<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-490/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CC0490</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:296">EU:C:2021:296</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>34</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>34</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑490/20. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Stolichna obshtina, rayon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Pancharevo<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok Indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20210415">2021. április 15.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑490/20. sz. ügy</P><P>V. М. А.</P><P>kontra</P><P>Stolichna obshtina, rayon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Pancharevo<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> (Szófia főváros, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Pancharevo<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> kerület, Bulgária)</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Administrativen sad Sofia‑grad [szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Uniós polgárság</KEYWORD><KEYWORD>EUMSZ 21. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog</KEYWORD><KEYWORD>Azonos nemű házaspárnak valamely tagállamban született gyermeke</KEYWORD><KEYWORD>E tagállam által kiállított, olyan születési anyakönyvi kivonat, amely a gyermek tekintetében két anyát tüntet fel, akik közül az egyik valamely másik tagállam állampolgára</KEYWORD><KEYWORD>E második tagállam olyan nemzeti szabályozása, amely nem teszi lehetővé két anyát feltüntető születési anyakönyvi kivonat kiállítását</KEYWORD><KEYWORD>A gyermek leszármazásának meghatározása</KEYWORD><KEYWORD>A gyermeket szülő nő megjelölésének megtagadása</KEYWORD><KEYWORD>Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartása</KEYWORD><KEYWORD>A bírósági felülvizsgálat terjedelme</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Köteles‑e valamely tagállam egy, anyaként két nőt – akik közül az egyik e tagállam állampolgára – feltüntető születési anyakönyvi kivonatot kiállítani valamely másik tagállamban született gyermek részére, ahol számára ilyen születési anyakönyvi kivonatot állítottak ki? Lényegében ezt a kérdést teszi fel a Bíróságnak az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária) a jelen előzetes döntéshozatali eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az ilyen születési anyakönyvi kivonat kiállításának a bolgár hatóságok általi megtagadását lényegében azzal indokolják, hogy a bolgár jog nem teszi lehetővé a születési anyakönyvi kivonatba két anyának a gyermek szüleiként történő bejegyzését. E lehetőség hiánya abból a tényből ered, hogy Bulgáriában az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>hagyományos<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> családfelfogás uralkodik, amely a kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás címén védett értéknek minősül. Tekintettel arra, hogy ez alapján egy gyermeknek csak egy anyja lehet, a bolgár hatóságok szükségesnek ítélik a gyermeket szülő nő azonosítását annak érdekében, hogy csak őt jegyezzék be a születési anyakönyvi kivonatba, ezen információ felfedését azonban az érintett pár megtagadja.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A kért születési anyakönyvi kivonat kiállítása tehát valójában nem csupán az érintett gyermek állampolgárságát erősítené meg, hanem uniós polgár jogállását is. Ettől függ az is, hogy az alapeljárás felperesét és házastársát a lányuk szüleinek tekintik‑e egyikük származási tagállamának nemzeti joga alapján. E körülmények között fordult a kérdést előterjesztő bíróság a Bírósághoz azzal a kérdéssel, hogy a Spanyolországban létesített rokoni kapcsolatot elismerő bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása ellentétes‑e az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdéssel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta), különösen annak 7. cikkével és 24. cikkének (2) bekezdésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Ez egy nagyon érzékeny kérdés, tekintettel a tagállamoknak az állampolgárság, valamint a családjog területén fennálló kizárólagos hatáskörére, és azon jelentős különbségekre, amelyek az azonos nemű párok jogállását és a számukra elismert jogokat illetően az Unión belül jelenleg fennállnak. A kérdés ezenkívül figyelemre méltó gyakorlati jelentőséggel is rendelkezik, amelyről a Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő C‑2/21. sz. Rzecznik Praw Obywatelskich ügy is tanúskodik, amelynek ténybeli és jogi háttere nagymértékben hasonlít a jelen ügyhöz, és amely részben szinte azonos kérdéseket vet fel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az uniós jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2016/1191 rendelet</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, <DATE ISO="20160706">2016. július 6‑i</DATE> 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="200" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 200, 1. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> mentesíti a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok alól a tagállamok hatóságai által a nemzeti jogukkal összhangban kiállított egyes közokiratokat, amelyek célja többek között a születés és a leszármazás rögzítése. A rendeletet a 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően akkor kell alkalmazni, amikor ilyen okiratokat egy másik tagállam hatóságai részére kell bemutatni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>E rendelet (7) preambulumbekezdése szerint az nem kötelezheti a tagállamokat olyan közokiratok kiállítására, amelyek a nemzeti joguk alapján nem léteznek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az említett rendelet 2. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az nem alkalmazandó egy másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratok tartalmához kapcsolódó joghatások valamely tagállamban történő elismerésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2004/38/EK irányelv</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK,<?PAGE NO="3"?> a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" PAGE.FIRST="77" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 158, 77. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="274" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 274., 47. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> a 2. cikkének (2) bekezdésében a következőképpen határozza meg az uniós polgár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>családtagjának<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> fogalmát:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>a)</NO.P><TXT>a házastárs;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az uniós polgár élettársa, akivel egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, ha a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik, és a fogadó tagállam vonatkozó jogszabályaiban megállapított feltételekkel összhangban;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>az uniós polgár, házastársa, vagy a b) pontban meghatározott élettársa egyenesági leszármazottai, akik 21. életévüket nem töltötték be vagy eltartottak;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>az uniós polgár, házastársa, vagy a b) pontban meghatározott élettársa eltartott egyenesági felmenői<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A kiutazás joga<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> címet viselő 4. cikkében a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A nemzeti határellenőrzéskor alkalmazandó, úti okmányokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, valamennyi uniós polgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel, és azok a családtagjaik, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai és érvényes útlevéllel rendelkeznek, jogosultak egy tagállam területét elhagyni egy másik tagállamba való utazás céljából.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok jogszabályaikkal összhangban állampolgáraik részére az állampolgárságot feltüntető személyazonosító igazolványt vagy útlevelet állítanak ki és hosszabbítanak meg.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A bolgár jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A bolgár alkotmánynak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> címet viselő II. fejezetében szereplő 46. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>[a] házasság egy férfi és egy nő közötti önkéntes kötelék<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A hatályos bolgár jog nem teszi lehetővé sem a házasságot, sem az élettársi kapcsolat bármely más, jogkövetkezményeket maga után vonó formájának megkötését azonos nemű személyek között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A leszármazást a Semeen kodeks (családjogi törvénykönyv)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>DV 47. sz., <DATE ISO="20090623">2009. június 23.</DATE>, módosította a <DATE ISO="20090915">2009. szeptember 15‑i</DATE> 74. sz. DV, a <DATE ISO="20091016">2009. október 16‑i</DATE> 82. sz. DV 2009, a <DATE ISO="20101214">2010. december 14‑i</DATE> 98. sz. DV és a <DATE ISO="20101221">2010. december 21‑i</DATE> 100. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20121026">2012. október 26‑i</DATE> 82. sz. DV, módosította a <DATE ISO="20130802">2013. augusztus 2‑i</DATE> 68. sz. DV, módosította a <DATE ISO="20160920">2016. szeptember 20‑i</DATE> 74. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20171228">2017. december 28‑i</DATE> 103. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20190322">2019. március 22‑i</DATE> 24. sz. DV, módosította a <DATE ISO="20191227">2019. december 27‑i</DATE> 101. sz. DV.</P></NOTE> VI. fejezete szabályozza. Annak 60. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1) Az anyai ágon való leszármazást a születés határozza meg.</ALINEA><?PAGE NO="4"?><ALINEA>(2) A gyermek anyja az őt megszülő nő, asszisztált reprodukciós eljárások esetében is.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A családjogi törvénykönyv 61. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="061.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A házasság során vagy annak felbontásától számított háromszáz napon belül született gyermek esetén az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="061.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a gyermek a házasság felbontásától számított háromszáz napon belül, azonban az anya újraházasodását követően született, az anya új férjét kell a gyermek apjának tekinteni.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A családjogi törvénykönyv 64. cikke szerint ha a gyermek egyik szülőjétől való leszármazása ismeretlen, bármelyik szülő elismerheti a gyermekét. Ezen elismerésre az anyakönyvvezető előtt tett egyoldalú nyilatkozattal vagy közjegyző által hitelesített aláírással ellátott nyilatkozattal kerülhet sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A regionális fejlesztési és területrendezési miniszternek az anyakönyvezés egységes rendszerének működéséről szóló, <DATE ISO="20120521">2012. május 21‑i</DATE> RD‑02‑20‑9. sz. NAREDBA rendelete (a továbbiakban: RD‑02‑20‑9. sz. rendelet)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P><DATE ISO="20120608">2012. június 8‑i</DATE> 43. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20140114">2014. január 14‑i</DATE> 4. sz. DV, módosította a <DATE ISO="20150109">2015. január 9‑i</DATE> 2. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20150821">2015. augusztus 21‑i</DATE> 64. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20160322">2016. március 22‑i</DATE> 22. sz. DV, módosította és kiegészítette a <DATE ISO="20180413">2018. április 13‑i</DATE> 32. sz. DV.</P></NOTE> a 12. cikkében a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="012.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A külföldi születés bejegyzésekor a születési anyakönyvi kivonatban a külföldi dokumentum bemutatott példányában vagy bolgár nyelvű fordításában foglaltaknak megfelelően tüntetik fel az érintett személy nevére, a születési helyre és időre, a nemre és a megállapított származásra vonatkozó adatokat.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="012.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben valamelyik szülőre (anyára vagy apára) vonatkozó leszármazást a születési anyakönyvi kivonatnak a Bolgár Köztársaságban történő kiállítása során nem állapították meg, az erre a szülőre vonatkozó adatoknak szánt megfelelő mezőt üresen kell hagyni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="012.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a másolat vagy kivonat nem tartalmazza a szülőkre vonatkozóan előírt valamennyi adatot, a személyazonosító okmányaik vagy a népesség‑nyilvántartó adatait kell igénybe venni. A bolgár szülő személyi azonosító számára, a születési dátumára, családnevére (ha ilyennel rendelkezik) és állampolgárságára vonatkozó információkat a népesség‑nyilvántartó adatai alapján egészítik ki. A külföldi állampolgár szülő születési dátumát és állampolgárságát a nemzeti személyazonosító okmányának adataival lehet kiegészíteni. Amennyiben az e szülőre vonatkozó valamennyi adatot nem lehet megadni, az anyakönyvi kivonat csak a rendelkezésre álló információkat tartalmazza.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és az alapeljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese, V. M. A. bolgár állampolgár, míg házastársa egyesült királysági állampolgár, és Gibraltárban született, ahol a két nő 2018‑ban összeházasodott. 2015‑től Spanyolországban élnek. 2019‑ben lánygyermekük született Spanyolországban, aki a két<?PAGE NO="5"?> szülőjével együtt ott él. A spanyol hatóságok által e lánygyermek részére kiállított születési anyakönyvi kivonat az alapeljárás felperesét mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>A anyát<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>, a házastársát mint a gyermek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>anyját<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> jelöli meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT><DATE ISO="20200129">2020. január 29‑én</DATE> az alapeljárás felperese kérte a hatáskörrel rendelkező hatóságot, vagyis Stolichna obshtinát (Szófia főváros, Bulgária), hogy állítson ki születési anyakönyvi kivonatot a lánya számára, mivel az szükséges a bolgár személyazonosító okmány kiadásához. E kérelem alátámasztásához csatolta a barcelonai (Spanyolország) anyakönyvi kivonat és a gyermek születésének tényéről kiállított igazolás bolgár nyelvre történt hiteles fordítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT><DATE ISO="20200207">2020. február 7‑i</DATE> levelével Szófia főváros írásban felszólította az alapeljárás felperesét, hogy hétnapos határidőn belül igazolja a gyermek származását a biológiai anyja tekintetében. A főváros ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy a hatályos nemzeti jog részét képező születési anyakönyvi kivonat mintája csak egy rovatot tart fenn az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>anya<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> számára, és egy másikat az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>apa<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> számára, e rovatokba pedig csak egy nevet lehet írni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT><DATE ISO="20200218">2020. február 18‑án</DATE> az alapeljárás felperese e felhívásra azt a választ adta, hogy nem tudja a kért információt rendelkezésre bocsátani, és erre a bolgár jogszabályok alapján nem is köteles.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Szófia főváros ennélfogva a <DATE ISO="20200305">2020. március 5‑i</DATE> határozatával megtagadta a születési anyakönyvi kivonat kiállítását. Ezen elutasító határozatot azzal indokolta, hogy a gyermek biológiai anyját érintően nem áll rendelkezésre információ, és hogy két nőnemű szülőnek a születési anyakönyvi kivonatban való feltüntetése Bulgária közrendjébe ütközik, amely nem engedélyezi az azonos neműek házasságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese ekkor keresetet nyújtott be ezen elutasító határozattal szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz, az Administrativen sad Sofia‑gradhoz (szófiai közigazgatási bíróság).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>E bíróság kifejti, hogy a bolgár alkotmány 25. cikkének (1) bekezdése és a Zakon za balgarskoto grazhdanstvo (a bolgár állampolgárságról szóló törvény) 8. cikke értelmében a gyermek bolgár állampolgár, még akkor is, ha jelenleg nincs bolgár születési anyakönyvi kivonata. Az ilyen anyakönyvi kivonat kiállításának elmaradása ugyanis nem minősül a bolgár állampolgárság megtagadásának.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Az Administrativen sad Sofia‑gradnak (szófiai közigazgatási bíróság) kételyei vannak azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a valamely bolgár állampolgár más tagállamban bekövetkezett, és ezen utóbbi tagállam által két anyát feltüntető születési anyakönyvi kivonattal igazolt születése bejegyzésének a bolgár hatóságok általi megtagadása sérti‑e az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikk, valamint a Charta 7., 24. és 45. cikke által az említett bolgár állampolgárra ruházott jogokat. A bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása ugyanis a bolgár személyazonosító okmányok kiadásának komoly adminisztratív akadályát jelentheti, és ebből következően megnehezítheti a gyermek számára a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását, és így az őt uniós polgárként megillető jogok teljes körű gyakorlását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Ezenkívül, mivel a gyermek másik anyja az Egyesült Királyság állampolgára, e bíróság felveti a kérdést, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséből eredő jogkövetkezmények, és különösen az a tény, hogy a gyermek a másik anyjának állampolgársága révén már nem rendelkezik uniós polgár jogállással, relevánsak‑e ezen kérdés értékelése szempontjából.