szerint a harmadik fellebbezési jogalap megalapozatlan. Még ha az Eco‑Bat meg is szegte volna az együttműködési kötelezettségét, ez csupán azzal a következménnyel járna, hogy ugyanezen vállalkozást ki kellene zárni a bírságcsökkentés kedvezményéből, ez azonban nem jelentene semmilyen előnyt a Recylex számára, amely nem léphet az Eco‑Bat helyébe, mivel eleve nem teljesíti azt a feltételt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>első<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> vállalkozásként jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokkal szolgáljon. A Bizottság álláspontja szerint a Recylex által javasolt értelmezés nem felel meg a 2006. évi engedékenységi közlemény céljának, mivel nemhogy nem ösztönözné valamely versenyellenes megállapodás tagjait fokozottabban arra, hogy a lehető leggyorsabban működjenek együtt a Bizottsággal, hanem egyenesen olyan hipotetikus helyzetet eredményezhetne, amelyben ugyanazon sávon belül két vállalkozás is bírságcsökkentésben részesül.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>A vállalkozásnak ahhoz, hogy a 2006. évi engedékenységi közlemény 24. pontja szerinti bírságcsökkentésben részesülhessen, a feltételezett jogsértésre vonatkozóan olyan bizonyítékkal kell szolgálnia a Bizottság számára, amely jelentős hozzáadott értéket képvisel a Bizottságnak már birtokában lévő bizonyítékokhoz képest.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>E pont utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy a vállalkozásnak meg kell felelnie a közlemény 12. pontjának a) alpontjától a c) alpontjáig meghatározott halmozott feltételeknek. A vállalkozásnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>őszintén, teljes mértékben, folyamatosan és gyorsan [együtt kell működnie] a Bizottsággal a kérelem benyújtásától kezdődően a Bizottság közigazgatási eljárása során<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> [a 12. pont a) alpontja], az állítólagos kartellben való részvételét kérelme benyújtását követően azonnal meg kell szüntetnie [a 12. pont b) alpontja], és amikor engedékenységi kérelmének benyújtását mérlegeli, a vállalkozásnak nem lehet megsemmisített, meghamisított vagy rejtegetett bizonyítéka és nem fedheti fel a tervezett kérelem tényét vagy tartalmát [a 12. pont c). alpontja]. A 2006. évi engedékenységi közlemény 30. pontjának második bekezdése alapján, amennyiben a közigazgatási eljárás befejezésekor a vállalkozás nem felel meg a közlemény 12. pontjában meghatározott feltételeknek, a vállalkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>nem részesülhet semmilyen kedvező elbánásban<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 24. pontja tehát egyrészt rögzíti a bírságcsökkentési kedvezményben való részesüléshez szükséges alapvető követelményt – vagyis hogy jelentős bizonyítóerővel rendelkező bizonyítékokat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani –, másrészt pedig egyes olyan feltételek betartását írja elő, amelyek érdemhez köthetők, és amelyek a<?PAGE NO="21"?> vállalkozásnak a bírság csökkentése iránti kérelem benyújtását megelőző és azt követő magatartására vonatkoznak. Az előbbi teljesülésének hiányában a vállalkozás a közlemény 29. pontja szerint nem jogosult a bírság csökkentésére, míg az utóbbiak be nem tartása esetén a vállalkozás a fent említett 30. pont második bekezdése alapján nem részesül kedvező elbánásban akkor sem, ha jogosult a bírság csökkentésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja rögzíti az annak meghatározása során figyelembe veendő kritériumokat, hogy milyen mértékben kell meghatározni azt a bírságcsökkentést, amelyben az a vállalkozás részesül, amely jogosult az ilyen csökkentésre, és amely teljesíti a fent említett 12. pontban meghatározott érdembeli feltételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>E tekintetben kiemelendő, hogy a közlemény rendszerében először is az a bírságcsökkentési sáv nyer időbeli alapon meghatározást, amelyen belül a vállalkozás egyedüliként csökkentésben részesülhet, a konkrét bírságcsökkentés pedig csak ezt követően, a szóban forgó sávon belül kerül meghatározásra, a szolgáltatott bizonyítékok hozzáadott értéke alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Lásd a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontjának első és második bekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>A fenti elrendezés arra irányul, hogy erősítse az időbeli feltétel együttműködésre ösztönző hatását, amelynek az engedékenységi program hatékonysága szempontjából vett jelentőségét már fentebb módomban állt taglalni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Lásd a jelen indítvány 54. pontját.