2021.7.19.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/56


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1176 RENDELETE

(2021. július 16.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., V., VII. és IX. mellékletének a kecskékben előforduló TSE-pozitív esetek genotipizálása, a juh- és kecskefélék életkorának meghatározása, az atipikus surlókórral fertőzött állományokban alkalmazandó intézkedések, valamint a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatali feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére, valamint 23a. cikke bevezető mondatára és m) pontjára,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. A rendelet a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) előfordulási kockázatától függően a tagállamokat, harmadik országokat vagy azok régióit elhanyagolható BSE-kockázatú, ellenőrzött BSE-kockázatú vagy meghatározatlan BSE-kockázatú kategóriákba sorolja.

(2)

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete a TSE-k megelőzésére szolgáló ellenőrző rendszerre, ezen belül a juh- és kecskefélék ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezete II. részének 8. pontja értelmében a TSE-pozitív juhok esetében kötelező meghatározni a genotípust, valamint azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az ARR/ARR genotípusú juhok esetében a TSE-fertőzés előfordulását. Az ARR/ARR genotípusú juhok a klasszikus surlókórral szemben rezisztensnek tekinthetők, ezért ha az ilyen juhok esetében fordul elő a betegség, az váratlan eredmény, amellyel kiemelten kell foglalkozni. Ezért az ilyen eseteket haladéktalanul jelenteni kell, hogy további vizsgálat tárgyát képezhessék.

(3)

A 999/2001/EK rendelet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a kecskékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal (TSE) szemben genetikai rezisztenciáról szóló, 2017. július 5-i tudományos szakvéleményében foglalt ajánlásokkal (2) összhangban módosította az (EU) 2020/772 bizottsági rendeletet (3) annak elismerése érdekében, hogy a K222, a D146 vagy az S146 allélt hordozó kecskék is lehetnek genetikailag rezisztensek az Unió kecskeállományában természetesen előforduló klasszikus súrlókór-törzsekkel szemben. Az (EU) 2020/772 rendelet módosította a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletét, és olyan szabályokat vezetett be, amelyek értelmében a klasszikus súrlókór előfordulásának megállapítása esetén a juh- és kecskefélék egyedeinek leölését és megsemmisítését csak azokra az egyedekre kell korlátozni, amelyek fogékonyak az említett betegségre. A 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének az (EU) 2020/772 rendelettel végrehajtott módosításai azonban nem terjedtek ki a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotipizálására. A III. melléklet A. fejezete II. részének 8. pontját és a III. melléklet B. fejezete I.A. részének 8. pontját ezért módosítani kell annak érdekében, hogy rendelkezzenek a kecskék körében előforduló TSE-pozitív esetek genotípusának megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről.

(4)

Ezenkívül a 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozóan, és többek között előírja, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat a rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Konkrétabban, a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. b) pontja meghatározza a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék esetében azokat a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat, amelyeket az említett rendelet V. mellékletével és az 1069/2009/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani.

(5)

A juh- és kecskefélék tenyésztésének sajátosságai miatt ezen állatok születési idejének pontos meghatározása ritkán lehetséges, és így az erre vonatkozó adatok nem szerepelnek a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (5) összhangban előírt állomány-nyilvántartásban. Ezért a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének az (EU) 2018/969 bizottsági rendelet (6) általi módosítását megelőzően a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék tekintetében, illetve az olyan juh- és kecskefélék tekintetébe, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, el kellett távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat.

(6)

Az (EU) 2018/969 rendelet módosította a 999/2001/EK rendelet V. mellékletét, és azt kiegészítette a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségével. Ez a lehetőség 2018-ban került be a rendeletbe, de a módosítás óta egyetlen tagállam sem élt a lehetőséggel. E lehetőség alkalmazása továbbá csak a tagállamok számára volt biztosítva, a harmadik országok számára nem. Ennek megfelelően a jogbiztonság és az egyértelműség érdekében helyénvaló azt törölni. Ezért a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. b) pontjából törölni kell a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék azonosítására szolgáló, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott módszer alkalmazásának lehetőségét.

(7)

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete intézkedéseket állapít meg a TSE-k, és azon belül az atipikus surlókór elleni védekezésre és felszámolásra vonatkozóan. Az említett melléklet B. fejezete a TSE szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követő intézkedéseket határozza meg. A 630/2013/EU bizottsági rendelet (7) módosította a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletét annak érdekében, hogy feloldjon minden, az atipikus surlókór igazolt jelenléte esetén a juh- és kecskefélék mozgatását korlátozó intézkedést, ugyanakkor előírta, hogy az atipikus surlókórra vonatkozó tudományos ismeretek gyarapítása céljából két évig fokozott felügyelet alatt kell tartani az érintett állományokat vagy nyájakat. A 630/2013/EU rendelet elfogadásának időpontja óta jelentős mennyiségű adat gyűlt össze. Ezért a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete B. fejezetének 2.2.3. pontjában meghatározott intézkedést, amely nem kapcsolódik közegészségügyi aggályokhoz, törölni kell.

