|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/2501 |
2026.11.13. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2501 RENDELETE
(2026. november 12.)
a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének az egyes horgász-, illetve halászfelszerelésekben található ólom tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete korlátozásokat ír elő egyes veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan. Az említett melléklet 63. bejegyzése korlátozásokat tartalmaz az ólomra (CAS-szám: 7439-92-1, EK-szám: 231-100-4) és az ólomvegyületekre (a továbbiakban: ólom) vonatkozóan, beleértve a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében az (EU) 2021/57 bizottsági rendelettel (2) bevezetett korlátozást is. |
|
(2) |
Az ólom az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján a vízi élővilágra rendkívül mérgezőnek, valamint reprodukciót károsító anyagnak minősül, mivel káros hatással van a termékenységre, továbbá a magzat és a gyermek idegrendszerének fejlődésére, ami maradandó károsodáshoz és az intelligenciahányados (IQ) csökkenéséhez vezethet. Nem határoztak meg olyan biztonságos ólomkoncentrációs küszöbértéket, amely alatt az ólom nem gyakorol káros hatást az emberi egészségre. Az ólom továbbá a felnőttek körében a szív- és érrendszeri, a vese-, valamint a központi idegrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható. Ezenfelül az ólomnak való kitettség állatoknál – különösen madaraknál – számos akut és krónikus toxikológiai hatást okozhat, amelyek akár halálhoz is vezethetnek (4). |
|
(3) |
Az Unió és tagállamai a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (5) (CMS) szerződő felei. A mérgezések megelőzésével foglalkozó munkacsoport iránymutatásokat dolgozott ki a vándorló madarak mérgezése kockázatának megelőzésére (a továbbiakban: iránymutatások), amelyeket 2014-ben a CMS 11.15. sz. határozatával fogadtak el. Az iránymutatások ajánlják egyrészt az ólomtartalmú lőszerek használatának fokozatos megszüntetését minden élőhelyen, másrészt az ólomtartalmú halászsúlyok használatának fokozatos megszüntetését azokon a területeken, ahol bizonyítottan különösen nagy a vándorló madarak ólommérgezésének kockázata. |
|
(4) |
2019. július 16-án a Bizottság az 1907/2006/EK rendelet 69. cikkének (1) bekezdése alapján (6) felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség), hogy készítsen dokumentációt (a továbbiakban: a XV. melléklet szerinti dokumentáció) az alábbi területeken az ólom által az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok kezelésére: i. lőszerek, beleértve a vizes élőhelyeken kívüli területeken használt sörétet; valamint a vizes élőhelyeken és az azokon kívüli területeken egyaránt használt lövedékeket; továbbá ii. horgász-, illetve halászfelszerelések. A megbízatás nem terjedt ki a zárt térben történő lövészethez használt lőszerekre, illetve a rendőrség, a hadsereg és más biztonsági erők általi felhasználásra. |
|
(5) |
2021. március 24-én az Ügynökség közzétette a XV. melléklet szerinti dokumentációt (7), amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a lőszerekben és az egyes horgász-, illetve halászfelszerelésekben lévő ólom kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre, különösen a kiszolgáltatott népességcsoportokra, például a gyermekekre nézve, és hogy ez a kockázat jelenleg nem megfelelően ellenőrzött, ezért uniós szinten kell kezelni. Az Ügynökség megállapította, hogy a vadászatból, sportlövészetből és halászatból származó, vissza nem gyűjtött ólomtartalmú lőszerek, ólomtartalmú nehezékek (a továbbiakban: ólomnehezékek) és ólomtartalmú műcsalik (a továbbiakban: ólomcsalik) madarak és más állatok általi lenyelése mérgezést és az állatok gyakori pusztulását okozza. Emellett megállapította, hogy a sportlövőtereken felhalmozódó ólom következtében az ólommal szennyezett felszíni víz kimosódhat a közeli vízfolyásokba, és hatással lehet a talajvízre is, ami az emberek, a haszonállatok és a vadon élő állatok mérgezéséhez vezethet. Az Ügynökség továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az ólomtartalmú lőszerrel elejtett állatok húsának fogyasztása egészségügyi kockázatot jelent az emberek számára, különösen a hétéves vagy annál fiatalabb gyermekek esetében, illetve amikor az ólomtartalmú lőszert vagy nehezékeket, illetve műcsalikat otthon készítik. |
