<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C116202406660-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0666-24-202607690-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="3/09/2026 10:59:12" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="vLQDdIJVqkuUozvDPe2XIOyk0fLDDIVZU1YWAdOvTJy/Ovvh07YFZa29erGZLrSAat9lb5zJb86OHulniy/P8Wp4V3lsz5GgFLBFFgpl6mdymW886FVN79aNmcTXh1Wqp6H0irz0u9BBbSADx+FtLhcoaCpEi0b/qJONCNda2S0=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="1ce5b52f-a89b-4bf7-adff-096d98a295f2" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0666" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14-08-26 11:34:45" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-08-27T12:17:31Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="41af3831e99a42e9bad81b048afcb686" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0666" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 16‑i ítélet – C‑666/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Associació Catalana de Víctimes d’Organitzacions Terroristes (ACVOT)</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 16. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A terrorizmus elleni küzdelem – Az EUMSZ 83. cikk (1) bekezdése – (EU) 2017/541 irányelv – 3. cikk – Terrorista bűncselekmények – 4. cikk – Terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények – A 15. cikk (1) bekezdése – Hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók előírásának kötelezettsége – Hatékony érvényesülés – A jogbiztonság elve – Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – Az uniós jog elsőbbsége – A lojális együttműködés elve – A büntethetőség megszüntetését előíró nemzeti amnesztiatörvény – Olyan cselekmények, amelyek nem okoztak szándékosan súlyos emberi jogi jogsértéseket”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑666/24. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek országos bírósága, Spanyolország) a Bírósághoz 2024. szeptember 26‑án érkezett, 2024. szeptember 5‑i határozatával terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      EGB,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      EGC,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      GTA,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      SPG,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      QCR,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      ACB,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      JRS,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      RJDL,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      FJG,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      XBLL,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      DBA,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      CBE
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      ellen folytatott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      a Ministerio Fiscal,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      az Associació Catalana de Víctimes d’Organitzacions Terroristes (ACVOT),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      az Asociación de Víctimas del Terrorismo (AVT),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      az Asociación Dignidad y Justicia,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      az Asociación Española de la Guardia Civil (AEGC),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-1">
      az Asociación Unificada de la Guardia Civil (AUGC),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-1">
      a Partido político VOX
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      részvételével folyamatban lévő büntetőeljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-27" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (nagytanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      tagjai: K. Lenaerts elnök, T. von Danwitz (előadó) elnökhelyettes, F. Biltgen, K. Jürimäe, C. Lycourgos, M. Condinanzi és F. Schalin tanácselnökök, S. Rodin, E. Regan, N. Piçarra, A. Kumin, M. Gavalec, S. Gervasoni, N. Fenger és R. Frendo bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      főtanácsnok: D. Spielmann,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-1">
      hivatalvezető: E. Sartori tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. július 15‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">EGB képviseletében E. Pous Calvet abogada,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">EGC és GTA képviseletében J. Busquets Plaza abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">QCR képviseletében C. Perdiguero Garreta abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">JRS képviseletében X. Monge Profitós abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">FJG képviseletében A. Morales Hernández‑San Juan procurador és C. Martínez Mirón abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">RJDL képviseletében A. Checa abogado,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">XBLL képviseletében M. Vinyets Pages abogada,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">DBA és CBE képviseletében D.‑C. Herchhoren Alcolea és B. A. Matamoros Alexandrova abogados,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Ministerio Fiscal képviseletében M. Durántez Gil fiscal,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Associació Catalana de Víctimes d’Organitzacions Terroristes (ACVOT), az Asociación de Víctimas del Terrorismo (AVT), az Asociación Dignidad y Justicia, l’Asociación Española de la Guardia Civil (AEGC), az Asociación Unificada de la Guardia Civil (AUGC) és a Partido político VOX képviseletében J. I. Fuster‑Fabra Toapanta és J. M. Fuster‑Fabra Torrellas abogados,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a spanyol kormány képviseletében A. Gavela Llopis, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében C. Urraca Caviedes és M. Wasmeier, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. november 13‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-47" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem először is a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15‑i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2017. L 88., 6. o.; helyesbítés: HL 2018. L 91., 30. o.), másodszor az EUSZ 4. cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint az EUSZ 20. cikk (2) bekezdésének és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésének, harmadszor pedig az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 20. és 21. cikkében foglalt egyenlő bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, negyedszer pedig a bizalomvédelem, a jogbiztonság és az uniós jog elsőbbsége elvének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet az EGB, EGC, SPG, QCR, GTA, ACB, JRS, RJDL, FJG, XBLL, DBA és CBE ellen a Katalónia függetlenségét támogató mozgalommal összefüggésben elkövetett terrorista bűncselekmények miatt büntetőeljárás alá vont tizenkét személy ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUM‑Szerződés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 83. cikk (1) bekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-2">
      „Az Európai Parlament és [az Európai Unió] Tanács[a] rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-2">
      Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer‑kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-2">
      A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/541 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/541 irányelv (32), (35) és (39) preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-2">
      „(32) A tagállamoknak úgy kell végrehajtaniuk a terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem területével összefüggő erőfeszítéseiket, hogy koordinálják azokat, megosztják az információkat és a nemzeti megelőzési szakpolitikájuk keretében gyűjtött tapasztalataikat, valamint a saját igényeik, céljaik és képességeik figyelembevételével és a saját tapasztalataikra építve végrehajtják, vagy adott esetben aktualizálják nemzeti megelőzési szakpolitikájukat. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-3">
      (35) Ez az irányelv tiszteletben tartja az EUSZ 2. cikkében elismert elveket, tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és figyelembe veszi a különösen a Charta által elismert elveket, így a Charta II., III., V. és VI. címében foglaltakat […]. Ezt az irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani, figyelembe véve továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló[, Rómában, 1950. november 4‑én aláírt egyezményt (kihirdette: az 1993. évi XXXI. törvény; a továbbiakban: EJEE)], a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a nemzetközi jog szerint fennálló más emberi jogi kötelezettségeket.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-3">
      (39) Az ezen irányelv alapján elfogadott büntetőjogi intézkedések végrehajtásának arányosnak kell lennie a bűncselekmény jellegével és körülményeivel az elérni kívánt törvényes célok és azoknak a demokratikus társadalomban való szükségessége tekintetében, valamint ki kell zárnia az önkényesség, a rasszizmus és a megkülönböztetés bármely formáját.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Tárgy” című 1. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-3">
      „Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározása, és a terrorista bűncselekmények, a terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények, valamint a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények terén a szankciókat érintően, továbbá intézkedéseket határoz meg a terrorizmus áldozatainak védelmére és támogatására, valamint az áldozatoknak való segítségnyújtásra vonatkozóan.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Terrorista bűncselekmények” című 3. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-3">
      „(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy terrorista bűncselekményként határozzák meg a nemzeti jogban bűncselekményként meghatározott következő olyan szándékos cselekményeket, amelyek jellegük vagy összefüggéseik folytán komoly kárt okozhatnak egy államnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, amennyiben azokat a (2) bekezdésben felsorolt célok egyike véghezvitelének érdekében követik el:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-3">
      a) személy élete elleni támadás, amely halált okozhat;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-69" title="page-3">
      b) személy testi épsége elleni támadás;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-70" title="page-3">
      c) emberrablás vagy túszejtés;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-71" title="page-3">
      d) kormányzati létesítmény vagy közintézmény, közlekedési rendszer, infrastrukturális létesítmény – beleértve az informatikai rendszert is –, a kontinentális talapzaton rögzített építmény, illetve közterület vagy magántulajdon olyan súlyos megrongálása, amely alkalmas az emberi élet veszélyeztetésére vagy jelentős gazdasági veszteség előidézésére;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-72" title="page-4">
      e) légi jármű, vízi jármű vagy más tömegközlekedési, illetve áruszállító eszköz hatalomba kerítése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-4">
      f) robbanóanyag vagy fegyver – ideértve a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyvereket – előállítása, birtoklása, megszerzése, szállítása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-4">
      (2) Az (1) bekezdésben említett célok az alábbiak:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-76" title="page-4">
      a) a lakosság súlyos megfélemlítése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-77" title="page-4">
      b) egy kormány vagy egy nemzetközi szervezet jogellenes kényszerítése arra, hogy az valamilyen intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-78" title="page-4">