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságban ugyanakkor az a kérdés merült fel, hogy a bolgár hatóságoknak a születési anyakönyvi kivonat kiállítása során adott esetben fennálló azon kötelezettsége, hogy a születési anyakönyvi kivonatba szülőként két anyát jegyezzenek be, nem sértené‑e Bulgária nemzeti identitását, mivel az ország nem írta elő annak lehetőségét, hogy a születési anyakönyvi kivonatban két azonos nemű szülőt lehessen feltüntetni. E bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy a gyermek származását meghatározó jogszabályok – figyelembe véve a bolgár társadalmi viszonyok fejlődésének jelenlegi állapotát – alapvető jelentőséggel bírnak a bolgár alkotmányos hagyományban, valamint a családjog és öröklési jog területét érintő bolgár jogelméletben, mind tisztán jogi szempontból, mind pedig az értékekre tekintettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>E bíróság így felveti a kérdést, hogy szükséges‑e egyensúlyt teremteni a jelen ügy tárgyát képező különböző jogos érdekek között: egyrészt a Bolgár Köztársaság nemzeti identitása, másrészt azon gyermek érdekei, és különösen a magánélethez és a szabad mozgáshoz való joga között, aki nem felelős a társadalmi értékskálának az Európai Unió tagállamai között fennálló eltéréseiért. E tekintetben többek között felveti azt a kérdést, hogy elérhető‑e ezen egyensúly az arányosság elvének alkalmazása révén. Konkrétabban azt kívánja megtudni, hogy e különböző jogos érdekek közötti elfogadható egyensúly elérhető‑e, ha a spanyol születési anyakönyvi kivonatban feltüntetett két anya közül az egyiket, aki vagy a gyermek biológiai anyja, vagy egyéb eljárás révén (például örökbefogadás) anyává vált, feltüntetik az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>anya<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> elnevezésű rovatban, miközben az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>apa<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> elnevezésű rovat üresen marad.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Végül abban az esetben, ha a Bíróság azt állapítaná meg, hogy az uniós jog megköveteli a gyermek két anyjának a bolgár születési anyakönyvi kivonatba történő bejegyzését, a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy e követelményt hogyan lehet végrehajtani, tudva azt, hogy a hatályos születési anyakönyvi kivonat mintájától nem térhet el.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság) a <DATE ISO="20201002">2020. október 2‑i</DATE>, a Bírósághoz ugyanezen a napon érkezett határozatával úgy határozott tehát, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikket, valamint a [Charta] 7., 24. és 45. cikkét, hogy amennyiben bolgár állampolgárságú gyermeknek az Európai Unió valamely más tagállamában való születésére vonatkozó igazolás iránti kérelemmel fordultak a bolgár közigazgatási hatóságokhoz, és e születést olyan spanyol születési anyakönyvi kivonat igazolta, amelyen két nőnemű személy került anyaként feltüntetésre annak megadása nélkül, hogy valamelyikük biológiai anya‑e, és ha igen, melyikük az, az említett rendelkezések nem teszik lehetővé e hatóságok számára, hogy a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítását azzal az indokkal tagadják meg, hogy a felperes megtagadta annak közlését, hogy ki a gyermek biológiai anyja?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 4. cikk (2) bekezdését és a [Charta] 9. cikkét, hogy az uniós tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának tiszteletben tartása azt jelenti, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a származás megállapítására vonatkozó szabályok tekintetében? Ezen belül:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 4. cikk (2) bekezdését, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy tájékoztatást kérjenek a gyermek biológiai származásáról?</P></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><P>Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ 4. cikknek a Charta 7. cikkével és 24. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdését, hogy elengedhetetlen egyensúlyba hozni egyrészt a tagállam nemzeti, illetve alkotmányos identitását, másrészt pedig a gyermek mindenek felett álló érdekét, figyelembe véve, hogy jelenleg sem az értékek tekintetében, sem pedig jogi tekintetben nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a születési anyakönyvi kivonatban azonos nemű személyeket fel lehet‑e tüntetni szülőként annak megadása nélkül, hogy valamelyikük a gyermek biológiai anyja‑e, és ha igen, melyikük az? Az e kérdésre adott igenlő válasz esetén hogyan valósítható meg konkrétan ezen érdekegyensúly?</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Jelentőséggel bírnak‑e az első kérdés megválaszolása szempontjából a Brexit jogkövetkezményei abban az esetben, ha a valamely más tagállamban kiállított születési anyakönyvi kivonatban megjelölt anya az Egyesült Királyság állampolgára, a másik anya pedig az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, figyelembe véve különösen azt, hogy a gyermek bolgár születési anyakönyvi kivonata kiállításának megtagadása akadályát képezi annak, hogy valamely uniós tagállam kiállítsa a gyermek személyazonosító okmányát, és ezáltal adott esetben megnehezíti a gyermeket uniós polgárként megillető jogok teljes körű gyakorlását?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: előírja‑e az uniós jog, különösen a tényleges érvényesülés elve a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy a születési anyakönyvi kivonat kiállítása tekintetében az alkalmazandó nemzeti jog részét képező mintától eltérjenek?<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A Bíróság elnöke <DATE ISO="20201019">2020. október 19‑i</DATE> végzésével elutasította a kérdést előterjesztő bíróság arra irányuló kérelmét, hogy a jelen ügyben a Bíróság eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése szerinti gyorsított eljárást alkalmazzák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket nyújtott be az alapeljárás felperese, a német, a spanyol, az olasz, a magyar, a lengyel és a szlovák kormány, valamint az Európai Bizottság. A <DATE ISO="20210209">2021. február 9‑i</DATE> tárgyaláson részt vett az alapeljárás felperese, a bolgár, a spanyol, a magyar, az olasz, a holland és a lengyel kormány, valamint a Bizottság.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás ténybeli előfeltevéseiről és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elemzésére gyakorolt hatásukról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt tisztázni kell az előzetes döntéshozatalra utaló határozat néhány, a tárgyalás során a bolgár kormány által vitatott ténybeli előfeltevését, valamint azok hatását az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elemzésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban többször megállapítja, hogy nem vitatott, hogy a gyermek a bolgár alkotmány 25. cikkének (1) bekezdése értelmében bolgár állampolgár. E rendelkezés szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>[b]olgár állampolgár az, akinek legalább az egyik szülője bolgár állampolgár […]<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>. E tekintetben a bolgár kormány a tárgyaláson a Bíróság előtt megerősítette, hogy a bolgár állampolgárságnak a fent hivatkozott rendelkezés alapján történő megszerzése <HT TYPE="ITALIC">ipso iure</HT> történik, tehát az állampolgárság megszerzéséhez semmilyen közigazgatási aktus nem szükséges.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Márpedig tekintettel arra, hogy a családjogi törvénykönyv 60. cikkének (2) bekezdése értelmében a gyermek anyja <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>az őt megszülő nő<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> (a továbbiakban: biológiai anya), és az alapeljárásban éppen ez az információ nem áll rendelkezésre, a bolgár kormány a tárgyaláson vitatta a kérdést előterjesztő bíróság azon állítását, amely szerint nem kétséges, hogy a gyermek bolgár állampolgár. Másképp megfogalmazva, kizárólag a spanyol születési anyakönyvi kivonat bemutatása alapján Bulgária nem ismeri el a gyermeknek az alapeljárás felperesétől történő származását, és ebből következően azt a tényt, hogy a gyermek bolgár állampolgár.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Kétségtelen, a bolgár kormány is hangsúlyozta, hogy a gyermek bolgár állampolgárságának elismeréséhez elegendő, hogy az alapeljárás felperese a családjogi törvénykönyv 64. cikkének megfelelően elismerje az anyaságát. E lehetőség nem csupán a heteroszexuális kapcsolatban élő személyeket illeti meg, és nem is függ a biológiai származás bizonyításától. Más szavakkal, még ha az alapeljárás felperese nem is lenne a családjogi törvénykönyv 60. cikke (2) bekezdése értelmében vett biológiai anya, a bolgár jog alapján így megszerezhetné a gyermek anyjának jogállását (és úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>törvényes anyává<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> válna). Ez azonban – továbbra is a bolgár kormány magyarázata szerint – azzal a következménnyel járna, hogy a bolgár jog értelmében megszűnik minden származási kapcsolat a gyermek és a biológiai anyja között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk által létrehozott együttműködési eljárás keretében a Bíróság nem kérdőjelezheti meg a tényállásnak az alkalmazandó nemzeti jogszabály szempontjából történő, kérdést előterjesztő bíróság általi értékelését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150616">2015. június 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gauweiler és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑62/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:400">EU:C:2015:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171025">2017. október 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Polbud – Wykonawstwo</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑106/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:804">EU:C:2017:804</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E körülmények között a Bíróságot főszabály szerint köti az a feltevés, hogy a gyermek bolgár állampolgár.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Márpedig az e kérdést övező nyilvánvaló bizonytalanságokra tekintettel, és annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos választ lehessen adni, a jelen ügyet két előfeltevés szempontjából kell vizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Az első az, amelyben a gyermek nem szerezte meg automatikusan a bolgár állampolgárságot, mivel az alapeljárás felperese nem a biológiai anyja, és azt a jövőre nézve sem tudja megszerezni, mivel a felperes nem kívánja elismerni az anyaságát a családjogi törvénykönyv 64. cikkének megfelelően. A második feltevés az, amely szerint a gyermek megszerezte a bolgár állampolgárságot, mivel valójában az alapeljárás felperese a biológiai anyja, vagy azt megszerezhetné a felperes anyaságának az említett törvénykönyv 64. cikke szerinti elismerése okán.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Noha az első esetben a gyermek nem uniós polgár az EUMSZ 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján, kiemelendő, hogy az alapeljárás tényállása mégsem kerül ki az uniós jog hatálya alól. Ebben az esetben ugyanis felmerül a kérdés, hogy az olyan uniós polgár – az alapeljárás felperese –, aki élt a szabad mozgáshoz való jogával, és egy másik tagállam nemzeti joga alapján a nőnemű házastársával közösen egy gyermek anyja lett, követelheti‑e a származási tagállamától, hogy elismerje ezt a helyzetet, és hogy e célból olyan születési anyakönyvi kivonatot állítson ki, amelyben az érintett gyermek szüleiként a két nőt tüntetik fel. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés megfogalmazása ugyanis nem zárja ki e kérdéseknek az alapeljárás felperesének szempontjából történő vizsgálatát, tekintettel arra, hogy a kérdések nem kifejezetten vagy nem kizárólagosan a gyermek szabad mozgáshoz való jogára hivatkoznak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ugyanígy a második előfeltevést illetően meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések nem válnának okafogyottá, ha az alapeljárás felperesének (biológiai vagy törvényes) anyaságát megállapítanák. Kétségtelen, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés azt a benyomást keltheti, hogy a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítása csak a gyermek (biológiai) anyjának azonosításától függ. Márpedig valójában még a felperesnek a gyermek anyjaként történő azonosítása sem változatna azon a tényen, hogy a bolgár hatóságok nem állíthatják ki a kért születési anyakönyvi kivonatot, amely a spanyol születési anyakönyvi kivonat mintájára az alapeljárás felperesét és házastársát tünteti fel a gyermek két anyjaként. A bolgár kormány a tárgyaláson megerősítette e körülményt. A kért születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása ezenkívül maga után vonja, hogy a gyermek <HT TYPE="ITALIC">de facto</HT> nem kaphat bolgár személyazonosító okmányt. Továbbra is felmerül tehát e helyzetnek az EUMSZ 20. cikkel, az EUMSZ 21. cikkel, valamint a Charta 7., 24. és 45. cikkével való összeegyeztethetőségének kérdése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ebből következően a Bíróságnak mindenképpen választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az uniós jog kötelezi‑e valamely tagállamot arra, hogy a születési anyakönyvi kivonat kiállítása érdekében elismerje valamely gyermeknek egy női házaspártól való, más tagállam által kiállított közokiratban megállapított származását, vagy ellenkezőleg, ezen első tagállam szabadon határozhatja meg a leszármazást a nemzeti jogának megfelelően, ha annak értelmében anyaként csak egy nő ismerhető el<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>E kérdés nagyon hasonló a kérdést előterjesztő bíróság által – a jelen indítvány 4. pontjában említett – C‑2/21. sz. Rzecznik Praw Obywatelskich ügyben feltett kérdéshez. Ez az ügy ugyanis egy Spanyolországban élő női házaspár gyermekére vonatkozik, amely házaspár tagjai lengyel és ír állampolgárságúak. E tagállam olyan születési anyakönyvi kivonatot állított ki, amely a gyermek anyjaként a két nőt tünteti fel. A kérdést előterjesztő bíróság arra kér választ a Bíróságtól, hogy a lengyel közigazgatási hatóságok megtagadhatják‑e ezen születési anyakönyvi kivonat átírását, amely szükséges ahhoz, hogy a gyermek lengyel személyazonosító okmányt kaphasson, arra hivatkozással, hogy a lengyel jog nem teszi lehetővé az azonos nemű párok szülői jogállását, és hogy az említett születési anyakönyvi kivonat azonos nemű személyeket tüntet fel szülőként.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben kifejtett azon kérdés, hogy a bolgár hatóságok kérhetnek‑e információkat a gyermek biológiai anyjának személyazonosságáról, tehát nem önálló jellegű. Amennyiben ugyanis Bulgáriának el kell ismernie a gyermeknek a spanyol születési anyakönyvi kivonatban anyaként megjelölt két nőtől való származását, a biológiai anya azonosítása háttérbe szorul, tekintettel arra, hogy a bolgár hatóságok mindenképpen kötelesek lennének a két nőt anyaként bejegyezni a születési anyakönyvi kivonatba. Ellenben ha Bulgária a nemzeti jogával összhangban szabadon határozhatja meg a leszármazást, ez szükségszerűen maga után vonja, hogy csak egy nőt tekinthet a gyermek anyjának, akár a biológiai anyát, akár a gyermeket elismerő nőt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A követendő megközelítés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdést a jelen indítvány 40. pontjában körülírtak szerint közösen kell kezelni. Ezzel kapcsolatban az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés is megválaszolásra kerül a Brexitnek az alapeljárás tényállására gyakorolt következményeire vonatkozóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Az e kérdésekre történő válaszadás érdekében először is meg kell vizsgálni, hogy a kért születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása a fenti 37. pontban említett egyes esetek vonatkozásában – tehát ha a gyermek bolgár állampolgár, vagy ha nem –, az EUMSZ második<?PAGE NO="10"?> részében biztosított jogok akadályának minősül‑e, különösen az uniós polgárok azon joga akadályának, hogy az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdés alapján szabadon mozogjanak és tartózkodjanak az Unió területén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Másodszor meg kell vizsgálni, hogy a szabad mozgás esetleges akadályozása igazolható‑e, többek között a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartását biztosító EUSZ 4. cikk (2) bekezdésére tekintettel. A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésében foglalkozik részletesebben e kérdéssel. E tekintetben annak meghatározásáról lesz szó, hogy a nemzeti identitásra hivatkozást egyensúlyba kell‑e hozni más érdekekkel, mint például az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésben említett, a Chartában előírt alapvető jogokkal, és adott esetben milyen terjedelmű a Bíróság által gyakorolt felülvizsgálat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>E vizsgálatot először a fenti 37. pontban említett első esetre vonatkozóan fogom elvégezni, vagyis amelyben a gyermek nem rendelkezik bolgár állampolgársággal. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson legalábbis a kifejtettekbe beleérthető módon felvetett azon kérdésre is válaszolok, hogy lehetne‑e a Bolgár Köztársaságot a jelen ügy körülményei között esetlegesen arra kötelezni, hogy megadja az állampolgárságot az alapeljárás felperese gyermekének (C. alpont).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Ezt követően vizsgálom azt az esetet, ha a gyermek bolgár állampolgár (D. alpont).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Végül az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre válaszul ismertetek néhány gyakorlati megfontolást a kérdést előterjesztő bíróság számára a javasolt megoldás végrehajtását érintő iránymutatásul (E. alpont).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésről, abban az esetben, ha a gyermek nem bolgár állampolgár</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A gyermekek jogainak korlátozásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése alapján a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. E jog gyakorlatban történő gyakorlásának biztosítása érdekében a tagállamok a 2004/38 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nemzeti jogukkal összhangban kötelesek az állampolgáraik részére személyazonosító igazolványt kiállítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Ez utóbbi kötelezettséget illetően először is meg kell állapítani, hogy a bolgár hatóságok nem állíthatnak ki személyazonosító okmányt a gyermek számára az irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján, amennyiben a gyermek nem bolgár állampolgár.