Brüsszel, 2021.6.23.

COM(2021) 349 final

2021/0169(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 172 final}


2021/0169 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Belgium gazdaságára. 2019-ben Belgium egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 133 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint Belgium reál-GDP-je 6,3 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig várhatóan 2,0 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre hatást gyakorló tartósan fennálló tényezők közé tartozik különösen a magas államadósság-ráta, a munkát terhelő viszonylag magas adóteher, a relatíve magas strukturális munkanélküliségi és inaktivitási ráták, valamint az üzleti környezet, amely nem minden tekintetben hat ösztönzőleg a vállalkozói készségre.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Belgiumhoz. A Tanács különösen azt ajánlotta, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az azt követő helyreállítás támogatása érdekében, valamint – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytassanak olyan költségvetési politikát, amelynek célja prudens középtávú költségvetési helyzet elérése és az adósság fenntarthatóságának biztosítása a beruházások fokozása mellett. A Tanács az államháztartással kapcsolatban továbbá azt ajánlotta, hogy folytassák a tartós ápolási-gondozási és a nyugdíjrendszerek költségvetési fenntarthatóságát biztosító reformokat, többek között a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségeinek korlátozása révén, javítsák a közkiadások összetételét és hatékonyságát, különösen a kiadások felülvizsgálata révén, valamint fokozzák a költségvetési politikák valamennyi kormányzati szint általi összehangolását, hogy megteremtsék a szükséges mozgásteret az állami beruházások számára. A Tanács emellett azt ajánlotta Belgiumnak, hogy erősítse meg az egészségügyi rendszer rezilienciáját és biztosítsa a kritikus fontosságú gyógyászati termékekkel való ellátást, valamint enyhítse a válság foglalkoztatási és társadalmi hatásait, különösen a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedések és a készségfejlesztés előmozdítása révén. A Tanács továbbá azt ajánlotta Belgiumnak, hogy biztosítsa a kkv-k és az önfoglalkoztatók számára likviditást biztosító intézkedések hatékony végrehajtását, valamint javítsa az üzleti környezetet, többek között a vállalkozói készségnek a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentése révén történő ösztönzése által, továbbá számolja fel a szolgáltatások, különösen a távközlési, kiskereskedelmi és szakmai szolgáltatások terén folyó verseny akadályait. A beruházásokat illetően a Tanács azt ajánlotta, hogy ütemezzék előre a kiforrott állami beruházási projekteket, és mozdítsák elő a magánberuházásokat a gazdasági helyreállítás előmozdítása érdekében, és összpontosítsák a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a fenntartható közlekedést szolgáló infrastruktúrára, többek között a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a körforgásos gazdaságra, a digitalizációra és a digitális infrastruktúrára, például az 5G és a gigabites hálózatokra, valamint a kutatásra és innovációra. A közlekedés területén a Tanács továbbá azt ajánlotta Belgiumnak, hogy a kollektív és alacsony kibocsátású közlekedés kínálatának és keresletének növelése érdekében az ösztönzők megerősítésével és az akadályok felszámolásával kezeljék a növekvő mobilitási kihívásokat. Végezetül a foglalkoztatás, valamint az oktatás és képzés területén a Tanács azt ajánlotta Belgiumnak, hogy szüntessék meg a munkavállalást hátráltató tényezőket, és fokozzák az aktív munkaerőpiaci intézkedések hatékonyságát, különösen az alacsony képzettségűek, az idősebb munkavállalók és a migráns hátterű személyek tekintetében, továbbá javítsák az oktatási és képzési rendszerek teljesítményét és inkluzivitását, valamint kezeljék a strukturális munkaerőhiányt. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt azon konkrét ajánlás kapcsán, miszerint az ország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében.

(3)[Az euróövezethez tartozó tagállamok gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásában a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – biztosítsanak a gazdaság helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonalat, és javítsák tovább a konvergenciát, a rezilienciát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. A tanácsi ajánlás azt is tartalmazta, hogy erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket, biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást, valamint teljesítsék ki a gazdasági és monetáris uniót és erősítsék meg az euró nemzetközi szerepét.] [If the Council recommendation is not adopted by the time of the CID adoption, please remove the recital]

(4)2021. április 30-án Belgium az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az említett rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(5)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(6)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(7)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(8)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv jelentős számú komponense több pillért is érint. Ez a megközelítés hozzájárul annak biztosításához, hogy a pillérek mindegyikével átfogó és koherens módon foglalkozzanak. Tekintettel továbbá a Belgium előtt álló sajátos kihívásokra, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés középpontba állítása, valamint összességben a pillérek közötti súlyozás megfelelően kiegyensúlyozottnak tekinthető.

