2010.7.8.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/97


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2010. július 5.)

a 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti országúti műszaki ellenőrzés során (a haszongépjárművek esetében) észlelt hiányosságok kockázatértékeléséről

(2010/379/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A közúti közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a tisztességes verseny érdekében fontos biztosítani a forgalomban használt haszongépjárművek megfelelő karbantartását és vizsgálatát, hogy az Unión belüli közlekedésük során megőrizzék biztonságos forgalmi teljesítményüket.

(2)

A Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett normákon és módszereken kívül – a rendszer fokozottabb harmonizálása és az országúti műszaki ellenőrzéskor alkalmazott bánásmód egyenlőtlenségének elkerülése érdekében – célszerű az irányelv II. mellékletében felsorolt hiányosságok értékelésre vonatkozóan iránymutatásokat bevezetni.

(3)

A hibák súlyosságának szemléltetése céljából három kategóriát célszerű bevezetni.

(4)

Indokolt mindegyik hibakategória esetében megjelölni, hogy milyen következményekkel jár a járműnek az adott állapotban történő használata,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Célszerű, hogy a tagállamok a járművek közlekedésre való alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzése során észlelt hiányosságokat az ezen ajánlás mellékletében megállapított iránymutatásokkal összhangban értékeljék.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 5-én.

a Bizottság részéről

Siim KALLAS

alelnök


(1)   HL L 203., 2000.8.10., 1. o.


MELLÉKLET

A hibák és hiányosságok értékelésére vonatkozó iránymutatások

A 2000/30/EK irányelv végrehajtása keretében e dokumentum felsorolja azokat az iránymutatásokat, amelyek alkalmazása a járművek országúti műszaki ellenőrzése során észlelt hibák (a meghatározás szerint mind a műszaki hibák, mind az előírásoknak való egyéb meg nem felelések) értékelésekor a tagállamok számára ajánlott.

A hibák osztályozása a következő:

 

KIS HIBÁK (KH)

 

NAGY HIBÁK (NH)

 

VESZÉLYES HIBÁK (VH)

Minden hibakategóriát a jármű állapotára való hivatkozással célszerű meghatározni, a következők szerint:

KIS HIBÁK

Olyan műszaki hibák, amelyek nincsenek jelentős hatással a jármű biztonságosságára, valamint az előírásoknak való egyéb kisebb meg nem felelések. A járművet nem kell újravizsgálni, mivel ésszerűen várható, hogy az észlelt hibákat haladéktalanul kijavítják.

NAGY HIBÁK

Olyan hibák, amelyek veszélyeztethetik a jármű biztonságosságát és/vagy kockázatot jelentenek a többi közúti közlekedőre nézve, valamint az előírásoknak való egyéb jelentősebb meg nem felelések. A járművet a lehető leghamarabb meg kell javítani, további használata pedig korlátozásokhoz és feltételekhez, például a közlekedésre való alkalmasság további műszaki ellenőrzéséhez lehet köthető.

VESZÉLYES HIBÁK

Olyan hibák, amelyek közvetlen és azonnali kockázatot jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. A jármű további közúti használata nem engedélyezett, azonban bizonyos esetekben megengedhető, hogy meghatározott feltételek mellett közvetlenül egy meghatározott helyre vezessék, például a jármű azonnali javítása vagy lefoglalása céljából.

A több hibakategóriába besorolható hibákkal rendelkező járművet a legsúlyosabb hibakategória szerint szükséges osztályozni. A számos azonos kategóriába tartozó hibával rendelkező jármű eggyel súlyosabb kategóriába sorolható, ha a hibák együttes hatása következtében a jármű veszélyesebbnek minősül.

A több kategóriába besorolható hibák esetén a vizsgálatot végző ellenőr feladata, hogy a hibákat súlyosságuk alapján a nemzeti jogszabályokkal összhangban besorolja.

A hibák értékelése során célszerű figyelembe venni az első nyilvántartásba vétel vagy az első forgalomba helyezés időpontjában hatályos típus-jóváhagyási követelményeket. Bizonyos tételekre mindazonáltal az utólagos módosítási követelmények vonatkoznak.

