<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-544/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0544</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:931">EU:C:2020:931</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>26</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>26</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Richard de la Tour főtanácsnok indítványa – C‑544/19. sz. ügy</HT></P><P>ECOTEX BULGARIA</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Jean Richard de la Tour</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20201118">2020. november 18.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑544/19. sz. ügy</P><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>ECOTEX BULGARIA<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> EOOD</P><P>kontra</P><P>Teritorialna direktsia na Natsionalna agentsia za prihodite – Sofia,</P><P>a Prokuror ot Okrazhna prokuratura</P><P>részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Administrativen sad Blagoevgrad [blagoevgradi közigazgatási bíróság, Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>EUMSZ 63. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A tőke szabad mozgása és a fizetési műveletek szabadsága</KEYWORD><KEYWORD>(EU) 2015/849 irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Euróövezeten kívüli tagállam</KEYWORD><KEYWORD>A rögzített küszöbértékkel egyenlő, vagy azt meghaladó értékű készpénzfizetés tilalmát, és átutalás vagy fizetési számlára történő befizetés előírását tartalmazó nemzeti szabályozás</KEYWORD><KEYWORD>Vállalkozás által a részvényes vagy tag számára a nemzeti jogszabályban rögzített küszöbértéket meghaladó értékű osztalék készpénzben történő kifizetése</KEYWORD><KEYWORD>Büntetőjogi jellegű közigazgatási szankció kiszabása</KEYWORD><KEYWORD>A nemzeti jogszabály összeegyeztethetősége</KEYWORD><KEYWORD>Az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem</KEYWORD><KEYWORD>Arányosság</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Milyen mértékben összeegyeztethető az uniós joggal az a nemzeti szabályozás, amely minden természetes vagy jogi személy számára megtiltja, hogy az ország területén a rögzített küszöbértékkel egyenlő vagy azt meghaladó értékű kifizetést készpénzben teljesítsen, és szankció terhe mellett kötelezi e személyekhez, hogy e célból más fizetési eszközöket vegyenek igénybe?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A jelen ügyben lényegében ezt a kérdést veti fel az Administrativen sad Blagoevgrad (blagoevgradi közigazgatási bíróság, Bulgária).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>E kérdés aktualitását az indokolja, hogy a nagytanácsban eljáró Bíróságnak hamarosan állást kell foglalnia azon feltételekről és korlátokról, amelyek között az Európai Unió és az euróövezet tagállamai joghatóságuk gyakorlása során olyan szabályozást fogadhatnak el, amely korlátozásokat ír elő a készpénz (vagyis a központi bankok által kibocsátott bankjegyek és pénzérmék) fizetési eszközként való használatára vonatkozóan.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő Hessischer Rundfunk egyesített ügyekről (C‑422/19 és C‑423/19) van szó, amelyek az EUMSZ 3. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 2. cikk (1) bekezdése alapján azon német szabályozásnak az EUMSZ 128. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 16. cikkének első bekezdésével, valamint az euró bevezetéséről szóló, <DATE ISO="19980503">1998. május 3‑i</DATE> 974/98/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="139" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1998">HL 1998. L 139., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 111. o.) 10. cikkének második mondatával való összeegyeztethetőségre vonatkoznak, amely előírja, hogy a műsorszolgáltatási hozzájárulás kötelezettje a hozzájárulást készpénzben nem, hanem kizárólag közvetlen beszedési megbízás, egyedi banki átutalás vagy általános banki átutalás útján fizetheti meg.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A jelen ügy azonban különbözik a Hessischer Rundfunk egyesített ügyektől (C‑422/19. és C‑423/19) mivel az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás a Bolgár Köztársaságot érinti, amely nem tagállama az euróövezetnek. A Bolgár Köztársaság az EUMSZ 139. cikk (2) bekezdése alapján <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>eltéréssel rendelkező tagállam<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>, és nem kötik az uniós jog azon rendelkezései, amelyek a pénzkibocsátást és a közös valuta használatát, különösen az euróbankjegyek és euróérmék törvényes fizetőeszköz státuszát szabályozzák. Mindazonáltal a Bolgár Köztársaság az Unió belső piacának részét képezi, és ennek alapján köteles tiszteletben tartani a vonatkozó mozgásszabadságokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Bíróság elé terjesztett kérdés emellett a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a készpénzfizetések korlátozásairól szóló, <DATE ISO="20180612">2018. június 12‑i</DATE> jelentése<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>COM(2018) 483 final, a továbbiakban: a készpénzfizetések korlátozásairól szóló jelentés. E jelentésben az Európai Bizottság megállapítja, hogy számos tagállam, az euróövezet tagjainak többsége vonatkozásában a készpénzfizetések korlátozásáról szóló jogszabályokat fogadott el. Ezek az intézkedések mind jellegüket, mind hatályukat tekintve eléggé heterogének, mivel a készpénzfizetések korlátozásának küszöbértéke 500 eurótól <FT TYPE="NUMBER">15000</FT> euróig változik (e jelentés 2.2.2. pontja). Lásd különösen az Ecorys <DATE ISO="20171215">2017. december 15‑i</DATE>, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Study on an EU initiative for a restrictions on payments in cash<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című hatástanulmányát, amely a következő internetes címen érhető el: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy‑finance/final_report_study_on_an_eu_initative_ecorys_180206.pdf (67. o.), amelyre a Bizottság hivatkozik.</P></NOTE> valamint az Európai Központi Bank (EKB) által a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság és a Holland Királyság pénzügyminisztériumainak kérelmére e tekintetben megfogalmazott vélemények<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, <DATE ISO="19980629">1998. június 29‑i</DATE> 98/415/EK tanácsi határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="189" PAGE.FIRST="42" DATE.PUB="1998">HL 1998. L 189., 42. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 446. o.) 2. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében az euróövezet tagállamai kötelesek konzultálni az EKB‑val a fizetőeszközökre vonatkozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban.</P></NOTE> következményeinek kontextusában merül fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Lásd: a Belga Királyságot illetően az Európai Központi Banknak a készpénzhasználat korlátozásáról szóló, <DATE ISO="20170530">2017. május 30‑i</DATE> véleménye (CON/2017/20), a Bolgár Köztársaság vonatkozásában: opinion of the European Central Bank, of <DATE ISO="20170711">11 July 2017</DATE>, on limitation of cash payments (CON/2017/27), végül a Holland Királyságot illetően: opinion of the European Central Bank, of <DATE ISO="20191230">30 December 2019</DATE>, on limitation to cash payments (CON/2019/46).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bíróságnak egyrészt azt kell pontosítania, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogszabály az (EU) 2015/849 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20150520">2015. május 20‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="141" PAGE.FIRST="73" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 141., 73. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> hatálya alá tartozik‑e, illetve, hogy azt az EUMSZ 63. cikkben előírt szabad tőkemozgás és szabad fizetési műveletek biztosításáról szóló rendelkezések fényében kell‑e vizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Másrészt a Bíróságnak arról kell határoznia, hogy az e jogi szabályozás által létrehozott szankciórendszer összeegyeztethető‑e többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított, a büntetések arányosságának elvével és hatékony jogorvoslathoz való joggal.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A jelen indítványban kifejtem azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélem, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogszabály nem tartozik a 2015/849 irányelv hatálya alá. Értékelésemet nemcsak az uniós jogalkotó által ezen irányelv keretében elérni kívánt célokra, de annak rendszerére és szövegére is alapítom. Azt javaslom tehát a Bíróságnak, hogy az ilyen szabályozás összeegyeztethetőségét az EUMSZ 63. cikkben szereplő szabad tőkemozgás és szabad fizetési műveletek alapján vizsgálja meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ezzel összefüggésben kifejtem, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás önmagában e szabadság korlátozásának minősül, amelyet az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem által támasztott követelmények indokolhatnak. Ugyanakkor kifejtem, hogy az ilyen szabályozás ténylegesen csak akkor valósíthatja meg ezt a célkitűzést, ha olyan intézkedések kísérik, amelyek figyelembe veszik a legkiszolgáltatottabb személyek banki integrációját, valamint azon személyek javára szóló eltérést engedő intézkedésekkel jár, akik jogos indokok miatt nem tudják a nemzeti jogalkotó által megkövetelt fizetési eszközöket alkalmazni. Kifejtem továbbá azokat az okokat is, amelyek miatt az e jogszabály keretében kialakított szankciórendszer a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében szereplő arányosság elvével ellentétes intézkedésnek minősülhet.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2015/849 irányelv</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 2015/849 irányelv az 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően annak megelőzésére irányul, hogy az uniós pénzügyi rendszereket a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának céljára használják fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja értelmében ezt az irányelvet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>árukkal kereskedő más természetes vagy jogi személyek[re kell alkalmazni], amennyiben legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> [euró] összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül‑e sor<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A tagállamok a kockázatalapú megközelítéssel összhangban biztosítják, hogy ezen irányelv hatálya részben vagy egészben kiterjedjen a 2. cikk (1) bekezdésében említett kötelezett szolgáltatóktól eltérő, olyan tevékenységeket folytató szakmákra és vállalkozáskategóriákra, amelyeknél különösen valószínű, hogy azokat pénzmosási célra vagy terrorizmus finanszírozására használják fel.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A 2015/849 irányelv 5. cikke kimondja, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak, az uniós jog keretein belül.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A bolgár jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A ZOPB</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A zakon za ogranichavane na plashtaniyata v broy (a készpénzfizetések korlátozásáról szóló törvény)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A <HT TYPE="ITALIC">DV</HT> <DATE ISO="20110222">2011. február 22‑i</DATE> 16. száma, a továbbiakban: ZOPB.</P></NOTE> 1. cikke értelmében e törvény szabályozza a bolgár területen megvalósított készpénzfizetések korlátozásait.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd még a Ministerstvo na finansite (pénzügyminisztérium, Bulgária) <DATE ISO="20110404">2011. április 4‑i</DATE>, a ZOPB alkalmazására vonatkozó iránymutatását (a továbbiakban: a ZOPB alkalmazására vonatkozó iránymutatások), amelyek a következő internetes címen érhetők el: https://www.minfin.bg/upload/9272/Ukazanie.PDF.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A ZOPB 2. cikkében kifejezetten felsorolt kivételekre is figyelemmel a ZOPB 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az ország területén történő a kifizetések kizárólag átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők, ha a kifizetés:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> [bolgár leva] BGN [5113 euró] értékű;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT><FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN‑nél [5113 euró] kisebb értékű, amennyiben egy szerződésen alapuló pénzbeli szolgáltatásnak legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] értékű részletét alkotja.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdést kell a külföldi pénznemben történő olyan kifizetésekre is, amelyek BGN‑re átváltott összegei legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN‑t [5113 euró] tesznek ki. A bolgár levára történő átváltásra a Balgarska narodna banka [bolgár nemzeti bank] által a kifizetés napjára meghatározott átváltási árfolyamon kerül sor<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A ZOBP 5. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="005.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Minden olyan természetes személy, aki megsérti a 3. cikket, vagy lehetővé teszi e cikk megsértését, a kifizetett teljes összeg 25%‑ának megfelelő bírsággal, illetve jogi személy esetében a kifizetett teljes összeg 50%‑ának megfelelő pénzbüntetéssel sújtható.