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ami azt a kérdést illeti, hogy a bolgár hatóságok kötelezhetők‑e az ügy körülményei között a bolgár állampolgárságnak a gyermek részére történő megadására, emlékeztetni kell egyrészről arra, hogy az állampolgárság megszerzése és elveszítése feltételeinek meghatározása<?PAGE NO="11"?> – összhangban a nemzetközi joggal – az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19920707">1992. július 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Micheletti és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑369/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1992:295">EU:C:1992:295</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:104">EU:C:2010:104</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190312">2019. március 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Tjebbes és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑221/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:189">EU:C:2019:189</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Másrészről azon fenntartást illetően, amely szerint a tagállamoknak – e hatáskörük gyakorlása során – tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19920707">1992. július 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Micheletti és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑369/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1992:295">EU:C:1992:295</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20010220">2001. február 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Kaur</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑192/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:106">EU:C:2001:106</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:104">EU:C:2010:104</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190312">2019. március 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Tjebbes és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑221/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:189">EU:C:2019:189</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> emlékeztetni kell arra, hogy ez csak akkor alkalmazandó, ha e joggyakorlás az uniós jogrend által biztosított és védett jogokat érinti.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:104">EU:C:2010:104</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Másképp megfogalmazva, egy valamely tagállam állampolgárságának megszerzését vagy elveszítését meghatározó aktus csak az uniós polgár jogállásból eredő jogok korlátozása esetén tartozhat az uniós jog hatálya alá.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:104">EU:C:2010:104</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190312">2019. március 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Tjebbes és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑221/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:189">EU:C:2019:189</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ellenben ha egy személy soha nem szerezte meg az uniós polgár jogállásból eredő jogokat, az ilyen aktus nem korlátozhatja e jogokat. Ebből következően nem lehet úgy tekinteni, hogy e személy helyzete <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>jellegénél és következményeinél fogva<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> az uniós jog hatálya alá tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20010220">2001. február 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Kaur</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑192/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2001:106">EU:C:2001:106</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100302">2010. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:104">EU:C:2010:104</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ez az az ok, amely miatt abban az esetben, ha a gyermek nem szerezte meg automatikusan a bolgár állampolgárságot, nem vizsgálható azt a kérdés, hogy a gyermek szempontjából kötelezhető‑e a Bolgár Köztársaság az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikk alapján az állampolgárság részére történő megadására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Azon kérdést illetően, hogy az ilyen kötelezettség származhat‑e az uniós polgár jogállásból és az alapeljárás felperese számára ebből eredő jogokból, lásd a jelen indítvány fenti 65. és 133. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy a tárgyalás során a spanyol kormány megerősítette, hogy abban az esetben, ha a gyermek sem a bolgár, sem a brit állampolgárságra nem tarthatna igényt,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Úgy tűnik, hogy a brit hatóságok, miután az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság) a Bíróság elé terjesztette az ügyet, megtagadták a gyermek brit állampolgárságának elismerését a British Nationality Act 1981 (a brit állampolgárságról szóló 1981. évi törvény) alapján amiatt, hogy a brit állampolgár szülőtől Gibraltárban született brit anya nem adhatja át az állampolgárságát az Egyesült Királyság területén kívül született gyermeknek.</P></NOTE> a spanyol polgári törvénykönyv 17. cikkének megfelelően igényt tarthat a spanyol állampolgárságra. Nem áll fenn tehát annak veszélye, hogy a gyermek hontalanná válik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ebből következően abban az esetben, ha a gyermek nem rendelkezik bolgár állampolgársággal, nem illetik meg az uniós polgárok számára fenntartott, a 2004/38 irányelv 4. cikkének (3) bekezdéséből, valamint az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikkből eredő jogok. Következésképpen ha a bolgár hatóságok megtagadják az olyan bolgár születési anyakönyvi kivonatnak a gyermek számára történő kiállítását, amely a spanyol születési anyakönyvi kivonat mintájára az alapeljárás felperesét és házastársát tünteti fel a gyermek két anyjaként, valamint ha megtagadják a bolgár személyazonosító okmánynak az említett gyermek részére történő kiállítását, ez nem sértheti e jogokat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="12"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárás felperese jogainak korlátozásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az itt vizsgált esetben az alapeljárás felperese nem a gyermek biológiai anyja és nem kívánja az anyaságát a családjogi törvénykönyv 64. cikkének megfelelően elismerni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd a jelen indítvány 37. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Az igényelt születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása mindazonáltal korlátozhatja a szabad mozgáshoz való jogát, tekintettel arra, hogy a spanyol jog alapján törvényesen megszerezte a gyermek anyjának jogállását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A születési anyakönyvi kivonat tükrözi valamely személynek a hatáskörrel rendelkező hatóságok által megállapított leszármazását. Ebből a szempontból az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből, valamint a bolgár kormány által a tárgyaláson adott magyarázatokból kitűnik, hogy a spanyol születési anyakönyvi kivonat átírásának gyakorlati következménye az lenne, hogy biztosítja az anya jogállását az alapeljárás felperese és házastársa számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>E tekintetben kétségtelenül igaz, hogy az uniós jog a jelenlegi állapotában nem határozza meg a családi állapot megállapítására<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20031002">2003. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Garcia Avello</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑148/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:539">EU:C:2003:539</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és többek között a leszármazásra vonatkozó szabályokat. Ez mindazonáltal nem jelenti azt, hogy az e területen elfogadott valamely nemzeti intézkedés nem minősülhet a Szerződések által biztosított alapvető jogok és szabadságok korlátozásának. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis amennyiben valamely helyzet a Szerződések tárgyi hatálya alá tartozik, a tagállamoknak az uniós jog tiszteletben tartásával kell a hatáskörüket gyakorolniuk.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20031002">2003. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Garcia Avello</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑148/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:539">EU:C:2003:539</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy az alapeljárás felperesének helyzete, aki Spanyolországban tartózkodási hellyel rendelkező bolgár állampolgár az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, és a származási tagállamával szemben is hivatkozhat ez e jogállásból eredő jogokra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130718">2013. július 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Prinz és Seeberger</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑523/11 és C‑585/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:524">EU:C:2013:524</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Lounes</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:862">EU:C:2017:862</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a polgárok szabad mozgása korlátozásának minősül bármely olyan nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hogy megzavarja vagy kevésbé vonzóvá tegye e szabadságnak az uniós polgárok általi gyakorlását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Runevič‑Vardyn és Wardyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑391/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:291">EU:C:2011:291</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 70.pont); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170718">2017. július 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Erzberger</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑566/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:562">EU:C:2017:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190613">2019. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>TopFit és Biffi</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑22/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:497">EU:C:2019:497</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191010">2019. október 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Krah</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑703/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:850">EU:C:2019:850</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bíróság már megállapította, hogy a tagállamok állampolgárai számára az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése által elismert jogok közé tartozik a szokásos családi élet fenntartása mind a fogadó tagállamban, mind visszatéréskor abban a tagállamban, amelynek állampolgárai, olyan módon, hogy ezen utóbbi tagállamban a családtagjaik is mellettük lehessenek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19920707">1992. július 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Singh</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑370/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1992:296">EU:C:1992:296</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 21. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Lounes</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:862">EU:C:2017:862</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 52.pont); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A Bíróságnak ebben az összefüggésben már volt alkalma pontosítani, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>családtagok<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> minden esetben a 2004/38 irányelv 2. cikkében említett személyek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E rendelkezés különösen az uniós polgár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>házastársára<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> (az a) pont) és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>egyenesági leszármazottaira<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> (a c) pont) utal. Márpedig az, ha az uniós polgár azonos nemű házastársát, akivel az előbbi valamely tagállam jogszabálya alapján érvényesen házasságot kötött, nem minősítik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>családtagnak<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> azzal az indokkal, hogy egy másik tagállam joga ezt nem teszi lehetővé, azzal a veszéllyel járna, hogy az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdéséből eredő jogok tagállamonként változnának a nemzeti jogi rendelkezéseiktől függően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanezen ok miatt a Bíróság megállapította, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>egyenesági leszármazott<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> fogalmát az egész Unióban egységesen kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190326">2019. március 26‑i</DATE> <NAME.CASE>SM [Az algériai kafala hatálya alá helyezett gyermek]</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑129/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:248">EU:C:2019:248</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A jelen esetben nem vitatott, hogy a spanyol jog alapján mind az alapeljárás felperese, mind a házastársa érvényesen szülői jogállást szerzett,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A spanyol kormány által a tárgyaláson megerősített azon előfeltevésből indulok ki, hogy a leszármazás meghatározása a spanyol nemzetközi magánjoggal összhangban a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez kapcsolódik, tehát a spanyol joghoz, amely a gyermek biológiai anyja házastársának szülői jogállását írja elő. Ellentétben a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló üggyel, a valamely más tagállamban szerzett jogállás törvényességéhez nem fér kétség.</P></NOTE> és ezenfelül a lányukkal ténylegesen családként élnek Spanyolországban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Márpedig e Spanyolországban létesített rokoni kapcsolatok elismerésének hiánya súlyosan akadályozná, hogy Bulgáriában családi életet lehessen élni. A családtag jogállás ugyanis számos, mind az uniós jogból, mind a nemzeti jogból eredő jog és kötelezettség alapja. Csupán néhány példát említve, a gyermek bulgáriai tartózkodási jogát övező bizonytalanságoktól kezdve a szülői felügyeleti és szociális biztonsági akadályokon át e megtagadásnak házassági és öröklési következményei is lennének. E körülmények között kétségtelen, hogy a Spanyolországban létesített rokoni kapcsolatok elismerésének hiánya visszatarthatja az alapeljárás felperesét a származási tagállamába való visszatéréstől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy amint az a fenti 34. pontban kifejtésre került, az alapeljárás felperese még akkor is elismerhetné az anyaságát a családjogi törvénykönyv 64. cikke alapján, ha nem a gyermek biológiai anyja. Az anyaság elismerése mindazonáltal szükségszerűen magában foglalja, hogy kizárt egy másik nőnek, konkrétan a házastársának az anyaként történő elismerése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd a jelen indítvány 34. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ez tehát akadályozná az alapeljárás felperesét abban, hogy Bulgáriába való visszatérése esetén folytathassa a spanyolországi családi életét. Konkrétan, egyedül kellene mindazokat a szülői feladatokat ellátnia, amelyek a szülői jogállás bizonyítékát igénylik, legyen szó akár az iskolai beiratkozásról, az egészségügyi döntésekről, vagy a gyermekre vonatkozó bármely adminisztratív lépésről, mivel a házastársa ki van zárva az anya jogállásából. Ebből a szempontból ezenkívül ez utóbbi, aki a pár tartózkodási helye szerinti tagállamban, vagyis Spanyolországban szintén törvényesen megszerezte az anya jogállását, és ebből következően a gyermek feletti felügyeleti jogot, ellenezheti a gyermek Bulgáriába történő visszavitelét. Ez szintén visszatarthatja az alapeljárás felperesét attól, hogy visszatérjen a származási tagállamába.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ellenben az, hogy a gyermeknek nem adják meg a bolgár állampolgárságot, önmagában nem minősül az alapeljárás felperese szabad mozgáshoz való joga korlátozásának. Amíg ugyanis a Spanyolországban létesített családi kapcsolatokat a szabad mozgás uniós szabályainak alkalmazása érdekében tiszteletben tartják és elismerik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd e tekintetben a fenti 102. és azt követő pontokat.</P></NOTE> önmagában azon körülmény, hogy az uniós polgár gyermeke e kapcsolatok alapján nem kapja meg valamely tagállam állampolgárságát, nem olyan jellegű, hogy az érintett uniós polgár szabad mozgását korlátozná. Amint az a<?PAGE NO="14"?> fentiekben kifejtésre került, a tagállamok főszabály szerint továbbra is szabadon határozhatják meg az állampolgárság megszerzésének és elveszítésének feltételeit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd a jelen indítvány 50. pontját.</P></NOTE> Az uniós jog alapján többek között nem kötelesek az állampolgáraik egyenesági leszármazottainak megadni az állampolgárságot. E megfontolást maga a 2004/38 irányelv létezése is szemlélteti, amely irányelvnek pontosan az a célja, hogy biztosítsa az uniós polgároknak a családtagjaikkal, köztük a <HT TYPE="ITALIC">harmadik országok állampolgárságával</HT> rendelkező egyenesági leszármazottaikkal együtt történő szabad mozgását.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha a gyermek nem rendelkezik bolgár állampolgársággal, nem hivatkozhat sem a 2004/38 irányelv 4. cikkének (3) bekezdéséből, sem az EUMSZ 20. és EUMSZ 21. cikkből eredő jogokra. Ez utóbbi rendelkezések nem biztosítják számára azt a jogot sem, hogy a bolgár állampolgárságot igényelje.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Mindazonáltal ugyanebben az esetben, ha a bolgár hatóságok megtagadják a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítását, amely a spanyol hatóságok által kiállítotthoz hasonlóan az alapeljárás felperesét és házastársát tünteti fel a gyermek szüleiként, az korlátozza az alapeljárás felperesének az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése alapján fennálló jogát.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárás felperesét megillető, szabad mozgáshoz való jog korlátozásának igazolásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a személyek szabad mozgásának korlátozása csak akkor igazolható, ha objektív megfontolásokon alapul, és a nemzeti jog által jogszerűen megállapított célkitűzéssel arányos.