Értékelési követelmények

A hiányosságok az észlelhető műszaki hibák és az előírásoknak való egyéb meg nem felelések példái.

Tétel

Hiányosságok

A hibaértékelésre vonatkozó iránymutatások

 

KH

NH

VH

1.   FÉKBERENDEZÉS

1.1.

Mechanikai állapot és működés

1.1.1.

Üzemi fékpedál/kézifék forgáspontja

a)

Túl szoros a tengely.

 

X

 

b)

Túlzott kopás vagy túl nagy holtjáték.

 

X

 

1.1.2.

A pedál/kézifék állapota és a fékműködtető berendezés útja

a)

Túlzott vagy elégtelen tartalék úthossz.

 

X

 

b)

A fékműködtető szabad oldása korlátozott.

X

X

 

c)

A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, kilazult vagy simára kopott.

X

 

 

1.1.3.

Vákuum-szivattyú vagy kompresszor és tartályok

a)

A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer-kijelzés a veszélyzónában van) nincs legalább két fékezéshez elegendő légnyomás vagy vákuum.

 

X

X

b)

A fék biztonságos működtetéséhez szükséges felépülési idő nincs összhangban a követelményekkel (1).

 

X

 

c)

Nem működik a többkörös védőszelep vagy nyomáscsökkentő szelep.

 

X

 

d)

Érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható levegőelszökés miatt.

 

X

 

e)

Külső sérülés, amely valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését.

 

X

X

1.1.4.

Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelző

A manométer vagy jelző rosszul működik vagy hibás.

X

X

 

1.1.5.

Kézi működtetésű fékszelep

a)

Eltört, sérült vagy túlzottan kopott vezérlőkar.

 

X

 

b)

A vezérlőkar bizonytalanul van a szelepre rögzítve, vagy a szelep bizonytalanul van rögzítve.

 

X

 

c)

A csatlakozások lazák, vagy szivárgás van a rendszerben.

 

X

 

d)

Nem kielégítő működés.

 

X

 

1.1.6.

Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék

a)

Reteszelés nem tart megfelelően.

 

X

 

b)

Túlzott kopás a kar csapágyazásánál vagy a reteszelő kilincsműnél.

X

X

 

c)

Túlzott karúthossz a rossz beállítás miatt.

 

X

 

d)

Hiányzó, sérült vagy nem működő kezelőszerv.

 

X

 

e)

Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez.

 

X

 

1.1.7.

Fékszelepek (lábszelep, tehermentesítő, vezérlőszelepek)

a)

Sérült szelep vagy túlzott levegőszivárgás.

 

X

X

b)

Túlzott olajszivárgás a kompresszorból.

X

 

 

c)

A szelep bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

 

d)

Hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog.

 

X

X

1.1.8.

Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

a)

Hibás lezárócsap vagy önlezáró csatlakoztatószelep.

X

X

 

b)

A lezárócsap vagy a csatlakoztatószelep bizonytalanul van rögzítve vagy nem megfelelően van felszerelve.

X

X

 

c)

Túlzott szivárgás.

 

X

X

d)

Nem működik megfelelően.

 

X

X

1.1.9.

Energiatároló tartály, sűrítettlevegő-tartály

a)

Sérült, korrodált vagy tömítetlen tartály.

X

X

 

b)

A vízmentesítő berendezés nem működik.

X

X

 

c)

Bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül felszerelt tartály.

 

X

 

1.1.10.

Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezés)

a)

Sérült vagy hatástalan fékrásegítő.

 

X

 

b)

Sérült vagy tömítetlen főfékhenger.

 

X

X

c)

Nem biztonságos főfékhenger.

 

X

X

d)

Nem elegendő fékfolyadék.

X

X

 

e)

A főfékhenger tartályának fedele hiányzik.

X

 

 

f)

Fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás.

X

 

 

g)

A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik.

X

 

 

1.1.11.

Merev fékcsövek

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkezésének veszélye.

 

X

X

b)

Szivárgó vezetékek vagy csatlakozófejek.

