[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.5.2007

SEC(2007) 621 végleges

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a Málta túlzott költségvetési hiányának fennállásáról szóló 2005/186/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOK OLÁS

1. HÁTTÉR

A Szerződés 104. cikke megállapítja, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott hiányt, és megállapítja az annak felismerésére és orvoslására szolgáló eljárást. A túlzott költségvetési hiány esetén követendő eljárás (EDP) további részletezésre került „a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról” szóló 1467/97/EK tanácsi rendeletben[1], amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része. A Szerződés 104. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak kell figyelemmel kísérnie a költségvetési fegyelem betartását két kritérium alapján, nevezetesen: a) a tervezett vagy tényleges költségvetési hiány túllépi-e a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket (kivéve, ha az arány jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet; vagy a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez); és b) az államadósság túllépi-e a GDP 60%-ában meghatározott referenciaértéket (kivéve ha az adóssághányad elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez).

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. E jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 3605/93/EK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat[2],[3].

A Bizottság 2004. május 12-én a Szerződés 104. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés elfogadásával Máltával szemben kezdeményezte a túlzott hiány esetén követendő eljárást, a 2003. évi GDP 9,7%-ának megfelelő költségvetési hiány és a GDP 72%-ának megfelelő államadóság alapján[4]. A Tanács 2004. július 5-én a Bizottság ajánlására megállapította, hogy Málta a 104. cikk (6) bekezdése szerinti túlzott hiánnyal rendelkezik[5]. Ezzel egyidejűleg és szintén a Bizottság ajánlására a Tanács a 104. cikk (7) bekezdése értelmében ajánlásokat intézett Máltához azzal a céllal, hogy a túlzott költségvetési hiányt legkésőbb 2006-ra szüntesse meg[6].

A 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásában a Tanács a következőket javasolta Máltának:

- „a jelenleg fennálló túlzott hiányt a lehető legrövidebb időn belül szüntesse meg;

- foganatosítson középtávú intézkedéseket azon célkitűzés megvalósítása érdekében, hogy 2006-ra a hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-a alá csökkenjen, a 2004 májusában benyújtott konvergenciaprogramról szóló, 2004. július 5-i tanácsi véleményben meghatározott hiánycsökkentő pályával összhangban;

- szigorúan hajtsa végre a 2004 májusi konvergenciaprogramban előirányzott intézkedéseket, különösen a kiadások ésszerűsítésére és csökkentésére irányuló strukturális intézkedéseket;

- 2004. november 5-ig hatékony intézkedések segítségével biztosítsa a 2005-re kitűzött hiánycél elérését;

- biztosítsa, hogy az államadósság arányának emelkedése 2005-ben megálljon, majd azt követően csökkenjen, amint azt a konvergenciaprogramról szóló 2004 májusában benyújtott tanácsi vélemény meghatározza.”

Emellett a Tanács felkérte a máltai hatóságokat annak biztosítására, „hogy a költségvetési egyenleg egyensúlyközeli vagy többletet tartalmazó helyzetének érdekében folytatott költségvetési konszolidációt a túlzott hiány kiigazítása után is fenntartsák.”

1. táblázat: A Tanács által 2004. július 5-én elfogadott kiigazítás

Eltérő jelölés hiányában a GDP %-ában | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 |

Államháztartási egyenleg Bruttó államadóság p.m.: Reál GDP-növekedés (%) | -9,7 72,0 -1,7 | -5,2 72,1 1,1 | -3,7 72,4 1,7 | -2,3 70,5 2,1 | -1,4 70,4 2,1 |

Forrás : A Tanács ajánlása Máltának a 104. cikk (7) bekezdése alapján és a Tanács véleménye Málta 2004. májusi konvergenciaprogramjáról; mindkettőt 2004. július 5-én fogadták el.

2004. december 22-én a Bizottság közleményében[7] – amelyet a Tanács 2005. január 18-án tudomásul vett – megállapította, hogy a máltai kormány a 2005. évi hiánycél elérése érdekében a 2004. november 5-i határidőig – a tanácsi ajánlás nyomán – hatékony intézkedéseket tett, amelyeket a Tanács 2005. január 18-án tudomásul vett.

A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság javaslata alapján hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint korrigálták.

2. A HIÁNNYAL KAPCSOLATOS LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK

A legújabb információk szerint a költségvetési hiány 2003-ban elérte a GDP 10%-ának magasságát, ami magában foglalt a GDP 2,9%-át kitevő egyszeri kiadásnövelő ügyletet két állami tulajdonú hajóépítő társaság szerkezetátalakításával kapcsolatban. Ezt követően a hiány GDP-hez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutatott, 2004-ben a GDP 4,9%-ára, 2005-ben pedig a GDP 3,1%-ára csökkent.