(9)A terv éghajlat-politikával kapcsolatos intézkedések széles körét irányozza elő, és a komponensek több mint fele hozzájárul a zöld átálláshoz. Az ilyen intézkedések közé tartozik az épületek energiahatékonyságának növelése, a kialakulóban lévő új technológiák, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntartható közlekedési infrastruktúra támogatása, amelyek jelentős lehetőségeket jelentenek a 2030-as energia- és éghajlat-politikai célok elérésének elősegítésére. A terv több területen is foglalkozik a digitális kihívásokkal, és a komponensek közel kétharmada hozzájárul az ilyen kihívások kezeléséhez. A föderális és regionális szintű reformok célja az 5G és az ultragyors konnektivitási infrastruktúra – például az optikai szálas hálózatok – kiépítését akadályozó szabályozási szűk keresztmetszetek megszüntetése. A belga helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő beruházások fokozott hangsúlyt helyeznek a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálására, valamint a digitális készségek fejlesztésére. E beruházásoktól az érintett folyamatok hatékonyságának és minőségének jelentős javulása várható.

(10)A terv kiemelten foglalkozik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó harmadik pillérrel, amelyhez szinte valamennyi komponens közvetlenül hozzájárul. A terv várhatóan pozitív hatást gyakorol a köz- és magánberuházásokra, különösen a közlekedésbe és a digitális infrastruktúrába, a szociális lakhatásba, az épületek energiahatékonysági felújításába, valamint a kutatásba és az innovációba történő beruházások révén. A zöldebb és digitális gazdasághoz való hozzájárulás által a terv támogatja a fenntartható növekedést és a gazdaság reziliensebbé válását. A közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásába történő jelentős beruházások a remények szerint hozzá fognak járulni a vállalkozásbarát üzleti környezet kialakításához, és ezáltal támogatni fogják a gazdasági fellendülést. A terv emellett az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésével hozzájárul a strukturális munkaerőhiány kezeléséhez. A veszélyeztetett csoportok digitális készségeinek javítására és a munkavállalás előmozdítására helyezett hangsúly várhatóan pozitív hatást fog gyakorolni a foglalkoztatásra, és hozzá fog járulni a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(11)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan érdemben hozzájárul („A” minősítés) az érintett tagállamnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(12)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlásokkal a belga terv nem foglalkozik, mindazonáltal a tagállam az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében. Ezenfelül az az ajánlás, hogy az ország tegyen kellő előrehaladást a középtávú költségvetési célkitűzés felé 2020-ban, már nem releváns, egyrészt a kapcsolódó költségvetési időszak lejárta, másrészt a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének a világjárvány okozta válsággal összefüggő, 2020. márciusi aktiválása miatt.

(13)A terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Belgiumnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások mindegyikének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, különösen az államháztartás minősége és fenntarthatósága, a nyugdíjrendszer, a munkaerőpiac, az oktatási és készségfejlesztési politikák, a kutatás-fejlesztés és innováció, a zöld és digitális átállás, valamint az üzleti környezet területén.

(14)A terv olyan releváns költségvetési-strukturális reformokat tartalmaz, amelyektől az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának javulása várható. Ezen reformok közé tartozik a kiadások felülvizsgálatának szisztematikus integrálása valamennyi kormányzati szint költségvetés-tervezési ciklusába a közkiadások minőségének és hatékonyságának javítása érdekében. Emellett nyugdíjreformot is terveznek, melynek célja a nyugdíjrendszer pénzügyi és társadalmi fenntarthatóságának javítása, tekintettel a növekvő állami nyugdíjkiadásokra.

(15)A tervnek olyan reformok és beruházások is részét képezik, amelyek hosszú távú munkaerőpiaci kihívások kezelésére irányulnak. Ezek közé tartoznak a hatékonyabb aktív munkaerőpiaci intézkedések előmozdítására, a munkaerőpiac működésének javítására és a munkaerőpiaci diszkrimináció leküzdésére irányuló intézkedések. A terv a leginkább veszélyeztetett csoportok – köztük a migráns háttérrel rendelkezők, a nők, a fogyatékossággal élők, a fogvatartottak és a digitális kirekesztés kockázatának kitett személyek – társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának megerősítését célzó beruházásokat is tartalmaz. Emellett a tervben szereplő beruházások és reformok célja – a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli igényeinek kielégítését szem előtt tartva – az oktatási rendszerek teljesítményének javítása és a szakemberhiány csökkentése képzés és aktiválás révén, különös tekintettel a digitális készségekre.