(8)

A 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének C. fejezete a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó követelményeket állapít meg. Ezek a követelmények a termékek származási országának vagy régiójának BSE-státusától, valamint azon állatok származási országának vagy régiójának BSE-státusától függően változnak, amelyekből a termékek készültek. Az országok vagy régiók BSE-kockázat szerinti BSE-státusának meghatározását a 2007/453/EK bizottsági határozat (8) rögzíti, amely felsorolja az elhanyagolható BSE-kockázatú és az ellenőrzött BSE-kockázatú országokat vagy régiókat, és előírja, hogy minden más országot vagy régiót meghatározatlan BSE-kockázatúnak kell tekinteni.

(9)

A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontja különleges követelményeket állapít meg az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó állatokból készült termékek behozatalának esetére: a g) pont megállapítja, hogy az állatokat nem szabad hús- és csontliszttel vagy tepertővel etetni; a h) pont pedig megállapítja, hogy a termékeket úgy kell előállítani és kezelni, hogy azok ne tartalmazzanak a kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszöveteket, és ne szennyeződjenek ilyenekkel.

(10)

A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontjában megállapított különleges követelmények összhangban vannak az említett fejezet D. szakasza 1. a) pontjában és 1. c) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményekkel, amelyek a meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból az Unióba történő közvetlen behozatalra vonatkoznak. Ezek a különleges követelmények azonban jelenleg nem szerepelnek meg a 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezetének C. szakaszában, amely meghatározza az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatalra vonatkozó követelményeket. Következésképpen e nem szándékos mulasztás miatt jelenleg engedélyezett ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó állatokból készült olyan termékek Unióba történő behozatala, amelyek nem felelnek meg az említett különleges követelményeknek. A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete C. fejezete B. szakaszának g) és h) pontjában meghatározott különleges követelményeket ezért be kell illeszteni az említett melléklet C. fejezetének C. szakaszába.

(11)

A 999/2001/EK rendelet III., V., VII. és IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet III., V., VII. és IX. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 16-án.

a Bizottság részéről

elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2)  EFSA Journal 2017;15(8):4962.

(3)  A Bizottság (EU) 2020/772 rendelete (2020. június 11.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., VII. és VIII. mellékletének a kecskék és a veszélyeztetett fajták fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 184., 2020.6.12., 43. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(5)  A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2018/969 rendelete (2018. július 9.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének a kiskérődzőkből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 174., 2018.7.10., 12. o.)

(7)  A Bizottság 630/2013/EU rendelete (2013. június 28.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 179., 2013.6.29., 60. o.).

(8)  A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.).


MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet III., V., VII. és IX. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az A. fejezet II. részének 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.

A genotípus meghatározása

8.1.

A 136., 154. és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív juh esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan juhok esetében, melyek genotípusaiban a 136. kodonon alanin (A), a 154. kodonon arginin (R), a 171. kodonon pedig arginin (R) van kódolva mindkét allélen. Ha a pozitív TSE atipikus surlókór, meg kell határozni a 141. kodon prionfehérje-genotípusát is.

8.2.

A 146. és 222. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív kecske esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan kecskék esetében, melyek genotípusaiban a 146. kodon legalább egy allélján szerin (S) vagy aszparaginsav (D) van kódolva és/vagy a 222. kodon legalább egy allélján lizin (K) van kódolva.”

b)

a B. fejezet I.A. részének 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.

Minden egyes TSE-pozitívnak bizonyult és az A. fejezet II. részének 8. pontjával összhangban a mintába választott juh- és kecskeféle genotípusa és – amennyiben lehetséges – fajtája.”

2.

Az V. melléklet 1. b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a juh- és kecskefélék tekintetében: a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet, és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt.”

3.

A VII. melléklet B. fejezete a következőképpen módosul:

a)

a 2.2.3. pontot el kell hagyni.

b)

a 3.5. d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

két éven át attól az időponttól számítva, amikor a 2.2.1., a 2.2.2. b) vagy a 2.2.2. c) pontban említett intézkedések lezárulnak, amennyiben e kétéves időszak alatt az atipikus súrlókórtól eltekintve nem mutatnak ki TSE-megbetegedést.”

c)

a 4.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.6.

Azokban a gazdaságokban, amelyekben a 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőséget hajtották végre, az atipikus súrlókórtól eltérő TSE-megbetegedések utolsó észlelésétől számított kétéves időszakban a 4.1–4.5. pontban meghatározott korlátozások alkalmazandók.”

4.

A IX. melléklet C. fejezete C. szakaszának1. pontja a következő pontokkal egészül ki:

„e)

amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, az állatokat nem etették az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

f)

amennyiben az állatok, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek készültek, a 2007/453/EK határozatnak megfelelően meghatározatlan BSE-kockázatot jelentőként besorolt országból vagy régióból származnak, a termékeket oly módon állították elő és kezelték, amely biztosítja, hogy a termékek nem tartalmaznak kicsontozás során kibontott ideg- és nyirokszöveteket, és nem szennyeződtek ilyenekkel.”