–

a HUK‑COBURG Haftpflicht‑Unterstützungs‑Kasse kraftfahrender Beamter Deutschlands a.G. in Coburg képviseletében H.‑J. Omsels Rechtsanwalt,

–

a Check24 Vergleichsportal GmbH, a CHECK24 Vergleichsportal für Kfz‑Versicherungen GmbH, a CHECK24 Vergleichsportal für Sachversicherungen GmbH, a CHECK24 Vergleichsportal für Krankenversicherungen GmbH, a CHECK24 Vergleichsportal für Vorsorgeversicherungen GmbH és a CHECK24 Vergleichsportal für Versicherungsprodukte GmbH képviseletében A. Bauer Rechtsanwalt,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: E. Manzo avvocato dello Stato,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Kienapfel és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12‑i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 21. o.) 4. cikke c) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a HUK‑COBURG Haftpflicht‑Unterstützungs‑Kasse kraftfahrender Beamter Deutschlands a.G. in Coburg (a továbbiakban: HUK‑Coburg) és a Check24 Vergleichsportal GmbH és társai (a továbbiakban együtt: Check24) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya egy, az utóbbiak által üzemeltetett internetes oldalon, osztályozás alapján működő online összehasonlító rendszer megszüntetése iránti kérelem.

3

A 2006/114 irányelv 1. cikke értelmében:

„Ezen irányelv célja, hogy a kereskedőket megvédje a megtévesztő reklámmal és annak tisztességtelen következményeivel szemben, valamint hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett az összehasonlító reklám megengedett.”

4

Ezen irányelv 2. cikkének c) pontja a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

[…]

5

Az említett irányelv 4. cikke előírja:

„Az összehasonlítás tekintetében az összehasonlító reklám a következő feltételek teljesülése esetén megengedett:

[…]

[…]

6

Ugyanezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a következőket mondja ki:

„A tagállamok a kereskedők és a versenytársak érdekében biztosítják a megtévesztő reklám leküzdésére és az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket.”

7

A 2004. július 3‑i Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvény, BGBl. 2004. I, 1414. o.) az alapügyre alkalmazandó változatában (a továbbiakban: UWG) a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Összehasonlító reklámnak minősül minden olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi valamely versenytársat, illetve a versenytárs által kínált árut vagy szolgáltatást.

(2)   Tisztességtelenül jár el az, aki összehasonlító reklámot alkalmaz […], amennyiben az összehasonlítás:

[…]

[…]”

8

A HUK‑Coburg egy nagy német biztosítói csoport anyavállalata, amelynek leányvállalatai különböző ágazatokban, többek között a gépjármű‑biztosítás területén kínálnak biztosításokat.

9

A Check24 a német jog szerint alapított társaságok csoportja, amely online összehasonlító szolgáltatást nyújtó internetes oldalt üzemeltet, amely ezen oldal felhasználói számára ingyenes lehetőséget biztosít különböző termékek, köztük biztosítási ajánlatok összehasonlítására. Ezt az összehasonlítást számos kritérium – többek között az ár – alapján, a különböző biztosítási ajánlatokhoz rendelt osztályzatok (a továbbiakban: osztályzatok) segítségével végzik el. Ez az internetes oldal arra is lehetőséget kínál, hogy esetlegesen szerződéseket kössenek e termékek szolgáltatóival.

10

A különböző biztosítási ágazatok ajánlatai összehasonlításának a bemutatását alapvetően azonos séma szerint alakították ki. A szerződőre és a kívánt termékre vonatkozó meghatározott, részben kötelezően kitöltendő, részben opcionális referenciaadatok megadása után az oldal felhasználója egy találati oldalt kap. Ez az oldal a különböző biztosítók biztosítási ajánlatainak listáját, valamint az azokra vonatkozó, lényegesnek ítélt információk rövid bemutatását, így a biztosító nevét, az adott ajánlat díját, de címszavakban a díjtarifa részleteit is, tartalmazza. Ezenkívül az összehasonlítás tárgyát képező biztosító neve alatt egy kék keretes mezőben egy kifejezetten ekként megjelölt „osztályzat” látható. Ez az osztályzat egy 1,0‑től 4,0‑ig terjedő számérték, amelyet az adott biztosítónak ítélt „jeles”, „jó”, „közepes” vagy „elégséges” megjegyzés kísér. E listát egy – túlnyomórészt – „ár‑érték arány alapján ajánlott” megjelölésű ajánlat vezeti, amelyet másodikként egy „ajánlott szolgáltatás” megjelölésű ajánlat követ.

