a)

valamennyi jövedelemforrásra vonatkozó, progresszív adósávot, valamint a bér- és tőkejövedelem horizontálisan egységes kezelését bevezető törvény;

b)

az adózási rendszerben levő mentességeket és autonóm adózási rendelkezéseket – beleértve a köztisztviselőknek fizetett különleges juttatásokból származó jövedelemre vonatkozóakat – hatályon kívül helyező törvény;

c)

a rendkívüli tartalékalapban levő költségvetési előirányzatok törlése, a cél 700 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

d)

a szolidaritási juttatásra vonatkozó költségvetési előirányzatok nagy részének törlése (kivéve a szegénység enyhítésére irányuló részt), amelynek célja 400 millió EUR összegű megtakarítás elérése;

e)

a legmagasabb nyugdíjak csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 500 millió EUR (2010-ben 350 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

f)

a köztisztviselőknek fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi prémiumok és juttatások csökkentése, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 500 millió EUR (2010-ben 1 100 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

g)

a nyugdíjasoknak fizetett húsvéti, nyári és karácsonyi juttatások csökkentése, az alacsony összegű nyugdíjban részesülők védelme mellett, amelynek célja egy teljes évre vetítve 1 900 millió EUR (2010-ben 1 500 millió EUR) összegű megtakarítás elérése;

h)

a héakulcsok növelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1,8 milliárd EUR (2010-ben 800 millió EUR) összegű bevétel elérése;

i)

az üzemanyagokra, dohánytermékekre és szeszes italokra kivetett jövedéki adó emelése, amelynek célja egy teljes évre vetítve legalább 1 050 millió EUR (2010-ben 450 millió EUR) összegű bevétel elérése;

j)

a szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet (3) végrehajtó jogszabályok megalkotása;

k)

a helyi szintű közigazgatás reformjára és egyszerűsítésére vonatkozó törvény, amelynek a célja a működési költségek csökkentése;

l)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának javításával foglalkozó munkacsoport felállítása;

m)

az új vállalkozások elindításának egyszerűsítését célzó törvény;

n)

az állami beruházások csökkentése a tervekhez képest 500 millió EUR összeggel;

o)

a strukturális és kohéziós alapokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra vonatkozó költségvetési előirányzatok átirányítása egy speciális központi számlára, amely más célra nem használható fel;

p)

egy független pénzügyi stabilitási alap létrehozása az esetleges tőkehiány rendezésére és a pénzügyi ágazatok megbízhatóságának megőrzésére, a bankoknak nyújtott szükség szerinti tőketámogatás nyújtásával;

q)

a bankok megerősített felügyelete, az emberi erőforrások erősítésével, gyakoribb jelentéstételi kötelezettséggel és negyedévenkénti stresszteszttel.

a)

Legalább a GDP 3 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedések beépítése a 2011. évi költségvetés-tervezetbe (a 2010-ben végrehajtott intézkedésekből való átvitel figyelembevételével a GDP 4,1 %-a). A költségvetés különösen a következő (vagy rendkívüli körülmények esetén hasonló megtakarítást eredményező) intézkedéseket tartalmazza: az állam folyó termelőfelhasználásának csökkentése legalább 300 millió EUR összeggel a 2010. évi szinthez képest (a közigazgatás és a helyi önkormányzatok reformjából származó, e bekezdésben említett megtakarítások mellett), a nyugdíjak indexálásának befagyasztása (a cél 100 millió EUR összegű megtakarítás elérése); a nagy profitot termelő vállalatokra kivetett átmeneti válságadó (amely 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban legalább 600 millió EUR további bevételt jelent), vélelmezett jövedelemre épülő adózás bevezetése az önfoglalkoztatókra vonatkozóan (amely 2011-ben legalább 400 millió EUR bevételt, majd 2012-ben és 2013-ban is tovább növekvő bevételeket jelent), a héaalap szélesítése egyes, jelenleg adómentes szolgáltatások bevonásával és az áruk és szolgáltatások 30 %-ának a kedvezményes adósávból a fő adósávba történő áthelyezésével (1 milliárd EUR bevétel); a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása fokozatosan bevezetett környezetvédelmi adóval (2011-ben legalább 300 millió EUR bevétel). A közigazgatási reformra és a helyi önkormányzatok átszervezésére vonatkozó jogszabályok görög kormány általi végrehajtása (amelynek célja a költségek csökkentése 2011-ben legalább 500 millió EUR összeggel, majd 2012-ben és 2013-ban további 500–500 millió EUR összeggel); a hazai finanszírozású beruházások visszafogása (legalább 1 milliárd EUR összeggel) elsőbbséget adva az EU strukturális alapjaiból finanszírozott beruházási projekteknek, a földterület-használattal kapcsolatos szabálysértések rendezését célzó kezdeményezések (2011-től 2013-ig legalább 1 500 millió EUR bevétel, amelyből legalább 500 millió EUR 2011-ben várható); a szerencsejátékok engedélyeztetéséből származó bevételek beszedése (legalább 500 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 200 millió EUR a jogdíjakból), az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 500 millió EUR további bevételt jelent), a természetbeni juttatások fokozottabb megadóztatása, többek között a gépjármű lízingdíjának megadóztatásával (legalább 150 millió EUR); luxuscikkek adójának növelése (legalább 100 millió EUR), engedély nélküli épületekre kivetett különadó (legalább évi 800 millió EUR összegű bevétel), a közalkalmazottak számának csökkentése azzal, hogy öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jut (központi kormányzat, helyhatóságok, állami vállalatok, helyi önkormányzatok, állami ügynökségek és más állami intézmények);