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdésben említett jogsértés ismételt elkövetése esetén a bírság mértéke a kifizetett összeg 50%‑ára, a pénzbüntetés mértéke pedig a kifizetett összeg 100%‑ára emelkedik<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A ZOBP 6. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A jelen törvény szerinti jogsértéseket megállapító jogi aktusokat a Natsionalna agentsia za prihodite (nemzeti adóhatóság, Bulgária) hatóságai hozzák meg. A közigazgatási szankciókat megállapító határozatokat a nemzeti adóhatóság ügyvezető igazgatója vagy az általa megbízott tisztviselők hozzák meg.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A zakon za administrativnite narushenia i nakazania (a közigazgatási szabálysértésekről és szankciókról szóló törvény)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A <HT TYPE="ITALIC">DV</HT> <DATE ISO="19691128">1969. november 28‑i</DATE> 92. száma, a továbbiakban: ZANN.</P></NOTE> szabályozza a közigazgatási szankciók megállapításáról szóló határozatokat, azok elfogadását, az azokkal szemben fennálló jogorvoslati lehetőségeket, valamint azok végrehajtását.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A ZANN</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A ZANN 27. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="027.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A közigazgatási szankciót a jogsértés elkövetése esetére előírt szankció keretein belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="027.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A szankció megállapítása során figyelembe kell venni a jogsértés súlyát, a jogsértés elkövetésének indokait és az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket, valamint az elkövető vagyoni helyzetét.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="027.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az enyhítő körülmények enyhébb szankció, a súlyosító körülmények súlyosabb szankció alkalmazását vonják maguk után.</ALINEA></PARAG><ALINEA>[…]</ALINEA><PARAG IDENTIFIER="027.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Nem határozható meg olyan szankció […], amely nem éri el a pénzbírságból, és valamely foglalkozástól vagy meghatározott tevékenység gyakorlásától való eltiltásból álló szankciókra előírt legkisebb összeget.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A ZANN 28. cikkének a) pontja előírja, hogy csekély súlyú közigazgatási jogsértés esetén a szankcionálási jogkörrel rendelkező hatóság eltekinthet a szankció kiszabásától, és szóban vagy írásban figyelmeztetni köteles a jogsértőt, hogy a jogsértés ismételt elkövetése esetén vele szemben közigazgatási szankciót szab ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A ZANN 63. cikkének (1) bekezdése értelmében a Rayonen sad (kerületi bíróság, Bulgária) egyesbíróként eljárva az ügyet érdemben megvizsgálja, és ítélet útján határoz, amelyben a közigazgatási szankciót kiszabó határozatot vagy az elektronikus pénzbírságot kiszabó határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Az ítélet a Nakazatelno‑protsesualen kodeksben (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv) meghatározott okokból és az administrativnoprotsesualen kodeks (közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv) 12. fejezetében foglaltaknak megfelelően felülvizsgálati kérelemben támadható meg az Administrativen sad (közigazgatási bíróság, Bulgária) előtt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>ECOTEX BULGARIA<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> EOOD<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A továbbiakban: Ecotex.</P></NOTE> a bolgár jog hatálya alá tartozó egyéni társaság, amelynek tőkerészesedéseivel egy görög állampolgár, KS rendelkezik. <DATE ISO="20180314">2018. március 14‑én</DATE> az Ecotex közgyűlésén döntés született arról, hogy KS osztalék formájában <FT TYPE="NUMBER">100000</FT> BGN (<FT TYPE="NUMBER">51130</FT> euró) összeget kap, amelyet kifizetési engedély útján, készpénzben fizetnek ki.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Ecotexszel szemben indított közigazgatási eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Az illetékes adóhatóság által <DATE ISO="20171208">2017. december 8‑án</DATE> a Teritorialna direktsia na Natsionalna agentsia za prihodite – Sofia (a nemzeti adóhatóság szófiai területi igazgatósága, Bulgária) területén kért ellenőrzést követően megállapítást nyert, hogy a társaság – elsősorban a Görögországból és a Ciprusról származó – ügyfeleivel banki úton folytatta a pénzügyi<?PAGE NO="6"?> tranzakcióit. Azt is megállapították, hogy a <DATE ISO="20180314">2018. március 14‑i</DATE> határozat értelmében, a <DATE ISO="20180314">2018. március 14.</DATE> és <DATE ISO="20180322">2018. március 22.</DATE> közötti időszakban <FT TYPE="NUMBER">95000</FT> BGN (hozzávetőleg <FT TYPE="DECIMAL">48573,50</FT> euró) összeget készpénzben fizettek ki KS részére kilenc, egyenként <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) és egy 5000 BGN (2556,50 euró) összegű kifizetési engedély útján. A nemzeti adóhatóság szófiai területi igazgatóságának blagoevgradi irodája <DATE ISO="20180605">2018. június 5‑én</DATE> közigazgatási jellegű büntetőeljárás megindítását jelentette be, és <DATE ISO="20180626">2018. június 26‑án</DATE> jogi aktust fogadott el, amelyben megállapította a ZOPB‑ben előírt rendelkezések megsértését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT><DATE ISO="20180710">2018. július 10‑én</DATE> az Ecotex kifogást emelt e jogi aktussal szemben azzal az indokkal, hogy a jogsértés a ZANN 28. cikke értelmében csekély mértékűnek tekinthető, mivel a <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) <DATE ISO="20180314">2018. március 14‑i</DATE> kifizetése csak 0,01 BGN‑nel (hozzávetőleg 0,005 euró) haladta meg a ZOPB által a készpénzfizetésekre vonatkozóan előírt korlátozást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT><DATE ISO="20180903">2018. szeptember 3‑án</DATE> a nemzeti adóhatóság szófiai területi igazgatóságának aligazgatója a ZOPB 5. cikkének (1) bekezdése alapján az egyes megállapított jogsértések mindegyike után pénzbírságot szabott ki az Ecotexszel szemben. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy minden egyes <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) összegű kifizetést <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>jogsértésnek<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> minősített, és így kilenc közigazgatási szankciót fogadott el. A nemzeti rendelkezéseknek megfelelően minden egyes szankció <FT TYPE="NUMBER">5000</FT> BGN (2556,50 euró), azaz a készpénzben fizetett összeg 50%‑a volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az Ecotex a nemzeti adóhatóság szófiai területi igazgatósága igazgatóhelyettesének <DATE ISO="20180903">2018. szeptember 3‑i</DATE> határozatával szemben hatályon kívül helyezés iránti keresetet nyújtott be a Rayonen sad Petrich (petrichi kerületi bíróság, Bulgária) előtt, amely helybenhagyta e határozatot. Az Ecotex felülvizsgálati kérelmet terjesztett a kérdést előterjesztő bíróság elé.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelem</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság előtt az Ecotex ismét hangsúlyozta, hogy a jogsértés csekély jelentőségére tekintettel a készpénzben kifizetett teljes összeg 50%‑ának megfelelő szankció aránytalan. Az Ecotex azt is állította, hogy a társaság osztalékhoz való joga nem minősül ügyletnek vagy szerződésnek, és ezért nem tartozik a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>kifizetés<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> fogalmába.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A nemzeti adóhatóság szófiai területi igazgatósága rámutatott, hogy a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>kifizetés<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az kivétel nélkül minden kifizetésre vagy pénzügyi műveletre vonatkozik, függetlenül azok jellegétől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság elöljáróban megjegyzi, hogy a ZOPB átültette a belső jogba a 2005/60/EK irányelvet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A <DATE ISO="20100311">2010. március 11‑i</DATE> 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="331" PAGE.FIRST="120" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 331., 120. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, <DATE ISO="20051026">2005. október 26‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="309" PAGE.FIRST="15" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 309., 15. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> amelyet a 2015/849 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Lásd a 2015/849 irányelv 66. cikkét.</P></NOTE> <DATE ISO="20170626">2017. június 26‑i</DATE> hatállyal hatályon kívül helyezett. Következésképpen úgy véli, hogy a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontját az EUMSZ 63. cikk és a 2015/849 irányelv releváns rendelkezései fényében kell értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Először is emlékeztet arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>tőkemozgás<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> fogalma magában foglalja a gazdasági társaság részvényosztalékának és az e társaságban fennálló részesedéseknek a megszerzését is. Így felmerül a kérdés, hogy az EUMSZ 63. cikkel – amely tiltja többek között az olyan intézkedéseket, amelyek<?PAGE NO="7"?> alkalmasak arra, hogy eltántorítsák a külföldi illetőségűeket attól, hogy valamely tagállamban beruházásokat hajtsanak végre, vagy ilyen beruházásokat tartsanak fenn – ellentétes‑e a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában előírthoz hasonló rendelkezés, amely a készpénzfizetések korlátozását írja elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a készpénzfizetésnek a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában említett korlátozása a 2015/849 irányelv tárgyi hatálya alá tartozik‑e, és igenlő válasz esetén a tagállamok szabadon állapíthatják‑e meg a <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> eurónál alacsonyabb készpénzfizetési küszöbértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy egyrészt a készpénzfizetések korlátozásának megsértése esetére előírt pénzbírság összegének meghatározására, másrészt pedig az elmarasztaló határozat felett gyakorolt bírósági felülvizsgálatra vonatkozó részletszabályok milyen mértékig nem sértik a Chartában biztosított büntetések arányosságának elvét és a hatékony jogorvoslathoz való jogot.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">C.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A fentiekben kifejtett megfontolásokra tekintettel az Administrativen sad Blagoevgrad (blagoevgradi közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 63. cikket, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] összegű belföldi kifizetések, és amely korlátozza a fel nem osztott nyereségből készpénzben történő, legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] összegű osztalékfizetéseket? Ha e szabályozás nem ellentétes az EUMSZ 63. cikkel, igazolható‑e az ilyen korlátozás a […] 2015/849 irányelv céljaival?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a […]2015/849 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv (6) preambulumbekezdésére, valamint 4. és 5. cikkére figyelemmel, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan általános nemzeti jogszabály, amely szerint csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] összegű belföldi kifizetések, és amely nem foglalkozik a készpénzfizetéssel érintett személlyel és a készpénzfizetés indokával, miközben hatálya minden, természetes és jogi személyek közötti készpénzfizetésre kiterjed?</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a[…] 2015/849 irányelv (6) preambulumbekezdésére, valamint 4. és 5. cikkére figyelemmel lehetővé teszi‑e ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja a tagállamok számára, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti jogszabályban olyan további általános korlátozásokat írjanak elő a belföldi készpénzforgalom tekintetében, amelyek folytán csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] összegű belföldi készpénzfizetések, ha a készpénzfizetés indokát <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>fel nem osztott nyereség<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/> (osztalék) képezi?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a[…] 2015/849 irányelv (6) preambulumbekezdésére és 5. cikkére figyelemmel lehetővé teszi‑e ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja a tagállamok számára, hogy hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti jogszabályban olyan további<?PAGE NO="8"?> korlátozásokat írjanak elő a készpénzforgalom tekintetében, amelyek folytán csak átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel teljesíthetők a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN [5113 euró] összegű belföldi kifizetések, ha a küszöbérték alacsonyabb, mint <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> euró?