|
(6) |
Az Ügynökség becslése szerint, ha az Unióban a lövészetből és a halászatból származó jelenlegi ólomkibocsátás fennmarad, a következő 20 évben körülbelül 876 000 tonna ólom kerül a környezetbe. Ennek következtében legalább: i. 7 millió madár lesz kitéve a mérgezés kockázatának a nehezékek és a műcsalik lenyelése miatt; ii. 135 millió madár lesz kitéve a mérgezés kockázatának az ólomsörét lenyelése miatt; és iii. 14 millió madár lesz kitéve a mérgezés kockázatának a táplálékkal bevitt ólom miatt. Emellett az Ügynökség becslése szerint évente mintegy 13,8 millió, a vadászok családtagjai közé tartozó személyt – köztük 1,1 millió hétéves vagy annál fiatalabb gyermeket – érint az ólomnak való kitettség kockázata a vadból származó hús fogyasztása révén. |
|
(7) |
Mindezek alapján az Ügynökség javaslatot tett a lőszerekben és az egyes horgász-, illetve halászfelszerelésekben lévő ólom korlátozására, amely többek között magában foglalta a nehezékekben, a műcsalikban, a halászhuzalokban és az elhagyható nehezékekben legalább 1 %-os koncentrációban jelen lévő ólom forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozását. Az Ügynökség javasolta továbbá, hogy e termékek kiskereskedői számára írjanak elő tájékoztatási kötelezettségeket, a lőszerszállítók számára pedig címkézési kötelezettségeket. A javasolt korlátozás célja az volt, hogy a bevezetését követő 20 évben mintegy 630 000 tonnával csökkentse az ólomkibocsátást, amelyből 48 300 tonna a horgász-, illetve halászfelszerelésekben történő ólomhasználat elkerüléséből származna. Ez 72 %-os csökkenést jelentene a javasolt korlátozás nélküli helyzethez képest. A korlátozás emellett évente mintegy 7 000 gyermeknél előzné meg az intelligenciahányados (IQ) csökkenését az Unióban, ami évente körülbelül 70 millió EUR jóléti megtakarítást eredményezne. |
|
(8) |
A XV. melléklet szerinti dokumentációjában az Ügynökség több alternatívát is azonosított a horgász-, illetve halászfelszerelésekben használt ólom helyettesítésére (például sárgaréz, beton, kavics, acél, ón, cink és volfrám), ugyanakkor elismerte, hogy ezen alternatívák némelyike – különösen a sárgaréz és a cink – szintén káros hatással lehet a környezetre. Az Ügynökség megjegyezte, hogy a halászhuzalok ólommentes alternatívái széles körben elérhetők a kiskereskedelmi üzletekben, továbbá, hogy az elhagyható nehezékek helyettesíthetők más technikákkal vagy olyan alternatív nehezékekkel, amelyeket nem arra terveztek, hogy használat közben elhagyják őket, és ezért nem eredményezik az ólom közvetlen és szándékos kijuttatását a környezetbe. |
|
(9) |
Az Ügynökség azt javasolta, hogy a halászhuzalokra és az elhagyható nehezékekre vonatkozó korlátozások a lehető leghamarabb lépjenek hatályba, tekintettel az alternatívák rendelkezésre állására, valamint arra, hogy meg kell előzni az ólom közvetlen és szándékos kijuttatását a környezetbe. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők alkalmazkodni tudjanak az új szabályokhoz és bevezethessék a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket, az Ügynökség a XV. melléklet szerinti dokumentáció hatálya alá tartozó, a halászhuzalokon és az elhagyható nehezékeken kívüli árucikkekre vonatkozó korlátozások, valamint a tájékoztatási és címkézési kötelezettségek késleltetett alkalmazását javasolta. |
|
(10) |
Az Ügynökség mérlegelte az eltérés lehetőségét a 0,06 g vagy annál kisebb tömegű hasított sörétek esetében, amennyiben azokat kiömlésbiztos és gyermekbiztos csomagolásban hozzák forgalomba, azonban a madarakra jelentett fennmaradó kockázat miatt végül a korlátozás fenntartása mellett döntött. |
|
(11) |