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>A jelen esetben a bolgár hatóságok arra hivatkoznak, hogy ha a születési anyakönyvi kivonatba azonos nemű házaspárt jegyeznek be egy gyermek szüleiként, az sérti a Bolgár Köztársaságnak az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitását. Ennélfogva először is meg kell vizsgálni, hogy hivatkozhat‑e a Bolgár Köztársaság ebben az összefüggésben az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásának a megsértésére (az a) alpont). Igenlő válasz esetén ezt követően meg kell vizsgálni egy ilyen hivatkozásnak különösen a Bíróság által gyakorolt felülvizsgálat terjedelmét érintő jogkövetkezményeit (a b) alpont), mielőtt végül a jelen eset vizsgálatára térnénk át (a c) alpont).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>nemzeti identitás<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> fogalmáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének. Ezen, az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésre történő szorítkozás bizonyítja, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése nem egyszerűen a tagállamok alkotmányjogi felfogására utal, hanem önálló uniós jogi fogalmat vezet be, amelynek értelmezése<?PAGE NO="15"?> a Bíróság feladata. E fogalom pontos tartalma azonban tagállamonként változhat, és jellegéből adódóan nem lehet anélkül meghatározni, hogy figyelembe ne vennénk a tagállamok saját nemzeti identitásukról vallott felfogását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>E tekintetben az Unió azon kötelezettségét, hogy tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását, valójában úgy lehet érteni, mint a felfogások sokszínűségét, és ebből következően az egyes tagállamokat jellemző különbségek tiszteletben tartásának kötelezettségét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0091">91.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0092">92.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A nemzeti identitás így az Unió jelmondata, amint azt első alkalommal az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés tervezetének I‑8. cikke kimondta (a továbbiakban: alkotmányos szerződés),<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P><REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="310" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2004">HL 2004. C 310., 1. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> vagyis <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>Egyesülve a sokféleségben<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Ez az oka annak, hogy a nemzeti identitás fogalmát nem lehet az Unió szintjén elvontan értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének értelmezéséhez ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság és az érintett tagállam útmutatásai adnak kiindulópontot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140717">2014. július 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Torresi</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑58/13 és C‑59/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2088">EU:C:2014:2088</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> amely tagállam e tekintetben széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd, a közrend fogalmát illetően: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19741204">1974. december 4‑i</DATE> <NAME.CASE>van Duyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>41/74</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1974:133">EU:C:1974:133</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20041014">2004. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Omega</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑36/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:614">EU:C:2004:614</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0087">87.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E mozgásteret azonban az ugyanezen rendelkezés (3) bekezdésében előírt lojális együttműködés kötelezettsége korlátozza.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd e tekintetben Wathelet főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványát (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:2">EU:C:2018:2</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése címén ezenkívül csak olyan nemzeti identitásfelfogást lehet védeni, amely összhangban van az EUSZ 2. cikkben előírt alapvető értékekkel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd ebben az értelemben: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Gauweiler és társai</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑62/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:7">EU:C:2015:7</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0089">89.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>A jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság szerint a bolgár nemzeti identitás sérelme abból ered, hogy az igényelt születési anyakönyvi kivonat eltávolodik a bolgár alkotmány 46. cikkének (1) bekezdésében előírt hagyományos családfelfogástól, amely jogilag a családjog és öröklési jog alapját, valamint a bolgár társadalom egyik alapvető értékét képezi. E felfogás szükségszerűen azzal jár, hogy a gyermeknek csak egy anyja (és egy apja) lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Jelenleg az Unión belül nincs egyetértés az alapvető családjogi intézményekhez való hozzáférés előzetes feltételeit illetően. A házasságkötést (vagy a házasság felbontását) és a leszármazást (sőt a nemzést) szabályozó nemzeti szabályok határozzák meg az említett terület tárgyát képező családi kötelékeket. A házasság felbontását illetően például áthidalhatatlan fogalmi eltéréseket állapítottak meg az ezen intézményre alkalmazandó jogra vonatkozó rendelet kidolgozása során, amely eltérések a Bizottság jogalkotási javaslatának kudarcához vezettek, és helyette megerősített együttműködés végrehajtására került sor.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd: a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20101220">2010. december 20‑i</DATE> 1259/2010 tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="343" PAGE.FIRST="10" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 343., 10. o.</REF.DOC.OJ>), (5) preambulumbekezdés.</P></NOTE> A házasságkötést illetően a 27 uniós tagállam közül jelenleg csak 13 engedélyezi az azonos nemű személyek részére e jogintézményt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Vagyis a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság.</P></NOTE> Ezenkívül e 13 tagállamnak csak egy része teszi lehetővé a gyermek biológiai<?PAGE NO="16"?> anyja házastársának <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>automatikus<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> szülői jogállását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Ezek a kutatásaink szerint a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Spanyol Királyság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság. Ezen államok többségében e lehetőséget csak orvosilag asszisztált reprodukciós eljárás esetén fogadják el, amelyhez a biológiai anya házastársa hozzájárult.</P></NOTE> Ezen eltérések miatt a születést, a házasságkötést, a házasság felbontását és a leszármazást tanúsító egyes közokiratok bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítéséről szóló 2016/1191 rendelet többször megismétli, hogy nem módosítja e területen sem az anyagi jogi jogszabályokat, sem az ilyen okiratokhoz kapcsolódó joghatások elismerésének kötelezettségét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Lásd különösen: a 2016/1191 rendelet (7) és (18) preambulumbekezdése, valamint a 2. cikkének (4) bekezdése.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a Bíróság hallgatólagosan már elismerte, hogy a házasságkötésre vonatkozó szabályok az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás részét képezik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Ennek oka, hogy a családjog különösen érzékeny jogterület, amelyet a felfogások és az értékek sokszínűsége jellemez a tagállamok és a tagállamokat alkotó társadalmak szintjén. A családjog – akár hagyományos, akár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>modernebb<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> értékeken alapul – az állam önképének a kifejezése mind politikai, mind társadalmi szinten. Alapulhat vallási elképzeléseken, vagy jelezheti az érintett államnak az ezen elképzelésekről való lemondását. Ebből a szempontból azonban minden esetben a nemzeti identitást fejezi ki, amely elválaszthatatlan része az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Ráadásul a családi kötelékeket meghatározó szabályok általában kiemelkedő jelentőségűek az állami közösségek működése szempontjából.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>A Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság, Németország) ezért az úgynevezett Lisszabon ítéletében úgy ítélte meg, hogy a családjog valamely alkotmányos állam demokratikus önmeghatározásának képessége szempontjából egy rendkívül érzékeny terület része, amelyből következik, hogy az Európai Unió fellépésének a határon átnyúló helyzetek összehangolásához szükséges legkisebb mértékre kell korlátozódnia, lásd: <DATE ISO="20090630">2009. június 30‑i</DATE> Lisszabon ítélet (DE:BVerfG:2009:es20090630.2bve000208, 251. és 252. pont).</P></NOTE> Így amennyiben az állam e tekintetben a <HT TYPE="ITALIC">ius sanguinis</HT> elvét alkalmazza, a személy leszármazása meghatározza az állampolgárságot, tehát valamely személynek magát a valamely adott államhoz való tartozását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>A családnak vagy annak valamely tagjának a jogi értelemben vett meghatározása így valamely társadalom alapvető berendezkedését érinti. E meghatározás tehát valamely tagállamnak az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásához tartozhat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásra hivatkozás jogkövetkezményeiről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Annak megállapítását követően, hogy a családi kötelékek meghatározása a tagállamok nemzeti identitásának képezheti részét, meg kell vizsgálni, hogy milyen következmények erednek ebből azon lehetőség igazolását illetően, hogy valamely tagállam hatóságai megtagadják egy másik tagállam családi kötelék‑meghatározásának elismerését. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésében különösen azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásra hivatkozást egyensúlyba kell‑e hozni az uniós jogból eredő más érdekekkel, különösen a Charta által biztosított alapvető jogokkal.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Az e kérdésre történő válaszadáshoz először is a nemzeti identitás védzáradékának jellegével és funkciójával kell foglalkozni (1. alpont), annak érdekében, hogy ezt követően az erre történő hivatkozás joghatásaira vonatkozó következtetéseket le lehessen vonni (2. alpont).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti identitás védzáradékának jellegéről és funkciójáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Ellentétben azzal, amit első látásra a Bíróság ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata a mai napig látszólag javasol,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd különösen <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0083">83.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Runevič‑Vardyn és Wardyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑391/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:291">EU:C:2011:291</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0087">87.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130416">2013. április 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Las</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑202/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:239">EU:C:2013:239</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 43. és azt követő pontok).</P></NOTE> az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében kimondott nemzeti identitás nem csupán egy jogszerű cél a többi között, amelyet a szabad mozgás joga korlátozása esetleges igazolásának vizsgálata során figyelembe lehet venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>E rendelkezésnek az EU‑Szerződés 4. cikkével és I. címének egyéb rendelkezéseivel összefüggésben történő értelmezése ugyanis felfedi, hogy e fogalom vertikális dimenzióval is rendelkezik, tehát a Szerződések szerepet tulajdonítanak neki az Unió és a tagállamok hatásköreinek az elhatárolásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Lisszaboni Szerződés egyik alapvető célkitűzése az Unió és a tagállamok hatásköreinek pontosabb elhatárolása volt. Ebben az összefüggésben az alkotmányos szerződés jelezte az átmenetet a nemzeti identitás védzáradékától a hatáskörök megosztására vonatkozó, érvényesíthető elv felé. Ez már az alkotmányos szerződés I‑5. cikkének címében látható volt, amelyen a jelenlegi EUSZ 4. cikk alapul, és szövege <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>Az Unió és a tagállamok közötti viszony<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> volt. Összehasonlításképpen a Maastrichti Szerződés által bevezetett nemzeti identitásra vonatkozó rendelkezés először az EUSZ F. cikk (1) bekezdésében szerepelt,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Lásd: konszolidált változat <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="224" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1992">HL 1992. C 224., 1. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> majd az Unió értékeire és elveire vonatkozó EUSZ 6. cikk (3) bekezdésében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Lásd: Nizzai Szerződés konszolidált változat <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="325" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1992">HL 1992. C 325., 1. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Ezen értelmezést a jelenlegi EUSZ 4. cikk két másik bekezdése megerősíti: A lojális együttműködés elvéhez – amelyet az alkotmányos szerződés I‑5. cikkének (2) bekezdésében szereplő nemzeti identitás védzáradékához kapcsoltak – már az EUSZ 4. cikk (1) bekezdése is hozzáadódik. E rendelkezés előírja a hatáskör‑átruházás elvét, ezzel egyértelműen meghatározva az e rendelkezés, valamint az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás közötti kapcsolatot. Ugyanígy, az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése – amely az alkotmányos szerződésben foglalt mintájához hasonlóan példaképp olyan különböző területeket említ, amelyek a nemzeti identitáshoz tartozhatnak, mint például a nemzetbiztonság – már azt a további pontosítást tartalmazza, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>E fejlődés bizonyítja, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti identitás megfogalmazásának célja az volt, hogy korlátozza az uniós jog hatását a tagállamok számára lényegesnek ítélt területeken, és nem csupán mint egy uniós érték, amelyet a többi, ugyanilyen szintű érdekkel egyensúlyba kell hozni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Ez összhangban van a nemzeti identitás azon céljával, hogy az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedést illetően megőrizzék az egyes tagállamokra jellemző sajátos megközelítéseket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 71. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="18"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>Kizárólag a nemzeti identitás védzáradékának e funkciója tudja egyébiránt magyarázni, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének rendelkezését miért korlátozták a Maastrichti Szerződés korábbi rendelkezéséhez képest<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Amely csupán azt írta elő, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>[a]z Unió tiszteletben tartja a tagállamainak nemzeti identitását<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>.</P></NOTE> azáltal, hogy a nemzeti identitás hatályát az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésre korlátozták. Amennyiben ugyanis a nemzeti identitás csak egy érdek lenne a többi közül, amelyre az uniós jogtól való eltérés igazolásaként lehetne hivatkozni, e korlátozásnak nem lenne értelme, és ezenkívül ellentmondásba kerülne a Bíróság ítélkezési gyakorlatával. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis általános szabályként <HT TYPE="ITALIC">bármely</HT> jogszerű érdekre lehet hivatkozni az uniós jogból eredő jogok korlátozásának igazolása céljából, és nem csupán a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedéséhez kapcsolódó érdekre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19790220">1979. február 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Rewe‑Zentral</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>120/78</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1979:42">EU:C:1979:42</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20041214">2004. december 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Németország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑463/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:797">EU:C:2004:797</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191010">2019. október 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Krah</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑703/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:850">EU:C:2019:850</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Bíróság által gyakorolt felülvizsgálat terjedelméről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából azt a következtetést lehet levonni, hogy az alapvető szabadságokat korlátozó nemzeti intézkedések felülvizsgálatának terjedelme általában véve az érintett terület harmonizáltságának fokától függ. Amennyiben ugyanis valamely terület uniós szinten (még) nem harmonizált, vagy az a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bíróság kiterjedt mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Lásd, például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19971209">1997. december 9‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Franciaország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑265/95</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:595">EU:C:1997:595</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080911">2008. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Németország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑141/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:492">EU:C:2008:492</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090908">2009. szeptember 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Liga Portuguesa de Futebol Profissional és Bwin International</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑42/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:519">EU:C:2009:519</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Ha az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás tiszteletben tartása kötelezettségének célja az egyes tagállamok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének megóvása, és így kijelöli az Unió beavatkozásának korlátait, ebből következően a Bíróság a valamely tagállam által elfogadott intézkedések tekintetében – a tagállam nemzeti identitásának megóvása érdekében – csak korlátozott felülvizsgálatot gyakorolhat. Ellenben ezen intézkedések arányosságának vizsgálata a nemzeti identitást pusztán egy jogszerű célra korlátozná.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 86. és 88. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Ez magyarázza azt a tényt, hogy a Bíróság előtti eljárásban résztvevők a spanyol kormány és az alapeljárás felperesének kivételével mind azt állították, hogy a Bolgár Köztársaság nem köteles elismerni a spanyol születési anyakönyvi kivonatban megállapított leszármazást a bolgár családjog és öröklési jog alkalmazásában, tekintettel arra, hogy a leszármazás családjogi értelemben vett meghatározása a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. E résztvevők tehát legalábbis hallgatólagosan úgy vélték, hogy e hatáskört nem kérdőjelezhetik meg az alapeljárás felperesének és lányának a Charta 7. cikke szerinti magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jogára, vagy a 24. cikk (2) bekezdésében foglalt, a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó megfontolások.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Az ilyen korlátozott felülvizsgálatot azonban nem lehet a nemzeti identitás minden kifejezésére alkalmazni, hanem csak a szóban forgó nemzeti identitás alapvető kifejezésére, annak elkerülése érdekében, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazása sértse az uniós jog elsőbbségének elvét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19701217">1970. december 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Internationale Handelsgesellschaft</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>11/70</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1970:114">EU:C:1970:114</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0003">3.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="19"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>A nemzeti identitás védelmének kérdését mostanáig felvető ügyekben nem azon felfogás alapvető kifejezése volt kérdéses, amelyet az érintett tagállam a nemzeti identitásának címén védeni kívánt. Ezen ügyek többségének az uniós polgárok szabad mozgásának abból eredő korlátozása volt a tárgya, hogy megtagadták a valamely másik tagállamban általuk elfogadott név elismerését. Kétségtelen, a Bíróság megállapította, hogy a nemesség eltörlése, a nemzeti hivatalos nyelv védelme vagy az állam köztársasági államformája – amelyekre e megtagadás igazolása érdekében hivatkoztak – részét képezheti az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0083">83.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0088">88.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0092">92.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Runevič‑Vardyn és Wardyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑391/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:291">EU:C:2011:291</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0087">87.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a név átírására vagy elismerésére vonatkozó kötelezettség általában nem érinti e célkitűzések lényegét. Ezért elemezte a Bíróság az érintett tagállam által előterjesztett igazolást olyan jogszerű célkitűzés címén, amely igazolhatja a korlátozást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 82. pontját, valamint a lábjegyzetben hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>E különbségtétel szemléltetéseképpen meg kell jegyezni, hogy valamely nemesi címnek vagy címelemnek egy név összetevőjeként történő elismerésére vonatkozó kötelezettség – amely a Sayn‑Wittgenstein és Bogendorff von Wolfersdorff ügyek tárgyát képezte – nem kérdőjelezi meg a nemesség eltörlését vagy valamely állam köztársasági államformáját, mivel abból semmilyen kiváltság nem ered. Hasonlóképpen, a Coman ügyen a Bíróság megállapította, hogy valamely tagállam azon kötelezettsége, hogy elismerje – kizárólag valamely, harmadik állambeli állampolgár származékos tartózkodási jogának megadása szempontjából – az olyan, azonos nemű személyek közötti házasságot, amelyet egy másik tagállamban, annak jogával összhangban kötöttek, nem sérti a házasság intézményét, amely a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ennek oka, hogy egy ilyen házasságnak a kizárólag a tartózkodási jog megadása céljából való elismerése nem foglal magában olyan kötelezettséget a tagállam számára, hogy az a nemzeti jogában rendelkezzen az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről. Ebből következően a kizárólag az uniós polgárokat az uniós jog alapján megillető jogok gyakorlása céljából történő elismerésre vonatkozó ilyen kötelezettség nem sérti az érintett tagállam nemzeti identitását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Más a helyzet, amennyiben az uniós jog alapján igényelt okirat ténylegesen módosíthatja a nemzeti jogintézményt vagy felfogást, ily módon beleavatkozva a tagállamok érintett területen fennálló kizárólagos hatáskörébe. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha azon felfogásnak magát a tárgyát képező szabályokról van szó, amelyeket az állam a nemzeti identitásának címén védeni kíván.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>A nemzeti identitás ilyen alapvető kifejezését illetően a felülvizsgálat terjedelmét korlátozni kell az uniós jog alkalmazási körében a tagállamok számára fenntartott hatáskörök megóvása érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>Lásd ebben az értelemben: Poiares Maduro főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Rottmann</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑135/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:588">EU:C:2009:588</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>A jelen ügy tökéletesen szemlélteti ennek szükségességét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Így e területen uniós hatáskör hiányában a nemzeti családjogra főszabály szerint nem terjed ki a Charta szempontjából történő felülvizsgálat, tekintettel arra, hogy az 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok e területen nem hajtják végre az uniós jogot. Tekintettel e terület<?PAGE NO="20"?> különösen érzékeny jellegére és alapvető jelentőségére, az akár az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás körébe is tartozhat, amely rendelkezés szerint az uniós jog tiszteletben tartja az értékek és felfogások eltéréseit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Lásd a jelen indítvány 70. és 79. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>Márpedig amint határon átnyúló elem van egy családi kapcsolatban, minden nemzeti családjogi rendelkezés az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése korlátozásának minősülhet kizárólag amiatt, hogy eltér valamely más tagállam szabályozásától.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Amint arra a fentiekben emlékeztettem, amikor a fogadó tagállamban a családi élet kialakul vagy megszilárdul, az uniós polgárok szabad mozgáshoz való joga a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján maga után vonja, hogy az érintett családtagok folytathatják e családi életet a származási tagállamukba való visszatérés során, lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19920707">1992. július 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Singh</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑370/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1992:296">EU:C:1992:296</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Lounes</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:862">EU:C:2017:862</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Amennyiben az ilyen korlátozás igazolásának vizsgálata keretében a Bíróság minden egyes esetben kimerítő felülvizsgálatnak vetné alá a nemzeti szabályozást a Charta, és különösen a családi kapcsolatokat szabályozó rendelkezései – mint például a 7. és a 24. cikk – szempontjából, ennek az lenne a következménye, hogy a nemzeti családjog egészét, beleértve a különbségek alapvető kifejezését – amit az Unió az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése alapján tiszteletben tart –, összhangba kellene hozni egy olyan egységes családpolitikai felfogással, amelyet a Bíróság az említett rendelkezések értelmezése során dolgozna ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>Az ilyen értelmezés ezenfelül ellentétes lenne a Charta 51. cikkének (2) bekezdésével, amely szerint a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">c)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A jelen ügyre történő alkalmazás</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokból következik, hogy amikor az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás alapvető kifejezése vitatott, a Bíróságnak az ezen – többek között az EUSZ 2. cikkben előírt értékek tiszteletben tartására vonatkozó – elvre való hivatkozás korlátainak a felülvizsgálatára kell szorítkoznia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Lásd a jelen indítvány 73. pontját.</P></NOTE> Ennélfogva meg kell vizsgálni, hogy a jelen ügyben ez a helyzet áll‑e fenn.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitás alapvető kifejezésének érintettségéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell arra, hogy az alapeljárás felperese szabad mozgásának korlátozása abból ered, hogy nem ismerik el a Spanyolországban létesült családi kapcsolatait.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>Lásd a jelen indítvány 62–64., valamint 67. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="6"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">i)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A leszármazásnak a születési anyakönyvi kivonat kiállítása érdekében történő elismeréséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>E tekintetben egyrészről ami a jelen ügyben igényelt születési anyakönyvi kivonat kiállítását illeti, amelyben tehát az alapeljárás felperese és házastársa a gyermek két anyjaként szerepel, meg kell állapítani, hogy az alapeljárás felperesének egy ilyen kivonatba anyaként történő bejegyzése szükségszerűen maga után vonja a házasság joghatásainak a leszármazás meghatározása érdekében történő elismerését. A jelen részben vizsgált esetben ugyanis, tehát ha az alapeljárás felperese nem a gyermek biológiai anyja,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Lásd a jelen indítvány 37. és 55. pontját.</P></NOTE> az anyasága abból ered, hogy ő a gyermek biológiai<?PAGE NO="21"?> anyjának házastársa. Ezenkívül a születési anyakönyvi kivonatba a gyermek biológiai anyja mellett történő bejegyzése, legalábbis a tényállás szerint, a bolgár családjog értelmében vett anyai jogállást biztosítana számára.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Lásd továbbá a jelen indítvány 57. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Az uniós jog alapján a kérelem elfogadásának kötelezettsége a Bolgár Köztársaság számára kötelezettségeket teremtene a családjog területén, tehát egy olyan területen, ami a tagállamok nemzeti identitásához tartozhat, és nem csupán – mint a Coman ügyben – az uniós jog által szabályozott területen, mint amilyen az uniós polgárok és családtagjaik tartózkodási joga. Amint ugyanis arra a lengyel kormány a Bíróság előtti eljárásban lényegében rámutatott, kizárólag az uniós jog értelmében vett szabad mozgás érdekében nem lehet születési anyakönyvi kivonatot kiállítani.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Az alapeljárás felperese egyébiránt azt nem kéri, mivel pontosan a Spanyolországban létesített szülői jogállást kívánja megszerezni.</P></NOTE> A születési anyakönyvi kivonat az, amely jellegénél fogva tükrözi a családjogi értelemben vett leszármazást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Márpedig a leszármazásra vonatkozó szabályok meghatározzák a családjognak magát a tárgyát képező családi kötelékeket. E szabályok alkotják azon felfogás lényegét, amelyet a Bolgár Köztársaság a nemzeti identitásának címén védeni kíván.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 74., valamint 95. pontját.</P></NOTE> Amint ugyanis azt a jelen indítvány 78. pontja kifejti, a család és a családtagok meghatározása alapvető jelentőségű az államközösség számára. Így a spanyol születési anyakönyvi kivonat átírásának kötelezettsége akár annak meghatározását is eredményezné, hogy a Bolgár Köztársaság kinek adja meg az állampolgárságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>A 2016/1191 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése ebben az összefüggésben egyértelműen kifejezésre juttatja az európai jogalkotó azon szándékát, hogy kizárja egy másik tagállam által kiállított közokiratban megállapított leszármazás elismerésének kötelezettségét. E körülmények között úgy kell tekinteni, hogy a leszármazás elismerésének a születési anyakönyvi kivonat kiállítása céljából történő kötelezettsége érinti a Bolgár Köztársaság fent írt értelemben vett nemzeti identitásának alapvető kifejezését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>Lásd különösen a jelen indítvány 92. és 95. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Kétségtelenül – és nem ok nélkül – lehetne arra hivatkozni, hogy a családi élet más formáinak jogi elismerése semmilyen negatív következménnyel nem járna a Bolgár Köztársaság által védeni kívánt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>hagyományos<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> családfelfogásra, hanem ellenkezőleg, azt teljes mértékben érintetlenül hagyná. Ami ugyanakkor jelentőséggel bír, az az, hogy itt egy normatív értékelésről van szó, ami, tekintettel a hatáskörmegosztás rendszerére, a tagállamok hatáskörébe tartozik. Amennyiben a Bíróságnak a tagállam helyébe kellene lépnie az érintett tagállam által meghatározott nemzeti identitás védelmére szolgáló intézkedés szükségességének megítélése érdekében, e felfogás maga értelmét vesztené. E körülmény véleményem szerint szemlélteti azt a következtetést, amely szerint a nemzeti identitás lényegére hivatkozást nem lehet arányossági felülvizsgálat tárgyává tenni (amelynek egy szakasza az intézkedés szükséges jellegének az elérni kívánt célkitűzés szempontjából történő elemzése).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="6"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">ii)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A leszármazásnak a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jogból eredő jogok gyakorlása céljából történő elismeréséről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>Mindazonáltal másrészről megjegyzendő, hogy a felperes szabad mozgását érintő, a fenti 62. pontban leírt akadályok nagy része megszüntethető a Spanyolországban létesített rokoni kötelékeknek a kizárólag a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog<?PAGE NO="22"?> alkalmazása érdekében történő elismerése révén. Így a lányának a 2004/38 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>egyenesági leszármazottként<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> történő elismerése, valamint a házastársának az ugyanezen rendelkezés a) pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>házastársként<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> történő elismerése következményeként e személyek az alapeljárás felperesével együtt tartózkodhatnának Bulgáriában.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>Lásd, analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ugyanígy, tekintettel arra, hogy e fogalmaknak a 2004/38 irányelv szerinti meghatározását a migráns munkavállaló <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>családtagjának<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, <DATE ISO="20110405">2011. április 5‑i</DATE> 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="141" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 141., 1. o.</REF.DOC.OJ>)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑401/15–C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> értelmében vett fogalmát illetően is alkalmazni kell, ez ezenkívül biztosítja, hogy a Bíróságnak ugyanezen rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130620">2013. június 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Giersch és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑20/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:411">EU:C:2013:411</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161215">2016. december 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Depesme és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑401/15 – C‑403/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:955">EU:C:2016:955</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190710">2019. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Aubriet</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑410/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:582">EU:C:2019:582</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a gyermek – a biológiai gyermekkel azonos jogcímen – igényt tarthat például az alapeljárás felperesének migráns munkavállaló jogállásához kapcsolódó szociális és adókedvezményekre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>Márpedig mivel a rokoni kötelékeknek a kizárólag a másodlagos jogból, mint például a 2004/38 irányelvből vagy a 492/2011 rendeletből eredő jogok gyakorlása érdekében történő elismerésének joghatásai az Unió hatáskörébe tartozó területet érintenek, nem lehet úgy tekinteni, hogy valamely tagállam azon kötelezettsége, hogy biztosítsa e jogokat azon uniós polgároknak, akik az ilyen rokoni kötelékeket egy másik tagállam joga alapján érvényesen hozták létre, a családjog területén a tagállamoknak fenntartott hatáskörökbe való beavatkozásnak minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Következésképpen e körülmények között a Spanyolországban létesített rokoni kötelékeknek a kizárólag a személyek szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog alkalmazása céljából történő elismerése nem sérti a tagállamok nemzeti identitását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>Annak megtagadását tehát, hogy a Spanyolországban létesített családi helyzetet elismerjék, és a gyermeket ennek keretében az alapeljárás felperesének és feleségének mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>házastársának<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>egyenesági leszármazottjának<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> tekintsék a 2004/38 irányelv 2. cikk 2. pontjának a) és c) alpontja értelmében, a Charta alapján arányossági vizsgálatnak kell alávetni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>családi életnek<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> a Charta 7. cikke értelmében vett fogalma az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) az <DATE ISO="19501104">1950. november 4‑én</DATE> Rómában aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (kihirdette: az 1993. évi XXXI. tv., a továbbiakban: EJEE) 8. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatában kialakított meghatározás szerint a szoros személyes kapcsolatok gyakorlati valós voltától függ.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>EJEB, <DATE ISO="20010712">2001. július 12.</DATE>, K. és T. kontra Finnország (CE:ECHR:2001:0712JUD002570294, 150. §).</P></NOTE> A Bíróság így megállapította, hogy a Charta 7. cikke kiterjed az azonos nemű személyek között kialakult családi kapcsolatokra,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> nincs jelentősége ezek adott<?PAGE NO="23"?> tagállambeli jogi minősítésének. A Charta 24. cikke (2) és (3) bekezdésének együttes értelmezéséből ezenkívül következik, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke általános szabályként magában foglalja a család egységének fenntartását<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>Ezt a másodlagos uniós jog különböző aktusai megerősítik, lásd például a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, <DATE ISO="20111213">2011. december 13‑i</DATE> 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="337" PAGE.FIRST="9" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 337., 9. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="167" PAGE.FIRST="58" DATE.PUB="2017">HL 2017.L 167., 58. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="019" PAGE.FIRST="20" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 19., 20. o.</REF.DOC.OJ>) (18) preambulumbekezdése, amely előírja, hogy a tagállamoknak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>[a] gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálatakor […] megfelelően tekintetbe kell venniük különösen a család egységének elvét<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>; lásd szintén: Pikamäe főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>TQ (Kísérő nélküli kiskorú kiutasítása)</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑441/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:515">EU:C:2020:515</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 65. o.).</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>A jelen ügyben nem vitatott, hogy a két nő nem csupán érvényesen megszerezte a spanyol jog alapján a szülői jogállást, de ténylegesen is családi életet élnek a lányukkal Spanyolországban. Amint azt a fentiekben kifejtettem,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P>Lásd többek között a jelen indítvány 62. pontját.</P></NOTE> e családi életet veszélyeztetné többek között az, ha az alapeljárás felperese nem tartózkodhatna szokásos körülmények között a családtagjaival a származási tagállamában.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Márpedig pontosan az olyan aktusokból eredő jogok biztosítják az uniós polgár számára, hogy a Charta 7. cikkének értelmében vett családi életet <HT TYPE="ITALIC">éljen</HT>, mint a 2004/38 irányelv és a 492/2011 rendelet. A Bíróság már megállapította, hogy a Charta 7. cikke <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>pozitív<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> kötelezettségeket is keletkeztethet a tagállamok számára, azzal, hogy tiszteletben kell tartaniuk az érintett egyének és a társadalom egészének érdekei közötti egyensúlyt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060627">2006. június 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Parlament kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑540/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:429">EU:C:2006:429</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>E körülmények között, tekintettel arra, hogy a Spanyolországban létesített rokoni kötelékeknek a kizárólag a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog alkalmazása céljából történő elismerésére vonatkozó kötelezettség nem módosítja a bolgár családjogi leszármazás‑ vagy házasságfelfogást, és új felfogások bevezetéséhez sem vezet e jogterületen, úgy kell tekinteni, hogy a gyermeknek a felperes és a házastársa tekintetében fennálló leszármazása elismerésének a megtagadása túllépi az e célkitűzések megóvásához szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>Ebből következően azt a következtetést kell levonni, hogy a Bolgár Köztársaság nem tagadhatja meg a gyermek leszármazásának a felperessel és a házastársával szembeni, kizárólag a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog alkalmazása céljából történő elismerését arra hivatkozással, hogy a bolgár jog nem teszi lehetővé sem az azonos nemű személyek házasságát, sem a gyermek biológiai anyja házastársának anyaságát.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az EUSZ 2. cikk betartásáról a leszármazás születési anyakönyvi kivonat kiállítása céljából történő elismerésének hiányát illetően</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>Annak meghatározása van hátra, hogy az egyrészről a gyermek, és másrészről az alapeljárás felperese és házastársa között Spanyolországban létesített rokoni kötelékeknek a születési anyakönyvi kivonat kiállítása céljából történő elismerésének a megtagadása nem sérti‑e az EUSZ 2. cikket. E rendelkezés szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="24"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>Az EUSZ 2. cikkben előírt értékek tiszteletben tartása az Unióhoz csatlakozás előfeltétele, amelyet valamennyi tagállamnak mindig teljesítenie kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0074"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország (A legfelsőbb bíróság függetlensége)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑619/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:531">EU:C:2019:531</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>Az EUSZ 2. cikk szerinti vizsgálat, különösen az egyenlőség elvének és az emberi jogok tiszteletben tartásának vizsgálata ugyanakkor nem hasonlítható valamely nemzeti rendelkezésnek a Chartának megfelelő alapvető jogok fényében történő vizsgálatához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0075"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180227">2018. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Associação Sindical dos Juízes Portugueses</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑64/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:117">EU:C:2018:117</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország (A legfelsőbb bíróság függetlensége)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑619/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:531">EU:C:2019:531</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A Charta nem vezeti be a tagállamokban az alapvető jogok védelmének minimális harmonizációs szintjét, amelyet mindig alkalmazni kell. A Charta ugyanis az 51. cikke (2) bekezdése szerint az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl. E körülmények között az EUSZ 2. cikk szerinti vizsgálatnak ezen elvek és jogok lényeges tartalmának betartására kell korlátozódnia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0076"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország (a legfelsőbb bíróság függetlensége)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑619/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:531">EU:C:2019:531</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>Márpedig, amennyiben a szóban forgó nemzeti szabályozás a gyakorlatban tiszteletben tartja az EJEB vagy akár a Charta követelményeit, <HT TYPE="ITALIC">a fortiori</HT> úgy kell tekinteni, hogy ez a helyzet az EUSZ 2. cikkből eredő követelményeket illetően is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>A jelen ügyben meg kell vizsgálni egyrészről, hogy maga a Bulgária által a nemzeti identitásának címén védeni kívánt felfogás, valamint másrészről annak eredménye összhangban van‑e egymással.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Először is, ami az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>hagyományos<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> család védelmének célkitűzését illeti, vizsgálni kell különösen, hogy e célkitűzés összhangban van‑e a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének lényeges tartalmával, amely elvet az Unió az EUSZ 2. cikk alapján támogat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>Az azonos nemű személyek közötti házasság e célból történő megtiltása, valamint az, hogy a gyermek anyjaként csak egy nőt ismernek el, tagadhatatlanul eltérő bánásmódot jelent a heteroszexuális és a homoszexuális párok között. Mindazonáltal a házasságkötést illetően meg kell állapítani, hogy jelenleg nincs olyan konszenzus az Unión belül, amely szerint ezen eltérő bánásmód ne lehetne igazolt. A Bíróság ezért az állandó ítélkezési gyakorlatában megállapítja, hogy a tagállamok nem kötelesek a nemzeti jogukban rendelkezni az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0077"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161124">2016. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Parris</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑443/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:897">EU:C:2016:897</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Másrészt azon körülményt illetően, hogy a gyermek biológiai anyjának a férje – a női házastársával ellentétben – a gyermek másik szülőjének tekintendő, meg kell jegyezni, hogy az EJEB úgy ítélte meg, hogy ez nem minősül még eltérő bánásmódnak sem. Mivel ugyanis nincs ténybeli alapja annak a törvényes vélelemnek, amely szerint a gyermek a biológiai anya női házastársától származik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0078"><P>Ez arra az esetre értendő, ha – mint a jelen esetben – nem olyan párról van szó, amelynek egyik tagja transzszexuális, illetve nem béranyaság, vagy olyan helyzet érintett, amelyben a gyermek az anya ivarsejtjéből származik, de a másik személy hordta ki és szülte.</P></NOTE> a biológiai anya férjének helyzete nem hasonlítható az előbbi női házastársának helyzetéhez.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0079"><P>EJEB, <DATE ISO="20130507">2013. május 7.</DATE>, Boeckel és Gessner‑Boeckel kontra Németország (CE:ECHR:2013:0507DEC000801711, 30. §).</P></NOTE> E körülmények között nem lehet úgy tekinteni, hogy a Bulgária által a nemzeti identitásának címén védeni kívánt, házasságra és leszármazásra vonatkozó felfogás sérti az EUSZ 2. cikket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="25"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123.</NO.P><TXT>Másodszor, ami az így kapott eredményt illeti, nevezetesen, hogy a bolgár jog alapján nincs rokoni kötelék a gyermek és az alapeljárás felperese között, ezen eredménynek összhangban kell lennie az EUSZ 2. cikkből eredő követelménnyel az emberi jogok tiszteletben tartását illetően. Különösen az EJEE 8. cikkében előírt, a magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jogról és a gyermek mindenek felett álló érdekéről van szó, amelynek védelme ugyanezen rendelkezés, valamint az Egyesült Nemzeteknek a gyermekek jogairól szóló, <DATE ISO="19891120">1989. november 20‑i</DATE> egyezménye (kihirdette az 1991. évi LXIV. tv.) 3. cikkének (1) bekezdése alapján kötelezi a Bolgár Köztársaságot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0080"><P>Lásd ebben az értelemben: EJEB, <DATE ISO="20140626">2014. június 26.</DATE>, Mennesson kontra Franciaország (CE:ECHR:2014:0626JUD006519211, 99. §).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124.</NO.P><TXT>Az EJEB ítélkezési gyakorlata szerint e jogok lényegének tiszteletben tartása ugyanakkor nem követeli meg egy olyan szülőtől való leszármazás jogi elismerését, aki nem a gyermek biológiai szülője. Noha a biológiai leszármazás az egyén személyazonossága alapvető elemének tekintendő,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0081"><P>EJEB, <DATE ISO="20060713">2006. július 13.</DATE>, Jäggi kontra Svájc (CE:ECHR:2006:0713JUD005875700, 37. pont).</P></NOTE> amelyet az EJEE 8. cikke véd, az ugyanakkor jelenleg nem érvényes valamely személynek más személytől való, külföldön megállapított jogi leszármazására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0082"><P>Lásd ebben az értelemben: EJEB, <DATE ISO="20140626">2014. június 26.</DATE>, Mennesson kontra Franciaország (CE:ECHR:2014:0626JUD006519211, 100. §), <DATE ISO="20190410">2019. április 10‑i</DATE> tanácsadó vélemény (P16‑2018‑001. sz. kereset, 53. §).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125.</NO.P><TXT>E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az EJEB jelenleg szintén úgy ítéli meg, hogy valamely Szerződő Állam nem köteles engedélyezni a gyermek biológiai anyjának homoszexuális partnere általi egyszerű örökbefogadást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0083"><P>EJEB, <DATE ISO="20120315">2012. március 15.</DATE>, Gas és Dubois kontra Franciaország (CE:ECHR:2012:0315JUD002595107, 62. és 72. §).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126.</NO.P><TXT>Ezenkívül a családi élet tiszteletben tartásához való jogot lényegében az a lehetőség jellemzi, hogy más családokkal összességében összehasonlítható feltételek mellett lehet együtt élni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0084"><P>EJEB, <DATE ISO="20101221">2010. december 21.</DATE>, Chavdarov kontra Bulgária (CE:ECHR:2010:1221JUD000346503, 49. és 50. §§); <DATE ISO="20140626">2014. június 26.</DATE>, Mennesson kontra Franciaország (CE:ECHR:2014:0626JUD006519211, 92. és 94. §§).</P></NOTE> Másképp megfogalmazva, e jog lényeges tartalma szempontjából a tényleges családi élet biztosítása releváns. A gyakorlatban egy állami intézkedés különösen nem jelentheti a családtagok elválasztásának kockázatát.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0085"><P>Lásd ebben az értelemben: EJEB <DATE ISO="20140626">2014. június 26.</DATE>, Mennesson kontra Franciaország (CE:ECHR:2014:0626JUD006519211, 92. §).</P></NOTE> Márpedig, amint azt a fentiekben kifejtettem,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0086"><P>Lásd a jelen indítvány 108–115. pontját.</P></NOTE> még ha a családjogi értelemben vett rokonsági köteléket nem is ismerik el, a gyakorlatban biztosított, hogy az alapeljárás felperese és házastársa a lányukkal Bulgáriában és a többi uniós tagállamban más családokhoz hasonló feltételek mellett együtt élhet, tekintettel arra, hogy családtagként kell kezelni őket többek között a 2004/38 irányelv és a 492/2011 rendelet alkalmazása szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127.</NO.P><TXT>Az EJEB‑nek a Cour de cassation (semmítőszék, Franciaország) kérelmére az EJEB Mennesson kontra Franciaország ítéletét követően elfogadott véleményéből adott esetben következő magasabb szintű követelményeket nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek tükrözik az EUSZ 2. cikk értelmében vett magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jog lényeges tartalmát. A fent hivatkozott véleményben egy, az Egyesült Államokban béranyaság útján fogant gyermeknek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>leendő<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> anyjától történő leszármazását illetően – aki nem a biológiai anyja –, az EJEB úgy vélte, hogy noha a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>leendő<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> anya származási tagállama nem volt köteles elismerni az amerikai születési anyakönyvi kivonatban megállapított leszármazást, biztosítania kellett volna egy másik lehetőséget a gyermek és ezen anya között lévő rokonsági kötelék megállapítására,<?PAGE NO="26"?> mint például az örökbefogadást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0087"><P><DATE ISO="20190410">2019. április 10‑i</DATE> tanácsadói vélemény (P16‑2018‑001. sz. kereset, 53. §). Az alapeljárás felperese azt állítja, hogy a jelen esetben ez nem járható út, tekintettel arra, hogy a bolgár nemzetközi magánjog az örökbefogadásra alkalmazandó jogot a gyermek szokásos tartózkodási helyéhez köti, ami a jelen esetben Spanyolország. Márpedig a spanyol jog alapján a gyermeknek valamelyik, anyaként már elismert nő általi örökbefogadása értelemszerűen kizárt. Azonban felvethető a kérdés, hogy a család Bulgáriába történő visszatérése esetén nem a bolgár jogot kellene‑e az örökbefogadásra alkalmazni.</P></NOTE> Az EJEB ugyanakkor nem foglalt állást e megoldás és a jelen indítvány 125. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat közötti kapcsolatot illetően, amely szerint egy Szerződő Állam nem köteles engedélyezni a gyermeknek a biológiai anyjának homoszexuális partnere általi egyszerű örökbefogadását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128.</NO.P><TXT>Mindenesetre amint az a fentiekben felidézésre került, az EUSZ 2. cikk tiszteletben tartása az Unióhoz csatlakozás előfeltétele.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0088"><P>Lásd a jelen indítvány 117. pontját.