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a[…] 2015/849 irányelv 58. cikkének (1) bekezdését és 60. cikkének (4) bekezdését a [Charta] 49. cikkének (3) bekezdésére tekintettel, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely rögzíti a készpénzfizetési korlátozások megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankció összegét, ha ez a rendelkezés nem teszi lehetővé a konkrét lényeges körülményeket figyelembe vevő differenciált számítást?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Amennyiben a válasz az, hogy a[…] 2015/849 irányelv 58. cikkének (1) bekezdése és 60. cikkének (4) bekezdésével – a[Charta] 49. cikkének (3) bekezdésére tekintettel – nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely rögzített mértékű közigazgatási szankciókat ír elő a készpénzforgalmi korlátozások megsértéséért, úgy kell‑e értelmezni a[…] 2015/849 irányelv 58. cikkét és 60. cikkének (4) bekezdését a tényleges érvényesülés elvére és a[Charta] 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való jogra figyelemmel, hogy azokkal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló, a bírósági felülvizsgálatot korlátozó nemzeti jogszabály, ha e jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az említett szankció elleni jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a bíróság a konkrét lényeges körülményeknek megfelelő, az előírt rögzített minimális szint alatti közigazgatási szankciót állapítson meg a készpénzforgalmi korlátozások megsértéséért?<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A bolgár, a cseh, a spanyol, az olasz és a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételt nyújtott be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A Bíróság az előadó bíró egyetértésével úgy határozott, hogy az eljárási szabályzata 62. cikkének (1) bekezdése alapján kérdéseket intéz a bolgár kormányhoz, és e szabályzat 101. cikkének (1) bekezdése alapján felvilágosításkérést intéz a kérdést előterjesztő bírósághoz, amelyekre azok az előírt határidőn belül írásban válaszoltak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elemzését megelőzően érdemesnek látom előzetes észrevételt tenni e kérdések megvizsgálásának sorrendjére vonatkozóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az első és a második kérdés arra vonatkozik, hogy összeegyeztethető‑e az EUM‑Szerződésnek a tőke szabad mozgására és a szabad fizetési műveletekre vonatkozó rendelkezéseivel, továbbá a 2015/849 irányelvnek a (6) preambulumbekezdésével, valamint a 4. és 5. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti jogszabály, amely a bolgár szabályozáshoz hasonlóan az osztalékfizetést fedező belföldi készpénzfizetések általános korlátozását tartalmazza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Márpedig emlékeztetek arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az uniós szinten kimerítő jogszabály‑közelítés tárgyát képező területre vonatkozó valamennyi nemzeti intézkedést e jogszabály‑közelítési intézkedés rendelkezései, nem pedig az elsődleges jog rendelkezései alapján kell megítélni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190918">2019. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>VIPA</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑222/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:751">EU:C:2019:751</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés sorrendjének megfordítását javaslom.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Először is a második kérdést vizsgálom meg annak meghatározása érdekében, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás ténylegesen a 2015/849 irányelv által harmonizált területhez tartozik‑e. Az alábbiakban kifejtett okok miatt nem ez a helyzet, mivel e szabályozás véleményem szerint nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság által feltett első és harmadik kérdést fogom elemezni kizárólag az elsődleges jog és az alapvető jogok alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság annak vizsgálatára kéri a Bíróságot, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethető‑e a tőke szabad mozgására és a szabad fizetési műveletekre vonatkozó, az EUMSZ 63. cikkben rögzített szabályokkal. Amennyiben e nemzeti szabályozás az általam az alábbiakban kifejtett okokból korlátozza ezt a szabadságot, megállapítom, hogy ez a korlátozás jogos indokkal igazolható‑e, és adott esetben mennyiben alkalmas az általa kitűzött célok megvalósításának biztosítására, továbbá arányos‑e. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésben felvetett problémakört ebben az összefüggésben fogom megvizsgálni. A harmadik kérdésével ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 47. cikkével, amely a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot biztosítja, valamint a Charta 49. cikkének (3) bekezdésével, amely a büntetések arányosságának elvét rögzíti, ellentétes‑e a ZOPB 5. cikkével bevezetetthez hasonló szankciórendszer, mivel nem teszi lehetővé a bírság egyéniesítését sem a jogsértés elkövetését szankcionáló nemzeti hatóság [a kérdés első része, a) pont], sem az ez utóbbi hatóság által elfogadott határozattal szemben benyújtott jogorvoslat ügyében eljáró nemzeti bíróság [a kérdés második része, b) pont] számára.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">A.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabálynak a 2015/849 irányelv rendelkezései alapján történő vizsgálata</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2015/849 irányelvnek a (6) preambulumbekezdésével, valamint a 4. és 5. cikkével összhangban értelmezett 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja értelmében a meghatározott küszöbértéket elérő vagy meghaladó belföldi kifizetések vonatkozásában megtilthatják‑e a tagállamok a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak a készpénzfizetést, és kötelezhetik‑e ez utóbbiakat az átutalásra vagy fizetési számlára történő befizetésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a 2015/849 irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontja értelmében ezen irányelv mennyiben alkalmazandó a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> euró összegű, árukereskedők által vagy javára készpénzben teljesített kifizetésekre. Emellett ezen irányelv a 4. cikkében előírja, hogy a tagállamok ezt a hatályt azokra a szakmákra és vállalkozáskategóriákra is kiterjeszthetik, amelyeknél valószínű, hogy azokat pénzmosási célra vagy terrorizmus finanszírozására használják fel. Végül az említett irányelv az 5. cikkében úgy rendelkezik, hogy e büntetendő cselekmények megelőzése érdekében a tagállamok az ugyanezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak. Egyébiránt a 2015/849 irányelv (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>[…] alacsonyabb küszöbértékeket fogadjanak el, valamint hogy további általános korlátozásokat vezessenek be a készpénzforgalom tekintetében, és szigorítsák a meglévő rendelkezéseket<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A Bíróságnak tehát azt a kérdést kell megválaszolnia, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás e rendelkezések valamelyikének hatálya alá tartozhat‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Nem hiszem, hogy így van, figyelembe véve az uniós jogalkotó által a 2015/849 irányelv keretében elérni kívánt célokat, annak rendszerét, valamint ezen irányelv 2., 4. és 5. cikkének szövegét, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Először is, ami a 2015/849 irányelv célkitűzéseit illeti, ez utóbbi azon veszélyek elkerülésére irányul, amelyek a pénzügyi rendszer pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználása következtében e rendszer integritását, megfelelő működését, hírnevét és stabilitását érinthetik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A 2015/849 irányelv 1. cikke és (5) preambulumbekezdése.</P></NOTE> E célból ezen irányelv összehangolja azokat az átvilágítási és ellenőrzési intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak azon foglalkozási kategóriákra kell bevezetniük, amelyek leginkább ki vannak téve a súlyos bűncselekményekből származó pénzek felhasználásának, és pénzek vagy vagyon terrorizmus céljaira történő gyűjtésének. Noha a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó adóbűncselekmények szerepelnek az említett irányelv hatálya alá tartozó büntetendő cselekmények között,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A 2015/849/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja határozza meg a büntetendő cselekményeket.</P></NOTE> ennek azonban az a feltétele, hogy e bűncselekmények szabadságvesztés‑büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendők legyenek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd a 2015/849 irányelv 3. cikke 4. pontjának f) alpontját, valamint (11) preambulumbekezdését.</P></NOTE> Következésképpen az uniós jogalkotó arra törekszik, hogy megelőzze az adójogi szabályozás megsértésének elkövetését, amely lényegesen súlyosabb, mint a készpénzfizetések korlátozásának megsértéséből eredő jogsértések.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás célja az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem, amikor előírja, hogy a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 eurót) összegű kifizetéseket nem készpénzben, hanem átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel kell teljesíteni a pénzügyi ügyletek nyomon követhetőségének biztosításának érdekében. Amint arra a bolgár kormány észrevételeiben rámutat, a ZOPB célja – amint azt e törvény tervezetének indokolása kifejti – a feketegazdaság, és különösen azon helyzetek korlátozása, amelyekben a pénzmozgások nem szerepelnek a könyvelésben, és így nem terheli azokat sem adó‑, sem társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Ezzel összefüggésben e kormány rámutat, hogy a ZOPB a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozóan nem ír elő egyetlen intézkedést sem. Nem minősül a 2015/849 irányelvet átültető intézkedésnek, és nem tartalmaz ezen irányelvre való utalást sem, mivel ezt az irányelvet egyrészt a zakon za merkite sreshtu izpiraneto na pari (a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvény),<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>A <HT TYPE="ITALIC">DV</HT> <DATE ISO="20180327">2018. március 27‑i</DATE> 27. száma.</P></NOTE> másrészt a zakon za merkite sreshtu finansiraneto na terorizma (a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvény)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A <HT TYPE="ITALIC">DV</HT> <DATE ISO="20030218">2003. február 18‑i</DATE> 16. száma.</P></NOTE> ültette át a nemzeti jogba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó által a 2015/849 irányelv keretében, illetve a bolgár jogalkotó által a ZOPB keretében kitűzött célok egyértelműen eltérnek egymástól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Másodszor, ami a 2015/849 irányelv rendszerét illeti, ezen irányelv intézkedések létrehozására irányul, amelyek az általuk követett célkitűzésre tekintettel jellegüknél, valamint a címzetteknél fogva eltérnek az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás által bevezetett intézkedések céljaitól.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az ezen irányelv keretében elfogadott intézkedések a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatán alapuló megközelítésen<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd: a 2015/849 irányelv (23), (30) preambulumbekezdése és 1. cikke.</P></NOTE> alapulnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Ami ezen intézkedések jellegét illeti, ez utóbbiak azon dokumentumokra vonatkozó átvilágítási, ellenőrzési, tájékoztatási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekből állnak, amelyek tartalmát és terjedelmét a 2015/849 irányelv II‑V. fejezete pontosan meghatározza.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A Bizottság és a tagállamok így kötelesek azonosítani, értékelni és értelmezni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát annak csökkentése, valamint adott esetben a bűncselekményből származó jövedelmek befagyasztása, lefoglalása és elkobzása érdekében. E célból a tagállamoknak először is kötelezniük kell a hitelintézeteket arra, hogy a kockázatértékelésük alapján ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak (II. fejezet), másodszor, hogy közöljék az ügyletek tényleges kedvezményezettjeire vonatkozó információkat (III. fejezet), harmadszor pedig arra, hogy a gyanús pénzügyi ügyleteket bejelentsék azon pénzügyi információs egységhez, amelyet a tagállamok kötelesek külön létrehozni (IV. fejezet). E kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében az uniós jogalkotó a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok vonatkozásában elismeri a hitelintézetekre vonatkozó fokozott felügyeleti és ellenőrzési hatásköröket, mivel ezenkívül a tagállamok kötelesek az említett kötelezettségek megszegése esetére szankciókat előírni.