      c) egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálása vagy lerombolása.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv „Terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények” című 4. cikke ekként rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-4">
      „A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendőek legyenek az alábbi cselekmények:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-81" title="page-4">
      a) terrorista csoport irányítása;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-82" title="page-4">
      b) terrorista csoport tevékenységében való részvétel, beleértve információk vagy anyagi források szolgáltatását vagy a terrorista csoport tevékenységeinek bármilyen módon történő finanszírozását is, annak tudatában, hogy ez a részvétel hozzájárul a terrorista csoport büntetendő tevékenységeihez.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/541 irányelv „Terrorista bűncselekményekkel való kapcsolat” című 13. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-4">
      „A terrorista bűncselekmény ténylegesen elkövetése nem szükséges feltétele annak, hogy a 4. cikkben vagy a III. címben említett bűncselekmények büntetendőnek minősüljenek, az 5–10. és a 12. cikkben említett bűncselekmények büntetendővé minősítésének szempontjából pedig szintén nem tekintendő szükséges feltételnek az ebben az irányelvben meghatározott valamely más konkrét bűncselekmény vonatkozásában fennálló kapcsolat megállapítása.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Bűnsegély, felbujtás, kísérlet” című 14. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-5">
      „(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3–8., a 11 és a 12. cikkben említett bűncselekményekhez nyújtott bűnsegély büntetendő legyen.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-5">
      (2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3–12. cikkben említett bűncselekményekre való felbujtás büntetendő legyen.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-5">
      (3) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3., 6., 7. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 11. és 12. cikkben említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete – a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti birtoklás és a 3. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett bűncselekmény kivételével – büntetendő legyen.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Természetes személyekkel szembeni szankciók” című 15. cikke az (1) bekezdésében a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-90" title="page-5">
      „A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3–12. és a 14. cikkben említett bűncselekményeket olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntessék, amelyek átadást vagy kiadatást eredményezhetnek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A büntető törvénykönyv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2019. február 20‑i Ley Orgánica 1/2019 por la que se modifica la ley orgánica 10/1995, de 23 de noviembre, del Código Penal, para trasponer Directivas de la Unión Europea en los ámbitos financiero y de terrorismo, y abordar cuestiones de índole internacionallal (az Európai Unió pénzügyi és a terrorizmussal kapcsolatos területekre vonatkozó irányelveinek átültetése, valamint bizonyos nemzetközi jellegű kérdések kezelése érdekében a büntető törvénykönyvről szóló, november 23‑i 10/1995. sz. alkotmányos törvény módosításáról szóló 1/2019. sz. alkotmányos törvény; a BOE 2019. február 21‑i 45. száma, 16698. o.) módosított, 1995. november 23‑i Ley Orgánica 10/1995 del Código Penal (a büntető törvénykönyvről szóló 10/1995. sz. alkotmányos törvény; a BOE 1995. november 24‑i 281. száma, 33987. o.; a továbbiakban: büntető törvénykönyv) 346. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-94" title="page-6">
      „1. Aki robbanás előidézésével vagy más hasonló pusztító erejű eszközzel repülőterek, kikötők, állomások, épületek, közterületek, gyúlékony vagy robbanóanyagot tartalmazó raktárak, kommunikációs útvonalak, tömegközlekedési eszközök súlyos rongálását, vagy hajó elmerülését vagy megfeneklését, árvizet, bánya vagy ipari létesítmény felrobbantását, vasúti sín eltávolítását vagy a közlekedési eszközök biztonsága érdekében ezek szolgálatában használt jelzések szándékos megváltoztatását, híd felrobbantását, közút súlyos rongálását, kőolajvezetékek megrongálását, a kommunikáció bármely fajtájának vagy eszközének súlyos megzavarását, a víz‑, áram‑, szénhidrogénellátásnak vagy más létfontosságú természeti erőforrás ellátásának megzavarását vagy megszakítását idézi elő, tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a rongálás szükségszerűen személyek életének vagy testi épségének veszélyeztetésével jár.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-95" title="page-6">
      2. Ha nem áll fenn ilyen veszély, e személy négy évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-96" title="page-6">
      3. Aki a veszélyeztetésen túlmenően személyek életének, testi épségének vagy egészségének sérelmét is okozza, a cselekményekért külön‑külön az elkövetett bűncselekménynek megfelelő büntetéssel büntetendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A büntető törvénykönyv 572. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-98" title="page-6">
      „1. Aki terrorista szervezetet vagy csoportot támogat, alapít, szervez vagy irányít, nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel és a büntetés időtartamára a közügyektől való teljes eltiltással büntetendő.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-6">
      2. Aki a szervezet vagy csoport tevékenységében aktívan részt vett, vagy annak részét képezte, hat évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel és a büntetés tartamára a közügyektől való teljes eltiltással büntetendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvénykönyv 573. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-101" title="page-6">
      „1. Terrorista bűncselekménynek minősül az élet vagy testi épség, a szabadság, a méltóság, a nemi szabadság és integritás, a vagyon, a természeti erőforrások vagy a környezet, a közegészség elleni súlyos bűncselekmény elkövetése, a katasztrófaveszély előidézése, a gyújtogatás, az okirathamisítás, a korona elleni bűncselekmények, a merénylet, valamint az e kódexben meghatározottak szerint fegyverek, lőszerek vagy robbanóanyagok birtoklása, azokkal való kereskedelem és azok tárolása, továbbá a légi járművek, hajók vagy más tömegközlekedési eszközök vagy áruk jogellenes hatalomba kerítése, ha azt az alábbi célok bármelyikének érdekében hajtják végre:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-102" title="page-6">
      1.ª Az alkotmányos rend felforgatása, illetve a politikai intézmények vagy az állam gazdasági vagy társadalmi szervezete működésének elnyomása vagy súlyos destabilizálása, illetve a hatóságok valamely cselekmény végrehajtására vagy annak mellőzésére való kényszerítése.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-103" title="page-6">
      2.ª A köznyugalom súlyos megsértése.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-104" title="page-6">
      3.ª Nemzetközi szervezet működésének súlyos destabilizálása.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-105" title="page-6">
      4.ª A lakosságnak vagy annak egy részének a megfélemlítése.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-106" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-107" title="page-7">
      3. Hasonlóképpen, az e fejezetben meghatározott többi bűncselekmény is terrorista bűncselekménynek minősül.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen törvénykönyv 574. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-109" title="page-7">
      „A fegyverek vagy lőszerek tárolása, robbanó‑, gyúlékony, gyújtó‑ vagy fullasztó anyagok vagy eszközök, illetve ezek összetevőinek birtoklása vagy tárolása, valamint ezek bármilyen formában történő előállítása, az azokkal való kereskedelem, azok szállítása vagy rendelkezésre bocsátása, továbbá az ilyen anyagok vagy a megfelelő eszközök puszta elhelyezése vagy használata nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a cselekményeket az 573. cikk 1. bekezdésében meghatározott célok bármelyikének megvalósítása érdekében követik el.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2024. június 10‑i Ley Orgánica 1/2024 de amnistía para la normalización institucional, política y social en Cataluña (a Katalónia intézményi, politikai és társadalmi normalizálását célzó amnesztiáról szóló 1/2024. sz. alkotmányos törvény; a BOE 2024. június 11‑i 141. száma, 67764. o.; a továbbiakban: LOA) preambuluma értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-112" title="page-7">
      „I.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-113" title="page-7">
      Az amnesztia olyan jogi alakzatnak minősül, amelynek célja a teljes egészében hatályos szabályok alkalmazása alóli mentesítés, amennyiben a bűncselekménynek nyilvánított vagy annak minősülő vagy más típusú felelősségre vonást eredményező cselekmények egy meghatározott összefüggésben valósulnak meg.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-114" title="page-7">
      Ez a szabályozási lehetőség megfelelő eszközként szolgál a jogrendszerben az olyan kivételes politikai körülmények kezelésére, amelyek egy jogállamban közérdekűek, mint például a mélyen gyökerező politikai és társadalmi konfliktusok leküzdésének és enyhítésének szükségessége a jobb együttélés és a társadalmi kohézió, valamint a különböző politikai vélemények integrációja érdekében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-115" title="page-7">
      Egy olyan intézményről van szó tehát, amely politikai döntést iktat a Parlament által megszavazott törvénybe, és az alkotmányban a Cortes Generalesnek (spanyol parlament) biztosított szerepet fejezi ki; e szervet az alkotmányos hatalomban a népszuverenitás képviseletére, valamint a közakaratnak a törvényhozó hatalom gyakorlása révén előre meghatározott módok szerinti szabad alakítására hozták létre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-116" title="page-7">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-117" title="page-7">
      Az Európai Unió jog teljes mértékben elismeri az amnesztia intézményét. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-118" title="page-8">
      Következtésképpen az Európai Unió Bírósága [a 2021. április 29‑i X (Európai elfogatóparancs – Ne bis in idem) ítéletében (C‑665/20 PPU, EU:C:2021:339)] nem csupán elismerte az amnesztia lehetőségét, hanem egyben úgy rendelkezett, hogy annak az a célja, hogy az általa érintett cselekmények ne minősüljenek büntetendőnek, így a bűncselekmény miatt már nem lehet büntetőeljárást indítani, illetve ha az ítéletet már meghozták, a végrehajtást be kell fejezni, ami főszabály szerint azt jelenti, hogy a kiszabott büntetés már nem hajtható végre. A közelmúltban [a 2021. december 16‑i AB és társai (Közkegyelem visszavonása) ítéletében (C‑203/20, EU:C:2021:1016)] a Bíróság megállapította a büntetőeljárások megszüntetésének és a büntetések elengedésének lehetőségét a jogalkotási jellegű eljárásból eredő közkegyelem alapján hozott bírósági határozatok alapján.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-119" title="page-8">
      Ugyanezen gondolatmenetet követve az Emberi Jogok Európai Bírósága elismerte az amnesztia érvényességét és politikai célszerűségét, korlátként pedig az emberi jogok súlyos megsértését rögzítette, azzal az indokkal, hogy ezek olyan cselekmények, amelyek nem vonhatók ki az államok e cselekmények üldözésére és szankcionálására vonatkozó kötelezettsége alól (többek között: EJEB, 2014. május 27., Marguš kontra Horvátország, CE:ECHR:2014:0527JUD000445510).