(16)A terv jelentős mértékben hozzájárul a zöld átállás jelentette kihívás kezeléséhez. A tervben az épületek – köztük a szociális bérlakások – energiahatékonysági felújítására irányuló nagyszabású közberuházások, valamint az energiahatékonyságba történő magánberuházások pénzügyi támogatások révén történő ösztönzésére irányuló intézkedések is szerepelnek. A beruházások egy része a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra összpontosít, elsősorban az ipari ágazatokat érintően. Ezek a beruházások a folyamatok villamosítására, a nyersanyagként és energiahordozóként hasznosított zöld és karbonszegény hidrogénre, a szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak a szén-dioxid- és hidrogénszállításba és a hidrogént és szén-dioxidot hasznosító ipari alkalmazások ipari szakaszba kerülése előtti kutatásába történő beruházásokkal történő támogatására, a megújuló energiával üzemelő fűtési rendszerekre, valamint a tengeri szélenergiának a hálózatba való bekapcsolását megkönnyítő infrastruktúrára terjednek ki. A terv hozzájárul a közlekedés környezetbarátabbá tételének felgyorsításához a kerékpáros és gyalogos infrastruktúrába, valamint a tömegközlekedési szolgáltatásokba, például a környezetbarát buszokba, a villamos- és a könnyűmetró-infrastruktúrába, valamint a hatékonyabb és hozzáférhetőbb vasúti közlekedésbe történő beruházások révén, ideértve a közútról a belvízi utakra és a vasútra történő modális váltás támogatására irányuló infrastrukturális munkálatokat is. A terv a vállalati gépjárműadó-rendszernek a közúti közlekedés villamosítására irányuló reformját is tartalmazza, amelyet olyan intézkedések egészítenek ki, amelyek felgyorsítják az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítését Belgium egész területén, valamint támogatják a tisztább, főként elektromos autóbusz-flották telepítését, egyúttal növelik a modális váltás támogatására fordítható mobilitási költségvetési keretet is.

(17)A terv jelentős mértékben hozzájárul a digitális átállás jelentette kihívás kezeléséhez is. Intézkedéseket tartalmaz a digitális konnektivitásnak a nagyon nagy sebességű optikai szálas hálózatok fejlesztésébe történő további beruházások révén történő, Belgium egész területére kiterjedő javítására, valamint az 5G kiépítésének és összekapcsolhatóságának lehetővé tételére. A terv jelentős beruházásokat és reformokat irányoz elő a közigazgatás és különösen az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása terén a közigazgatás belső folyamatainak, valamint a polgárokkal és a vállalkozásokkal való interakciók hatékonyságának javítása érdekében, különösen az egységes digitális ügyfélkapu és a szociális biztonsági rendszer digitalizálásába való beruházás révén. A terv digitális vonatkozású intézkedéseinek célja továbbá a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésével, a verseny akadályainak felszámolásával és az üzleti környezet javításával kapcsolatos kihívások kezeléséhez való hozzájárulás.

(18)Jelentős beruházásokat terveznek a kutatás és az innováció fellendítésére, különösen a kialakulóban lévő energetikai technológiákon alapuló hatékonyabb termelési folyamatok kiépítésén, a nukleáris medicina területén a rák kezelésére szolgáló alternatív termelési eljárások kifejlesztésén, valamint a kis- és középvállalkozások kiberképességeinek megerősítését és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó intézkedéseken keresztül. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a körforgásos gazdaság és a jobb erőforrás-gazdálkodás előmozdítása új – a különböző értékláncok hiányzó részeinek kiépítésére irányuló – újrafeldolgozási infrastruktúra létrehozása által, valamint azáltal, hogy alternatívákat dolgoznak ki a káros vegyi anyagok használatára, továbbá ösztönzik az innovációs partnerségeket.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(19)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(20)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Belgium GDP-jét 2026-ig 0,5–0,9 % közötti mértékben növelje 2 . A belga helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagyszabású beruházási és reformcsomagot tartalmaz, amely várhatóan kezelni fogja az ország sokkhatásokkal szembeni sebezhetőségét, és megerősíti gazdasági, intézményi és társadalmi rezilienciáját. A közkiadások minőségének javítására és a nagyobb munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályok felszámolására irányuló reformok, valamint az épületfelújításba, a fenntartható mobilitásba, a digitalizációba, a képzésbe és a továbbképzésbe, a kutatás-fejlesztésbe és innovációba történő jelentős beruházások kezelik az ezeken a területeken azonosított kihívásokat, és várhatóan jelentősen javítják az ország versenyképességét és termelékenységét, miközben előkészítik a zöld gazdaságra való átállást és a gazdaság digitális átalakulását.