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ezzel szemben a ZOPB megelégszik azzal, hogy szabályozza a fizetési eszközöknek a természetes vagy jogi személyek általi belföldi használatát. Az ezen irányelvben előírt egyik intézkedések egyike sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a területükön korlátozzák a fizetési eszközök használatát. Igaz ugyan, hogy az említett irányelv 5. cikke alapján ez utóbbiak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében […] szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, e rendelkezések kizárólag az uniós jogalkotó által e cikkben kifejezetten említett mértékben tartoznak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>[ugyanezen] irányelv hatálya alá tartozó [területhez]<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>. Márpedig az általam kifejtett okokból a szóban forgóhoz hasonló szabályozás, amely az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem érdekében általános korlátozást fogalmaz meg a belföldi készpénzfizetések tekintetében, nem tartozik a 2015/849 irányelv hatálya alá tartozó területhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>E két szabályozás személyi hatályát illetően az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás minden természetes vagy jogi személyre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy milyen minőségében teljesít kifizetést, valamint az ez utóbbi kifizetéshez kapcsolódó ügylet fennállásától és adott esetben jellegétől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Márpedig meg kell állapítani, hogy a 2015/849 irányelv által bevezetett, a dokumentumok átvilágítására, ellenőrzésére, azokkal kapcsolatos tájékoztatásra, bejelentésére és nyilvántartására irányuló intézkedések a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak való kitettségük mértéke, vagy ügyleteik kockázatának foka miatt azonosítható szervezetek korlátozott körét érintik. Igaz, hogy e körbe tartoznak az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>árukkal kereskedő más természetes vagy jogi személyek, amennyiben legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> euró összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>. Az is igaz, hogy az említett irányelv (6) preambulumbekezdésében az uniós jogalkotó rámutat, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>[a] tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ennél alacsonyabb küszöbértékeket fogadjanak el, valamint hogy további általános korlátozásokat vezessenek be a készpénzforgalom tekintetében, és szigorítsák a meglévő rendelkezéseket<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>. Ez utóbbi megjegyzés azonban mind homályos jellege, mind az irányelvek preambulumbekezdéseiben szereplő rendelkezések kötelező erejének hiánya miatt nem eredményezheti azt, hogy egy, a szóban forgóhoz hasonló jogszabályra kiterjedjen a 2015/849 irányelv hatálya.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ezenkívül, noha az uniós jogalkotó a 2015/849 irányelv 4. cikkében felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy kiterjesszék ezen irányelv hatályát, ez a kiterjesztés azonban csak annyiban felel meg a kockázatalapú megközelítésnek, és érint olyan szakembereket és<?PAGE NO="12"?> vállalkozáskategóriákat, amelyek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>olyan tevékenységeket végeznek, amelyek különösen felhasználhatók pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>, amennyiben ezen irányelv kifejezetten megemlíti. Másként fogalmazva, ez a rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a saját kockázatelemzésük alapján – amelyet ezen irányelv 7. cikke alapján készíthetnek el átvilágítási és ellenőrzési intézkedéseket írjanak elő a vállalkozások szélesebb csoportjára vonatkozóan, amelyet ezen irányelv 7. cikke alapján készíthetnek el –, azonban véleményem szerint nem épülhet e rendelkezésre egy, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogszabály, amely valamennyi természetes vagy jogi személy számára szabályozza a fizetési eszközök belföldi adókijátszás és adókikerülés céljából történő felhasználását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>E tényezőkre tekintettel következésképpen úgy vélem, hogy nem tartozik a 2015/849 irányelv hatálya alá az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogszabály, amely az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem érdekében megtiltja a természetes vagy jogi személyeknek, hogy belföldön készpénzben fizessenek, ha a kifizetés értéke eléri vagy meghaladja a meghatározott küszöbértéket, és e személyeket átutalásra vagy fizetési számlára történő befizetésre kötelezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Mivel az uniós jogban jelenleg nem létezik jogalkotási aktus azon feltételekre és részletszabályokra vonatkozóan, amelyek alapján az euróövezeten kívüli tagállamok – mint például a Bolgár Köztársaság – korlátozhatják a belföldi készpénzfizetéseket,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd a készpénzfizetések korlátozásairól szóló jelentés (2.2.1. pont).</P></NOTE> a szóban forgó nemzeti szabályozást kizárólag az elsődleges jog és különösen az alapszabadságokra vonatkozó szabályok alapján kell megvizsgálni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">B.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabálynak az EUMSZ 63. cikk alapján történő vizsgálata</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy az EUMSZ 63. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely megtiltja a belföldi készpénzfizetést, amennyiben e kifizetés eléri vagy meghaladja a rögzített értékhatárt, és amely e célból – egy társaság osztalékainak kifizetése esetén is – átutalást vagy fizetési számlára történő befizetést ír elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Közös vagy harmonizált szabályok hiányában az euróövezeten kívüli tagállamok – mint amilyen a Bolgár Köztársaság is – szabadon korlátozhatják a területükön a készpénzfizetéseket. Mindazonáltal, mint minden tagállamnak, tiszteletben kell tartaniuk a belső piac szabályait, és különösen a Szerződésnek a mozgás szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181122">2018. november 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Vorarlberger Landes‑ und Hypothekenbank</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑625/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:939">EU:C:2018:939</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Az alapügy keretében a nemzeti jogszabálynak az összeegyeztethetőségét a közvetlenül korlátozott mozgásszabadság viszonylatában kell értékelni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170907">2017. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Eqiom és Enka</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑6/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:641">EU:C:2017:641</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az illetékes nemzeti hatóságok a szóban forgó jogszabályt az osztalékfizetésekkel kapcsolatban alkalmazták, amely jövedelmek az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályok értelmében a kezelt tőkéből származó<?PAGE NO="13"?> jövedelemnek minősülnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20000606">2000. június 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Verkooijen</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑35/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2000:294">EU:C:2000:294</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. és azt követő pontok), amelyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy egy ilyen művelet elválaszthatatlan a tőkemozgástól.</P></NOTE> Következésképpen azt javaslom a Bíróságnak, hogy az elemzést az EUMSZ 63. cikkben foglalt, a tőke szabad mozgására és a szabad fizetési műveletekre vonatkozó szabályok fényében végezze el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kérésének megfelelően a Bíróságnak azt kell tehát meghatároznia, hogy a szóban forgó jogszabályt az EUMSZ 63. cikk értelmében a tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek korlátozásának kell‑e tekinteni, és adott esetben az ilyen korlátozás igazolható‑e.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek korlátozásának fennállásáról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 63. cikk értelmében tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra és fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>E rendelkezés megsértése az ez utóbbi szövegéből következően mind a határokon átnyúló dimenziójú tőkemozgás és kifizetések fennállását, mind ezek korlátozását feltételezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Először is úgy vélem, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti jogszabály az általános jellege miatt érintheti a határokon átnyúló dimenziójú tőkemozgásokat és kifizetéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy – amint arra a bolgár és a cseh kormány észrevételeikben rámutat – az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás egy bizonyos tagállam területén teljesített kifizetések részletszabályainak meghatározására szorítkozik. Jelzem ugyanakkor, hogy e szabályozás minden olyan természetes vagy jogi személyre alkalmazandó, aki vagy amely e területen kifizetést teljesít, függetlenül ez előbbi állampolgárságától vagy lakóhelyétől, illetve ez utóbbi székhelyétől, továbbá attól, hogy e személyek milyen minőségben járnak el. Következésképpen az említett jogszabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a kifizetést olyan természetes vagy jogi személy teljesíti, akinek vagy amelynek a lakóhelye vagy székhelye a Bulgáriától eltérő tagállamban található, vagy a kifizetés e személy javára, például határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében valósul meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Ezenkívül a ZOPB 3. cikke mind a bolgár levában, mind a külföldi pénznemben teljesített kifizetésekre vonatkozik, és azon ügylet típusától és jellegétől függetlenül alkalmazandó, amelyhez a kifizetés kapcsolódik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A ZOBP alkalmazására vonatkozó iránymutatások III. részének 1. pontja pontosítja, hogy a ZOBP oly módon szabályozza az ország belföldi magán‑ és gazdasági forgalmában eszközölt valamennyi kifizetést, hogy a tranzakció, a szerződés vagy ügylet típusa főszabály szerint a törvény hatálya szempontjából nem releváns, mivel a jog szempontjából kizárólag a tervezett, meghatározható vagy teljesített kifizetés összege bír relevanciával.</P></NOTE> Így, a ZOPB alkalmazására vonatkozó iránymutatásoknak<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd ezen iránymutatás IV. részének 6. pontját.</P></NOTE> megfelelően ezt a szabályozást a jelen ügyben a belföldön jogszerűen letelepedett társaság által e társaság egyetlen tagjának, a jelen esetben egy görög állampolgárnak fizetett osztalékra alkalmazták. Márpedig nem hiszem, hogy komolyan vitatható lenne, hogy a Bulgáriában letelepedett vállalkozástól származó osztalékoknak egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező tag számára készpénzben történő kifizetése az EUMSZ 63. cikk értelmében vett tőkemozgásnak és fizetésnek minősül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Ha nem tévedek, a kérdést előterjesztő bíróság által a Bírósághoz benyújtott iratok nem teszik lehetővé KS lakóhelyének meghatározását.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Másodszor, véleményem szerint tagadhatatlan, hogy a szóban forgó nemzeti jogszabály a tőke szabad mozgásának és a szabad fizetési műveleteknek a korlátozását valósítja meg még akkor is, ha nincs szó az érintett természetes vagy jogi személyek állampolgárságán alapuló hátrányos megkülönböztetésről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Egy olyan szabályozás ugyanis, amely általános jelleggel szabályozza a fizetési eszközök használatát, megtiltva a magánszemélyek és a vállalkozások számára a készpénzfizetést, amennyiben annak összege legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró), és e célból büntetés terhe mellett arra kötelezi őket, hogy a jogalkotó által kifejezetten megjelölt fizetési eszközökhöz folyamodjanak, önmagában korlátozza a tőke szabad mozgását és a fizetési műveletek szabadságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Egyrészt megjegyzem, hogy az érmék és bankjegyek törvényes fizetőeszköz minősége főszabály szerint a készpénzfizetés kötelező elfogadását vonja maga után. A pénzérmék és bankjegyek használatát tehát olyan eszközként ismerik el, amelyet valamely fizetési kötelezettség kötelezettjei szabadon igénybe vehetnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Így az euróövezetben az euróbankjegyek és az euróérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól szóló, <DATE ISO="20100322">2010. március 22‑i</DATE> bizottsági ajánlás<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="083" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 83.</REF.DOC.OJ>, 70. pont.</P></NOTE> értelmében e törvényes fizetőeszköz minőség fizetési kötelezettség fennállása esetén maga után vonja, hogy a hitelező nem utasíthatja vissza a készpénzben való fizetést, és hogy az adós ezt a kötelezettségét euróbankjegyek és euróérmék felkínálásával is teljesítheti.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Ezen ajánlás 1. pontjának a) és c) alpontja.</P></NOTE> A Bizottság következésképpen megállapítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>[k]iskereskedelmi ügyletekben az euróbankjegyek és az euróérmék fizetőeszközként való elfogadása az irányadó szabály<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Az említett ajánlás 2. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>E tekintetben egy, az EKB által 2016‑ban készített tanulmány<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Az EKB „The use of cash by households in the euro area » című jelentésében található, amely a következő internetes címen érhető el: https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecb.op201.en.pdf.