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-120" title="page-8">
      Az Európa Tanács a CM/Rec 7 (2010) 12. sz. ajánlásban, a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (ún. Velencei Bizottság) pedig a 2013. március 8. és 9‑i plenáris ülésen kiadott 710/2012. sz. véleményben (CDL‑AD(2013)009) szintén kimondta az amnesztia‑jellegű intézkedések érvényességét, valamint a bírósági határozatokkal való összeegyeztethetőségét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-121" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-122" title="page-8">
      V.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-123" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-124" title="page-8">
      Másrészt a bizonyos összefüggésben közérdekből bekövetkező eseményekre vonatkozóan a hatályos jogszabályok alkalmazása alól felmentést adó egyedi törvény jellege azt jelenti, hogy az e törvény elfogadásakor eljáró bíróságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük az elfogadott jogkorlátozó intézkedéseket, még azokban az esetekben is, amikor a bírósági eljárás esetleges felfüggesztésére kerül sor. A jogok és szabadságok gyakorlása bármilyen korlátozásának mindig meg kell felelnie az [EJEE‑ben], a [Chartában] és a [Constitución españolában (spanyol alkotmány)] foglalt követelményeknek, biztosítva a jogok és szabadságok korlátozásának szilárd jogalapját.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-125" title="page-8">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-126" title="page-9">
      Összefoglalva, e törvény a jogbiztonságot, a törvényesség elvének tiszteletben tartását és az alapvető jogok pártatlan védelmének jogi keretét kívánja biztosítani, figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait, amely 2013. évi véleményében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az amnesztia végrehajtása során a jogalkotói és a bírói hatáskörök világos elhatárolását fenn kell tartani, biztosítva a bírói függetlenség és a demokratikus elvek tiszteletben tartását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-127" title="page-9">
      VI.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-128" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-129" title="page-9">
      Az I. cím meghatározza az amnesztia alkalmazási körét. E célból először ismerteti a Katalónia függetlenségére irányuló folyamat keretében elkövetett, valamilyen módon az alkotmányellenesnek nyilvánított 2014. november 9‑i konzultációhoz és 2017. október 1‑jei népszavazáshoz kapcsolódó, bűncselekménynek, vagy szabálysértési, illetve számviteli felelősséget keletkeztető cselekményeknek nyilvánított cselekményeket, amelyek a jelen esetben amnesztiában részesülnek. Meghatározza továbbá azt az időszakot is, amely alatt ezeket a cselekményeket el kellett követni, nevezetesen a 2011. november 1. és 2023. november 13. közötti időszak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-130" title="page-9">
      Ezután meghatározza azokat a bűncselekményeket, amelyekre ez az amnesztia semmiképpen sem vonatkozik, annak a feltételezésével, hogy nem minden cselekmény vagy bűncselekmény kaphat vagy érdemel amnesztiát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-131" title="page-9">
      Ez a megközelítés, amely mindenesetre elvont, mivel semmiképpen nem foglalja magában az e kizárások körébe vonható tényállások fennállásának értékelését, lényegében összhangban van a [Velencei Bizottság] által az Európa Tanács 94. plenáris ülésén elfogadott, 2013. március 11‑i véleményében foglaltakkal. Ennélfogva a jogalkotó feladata az amnesztiára való jogosultság kritériumainak meghatározása, és a bíróság feladata a jogalkotó által meghatározott alkalmazási körbe tartozó konkrét személyek meghatározása.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-132" title="page-9">
      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bizonyos kizárások elvont megjelölése a feltétele annak, hogy e törvény teljes mértékben megfeleljen az amnesztiában nem részesíthető cselekményekre vonatkozó – a nemzetközi, különösen az európai ítélkezési gyakorlat által kidolgozott – nemzetközi normáknak, amelyek a nemzetközi és európai emberi jogok alapvető elveit tükrözik.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-133" title="page-10">
      Az amnesztiatörvényt tehát az európai és nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelően, így a nemzetközi szerződéseknek (például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, illetve az [EJEE‑nek]) és a nemzetközi szervek iránymutatásainak megfelelően fogalmazták meg. A konkrét kizárások beiktatása elengedhetetlen a nemzetközi normáknak való megfelelés biztosításához és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak való megfeleléshez, különösen az emberi jogok súlyos megsértése tekintetében, ami tükrözi az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon álláspontját, amelyet a Marguš kontra Horvátországhoz hasonló ügyekben képviselt. Következésképpen az emberi jogok súlyos megsértésének minősülő cselekmények az Európa Tanács súlyos emberi jogi jogsértések büntetlenségére vonatkozó elveivel összhangban nem tartoznak a törvény hatálya alá. Emellett a törvény követi az Egyesült Nemzetek Szervezete Kábítószer‑ és Bűnügyi Hivatalának ajánlásait, megkülönböztetve a súlyos bűncselekményeket az egyéb cselekményektől, amelyek ugyan nem felelnek meg bizonyos alaki követelményeknek, de nincsenek feltétlenül kizárva az amnesztia alól.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-134" title="page-10">
      Ez a megközelítés az alapvető jogok védelme iránti elkötelezettségről tanúskodik, amely összhangba hozza az amnesztiát az emberi jogok tiszteletben tartásával és a Spanyol Királyság nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-135" title="page-10">
      A fentiekre példa a [2017/541] irányelv 3. cikkében előírt tényekre való hivatkozás, vagy az [EJEE] 3. cikke, amely tiltja a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, amelyek áthághatatlan korlátot jelentenek. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy nem minden megalázó cselekményre vonatkozik ez a szabály, mivel a cselekménynek – amellett, hogy jogellenes – el kell érnie egy minimális súlyossági szintet. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint tehát ahhoz, hogy a cselekmény a[z EJEE] 3. cikke értelmében megalázónak minősüljön, általában szükséges, hogy az okozott testi sértés vagy az áldozat szenvedése bizonyos intenzitású legyen, vagy mindenesetre alkalmas legyen arra, hogy megtörje az egyén erkölcsi vagy fizikai ellenállóképességét. A kizárások szűkítő kritériumát választják e törvény alkalmazása során, mivel bizonyos magatartások összetéveszthetők más bűncselekményekkel, ami a büntető törvénykönyv II. könyve XXII. címének VII. fejezetében szereplő egyes cselekmények esetében állna fenn.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-136" title="page-10">
      A Velencei Bizottság iránymutatásaival összhangban a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség biztosítása érdekében pontosan és részletesen meghatározásra kerültek az amnesztiában részesíthető cselekmények. Ez különösen a pénzeszközök hűtlen kezelésével kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni küzdelem során kulcsfontosságú, egyértelműen megkülönböztetve az amnesztiában részesíthető cselekményeket és a korrupciós cselekményeket, amelyekre ilyen intézkedés nem alkalmazható.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-137" title="page-10">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA „Tárgyi hatály” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-139" title="page-10">
      „1. Amnesztiában részesülnek az alábbi, büntetőjogi, szabálysértési vagy számviteli felelősségre vonást eredményező cselekmények, amelyeket a 2014. november 9‑én és 2017. október 1‑jén Katalóniában tartott konzultációkkal, azok előkészítésével vagy következményeivel összefüggésben hajtottak végre, amennyiben azokat 2011. november 1. és 2023. november 13. között eszközölték, valamint az alábbi, az említett időpontok között az úgynevezett katalán függetlenségi folyamat keretében végrehajtott cselekmények, még akkor is, ha azok nem kapcsolódnak az említett konzultációkhoz, vagy azokat azok megtartását követően hajtották végre:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-140" title="page-10">
      a) A Katalónia elszakadásának vagy függetlenségének követelése, előmozdítása vagy elősegítése céljából elkövetett cselekmények, valamint azok a cselekmények, amelyek hozzájárultak e célok eléréséhez.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-141" title="page-11">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-142" title="page-11">