(21)Várhatóan az energiahatékonysági célú épületfelújításra, a képzésre és a készségfejlesztésre, a fenntartható mobilitásra, a közszolgáltatások és annak részeként az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálására irányuló reformok és beruházások biztosítják majd a fő hozzájárulást a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A beavatkozás egyéb fő területei közé tartozik a kiberbiztonság és az 5G, a körforgásos gazdaság, az ipar dekarbonizációja, ezen belül pedig kiemelt hangsúlyt kapnak a kialakulóban lévő energetikai technológiák, például a tiszta hidrogén előállítása és felhasználása, valamint az időtálló gazdasági ágazatok, például a nukleáris medicina, az egészségügy, a kultúra és a vízgazdálkodás.

(22)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv az országspecifikus ajánlásokban azonosított, valamint a szociális eredménytábla révén nyomon követett releváns foglalkoztatási és szociális kihívások kezelését célzó intézkedéseket tartalmaz. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához. Konkrét intézkedéseket irányoztak elő a munkaerőpiaci integráció támogatására, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében. Ezt a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok feladatainak és működésének megváltoztatásával, maguknak a szolgálatoknak a korszerűsítésével és a kiszolgáltatott helyzetű álláskeresők személyre szabottabb támogatásával tervezik elérni. A terv a munkaerőpiaci megkülönböztetés leküzdésére irányuló reformokat is tartalmaz, ami különösen fontos a migráns háttérrel rendelkezők alacsony foglalkoztatási rátájának kezelése szempontjából. Az energiatámogatási rendszerek reformja várhatóan hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, még akkor is, ha a terv nem tartalmaz átfogó stratégiát a probléma kezelésére. A tervben a szociális infrastruktúrába, többek között a szociális lakások és gyermekgondozási létesítmények felújításába és megépítésébe történő beruházások is szerepelnek. Ezek a beruházások a társadalmi kohézióhoz is hozzájárulnak.

(23)A munkavállalás elősegítése és a strukturális munkaerőhiány kezelése érdekében a terv az oktatási és képzési rendszer korszerűsítésére irányuló intézkedéseket is tartalmaz, amelyek elsősorban a felszerelésekbe és az infrastruktúrába történő beruházások formáját öltik. A reformok és a beruházások a képzési kínálat és az ösztönzők bővítésére és átláthatóbbá tételére összpontosítanak, többek között egyéni tanulási számlák létrehozásával, valamint az oktatási és képzési infrastruktúrába való beruházással. Ezen túlmenően egyes intézkedések célja a veszélyeztetett csoportok digitális társadalmi befogadásának erősítése a digitális eszközök rendelkezésre bocsátásának és a digitális készségekre vonatkozó képzésnek a kombinálása révén.

A jelentős károkozás elkerülése

(24)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(25)A Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervében szereplő intézkedéseket a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alapján is értékelték. Belgium az Európai Bizottság által elfogadott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelő indokolással szolgált. Azokon a területeken, ahol az elemzés potenciális kockázatot állapított meg, részletesebb értékelést végeztek, amellyel meggyőződtek arról, hogy nem kell jelentős károkozással számolni, vagy megfelelő mérföldköveket határoztak meg a felmerült kockázatok kezelésére. Ez alapján néhány olyan intézkedés esetében, ahol a jövőben projektfelhívásokat tesznek közzé, mint például a kialakulóban lévő energetikai technológiák területén, az ezen intézkedésekhez kapcsolódó megfelelő mérföldköveket határoztak meg annak biztosítása érdekében, hogy a pályázati felhívások támogathatósági kritériumai kizárják az olyan tevékenységek támogathatóságát, amelyek jelentős kárt okozhatnak a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(26)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan járulnak hozzá a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 49,6 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzéshez. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(27)Az összesen tizenhét komponensből tíz tartalmaz az éghajlat-politikai célkitűzéshez hozzájáruló intézkedéseket. A középületek, valamint a magán- és szociális lakások energiahatékonysági felújítása e hozzájárulás fontos részét képezi. A terv a kollektív és alacsony kibocsátású közlekedési eszközökbe történő beruházásokat, valamint a vállalati gépjárműadó-rendszer környezetbarátabbá tételét célzó reformot is tartalmaz. A K+F-be és az innovációba – különösen az alternatív energiatechnológiákba, többek között a hidrogénbe – és az infrastruktúrába történő beruházások várhatóan elősegítik a karbonszegény gazdaságra való átállást. Az épületek energiahatékonysági felújítása, valamint a környezetbarát mobilitás és járművek terén végrehajtott reformok és beruházások várhatóan hozzájárulnak Belgium 2030-ra szóló nemzeti energia- és klímatervében meghatározott dekarbonizációs és energetikai átállási célkitűzéseinek előmozdításához.