b)

A nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó törvény, amelynek a célja a rendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A törvénynek különösen az alábbiakat kell bevezetnie: egységes, a nőkre is vonatkozó törvényes nyugdíjkorhatár (65 év), a jelenlegi nyugdíjalapok három alapba történő összevonása és egységesített új nyugdíjrendszer bevezetése valamennyi jelenlegi és jövőbeli munkavállalóra (ez 2013. január 1-jétől lépne hatályba), a nyugdíjak felső határának csökkentése, a teljes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges minimális járulékfizetési időszak fokozatos növelése 37 évről 40 évre (2015-ig); az alsó nyugdíjkorhatár (60 év) bevezetése 2011. január 1-jétől (beleértve a nehéz fizikai munkát végzőket vagy különösen nehéz munkakörülmények között dolgozókat és a 40 éves járulékfizetéssel rendelkezőket), az 1993 előtt nyugdíjbiztosítottakra vonatkozó speciális szabályok eltörlése (a megszerzett jogok megtartása mellett) a nehéz és különösen nehéz szakmák listájának lényeges szűkítése, a nyugdíjellátás csökkentése (évi 6 %-kal) azok esetében, akik 60 és 65 éves kor között mennek nyugdíjba, és kevesebb mint 40 évig fizettek nyugdíjjárulékot, automatikus kiigazítási mechanizmus létrehozása, amely összekapcsolja a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedésével (2020-tól); rászorultságon alapuló garantált minimális nyugdíjösszeg megállapítása azon idős emberek számára, akiknek életkora a kötelező nyugdíjkorhatár fölött van, a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozóan szigorúbb feltételek bevezetése és a jogosultság rendszeres vizsgálata; a nyugdíjszámítási módszer módosítása a járulékalapú rendszerben, hogy a kapott ellátások jobban kapcsolódjanak a befizetett járulékokhoz (a nyugdíjösszeg növekedése évente átlagosan 1,2 %-ra korlátozódjon), és a nyugdíjra jogosító jövedelem kiszámításánál az egész élet során megszerzett jövedelem figyelembevétele (a megszerzett jogok megtartásával). E törvény végrehajtásával a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányában bekövetkező előrejelzett növekedésnek a következő évtizedekben az euroövezet átlaga alá kell csökkennie, és a 2010–2060 közötti időszakban az állami szférában a nyugdíjkiadások növekedésének a GDP 2,5 %-a alá kell kerülnie;

c)

a költségvetési hivatal szerepének és erőforrásainak megerősítése és biztosítékok az adatelőrejelzés és a számvitel esetleges politikai befolyásolásának megakadályozására;

d)