      f) Az e cikk előző bekezdéseiben említett, büntetőjogi, szabálysértési vagy számviteli felelősséget eredményező cselekmények bármelyikének előmozdítása, elősegítése vagy megkönnyítése céljából elkövetett cselekmények, valamint az ilyen cselekményekhez tárgyát tekintve kapcsolódó bármely más cselekmény.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-143" title="page-11">
      2. Az e cikk 1. bekezdése szerinti, büntetőjogi, szabálysértési vagy számviteli felelősséget eredményező cselekmények, függetlenül a végrehajtásuk fokától, beleértve az előkészületi cselekményeket is, valamint az elkövetés vagy részvétel formájától amnesztiában részesülnek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-144" title="page-11">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA „Kivételek” című 2. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-146" title="page-11">
      „Mindenesetre az alábbiakra nem alkalmazható az 1. cikkben foglalt amnesztia:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-147" title="page-11">
      a) Személyek ellen elkövetett olyan szándékos cselekmények, amelyek halált, vetélést vagy magzati sérülést, szerv vagy végtag elvesztését vagy fogyatékosságát, érzékszerv elvesztését vagy fogyatékosságát, impotenciát, sterilitást vagy súlyos deformitást eredményeznek.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-148" title="page-11">
      b) Az [EJEE] 3. cikke alapján kínzás vagy embertelen vagy megalázó bánásmód alkalmazása bűncselekményének minősülő cselekmények, kivéve az olyan bánásmódot, amely nem haladja meg a súlyosság minimális küszöbét, mert nem alkalmas arra, hogy megalázzon egy személyt, vagy emberi méltóságának csorbulását mutassa, vagy félelmet, szorongást vagy kisebbrendűséget okozzon olyan módon, amely alkalmas arra, hogy megtörje az erkölcsi és fizikai ellenállóképességét.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-149" title="page-11">
      c) A [2017/541] irányelv szerint céljukat tekintve terrorizmusnak minősíthető cselekmények, amelyek szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését okozták, különösen az [EJEE] 2. és 3. cikke, valamint a nemzetközi humanitárius jog hatálya alá tartozó jogok súlyos megsértését.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-150" title="page-11">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA‑nak „Az amnesztia alkalmazására vonatkozó hatáskör” című 9. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-152" title="page-11">
      „1. A bűncselekménynek minősülő cselekményekre vonatkozó amnesztiát a jelen törvény 11. cikkében említett bíróságok hivatalból, vagy valamely fél vagy az ügyészség kérelmére, és mindenesetre az ügyészség és a felek meghallgatását követően alkalmazzák.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-153" title="page-12">
      2. A szabálysértésnek minősülő vagy számviteli felelősséget megalapozó cselekményekre vonatkozó amnesztiát az e cselekményeknek megfelelő eljárások állásától függően az ezen eljárások megindítására, lefolytatására vagy elbírálására hatáskörrel rendelkező szervek alkalmazzák, az érintett személy meghallgatását követően.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-154" title="page-12">
      3. Valamely büntetőjogi, szabálysértési vagy számviteli felelősséget megalapozó konkrét cselekmény csak akkor tekinthető amnesztiában részesítettnek, ha a hatáskörrel rendelkező szerv által hozott jogerős határozat a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően ilyen amnesztiát állapított meg.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA „Soron kívüli és sürgősségi eljárás” című 10. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-156" title="page-12">
      „Az amnesztia alkalmazása minden egyes esetben az e törvényben meghatározott bírósági, közigazgatási vagy számviteli szervek hatáskörébe tartozik, amelyek a szóban forgó közigazgatási, bírósági vagy számviteli eljárás szakaszától függetlenül soron kívül és sürgős jelleggel meghozzák a vonatkozó határozatokat e törvénynek megfelelően.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-157" title="page-12">
      A határozatokat legfeljebb két hónapon belül meg kell hozni, a későbbi jogorvoslatok sérelme nélkül, amelyeknek azonban nincs halasztó hatálya.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA „Büntetőeljárás” című 11. cikke az 1. bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-159" title="page-12">
      „A bíróságok az amnesztiát a büntetőeljárás bármely szakaszában alkalmazzák.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-160" title="page-12">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. november 23‑án a Ministerio Fiscal (ügyészség, Spanyolország) ideiglenes vádiratot terjesztett a Juzgado Central de Instrucción n° 6 de la Audiencia Nacional (a kiemelt ügyek országos bíróságának 6. sz. központi vizsgálóbírósága, Spanyolország) elé, amelyben büntetőeljárást indított terrorista szervezethez való csatlakozást, terrorista jellegű robbanó‑ és gyúlékony anyagok vagy eszközök, illetve ezek összetevőinek birtoklását, tárolását és előállítását, továbbá terrorista jellegű súlyos rongálás kísérletét megvalósító cselekmények miatt tizenkét személy, nevezetesen EGB, EGC, SPG, QCR, GTA, ACB, JRS, RJDL, FJG, XBLL, DBA és CBE ellen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Associació Catalana de Víctimes d’Organitzacions Terroristes (ACVOT), az Asociación de Víctimas del Terrorismo (AVT), az Asociación Dignidad y Justicia, az Asociación Española de la Guardia Civil (AEGC) és az Asociación Unificada de la Guardia Civil (AUGC) spanyol egyesület, továbbá a Partido político VOX (a spanyol VOX politikai párt) szintén beavatkozott az eljárásba népvád (actio popularis) útján, és vádindítványt nyújtott be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vizsgálati szakasz befejezését követően az ügyet a kérdést előterjesztő bíróság, az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek bírósága) Sala de lo Penal, Sección Tercera (a büntető kollégium harmadik tanácsa) elé terjesztették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróság kifejti, hogy az ügyészség vádiratában és a vádindítványban többek között robbanóanyag‑prekurzorok vásárlása, robbanó‑ és gyúlékony eszközök gyártási kézikönyveinek birtoklása, közös találkozókon és egy olyan titkos laboratóriumban való jelenlét szerepel, ahol gyújtófegyvert gyártottak, valamint a vádlottak közötti, elektronikusüzenet‑küldő alkalmazáson keresztüli információcsere. A szóban forgó tényállás, amely 2017 októbere és 2019 novembere között valósult meg, a büntető törvénykönyv 346. és 571–574. cikkének, valamint a 2017/541 irányelv 3., 4. és 13–15. cikkének hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sem e vádiratban, sem a vádindítványban nem szerepel, hogy e cselekmények az LOA 2. cikkének c) pontja értelmében szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését okozták volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA 2024. június 11‑i hatálybalépését követően a vádlottak amnesztia iránti kérelmet nyújtottak be, amelyről a kérdést előterjesztő bíróságnak még határoznia kell. E bíróságnak ugyanakkor kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az amnesztia alkalmazása sértheti az uniós jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a szóban forgó cselekmények a „terrorista csoport tevékenységében való részvétel” 2017/541 irányelv szerinti fogalma alá tartoznak, amelyeket ezen irányelv szerint hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell büntetni. Márpedig az LOA alkalmazása következtében nem lehetne e tényállást büntetőeljárás alá vonni és elbírálni, valamint megszűnne a vádlottak büntethetősége.