(28)Környezeti dimenziója tekintetében a terv várhatóan közvetlenül hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez olyan beruházások révén, amelyek a védett területekre, az ökológiai helyreállítási műveletekre, a környezetbarát infrastruktúrára, a reziliensebb erdőgazdálkodásra és a vizes élőhelyek létrehozására irányulnak. Ezen intézkedések végrehajtása várhatóan tartós hatással lesz a szén-dioxid-tárolásra, és a vízgazdálkodási intézkedésekkel együtt elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Az újrahasznosítási infrastruktúrákba történő egyéb beruházások, a környezettudatos tervezési projektek és az optimalizált anyagfelhasználás támogatása a körforgásos gazdaság belgiumi fokozását célozzák.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának megközelítőleg 26,6 %-át kitevő összegben járulnak hozzá a digitális célkitűzéshez.

(30)Az összesen 17 komponensből 11 tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek széles körű, átfogó megközelítést alkalmazva várhatóan hozzájárulnak a digitális átállás célkitűzéséhez. A terv kritikus jelentőségű, föderális és regionális szintű reformokat tartalmaz az 5G és a nagyon nagy kapacitású hálózatok – például az optikai szálas rendszerek – kiépítését akadályozó szabályozási szűk keresztmetszetek megszüntetésére. A terv a konnektivitással kapcsolatos állami beruházásokat is magában foglal, például a optikai szálas hálózatok kiépítést bizonyos fehér zónákban, valamint a vallon régió iskoláinak jobb összeköttetését. A terv nyomon követi a konnektivitási eszköztár megvalósítását. A tervben fontos beruházások és reformok szerepelnek különböző szervezetek e-kormányzására irányulóan. Ezek kiterjednek az elavult digitális infrastruktúra korszerűsítésére, az igazságügyi iratkezelési rendszerre és az igazságszolgáltatás hálózatbiztonságának javítására. A terv várhatóan elősegíti majd a közigazgatási szervek nyílt adatfelhasználását. Más beruházások egyes konkrét ágazatok – például az egészségügyi ellátórendszer, az idegenforgalom, a közlekedés, az energia, a média és a kultúra – digitalizálására irányulnak. A terv Belgium egész területére vonatkozóan célul tűzi ki az iskolák digitális eszközökkel való jobb ellátottságát és összekapcsoltságát. A tervben meghatározott beruházások várhatóan hozzájárulnak majd a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének és biztonságának javításához is. Emellett a terv előmozdítja a mesterséges intelligencia emberközpontú használatának alkalmazását.

(31)Az intézkedések a lakosság digitális készségeinek szintjével kapcsolatos kihívásokat is kezelik, különös tekintettel a digitális társadalmi befogadás növelésére, valamint a munkaerő digitális átképzésére és továbbképzésére a szakemberhiány kezelése és a munkaerőpiaci integráció elősegítése érdekében. Emellett a terv várhatóan hozzájárul a fiatalok digitális teljesítményének javításához az alap-, közép- és felsőfokú oktatási rendszerekben. A tervben szerepelnek olyan reformok és beruházások is, amelyek egy digitális és technológiai innovációs központ létrehozásán, valamint a digitális területtel kapcsolatos K+F-beruházásokon keresztül a vállalkozásokat segítenék abban, hogy kiaknázhassák a digitális átállás előnyeit. Néhány intézkedés erejéig a terv a digitális ágazat környezetbarátabbá tételével is foglalkozik.

Tartós hatás

(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Belgiumra.