</P></NOTE> A vállalkozások tudják, hogy csak akkor részesülhetnek maximális bírságcsökkentésben, ha a többieket megelőzően működnek együtt, és ez független a szolgáltatott bizonyítékok tényleges hozzáadott értékétől, amelyet csak később, a bírságcsökkentés összegének a kijelölt sávon belüli meghatározása céljából értékelnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Következésképpen az együttműködési időbeli síkjának, vagyis a bírságcsökkentési kérelmek benyújtásában érvényesülő időrendi sorrendnek túlnyomó jelentősége van a 2006. évi engedékenységi közlemény rendszerében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>A 2002. évi engedékenységi közleményt illetően e tekintetben lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111005">2011. október 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Transcatab kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑39/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2011:562">EU:T:2011:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0378">378</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0380">380.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>A Recylex álláspontjának követése tehát nem csupán azt jelentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének szövegét, amely a bírságcsökkentési sávokat kizárólag a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendje alapján határozza meg, hanem ez a közlemény rendszerével is szembe menne.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>Ahogyan azt a Bizottság helyesen állítja, még ha az Eco‑Bat nem is teljesítette volna a fent megjelölt érdembeli feltételeket, elesve ezáltal a kedvező elbánás előnyeitől, a Recylex akkor sem részesülhetne a 26. pont első bekezdésének első francia bekezdésében meghatározott bírságcsökkentési sávból, azon egyszerű indok alapján, hogy nem elsőként szolgáltatott jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékokat, ezért nem teljesíti a 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja első bekezdésének első francia bekezdésében előírt feltételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>A bírságcsökkentés kedvezményének a 2006. évi engedékenységi közlemény 12. pontjában előírt feltételek be nem tartása miatti elvesztése nem egyenértékű a közlemény 24. pontja szerinti alapvető követelmény teljesítése elmaradásának megállapításával, tehát nem szolgálhat a Bizottság engedékenységi programja többi olyan résztvevőjének javára, amelyek később nyújtották be<?PAGE NO="22"?> kérelmüket, ezáltal nem kérdőjelezi meg a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjét, amely alapját képezi a közlemény 26. pontjának első bekezdése szerinti bírságcsökkentési sávok meghatározásának.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Ahogyan azt a Bizottság a szükséges eltérésekkel megjegyzi, ehhez hasonló – álláspontom szerint elfogadható – értelmezésnek adott helyt a Törvényszék a 2002. évi engedékenységi közlemény bírság alóli teljes mentességgel kapcsolatos 8. pontjának a) alpontját illetően a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130916">2013. szeptember 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Repsol Lubricantes y Especialidades és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>T‑496/07</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2013:464">EU:T:2013:464</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0325">325</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0336">336.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A Törvényszék különösen a tényállás azon időbeli bemutatására fektette a hangsúlyt, amely az ezen ítélet alapjául szolgáló keresettel megtámadott határozatban megállapítást nyert, továbbá arra, hogy a felperes nem volt képes kétségbe vonni e bemutatás megalapozottságát (lásd a 329–333. pontot). E megfontolások alapján a Törvényszék megállapította, hogy a felperes egyébként sem kérhetett volna mentességet a bírság alól, még akkor se, ha a kartellt elsőként bejelentő vállalkozás elesett volna e kedvezménytől amiatt, hogy nem teljesítette a 2002. évi engedékenységi közlemény 11. pontjának a) alpontjában előírt feltételeket (lásd az ítélet 335. és 336. pontját).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján tehát arra az álláspontra helyezkedem, hogy a Recylex harmadik fellebbezési jogalapját mint megalapozatlant el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Közbenső következtetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összessége alapján arra az álláspontra helyezkedem, hogy a Recylex által felhozott valamennyi fellebbezési jogalapot és a fellebbezés egészét is el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VII.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése alapján, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásokra alkalmazandó 137. cikkének (1) bekezdése szerint a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Mivel azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és mivel a Bizottság ilyen tartalmú kérelmet terjesztett elő, álláspontom szerint a fellebbezőket kell kötelezni a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VIII.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összessége alapján azt javaslom, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>utasítsa el a fellebbezést;</P></ITEM><ITEM><P>a fellebbezőket kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>