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az említett irányelv 13. cikke a szervezet minden résztvevőjének büntetőjogi felelősségre vonását elrendeli, még akkor is, ha ténylegesen nem követett el más terrorista bűncselekményt. Márpedig az LOA, amely – úgy tűnik, általános jelleggel – kizárja e törvénynek az irányelv szerinti terrorista bűncselekményekre való alkalmazhatóságát, a cselekmények büntetendő jellegét olyan további feltételtől teszi függővé, amely nem szerepel az irányelvben, nevezetesen attól, hogy szándékosan okozták az emberi jogok súlyos megsértését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az LOA 2. cikkének c) pontja azon az előfeltevésen alapul, hogy bizonyos terrorcselekmények súlyosan sértik az emberi jogokat, és nem részesíthetők amnesztiában, míg más terrorcselekmények nem vezetnek ilyen jogsértésekhez, és amnesztiában részesíthetők. Márpedig a 2017/541 irányelv nem tartalmaz ilyen különbségtételt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, e rendelkezés, amelynek szövege pontatlan, nem jelöli meg világosan és egyértelműen azt a súlyossági küszöböt, amely felett valamely jogsértés amnesztiában részesíthetőnek tekinthető, vagy sem, és ezáltal sérti a jogbiztonság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödször, a 2017/541 irányelv megköveteli, hogy az alapügyben szóban forgó bűncselekmények hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal legyenek büntetendők. Márpedig az LOA alkalmazása azzal a hatással járna, hogy megszüntetné az ilyen bűncselekmények elkövetésével vádolt személyek a büntethetőségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodszor, az Unió a 2017/541 irányelv elfogadásával gyakorolta hatáskörét, amelynek rendelkezéseit a nemzeti jogalkotónak tiszteletben kell tartania, ellenkező esetben sérül az uniós jog elsőbbségének elve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hetedszer, mivel az LOA hatálya a 2011. november 1. és 2023. november 13. között a Katalónia függetlenségét támogató mozgalommal összefüggésben elkövetett bizonyos cselekményekre korlátozódik, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az az uniós joggal ellentétes hátrányos megkülönböztetést eredményezhet‑e azzal szemben, aki ugyanebben az időszakban hasonló cselekményeket, azonban más összefüggésben követett el, anélkül hogy az ilyen hátrányosan megkülönböztető bánásmódot közérdekű indokok igazolnák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül nyolcadszor azt a kérdést kell feltenni a Bíróságnak, hogy az LOA által előírt amnesztia összeegyeztethető‑e az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal, valamint a tagállamoknak a területi integritásuk biztosításában álló alapvető feladatával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek országos bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-177" title="page-14">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [2017/541] irányelvet, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely megakadályozza a terrorista céllal robbanóanyagot előállító, birtokló, megszerző, szállító, rendelkezésre bocsátó és felhasználó személyek büntetőjogi felelősségre vonását és adott esetben büntetőjogi szankcionálását, és ezáltal megszünteti büntetőjogi felelősségüket?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-178" title="page-14">
      2) Úgy kell‑e értelmezni a [2017/541] rányelvet és konkrétan annak 13. cikkét, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely megakadályozza a terrorista csoport tevékenységében aktívan részt vevő személyek büntetőjogi felelősségre vonását és adott esetben büntetőjogi szankcionálását, és ezáltal megszünteti büntetőjogi felelősségüket, mivel a büntethetőséghez a terrorista csoportban való részvételen túl előírja az emberi jogok súlyos, tényleges és szándékos megsértésének kiegészítő követelményét?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-179" title="page-15">
      3) Úgy kell‑e értelmezni a [2017/541] irányelvet, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely a hivatkozott irányelvben foglalt terrorista bűncselekményeken és terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményeken belül különbséget tesz annak függvényében, hogy megsértették‑e ténylegesen, szándékosan és súlyosan az emberi jogokat, és ily módon e különbségtétel lehetővé teszi, hogy e terrorista bűncselekmények és terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények közül egyesek mentesüljenek a büntetőjogi felelősségre vonás alól?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-180" title="page-15">
      4) Úgy kell‑e értelmezni a jogbiztonságnak az uniós jogban foglalt, a [Bíróság] ítélkezési gyakorlatában rögzített elvét, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely attól teszi függővé a [2017/541] irányelv hatálya alá tartozó magatartások elkövetésével vádolt személyeknek a büntetőjogi felelősségre vonás alól amnesztia útján történő mentesülését, hogy e személyek elkövettek‑e súlyos és szándékos emberi jogi jogsértéseket, különösen az [EJEE] 2. és 3. cikke és a nemzetközi humanitárius jog hatálya alá tartozó ilyen jogsértéseket, anélkül, hogy meghatároznák, hogy mely cselekmények minősülnek ilyen jogsértésnek, vagy hogy az amnesztia hatálytalanná válásához milyen súlyossági küszöböt kell túllépni? Másodlagosan, összeegyeztethetetlen‑e a bizalomvédelemnek és a jogbiztonságnak az uniós jog szerinti elvével a[z LOA] 1. cikkében foglalthoz hasonló olyan szabályozás, amely tárgyi és alanyi szempontból egyaránt pontatlan határokat határoz meg a büntetőjogi felelősségre vonás szükségességének megállapításához?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-181" title="page-15">
      5) Úgy kell‑e értelmezni a [2017/541] irányelvet, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely megakadályozza a terrorista céllal robbanóanyagot előállító, birtokló, megszerző, szállító, rendelkezésre bocsátó és felhasználó személyek büntetőjogi felelősségre vonását és adott esetben büntetőjogi szankcionálását, és ezáltal megszünteti büntetőjogi felelősségüket?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-182" title="page-15">
      6) Úgy kell‑e értelmezni a [2017/541] irányelvet, hogy azzal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely megakadályozza azon személyek büntetőjogi felelősségre vonását és adott esetben büntetőjogi szankcionálását a büntetőjogi felelősség alóli mentesítéssel, akik terrorista céllal, erőszakos cselekmények végrehajtását kezdik meg azáltal, hogy súlyosan megrongálandó célpontokat jelölnek ki, mivel azok a terrorista csoport ideológiájával ellentétesek, hogy megfigyeléseket végeznek vagy fényképes dokumentációt készítenek a megsemmisítendő közterületekről – különösen a[z ügyészség], a Fuerzas y Cuerpos de Seguridad del Estado (a spanyol állambiztonsági erők és testületek), az autonóm közösségi intézmények székhelyéről vagy rendőrségi járművekről –, mindezt a terrorista csoport által az említett súlyos rongálás sikeres végrehajtása céljából elkészített erőszakos terv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-183" title="page-16">
      7) Úgy kell‑e érteni, hogy az uniós jog elsőbbségének a [Bíróság] ítélkezési gyakorlatában rögzített elvével és a lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt elvével ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely amnesztia útján mentesíti a büntetőjogi felelősség alól azokat a személyeket, akiket a [2017/541] irányelv hatálya alá tartozó magatartások elkövetésével vádolnak?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-184" title="page-16">
      8) Úgy kell‑e érteni, hogy a [Charta] 20. és 21. cikkével ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely amnesztia útján mentesíti a büntetőjogi felelősség alól azokat a személyeket, akiket a [2017/541] irányelv hatálya alá tartozó és Spanyolországban bűncselekménynek minősülő magatartások elkövetésével vádolnak, az ezen bűncselekményekkel követett ideológia célra figyelemmel?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-185" title="page-16">
      9) Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 4. cikk (2) bekezdését, valamint az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének a) pontját és 21. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal ellentétes a[z LOA‑hoz] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely amnesztia útján mentesíti a terrorizmussal vádolt személyeket a büntetőjogi felelősség alól, mivel a cselekményeket az adott tagállam nemzeti területe egy részének elkülönítése céljából követték el?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A főtanácsnok indítványának 2025. november 13‑i ismertetését követően a jelen ítélet 22. pontjában említett politikai párt és egyesületek a Bíróság Hivatalához 2025. november 27‑én benyújtott beadványukban a szóbeli szakasz újbóli megnyitását kérték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kérelmük alátámasztására e felek kifejtik, hogy a főtanácsnok indítványa olyan, a tárgyaláson megvitatott szempontot – nevezetesen a spanyol jogalkotónak a LOA elfogadása alapjául szolgáló indokait – vizsgálja, amellyel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróság nem intézett kérdést a Bírósághoz, és amelynek értékelése nem a Bíróság feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A főtanácsnok jelen ügyre vonatkozó indítványa ugyanis nem minősülhet a 83. cikk értelmében új ténynek (lásd ebben az értelemben: 2026. február 26‑i VIRUS és társai ítélet, C‑131/24, EU:C:2026:109, 33. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emellett emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és az eljárási szabályzat nem teszi lehetővé az ezen alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek számára, hogy a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2026. február 26‑i VIRUS és társai ítélet, C‑131/24, EU:C:2026:109, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az EUMSZ 252. cikk második bekezdése szerint a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjeszt elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. Nem a bíráknak vagy a feleknek szánt véleményről van tehát szó, amely egy Bíróságon kívüli hatóságtól származik, hanem az intézmény egy tagjának egyedi, indokolással ellátott és nyilvánosan kifejtett véleményéről. Ilyen körülmények között a főtanácsnok indítványát a felek nem vitathatják. Egyébiránt a Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig a főtanácsnoknak az indítvány alapjául szolgáló indokolása. Következésképpen az, ha az érdekelt fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgál ott, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2026. február 26‑i VIRUS és társai ítélet, C‑131/24, EU:C:2026:109, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság a rendelkezésére álló információk összességére tekintettel úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményekre tekintettel a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">EGC és GTA, valamint az ügyészség az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatatlanságára hivatkozik, amelyek nem relevánsak az alapügy elbírálása szempontjából. Álláspontjuk szerint e kérdések hipotetikusak, mivel az LOA 2. cikkének c) pontja kizárja a hatálya alól azokat a cselekményeket, amelyek céljukat tekintve a 2017/541 irányelv értelmében terrorcselekménynek minősíthetők, és amelyek szándékosan súlyos emberi jogi jogsértéseket is okoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol kormány a negyedik kérdés hipotetikus jellegére hivatkozik, tekintettel arra, hogy a jelen esetben nem került sor súlyos emberi jogi jogsértések szándékos elkövetésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében kizárólag az alapügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy – tekintettel az egyes ügyek különleges jellemzőire – ítélete meghozatalához szükségesnek tartja‑e az előzetes döntéshozatalt, és a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak‑e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni. Ezért az uniós jogra vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság csak abban az esetben utasíthatja el, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog értelmezése, amelyet a nemzeti bíróság kért, nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltett kérdésekre hasznos választ adjon (2000. július 13‑i Idéal tourisme ítélet, C‑36/99, EU:C:2000:405, 20. pont; 2025. december 2‑i Stichting Right to Consumer Justice és Stichting App Stores Claims ítélet, C‑34/24, EU:C:2025:936, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az első nyolc kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy azok a feltételek, amelyek esetén az LOA kizárja a hatálya alól a 2017/541 irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményeket, és meghatározza az amnesztia alkalmazási feltételeit, összeegyeztethetők‑e ezen irányelvvel, valamint az uniós jog más szabályaival és elveivel. A kérdést előterjesztő bíróság ezzel kapcsolatos kétségei abból erednek, hogy – bár az alapügyben szóban forgó bűncselekmények főszabály szerint amnesztiában részesülnek az LOA alapján – e bíróság szerint az ezen irányelv értelmében vett „terrorista csoportban való részvétel” fogalma alá tartoznak. Ebből következik, hogy e kérdések megválaszolása szükséges ahhoz, hogy e bíróság az alapeljárásban határozatot hozhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdésével viszont az előterjesztő bíróság az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének, valamint az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdése a) pontjának és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésének értelmezését kéri a Bíróságtól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lényegében arra irányul a kérdése, hogy e rendelkezésekkel ellentétes‑e az LOA‑hoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely az érintett tagállam területe egy részének elszakadása céljából elkövetett cselekmények miatt büntetőeljárás alá vont személyeket minden büntetőjogi felelősség alól mentesít. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság szerint az LOA az ilyen cselekmények megismétlésének vagy általánossá válásának kockázatát hordozza magában, ami sértené a tagállamok területi integritását, valamint az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az az EUMSZ 267. cikk szövegéből is kitűnik, a nemzeti bíróság által kért előzetes döntésnek „szükségesnek” kell lennie a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó „ítélete meghozatalához”. Az ilyen eljárás keretében tehát az említett jogvitának és az értelmezni kért uniós jogi rendelkezéseknek kapcsolódniuk kell egymáshoz, hogy az értelmezés a kérdést előterjesztő bíróság által meghozandó határozat szempontjából objektíve szükséges legyen (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26‑i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet, C‑558/18 és C‑563/18, EU:C:2020:234, 45. és 48. pont; 2025. december 18‑i Tenergie [A behozatali vámok elengedése iránti kérelem] ítélet, C‑259/24, EU:C:2025:1013, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben nyilvánvaló, hogy az a kérdés, hogy egy amnesztiát biztosító intézkedés általánosságban sértheti‑e valamely tagállam területi integritását vagy az uniós polgárok számára egyrészt az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében, másrészt az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésében biztosított szabad mozgáshoz való jogát, nem függ össze az alapeljárás tárgyával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogvita tárgya ugyanis az esetlegesen az LOA hatálya alá tartozó cselekmények miatt büntetőeljárás alá vont személyek ellen indított büntetőeljárás, így a kért értelmezés nem minősül a kérdést előterjesztő bíróság által meghozandó határozat szempontjából objektíve szükségesnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az első nyolc kérdés elfogadható, a kilencedik kérdést pedig elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első–nyolcadik kérdésével, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2017/541 irányelvet az elsőbbség és a lojális együttműködés, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének fényében úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti amnesztiatörvény, amely minden olyan személy büntethetőségének megszüntetését írja elő, aki egy pontosan meghatározott időszakban valamely tagállam nemzeti területe egy részének függetlenségére irányuló mozgalommal összefüggésben az ezen irányelvben említett olyan cselekményeket követett el, amelyek nem okozták szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését, e sérelem pontos jellegét és súlyossági küszöbét pedig e törvény nem határozza meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy az LOA, amely e bíróság kérdéseinek tárgyát képezi, 2. cikkének c) pontjában előírja, hogy az amnesztia alkalmazásából ki vannak zárva a 2017/541 irányelv szerint céljukat tekintve terrorizmusnak minősíthető azon cselekmények, amelyek szándékosan az emberi jogok – különösen az EJEE 2. és 3. cikke, valamint a nemzetközi humanitárius jog hatálya alá tartozó jogok – súlyos megsértését okozták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA 2. cikkének c) pontjában foglalt amnesztia hatálya alóli kizárásnak tehát két együttes feltétele van. Így az amnesztiából kizárt cselekményeknek egyrészt céljukra tekintettel az ezen irányelv értelmében vett terrorcselekménynek kell minősülniük, másrészt pedig szándékosan súlyos emberi jogi jogsértéseket kellett okozniuk. Különösen e feltételekre tekintettel kell megválaszolni az előterjesztő bíróság kérdéseit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy még ha a közkegyelem elfogadása és visszavonása a tagállamok hatáskörébe tartozik is (lásd ebben az értelemben: 2021. december 16‑i AB és társai [Közkegyelem visszavonása] ítélet, C‑203/20, EU:C:2021:1016, 40. pont), a tagállamok e hatáskörük gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból eredő kötelezettségeiket (lásd ebben az értelemben: 2024. április 30‑i Procura della Repubblica presso il Tribunale di Bolzano ítélet, C‑178/22, EU:C:2024:371, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a 2017/541 irányelv 1. cikkéből kitűnik, hogy az EUMSZ 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően az irányelv minimumszabályokat állapít meg a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározása, és a terrorista bűncselekmények, a terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények, valamint