–

a Profit Europe NV képviseletében P. Diaz Gavier advocaat,

–

a Gosselin Forwarding Services NV képviseletében A. Poelmans advocaat,

–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens, J.‑C. Halleux és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben,

–

a spanyol kormány képviseletében J. Rodríguez de la Rúa Puig, meghatalmazotti minőségben,

–

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Rocchitta avvocato dello Stato,

–

az Európai Bizottság képviseletében P.‑J. Loewenthal és G. Luengo, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló értesítésről szóló, 2012. november 14‑i 1071/2012/EU bizottsági rendelet (HL 2012. L 318., 10. o.; a továbbiakban: ideiglenes rendelet) és a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló, 2013. május 13‑i 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 129., 1. o.; a továbbiakban: végleges rendelet) (a továbbiakban együttesen: dömpingellenes rendeletek) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyrészről az Openbaar Ministerie (ügyészség, Belgium) és a Federale Overheidsdienst Financiën (szövetségi adóhivatal, Belgium), másrészről a Profit Europe NV és a Gosselin Forwarding Services NV (korábban Crosstainer NV; a továbbiakban: Gosselin) között különösen az e társaságoknak a Kínából származó gömbgrafitos öntöttvasból készült, menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatala során elkövetett több állítólagos vámjogszabálysértésért fennálló büntetőjogi felelőssége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 20. cikkének (1)–(3) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Vámtartozás keletkezésekor a jog szerint fizetendő vám az Európai Közösségek Vámtarifáján alapul.

(2)   Az áruforgalommal kapcsolatos különleges tárgykörökre vonatkozó közösségi rendelkezések által előírt egyéb intézkedéseket, adott esetben, ezen áruk vámtarifa‑besorolásának megfelelően kell alkalmazni.

(3)   Az Európai Közösségek Vámtarifája magában foglalja:

[…]

(6)   Az áru tarifális besorolása, a hatályban lévő szabályoknak megfelelően, az alábbiak meghatározása:

és amely alá a fent említett áruk besorolandók.”

4

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 287., 90. o.), amely 287. cikkének megfelelően 2013. október 30‑án lépett hatályba, hatályon kívül helyezte a Közösségi Vámkódexet. Ugyanakkor rendelkezéseinek nagy része, különösen az 57. cikk, amely lényegében megfelel a Közösségi Vámkódex 20. cikkének, a 288. cikkének (2) bekezdése értelmében csak 2016. május 1‑jétől vált alkalmazhatóvá.

5

Az Európai Unióba behozott áruk tarifális besorolását a 2013. október 4‑i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2013. L 290., 1. o.; helyesbítés: HL 2014. L 100., 13. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) szabályozza.

6

A KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló, Brüsszelben 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezmény (kihirdette: a 42/1991 (III. 8.) kormányrendelet) hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A 2658/87 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint a KN átveszi a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

7

A KN második része tartalmazza a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” című XV. áruosztályt, amely a KN 72–83. árucsoportokat foglalja magában. A KN 7301–7326 vámtarifaszámok a „Vas‑ vagy acéláruk” megnevezésű 73. árucsoportba tartoznak.

8

A 7307 vámtarifaszám felépítése a következő:

9

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság elfogadja az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázó megjegyzéseit (a továbbiakban: a KN magyarázó megjegyzései).

10

A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. május 6‑án közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o.) a 730711 10–7307 07 11 90 vámtarifaalszámokra vonatkozóan a következőket említik:

„A »nem temperöntvény« kifejezésbe beletartozik a lemezgrafitos öntöttvas is.

Ide tartoznak az öntöttvas csőszerelvények, mint a könyökdarab, csőív, karmantyú, csőcsatlakozó, csőkarima, T‑csőidom és csőkötés. Öntöttvas vagy acélcsövekhez csatlakoztatják csavarozással, kontakt vagy mechanikus rögzítés útján.”

11

A KN 73071910 vámtarifaalszámhoz fűzött magyarázó megjegyzések értelmében:

„A temperöntvény közbülső termék a lemezgrafitos vas (szürkevas) és az öntött acél között. Könnyen önthető, és megfelelő hőkezelés után kemény és jól kovácsolható. A hőkezelés alatt a széntartalma részben eltűnik vagy más formájúvá alakul; végül gömbszemcsék alakjában válik ki, melyek nem gyengítik oly mértékben a fémes kötést, mint a grafitlemezek a szürkevasban.