Málta 2007. április 1-je előtti bejelentését követően a 3605/93/EK rendelet 8g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat)[8] által közölt adatok alapján az államháztartási hiány a GDP 2,6%-a volt 2006-ban[9].

Noha 2004-ben és 2005-ben a költségvetési hiány kimenetele valamivel jobb volt, mint a Tanács által a 104. cikk (7) bekezdése alapján javasolt hiánycsökkentő pálya, 2006-ban kevéssel felette maradt. Mindazonáltal a GDP-arányos hiány 2006-ra vonatkozóan kissé jobb volt, mint a konvergenciaprogram 2006 januári aktualizált változatában megállapított hivatalos cél (2,7%).

Az államháztartási hiány csökkenése kedvezőtlen növekedési körülmények között kezdődött meg és a közelmúlt gazdasági fellendülésében folytatódott. A 2003–2006 közötti időszakban a teljes kiigazítás a GDP 7,4 százalékát tette ki. A 2003–2006 közötti időszak folyamán a hiány csökkenésének körülbelül négy százalékpontja a magasabb bevételnek köszönhető, amely a közvetett adókban bekövetkezett változásokra vezethető vissza, valamint a kormány azon törekvését, hogy az említett évek során növeljék az adóbeszedés hatékonyságát. Az alacsonyabb kiadás/GDP arány felelős a fennmaradó 3,5 százalékpontért[10], amelyet a teljes tőkebefektetés csökkenése támasztott alá, főleg az egyszeri ügyletek (azaz a hagyományosan negatív kiadásként rögzített földértékesítés) gyakoribb alkalmazása miatt. Valójában 2004 és 2006 között az egyszeri hiánycsökkentő műveletek évente körülbelül a GDP 1%-át tették ki. Az egyszeri intézkedések nélkül a 2006. évi hiány a referenciaérték felett, a GDP 3,3%-án maradt volna.

Strukturális alapon, azaz a ciklikusan igazított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül a hiány a becslések szerint a GDP 2003. évi 6,5%-áról 3,25%-ra javult 2005-ben. 2006-ban a strukturális hiány tovább csökkent a GDP 2,75%-ára[11].

A 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásában a Tanács felkérte Máltát, hogy foganatosítson az államháztartási kiadások ésszerűsítésére és csökkentésére irányuló strukturális intézkedéseket. A 2004–2006 közötti időszak folyamán számos ilyen intézkedést hajtottak végre. Az intézkedések a közszférában való foglalkoztatás csökkentésére, a munkahelyi gyakorlat javítására, valamint a meghatározó állami vállalatok hatékonyságának átfogó növelésére irányultak, tekintettel az állami transzferek csökkentésére. A központi stratégiai szerepűnek tekintett közigazgatási intézményeket átszervezték, míg más, nem központi szerepűnek tekintett intézményeket privatizáltak. Emellett a közszolgáltatásokban a munkaerő-felvétel szigorúan az igények szerint történt. A közszolgálati alkalmazottak új, többéves kollektív megállapodásaiban előírt – a 2005–2010 időszakra vonatkozó – korlátozott bér- és fizetésemelés volt a másik olyan tényező, ami hozzájárult a GDP-arányos államháztartási kiadások csökkenéséhez. A kiadások ellenőrzését a társadalmi juttatásokra való jogosultság szigorításával és a juttatásokkal való visszaélések mérsékléséhez szükséges infrastruktúra létrehozásával érték még el.