a közszféra bérszabályozására vonatkozó reformtervezet kidolgozása, különösen egyetlen kifizetési hatóság létrehozása a bérfizetéshez, egységesített elvek bevezetése és a közszférára (az állami szektorra, a helyi hatóságokra és más szervekre) vonatkozó korszerűsített egységes bértábla kidolgozására vonatkozó ütemterv;

e)

az adóigazgatás és -ellenőrzés hatékonyságának javítását célzó jogszabályok;

f)

a közigazgatás és a hatályos szociális programok független felülvizsgálatának bevezetése;

g)

az államháztartás és alegységei tekintetében a bevételekre, kiadásokra, finanszírozásra és kiadási hátralékokra vonatkozó havi (készpénzalapú) statisztikák közzététele;

h)

az államháztartási adatok gyűjtésének és feldolgozásának javítását szolgáló cselekvési terv, különösen a statisztikai hatóságok és a költségvetési hivatal ellenőrzési mechanizmusainak megerősítésével és a téves jelentésekre vonatkozó tényleges személyi felelősségvállalás biztosításával, a 2223/96/EK (4), a 264/2000/EK (5), az 1221/2002/EK (6), az 501/2004/EK (7), az 1222/2004/EK (8), az 1161/2005/EK (9), a 223/2009/EK (10) és a 479/2009/EK rendelet (11) által előírt kiváló minőségű államháztartási adatok időben történő biztosítása érdekében.

i)

információk rendszeres közzététele az állami vállalkozások és más – a költségvetésben nem meghatározott – állami szervek pénzügyi helyzetéről (beleértve a részletes eredménykimutatásokat, mérlegeket, a foglalkoztatottakra és a bérekre vonatkozó adatokat);

a)

a (2) bekezdés a) és d) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b)

a pénzügyi keret megerősítésére vonatkozó jogszabálytervezetek elkészítése. Ennek különösen tartalmaznia kell a következőket: egy középtávú költségvetési keret kidolgozását, az összes előirányzat 10 %-ának megfelelő kötelező rendkívüli tartalék létrehozását a költségvetésben, szigorúbb kiadás-ellenőrzési mechanizmus kialakítását és olyan független költségvetési ügynökség felállítását, amely költségvetési kérdésekben tanácsadást és szakértői ellenőrzést biztosítana;

c)

a magánszektor béralku-rendszerének reformjára vonatkozó törvény, amely előírná a túlóra után fizetendő bér csökkentését, a munkaidő rugalmasabb kezelését és lehetővé tenné, hogy a helyi kollektív szerződések az ágazati megállapodásokban levő mértéknél alacsonyabb bérnövelést állapítsanak meg;

d)

a minimálbérre vonatkozó törvény, amely a foglalkoztatási szempontból veszélyeztetett csoportok, például a fiatalok és a hosszú távon munkanélküliek számára külön minimálbért állapít meg, és biztosítja a jelenlegi nominális minimálbérek változatlanságát három évig;

e)

a foglalkoztatás védelmére vonatkozó jogszabályok reformja, az új munkavállalók próbaidejének egy évre való kiterjesztésével, a végkielégítések általános szintjének csökkentésével, annak biztosításával, hogy a szellemi foglalkozásúakra és a fizikai dolgozókra a végkielégítések tekintetében azonos feltételek vonatkozzanak, a csoportos elbocsátás szabályainak alkalmazására vonatkozó minimális küszöbértékek növelésével, különösen nagyobb vállalatok esetében, és az ideiglenes szerződések fokozottabb alkalmazásának megkönnyítésével;

f)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának jelentős növelése;

g)

új gyógyszerszabályozási rendszer bevezetése, a generikus gyógyszerek alkalmazásának előnyben részesítésével;

h)

egységes közbeszerzési rendszer létrehozása központi közbeszerzési hatósággal, különösen szigorú pályázati eljárások, előzetes és utólagos ellenőrzések biztosításával;

i)

a vállalkozások, ipari tevékenységek és szakmák engedélyezési folyamatának egyszerűsítését és gyorsítását célzó jogszabályok;

j)

a görög versenyhivatal intézményi keretének módosítása függetlenségének növelése céljából, ésszerű határidők meghatározása a vizsgálatokra és a határozatok kibocsátására vonatkozóan, és hatáskörrel való felruházása a panaszok visszautasítására;

k)

az állami vagyon jobb kezelése, a 2011–2013 közötti időszakban legalább évi 1 milliárd EUR többletbevétel elérése céljából;

l)

a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő jelenlegi korlátozások megszüntetését célzó intézkedések.