Ha a széntartalom 2 tömegszázalék vagy az alatti, a terméket öntöttacélnak kell tekinteni és a 73071990 alszám alá kell osztályozni (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontját).

A temperöntvény kifejezésbe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is.

[…]”

12

A KN‑nek az Európai Unió Hivatalos Lapjában2019. január 4‑én közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2019. C 2., 2. o.) a 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően egyrészt törölték a KN 73071910 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés harmadik bekezdését. Másrészt a 73071990 vámtarifaalszámra vonatkozó új magyarázó megjegyzést illesztettek be, pontosítva, hogy az immár magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket.

13

A 2658/87 rendelet 2. cikke előírja:

„A Bizottság létrehozza az [Európai Unió] integrált vámtarifáját (a továbbiakban: Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy ‑kivitelre vonatkozó egyéb [uniós] politikák követelményeinek.

Ez a vámtarifa a [KN‑en] alapszik, és tartalmazza:

[…]”

14

Az e rendelet 2. cikkében előírt uniós intézkedéseknek megfelelően a rendelet II. mellékletének 5. pontjában szerepelnek többek között a dömpingellenes vámok.

15

A 7307191010 Taric‑kódot a menetelt temperöntvény csőszerelvényekre és ‑illesztésekre kellett alkalmazni.

16

A dömpingellenes intézkedések Európai Unió általi alkalmazását szabályozó, az alapeljárás tényállásának időpontjában hatályos rendelkezések az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendeletben (HL 2009. L 343., 51. o.; a továbbiakban: alaprendelet) találhatóak.

17

E rendelet „Alapelvek” című 1. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Dömpingellenes vám vethető ki minden olyan dömpingelt termékre, amelynek az [Unióban] történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz.

(2)   Egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha az [Unióba] irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított összehasonlítható ára.

[…]

(4)   E rendelet alkalmazásában a »hasonló termék« kifejezés az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik.”

18

Az említett rendelet 9. cikke (4) bekezdésének szövege a következő:

„Ha a végkövetkeztetésként megállapított tények dömpingre és az ezzel okozott kárra utalnak, és ha az [Unió] érdekei a 21. cikknek megfelelően beavatkozást kívánnak meg, a Tanács végleges dömpingellenes vámot vet ki, a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslata alapján. A javaslatot a Tanács elfogadja, hacsak a javaslatnak a Bizottság által történt benyújtását követő egy hónapon belül egyszerű többséggel a javaslat elutasítása mellett nem dönt. Ha átmeneti vámok vannak hatályban, a végleges intézkedésre vonatkozó javaslatot ezek lejárta előtt legkésőbb egy hónappal kell beterjeszteni. A dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg a megállapított dömpingkülönbözetet, de a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen alacsonyabb összegű vám is elegendő a[z uniós] gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.”

19

Az alaprendelet „Általános rendelkezések” címet viselő 14. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vámokat rendelettel kell kivetni, beszedésükről, az ilyen vámokat kivető rendelet által meghatározott formában, összegben és egyéb kritériumok szerint, a tagállamok gondoskodnak. Az ilyen vámokat az importárukra kivetett rendes vámoktól, adóktól és egyéb terhektől függetlenül kell beszedni. […]

(2)   Az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vámokat megállapító rendeleteket és a kötelezettségvállalásokat elfogadó vagy a vizsgálatok, illetve eljárások megszüntetéséről szóló rendeleteket és határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Ezek a rendeletek vagy határozatok, a bizalmas információk védelmének megfelelő figyelembevételével, tartalmazzák különösen az érintett exportőrök nevét, ha lehetséges, vagy az érintett országok nevét, a termék leírását és a dömping, valamint a kár meghatározása szempontjából lényeges tények és szempontok összefoglalását. […]”

20

Az ideiglenes rendeletnek az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó B. részében az „Érintett termék” cím alatt szereplő (16) preambulumbekezdés kimondja:

„Az érintett terméket az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint azon menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések […] alkotják, amelyek jelenleg az ex73071910 KN‑kód alá tartoznak.”