3. A HIÁNYRA VONATKOZÓ ELőREJELZÉSEK 2007-RE ÉS AZT KÖVETőEN

A Bizottság szolgálatai 2007 tavaszi előrejelzésének megfelelően az államháztartási hiány az előrejelzés szerint tovább csökken, 2007-ben eléri a GDP 2,1%-át és – a politikai változások nélküli forgatókönyv szerint – 2008-ban eléri a GDP 1,6%-át. A várakozások szerint ezt az előrejelzés távlatában fenntartható gazdasági növekedés keretében érik el. A 2007. évi alacsonyabb államháztartási hiányt a GDP 1 százalékpontjánál valamivel kisebb kiadási hányad csökkenése magyarázza. Az aktuális kiadási hányadnak az állami fogyasztás és a kamatkiadások csökkenésével alátámasztott csökkenése várhatóan kivédi a költségvetés bruttó állóeszköz-felhalmozásának növekedését. 2008-ra a hiány GDP-hez viszonyított arányának csökkenése felel a teljes kiadás/GDP arányának előre jelzett hanyatlásáért, amelyet főként az állami beruházásoknak egy nagy egészségügyi létesítmény befejezéséhez kapcsolódó, jelentős mértékű csökkenése segít elő. A GDP részeként kifejezett összes bevétel előreláthatóan csökken 2007-ben és 2008-ban, elsősorban a közvetlen adókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó alacsonyabb bevétel miatt. Az egyszeri intézkedések alkalmazása 2007-ben és 2008-ban várhatóan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évek átlagában[12]. Az egyszeri intézkedések nélkül a Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése szerinti hiány 2007-ben a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték alatt lenne (a GDP 2,7%-a), és 2008-ban tovább csökkenne (1,6%-ra)[13].

A 2007 áprilisi költségvetési bejelentéssel összevetve a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése kissé óvatosabb csökkenést jelez az államháztartási hiány esetében. 2007-re nézve a különbség a GDP 0,2%-át teszi ki és elsősorban az alacsonyabb társadalombiztosítási hozzájárulásoknak tudható be, amelyek a munkavállalók kompenzálásának elvárt alakulásával összhangban változnak. 2008-ban a hiány/GDP-arányban lévő eltérés a GDP 0,7%-át teszi ki. Ennek oka főleg az, hogy a nemzeti hatóságok alacsonyabb kiadásokat jeleznek előre az állami alkalmazottak kompenzációja és az áruk és szolgáltatások vásárlása tekintetében.

A Bizottság szolgálatai 2007 tavaszi előrejelzésének megfelelően a strukturális hiány (azaz a ciklikusan igazított, egyszeri és az egyéb átmeneti intézkedések nélküli hiány) az előrejelzések szerint javulni fog 2007-ben és 2008-ban. A GDP 2,75%-ától 2006-ban alig elmaradó strukturális hiány az előrejelzések szerint kis mértékben tovább csökken 2007-ben, és kicsivel a GDP 2,5%-a feletti értéket ér el 2007-ben, majd – politikai változások nélküli alapon – 2008-ban jelentősebb mértékben csökken, 1,5%-ra. A 2006–2008 időszak alatti – a GDP egy százalékpontjánál kissé magasabb mértékű – közös fellépéssel kapcsolatban úgy tűnik, hogy az hozzávetőlegesen összhangban van a Tanács 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásával, ami a túlzott hiány kiigazítását követően „fenntartható költségvetési konszolidációt” tesz szükségessé a középtávú költségvetési pozícióval (Málta esetén a strukturális értelemben vett egyensúlyi költségvetési helyzettel) kapcsolatban. Bár a 2007. évi erőfeszítések korlátozottak, a 2007–2008 közötti átlagos kiigazítás nagyrészt összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban az euroövezetre és a II. árfolyam-mechanizmus tagállamaira vonatkozóan meghatározott, a GDP 0,5%-ának megfelelő éves strukturális javulással.

A Tanács a konvergenciaprogram 2006 decemberi aktualizált változatáról szóló, 2007. február 27-i véleményében[14] megjegyezte, hogy a program nem a középtávú célkitűzésnek a (2009-ben záruló) programidőszakon belül való elérésére irányul. Emellett, míg a középtávú célkitűzés irányába mutató, program szerinti kiigazítás ütemét a túlzott hiány kiigazítását követő években nagyrészt a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban lévőnek tartották, a Tanács azt is kijelentette, hogy bizonyos kockázatok fenyegették a program költségvetési előrejelzéseit, különösen a 2008-ra és 2009-re vonatkozóan feltételezett, kedvező makrogazdasági feltételezések tekintetében.

4. AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY ALAKULÁSA ÉS AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATOS ELőREJELZÉSEK

Az államadósság 2001 óta meghaladta a GDP referenciaértékének 60%-át. Az adósság 2004-ben majdnem 74%-on tetőzött. A Tanács 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásának megfelelően az államadósság növekedését megállították, majd 2005-ben megfordították, elérve a GDP 72,4%-át, köszönhetően az elsődleges többletnek és a privatizációs bevételeknek. További csökkenést regisztráltak 2006-ban, amikor az adóssághányad a GDP 66,5%-án állt, jórészt a GDP körülbelül 3,5%-ának megfelelő, jelentős privatizációs bevételeknek köszönhetően.

A Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzés szerint, az adósság/GDP hányad várhatóan folyamatos csökkenést mutat 2007-ben és 2008-ban. Az államadósság az előrejelzések szerint 2007-re a GDP 66%-a alá, majd 2008-ban még tovább süllyed – a politikai változások hiányának feltételezés alapján – 64,25%-ra.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az államháztartási hiány a 2003-as GDP 10%-áról 2006-ben a GDP 2,6%-ára, a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték alá csökkent. Az egyszeri ügyletek száma ellenére (kivéve azokat, amelyek esetén a 2006. évi hiány még mindig a referenciaérték felett lenne), a hiány csökkentését célzó intézkedések főként tartós intézkedések. 2006-ban a strukturális egyenleg, (azaz a ciklikusan igazított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül) valamivel a GDP kissé 1%-a felett javult. A Bizottság szolgálatai 2007 tavaszi előrejelzésének megfelelően az államháztartási hiány 2007-ben a GDP közel 2,1%-ára, és politikai változások nélküli alapon 2008-ban 1,6%-ra csökkenthető, a hiánycsökkentő egyszeri intézkedések az előrejelzések szerint fokozatosan megszűnnek. Ez azt jelzi, hogy a hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-os referenciaértéke alá került.

A bruttó államadósság a 2004. évi GDP 73,9%-os csúcsértékéről 2006-ban a GDP 66,5%-ára csökkent. A Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése szerint 2008-ban az adósságráta várhatóan tovább csökken a GDP 64%-ára (politikai változások nélküli alapon).

Az átfogó értékelésből az következik, hogy Máltán a túlzott hiány kiigazítása megtörtént. Ennek megfelelően a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy a máltai túlzott költségvetési hiányról szóló határozatát helyezze hatályon kívül.

2. táblázat: A költségvetés alakulása, 2003–2008

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a Málta túlzott költségvetési hiányának fennállásáról szóló 2005/186/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1) A Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság ajánlására a 2005/184/EK határozattal[15] megállapította, hogy Máltán túlzott költségvetési hiány áll fenn. A Tanács jelezte, hogy az államháztartási hiány 2003-ban a GDP 9,7%-át tette ki (amiből a GDP 2,9%-ának megfelelő rész egyszeri művelet eredménye volt), ami meghaladta a Szerződésben előirányzott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket, miközben a bruttó államadósság szintje a GDP 72%-ának felelt meg, és várható volt, hogy 2004-ben meghaladja a Szerződésben előirányzott 60%-os referenciaértéket.

(2) 2004. július 5-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[16] 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Máltához azzal a céllal, hogy legkésőbb 2006-ig szüntesse meg a túlzott hiány állapotát. Az ajánlást nyilvánosságra hozták.

(3) A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint korrigálták.

(4) A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet[17] 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(5) Málta 2007. április 1-je előtti bejelentését és a bizottsági szolgálatok 2007 tavaszi előrejelzését követően, a 3605/93/EK rendelet 8g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok alapján a következő következtetések vonhatók le:

- Az államháztartási hiány a 2003-as GDP 10%-áról 2006-ban a GDP 2,6%-ára, a 3%-os GDP-referenciaérték alá csökkent. Ez némileg kedvezőbb a konvergenciaprogram 2006 januári aktualizált változatában a 2006. évre kitűzött célnál, bár valamennyivel meghaladja a Tanács által a 104. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásban elfogadott célokat,

- 2003 és 2006 között a hiányrátának a GDP 7,4 százalékpontjával való csökkenése több mint fele (körülbelül négy százalékpontot) a magasabb bevételnek köszönhető, amely a közvetett adókban bekövetkezett változásokra vezethető vissza, valamint a hatékonyabb adóbeszedést tükrözi. Az alacsonyabb kiadás/GDP-arány felelős a fennmaradó 3,5 százalékpontért[18], részben az egyszeri műveletek (azaz a hagyományosan negatív kiadásként elszámolt földértékesítések) gyakoribb alkalmazása miatt. Emellett a kiadáscsökkentést a közigazgatási intézmények létszámleépítésével és szerkezetátalakításával, a közszolgálatok munkaerő-felvételének korlátozásával és a szociális kifizetések szabályozásával érték el. 2004 és 2006 között az egyszeri hiánycsökkentő műveletek átlagosan körülbelül a GDP 1%-át tették ki. Az egyszeri intézkedések (a GDP 0,7%-a) nélkül a 2006. évi hiány a referenciaérték felett, a GDP 3,3%-án maradt volna. A strukturális egyenleg javulása (azaz a ciklikusan igazított egyenleg az egyszeri intézkedések hatása nélkül) 2006-ban a becslések szerint kevéssel meghaladta a GDP 1%-át.