</P></NOTE> következtetései szerint továbbra is a készpénzügyletek számítanak a leginkább hozzáférhető, és a – különösen bizonyos gazdasági ágazatokban. és számos kis‑ és középvállalkozás számára –legelterjedtebb fizetési módnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Lásd a készpénzfizetések korlátozásairól szóló jelentés 4. pontját, amelyben az is szerepel, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>a készpénz az euróövezetben még mindig a legáltalánosabb fizetési eszköz és az értékfelhalmozás jelentős formája<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> (2.1. pont, amely az EKB <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>The use of cash by households in the euro area<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> című jelentésére hivatkozik).</P></NOTE> Az euróövezetben az elárusítóhelyeken teljesített kifizetések körülbelül 79%‑át készpénzben, míg bankkártyával körülbelül 19%‑át, más fizetési eszközök révén pedig körülbelül 2%‑át teljesítették. Az értékpapírok tekintetében a készpénzfizetések piaci részesedése közel 54% volt, míg a bankkártyák esetében 39%‑ot, más fizetési eszközök esetében pedig körülbelül 7%‑ot tett ki.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Lásd:az EKB <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>The use of cash by households in the euro area<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> című jelentése, 19. o.</P></NOTE> E tanulmány szerint az elemzett készpénzügyletek 10%‑a 100 eurót meghaladó értékű árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Lásd:az EKB <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>The use of cash by households in the euro area<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> című jelentése, 25. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Másrészt az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás nemcsak a készpénzfizetések és más jogszerű fizetési eszközök – mint például a bankkártya – kizárását eredményezi, hanem átutalással vagy fizetési számlára történő befizetésre is kötelezi a magánszemélyeket és vállalkozásokat.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Meg kell állapítani, hogy a bolgár jogalkotó által elfogadott fizetési megoldások választéka nem széles, és többek között azt követeli meg a magánszemélyektől, hogy bankszámlával rendelkezzenek, továbbá hogy fizetéskor ezt a számlát használják. Márpedig a <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) mértékű felső határ önmagában nem zárja ki, hogy e magánszemélyek ezen összeg kifizetése során az átutalás helyett a készpénzben vagy bankkártyával történő teljesítést részesítsék előnyben a fizetési mód azonnaliságával, egyszerűségével vagy ingyenességével kapcsolatos okok miatt. Úgy tűnik tehát számomra, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás alkalmas arra, hogy visszatartsa például a határ menti területen lakó magánszemélyeket attól, hogy a szomszédos tagállamba utazzanak abból a célból, hogy a kereskedőktől termékeket vásároljanak, vagy olyan szolgáltatókat vegyenek igénybe, akik a fizetés átutalást vagy fizetési számlára történő befizetés útján történő teljesítését követelik meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Hasonlóképpen a társaságok vonatkozásában emlékeztetek arra, hogy a részvényeseket megillető szerződési szabadságnak megfelelően a részvényesek vagy tagok főszabály szerint szabadon határozhatják meg az osztalékok fizetésének módjait, és különösen azok formáját. Márpedig egy olyan jogi norma, mint a ZOPB 3. cikke, azzal a hatással jár, hogy a társasággal szemben különösen súlyos bírság kiszabását kilátásba helyezve korlátozza az e részvényeseket vagy tagokat megillető azon szabadságot, hogy ezeket az osztalékokat készpénzben fizessék ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>A banki átutalás vitathatatlanul előnyöket jelent a határokon átnyúló fizetések vonatkozásában, mivel többek között lehetővé teszi a magánszemélyek és a társaságok számára, hogy elkerüljék jelentős összegű készpénz szállítását. Ugyanakkor e fizetési műveletekre különböző banki költségek alkalmazhatók. Bár jelenleg a Bolgár Köztársaság az egységes eurófizetési térség (Single Euro Payments Area, a továbbiakban: SEPA)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd még: a <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 248/2014 rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="084" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 84., 1. o</REF.DOC.OJ>) módosított, az euróátutalások és ‑beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, <DATE ISO="20120314">2012. március 14‑i</DATE> 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 1 o.</REF.DOC.OJ>). Amint arra a Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190905">2019. szeptember 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑28/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:673">EU:C:2019:673</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) rámutatott, a SEPA célja, hogy az euróban denominált fizetési műveletek vonatkozásában közös uniós szintű pénzforgalmi szolgáltatásokat kidolgozva felváltsa a belföldi pénzforgalmi szolgáltatásokat.</P></NOTE> tagállama, emlékeztetek arra, hogy euróövezeten kívüli tagállam. E körülmények között a SEPA keretében előírt előnyök, mint például a határokon átnyúló átutalásnak az átutalási megbízás kibocsátó bank általi átvételétől számított egy munkanapon belüli teljesítése, vagy akár a versenyképes árak alkalmazása, csak az euróban denominált fizetésekre alkalmazandók. A bolgár levában denominált fizetést illetően tehát továbbra is a határokon átnyúló átutalások költségeit szabályozó bolgár jogszabályokat kell alkalmazni. Márpedig észszerűen feltételezhető, hogy így a szóban forgó szabályozás azzal a hatással jár, hogy a nemzeti pénznemben denominált, határokon átnyúló átutalás teljesítéséhez kapcsolódó többletköltségekkel terheli meg a belföldi bankszámlával nem rendelkező részvényeseknek vagy tagoknak juttatott osztalékokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>E tényezőkre tekintettel úgy vélem, hogy egy, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás korlátozza a tőkemozgásoknak és a fizetési műveleteknek az EUMSZ 63. cikkben biztosított szabadságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlatból azonban az következik, hogy az ilyen korlátozás összeegyeztethető lehet e cikkel, ha azt jogos vagy közérdeken alapuló nyomós indokok igazolják, és amennyiben így van, akkor, ha a korlátozás alkalmas a kitűzött cél megvalósítására, és nem haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket, továbbá összhangban áll az alapvető jogokkal,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190226">2019. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok)</NAME.CASE> ítélet, (<NO.CASE>C‑135/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:136">EU:C:2019:136</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190508">2019. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>PI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑230/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:383">EU:C:2019:383</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> amit most kell megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Ezzel összefüggésben teszek néhány pontosítást e feltételeknek az alapeljárásban való teljesülését illetően, mivel a kérdést előterjesztő bíróságnak kell e célból elvégeznie a szükséges vizsgálatokat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A korlátozás igazolása</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdése b) pontjának<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint az EUMSZ 63. cikk rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>meghozzák a szükséges intézkedéseket a nemzeti törvények és rendeletek megsértésének megakadályozására, különösen az adózás és a pénzügyi szervezetek prudenciális felügyelete terén, vagy hogy eljárásokat alakítsanak ki a tőkemozgások igazgatási vagy statisztikai célú bejelentésére, illetve hogy a közrend vagy a közbiztonság által indokolt intézkedéseket hozzanak<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>.</P></NOTE> szövegéből, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az adókijátszás és adókikerülés megelőzésének szükségessége olyan jogszerű oknak minősül, amely alkalmas a szabad tőkemozgás korlátozásának igazolására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Így a Bíróság a <DATE ISO="20200430">2020. április 30‑i</DATE> Société Générale ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑565/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:318">EU:C:2020:318</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> kimondta, hogy az adóbeszedés hatékonysága biztosításának a szükségessége olyan jogszerű cél, amely igazolhatja az alapvető szabadságok korlátozását. A Bíróság szerint tehát a tagállam jogosult olyan intézkedéseket alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a fizetendő adó összegének egyértelmű és pontos ellenőrzését, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek az intézkedések alkalmasak a kitűzött cél megvalósításának biztosítására, és nem haladják meg az annak eléréséhez szükséges mértéket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Lásd. <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200430">2020. április 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Société Générale</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑565/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:318">EU:C:2020:318</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950223">1995. február 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Bordessa és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑358/93 és C‑416/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:54">EU:C:1995:54</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20190226">2019. február 26‑i</DATE> X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑135/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:136">EU:C:2019:136</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a Bíróság azt is megállapította, hogy a tőke szabad mozgását korlátozó nemzeti intézkedés akkor igazolható az adócsalás és adókikerülés megelőzésének szükségességével, ha az említett intézkedés kifejezetten olyan egyértelműen mesterséges konstrukciókra vonatkozik, amelyek nélkülözik a valós gazdasági tartalmat, és amelyet az érintett tagállam területén folytatott tevékenységből származó nyereség után általában fizetendő adó kijátszása céljából hoztak létre.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190226">2019. február 26</DATE> i <NAME.CASE>X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑135/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:136">EU:C:2019:136</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a ZOPB 3. cikkében foglalt rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük a feketegazdaság elleni küzdelmet azáltal, hogy a pénzügyi tranzakciók követhetősége révén biztosítják az adó és a társadalombiztosítási járulékok beszedését. Amint azt a bolgár kormány az észrevételeiben kifejti és bemutatja,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>A bolgár kormány által az észrevételeinek 53. és azt követő pontjaiban kifejtett indokok megegyeznek azokkal, amelyeket e kormány az EKB előtt a vélemény iránti kérelmében kifejtett.</P></NOTE> e jogszabály különösen az adókikerülési gyakorlatok elleni küzdelemre irányul azon helyzetek korlátozásával, amelyekben jelentős likvid eszközöket nem tüntetnek fel a könyvelésben, így elkerülik a természetes személyek jövedelemadója és a társasági adó, valamint a kötelező társadalombiztosítási járulékok megfizetését. A bolgár kormány azokat az eseteket célozza, amelyekben valamely társaság pénzügyi helyzetét a nemzeti adóhatóság hivatalainak félrevezetése céljából hamisan tüntetik fel, vagy azokat az eseteket, amelyekben a díjazást a társadalombiztosítási járulékok beszedéséért felelős szervek felé történő bejelentés során mesterségesen csökkentik. Az osztalék banki átutalással való kifizetésére vagy fizetési számlára történő befizetésére vonatkozó kötelezettségnek így lehetővé kell tennie a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>burkolt<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> osztalékfizetés elkerülését, és így biztosítania kell, hogy ezen osztalékokat csak egyszer, a megfelelő adóterületen adóztassák meg.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel úgy vélem, hogy az alapeljárásban szóban forgó jogszabály igazolható az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemre alapított jogszerű indokkal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Most azt kell meghatározni, hogy e szabályozás alkalmas‑e az elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem haladja‑e meg az annak eléréséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozásnak a kitűzött célok elérésére való alkalmassága</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Emlékeztetek arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint egy nemzeti szabályozás csak akkor alkalmas az említett cél megvalósítására, ha azt valóban összefüggő és szisztematikus módon kívánja elérni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130425">2013. április 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Jyske Bank Gibraltar</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C212/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:270">EU:C:2013:270</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181219">2018. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Stanley International Betting és Stanleybet Malta</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑375/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:1026">EU:C:2018:1026</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Bár jelenleg nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a készpénzfizetések korlátozásai tényleges hatással vannak‑e az adócsalás és az adókikerülés mértékére,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>A készpénzfizetések korlátozásairól szóló jelentésében a Bizottság kifejti, hogy az ilyen korlátozások csak limitált hatással lennének az adócsalásra (5.2. pont), mivel először is ez más szociális, gazdasági és politikai tényezőktől függ, másodszor pedig az adócsalás jelentős része nem készpénzes ügyleteken, hanem olyan kifinomult jogi struktúrákon és jogi ügyleteken keresztül valósul meg, amelyek gyakran nemzetközi dimenzióval rendelkeznek, harmadszor pedig a készpénzfizetések korlátozása nem szükségszerűen visszatartó erejű. Ezzel szemben az Európai Parlament a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről szóló, <DATE ISO="20190326">2019. március 26‑i</DATE> állásfoglalásában [2018/2121/(INI), 13. pont] elismerte, hogy a készpénzes tranzakciók továbbra is igen nagy kockázatot jelentenek a pénzmosás és az adókijátszás – többek között a [hozzáadottérték‑adóval (héa) kapcsolatos] csalások – tekintetében annak előnyei, például a hozzáférhetőség és a gyorsaság ellenére” (13. pont). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>az európai parlamenti és tanácsi irányelvre a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló javaslatra<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> vonatkozó véleményében (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="271" PAGE.FIRST="31" DATE.PUB="2013">HL 2013. C 271., 31. o.</REF.DOC.OJ>, 4.3. pont) már hangsúlyozta, hogy a készpénzfizetések a feketegazdaság számára kedvező tényezőnek tekinthetők, míg az egyéb, nem készpénzes tranzakciók pénzügyi és gazdasági szempontból átláthatóbbak, a társadalom egésze számára kevésbé költségesek, továbbá praktikusak, biztonságosak és innovatívak.</P></NOTE> hangsúlyozom, hogy itt nem azt a kérdést kell megválaszolni, hogy a bolgár jogszabályok lehetővé teszik‑e ezeknek, a meglehetősen változatos eredettel és jelleggel bíró jelenségeknek a felszámolását, hanem azt kell értékelni, hogy e szabályozás alkalmas‑e az ezen jelenségek elleni küzdelemre. Márpedig számomra úgy tűnik, hogy számos tényező bizonyítja, hogy a szóban forgó szabályozást a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően összefüggő és szisztematikus módon hozták létre az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>Először is, ami e jogszabály hatályát illeti, az lehetővé teszi, hogy a lehető legszélesebb körben feltárják, és adott esetben szankcionálják az adócsalásokat. Emlékeztetek arra, hogy a ZOPB 2. cikkében foglalt kivételektől eltekintve az említett jogszabály egységesen alkalmazandó minden olyan személyre és vállalkozásra, aki vagy amely belföldön a <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) küszöbértékkel egyenlő vagy azt meghaladó összegű fizetést teljesít. Valamennyi gazdasági szereplőt és gazdasági szektort tehát azonos kötelezettségek terhelik, függetlenül azon ügylet jellegétől és tárgyától, amelyhez a fizetés kapcsolódik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Ezenkívül megjegyzem, hogy a <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) összegű felső határ alkalmazandó, függetlenül attól, hogy hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül‑e sor, ami lehetővé teszi azon személyek cselekményeinek megismerését, akik a fizetendő összegnek a ZOPB hatálya alól való mentesüléshez szükséges számú részre történő felosztásával próbálják megkerülni az alkalmazandó szabályozást. Ily módon emlékeztetek arra, hogy az alapügy keretében az Ecotex a vállalkozás osztaléka címén összesen <FT TYPE="NUMBER">100000</FT> BGN‑t<?PAGE NO="18"?> (<FT TYPE="NUMBER">51130</FT> euró) fizetett oly módon, hogy ezen összegből <FT TYPE="NUMBER">95000</FT> BGN‑t (hozzávetőleg <FT TYPE="DECIMAL">48573,50</FT> eurót) kilenc, <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN‑es (5113 euró), és egy <FT TYPE="NUMBER">5000</FT> BGN‑es (2556,50 euró) részletben készpénzben fizetett ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Másodszor, ami a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) összegű fizetések tekintetében a szóban forgó jogszabállyal bevezetett fizetési módokat illeti, azok ténylegesen lehetővé teszik az ügyletek azonosításának és az adószabályok alkalmazásának biztosítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>A bolgár jogalkotó ugyanis olyan fizetési eszközök igénybevételét követeli meg, amelyek biztosítják a pénzügyi műveletek nyomon követhetőségét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Lásd e tekintetben az uniós jogalkotó által a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20150520">2015. május 20‑i</DATE> (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="141" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 141., 1. o.</REF.DOC.OJ>) megfogalmazott rendelkezéseket. Franciaországban a Banque de France‑hoz tartozó fizetési eszközök biztonságának megfigyelőközpontja által készített 2018. évi éves jelentés (amely a következő internetes címen érhető el: https://www.banque‑france.fr/sites/default/files/medias/documents/819172_osmp2018_web_3.pdf) szerint az átutalás továbbra is a csalásra legkevésbé használt számlaeszköz marad, jóllehet a legnagyobb összegeket mozgatja meg (35. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Egyrészt a banki átutalás és a fizetési számlára történő befizetés lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók névtelenségének megszüntetését, és nyomon követhetőségének biztosítását az állami adóhatóságok általi megállapításuk és megadóztatásuk érdekében, ellentétben a készpénzfizetésekkel, amelyek nem teszik lehetővé a tranzakciók paramétereinek meghatározását (felek, összeg, tárgy, időpont). E tekintetben a bolgár kormány rámutat, hogy a törvény a banki átutalást és a fizetési számlára történő átutalást támogatja, mivel azok az adóellenőrzés céljából ellenőrizhetők, azonosíthatók és elemezhetők, ugyanakkor, a bolgár bankrendszeren keresztül végrehajtott ügyletek gyorsaságát és kényelmes intézését figyelembe véve, mindez nem akadályozza és késlelteti a fizetési művelet végrehajtását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Másrészt, noha a bolgár jogalkotó az általa bevezetett mechanizmusból kizárt egyéb fizetési módokat, például a csekkel és bankkártyával történő fizetést, e választást igazolhatja az e két fizetési mód köré összpontosuló csalások igen magas százalékos aránya.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>A Banque de France‑hoz tartozó fizetési eszközök biztonságának megfigyelőközpontja által készített 2018. évi éves jelentés (lásd az előző lábjegyzetet) szerint a csekk a bankkártya előtt a csaláshoz leginkább alkalmazott, azonban lényegesen csekélyebb mértékben használt fizetési eszköz (e jelentés 33. o., valamint 19. és 48. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben úgy tűnik, hogy a szóban forgó szabályozás által bevezetett mechanizmus hozzájárul az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Az ilyen szabályozás azonban valójában csak akkor valósíthatja meg ezt a célt, ha az általa meghatározott követelményeket tiszteletben lehet tartani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Márpedig a készpénzfizetés megtiltása, és az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem érdekében a banki átutalás vagy a fizetési számlára történő befizetés előírása azt feltételezi, hogy a magánszemélyek bankszámlával rendelkeznek, vagy rendelkezhetnek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Főszabály szerint minden jogszerűen létrehozott vállalkozás rendelkezik bankszámlával. Ugyanis a cégjegyzékbe való bejegyzéshez és az ÁFA‑regisztrációhoz szükséges kötelezettségéről van szó.</P></NOTE> Meg kell állapítani, hogy bizonyos személyek vagy ki vannak zárva a banki szolgáltatások köréből, vagy lemondanak<?PAGE NO="19"?> azokról.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Lásd: e tekintetben a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla‑váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, <DATE ISO="20140723">2014. július 23‑i</DATE> 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="257" PAGE.FIRST="214" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 257., 214. o.</REF.DOC.OJ>),.amelyben az uniós jogalkotó hangsúlyozza, hogy bizonyos fogyasztók nem nyitnak fizetési számlát, vagy azért, mert elutasítják őket, vagy pedig azért, mert nem kapnak megfelelő termékre vonatkozó ajánlatot, (a (7) preambulumbekezdés). Lásd még szemléltetésként: Franciaországban a Banque de France‑hoz tartozó fizetési eszközök biztonságának megfigyelőközpontja által készített 2019. évi éves jelentés, amely a következő internetes címen érhető el: https://publications.banque‑france.fr/sites/default/files/medias/documents/oibwebvf.pdf (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>A megfelelő banki számlákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>, 9. o.).</P></NOTE> Ezzel kapcsolatban csak egyetérthetek Pitruzzella főtanácsnoknak a Dietrich és Häring egyesített ügyekre vonatkozó indítványában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑422/19 és C‑423/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:756">EU:C:2020:756</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, különösen a 136–138. pont.</P></NOTE> kifejtett megállapításaival. Miután megállapította, hogy a 2014/92 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>Lásd különösen ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdését, 16. cikkét, valamint (9), (46) és (48) preambulumbekezdését.</P></NOTE> elismeri az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó valamennyi személy jogát arra, hogy alapszintű fizetési számlát nyisson (amely számlának ki kell terjednie az olyan fizetési műveletek teljesítésére irányuló szolgáltatásra, mint az Unión belüli átutalások és beszedések), és a bankszámlával nem rendelkező, kiszolgáltatott fogyasztókat a lakossági bankszolgáltatási piac igénybevételére bátorítja, Pitruzella főtanácsnok azokra a közelmúltbeli adatokra hivatkozik, amelyek azt mutatják, hogy bár kisebbségben vannak azon személyek az Európai Unióban és az eurózónában, akiknek még nincs hozzáférésük alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz, számuk nem elhanyagolható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>E körülmények között lényegesnek látom, hogy a kérdést előterjesztő bíróság megbizonyosodjon arról, hogy az alapeljárásban szóban forgó jogszabályhoz olyan intézkedések társulnak, amelyek figyelembe veszik a magánszemélyek banki integrációját. A 2014/92 irányelv (46) preambulumbekezdésének és 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően e bíróságnak többek között arról kell meggyőződnie, hogy a bankszámlával nem rendelkező kiszolgáltatott személyek az egyéb magányszemélyekre vonatkozó feltételekhez képest kedvezőbb feltételek mellett – például ingyenesen – férhetnek hozzá az alapellátásokkal rendelkező bankszámlához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>Ezen irányelv 18. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok előírhatják a hitelintézetek számára különböző árképzési rendszerek alkalmazását a fogyasztó banki integrációs fokától függően, ezzel lehetővé téve különösen azt, hogy a bankszámlával nem rendelkező, kiszolgáltatott fogyasztók kedvezőbb feltételek mellett vehessék igénybe a szolgáltatásokat. Az említett irányelv (46) bekezdésében az uniós jogalkotó pontosítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>[a]z alapszintű fizetési számlát díjmentesen vagy észszerű díj felszámításával kell biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztók lehető legszélesebb köre számára legyen elérhető. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy annak érdekében, hogy a bankszámlával nem rendelkező, kiszolgáltatott fogyasztókat a lakossági bankszolgáltatási piac igénybevételére bátorítsák, előírhassák, hogy az alapszintű fizetési számlákat az ilyen fogyasztók számára különösen kedvező feltételek mellett – például ingyenesen – kell biztosítani<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>.