21

E rendelet ugyanezen B. részének „Hasonló termék” című (28) preambulumbekezdése értelmében:

„Az egyik tagállam hatóságai azt a tényt emelték ki, hogy a [KN] magyarázata szerint a »temper‑« kifejezés magában foglalja a (duktil öntöttvassal megegyező) gömbgrafitos öntöttvasat is. Ugyan egyik érdekelt fél sem jelentette, hogy a vizsgálati időszakban duktil öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényt értékesített volna, ezt a lehetőséget bizonyítékok támasztják alá. Mivel ezek a szerelvények ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a vizsgált menetelt temperöntvény csőszerelvények, helyénvalónak tekinthető az a megállapítás, hogy a duktil öntöttvasból készült termékek az eljárás és az intézkedések hatálya alá tartoznak.”

22

Az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„A jelenleg az ex73071910 KN‑kód (TARIC‑kód 7307191010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.”

23

A végleges rendelet (13) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„Az érintett, illetve a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában a[z ideiglenes] rendelet (17)–(21) és (23)–(28) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.”

24

A végleges rendelet 1. cikke (1) bekezdésének eredeti változata szerint:

„Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a jelenleg az ex73071910 KN‑kód (7307191010 TARIC‑kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból […] és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések […] behozatalára.”

25

A 430/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. február 14‑i (EU) 2019/262 végrehajtási rendelet (HL 2019. L 44., 6. o.) (2)–(5) preambulumbekezdése így rendelkezik:

26

A 2019/262 végrehajtási rendelet 1. cikke értelmében:

„A [végleges] rendelet a következőképpen módosul:

27

A 2019/262 végrehajtási rendelet – 2. cikkének megfelelően – 2019. február 16‑án lépett hatályba.

28

A gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényekre és ‑illesztésekre vonatkozó új 7307199010 kóddal egészítették ki a TARIC 7307 vámtarifaszámát. E kódot azonban később törölték.

29

A Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2019. július 24‑i (EU) 2019/1259 végrehajtási rendelet (HL 2019. L 197., 2. o.) (7) preambulumbekezdése így rendelkezik:

„2018. július 12‑én az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a gömbgrafitos öntöttvas (más néven alakítható öntöttvas) szerelvények nem felelnek meg a KN 73071910 vámtarifaalszám alatt meghatározott temperöntvény fogalmának. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a gömbgrafitos öntöttvas szerelvényeket a KN 73071990 kiegészítő vámtarifaalszám alá kell besorolni (mint más, vasból készült árucikkeket). 2019. február 14‑én az Európai Bizottság kihirdette a [2019/262 végrehajtási] rendeletet, amely módosította a TARIC‑kódokra történt hivatkozásokat, hogy összhangba hozza azokat a Bíróság következtetéseivel. Mivel a dömpingellenes intézkedéseket a termékmeghatározás alapján vezetik be a tarifális besorolástól függetlenül, e módosítás semmilyen hatást nem gyakorolt a jelenlegi intézkedések termékkörére.”

30

A gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvények és ‑illesztések belga importőrét, a Profit Europe‑ot, valamint a vámáru‑nyilatkozattal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó belga társaságot, a Gosselint azzal vádolják, hogy több vámjogszabálysértést követtek el az ilyen csőszerelvények és ‑illesztések Kínából történő behozatala során.

31

Különösen azzal vádolják őket, hogy a 2012. november 19. és 2015. június 30. között Kínából végzett egyes behozatalok során kivonták magukat 651954,11 euró összegű dömpingellenes vám megfizetése alól azzal, hogy a szóban forgó csőszerelvényeket és ‑illesztéseket téves vámtarifakód alatt jelentették be, és tévesen jelölték meg.

32

A Profit Europe behozatali nyilatkozatait illetően a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy kezdetben, 2012. november 19‑ig a szóban forgó gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések mindegyikét minden alkalommal temperöntvényből előállítottként jelentették be (KN 73071910 vámtarifaalszám). Ezt követően a 2012. december 19. és 2014. október 27. közötti időszakban az ilyen csőszerelvényeket és ‑illesztéseket 71 alkalommal a KN temperöntvény csőszerelvényekre vonatkozó 73071910 vámtarifaalszáma alatt, nyolcszor pedig a nyomás alatt álló rendszerekben használt csövekre vonatkozó KN 73071110 vámtarifaalszám alatt jelentették be. Végül 2014. október 28‑től a Profit Europe és a Gosselin minden alkalommal úgy jelentette be a szóban forgó csőszerelvényeket és ‑illesztéseket, hogy azok kizárólag a 73071110 vámtarifaalszám alá tartoznak.