Csak korlátozott számú tagállam rendelkezik olyan nemzeti rendelkezésekkel, amelyek tiltják az ólom halászatban való felhasználását az ólomkibocsátás és az ólomnak való kitettség csökkentése érdekében. A XV. melléklet szerinti dokumentáció igazolta, hogy az ólom bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelésekben való használatával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében uniós szintű fellépésre van szükség ahhoz, hogy Unió-szerte harmonizált szintű védelmet lehessen biztosítani. |
|
(12) |
2022. június 2-án az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága (a továbbiakban: RAC) az 1907/2006/EK rendelet 70. cikke szerint véleményt fogadott el a XV. melléklet szerinti dokumentációra vonatkozóan. Véleményében a RAC egyetértett az Ügynökség azon következtetésével, hogy az ólom halászat során történő használata széles körű kockázatokat jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre. A RAC arra a következtetésre jutott, hogy az Ügynökség által javasolt korlátozás lenne a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés az azonosított kockázatok kezelésére. |
|
(13) |
A RAC nem támogatta a 0,06 g vagy annál kisebb tömegű hasított sörétek esetében alkalmazandó mentességet – még akkor sem, ha azokat kiömlésbiztos és gyermekbiztos csomagolásban hozzák forgalomba –, mivel ez csökkentené a korlátozás által biztosított környezetvédelmi szintet. |
|
(14) |
A RAC támogatta a bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelésekben lévő ólomra vonatkozóan az Ügynökség által javasolt címkézési és tájékoztatási követelményeket. A félreértések elkerülése érdekében azonban a RAC azt javasolta, hogy a követelmények alkalmazását kiváltó ólomkoncentráció határértékét 0,3 %-ról 1 tömegszázalékra emeljék annak érdekében, hogy összhangba hozzák azzal a koncentrációs határértékkel, amely a forgalomba hozatal és a felhasználás tilalmát kiváltja. |
|
(15) |
2022. december 2-án a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC) az 1907/2006/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdése alapján véleményt fogadott el. Arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korlátozás lenne a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés a RAC által megállapított kockázatok kezelésére, feltéve, hogy a feltételeket a SEAC javaslatának megfelelően módosítják. Ez a következtetés figyelembe veszi az intézkedés társadalmi-gazdasági előnyeinek az intézkedés társadalmi-gazdasági költségeihez viszonyított arányosságát. |
|
(16) |
A SEAC nem tudott következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a 0,06 g vagy annál kisebb tömegű hasított sörétek használatára vonatkozó mentesség társadalmi-gazdasági szempontból indokolt lenne-e. Ennek oka az alternatívák rendelkezésre állására és műszaki teljesítményére, valamint az e felhasználás korlátozásának társadalmi-gazdasági hatásaira vonatkozó bizonyítékok hiánya volt. |
|
(17) |
A SEAC nem rendelkezett elegendő információval annak megállapításához, hogy az értékesítési helyen történő információnyújtás költségei (ahogyan azt az Ügynökség javasolta és amit a RAC is támogatott) teljes mértékben indokoltak-e, vagy hogy más edukációs intézkedések hatékonyabban befolyásolhatnák-e a vásárlási magatartást. A SEAC egyetértett a RAC-kal abban, hogy a félreértések elkerülése és a végrehajtás elősegítése érdekében az ólom bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelésekben való forgalomba hozatalának és használatának korlátozására javasolt 1 tömegszázalékos koncentrációs határértéket a címkézési és tájékoztatási követelményekre is alkalmazni kell. A SEAC támogatta továbbá a RAC azon javaslatát, hogy a címkézési és tájékoztatási követelményeket csak akkor alkalmazzák a rezet és rézötvözeteket tartalmazó alternatívákra, ha az ólomtartalom legalább 3 tömegszázalék. |
|
(18) |
Az 1907/2006/EK rendelet 77. cikke (4) bekezdésének h) pontjával összhangban konzultációra került sor a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórummal (a továbbiakban: fórum). A fórum ajánlásait figyelembe vették. |
|
(19) |
2023. február 27-én az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a RAC és a SEAC (8) véleményét. |
|
(20) |