a)

a (3) bekezdés b) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása.

a)

az állami szektorban, helyi önkormányzatoknál és más szerveknél alkalmazandó korszerűsített és egységes bértábla kidolgozása, a termelékenységet és feladatokat tükröző javadalmazással;

b)

a közigazgatás működésének külső és független felülvizsgálata során tett megállapítások végrehajtását célzó intézkedések;

c)

a munkaügyi felügyelőség megerősítése megfelelő létszámú szakképzett személyzettel és a végrehajtandó ellenőrzésekre vonatkozó számszerű célokkal.

a)

legalább a GDP 2,2 %-át kitevő költségvetési konszolidációs intézkedések beépítése a 2012. évi költségvetés-tervezetbe. A költségvetés különösen a következő (vagy rendkívüli körülmények esetén hasonló megtakarítást eredményező) intézkedéseket tartalmazza: a héaalap további szélesítése egyes áruk és szolgáltatások a kedvezményes adósávból a normál adósávba történő áthelyezésével (a cél legalább 300 millió EUR többletbevétel beszedése), a közalkalmazottak számának csökkentése, azon a szabályon túl, amely alapján öt fő nyugdíjazására egy fő felvétele jut (a cél legalább 600 millió EUR összegű megtakarítás elérése); jövedéki adó kivetése az alkoholmentes italokra (összesen legalább 300 millió EUR bevétel elérése céljából), az ingatlanadó adóalapjának kiterjesztése az eszközértékek aktualizálásával (legalább 200 millió EUR összegű többletbevétel elérése céljából), a központi kormányzat alsóbb szintjeinek átszervezése (legalább 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése céljából); az állam folyó termelőfelhasználásának csökkentése (legalább 300 millió EUR összeggel a 2011. évi szinthez képest), a nyugdíjak nominális befagyasztása; az önfoglalkoztatók tekintetében a vélelmezett jövedelemre épülő adózás hatékonyságának növelése (amelynek célja legalább 100 millió EUR beszedése), átszervezésük után az állami vállalatoknak juttatott transzferek csökkentése (legalább 800 millió EUR összeggel), rászorultsági alapú munkanélküli ellátás bevezetése (amelynek célja 500 millió EUR összegű megtakarítás elérése), további bevételek beszedése a szerencsejátékok engedélyeztetéséből (legalább 225 millió EUR az engedélyek értékesítéséből és 400 millió EUR a jogdíjakból);

b)

az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos adózási korlátok enyhítése;

c)

az export és import vámkezelési eljárásának egyszerűsítése;

d)

a strukturális és kohéziós alapok felhasználási arányának további növelése;

e)

a jobb szabályozásra vonatkozó ütemterv teljes végrehajtása az adminisztratív terhek 20 %-os csökkentése céljából (2008-hoz képest).

a)

a (6) bekezdés a) pontjában említett intézkedések végleges elfogadása;

b)

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakerethez kapcsolódó operatív programok valamennyi irányító hatósága és közbenső szerve tekintetében az irányítási kapacitás erősítése és ISO 9001:2008 (minőségbiztosítási rendszer) szerinti tanúsítás.

a)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítéséig végrehajtott konkrét intézkedések, ideértve azok számszerűsített költségvetési hatását;

b)

az e határozatnak való megfelelés céljából a jelentés elkészítése után végrehajtandó konkrét intézkedések, azok végrehajtásának ütemterve és ezek becsült költségvetési hatása;

c)

az állami költségvetés havi szintű végrehajtása;

d)

évközi adatok a társadalombiztosítási, az önkormányzati és költségvetési körön kívüli alapok költségvetésének végrehajtásáról;

e)

a kormány adósságkibocsátása és -visszafizetése,

f)

a közszférában tartósan és ideiglenesen foglalkoztatottak számának alakulása;

g)

kifizetésre váró kormányzati kiadások (felhalmozódott hátralék);

h)

az állami vállalatok és egyéb állami szervek pénzügyi helyzete.