(33)A terv olyan beruházásokat tartalmaz, amelyek várhatóan tartós hatást fejtenek ki, és támogatják a gazdaság zöld és digitális átállását. A terv digitális vonatkozású intézkedéseinek célja többek között, hogy növeljék az érintett intézmények digitalizációjának szintjét, ami várhatóan tartós hatással lesz a szolgáltatások minőségére, az üzleti környezetre és a közadatok optimális felhasználására. Ez olyan alapvető területeket érint, mint az igazságszolgáltatás, a szociális biztonság, az egészségügyi rendszer, az ország kiberrezilienciája vagy a közigazgatási szervek és a polgárok vagy vállalkozások közötti kapcsolatok javítását szolgáló platformok. A terv hozzájárul továbbá a K+F beruházások szintjének növeléséhez a GDP 3 %-ában meghatározott célkitűzés elérése és a termelékenység növelése érdekében. Az olyan releváns beruházások és szakpolitikák, mint például a gazdaságnak többek között az energiahatékonyság javítása által történő dekarbonizációja, valamint a legkorszerűbb digitális infrastruktúra kiépítése, várhatóan hozzájárulnak az ország versenyképességének és növekedési potenciáljának javításához.

(34)Összességében a tervben javasolt reformok várhatóan hozzájárulnak Belgium fő kihívásainak kezeléséhez és hosszú távú hatást fejtenek ki, bár némelyikük – például a nyugdíjrendszer reformja – esetében a hatás mértéke a végrehajtás minőségétől függ. A közkiadások minőségével, a munkaerőpiaci részvétellel és az 5G kiépítését akadályozó szabályozási szűk keresztmetszetek megszüntetésével kapcsolatos reformok várhatóan hosszú távú hatásokkal járnak. Az adózás területén a vállalati gépjárművek adóztatásának reformja várhatóan hozzájárul majd a közlekedés dekarbonizációjához. Bár a terv egy átfogó adóreformra irányuló javaslatra hivatkozik, amely jelentős hatással lehet a munkavállalástól visszatartó tényezőkre és a zöld átállásra, hiányzik a javaslat elfogadása iránti szilárd elkötelezettség. A terv tartós hatása a terv és a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(36)A belga hatóságok által a terv végrehajtására javasolt irányítási struktúra és szervezeti intézkedések biztosítják a felelős szereplők bevonását a felelősségi körükbe tartozó reformok és beruházások nyomon követésébe, az azokról való beszámolásba és az adminisztratív kezelésébe. Az érintett szervezetek közötti szövetségi koordináció mind politikai, mind adminisztratív szinten biztosított. A belga hatóságok által ismertetett mutatók nyomon követése kellően egyértelmű és átfogó ahhoz, hogy lehetővé tegye azok megvalósulásának nyomon követését és ellenőrzését. A mérföldkövek és célok többnyire az intézkedések kulcsfontosságú elemei, és mint ilyenek az intézkedések végrehajtása szempontjából relevánsnak tekinthetők. A tervben leírt ellenőrzési mechanizmusok, adatgyűjtés és felelősségi körök kellően megalapozottnak tűnnek ahhoz, hogy a mérföldkövek és célok teljesítését követően megfelelően alátámasszák a kifizetési kérelmeket. A mérföldkövek és célok a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. E mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(37)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatásról az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban megfelelő tájékoztatást nyújtsanak és a támogatás tényét elismerjék. A technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(38)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(39)A tervben bemutatott költségszámítási információk és bizonyítékok az intézkedések többségében többnyire részletesek és egyértelműek. Az intézkedések nagy többsége esetében kellően részletes információk és átfogó bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a terv becsült összköltsége észszerű és valószerű. A legtöbb esetben Belgium tájékoztatást nyújtott folyamatban lévő vagy hasonló korábbi beruházási projektekről, vagy a fő költségtényezőkre vonatkozó összehasonlító költségadatokról, amelyek lehetővé teszik a legtöbb költségbecslés alátámasztását. A legtöbb projekt esetében a költségszámítási információk egyértelmű alátámasztó bizonyítékokat vagy releváns hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek igazolják az egységköltség-alapú költségmeghatározást. Mindazonáltal a benyújtott költségszámítási bizonyítékok specifikussága és relevanciája nem egységes a terv egészében. Bizonyos intézkedések esetében részletesebb becslések és indoklások növelhették volna a költségek észszerű és valószerű voltával kapcsolatos bizonyosságot. Végül, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az ebben a határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió pénzügyeinek az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(41)A terv megfelelő módon ismerteti a végrehajtására létrehozott rendszert. Az átfogó keret szilárd belső kontrollrendszert biztosít, amely egyértelműen kijelöli az érintett illetékes szervek funkcióit és feladatait. Szövetségi szinten a helyreállításért és a stratégiai beruházásokért felelős államtitkár koordinálja a terv végrehajtását, míg a nyomon követést politikai szinten a tárcaközi konferencia, igazgatási szinten pedig a szövetségi monitoringbizottság végzi. A belga terv nevesíti a hat államalkotó entitás (szövetségi állam, flamand régió, vallon régió, Brüsszel fővárosi régió, Belgiumi Francia Közösség és német ajkú közösség) projektjeinek végrehajtásáért, nyomon követéséért és ellenőrzéséért felelős különböző szerveket.