11

A további ajánlatok rangsora főszabály szerint a díj emelkedő sorrendjében történik, de az ügyfélnek lehetősége van arra is, hogy a megfelelő gombokra kattintva eltérő sorrendet kapjon, például az érintett biztosítók betűrendbe sorolt nevei, az osztályzatok csökkenő sorrendben, valamint az ügyfelek értékelései, a legjobbtól a legkevésbé jó felé haladva. Ezenfelül, ha a felhasználó számítógépes egér kurzorával megérinti a díjtarifa‑osztályzatot tartalmazó mezőt, minden találati oldalon egy felugró ablak nyílik meg az ezen osztályzatra vonatkozó alapvető információkkal.

12

Az említett osztályzat egy pontrendszeren alapul: a pontokat egy bizonyos maximális pontszámig különböző „osztályozási paraméterek” alapján adják, amelyek összeadva adják ki az összpontszámot. Ezen osztályozási paraméterek és az elérhető összpontszám a biztosítási ágazatok függvényében eltérőek. Az említett osztályozási paramétereket eltérő kritériumok, illetve kategóriák szerint foglalják össze, az adott biztosítási ágazat függvényében, és azokat zöld vagy sárga pipa, illetve piros kereszt jelöli. E felbukkanó ablak alján az szerepel, hogy e szimbólumok „nagyon jó”, „átlagos”, illetve „átlag alatti/nem biztosított” jelentéssel bírnak.

13

A HUK‑Coburg 2020‑ban e körülmények között indított eljárást a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) előtt a Check24 ellen, többek között azt állítva, hogy gépjármű‑biztosítás tekintetében a szóban forgó internetes oldalon, osztályzatok segítségével kínált összehasonlítások ellentétesek az UWG 6. §‑a (2) bekezdésének 2. pontjával. E bíróság 2020. április 22‑i ítéletében helybenhagyta ezt az érvelést, amelynek következtében a Check24 módosította ezt az internetes oldalt a gépjármű‑biztosítási termékek tekintetében, és az osztályzatokra vonatkozó kiegészítő információkat bocsátott az érintett fogyasztók rendelkezésére. Ezt követően a Check24 más biztosítási termékek tekintetében is hasonló módosításokat hajtott végre.

14

2020. november 26‑án a HUK‑Coburg keresetet indított az említett bíróság előtt a Check24 Vergleichsportal, az említett internetes oldalnak a fogyasztók rendelkezésére bocsátásáért felelős társaság ellen. A HUK‑Coburg kérelmére ugyanezen bíróság 2021. március 22‑i végzésével visszautalta az ügyet a Landgericht München I (müncheni I. sz. regionális bíróság, Németország) elé, amely a kérdést előterjesztő bíróság. A HUK‑Coburg a jogsértés megszüntetésére való kötelezés és kártérítés iránti kérelmet nyújtott be a jogsértés konkrét formáira, jelesül az osztályzatoknak önmagukban a találati oldalakon való megjelenítése, illetve azoknak a kapcsolódó információkkal együtt a felugró ablakok segítségével való megjelenítésére vonatkozólag is. A HUK‑Coburg e tekintetben arra hivatkozott, hogy az ilyen osztályzatok a nemzeti jog értelmében tiltott összehasonlító reklámnak minősülnek, mivel azokat olyan értékítéleteknek kell tekinteni, amelyek nem képezhetik összehasonlító reklám tárgyát, mivel hamis objektivitást tükröznek, és a fogyasztó számára rendkívül megtévesztők lehetnek.