a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények terén a szankciókat érintően, továbbá intézkedéseket határoz meg a terrorizmus áldozatainak védelmére és támogatására, valamint az áldozatoknak való segítségnyújtásra vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 3., 4., 13., 14. és 15. cikke továbbá arra kötelezi a tagállamokat, hogy először is minősítsenek terrorista bűncselekménynek számos, terrorista céllal elkövetett cselekményt, másodszor büntessék a terrorista csoporthoz vagy terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekményeket, valamint az e bűncselekményekben való bűnsegélyt, az ilyen bűncselekmények elkövetésére való felbujtást és azok elkövetésének kísérletét, harmadszor pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat írjanak elő, amelyeknek szigorúbbaknak kell lenniük a nemzeti jogban a terrorista szándék hiányában előírt szankcióknál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdése értelmében az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. Bár e rendelkezés a tagállamok számára fenntartja az irányelv végrehajtásának biztosítására szolgáló eljárások és eszközök megválasztásának szabadságát, az nem érinti a címzett tagállamok azon kötelezettségét, hogy az érintett irányelv teljes érvényesülésének biztosítása érdekében – az irányelv céljával összhangban – minden szükséges intézkedést meghozzanak (2026. február 26‑i Bizottság kontra Belgium [2016/1164 irányelv – Kettős adóztatás] ítélet, C‑524/23, EU:C:2026:111, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem vitatott, hogy a jelen ítélet előző pontjában említett kötelezettségnek megfelelően a 2017/541 irányelvet az átültetési határidejének lejárta előtt megfelelően átültették a spanyol jogba. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ezen átültetést biztosító törvényben előírt szankciók alkalmazásáról amnesztia útján történő lemondás sértheti az említett irányelv rendelkezéseit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2017/541 irányelv nem tartalmaz különös rendelkezést a büntethetőség megszüntetésének olyan nemzeti mechanizmusaira vonatkozóan, mint az amnesztia, és így nem határozza meg kifejezetten az ilyen mechanizmusok korlátait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az LOA‑ban foglalthoz hasonló amnesztia alkalmazása azzal a hatással jár, hogy a terrorcselekménynek minősíthető és az említett törvény hatálya alá tartozó cselekmények – a jelen esetben a Katalónia függetlenségét támogató mozgalom sajátos összefüggésében 2011. november 1. és 2023. november 13. között elkövetett cselekmények – Spanyolországban már nem vonhatók büntetőeljárás alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az LOA‑hoz hasonló amnesztiatörvény többek között a 2017/541 irányelv 15. cikke alapján előírt szankciók alkalmazásának korlátozását vonja maga után, meg kell állapítani, hogy az amnesztiatörvény közvetlenül érinti az irányelv végrehajtását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, amint arra a főtanácsnok az indítványának 76. pontjában lényegében rámutatott, az amnesztiatörvény elfogadása főszabály szerint az egyes tagállamok azon előjogába tartozik, hogy többek között a nemzeti megbékélés vagy a politikai kompromisszum céljából ne vonjanak büntetőeljárás alá bizonyos – akár súlyos bűncselekményeket megvalósító – cselekményeket, mivel az e címen biztosított amnesztia jelentős politikai vagy társadalmi konfliktusok enyhítésére alkalmas eszközként szolgálhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az amnesztiatörvény e sajátosságára tekintettel azt, hogy a 2017/541 irányelv nem utal a büntethetőség megszüntetésének e különös mechanizmusára, úgy kell értelmezni, hogy az irányelv által – a terrorista bűncselekmények fogalommeghatározása, és a terrorista bűncselekmények, a terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények, valamint a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények terén a szankciókat érintően az 1. cikkének megfelelően – bevezetett minimumszabályok főszabály szerint nem zárják ki, hogy a tagállamok ezen irányelv alkalmazási körében amnesztiát rendeljenek el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Tribunal Constitucional (alkotmánybíróság, Spanyolország) a 2025. június 26‑i 137/2025. sz. ítéletében (a BOE 2025. július 31‑i 183. száma, 103781. o. [ES:TC:2025:137]) az LOA‑t alapvetően alkotmányosnak nyilvánította azt követően, hogy kimondta, hogy az LOA alapján elfogadott amnesztia célja a Katalónia függetlenségére irányuló mozgalom által okozott intézményi és politikai feszültségek csökkentése, valamint a megbékélési folyamat elősegítése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, mivel az LOA‑hoz hasonló amnesztiatörvény – amint az a jelen ítélet 65. pontjából kitűnik – a 2017/541 irányelv 15. cikke alapján előírt szankciók alkalmazásának korlátozását eredményezi, először is meg kell vizsgálni, hogy e törvény nem veszélyezteti‑e ezen irányelv hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abban az esetben lenne így, ha az lenne az amnesztiatörvény hatása, hogy veszélyezteti az említett irányelvnek az érintett tagállamban történő tényleges végrehajtását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ítélet 68. pontjában említett konkrét célkitűzéssel összhangban van az, hogy e törvény arra korlátozódik, hogy utólagosan előírja a kizárólag a Katalónia függetlenségét támogató mozgalom sajátos összefüggésében elkövetett bizonyos bűncselekmények büntethetőségének megszüntetését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az LOA a 2. cikkének c) pontja értelmében kizárja az amnesztiát az olyan cselekmények miatt, amelyek szándékosan az emberi jogok – különösen az EJEE 2. és 3. cikke, valamint a nemzetközi humanitárius jog hatálya alá tartozó jogok – súlyos megsértését okozták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az LOA 2. cikkének c) pontjában előírt együttes feltételekre tekintettel e törvény lehetővé teszi, hogy büntetőeljárás alá vonják és szankcionálják azokat a terrorcselekményeket, amelyek szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését okozták, még akkor is, ha az említett cselekményeket a Katalónia függetlenségét támogató mozgalommal összefüggésben követték el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az LOA preambulumából, valamint 9–11. cikkéből kitűnik, hogy az igazságszolgáltatási autonómia tiszteletben tartása mellett a hatáskörrel rendelkező bíróságok feladata azon konkrét cselekmények azonosítása, amelyek e törvény 2. cikkének c) pontja alapján ki vannak zárva az amnesztia alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a büntethetőségnek az LOA‑hoz hasonló amnesztiatörvényben előírt megszüntetése, amelyet az intézményi és politikai feszültségek csökkentése, valamint a megbékélési folyamat elősegítése érdekében fogadtak el, és amelynek konkrét tárgyát az ilyen célokkal összhangban határozták meg, nem veszélyezteti a 2017/541 irányelv hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami az ilyen amnesztiatörvénynek a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott egyéb elvekkel való összeegyeztethetőségét, így először is az amnesztia tárgyát képező terrorista bűncselekmények LOA 1. cikkében és 2. cikkének c) pontjában szereplő meghatározásával kapcsolatban a jogbiztonság elvéből eredő követelmények tiszteletben tartását illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a jogbiztonság elve megköveteli egyrészt azt, hogy a jogszabályok egyértelműek és pontosak legyenek, másrészt pedig azt, hogy alkalmazásuk előre látható legyen a jogalanyok számára, különösen akkor, ha kedvezőtlen következményeik lehetnek. Így a kérdéses szabályozásnak lehetővé kell tennie az érdekeltek számára az őket terhelő kötelezettség terjedelmének pontos ismeretét, és azt, hogy egyértelműen megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, és ezeknek megfelelően járhassanak el (lásd ebben az értelemben: 2024. július 29‑i Belgian Association of Tax Lawyers és társai ítélet, C‑623/22, EU:C:2024:639, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. január 22‑i AK Dlhopolec és társai ítélet, C‑590/24, EU:C:2026:41, 73. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA a preambuluma szerint „a jogbiztonságot, a törvényesség elvének tiszteletben tartását és az alapvető jogok pártatlan védelmének jogi keretét kívánja biztosítani”. Ebből a szempontból „a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség biztosítása érdekében pontosan és részletesen meghatározásra kerültek az amnesztiában részesíthető cselekmények.