(42)Az egyes szervek felelősek a felelősségi körükbe tartozó projektek adatainak gyűjtéséért, és a megvalósítás előrehaladásával gondoskodnak az adatok rendszeres frissítéséről a monitoring eszközeikben. Ami az ellenőrzést illeti, a kijelölt szervek felelősek a megosztott irányítás alá tartozó uniós pénzeszközök ellenőrzéséért is, és függetlenek a tervet végrehajtó szervezetektől. A terv meghatározza az egyes szervek által az (EU) 2021/241 rendelet alapján biztosított források felhasználása során a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, felderítésére és korrekciójára alkalmazott különböző ellenőrzési eljárásokat.

(43)Összességében a Bizottság megfelelőnek értékeli a Belgium által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott pénzeszközök felhasználásával összefüggésben a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére, felderítésére és korrekciójára javasolt intézkedéseket, beleértve az eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket is, feltéve, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszerhez és a kettős finanszírozás elkerülését célzó megfelelő koordinációs mechanizmusokhoz kapcsolódó mérföldkövek az első kifizetési kérelem előtt teljesülnek.

A terv koherenciája

(44)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv közepes mértékben („B” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(45)A terv számos olyan reformot és beruházást mutat be, amelyek a fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés felé vezető úton támogatják a belga gazdaság helyreállításának ösztönzésére, a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulásra, valamint a rezilienciájának növelésére irányuló célkitűzéseket. A tervben szereplő egyedi intézkedések összhangban vannak a bejelentett átfogó célkitűzésekkel. A tervben nincsenek inkonzisztenciák vagy ellentmondások a különböző komponensek tartalma között. Egyes intézkedések egymást kölcsönösen erősítő és kiegészítő jellegűek, a különböző kormányzati szintek tekintetében is. Egyes esetekben azonban a beruházások némelyikének potenciálját még jobban meg lehetett volna erősíteni ambiciózusabb kiegészítő reformokkal. Míg például a terv számos olyan beruházást és reformot tartalmaz, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítására irányulnak, nincs arra vonatkozó szilárd elkötelezettség, hogy az energiaadó-rendszert oly módon reformálják meg, amely több energiahatékonysági beruházást ösztönözne az épületfelújítások kapcsán. Bár a terv támogatja a zöld hidrogén bevezetését, a megújuló energiaforrások termelésének növelése csak korlátozott támogatásban részesül. A foglalkoztatás növelésére és a munkaerőpiaci teljesítmény javítására irányuló intézkedéseket nem kísérik a munkavállalást hátráltató tényezőknek az adórendszerből való leépítésére irányuló konkrét intézkedések.

Egyenlőség

(46)A terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amely várhatóan hozzájárul a nemek közötti egyenlőséggel és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos fő kihívások kezeléséhez. A nők és férfiak egyenlőségéért felelős belga intézet úgy véli, hogy a tervben szereplő beruházási intézkedések 52 %-a potenciálisan pozitív hatással lesz a nemek közötti egyenlőségre. Ezek közé tartoznak azok az intézkedések, amelyek célja, hogy több nőt vonzzanak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területére, és növeljék a nők foglalkoztatási rátáját. Bár a terv nem határoz meg átfogó és holisztikus megközelítést a veszélyeztetett csoportok tekintetében, a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség célkitűzései tükröződnek a terv számos szakpolitikai területének intézkedéseiben, így például az oktatás, a szociális lakhatás, a munkaerőpiaci befogadás, a mobilitás és a digitális társadalmi befogadás terén. Ezen intézkedések közé tartozik a megkülönböztetés-tesztek szabályozási keretéhez, valamint a közigazgatásban rendelkezésre álló azon eszközökhöz és ismeretekhez kapcsolódó reformok, amelyek hozzájárulhatnak a migráns hátterű személyek foglalkoztatási rátájának növekedéséhez. Az egyéb releváns intézkedések közé tartoznak azok a beruházások, amelyek a vasútállomásoknak a csökkent mozgásképességű személyek számára való hozzáférhetőségét hivatottak javítani, valamint a segítő technológiákkal felszerelt szociális lakásokba történő beruházások, amelyek célja, hogy elősegítsék a fogyatékossággal élő személyek és az idősebbek emberek önálló életvitelét.