15

2021. szeptember 20‑án a HUK‑Coburg e keresetet kiterjesztette a Check24‑re. A HUK‑Coburg különösen azt kérte, hogy a CHECK24 Vergleichsportal für Sachversicherungen GmbH hagyjon fel az áruk és az ügyfelek által adott értékelések alapján osztályozott ingatlanbiztosítási és jogvédelmi biztosítási ajánlatok bemutatásával.

16

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az a kérdés, hogy az UWG 6. §‑a (2) bekezdésének 2. pontja általános jelleggel tiltja‑e az előtte folyamatban lévő jogvitában szereplőhöz hasonló, osztályzatok segítségével történő összehasonlítást, a 2006/114 irányelv 4. cikke c) pontjának értelmezésétől függ.

17

E bíróság mindenekelőtt úgy véli, hogy az osztályzat egy szám, amely önmagában nem nyújt a fogyasztó számára az összehasonlított termékre vonatkozó, ahhoz kellően jelentős információt, hogy vásárlási döntést eredményezzen, így ez az osztályzat nem minősül a termék 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontja értelmében vett jellemzőjének.

18

A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően megjegyzi, hogy a pontok vagy osztályzatok odaítélése szubjektív aktus, míg e rendelkezés kifejezetten tárgyilagos összehasonlítást követel meg. Álláspontja szerint ez a tárgyilagosság az ellenőrizhetőséggel párhuzamosan követelmény, tehát annak önálló, attól független jelentéssel kell bírnia.

19

Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 2006/114 irányelv főszabály szerint pozitívan, a verseny és a fogyasztóvédelmi politika szempontjából tekint az összehasonlító reklámra, és kizárólag arra irányul, hogy megvédje a fogyasztókat és a versenytársakat e reklám esetleges hátrányaival szemben. E körülmények között a 2006/114 irányelv 4. cikkének c) pontjában előírt feltételeket e bíróság szerint tágan kell értelmezni.

20

Végül az említett bíróság úgy véli, hogy az osztályozási vagy pontozási rendszer számos kritérium összevetését teszi lehetővé, és így segítséget jelenthet a fogyasztónak az összetett beszerzési ügyletek során.

21

E körülmények között a Landgericht München I (müncheni I. sz. regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a [2006/114] irányelv 4. cikkének c) pontját, hogy az e rendelkezés alapján megengedett összehasonlító reklám feltételei akkor is teljesülhetnek, ha az összehasonlítás osztályozási vagy pontozási rendszer segítségével történik?”

22

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk által bevezetett, a nemzeti bíróságok és a Bíróság közötti együttműködési eljárás keretében a Bíróságnak hasznos választ kell adnia a nemzeti bíróság számára, amely megkönnyíti az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntését. Ennek érdekében a Bíróságnak adott esetben át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. A Bíróság feladata ugyanis az uniós jog minden olyan rendelkezésének értelmezése, amelyre a nemzeti bíróságoknak az eléjük terjesztett jogviták eldöntése érdekében szükségük van, még akkor is, ha e bíróságok az általuk feltett kérdésekben nem jelölik meg kifejezetten ezeket a rendelkezéseket. (2019. november 7‑iK. H. K. [Ideiglenes számlazárolás] ítélet, C‑555/18, EU:C:2019:937, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23

