|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/67 |
2026.1.30. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye
Az európai értékek megerősítése a tagjelölt országokban a közszolgáltatási ágazat támogatása, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek megerősítése révén
(feltáró vélemény a dán elnökség felkérésére)
(C/2026/67)
Főelőadó:
Kristina AALTONEN|
Tanácsadó: |
Lorenzo TAMBURRINI |
|
Közgyűlési határozat: |
2025.2.25. |
|
Jogalap: |
eljárási szabályzat 47. cikk (1) bekezdés |
|
Felkérés: |
az EU Tanácsa dán elnökségének levele: 2025.2.7. |
|
Jogalap: |
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke |
|
Illetékes szekció: |
„Külkapcsolatok” szekció |
|
Elfogadás a szekcióülésen: |
2025.9.9. |
|
Elfogadás a plenáris ülésen: |
2025.10.23. |
|
Plenáris ülésszak száma: |
600. |
|
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) |
211/0/3 |
1. Következtetések és ajánlások
|
1.1. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy a tagjelölt országokban és az uniós tagállamokban a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak az EU bővítési folyamatában. Aktívan részt kell venniük annak a folyamatnak a támogatásában, amelynek során a tagjelölt országok átveszik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Unió (EU) egyetemes alapvető értékeit: a demokráciát, az emberi jogokat, a munkavállalói jogokat és a jogállamiságot. |
|
1.2. |
Az EGSZB az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében és más releváns összefüggésben a következőket javasolja az Európai Bizottságnak:
|
|
1.3. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy
|
2. Általános megjegyzések
|
2.1. |
A csatlakozási folyamat a csatlakozási kritériumok (más néven koppenhágai kritériumok) mentén zajlik, és a közösségi vívmányokon alapul. A tagjelölt országoknak bizonyítaniuk kell, hogy olyan jogi keretekkel és stabil intézményekkel rendelkeznek, amelyek garantálják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét. |
|
2.2. |
Ezt az elvárást nemzetközi eszközök és normák is erősítik, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményei – az egyesülési szabadságról (87. sz.) (1), a kollektív tárgyaláshoz való jogról (98. sz.) (2) és a háromoldalú konzultációkról (144. sz.) (3) szóló egyezmények – is. Ezek az egyezmények megállapítják a szociális partnerek elismerésének és a strukturált párbeszéd biztosításának jelentőségét a nemzeti szakpolitikai folyamatokban. |
|
2.3. |
Az EU bővítése nem csupán politikai és intézményi, hanem alapvetően értékalapú folyamat. A tagjelölt országoknak igazodniuk kell az ENSZ és az EU egyetemes alapvető értékeihez és elveihez. Ennek az igazodásnak túl kell mutatnia a hivatalos jogszabályokon, és ki kell terjednie az erős demokratikus intézményekre, a határozott polgári részvételre, valamint a különböző szinteken folytatott szociális és civil párbeszédre. |
|
2.4. |
Az ukrajnai háború ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az EU bővítése – mint geopolitikai szükségszerűség – stratégiai jelentőséggel bír. Alapvetően fontos, hogy a szomszédos országok igazodjanak a nemzetközi jogon, a multilateralizmuson és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveken alapuló demokratikus, szabályokon alapuló globális és európai rendhez. |
|
2.5. |
Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és más intézményeket, hogy azonosítsák és népszerűsítsék a korábbi és a jelenlegi tagjelölt országok bevált gyakorlatait, többek között az alábbiakat:
|
|
2.6. |
Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a civil társadalmi tér és a független média elfojtására irányuló nyilvánvaló kísérletekkel, és nagyobb hangsúllyal térjen ki ezekre a kérdésekre a bővítési stratégiában és az országjelentésekben. Jó volna, ha a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló jelentésekben valamennyi uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országot értékelnének. |
3. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek támogatása
|
3.1. |
Az EGSZB utal a jogállamiságról és a demokratikus értékekről szóló korábbi véleményeire, amelyekben hangsúlyozza a civil társadalom érdemi bevonásának fontosságát (4), és megerősíti, hogy a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a demokráciában (5). Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszik az uniós jogállamisági jelentéstételi folyamat átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosításában, és sürgeti, hogy a demokratikus legitimitás és a pontosság fokozása érdekében a folyamat valamennyi szakaszába vonják be a civil társadalmat. Az EGSZB kiemeli, hogy a civil társadalom létfontosságú demokratikus szerepet tölt be a polgárok véleményének érvényre juttatásában és a jogok védelmében, és kéri, hogy a civil társadalom hatásának és rezilienciájának megerősítése érdekében az Unió – finanszírozás és biztosítékok formájában – fokozottan támogassa ezeket a szervezeteket és csökkentse a terheket. |
|
3.2. |