Biztonsági önértékelés

(47)Nem nyújtottak be biztonsági önértékelést, mivel azt Belgium az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban nem tekintette helyénvalónak.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(48)A terv számos olyan beruházási intézkedést tartalmaz, amelyek jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, és összhangban állnak az aktualizált európai ipari stratégia célkitűzéseivel. A hidrogén területén kialakítandó ipari értéklánc támogatására összpontosító (föderális, flamand és vallon szinten megvalósításra kerülő) beruházások egy jelentős részének be kellene tagozódnia a hidrogénnel kapcsolatban tervezett, szélesebb körű, határokon átnyúló fontos, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) közé. Hasonlóképpen, „A hidrogén és szén-dioxid gerinchálózatai” elnevezésű, szövetségi szintű beruházási projektnek a terv keretében megépítendő kezdeti hidrogén- és szén-dioxid-szállítási hálózatok szomszédos országokkal való összekapcsolását kellene eredményeznie. Ezenkívül a föderális szintű „Tengeri energiasziget” beruházási intézkedés célja egy többfunkciós tengeri energiaelosztó központ („energiasziget”) kialakítása az Északi-tengeren, amely egyebek mellett az Északi-tengeren és környékén előállított megújuló energia nagyobb mennyiségű integrációjának és behozatalának megkönnyítésére irányul, más országokkal vagy régiókkal való összeköttetés révén. A terv tartalmaz továbbá a K+F megerősítését célzó olyan intézkedést is, amelynek célja, hogy finanszírozza a flamand régióban működő vállalkozások részvételét a tervezett mikroelektronikai közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben.

Konzultációs folyamat

(49)A terv leírja, hogy Belgium a terv elfogadási folyamatában az érdekelt felek széles körével konzultált a terv iránti nemzeti felelősségvállalás növelése érdekében. Szövetségi szinten számos érdekelt féllel konzultáltak, köztük a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a nők és férfiak egyenlőségéért felelős intézettel. A szövetségi kormány a Központi Gazdasági Tanácsból és a Fenntartható Fejlődés Szövetségi Tanácsából álló tanácsadó bizottságot hozott létre, amely a szociális partnereket és a civil társadalmat (környezetvédelmi szervezeteket, fejlesztési együttműködési szervezeteket, fogyasztóvédelmi szervezeteket, ifjúsági szervezeteket és tudományos köröket) tömöríti, és a terv előkészítésének különböző szakaszaiban nyújtott tanácsot. Emellett konzultációra került sor a nők és férfiak egyenlőségéért felelős intézettel, hogy felmérjék a terv nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását, és ajánlásokat fogalmazzanak meg. A regionális és közösségi kormányok egyeztettek a szociális partnerekkel saját reform- és beruházási projektjeikről, és eszmecserét folytattak a regionális parlamentekkel is.

(50)Belgium elkötelezett amellett, hogy a terv végrehajtása során továbbra is együttműködjön a szociális partnerekkel és a civil társadalommal. A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(51)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a belga helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(52)Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 5 924 952 328 EUR. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége (némileg) magasabb a Belgium számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Belgium számára rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével / a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségével kell egyenlőnek lennie.

(53)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Belgiumra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Belgium számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(54)A nyújtandó támogatás finanszírozása a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből történik.A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Belgium kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(55)Belgium a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Belgium rendelkezésére bocsátani.

(56)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 5 923 953 327 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Belgium rendelkezésére 4 . 3 645 626 483 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Belgiumra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 2 278 326 843 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Belgium rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 770 113 932 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Belgium kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(2)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. A szimuláció nem tartalmazza a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(4)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Belgiumra jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amelyet az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban számítanak ki.