33

A végleges rendeletben „jelenleg az ex73071910 KN‑kód (7307191010 TARIC‑kód) alá tartozó” árukként jellemezték a fenti árukat, és azokra 57,8%‑os dömpingellenes értékvámtételt vettek ki a Kínából származó behozatal, és 15,5%‑os dömpingellenes értékvámtételt a Thaiföldről származó behozatal tekintetében.

34

Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy a dömpingellenes vámok alkalmazásának időszakában valamennyi alkatrészt, csőszerelvényt és ‑illesztést menet nélküliként jelentettek be, miközben hat behozott árutípus ténylegesen menettel rendelkezett, és ezért a dömpingellenes vám hatálya alá tartozott.

35

2014 márciusában a Profit Europe több, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelmet nyújtott be a Centrale Administratie der Douane en Accijnzenhez (vám és jövedékiadó‑ügyi főigazgatóság, Belgium; a továbbiakban: vámhatóság) az alapügyben szóban forgó gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések tarifális besorolására vonatkozóan.

36

2014. március 14‑én a vámhatóság hat kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott ki, amelyek említették a 7307111100 vámtarifaalszámot (menetelt nem temperöntvény csőszerelvények).

37

2015. március 30‑i határozatával a vámhatóság 20 kötelező érvényű tarifális felvilágosítást adott ki, megjelölve a 7307191000 vámtarifaalszámot (menetelt temperöntvény csőszerelvények), vagy a 7307191090 vámtarifaalszámot (nem menetelt temperöntvény csőszerelvények).

38

2015. április 9‑i határozatával a vámhatóság visszavonta a 2014. március 14‑én kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosításokat, és az általuk érintett termékeket a KN 73071910 vámtarifaalszám alá sorolta be, helyes árukódként a 73071910 vámtarifaszámot és a 7307191090 TARIC‑kódot („nem menetelt temperöntvény csőszerelvények”) megjelölve.

39

E két határozat a KN 73071910 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésére hivatkozott, amely szerint a „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is, valamint a Vámkódexbizottság 2014. szeptember 30. és október 3. között tartott 140. ülésének következtetéseire, amelyek lényegében megerősítik e kifejezés tág értelmezését.

40

Mivel az említett határozatokkal szembeni közigazgatási jogorvoslati kérelmei eredménytelenek maradtak, a Profit Europe 2016. május 10‑én keresetet indított a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság, Belgium) előtt mindkét fenti határozattal szemben.

41

Egyébiránt 2017. február 24‑én a Profit Europe és a Gosselin ellen büntetőeljárást indítottak a Rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, antwerpeni részleg, Belgium) előtt többek között a téves tarifális kóddal és téves megjelöléssel tett nyilatkozattal kapcsolatban.

42

Míg ez az eljárás folyamatban volt, a Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (holland nyelvű brüsszeli elsőfokú bíróság) 2017. június 16‑i két határozatával előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordult a 2018. július 12‑iProfit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) alapjául szolgáló két ügyben.

43

Ebben az ítéletében a Bíróság megállapította, hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket a KN 73071990 vámtarifaalszáma („más öntöttvas, vagy öntött acél csőszerelvények”) alá kell besorolni, ami lényegében azt jelenti, hogy mind a Profit Europe, mind a belga állam által végzett besorolás téves volt.

44

A 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően a két ügyben közös indítványt terjesztettek elő a Rechtbank van eerste aanleg Brussel (brüsszeli elsőfokú bíróság) előtt, amely szerint a belga állam ezekben az eljárásokban már nem tartotta fenn az álláspontját, és a Profit Europe‑nak mindkét ügyben perköltségtérítést állapítottak meg.

45

Ezzel szemben 2019. március 28‑i ítéletével a Rechtbank van eerste aanleg Antwerpen, afdeling Antwerpen (antwerpeni elsőfokú bíróság, Antwerpen, antwerpeni részleg) egyrészt felmentette a Profit Europe‑ot és a Gosselint a téves vámkóddal és téves megjelöléssel tett nyilatkozattal kapcsolatban, másrészt pedig a vámhatóság adókövetelését elfogadhatónak, de megalapozatlannak nyilvánította.