- 2007-re – a Bizottság szolgálatai 2007 tavaszi előrejelzése szerint – a hiány további kiadáscsökkentések nyomán tovább csökken, egészen a GDP 2,1%-ára. Az egyszeri intézkedések előreláthatóan a GDP 0,6%-át teszik ki, ami nagyjából hasonló az előző év nagyságrendjéhez, így a hiány még az egyszeri intézkedések nélkül is a referenciaérték alatt maradna. Ez nagyrészt összhangban van a 2007 áprilisi bejelentésben megadott, a GDP 1,9%-ának megfelelő hivatalos hiánybecsléssel. 2008-ra a tavaszi előrejelzés a hiánynak a GDP 1,6%-ára való további csökkenését vetíti előre (egyszeri intézkedések alkalmazása nélkül). Ez azt mutatja, hogy a hiánynak a GDP 3%-a alá való csökkentése hitelt érdemlő és fenntartható módon történt. A strukturális egyenleg az előrejelzések szerint kis mértékben tovább csökken 2007-ben, és 2008-ban – a politikai változások nélküli forgatókönyv szerint – további 1 százalékponttal. Ezt a középtávú költségvetési célkitűzés felé szükséges előrelépés tükrében kell vizsgálni, ami Málta esetében a strukturális értelemben egyensúlyi költségvetési helyzet,

- Az államadósság a csúcsértékről, a 2004. évi GDP 73,9%-áról a GDP 66,5%-ára csökkent 2006-ban. A Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése szerint az adósságráta 2008 végére tovább esik, körülbelül 64,3%-ra, ezáltal közelebb kerülve a GDP 60%-ának megfelelő referenciaértékhez.

(6) A Tanács véleménye szerint a máltai túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2005/186/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből az következik, hogy Máltán a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2005/186/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Máltai Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

[3] Málta legutolsó bejelentése elérhető a következő helyen:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=2373,58110711&_dad=portal&_schema=portal.

[4] SEC(2004) 580.

[5] HL L 62., 2005.3.9, 21. o.

[6] A Máltára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatóak:http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/edp_list_en.htm.

[7] SEC(2004) 1630.

[8] Az Eurostat 2007. április 23-i 55. sz. sajtóközleménye.

[9] A hiány – növekvő vagy csökkenő – arányát rendszerint az első eredménynek a tavaszi bejelentésben való közzétételét követően vizsgálják felül. A legtöbb EU-tagállam esetében a módosítás rendszerint viszonylag kicsi, átlagban elhanyagolható mértékben tér el a zérótól. Málta esetében, tekintettel a 2006-ra vonatkozóan bejelentett aktuális hiány és a referenciaérték közötti távolságra, kicsiny annak a valószínűsége, hogy a kormányzati számlák valamely jövőbeni felülvizsgálata a 2006. évi hiányt a GDP 3%-át meghaladó szintre emelné.

[10] A hajógyárak adósságátszervezéséhez kapcsolódó, a GDP 2,9%-ának megfelelő, 2003. évi egyszeri kiadásnövelő művelet kikerülése a 0,4 százalékpontos kiadási hányad kisebb csökkenésére utal a 2003–2006 közötti időszakban.

[11] Ki kell emelni, hogy jelentős nehézségek merülnek fel a kibocsátási rés és a strukturális egyenleg kiszámításakor több tagállamban – különösebben a kisebbekben, például Máltán –, főként a szükséges adatok hiánya miatt.

[12] A 2006. és 2007. évi egyszeri ügyleteket a 2006. évi aktualizált konvergenciaprogram szerint vizsgálták felül, hogy figyelembe vegyenek egy olyan műveletet (egy földértékesítést), amelyet 2007-ben véglegesítettek, és kétségtelenül hiánycsökkentőként könyveltek arra az évre vonatkozóan.

[13] Felhívjuk a figyelmet, hogy 2008-ra a máltai hatóságok a GDP 0,2%-ának megfelelő összegű hiánycsökkentő egyszeri intézkedéseket (földértékesítés) terveznek.

[14] HL C 72., 2007.3.29., 9. o.

[15] HL L 62., 2005.3.9, 21. o.

[16] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

[18] A kiadási hányad kevésbé csökkent volna, ha kizárják 2003. évi – a hajógyárak átszervezéséhez kapcsolódó – a GDP 3%-a körüli jelentős, egyszeri kiadásnövelő műveletet.