Az EGSZB utal emellett a szociális párbeszédről, a civil párbeszédről és a részvételi demokráciáról, valamint a fiatalok szociális és civil párbeszédbe való bevonásáról (6) szóló korábbi véleményeire. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az állandó szociális párbeszéd fontos szerepet játszik a méltányos gazdaság- és szociálpolitikák kialakításában. Erősebb kollektív tárgyalást, érdemi háromoldalú szerepvállalást és a nemzeti szintű keretek támogatását szorgalmazza. Átlátható intézményesített részvételi és konzultációs struktúrákat kell létrehozni és működtetni. Szilárdabb uniós civilpárbeszéd-stratégiát szorgalmaz, amely a részvételi demokrácia megerősítése és az EUSZ 11. cikkének hatékony végrehajtása érdekében cselekvési tervet, éves eredménytáblát és polgári vitacsoportokat is magában foglal. Hangsúlyozza, hogy a fiataloknak érdemben részt kell venniük a szociális és civil párbeszédben, és inkluzív szakpolitikai döntéshozatalt, strukturális részvételt és a kiszolgáltatott helyzetű ifjúsági csoportok támogatását szorgalmazza. Az EGSZB azt is ismételten hangsúlyozza, hogy a civil és szociális párbeszédet átfogó jogszabályi keret révén be kell építeni a tagjelölt országok jogrendjébe. |
|
3.3. |
A konzultatív vegyes bizottságok hatékony platformokat biztosítanak az egymástól való tanulás, a civil párbeszéd és a kísérleti együttműködés előmozdításához. Fontos szerepet játszanak az uniós csatlakozási tárgyalások nyomon követésében és az uniós szervekkel folytatott intézményi párbeszéd előmozdításában. |
|
3.4. |
Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el stratégiai és inkluzív megközelítést a jövőbeli bővítésekre vonatkozóan. A szabad és autonóm civil társadalom létfontosságú a demokrácia védelméhez, különösen ami az alapvető jogok és szabadságok megőrzését, valamint az egyre terjedő populizmus elleni küzdelmet illeti. A szervezett civil társadalom demokratikus eszközökkel a köz érdekében jár el, és áthidalhatja a kormányzati intézmények és az átlagpolgárok közötti szakadékot. Teret biztosít ahhoz, hogy az emberek hangot adjanak aggályaiknak, kiáll a jogaikért, és részt vesz az erőszakmentes polgári fellépésben. A közös értékek mentén szerveződő civil társadalom a különböző közösségek, köztük a legkiszolgáltatottabbak véleményét tükrözi. |
|
3.5. |
Az EGSZB kéri, hogy hatékonyabban használják fel a meglévő uniós eszközöket, például az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA III) a tagjelölt országok demokratikus szereplőinek támogatására. Gondolhatunk itt olyan mechanizmusokra is, mint például támogatások továbbosztása az összes terület és veszélyeztetett csoport elérésére. |
|
3.6. |
Ez magában foglalja a – többek között közszférabeli – szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek célzott támogatását, valamint olyan kapacitásépítési programok kidolgozását, amelyek partnerség, párbeszéd és polgári szerepvállalás révén előmozdítják az egyetemes és az európai értékeket. |
|
3.7. |
Az EGSZB azt ajánlja, hogy a következő többéves pénzügyi keretben részesítsék előnyben az olyan platformok finanszírozását, amelyek elősegítik az uniós tagállamokban és a tagjelölt országokban működő szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek közötti transznacionális együttműködést. Ezek a partnerségek segíthetik a tudáscserét, egymás támogatását és az európai értékek iránti közös elkötelezettséget. Jó példa erre a CIVINET Szlovénia–Horvátország–Délkelet-Európa fenntartható városi mobilitási hálózat (7). |
4. A közszolgáltatás mint a demokrácia és a bizalom alapja
|
4.1. |
A tagjelölt országok közös demokratikus elvekhez és uniós értékekhez való igazodásának folyamata széles körű társadalmi szerepvállalást igényel. A közszféra munkáltatói és munkavállalói, akik szorosan együttműködnek a civil társadalommal, nem csupán végrehajtók, hanem a szakpolitikák alakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében részt vevő, az átalakulást elősegítő szereplők is. Aktív és strukturált részvételük biztosíthatja, hogy a demokratikus normák, az emberi jogok és a jogállamiság az intézmények és a mindennapi élet szerves részévé váljanak. |
|
4.2. |
Ezzel összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jól működő és jogokon alapuló közszféra, amely elkötelezett és hozzáértő munkáltatókra és munkavállalókra épül, döntő fontosságú ezen értékek gyakorlati beágyazásához. Átlátható intézményesített részvételi és konzultációs struktúrákat kell létrehozni és működtetni. |
|
4.3. |
Az átlátható, szakmai alapokon álló és elszámoltatható közszolgáltatások elengedhetetlenek a polgárok politikai és közigazgatási intézményekbe vetett bizalmának kialakításához és fenntartásához. A demokratikus élet kulcsfontosságú elemei – az igazságszolgáltatáshoz való jog, az egyenlő bánásmód, a szolgáltatásnyújtás – ezen intézményeken keresztül valósulnak meg és tapasztalja meg őket a lakosság. |
|
4.4. |
A strukturált szociális párbeszéd révén a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek hozzájárulnak a tisztességes munkafeltételek, az inkluzív kormányzás, a munkavállalói jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság előmozdításához. A közszolgáltatások alakításában és nyújtásában betöltött szerepük elősegíti az Európai Unió alapvető értékeinek elfogadásához vezető átmenetet. |
|
4.5. |
Ugyanakkor a hatóságok és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés elengedhetetlen a nyitottság, a polgári részvétel és az elszámoltathatóság biztosításához a kormányzásban. Aktívan támogatni és intézményesíteni kell a tagjelölt országokban ezt az együttműködést, amely a demokratikus reziliencia és a társadalmi kohézió előmozdításának állandó eszközeke. |