Figyelembe véve a XV. melléklet szerinti dokumentációt, a RAC és a SEAC véleményét, a társadalmi-gazdasági hatást és az alternatívák rendelkezésre állását, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ólom lőszerekben és bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelésekben való használata elfogadhatatlan kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre, amelyet uniós szinten kezelni kell. Ezért helyénvaló korlátozni az ilyen lőszerek és horgász-, illetve halászfelszerelések forgalomba hozatalát és használatát. |
|
(21) |
Az összetettség csökkentése és a jogi egyértelműség növelése érdekében a Bizottság úgy véli, hogy a lőszerekben és egyes horgász-, illetve halászfelszerelésekben található ólomnak a XV. melléklet szerinti dokumentációban javasolt, a RAC és a SEAC véleményében tárgyalt és a fórum szakvéleményében értékelt korlátozását a Bizottságnak két külön rendelettel kell elfogadnia. |
|
(22) |
A korlátozásnak ki kell terjednie bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelések forgalomba hozatalára mind a kereskedelmi halászat, mind a rekreációs célú halászat esetében. Ezzel szemben a felhasználást illetően a fórum kifejezetten felvetette azt a kérdést, hogy a rekreációs célú halászatra való felhasználás tilalmának érvényesítése nagyon nehéz lenne, mivel az magánszemélyeket és otthonokat érint. Ezenkívül a horgász-, illetve halászfelszerelések rekreációs célú halászatra való felhasználása idővel mindenképpen csökkenni fog a forgalomba hozatal korlátozása miatt. Következésképpen az egyes horgász-, illetve halászfelszerelések használatára vonatkozó korlátozást csak a kereskedelmi halászatra kell alkalmazni, és ez a rendelet nem harmonizálhatja az ólom rekreációs célú halászatra szánt horgász-, illetve halászfelszerelésekben való felhasználását, és ezért nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy intézkedéseket fogadjanak el a környezet vagy az emberi egészség e tekintetben történő védelmének biztosítása érdekében. |
|
(23) |
Az egyes horgász, illetve halászfelszerelésekben lévő ólomra vonatkozó korlátozást azokra a horgász-, illetve halászfelszerelésekre kell alkalmazni, amelyek ólomkoncentrációja legalább 1 tömegszázalék. A Bizottság úgy véli, hogy az 1 %-os koncentrációs határérték elegendő az azonosított kockázat kezeléséhez, és azt az alternatív termékeket előállító gyártók könnyen elérhetik, tekintettel arra, hogy ezen alternatívák némelyike szennyeződésként ólmot is tartalmazhat. |
|
(24) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1 kg-nál nagyobb tömegű nehezékek esetében nem áll fenn annak kockázata, hogy madarak lenyeljék azokat, ezért ezekre nem indokolt a korlátozás alkalmazása. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a halászhuzalok és az elhagyható nehezékek forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó korlátozásnak csak egy hathónapos átmeneti időszak után kell alkalmazandóvá válnia annak érdekében, hogy gyorsan megakadályozzák az ólom közvetlen és szándékos kijuttatását a környezetbe, ugyanakkor elegendő időt biztosítsanak a gazdasági szereplők számára a korlátozáshoz való alkalmazkodásra. A Bizottság továbbá egyetért az Ügynökséggel, a RAC-kal és a SEAC-kal abban, hogy a halászhálóba vagy zsinórba belefoglalt, beágyazott vagy befűzött súly nem járul hozzá az állatok, különösen a madarak tekintetében azonosított kockázathoz. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ilyen súlyokra nem kell kiterjeszteni a korlátozást. |
|
(25) |
A rézötvözeteket tartalmazó halászcsalik esetében indokolt olyan mentességet biztosítani, amely lehetővé teszi az 1 tömegszázaléknál magasabb, de 3 tömegszázaléknál alacsonyabb ólomkoncentrációt annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a gyártóberendezések olyan módosításai, amelyek a termelési költségek jelentős növekedéséhez vezetnének, és biztosítható legyen a sárgaréz műcsalik folyamatos gyártása, amelyek az ólomcsalik legelterjedtebb alternatívái, és jelenleg 1–3 %-os koncentrációban tartalmaznak ólmot. Ezt az eltérést azonban 10 év elteltével felül kell vizsgálni annak ellenőrzése érdekében, hogy kifejlesztettek-e már 1 tömegszázaléknál kevesebb ólmot tartalmazó új rézötvözeteket. |
|
(26) |