Következésképpen, még ha a feltett kérdés formailag elsősorban a 2006/114 rendelet 4. cikke c) pontjának az értelmezésére, közelebbről arra a kérdésre vonatkozik is, hogy a megengedett összehasonlító reklám feltételei akkor is teljesülhetnek‑e, ha az összehasonlítás osztályozási vagy pontozási rendszer segítségével történik, e körülmény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság az uniós jog valamennyi olyan értelmezési szempontját megadja, amelyek az alapügy elbírálásához hasznosak lehetnek. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az említett jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése az alapeljárás tárgyára figyelemmel szükséges (lásd analógia útján: 2019. november 7‑iK. H. K. [Ideiglenes számlazárolás] ítélet, C‑555/18, EU:C:2019:937, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnő tényezőkre tekintettel meg kell vizsgálni, hogy egy vállalkozás által nyújtott, biztosítási termékek online összehasonlítására irányuló szolgáltatás a 2006/114 irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett „összehasonlító reklámnak” tekinthető‑e, és adott esetben azt, hogy a reklám ilyen formája megfelel‑e a megengedhetőség ezen irányelvben meghatározott kritériumainak.

25

E 2. cikk c) pontja úgy határozza meg az „összehasonlító reklám” fogalmát, mint „minden olyan reklám, amely közvetlenül vagy közvetve felismerhetővé tesz valamely versenytársat, vagy a versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat”.

26

E tekintetben a Bíróság már pontosította, hogy az összehasonlító reklám fogalmának meghatározott eleme a hirdető versenytársának, illetve az e versenytárs által kínált termékeknek vagy szolgáltatásoknak a felismerhetővé tétele (2007. április 19‑iDe Landtsheer Emmanuel ítélet, C‑381/05, EU:C:2007:230, 27. pont; 2010. november 18‑iLidl ítélet, C‑159/09, EU:C:2010:696, 30. pont).

27

Következésképpen, amint azt az Európai Bizottság helyesen kiemelte, a jelen ügyben tehát meghatározó az a kérdés, hogy egy, a biztosítási termékek online összehasonlítására irányuló szolgáltatásokat nyújtó vállalatcsoport valamely biztosítási csoport „versenytársának” minősíthető‑e 2006/114 irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében.

28

Ebből következik, hogy a reklámozónak, vagyis a Check24‑nek a HUK‑Coburg versenytársának kell lennie ahhoz, hogy a vitatott gyakorlatot e 2. cikk c) pontja értelmében vett összehasonlító reklámnak lehessen tekinteni, és hogy e gyakorlat ekként ezen irányelv hatálya alá tartozzon, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

29

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy sem e rendelkezés, sem az említett irányelv más rendelkezése nem tartalmazza a „versenytárs” fogalmának meghatározását.

30

A „versenytárs” e fogalmát illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már pontosította, hogy az összehasonlító reklám fogalma által érintett „versenytársi” minőség per definitionem az általuk a piacon kínált termékek vagy szolgáltatások helyettesíthetőségét jelenti (2007. április 19‑iDe Landtsheer Emmanuel ítélet, C‑381/05, EU:C:2007:230, 28. pont; 2010. november 18‑iLidl ítélet, C‑159/09, EU:C:2010:696, 30. pont).

31

Ezért teszi függővé a 2006/114 irányelv 4. cikkének b) pontja az összehasonlító reklám megengedhetőségét attól a feltételtől, hogy az azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat vagy szolgáltatásokat hasonlítson össze (lásd ebben az értelemben: 2007. április 19‑iDe Landtsheer Emmanuel ítélet, C‑381/05, EU:C:2007:230, 29. pont).

32

Egyébiránt, amint azt a Bíróság már kimondta, abból a tényből következően, hogy az áruk bizonyos mértékig alkalmasak azonos szükségletek kielégítésére, megállapítható e szükségletek egymással való bizonyos mértékű helyettesíthetősége (2007. április 19‑iDe Landtsheer Emmanuel ítélet, C‑381/05, EU:C:2007:230, 30. pont; 2010. november 18‑iLidl ítélet, C‑159/09, EU:C:2010:696, 32. pont).

33

Végezetül, a helyettesíthetőség mértékének konkrét megállapítása – amely a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik, és amelyet az irányelv célja és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által kialakított elvek alapján kell elvégezni – a szóban forgó vállalkozások által kínált termékskála legalább egy részére vonatkozó versenytársi viszony meglétére utaló szempontok vizsgálatát feltételezi (lásd ebben az értelemben: 2007. április 19‑iDe Landtsheer Emmanuel ítélet, C‑381/05, EU:C:2007:230, 33. pont).