</P></NOTE> E körülmények között először is azon tényen kívül, hogy az uniós tagállamoknak csak egy része ratifikálta a tanácsadó véleményre vonatkozó, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény mellékletét képező tizenhatodik kiegészítő jegyzőkönyvet, és hogy e vélemények nem kötelező erejűek,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0089"><P>Lásd a tanácsadó véleményre vonatkozó, az EJEE mellékletét képező tizenhatodik kiegészítő jegyzőkönyv 5. cikkét.</P></NOTE> az EJEE bármely megsértését nem lehet az EUSZ 2. cikk megsértésének tekinteni. Másodszor, ami a tagállamoknak fenntartott hatásköröket illeti, az alapvető jogok tiszteletben tartását az EJEB biztosítja, és nem a Bíróság.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0090"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 110. és 118. pontját is.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129.</NO.P><TXT>Ebből következően a Bolgár Köztársaságnak a nemzeti identitásra történő hivatkozása a leszármazásnak a bolgár családjog és öröklési jog alkalmazása céljából történő meghatározását illetően nem sérti az EUSZ 2. cikket. E tekintetben tehát a hivatkozás a jelen ügyben az Unió beavatkozásának korlátját jelentheti, és így akadályozza, hogy a Bolgár Köztársaság köteles legyen az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése alapján elismerni a Spanyolországban megállapítottak szerinti, családjogi értelemben vett leszármazást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130.</NO.P><TXT>Ezen eredmény megfelel az európai jogalkotó akaratának, amelyet a 2016/1191 rendelet rendelkezésein keresztül fejezett ki, amely szerint nem írja elő egy másik tagállamban létrehozott anyagi jogi helyzet elismerésének kötelezettségét annak érdekében, hogy a személyállapotok területén megszüntesse az uniós polgárok szabad mozgásának akadályait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131.</NO.P><TXT>Noha ebből az következik, hogy a Bíróság nem vizsgálja a leszármazást szabályozó nemzeti jognak és a gyermek mindenek felett álló érdekének a Charta 24. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmának az összeegyeztethetőségét, ez nem mentesíti a kérdést előterjesztő bíróságot azon kötelezettség alól, hogy vizsgálja annak a határozatnak az arányosságát, amely nem ismeri el a gyermek leszármazását a nemzeti (alkotmány)joga, és adott esetben a Bolgár Köztársaság nemzetközi kötelezettségei alapján. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekének megóvása a Bolgár Köztársaságot a nemzeti joga által szabályozott minden helyzetben terheli az EJEE 8. cikke, valamint a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése alapján. Ráadásul hangsúlyozni kell, hogy ezen érdek és más esetleg alkotmányos szintű értékek egyensúlyba hozatala, mint például az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>hagyományos<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> család védelme, a jogállam szerves része. Másképp megfogalmazva, a jelen ügyben nem az a kérdés merül fel, hogy a Spanyolországban létesített leszármazás elismerése megtagadásának arányosságát kell‑e vizsgálni, vagy sem, hanem hogy a vizsgálatot milyen – uniós vagy nemzeti – szinten kell elvégezni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="27"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132.</NO.P><TXT>E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten kételyeknek ad hangot az alapeljárás felperesével fennálló rokoni kötelék el nem ismerése esetén kialakuló helyzetnek az EJEE‑vel és különösen a Mennesson kontra Franciaország<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0091"><P>EJEB <DATE ISO="20190410">2019. április 10‑i</DATE> tanácsadói vélemény (P16‑2018‑001. sz. kereset).</P></NOTE> ügyben az EJEB által elfogadott, fent hivatkozott tanácsadó véleménnyel való összeegyeztethetőségét illetően. Következésképpen, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy e megtagadás sérti az EJEE alapján a Bolgár Köztársaságot terhelő kötelezettségeket, azt kell tennie, amit a bolgár bírósági rendszer előír annak érdekében, hogy valamely helyzetet összeegyeztethetővé tegyen az ezen egyezményből eredő kötelezettségekkel (például a bolgár jogot az EJEE rendelkezéseinek fényében értelmezni, közvetlenül az EJEE‑t vagy mást alkalmazni).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0133"><NO.P>133.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a Bulgária által az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásra történő hivatkozás igazolhatja annak a megtagadását, hogy a gyermeknek a spanyol születési anyakönyvi kivonat által megállapított leszármazását a nemzeti családjog értelmében vett leszármazást meghatározó születési anyakönyvi kivonat kiállítása céljából elismerjék. Következésképpen Bulgária az uniós jog értelmében nem köteles ezen az alapon a bolgár állampolgárságnak a gyermek részére történő megadására sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0134"><NO.P>134.</NO.P><TXT>Mindazonáltal a nemzeti identitásra hivatkozás nem igazolhatja a spanyol születési anyakönyvi kivonatban megállapított rokoni köteléknek a kizárólag a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog – mint például a 2004/38 irányelv és a 492/2011 rendelet – által az alapeljárás felperesének biztosított jogok gyakorlása céljából történő elismerésének a megtagadását.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">D.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésről abban az esetben, ha a gyermek bolgár állampolgár</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0135"><NO.P>135.</NO.P><TXT>Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az alábbiakban vizsgált esetben az alapeljárás felperese vagy a gyermek biológiai anyja, vagy a törvényes anyja, amelyből nem csupán az következik, hogy a gyermek bolgár állampolgár, hanem az is, hogy az EUMSZ 20. cikk (1) bekezdése alapján uniós polgár. Ez az eset tehát közelít a C‑2/21. sz. Rzecznik Praw Obywatelskich ügy<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0092"><P>Lásd a fenti 4. pontot, valamint a 7. lábjegyzetet.</P></NOTE> alapjául szolgáló tényálláshoz.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A gyermek jogainak sérelméről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A korlátozás fennállásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0136"><NO.P>136.</NO.P><TXT>Ami azt a kérdést illeti, hogy a gyermek születési anyakönyvi kivonata kiállításának a bolgár hatóságok általi megtagadása az uniós jogból eredő jogai korlátozásának minősül‑e, a kérdést előterjesztő bíróság azon tényre helyezi a hangsúlyt, hogy a bolgár jog alapján a születési anyakönyvi kivonat kiállításától függ a bolgár személyazonosító okmány kiállítása. Így a születési<?PAGE NO="28"?> anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadásával a bolgár hatóságok ténylegesen megfosztanák a gyermeket a bolgár személyazonosító okmány megszerzésének lehetőségétől, amit a 2004/38 irányelv 4. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor kifejezetten előír.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0093"><P>Lásd továbbá a jelen indítvány 48. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0137"><NO.P>137.</NO.P><TXT>Semmi kétség, hogy a gyermek szabad mozgáshoz való jogának tényleges gyakorlása súlyosan sérülne, ha nem rendelkezne érvényes személyazonosító okmánnyal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0094"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19971202">1997. december 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Dafeki</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑336/94</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:579">EU:C:1997:579</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0138"><NO.P>138.</NO.P><TXT>E tekintetben a tárgyaláson lefolytatott viták kétségtelenül bizonyították, hogy a bolgár hatóságok hajlandók lennének olyan születési anyakönyvi kivonatot kiállítani, amely csak az alapeljárás felperesét tünteti fel anyaként, amely alapján ezt követően ki lehetne állítani személyazonosító okmányt a lánya számára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0139"><NO.P>139.</NO.P><TXT>Mindazonáltal még ebben az esetben is korlátozhatja e gyermek szabad mozgáshoz való jogát önmagában az, hogy a születési anyakönyvi kivonatba és adott esetben az annak alapján kiállított úti okmányokba csak az alapeljárás felperesét jegyzik be anyaként. A spanyol születési anyakönyvi kivonat ugyanis a gyermek anyjaként jelöli meg az alapeljárás felperesének házastársát is, és nem vitatott, hogy a két nő a lányukkal Spanyolországban tényleges családi életet él.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0140"><NO.P>140.</NO.P><TXT>Bár főszabály szerint kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik a születési anyakönyvbe bejegyzendő leszármazás meghatározása, e hatáskör gyakorlása során kötelesek – amint arra a fenti 58. pont emlékeztet – az uniós jogot, és különösen az EUMSZ 21. cikk alapján valamennyi uniós polgár számára elismert, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket tiszteletben tartani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0141"><NO.P>141.</NO.P><TXT>E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik az olyan tagállami állampolgár gyermek helyzete, aki másik tagállamban született és ott jogszerűen tartózkodik. Ez ugyanúgy érvényes abban az esetben is, ha a gyermek soha nem hagyta el a születése szerinti tagállamot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0095"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20031002">2003. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Garcia Avello</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑148/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:539">EU:C:2003:539</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160913">2016. szeptember 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Rendón Marín</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:675">EU:C:2016:675</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191002">2019. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bajratari</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑93/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:809">EU:C:2019:809</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0142"><NO.P>142.</NO.P><TXT>A szabad mozgáshoz való jog akadályozásának fennállását illetően a Bíróság már megállapította, hogy a valamely személy családi állapotára vonatkozó, különböző tagállamok által kiállított okmányokon szereplő adatok eltérése komoly adminisztratív, szakmai és magánéleti hátrányokat okozhat az érintetteknek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0096"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20031002">2003. október 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Garcia Avello</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑148/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:539">EU:C:2003:539</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Runevič‑Vardyn és Wardyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑391/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:291">EU:C:2011:291</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Egy ilyen eltérés többek között kételyeket kelthet a személy személyazonosságát, vagy a nyilatkozatainak pontosságát illetően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0097"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Sayn‑Wittgenstein</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:806">EU:C:2010:806</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110512">2011. május 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Runevič‑Vardyn et Wardyn</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑391/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:291">EU:C:2011:291</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Bogendorff von Wolffersdorff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑438/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:401">EU:C:2016:401</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Következésképpen akadályozhatja e személynek az Unión belüli szabad mozgását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0143"><NO.P>143.</NO.P><TXT>A jelen esetben először is meg kell jegyezni, hogy a születési anyakönyvi kivonat bemutatását számos adminisztratív és szakmai intézkedés során előírják. Így ami azon adatok eltérését illeti, amelyek a bolgár születési anyakönyvi kivonaton szerepelnek abban az esetben, ha az csupán az<?PAGE NO="29"?> alapeljárás felperesét tünteti fel anyaként, illetve amelyek a spanyol születési anyakönyvi kivonaton szerepelnek, ezek következményeként e dokumentumok bemutatása kérdéseket, sőt a hamis nyilatkozat gyanúját veti fel, és ebből eredően a gyermek számára komoly hátránnyal járhat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0098"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20081014">2008. október 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Grunkin és Paul</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑353/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:559">EU:C:2008:559</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0144"><NO.P>144.</NO.P><TXT>Másodszor, amint az már kifejtésre is került,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0099"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 60. és 59. pontját.</P></NOTE> a tagállamok állampolgárai számára az e rendelkezésben elismert jogok közé tartozik a szokásos családi élet fenntartása mind a fogadó tagállamban, mind visszatéréskor abban a tagállamban, amelynek állampolgárai.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0100"><P>1992. július7‑i <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Singh</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑370/90</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1992:296">EU:C:1992:296</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171114">2017. november 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Lounes</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑165/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:862">EU:C:2017:862</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0145"><NO.P>145.</NO.P><TXT>Márpedig a kért születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása miatt a brit házastársat végeredményben nem tekintik anyának a bolgár jog alapján. Amint ugyanis arra a jelen indítvány 57. pontja rámutat, a születési anyakönyvi kivonat e tekintetben valamely személy családjogi értelemben vett leszármazásának az illetékes hatóságok általi meghatározásának eredményét tükrözi. Ez maga után vonja a jelen indítvány 62. pontjában kifejtett valamennyi hátrányos következményt, és ez az eredmény szintén olyan jellegű, hogy visszatartja a gyermeket a származási tagállamába való visszatéréstől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0146"><NO.P>146.</NO.P><TXT>Harmadszor, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem tűnik ki, hogy a születési anyakönyvi kivonat alapján kiállítható személyazonosító okmány átvenné‑e valamennyi abban szereplő adatot, köztük különösen a szülők nevét, vagy az szigorúan a birtokosára vonatkozó adatokra korlátozódna. Mindenesetre ha ezen okmányon vagy azt kísérő egyéb úti okmányon – amely arra szolgál, hogy az érintett gyermekkel utazni jogosult személyeket megjelölje – a spanyol születési anyakönyvi kivonatban anyaként feltüntetett két nő közül csak az egyik szerepel anyaként, ez szintén akadályozhatja a szabad mozgáshoz való jogát. Az előző pontokban kifejtett okok miatt ugyanis, és amint arra a Bizottság rámutatott a Bíróság előtt, az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja, hogy a gyermek bármelyik szülőjével tudjon utazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0147"><NO.P>147.</NO.P><TXT>Ebből következően meg kell állapítani, hogy abban az esetben, ha a gyermek a bolgár állampolgárságán keresztül uniós polgár jogállással rendelkezik, nem csupán a bolgár hatóságok által a 2004/38 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiállított személyazonosító okmány kiállításának megtagadása akadályozza a szabad mozgását, hanem az olyan bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállításának megtagadása is, amely a spanyol hatóságok által kiállítotthoz hasonlóan az alapeljárás felperesét és házastársát tünteti fel a gyermek anyjaként.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0148"><NO.P>148.</NO.P><TXT>Végeredményben a gyermek azon esetleges lehetősége, hogy egyrészről az Egyesült Királyság szándékától függően állampolgárságot kap,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0101"><P>Lásd e tekintetben a fenti 14. lábjegyzetet.</P></NOTE> és másrészt az Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások eredményének függvényében személyazonosító okmányt kap, amely <HT TYPE="ITALIC">de facto</HT> lehetővé teszi számára az Unió területén történő szabad mozgást és tartózkodást külön‑külön mindegyik szülőjével, nem teheti kétségessé e megállapítást. Azonkívül, hogy e lehetőség bizonytalan, a fenti megfontolásokból következik, hogy a polgárok szabad mozgásának akadályozása kizárólag abból a tényből ered, hogy két, eltérő tartalmú, de azonos eseményt tanúsító közokirat áll rendelkezésre, és ebből komoly hátrányok erednek. Következésképpen a Brexitnek a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésében említett jogkövetkezményei nem befolyásolják az alapeljárás eldöntését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="30"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A gyermek jogai korlátozásának igazolásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0149"><NO.P>149.</NO.P><TXT>Ami először is a brit anyától való leszármazásnak a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítása céljából történő elismerésének a megtagadását illeti, az előző részben kifejtett megfontolásokból következik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0102"><P>Lásd különösen a jelen indítvány 133. pontjában foglalt következtetést.</P></NOTE> hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásra hivatkozás igazolhatja e megtagadást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0150"><NO.P>150.</NO.P><TXT>Ellenben ami másodszor a leszármazásnak a személyazonosító okmánynak a 2004/38 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelő kiállítása céljából történő elismerésének a megtagadását illeti, nem tűnik úgy, hogy az ilyen okmánynak – amikor az vagy egy azt kísérő okmány említi a szülők nevét annak érdekében, hogy megjelölje az érintett gyermekkel utazni jogosult személyeket – ugyanolyan joghatásai lehetnek, mint az ilyen említést tartalmazó születési anyakönyvi kivonatnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0103"><P>Lásd a jelen indítvány 57. pontját.