A Bizottság elismeri, hogy technikai nehézségekbe ütközik az olyan ólomhelyettesítő anyagok megtalálása, amelyek kellően képlékenyek és elég nehezek ahhoz, hogy nagyon kis méretű hasított sörétekben alkalmazhatók legyenek. Ezért úgy véli, hogy az ólom 0,06 g vagy annál kisebb tömegű hasított sörétben való felhasználására vonatkozó eltérés indokolt, feltéve, hogy az ilyen söréteket kiömlésbiztos és gyermekbiztos csomagolásban hozzák forgalomba annak érdekében, hogy a környezetbe történő véletlen kijuttatás kockázatát minimálisra csökkentsék. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy ezt az eltérést 10 év elteltével felül kell vizsgálni annak értékelése érdekében, hogy kifejlesztettek-e új alternatívákat, és az eltérés továbbra is indokolt-e. |
|
(27) |
A Bizottság egyetért az Ügynökséggel és a RAC-kal abban, hogy indokolt előírni a kiskereskedők számára, hogy a fizikai és online értékesítési pontokon, valamint a csomagoláson tüntessék fel az információkat annak érdekében, hogy figyelmeztessék a felhasználókat az ólomtartalmú nehezékek és műcsalik használatával járó kockázatokra. |
|
(28) |
A szükségtelen hulladékképződés elkerülése érdekében a korlátozás nem alkalmazandó a kereskedelmi halászat során használt olyan nehezékek és műcsalik használatára, amelyeket a korlátozás alkalmazásának kezdőnapja előtt hoztak forgalomba az Unióban. |
|
(29) |
Egyes tagállamokban léteznek olyan nemzeti rendelkezések, amelyek a környezet vagy az emberi egészség védelme érdekében az e rendeletben meghatározottnál szigorúbban tiltják vagy korlátozzák az ólom használatát műcsalikban, nehezékekben vagy halászhuzalokban. Amennyiben e tagállamokat arra köteleznék, hogy e rendeletnek való megfelelés érdekében csökkentsék a meglévő védelmi szintet az ólomnak való kitettséggel szemben, az e tagállamokban az ólom fokozott használatához vezethetne. Egy ilyen helyzet nem lenne összeegyeztethető a Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésében előírt magas szintű védelemmel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szigorúbb rendelkezéseket tartsanak fenn bizonyos horgász-, illetve halászfelszerelések használatára vonatkozóan. |
|
(30) |
Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(31) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. november 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1907/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2021/57 rendelete (2021. január 25.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében történő módosításáról (HL L 24., 2021.1.26., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/57/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1272/oj).
(4) A kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC), Background document to the Opinion on the Annex XV dossier proposing restrictions on Lead in shot (Háttérdokumentum a XV. melléklet szerinti dokumentációról szóló véleményhez, amely korlátozásokat javasol a sörétben található ólomra vonatkozóan), 3. o. https://echa.europa.eu/documents/10162/28acf817-61a6-3ca6-4e85-a71ef0e07740.
(5) https://www.cms.int/en/convention-text.
(6) https://echa.europa.eu/documents/10162/17233/rest_lead_ammunition_COM_request_en.pdf.
(7) Európai Vegyianyag-ügynökség, Annex XV Restriction Report – Lead in outdoor shooting and fishing (XV. melléklet, Korlátozási jelentés – A szabadtéri lövészetben és halászatban használt ólom), 2021. március 24., https://echa.europa.eu/documents/10162/da9bf395-e6c3-b48e-396f-afc8dcef0b21.
(8) Kockázatértékelési bizottság (RAC) és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (SEAC), Opinion on an Annex XV dossier proposing restrictions on lead and its compounds (Vélemény az ólomra és vegyületeire vonatkozó korlátozásokat javasló, XV. melléklet szerinti dokumentációról), 2022. december 2., https://echa.europa.eu/documents/10162/2c82ef18-ce5d-4b4f-8ff0-002932154acc.
MELLÉKLET
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében a 63. bejegyzés 2. oszlopa a következő új pontokkal egészül ki:
|
|
|
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/2501/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)