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy az LOA, amint azt a preambuluma hangsúlyozza, „az amnesztia végrehajtása során a jogalkotói és a bírói hatáskörök világos elhatárolásán” alapul, ami nem eredményezi a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazhatatlanságát, és azt sem, hogy a büntethetőség a törvény erejénél fogva megszűnik, hanem az eljárás olyan akadályát képezi, amelyet a bíróságoknak a büntetőeljárás bármely szakaszában meg kell állapítaniuk az e törvény 1. cikkében meghatározott amnesztia hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az LOA a preambulumában használt kifejezések szerint objektív és elvont módon határozza meg az amnesztia hatályát. Ez vonatkozik mind az e törvény 1. cikkében meghatározott anyagi jogi és időbeli feltételek esetén amnesztiában részesíthető cselekményekre, mind pedig az amnesztiának a törvény 2. cikkében szereplő kizárására. Kizárólag a hatáskörrel rendelkező bíróságok értelmezhetik és alkalmazhatják az LOA 1. cikkében foglalt, az e törvény hatályát szabályozó rendelkezéseket, valamint az amnesztia alóli kizárásokat, így köztük többek között e törvény 2. cikkének c) pontját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az olyan szabályozási technika, amely kimerítő listák helyett elvont megfogalmazásokat vagy általános kategóriákat alkalmaz, nem veszélyezteti a jogbiztonság elvét, amennyiben azok értelmezése észszerűen előrelátható (lásd ebben az értelemben: 2017. március 28‑i Rosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 165. és 167. pont; 2026. január 22‑i AK Dlhopolec és társai ítélet, C‑590/24, EU:C:2026:41, 75. és 76. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA 1. cikke meghatározza a Katalónia függetlenségét támogató mozgalommal összefüggésben elkövetett, büntetőjogi, szabálysértési vagy számviteli felelősséget keletkeztető cselekményeket, és pontosítja azt – a nevezetesen 2011. november 1‑jétől 2023. november 13‑ig tartó – időszakot, amely alatt az amnesztiában való részesüléshez e cselekményeknek meg kellett valósulniuk. Úgy tűnik, hogy az LOA hatályának az 1. cikkében szereplő ezen objektív meghatározása nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek nehézségeket okoznának a hatáskörrel rendelkező bíróságok számára az értelmezését, vagy pedig a jogalanyok számára az előreláthatóságát illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az LOA 2. cikkének c) pontját illeti, amint az a jelen ítélet 73. pontjában pontosításra került, az e törvényben előírt amnesztiából ki vannak zárva azok a cselekmények, amelyek egyrészt céljukat tekintve a 2017/541 irányelv értelmében terrorcselekménynek minősíthetők, másrészt pedig szándékosan az emberi jogok – különösen az EJEE 2. és 3. cikke, valamint a nemzetközi humanitárius jog hatálya alá tartozó jogok – súlyos megsértését okozták. E kizárási feltétel a büntetőjog olyan jogi fogalmaira utal, mint az emberi jogi jogsértés szándéka, okozati összefüggése és súlyossága, és ezek a hatáskörrel rendelkező bíróságok számára nem vethetnek fel alkalmazási nehézségeket abból a célból, hogy adott esetben kizárjanak valamely cselekményt az amnesztiából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy az amnesztia hatálya alól kizárt cselekményeknek az LOA 2. cikkének c) pontjában előírt elvont meghatározása, és különösen az a körülmény, hogy e törvény nem fejti ki részletesen az összes ilyen cselekmény pontos jellegét, és nem határoz meg hozzájuk kapcsolódóan súlyossági küszöböt sem, nem sérti a jogbiztonság elvének követelményeit, amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróságok a 2017/541 irányelvre tekintettel meg tudják határozni az amnesztia alól kizárt terrorista bűncselekményeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami másodszor, az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a Charta 20. és 21. cikkében rögzített elve tiszteletben tartását illeti, a jelen ítélet 65. pontjából kitűnik, hogy az előírt szankciók alkalmazásának a 2017/541 irányelvvel összhangban történő korlátozása közvetlenül érinti ezen irányelv végrehajtását. Ezért olyan kapcsolat áll fenn az LOA és ezen irányelv között, amely meghaladja az érintett területek szomszédosságát vagy az egyik terület által a másikra gyakorolt közvetett hatásokat, így olyan helyzetről van szó, amely a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós jog végrehajtásának” fogalma alá tartozik (lásd ebben az értelemben: 2024. július 29‑i protectus ítélet, C‑185/23, EU:C:2024:657, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az egyenlő bánásmód elve, amelynek egyik különös kifejeződése a megkülönböztetés tilalma, megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék egyenlő módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíve igazolható. Az egyenlő bánásmód elve megsértésének megállapításához a helyzetek összehasonlítható jellegére vonatkozó követelményt a helyzeteket jellemző tényezők összességének fényében kell vizsgálni, különösen a szóban forgó különbségtételt bevezető jogi aktus tárgya és célja alapján, azzal, hogy ennek érdekében tekintetbe kell venni azon terület elveit és céljait, amely alá e jogi aktus tartozik (2026. február 26‑i Bizottság kontra Magyarország [Médiaszolgáltatások rádiófrekvenciában történő nyújtásának joga] ítélet, C‑92/23, EU:C:2026:108, 192. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az LOA‑hoz hasonló amnesztiatörvény esetén azonban, amelynek kifejezett célja a politikai megbékélésnek kizárólag egy adott politikai mozgalommal összefüggésben történő elősegítése, az ebben az összefüggésben elkövetett jogsértések és a más összefüggések között elkövetett jogsértések nem tekinthetők hasonló helyzetek alá tartozónak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami az elsőbbség és a lojális együttműködés elvét illeti, a fenti megfontolásokból kitűnik, hogy az LOA‑hoz hasonló amnesztiatörvény elfogadása nem sérti a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével összefüggésben értelmezett 2017/541 irányelv hatékony érvényesülését. Ebből következik, hogy e törvény elfogadása nem sértheti sem az elsőbbség elvét, amelynek értelmében a tagállamok valamennyi szervének biztosítania kell a különböző uniós jogi normák teljes érvényesülését (2019. június 24‑i Popławski ítélet, C‑573/17, EU:C:2019:530, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), sem pedig az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét, amely többek között arra kötelezi a tagállamokat, hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását (2025. április 29‑i Bizottság kontra Málta [Befektetési polgárság] ítélet), C‑181/23, EU:C:2025:283, 94. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az első–nyolcadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2017/541 irányelvet az elsőbbség és a lojális együttműködés, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti amnesztiatörvény, amely – az intézményi és politikai feszültségek csökkentése, valamint a megbékélési folyamat elősegítése érdekében – előírja minden olyan személy büntethetőségének megszüntetését, aki egy pontosan meghatározott időszakban valamely tagállam nemzeti területe egy részének függetlenségére irányuló mozgalommal összefüggésben az ezen irányelvben említett olyan cselekményeket követett el, amelyek nem okozták szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését, és e jogsértések pontos jellegét és súlyossági küszöbét e törvény nem határozza meg, amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróságok meg tudják határozni az amnesztiából kizárt terrorista bűncselekményeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-245" title="page-25">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-246" title="page-25">
      A terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15‑i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvet az elsőbbség és a lojális együttműködés, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének fényében
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-247" title="page-26">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-248" title="page-26">
      azzal nem ellentétes az a nemzeti amnesztiatörvény, amely az intézményi és politikai feszültségek csökkentése, valamint a megbékélési folyamat elősegítése érdekében előírja minden olyan személy büntethetőségének megszüntetését, aki egy pontosan meghatározott időszakban valamely tagállam nemzeti területe egy részének függetlenségére irányuló mozgalommal összefüggésben az ezen irányelvben említett olyan cselekményeket követett el, amelyek nem okozták szándékosan az emberi jogok súlyos megsértését, és e jogsértések pontos jellegét és súlyossági küszöbét e törvény nem határozza meg, amennyiben a hatáskörrel rendelkező bíróságok meg tudják határozni az amnesztiából kizárt terrorista bűncselekményeket.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-249" title="page-26">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: spanyol.</p>
</body>
</html>