|
4.6. |
Különös figyelmet kell fordítani a tagjelölt országok és az uniós tagállamok állami szektorai közötti együttműködésre, beleértve a közös projekteket, a képzést és a társaktól való tanulást, amelyek erősítik a demokratikus kapacitást és a közigazgatás szakmaiságát. |
|
4.7. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszerek a demokratikus reziliencia sarokkövei, valamint a jogállamiság, az alapvető jogok és az inkluzív polgárság előmozdításának kulcsfontosságú eszközei. A tanárok kulcsszerepet töltenek be ebben a folyamatban. Számos keleti szomszédos országban, különösen a posztszovjet hagyományokkal rendelkező országokban, az oktatók jelentős része még központosított, autoriter pedagógiai modelleket követő képzésben részesült. Ezek a rendszerek gyakran nem helyeztek hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a pluralizmusra vagy a demokratikus részvételre. Ennek fényében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli IPA-programokban biztosítsanak kiemelt prioritást a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének, különös tekintettel az állampolgári ismeretek oktatására, a demokratikus értékekre és az emberi jogokra. Ez összhangban van az IPA-ról szóló rendelet (8) konkrét célkitűzéseivel, amelyek magukban foglalják a demokratikus kormányzás és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdítását, valamint az inkluzív oktatás és foglalkoztatás támogatását, különösen a fiatalok számára. Az EGSZB kéri, hogy e célkitűzések elérésére adott esetben használják fel az Erasmus+ programot és más releváns uniós programokat. |
|
4.8. |
Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a nem formális oktatás fontosságát, amely a készségek fejlesztése, a demokratikus értékek előmozdítása és a polgári részvétel fokozása révén képessé teszi a polgárokat, a civil társadalmat és a közintézményeket az aktív szerepvállalásra. Előmozdítja az inkluzív párbeszédet, erősíti a társadalmi kohéziót, és támogatja az átlátható kormányzást, melyek az uniós csatlakozási folyamat kulcsfontosságú pillérei. |
|
4.9. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni és elő kell mozdítani a tanárok szakmai autonómiáját, beleértve ebbe a pedagógiai szabadságot és az intézményi függetlenséget is. Az autonómia előfeltétele annak, hogy a tanárok előmozdíthassák a nyílt párbeszédet, a kritikai gondolkodást és a jogokkal kapcsolatos tudatosságot az iskolában. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy aktívan támogassa azokat a reformokat, amelyek garantálják a tudományos élet szabadságát és a szakmai autonómiát, védik az oktatókat a megtorlásoktól, és biztosítják az oktatási szakemberek érdemi bevonását az oktatáspolitikák kidolgozásába. A tanárok szakmai autonómiája elengedhetetlen a demokratikus kultúra és az intézményi bizalom megalapozásához. |
Brüsszel, 2025. október 23.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Séamus BOLAND
(1) 87. sz. ILO-egyezmény: Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről.
(2) 98. sz. ILO-egyezmény: Egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról.
(3) 144. sz. ILO-egyezmény: Egyezmény a háromoldalú konzultációról (nemzetközi munkaügyi normák).
(4) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az Európai Bizottság A jogállamiság helyzete az Európai Unióban című éves jelentéseinek értékelése (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C, C/2025/1184, 2025.3.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1184/oj).
(5) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil társadalom támogatása és finanszírozása az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia területén (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C, C/2023/861, 2023.12.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/861/oj).
(6) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi ajánlásra a szociális párbeszéd uniós erősítéséről (COM(2023) 38 final – 2023/0012 (NLE)); és a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szociális párbeszéd erősítése az Európai Unióban: a szociális párbeszéd teljes potenciáljának kihasználása a méltányos átállás kezelésében (COM(2023) 40 final) (HL C 228., 2023.6.29., 87. o.); Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil párbeszéd és a részvételi demokrácia erősítése az EU-ban: további lépések (feltáró vélemény a belga elnökség felkérésére) (HL C, C/2024/2481, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2481/oj); Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fiatalok részvétele a szociális és civil párbeszédben a mediterrán térségben (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C, C/2025/1189, 2025.3.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1189/oj); Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil és szociális párbeszéd intézményesítésének fontossága az uniós tagjelölt és partnerországokban (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C, C/2025/5152, 2025.10.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5152/oj).
(7) https://civinet-slohr.eu/hr/english/.
(8) (EU) 2021/1529 rendelet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról.
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/67/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)