 

X

X

c)

Sérült vagy túlzottan korrodált vezetékek.

 

X

X

d)

Helytelenül elhelyezett vezetékek.

X

X

 

1.1.12.

Féktömlők

a)

Hiba vagy törés azonnali bekövetkezésének veszélye.

 

X

X

b)

Sérült, kidörzsölődött, megcsavarodott vagy túl rövid tömlők.

X

X

 

c)

Szivárgás tömlőkből vagy csatlakozásokból.

 

X

X

d)

A tömlők nyomás alatt kidudorodnak.

 

X

X

e)

Porózus tömlők.

 

X

 

1.1.13.

Dob- és tárcsafékbe-tétek

a)

A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzott kopása.

 

X

X

b)

A dob- vagy tárcsafékbetét szennyeződött (olaj, zsír stb.).

 

X

X

c)

Hiányzik a dob- vagy a tárcsafékbetét.

 

 

X

1.1.14.

Fékdobok, féktárcsák

a)

Túlzottan kopott, túlzottan barázdálódott, repedezett, nem megfelelően rögzített vagy törött fékdob vagy féktárcsa.

 

X

X

b)

A fékdob vagy a féktárcsa szennyeződött (olaj, zsír stb.).

 

X

X

c)

Hiányzik a fékdob vagy a féktárcsa.

 

 

X

d)

Nem megfelelően rögzített féktartó lap.

 

X

 

1.1.15.

Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

a)

Bowdenhuzal sérült, összecsomózódott.

 

X

X

b)

Túlzottan kopott vagy korrodált alkatrész.

 

X

X

c)

Bowdenhuzal, vonórúd vagy vonórúd-csatlakozás nem megfelelően rögzített.

 

X

 

d)

Bowdenvezetés sérült.

 

X

 

e)

A fékberendezés szabad mozgása korlátozott.

 

X

 

f)

Rendellenes kar/rudazat úthosszak a hibás beállítás vagy túlzott kopás miatt.

 

X

 

1.1.16.

Fékműködtető készülék (beleértve a rugóerő-tárolós féket vagy hidraulikus fékmunkahengereket is)

a)

A készülék megrepedt vagy sérült.

 

X

X

b)

A készülék szivárog.

 

X

X

c)

A készülék bizonytalanul van rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

X

d)

A készülék túlzottan korrodált.

 

X

X

e)

A működtető dugattyú vagy membrán elégtelen vagy túlzott úthossza.

 

X

X

f)

A porvédő hiányzik vagy erősen sérült.

X

X

 

1.1.17.

Fékerő-szabályozó szelep

a)

A rudazat sérült.

 

X

 

b)

A rudazat rosszul van beállítva.

 

X

 

c)

A szelep szorul vagy nem működik.

 

X

X

d)

Hiányzik a szelep.

 

 

X

e)

Hiányzik az adattábla.

X

 

 

f)

Az adatok olvashatatlanok vagy nincsenek összhangban a követelményekkel (1).

X

 

 

1.1.18.

Holtjáték-utánállítók és -érzékelők

a)

Az utánállító sérült, szorul vagy az úthossza rendellenes, túlzottan kopott vagy helytelenül van beállítva.

 

X

 

b)

Az utánállító hibás.

 

X

 

c)

Nincs megfelelően beszerelve vagy kicserélve.

 

X

 

1.1.19.

Tartósfékrendszer (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

a)

Bizonytalan csatlakozások vagy rögzítés.

X

X

 

b)

A rendszer egyértelműen hibás vagy hiányzik.

 

X

 

1.1.20.

A pótkocsifékek automatikus működése

A pótkocsifék nem fékez automatikusan, amikor a csatlakozásról lebontják.

 

 

X

1.1.21.

A teljes fékrendszer

a)

Más rendszerberendezés (pl. fagyállószivattyú, légszárító stb.) külsőleg sérült vagy a korróziója oly túlzott mértékű, hogy az hátrányosan befolyásolja a fékrendszert.

 

X

X

b)

A levegő vagy a fagyálló szivárog.