46

Az ügyészség és a szövetségi adóhivatal) 2019. április 16‑án fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság, Belgium) előtt.

47

E bíróság rámutat egyrészt arra, hogy a Bíróság 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletét (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően módosították a KN 73071910 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzését, és törölték belőle a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket. Másrészt a 73071990 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzés értelmében az alszám immár magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket és ‑illesztéseket.

48

Másrészt e bíróság rámutat, hogy a végleges rendelet 1. cikkének (1) bekezdését a 2019/262 végrehajtási rendelet úgy módosította, hogy az érintett behozatalok immár a „jelenleg az ex73071910 (7307191010 TARIC‑kód) és ex73071990 TARIC‑kód (7307199010 TARIC‑kód) KN‑kódok alá tartozó menetelt temperöntvény és gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények[re] és ‑illesztések[re] […]” vonatkoznak.

49

Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolat áll fenn az ezen ítéletnek a vámokra vonatkozó iránymutatásai, valamint az ideiglenes és végleges rendelet azon változatának a dömpingellenes vámokra vonatkozó értelmezése között, amely az utóbbi rendelet 2019. évi módosítását megelőzően volt alkalmazandó. Mivel ugyanis a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a gömbgrafitos öntöttvas nem tartozik a KN 73071910 vámtarifaalszáma alá, felmerül a kérdés, hogy az érintett, kifejezetten erre a vámtarifaalszámra vonatkozó rendeletek alkalmazhatóak‑e mégis a gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára.

50

E körülmények között a Hof van beroep te Antwerpen (antwerpeni fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Vonatkoznak‑e a[z ideiglenes] rendelet és a [végleges] rendelet szerinti dömpingellenes vámok a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre, mivel az Európai Unió Bírósága azt állapította meg a 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletben (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564), hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények nem temperöntvény csőszerelvényeknek minősülnek, [és] hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket másik vámtarifaalszám alá kell besorolni, mint a temperöntvény csőszerelvényeket?”

51

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az ideiglenes rendeletnek és a végleges rendeletnek a 2019/262 végrehajtási rendelettel bevezetett módosításokat megelőző változatát úgy kell‑e értelmezni, hogy az e rendeletekkel kivetett ideiglenes és végleges dömpingellenes vámokat alkalmazni kell a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre.

52

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a dömpingellenes vámokat rendelettel kell kivetni, beszedésükről az ilyen vámokat kivető rendelet által meghatározott formában, összegben és egyéb kritériumok szerint, a tagállamok gondoskodnak.

53

Továbbá, különösen az alaprendelet 1. cikkéből és 9. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy csak a dömpingellenes vizsgálattal érintett termékekre lehet dömpingellenes intézkedéseket kivetni, amennyiben megállapították, hogy a szóban forgó termékeket a dömpingellenes vizsgálattal érintett hasonló termékek áránál alacsonyabb áron exportálták az Unióba (2013. április 18‑iSteinel Vertrieb ítélet, C‑595/11, EU:C:2013:251, 38. pont).

54

Az alaprendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően az átmeneti vagy végleges dömpingellenes vámokat kivető rendeletnek többek között tartalmaznia kell a termék leírását.

55

Ezenkívül a dömpingellenes rendeletek rendelkezései – azon termékek meghatározása céljából, amelyekre dömpingellenes vámot kívánnak kivetni – e termékeket többek között a KN azon vámtarifaalszámai alapján írják le, amelyekhez e termékek tartoznak. Az ilyen utalás azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a dömpingellenes szabályozás által érintett termékek pontos meghatározását, amennyiben ezeknek az alszámoknak a szövege nem eléggé pontos. Ezért a dömpingellenes rendelet rendelkező részének szövege a vámköteles termékeket további megkülönböztető ismérvek használatával nevezi meg. Azonban valamely termék csak akkor lesz vámköteles, ha az a dömpingellenes rendeletben említett KN‑vámtarifaalszám alá tartozik, és egyúttal rendelkezik az érintett termék valamennyi jellemzőjével, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia (2013. április 18‑iSteinel Vertrieb ítélet, C‑595/11, EU:C:2013:251, 31. pont).