</P></NOTE> A személyazonosító okmánynak ugyanis a személyek leszármazását érintően nincs hasonló bizonyító funkciója. Így kizártnak tűnik, hogy a Bolgár Köztársaság által védeni kívánt családfelfogás alapvető kifejezéséhez kapcsolódó jogok vagy kötelezettségek azon a körülményen alapulhatnak, hogy valamely személyt a kiskorú szülőjeként említenek a személyazonosító okmányon (vagy az ilyen dokumentumot utazás céljából kísérő okmányon). Így a spanyol születési anyakönyvi kivonatban említett két szülőnek az ilyen okmányba történő bejegyzése nem módosíthatja a bolgár jogban a leszármazás‑ vagy a rokonságfelfogást. A Bolgár Köztársaság számára e tekintetben teremtett egyetlen kötelezettség a gyermeknek az uniós jogból, különösen a 2004/38 irányelvből eredő jogainak biztosításához kapcsolódik, amely a 4. cikkének (3) bekezdésében előírja a személyazonosító okmány minden állampolgár számára történő kiállítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0151"><NO.P>151.</NO.P><TXT>E körülmények között annak a kötelezettsége, hogy a születési anyakönyvi kivonatban anyaként megjelölt két nő nevét az ilyen okmányokba bejegyezzék kizárólag abból a célból, hogy a gyermeknek biztosítsák a szabad mozgás gyakorlását külön‑külön mindkét szülőjével, nem sérti a nemzeti identitást.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0104"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0152"><NO.P>152.</NO.P><TXT>Ezenfelül nem igazolható az olyan személyi okmány vagy azt kísérő okmány kiállításának megtagadása sem, amely az alapeljárás felperesét és házastársát a gyermekkel együtt utazni jogosult szülőkként jelöli meg.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0105"><P>Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0153"><NO.P>153.</NO.P><TXT>Tekintettel ugyanis a jelen indítvány 112. pontjában kifejtett megfontolásokra, a Charta 7. cikke védi mindkét anyának a lányával való kapcsolatát. E kapcsolat megélése azonban lényegesen nehezebb lenne különösen egy kétnemzetiségű, harmadik államban élő család esetén abban az esetben, ha egyikük nem utazhat e gyermekkel, mivel e célból nem ismerik el annak anyjaként. E körülmények között, tekintettel arra, hogy a gyermeknek a szüleivel külön‑külön történő utazását lehetővé tevő úti okmány kibocsátása kötelezettségének nincs kifejezett hatása a bolgár jogrendben a leszármazásra és a házasság intézményére, úgy tűnik, hogy az ilyen dokumentumok kiállításának megtagadása túllép a Bolgár Köztársaság által hivatkozott célok megóvásához szükséges mértéken.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0154"><NO.P>154.</NO.P><TXT>E megfontolások, valamint a jelen indítvány 108–115. pontjában kifejtett érvelés <HT TYPE="ITALIC">mutatis mutandis</HT> érvényes a 2004/38 irányelvből és egyéb olyan másodlagos jogi aktusból eredő valamennyi jogra, amelyek az uniós polgároknak és családtagjaiknak a szabad mozgás jogának<?PAGE NO="31"?> gyakorlásából eredő jogokat biztosítanak. Ebből különösen az következik, hogy az alapeljárás felperesét és házastársát a 2004/38 irányelv 2. cikke 2. pontja c) és d) alpontjának értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>egyenesági felmenőknek<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>, és a gyermeket <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>egyenesági leszármazottnak<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0155"><NO.P>155.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokból következik, hogy abban az esetben, ha a gyermek bolgár állampolgár, a Bolgár Köztársaság nem tagadhatja meg a kislány szüleiként az alapeljárás felperesét és házastársát feltüntető személyazonosító okmánynak és a szükséges úti okmányoknak az alapeljárás felperesének gyermeke részére történő kiállítását – a 2004/38 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően – azzal az indokkal, hogy a bolgár jog nem ismeri el sem az azonos nemű személyek közötti házasságot, sem a gyermek biológiai anyja házastársának anyaságát. Ugyanezen okokból a Bolgár Köztársaság nem tagadhatja meg az említett gyermek és e két nő közötti rokoni kapcsolatnak a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog alkalmazása céljából történő elismerését sem.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárás felperese jogainak sérelméről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0156"><NO.P>156.</NO.P><TXT>Amint az a jelen rész elején felidézésre került, az e részben vizsgált esetben az alapeljárás felperese vagy a gyermek biológiai anyja, vagy a törvényes anyja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0157"><NO.P>157.</NO.P><TXT>E tekintetben először is, ha az alapeljárás felperese a gyermek biológiai anyja, önmagában az ezen információnak a lányával fennálló rokoni kapcsolatának elismerése céljából történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettség nem tekinthető az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós polgárok számára elismert jogok megsértésének. Amennyiben ugyanis valamely kérdést az uniós jog nem harmonizál, e rendelkezés nem biztosítja az uniós polgárnak, hogy egy másik tagállamba történő költözése teljes mértékben semleges marad a rá alkalmazandó tárgybeli szabályokat illetően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0106"><P>Lásd az EUMSZ 45. cikkre vonatkozóan: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170718">2017. július 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Erzberger</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑566/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:562">EU:C:2017:562</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Valamely uniós polgár fogadó tagállamának bármely jogszabályát, amely kevésbé kedvező lenne, mint a származási tagállamának jogszabálya, nem lehet úgy tekinteni, hogy akadályozza a szabad mozgását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0107"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Saugmandsgaard Øe főtanácsnok Gemeinsamer Betriebsrat Eurothermen Resort Bad Schallerbach ügyre vonatkozó indítványa</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑437/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:627">EU:C:2018:627</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0158"><NO.P>158.</NO.P><TXT>E körülmények között a magánélet védelméhez való jog esetleges sérelmét vagy a heteroszexuális párokéhoz képest az ezen információ felfedésének kötelezettségéből eredő eltérő bánásmódot nem lehet az uniós jog, és különösen a Charta 8. és 21. cikke fényében értékelni, hanem csak a nemzeti (alkotmány)jog fényében. Amennyiben ugyanis a születési anyakönyvi kivonat kiállítása nem akadályozza a szabad mozgást, e kiállítás nem minősül a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós jog végrehajtásának.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0108"><P>Lásd <HT TYPE="ITALIC">a contrario</HT>: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19910618">1991. június 18‑i</DATE> <NAME.CASE>ERT</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑260/89</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1991:254">EU:C:1991:254</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140430">2014. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Pfleger és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑390/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:281">EU:C:2014:281</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0159"><NO.P>159.</NO.P><TXT>Ami mindazonáltal a felperes szabad mozgását akadályozza, amint az a fentiekben kifejtésre került, az a házastársának a gyermek szülőjeként történő elismerésének hiánya.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0109"><P>Lásd e tekintetben különösen a jelen indítvány 64. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0160"><NO.P>160.</NO.P><TXT>Márpedig amint az kifejtésre került, a Bolgár Köztársaság nem köteles az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdés alapján elismerni a spanyol születési anyakönyvi kivonatban megállapítottak szerinti leszármazást, még akkor sem, ha ennek az a következménye, hogy az e születési anyakönyvi kivonatban anyaként megjelölt személyt, aki nem a gyermek biológiai anyja, nem ismerik el<?PAGE NO="32"?> anyaként a bolgár jog alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0110"><P>Lásd különösen a jelen indítvány 133. pontjában foglalt következtetést.</P></NOTE> Mindazonáltal a jelen indítvány 108–114. pontjában kifejtett érvelés analógiájára a Bolgár Köztársaságnak el kell ismernie az alapeljárás felperesének házastársát mint annak a 2004/38 irányelv 2. cikk 2. pontjának a) alpontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>házastársát<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0111"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Coman és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑673/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:385">EU:C:2018:385</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>, valamint ezen irányelv 2. cikk 2. pontjának d) alpontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>egyenesági felmenőt<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> a gyermek vonatkozásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0161"><NO.P>161.</NO.P><TXT>Másodszor, amennyiben az alapeljárás felperese a gyermek törvényes anyja, kétségtelenül igaz, hogy ez feltételezi, hogy előzetesen el kellett ismernie az anyaságát a családjogi törvénykönyv 64. cikke szerint. E tekintetben, noha a lépés előírását bizonyára a szabad mozgása akadályának kell tekinteni,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0112"><P>Lásd e tekintetben az anyaságnak a családjogi törvénykönyv 64. cikke szerinti elismerésének következményeiről a jelen indítvány 34. és 63. pontját.</P></NOTE> azt mindenesetre – és az előző pontban kifejtettekkel azonos okokból – igazoltnak kell tekinteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0162"><NO.P>162.</NO.P><TXT>Abban az esetben, ha a gyermek bolgár állampolgár, a Bolgár Köztársaság azzal az indokkal, hogy a bolgár jog nem ismeri el az azonos nemű személyek közötti házasságot, és a gyermek biológiai anyja házastársának anyaságát, nem tagadhatja meg a személyazonosító okmánynak és a szükséges úti okmányoknak az alapeljárás felperesének gyermeke részére történő, a 2004/38 irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti kiállítását az alapeljárás felperesének, valamint a házastársának a gyermek szüleiként való feltüntetésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0163"><NO.P>163.</NO.P><TXT>Ugyanezen okokból a Bolgár Köztársaság nem tagadhatja meg a gyermek és brit anyja közötti rokoni kapcsolatnak, valamint ez utóbbinak az alapeljárás felperesének <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>házastársaként<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> fennálló jogállásának a 2004/38 irányelv és a 492/2011 rendelet alkalmazása céljából történő elismerését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">E.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárásban megállapított kötelezettségek gyakorlati végrehajtásáról (előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0164"><NO.P>164.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy mellőznie kell‑e a születési anyakönyvi kivonatnak a hatályos nemzeti jogszabály részét képező mintáját annak érdekében, hogy azt olyan mintával váltsa fel, amely lehetővé teszi a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>szülők<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> rovatban két nő feltüntetését. Noha a meghozandó ítélet végrehajtásának ezen akadálya nem merül fel abban az esetben, ha a Bíróság a fent javasolt megközelítést fogadja el, a kérdést előterjesztő bíróságnak – abban az esetben, ha a gyermek bolgár állampolgár – meg kell oldania azon gyakorlati problémát, hogy a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítása a személyazonosító okmány kiállításának előfeltétele.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0113"><P>Abban az esetben, ha a gyermek nem bolgár állampolgár, a bolgár hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel a személyazonosító okmány részére történő kiadására a 2003/38/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján, lásd a jelen indítvány 49. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0165"><NO.P>165.</NO.P><TXT>Mindenesetre a Bizottsághoz hasonlóan hangsúlyozni kell, hogy az uniós jog e tekintetben a bolgár hatóságok számára csak egy eredménykötelezettséget ír elő, nevezetesen a személyazonosító okmány kiállítását, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek bármelyik szülőjével külön‑külön utazzon. A tagállam belső jogrendjének kell szabályoznia az e cél eléréséhez szükséges módokat.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="33"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0166"><NO.P>166.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság a hatáskörén belül köteles megtenni valamennyi megfelelő általános és különös intézkedést e kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében, figyelembe véve a nemzeti jog szabályainak összességét, és az e jog által elfogadott értelmezési módszereket kell alkalmaznia.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0114"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160419">2016. április 19‑i</DATE> <NAME.CASE>DI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑441/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:278">EU:C:2016:278</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ebből következik, hogy vagylagos utakat is számításba kell vennie, amennyiben az nem vezet a nemzeti jog <HT TYPE="ITALIC">contra legem</HT> alkalmazásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0167"><NO.P>167.</NO.P><TXT>E tekintetben egyrészről úgy tűnik, hogy ki lehet állítani személyazonosító okmányt olyan születési anyakönyvi kivonat alapján, amely anyaként csak az egyik nőt tünteti fel, tekintettel arra, hogy a bolgár kormánynak a tárgyaláson előadott magyarázatai szerint a bolgár személyazonosító okmány nem említi a szülők nevét. A két nőt tehát elegendő a gyermek személyazonosító okmányát kísérő úti okmányban említeni a szülők azonosítása érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0168"><NO.P>168.</NO.P><TXT>Másrészről, amint arra a Bizottság a Bíróság előtti eljárás során rámutatott, nem kizárt, hogy a spanyol születési anyakönyvi kivonat bolgár nyelvű hiteles fordítása alapján állítsanak ki személyazonosító okmányt. E tekintetben különösen meg kell jegyezni, hogy a bolgár kormány megerősítette, hogy a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítása nem feltétele a bolgár állampolgárság megadásának.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0115"><P>Lásd e tekintetben a jelen indítvány 32. és 33. pontját.</P></NOTE> Ebből következik, hogy az vélhetően nem szükséges ahhoz, hogy megalapozza a gyermeknek a bolgár személyazonosító okmány kiállításának kérelmezéséhez való jogát, amennyiben az állampolgárságot más módon állapítják meg, mint például az alapeljárás felperesétől történő biológiai leszármazás bizonyítása, vagy részéről az anyaság elismerése révén a családjogi törvénykönyv 64. cikkének megfelelően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0169"><NO.P>169.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia az előbbieket, és azt a megoldást kell alkalmaznia, amely véleménye szerint a legalkalmasabb az alapeljárás felperese és a gyermek számára az őket az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése alapján megillető jogok teljes körű érvényesülésének biztosításához.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0170"><NO.P>170.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy az Administrativen sad Sofia‑grad (szófiai közigazgatási bíróság, Bulgária) által előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállam az olyan gyermek számára, aki e tagállam állampolgára, és aki a születés és a lakóhely szerinti tagállam által kiállított születési anyakönyvi kivonatban a gyermek anyjaiként feltüntetett két nő gyermeke, köteles személyazonosító okmányt és a gyermek szüleiként két nőt feltüntető szükséges úti okmányokat kiállítani még abban az esetben is, ha a gyermek származási tagállama nem írja elő sem az azonos nemű személyek közötti házasság intézményét, sem a gyermek biológiai anyja házastársának anyaságát.</TXT><?PAGE NO="34"?><P>Az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e tagállam ugyanezen okokból nem tagadhatja meg e gyermek és a lakóhely szerinti tagállam által kiállított születési anyakönyvi kivonatban a gyermek szüleiként feltüntetett két nő közötti rokoni kapcsolatnak a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog által az említett gyermek számára biztosított jogok gyakorlása céljából történő elismerését sem.</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam nem tagadhatja meg az állampolgára, annak házastársa és e két személy gyermeke közötti, valamely más tagállamban kiállított születési anyakönyvi kivonatban megállapított rokoni kötelékeknek a polgárok szabad mozgására vonatkozó másodlagos uniós jog által az említett állampolgár számára biztosított jogok gyakorlása céljából történő elismerését arra hivatkozással, hogy e nő származási tagállamának belső joga nem teszi lehetővé sem az azonos nemű személyek házasságát, sem a gyermek biológiai anyja női házastársának anyaságát. Ez attól a kérdéstől függetlenül érvényes, hogy e tagállam állampolgára a származása és a gyermek állampolgársága szerinti tagállam joga értelmében e gyermek biológiai vagy törvényes anyja‑e, vagy sem.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett nemzeti identitásra hivatkozás igazolhatja annak megtagadását, hogy a gyermeknek a lakóhelye szerinti tagállam által kiállított születési anyakönyvi kivonatban megállapított, női házaspártól való leszármazását elismerjék a gyermek vagy az említett két nő valamelyike származási tagállamának olyan születési anyakönyvi kivonatának kiállítása céljából, amely e gyermeknek az ezen utóbbi tagállam családjoga értelmében leszármazását meghatározza.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő, EUSZ 50. cikk szerinti kilépéséből származó jogkövetkezmények nem befolyásolják az alapeljárás eldöntését.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>