X

X

 

c)

Bármely alkatrész bizonytalanul rögzített vagy szakszerűtlenül van felszerelve.

 

X

 

d)

Nem megfelelően javított vagy átalakított alkatrész (1).

 

X

X

1.1.22.

Teszt-csatlakozók (amennyiben fel van szerelve vagy kötelező)

a)

Hiányzik.

 

X

 

b)

Sérült, használhatatlan vagy szivárog.

X

X

 

1.2.

Üzemi fék, fékteljesítmény és fékhatás

1.2.1.

Fékteljesítmény

(E)  (2)

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

 

X

X

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

 

X

 

d)

Rendellenes időkésedelem bármely keréknél fékezéskor.

 

X

 

e)

Fékezéskor minden egyes teljes kerékfordulat alatt túlzott fékerő-ingadozás.

 

X

 

1.2.2.

Fékhatás

(E)  (2)

Nem felel meg a következő alsó értékeknek:

 

N1 kategória: 45 %

 

M1, M2 és M3 kategória: 50 % (2)

 

N2 és N3 kategória: 43 % (3)

 

O2, O3 és O4 kategória: 40 % (4)

 

X

X

1.3.

Biztonsági fék, fékteljesítmény és fékhatás (ha külön berendezés)

1.3.1.

Fékteljesítmény

(E)  (2)

a)

Elégtelen fékerő egy vagy több keréken.

 

X

X

b)

A fékerő az egyik keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen lévő másik keréken mért legnagyobb érték 70 %-a. A közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

c)

A fékerő nem növelhető fokozatosan (rángatás).

 

X

X

1.3.2.

Fékhatás

A fékerő az 1.2.2. pont szerinti üzemi fékhatás 50 %-ánál (5) kevesebb, a megengedett maximális tömegre vagy nyerges pótkocsik esetén a megengedett tengelynyomások összegére vonatkoztatva (az L1e és az L3e kivételével).

 

X

X

1.4.

Rögzítőfék, hatás és hatásosság

1.4.1.

Hatás

(E)  (2)

A fék az egyik oldalon nem működik, vagy a közúton történő fékvizsgálat során a jármű túlzottan eltér az egyenes iránytól.

 

X

X

1.4.2.

Fékhatás

(E)  (2)

Valamennyi jármű-kategória esetében a fékerő nem éri el a jármű megengedett legnagyobb össztömegének 16 %-át, illetőleg gépjárművek esetében a járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegének 12 %-át, ha ez utóbbi a nagyobb.

 

X

X

1.5.

Tartósfékrendszer-hatás

a)

A fékhatás nem folyamatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik).

 

X

 

b)

A rendszer nem működik.

 

X

 

1.6.

Blokkolásgátló (ABS)

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

 

X

 

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

 

X

 

c)

Keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült.

 

X

 

d)

Sérült vezetékek.

 

X

 

e)

Egyéb alkatrészek hiányoznak vagy sérültek.

 

X

 

1.7.

Elektronikus fékrendszer (EBS)

a)

Rosszul működő figyelmeztető berendezés.

 

X

 

b)

A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez.

 

X

 

8.   ZAJKELTÉS

8.1.

Zajkeltés

8.1.1.

Hangszigetelő rendszer

a)

A követelményekben engedélyezettnél magasabb zajszint (1).

 

X

 

b)

A hangszigetelő rendszer bármely része lazán rögzített, gyengén tart, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik, vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja.

 

X

X

8.2.

Kipufogógáz-kibocsátás

8.2.1.

Benzines motorok kibocsátása

8.2.1.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakított, vagy egyértelműen hibás.

X

X

 

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

 

X

 

8.2.1.2.