34

A jelen ügyben a fenti megfontolásokra tekintettel a Check24 és a HUK‑Coburg közötti versenyhelyzet fennállása vizsgálatának, amelynek elvégzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata, az alapeljárás felei által kínált szolgáltatások esetlegesen helyettesíthető jellegének elemzésén kell alapulnia, és annak meghatározására kell irányulnia, hogy e vállalkozások ugyanazon a piacon működnek‑e.

35

E tekintetben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy míg a HUK‑Coburg különböző területeken nyújt biztosítási szolgáltatásokat ügyfeleinek, a Check24 maga nem nyújt ilyen szolgáltatásokat, hanem arra szorítkozik, hogy a biztosítótársaságok által kínált biztosítási szolgáltatások különböző formáit osztályozási vagy pontozási rendszer segítségével online összehasonlítsa, és adott esetben közvetítőként lehetőséget kínáljon az összehasonlított szolgáltatásokat nyújtó biztosítótársaságokkal való szerződéskötésre.

36

Így, mivel ezen ügyiratokból kitűnik, hogy a Check24 online összehasonlítást végez, és ő maga nem biztosítótársaság, nem nyújthat ilyen szolgáltatásokat, és nem is rendelkezhet ilyen szolgáltatásokkal, még akkor sem, ha egyszerű közvetítőként lehetővé teszi az ügyfelek és a biztosítási termékek szolgáltatói közötti szerződések megkötését.

37

Ennélfogva – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő további vizsgálatra is figyelemmel – úgy tűnik, hogy egy olyan biztosítási csoport, mint a HUK‑Coburg, és a biztosítási termékek online összehasonlítására irányuló szolgáltatásokat nyújtó olyan vállalatcsoport, mint a Check24, nem helyettesíthető szolgáltatásokat nyújt, és így különböző szolgáltatási piacokon működik.

38

Ebből az következik, hogy nem tartoznak a 2006/114 irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében vett „összehasonlító reklám” fogalmába a valamely vállalkozás által nyújtott olyan online biztosítási termékek összehasonlítására irányuló szolgáltatások, amelyek nem teszik felismerhetővé sem annak valamely versenytársát, sem pedig az ilyen versenytárs által kínált árukat vagy szolgáltatásokat.

39

A fenti megfontolások összességére tekintettel a kérdést előterjesztő bíróságnak azt a választ kell adni, hogy nem tartozik az „összehasonlító reklám” e rendelkezésben említett fogalma alá az olyan vállalkozás által nyújtott, áruk vagy szolgáltatások online összehasonlítására irányuló szolgáltatás, amely vállalkozás nem minősül az említett rendelkezés értelmében vett „versenytársnak”, vagyis amely maga nem kínálja az általa összehasonlított árukat vagy szolgáltatásokat, és amely következésképpen eltérő áruk vagy szolgáltatások piacán működik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha e vállalkozás közvetítőként jár el, és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy szerződéseket kössenek az érintett árukat vagy szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal, anélkül hogy ő maga ezen áruk vagy szolgáltatások piacán tevékenykedne.

40

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12‑i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének c) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

nem tartozik az „összehasonlító reklám” e rendelkezésben említett fogalma alá az olyan vállalkozás által nyújtott, áruk vagy szolgáltatások online összehasonlítására irányuló szolgáltatás, amely vállalkozás nem minősül az említett rendelkezés értelmében vett „versenytársnak”, vagyis amely maga nem kínálja az általa összehasonlított árukat vagy szolgáltatásokat, és amely következésképpen eltérő áruk vagy szolgáltatások piacán működik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha e vállalkozás közvetítőként jár el, és lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy szerződéseket kössenek az érintett árukat vagy szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal, anélkül hogy ő maga ezen áruk vagy szolgáltatások piacán tevékenykedne.