56

Azonban a termék valamely vámtarifaszám alá történő esetleges besorolása nem jár automatikusan azzal, hogy e termékre az említett rendelkezés alapján dömpingellenes vámot vetnek ki (lásd ebben az értelemben: 2013. április 18‑iSteinel Vertrieb ítélet, C‑595/11, EU:C:2013:251, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

57

Az új terméktípusokat illetően tehát azt is meg kell vizsgálni, hogy a termékek ugyanolyan műszaki és fizikai jellemzőkkel bírnak‑e, alapvető végfelhasználásuk megegyezik‑e, és ugyanolyan ár‑érték aránnyal rendelkeznek‑e, mint a szóban forgó dömpingellenes rendeletek hatálya alá tartozó termékek. E tekintetben vizsgálni kell e termékek felcserélhetőségét és a közöttük fennálló versenyt is (lásd ebben az értelemben: 2013. április 18‑iSteinel Vertrieb ítélet, C‑595/11, EU:C:2013:251, 44. pont).

58

Ugyanis a dömpingellenes rendelkezések olyan értelmezése, amely kiterjesztené ezen intézkedések alkalmazását olyan új típusú termékekre, amelyek ugyan ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel bírnak és ugyanazon KN vámtarifaalszám alá tartoznak, mint az említett rendeletekben említettek, de különböző termékek azon az alapon, hogy további jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket az említett rendeletek nem határoznak meg, összeegyeztethetetlen az alaprendelet céljával és rendszerével (lásd analógia útján: 2013. április 18‑iSteinel Vertrieb ítélet, C‑595/11, EU:C:2013:251, 43. pont; 2020. október 15‑iLinas Agro ítélet, C‑117/19, EU:C:2020:833, 46. pont).

59

Egyébiránt az alapeljárásban szóban forgó ideiglenes és végleges rendelet hatályának az e rendeletekkel érintett termékekre tekintettel történő meghatározása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2019. június 20‑iExxonMobil Production Deutschland ítélet, C‑682/17, EU:C:2019:518, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2019. szeptember 12‑iBizottság kontra Kolachi Raj Industrial ítélet, C‑709/17 P, EU:C:2019:717, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60

Ami az ideiglenes és a végleges rendeletnek az alapeljárás tényállására alkalmazandó változatát illeti, egyrészt mind címükből, mind pedig mindkettő 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy azok a Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkoznak. E rendeletek ezenkívül rámutattak arra, hogy az érintett termékek akkoriban a KN 73071910 vámtarifaalszáma, pontosabban a 7307191010 TARIC‑kód alá tartoztak, mivel ez utóbbi mindössze az előbbi kiegészítése egy alcsoport hozzáadásával, a Közösségi Vámkódex 20. cikke (6) bekezdése b) pontjának és a 2658/87 rendelet 2. cikke a) pontjának megfelelően.

61

Másrészt az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése kifejezetten kimondta, hogy a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények az e rendeletben előírt eljárás és intézkedések hatálya alá tartoznak, amennyiben a vizsgálat által érintett temperöntvény csőszerelvényekkel azonos alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek.

62

Ennélfogva az említett (28) preambulumbekezdés a gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvényeket „hasonló termékként” jelölte meg. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése szerint a „hasonló termék” az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában az a termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik.

63

E tekintetben a KN 73071110, 73071910 és 73071990 vámtarifaalszámainak különbségére az ideiglenes rendelet a jelen ítélet 55. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett kiegészítő megkülönböztető kritériumot írt elő, nevezetesen azt, hogy az alapügyben szóban forgó csőszerelvényeken és ‑illesztéseken menetvágás található, amelynek következtében a kétféle típusú öntöttvasból előállított csőszerelvények és ‑illesztések, amint az az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdéséből kitűnik, ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek.

64

Egyébiránt nem vitatott, hogy az ideiglenes és a végleges rendelet elfogadásának időpontjában a KN 73071910 vámtarifaalszámára vonatkozó magyarázó megjegyzés pontosította, hogy a „temperöntvény” kifejezés magában foglalja a gömbgrafitos öntöttvasat is. E tényt az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése is említi. Ezenkívül a végleges rendelet (13) preambulumbekezdése megerősítette az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdésében szereplőkövetkeztetéseket.

65

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az alapeljárásban szóban forgó ideiglenes és végleges rendelet rendelkező része kezdettől fogva vonatkozott a menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések, valamint a menetelt gömbgrafitos öntöttvas csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára.

66

Ezt a megállapítást mind a szövegösszefüggés, mind pedig a dömpingellenes rendeletek által követett célok alátámasztják.