Gáz-halmazállapotú kibocsátás

(E)  (2)

a)

A gáz-halmazállapotú kibocsátás vagy meghaladja a gyártó által meghatározott szintet;

 

X

 

b)

vagy, ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja,

i)

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel nem szabályozott járművek esetében

—

a 4,5 %-ot, vagy

—

a 3,5 %-ot

az első nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés időpontja szerint, amelyet a követelményekben határoztak meg (1).

ii)

korszerű kibocsátáscsökkentő rendszerrel szabályozott járművek esetében,

—

üresjáraton: a 0,5 %-ot,

—

emelt üresjáraton: a 0,3 %-ot,

vagy

—

üresjáraton: a 0,3 %-ot (6),

—

emelt üresjáraton: a 0,2 %-ot

az első nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés időpontja szerint, amelyet a követelményekben határoztak meg (1).

 

X

 

c)

A lambda az 1 ± 0,03 tartományon kívül van, vagy nem felel meg a gyártó előírásainak.

 

X

 

d)

A fedélzeti diagnosztikai rendszerről leolvasott adat jelentős hibás működést jelez.

 

X

 

e)

A távérzékeléses mérés jelentős meg nem felelést mutat.

 

X

 

8.2.2.

Dízelmotorok kibocsátása

8.2.2.1.

Kipufogógáz-kibocsátást csökkentő berendezés

a)

A gyártó által felszerelt kibocsátáscsökkentő berendezés hiányzik, átalakított vagy egyértelműen hibás.

X

X

 

b)

A kibocsátás mérését befolyásoló szivárgás.

 

X

 

8.2.2.2.

Átlátszatlanság

(E)  (2)

Az 1980. január 1. előtt nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek mentesülnek e követelmény alól.

a)

A követelményekben (1) meghatározott dátum után először nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetén

az átlátszatlanság meghaladja a gyártó adattábláján szereplő értéket.

 

X

 

b)

Ha ez az adat nem áll rendelkezésre vagy a követelmények (1) nem engedik meg a referenciaértékek használatát, akkor meghaladja a következő értékeket

szívó motorok esetében: 2,5 m–1,

turbótöltéses motorok esetében: 3,0 m–1,

vagy a követelményekben (1) azonosított járművek esetében, illetve a követelményekben (1) meghatározott dátum után először nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek esetén

1,5 m–1  (7).

 

X

 

c)

A távérzékeléses mérés jelentős meg nem felelést mutat.

 

X

 

8.4.

Egyéb, környezettel kapcsolatos tételek

8.4.1.

Folyadékszivárgás

Bármely folyadékszivárgás, amely feltehetően károsíthatja a környezetet vagy a többi közúti közlekedő biztonságát veszélyezteti.

 

X

X

Megjegyzések:


(1)  A nem megfelelő javítás vagy átalakítás olyan javítást vagy átalakítást jelent, amely a jármű közúti közlekedésbiztonságát hátrányosan befolyásolja, vagy negatív hatást gyakorol a környezetre.

(2)  48 % az ABS-szel nem felszerelt vagy az 1991. október 1. előtt típusjóváhagyott járművek esetén.

(3)  45 % az 1988 után vagy a követelményekben meghatározott időpont után (amennyiben ez később van) nyilvántartásba vett járművek esetén.

(4)  43 % az 1988 vagy a követelményekben meghatározott időpont után (amennyiben ez később van) nyilvántartásba vett félpótkocsik és nyerges pótkocsik esetén.

(5)  N1, N2 és N3 járművek esetén 2,2 m/s2.

(6)  Típusjóváhagyás a 70/220/EGK tanácsi irányelv (HL L 76., 1970.4.6., 1. o.) I. mellékletének 5.3.1.4. pontja A vagy B sorában szereplő határértékek szerint, vagy a járművet 2002. július 1. után vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba első alkalommal.

(7)  Típusjóváhagyás a 70/220/EK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontja B sorában található határértékek szerint, a 88/77/EGK tanácsi irányelv (HL L 36., 1988.2.9., 33. o.) I. mellékletének 6.2.1. pontja B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint, vagy a járművet 2008. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba.

(1)  A „követelmények” a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy forgalomba helyezéskor hatályos típus-jóváhagyási követelményekben, valamint az utólagos módosítási kötelezettségekben vagy a nyilvántartásba vevő ország nemzeti jogszabályaiban kerültek meghatározásra.

(2)  (E) E tétel vizsgálatához berendezésre van szükség.