67

Általánosságban emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes vám alkalmazása a dömpingmagatartásokból eredő tisztességtelen versennyel szembeni védelmi és megelőző jellegű intézkedés (lásd ebben az értelemben: 2000. október 3‑iIndustrie des poudres sphériques kontra Tanács ítélet, C‑458/98 P, EU:C:2000:531, 91. pont).

68

A dömpingellenes intézkedéseknek a KN szerinti tarifális besorolástól és a TARIC által alkotott közös vámtarifától való funkcionális függetlensége az alaprendelet 14. cikke (1) bekezdésének második mondatából is kitűnik, amely szerint a dömpingellenes vámokat a behozatalkor szokásosan fizetendő vámoktól, adóktól és egyéb terhektől függetlenül kell beszedni.

69

Ezenkívül e függetlenség a dömpingellenes vámok bevezetésére irányuló eljárás mint az Unión kívül letelepedett vállalkozások ellen irányuló kereskedelempolitikai intézkedés sajátos jellegének velejárója.

70

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a KN és a releváns TARIC‑kódok releváns vámtarifaalszámainak a dömpingellenes rendeletben történő leírása csupán jelzésértékű a dömpingellenes intézkedésekkel érintett termék meghatározása tekintetében.

71

A jelen ügyben ezt a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés (HL 2012. C 44., 33. o.) pontosította, amely szerint „[a]z állítás szerinti dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból Thaiföldről és Indonéziából […] származó, jelenleg az ex73071910 KN‑kód alá sorolt vizsgált termék”, jelezve, hogy „[e]z a KN‑kód csak tájékoztató jellegű”.

72

E tekintetben mind ezen értesítésben, mind az ideiglenes és a végleges rendeletben a „jelenleg” határozószó használatából kitűnik, hogy az uniós jogalkotó már fontolóra vette a tarifális besorolás későbbi módosításának lehetőségét.

73

Ez megfelel a Közösségi Vámkódex 20. cikke (1) és (2) bekezdésének is, amely az alapeljárás tényállására alkalmazandó. E rendelkezésből ugyanis egyrészt az következik, hogy vámtartozás keletkezése esetén a jogszabály szerint fizetendő vámok az uniós vámtarifán alapulnak. Másrészt az árukereskedelem keretében különös uniós rendelkezésekben megállapított egyéb intézkedéseket, vagyis az olyan nem tarifális intézkedéseket, mint a dömpingellenes vámok, csak „adott esetben”, ezen áruk tarifális besorolása alapján alkalmazzák.

74

Ebben az összefüggésben a Bíróság azon ítélete, amely – mint a 2018. július 12‑iProfit Europe ítélet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) esetében – kizárólag valamely terméknek a dömpingellenes rendeletben egyébként említett tarifális besorolására vonatkozik, önmagában nem lehet hatással e rendeletek hatályára.

75

Ami a végleges rendeletet a 2018. július 12‑iProfit Europe ítéletet (C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564) követően módosító 2019/262 végrehajtási rendeletet illeti, meg kell állapítani, hogy a végleges rendelet rendelkezéseinek az említett végrehajtási rendelettel bevezetett módosításai csak arra szolgáltak, hogy a KN‑ és TARIC‑kódokra való hivatkozásokat hozzáigazítsák a KN 73071110, 73071910 és 73071990 vámtarifaalszámainak megfelelő értelmezéséhez.

76

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az ideiglenes rendelet és a végleges rendelet a 2019/262 végrehajtási rendelettel bevezetett módosításokat megelőző változatában úgy értelmezendő, hogy az e rendeletekkel kivetett ideiglenes és végleges dömpingellenes vámokat alkalmazni kell a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre.

77

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló értesítésről szóló, 2012. november 14‑i 1071/2012/EU bizottsági rendeletet és a Kínai Népköztársaságból és a Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és ‑illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint Indonézia tekintetében az eljárás megszüntetéséről szóló, 2013. május 13‑i 430/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet – a 2019. február 14‑i (EU) 2019/262 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett módosításokat megelőző változatában – úgy kell értelmezni, hogy az említett rendeletekkel kivetett ideiglenes és végleges dömpingellenes vámokat alkalmazni kell a Kínából származó, gömbgrafitos öntöttvasból készült menetelt csőszerelvényekre és ‑illesztésekre.