</P></NOTE> Ez annál is inkább lényeges, mivel a ZOPB 3. cikkének megsértése esetén súlyos szankció kiszabására kerül sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Ez e jogszabály bizonyos rugalmasságát is maga után vonja. Bár megjegyzem, hogy a ZOPB 2. cikkében a bolgár jogalkotó kivételt ír elő az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>általános vagy egyedi feladatok ellátására képtelen személyek<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> javára, úgy vélem, hogy azt is meg kell vizsgálni, hogy léteznek‑e olyan különleges vagy eltérést engedő intézkedések, amelyekre azok a személyek hivatkozhatnak, akik a fent említettektől eltérő okokból, például bizonytalan helyzetük vagy jogállásuk miatt (például a nemzetközi védelmet kérelmező személyek) nem tudnak átutalást vagy fizetési számlára történő befizetést teljesíteni. Nem tartom lehetetlennek, hogy az ilyen, minden esetben külön vizsgálandó körülmények között az összeg, a tranzakció indoka és az érintett felek (például az azonosság bizonyítását megkövetelve) azonosításával biztosítani lehet a készpénzfizetés nyomon követhetőségét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>Végül, harmadszor és utolsósorban, a ZOPB 5. cikkében előírt szankciórendszert illetően meg kell állapítani, hogy e rendszer a ZOPB 3. cikkében foglalt, a készpénzfizetések korlátozására vonatkozó szabályozás megsértésének különösen súlyos bírsággal történő büntetésére irányul. A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból következik, hogy a kiszabható<?PAGE NO="20"?> bírság egyébként büntetőjogi jellegű közigazgatási szankció.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180320">2018. március 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Menci</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑524/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:197">EU:C:2018:197</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Nem kétséges, hogy ezt a szankciórendszert abból a célból hozták létre, hogy a megelőzés és a visszatartás eszközével küzdjenek az adócsalás és az adókikerülés kockázataival szemben. Hangsúlyozom, hogy a <DATE ISO="20120719">2012. július 19‑i</DATE> Rēdlihs ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑263/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:497">EU:C:2012:497</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a Bíróság teljesen jogszerűnek ítélte, hogy a tagállamok az adó megfelelő beszedésének biztosítása és az adócsalás megakadályozása érdekében a jogszabályaikban megfelelő szankciókat írnak elő a héaalanyok nyilvántartásába való felvételének kezdeményezésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának esetére.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120719">2012. július 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Rēdlihs</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C263/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:497">EU:C:2012:497</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>E körülményekre, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által még elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel úgy látom, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely megtiltja az átutalás vagy fizetési számlára történő befizetés helyett a készpénzfizetés alkalmazását, amennyiben az összeg legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró), és e tilalom megsértését szankcionálja, olyan intézkedésnek tekinthető, amely alkalmas az ezen szabályozás által kitűzött cél hatékonyan és koherens módon történő elérésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az alapeljárásban szóban forgó szabályozás arányossága</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Most azt kell értékelni, hogy a szóban forgó szabályozás nem haladja‑e meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Ha ugyanis a nemzeti szabályozás akadályozhatja a Szerződés által biztosított egy vagy több alapvető szabadság gyakorlását, és az érintett tagállam közérdeken alapuló kényszerítő okokra hivatkozik ezen akadályozás igazolásául, a Bíróság szerint az érintett nemzeti szabályozást csak akkor lehet az ekként előírt kivételnek tekinteni, ha összhangban van a Bíróság által védelemben részesített alapvető jogokkal, amelyek között szerepel az arányosság elve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190508">2019. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>PI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑230/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:383">EU:C:2019:383</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>E vizsgálat feltétele véleményem szerint egyrészt a magánszemélyekkel és a vállalkozásokkal szemben a bankszámla fenntartására kötelező intézkedés, másrészt a ZOPB 5. cikkében előírt szankciórendszer elemzésének elvégzése.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bankszámla fenntartására vonatkozó követelmény arányossága</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Amint azt jeleztem, a ZOPB 3. cikkében előírt követelmények tiszteletben tartása többek között azt jelenti, hogy a magánszemélyeknek bankszámlával kell rendelkezniük vagy ilyen számlát kell nyitniuk a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) értékű átutalás vagy fizetési számlára történő befizetés teljesítése érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Amint arra rámutattam, főszabály szerint minden jogszerűen létrehozott vállalkozás rendelkezik bankszámlával, mivel a cégjegyzékbe való bejegyzés és az ÁFA‑regisztráció kötelezettségéről van szó.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Először is úgy vélem, hogy e követelmény arányosságát a banki integrációra és a jelen indítvány 97. és 98. pontjában említett intézkedések fennállására tekintettel kell vizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Másodszor úgy vélem, hogy e követelmény arányosságát a ZOPB 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában előírt <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) küszöbérték figyelembevételével kell megvizsgálni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="21"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Ez a küszöbérték nem tűnik túlzottan alacsonynak, mivel nem vezet olyan helyzethez, amelyben magánszemélyektől megtagadják a fizetés lehetőségét az alapvető szükségleti cikkek és a szokásos árucikkek beszerzése során. Ez lehetett volna a helyzet akkor, ha a Bolgár Köztársaság úgy döntött volna, hogy e küszöbértéket az EKB‑hoz <DATE ISO="20170627">2017. június 27‑én</DATE> véleményezésre benyújtott törvénytervezetnek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>Lásd a jelen indítvány 5. lábjegyzetét. Az EKB e csökkentést aránytalannak tekintette, figyelemmel annak a készpénzfizetési rendszerre gyakorolt esetleges negatív hatására (e vélemény 2.11. pontja).</P></NOTE> megfelelően 1000 BGN (511,30 euró) összegre csökkenti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>A <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) összegű küszöbérték lehetővé teszi a banki ajánlatból kizárt, illetve az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz hozzáféréssel nem rendelkező legkiszolgáltatottabb személyek számára, hogy szokásos vásárlásaikat, de akár a költségesebb szolgáltatásokat is készpénzben fizessék ki anélkül hogy bankszámlával kellene rendelkezniük, és hogy különösen súlyos bírsággal fenyegetnék őket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel, és azon vizsgálat sérelme nélkül, amelyet a kérdést előterjesztő bíróságnak kell lefolytatnia a jelen indítvány 97. és 98. pontjában említett intézkedések fennállásával kapcsolatban, számomra nem tűnik aránytalannak a szóban forgó szabályozás által előírt azon követelmény, hogy a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) összegű kifizetésekhez bankszámlával kell rendelkezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>Ezzel ellentétben a ZOPB 5. cikkében előírt szankciórendszer arányosságának kérdése eltérő következtetéshez vezet.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A ZOPB 5. cikkében előírt szankciórendszer arányossága</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0111"><NO.P>111.</NO.P><TXT>A ZOPB 5. cikkében előírt szankciórendszer arányosságára vonatkozó kérdést kifejezetten megemlíti a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésének első részében [a) pont].</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0112"><NO.P>112.</NO.P><TXT>E bíróság ugyanis arra keresi a választ, hogy a büntetések arányosságának a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményét úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti jogszabály, amely a készpénzfizetések korlátozását előíró rendelkezések megsértésére adandó válaszként olyan szankciórendszert ír elő, amelynek keretében a jogsértés elkövetésének szankcionálásáért felelős nemzeti hatóság nem veheti figyelembe az ügy konkrét körülményeit, mivel a bírságot az említett rendelkezések megsértésével teljesített kifizetés teljes összegének százalékában határozták meg.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0113"><NO.P>113.</NO.P><TXT>A Bizottsággal egyetértésben nem hiszem, hogy a Charta 51. cikkének (1) bekezdésében előírt rendelkezésekkel ellentétes, ha a Bíróság a szóban forgó szankciórendszert többek között a Charta 49. cikkének (3) bekezdésére alapján értékeli.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0114"><NO.P>114.</NO.P><TXT>Noha kétségtelen, hogy az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás nem tartozik az uniós jog valamely harmonizált területére, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyértelműen kitűnik, hogy a Chartában biztosított alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi tényállásra alkalmazni kell, és azokat többek között tiszteletben kell tartani akkor, amikor egy nemzeti szabály e jog hatálya alá tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190508">2019. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>PI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑230/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:383">EU:C:2019:383</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0063">63.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Így, amint arra már emlékeztettem, ha a nemzeti<?PAGE NO="22"?> szabályozás akadályozhatja a Szerződés által biztosított egy vagy több alapvető szabadság gyakorlását, és az érintett tagállam közérdeken alapuló kényszerítő okokra hivatkozik ezen akadályozás igazolásául, az érintett nemzeti szabályozást a Bíróság szerint csak akkor lehet az ekként előírt kivételnek tekinteni, ha összhangban van a Bíróság által védelemben részesített alapvető jogokkal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190508">2019. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>PI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C230/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:383">EU:C:2019:383</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Márpedig a jelen indítvány 63–78. pontjában kifejtettekből kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó szabályozás az EUMSZ 63. cikk értelmében vett szabad tőkemozgás és szabad fizetési műveletek olyan korlátozásának minősül, amely igazolható az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem szükségességével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0115"><NO.P>115.</NO.P><TXT>Ezenkívül emlékeztetek arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy az e szabályozásban bevezetett rendszerben előírt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó uniós jogszabályok összehangolásának hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása, feltéve, hogy e hatásköreiket az uniós jog és e jog általános elveinek tiszteletben tartásával gyakorolják.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160602">2016. június 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Kapnoviomichania Karelia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑81/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:398">EU:C:2016:398</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Márpedig emlékeztetek arra is, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott arányosság elve nem csak az uniós jogrend részét képező általános jogelv,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>2008. február 21i <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Netti Supermarkt</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑271/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:105">EU:C:2008:105</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> hanem olyan alapvető jog is, amely a büntetések arányosságának elve formájában szerepel a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0116"><NO.P>116.</NO.P><TXT>Ezzel összefüggésben úgy vélem, hogy egy, a ZOPB 5. cikkében előírthoz hasonló szankciót meg lehet vizsgálni a büntetések arányosságának a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében szereplő elve alapján. Ebben az összefüggésben arra a három kritériumra támaszkodom, amelyeket a Bíróság a szankció büntetőjogi jellegének értékelése szempontjából relevánsnak ítél, nevezetesen a jogsértés belső jog szerinti jogi minősítésére, a jogsértés jellegére és végül az érintett személlyel szemben kiszabható szankció súlyára.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>Lásd e tekintetben: a Bíróság által a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180320">2018. március 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Menci</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑524/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:197">EU:C:2018:197</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) végzett elemzés.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0117"><NO.P>117.</NO.P><TXT>Először is egy, a ZOPB 3. cikkében előírt rendelkezéseket megsértő személlyel szemben alkalmazandóhoz hasonló bírság olyan közigazgatási szankció, amelynek véleményem szerint egyértelműen büntetőjogi színezete van. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a közigazgatási szankciót büntetőeljárás keretében szabják ki. A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis rámutat arra, hogy az alapeljárásban szóban forgó szabálysértés megállapítása közigazgatási jellegű büntetőeljárás alapjául szolgál, amit úgy tűnik, a ZANN 63. cikkének megfogalmazása is megerősít.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>E cikk értelmében a Rayonen sad (kerületi bíróság) egyesbíróként az ügyet érdemben megvizsgálja, és ítélet útján határoz, amelyben a pénzbírságot kiszabó határozatot vagy az elektronikus pénzbírságot kiszabó közigazgatási határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A határozat a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvben meghatározott okokból a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv 12. fejezetének rendelkezései szerint felülvizsgálati kérelemmel támadható meg az Administrativen sad (közigazgatási bíróság) előtt.</P></NOTE> A ZOPB alkalmazására vonatkozó iránymutatásokból az is kitűnik, hogy a szankciót kiszabó határozat büntetőjogi határozatnak minősül. Emellett a ZOPB 5. cikke alapján kiszabott szankció nem korlátozódik a jogsértéssel okozott kár megtérítésére. Jóllehet – amint azt a bolgár kormány észrevételeiben hangsúlyozza – e szankció megelőzésre irányuló célt követ, úgy tűnik a ZOPB 3. cikkében foglalt elvi tilalom megsértésének megtorlására is irányul. Végül erről tanúskodik a súlyossága is. Hangsúlyozom ugyanis, hogy a ZOPB 5. cikkének megfelelően az alapeljárásban szóban forgó közigazgatási szankció természetes személy elkövető esetén a teljes kifizetett összeg 25%‑ával, az ez utóbbi által elkövetett jogsértés megismétlődése esetén a kifizetett összeg 50%‑ával, jogi személy elkövető esetén a megfizetett<?PAGE NO="23"?> teljes összeg 50%‑ával, a jogsértés megismétlődése esetén pedig ezen összeg 100%‑ával megegyező összegű pénzbírság formáját ölti. Úgy tűnik számomra, hogy ezt a szankciót a Bíróság szerint a büntető jellegű szankciókhoz képest magas, sőt nagyon magas fokú szigor jellemzi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180320">2018. március 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Menci</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑524/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:197">EU:C:2018:197</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0118"><NO.P>118.</NO.P><TXT>E tényezőkre tekintettel következésképpen úgy vélem, hogy a ZOPB 5. cikkével bevezetett szankciórendszert a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében biztosított arányosság elve alapján értékelni lehet.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szankciórendszer arányosságának vizsgálata</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0119"><NO.P>119.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20180531">2018. május 31‑i</DATE> Zheng ítéletben,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑190/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:357">EU:C:2018:357</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> amely az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénzt érintő ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatti kiszabott szankcióról szólt, a Bíróság kimondta, hogy az arányosság elvét nemcsak a jogsértés tényállási elemeinek meghatározását illetően kell tiszteletben tartani, hanem a bírságok mértékével kapcsolatos szabályok meghatározása, és a bírság kiszabása során figyelembe vehető tényezők megítélése tekintetében is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180531">2018. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Zheng</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑190/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:357">EU:C:2018:357</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0120"><NO.P>120.</NO.P><TXT>Annak értékelése érdekében, hogy a szóban forgó szankciórendszer megfelel‑e az arányosság elvének, különösen az e szankcióval büntetendő jogsértés jellegét és súlyát, valamint e szankció összegének meghatározására vonatkozó részletszabályokat kell figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0121"><NO.P>121.</NO.P><TXT>Először is, a ZOPB 5. cikke alapján kiszabott szankcióval büntetendő jogsértés jellegét és súlyát illetően hangsúlyozom, hogy ez utóbbi rendelkezés célja kizárólag a legalább <FT TYPE="NUMBER">10000</FT> BGN (5113 euró) értékű kifizetés esetén átutalás vagy fizetési számlára való befizetés előírásával a készpénzfizetések korlátozására vonatkozó szabályozás megsértésének szankcionálása. Sem az ügy irataiból, sem a ZOPB 5. cikkének szövegéből nem következik, hogy e szankció feltétele az adócsalás fennállásának megállapítása lenne. Azt sem gondolom, hogy a szóban forgó szankció célja az volna, hogy biztosítsa az adónak vagy a társadalombiztosítási járulékoknak az adófizetésre kötelezettől történő beszedését. Az ügy irataiból azt sem lehet megállapítani, hogy az illetékes hatóságok a szóban forgó szankció kiszabásától függetlenül beszedhetik‑e a fizetendő adót és társadalombiztosítási járulékokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0122"><NO.P>122.</NO.P><TXT>Másodszor, ami a szóban forgó szankció összegének meghatározására vonatkozó részletszabályokat illeti, emlékeztetek arra, hogy ez a szankció olyan rögzített százalékos arányból áll, amelynek felső határa természetes személy elkövető esetén a teljes kifizetett összeg 25%‑ával, az ez utóbbi által elkövetett jogsértés megismétlődése esetén a kifizetett összeg 50%‑ával, jogi személy elkövető esetén a megfizetett teljes összeg 50%‑ával, az ez utóbbi által elkövetett jogsértés megismétlődése esetén pedig ezen összeg 100%‑ával megegyező összeg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0123"><NO.P>123.</NO.P><TXT>Úgy tűnik, hogy a szankció összege egy olyan egyszerű számítás eredménye, amely a ZOPB 3. cikkében meghatározott fizetési módok megsértésével teljesített kifizetés teljes összegén alapul, anélkül. hogy egyébként figyelembe lehetne venni a jogsértések súlyának értékelésére kiható tényezőket, valamint az ügy körülményeit.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="24"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0124"><NO.P>124.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott magyarázatokból, valamint a bolgár kormány által a Bíróság részéről feltett kérdésekre adott válaszokból az tűnik ki, hogy kizárólag a ZANN 28. cikkének a) pontjában<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>Emlékeztetek arra, hogy a ZANN 28. cikkének a) pontja alapján a jogsértés elkövetését szankcionáló hatóság jogosult arra, hogy eltekintsen a szankció kiszabásától abban az esetben, ha a jogsértés csekély jelentőségű, mivel e hatóság megelégedhet egy figyelmeztetés megfogalmazásával.</P></NOTE> említett bűncselekmény csekély jelentőségének értékelése keretében veheti figyelembe a jogsértés elkövetését szankcionáló nemzeti hatóság és a marasztaló határozattal szemben indított keresetet elbíráló bíróság a ZANN 27. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt elemeket és körülményeket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>A ZANN 27. cikke (2) bekezdésének a kérdést előterjesztő bíróság által értelmezett szövegéből kitűnik, hogy a jogsértés elkövetését szankcionáló nemzeti hatóságnak figyelembe kell vennie a megvalósított cselekményt (jelleg, súlyosság és a jogsértés időtartama), valamint az elkövető által jelentett veszélyt, az elkövetett jogsértés jellegét (szándékos vagy gondatlan), ez utóbbi indokait, minden egyéb enyhítő és súlyosító körülményt, valamint az elkövető vagyoni helyzetét. A kérdést előterjesztő bíróság a tájékoztatásában rámutat, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás nem tartalmazza az enyhítő és súlyosbító körülmények kimerítő felsorolását.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0125"><NO.P>125.</NO.P><TXT>Másként fogalmazva, azon eset kivételével, amikor az elkövetett jogsértés csekély jelentőségű, a bírság összegének kiszámítása egy tisztán mechanikus feladat, amely nem teszi lehetővé sem a jogsértés elkövetését szankcionáló nemzeti hatóság számára, sem pedig a bíróság számára a bírósági felülvizsgálat keretében, hogy módosítsa a bírság összegét, és a súlyosságát az elkövetett jogsértés súlyához képest feltétlenül szükséges mértékre korlátozza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0126"><NO.P>126.</NO.P><TXT>Márpedig emlékeztetek arra, hogy az arányosság elve megköveteli a szankció egyéniesítését, és különösen megköveteli a bírság alkalmasságának az ügy összes körülményére tekintettel történő értékelését. Ez az elv nemcsak a nemzeti jogalkotótól, hanem az eljárás valamennyi szereplőjétől is megköveteli, hogy cselekményeiket ezen elvvel összhangban valósítsák meg. Ez következik a <DATE ISO="20180320">2018. március 20‑i</DATE> Menci ítéletből,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑524/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:197">EU:C:2018:197</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> amelyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy bár úgy tűnik, hogy egy nemzeti szabályozás főszabály szerint biztosíthatja a szóban forgó különböző érdekek szükségszerű összebékítését, e nemzeti szabályozást a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak oly módon kell alkalmazniuk, hogy az adott ügyben az érintett személlyel szemben alkalmazott szankció az elkövetett jogsértés súlyához képest ne legyen eltúlzott.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180320">2018. március 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Menci</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑524/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:197">EU:C:2018:197</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0127"><NO.P>127.</NO.P><TXT>Így a Charta 49. cikkének (3) bekezdésében foglalt arányosság elve megköveteli egyrészt, hogy a nemzeti jogalkotó valamely szabály megfogalmazásakor ne szankcionálja annak megsértését aránytalan bírsággal, másrészt pedig azt, hogy a nemzeti bíróság az elmarasztaló határozat elleni kereset elbírálásakor ne szabjon ki az elkövetett jogsértéshez képest aránytalan szankciót.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0128"><NO.P>128.</NO.P><TXT>Végül úgy vélem, hogy a ZOPB 3. cikkében foglalt rendelkezések megsértésével kifizetett összeg 100%‑ának megfelelő bírság nyilvánvalóan túlzott. Egy ilyen bírság elkobzó hatása nagymértékben meghaladja azt, ami álláspontom szerint szükséges a készpénzfizetéseket korlátozó szabályozás megsértésének szankcionálásához, függetlenül attól a kérdéstől, hogy e jogsértés adócsalást valósít‑e meg. Ez a szankció akár ahhoz is elegendő lehet, hogy veszélybe sodorja a kisvállalkozások pénzügyeit. Így a Bíróság a <DATE ISO="20180531">2018. május 31‑i</DATE> Zheng ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑190/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:357">EU:C:2018:357</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>még ha e bírság kiszámítására bizonyos súlyosító körülmények figyelembevételével kerül is sor az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett, az a tény, hogy annak felső határa elérheti a be nem jelentett készpénz összegének kétszeresét, illetve, amint a<?PAGE NO="25"?> jelen ügyben is, a bírság ezen összeg 100%‑ának megfelelő összegben is meghatározható, túlmegy azon a mértéken, amely egy nyilatkozattételi kötelezettség tiszteletben tartásának biztosításához szükséges<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Ezen ítélet 45. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0129"><NO.P>129.</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel azon álláspont felé hajlok tehát, hogy ellentétes az arányosság elvével az a nemzeti jogi szabály, amely lehetővé teszi olyan bírság kiszabását, amelyet a készpénzfizetés tilalmának megsértésével kifizetett teljes összegre alkalmazandó rögzített százalékos arány alapján számítanak ki, és amely kizárja a bírság összegének az adott ügy konkrét körülményei alapján történő bármilyen módosítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0130"><NO.P>130.</NO.P><TXT>E körülmények összességére tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy állapítsa meg, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által még elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel az EUMSZ 63. cikkel nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelyet az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem szükségessége igazol, ha e szabályozás alkalmas e cél megvalósításának biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0131"><NO.P>131.</NO.P><TXT>A nemzeti bíróság feladata, hogy e feltételek teljesülését a következő megfontolások alapján ellenőrizze:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>az ilyen szabályozás ténylegesen csak akkor valósíthatja meg az említett célkitűzést, ha egyrészt olyan intézkedések kísérik, amelyek figyelembe veszik a magánszemélyek banki integrációját. Ezzel összefüggésben a nemzeti bíróságnak többek között meg kell győződnie arról, hogy a bankszámlával nem rendelkező kiszolgáltatott személyek a 2014/92 irányelv 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően az egyéb fogyasztókra vonatkozó feltételekhez képest kedvezőbb feltételek mellett férhetnek‑e hozzá az alapellátásokkal rendelkező bankszámlához. Másrészt a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy e szabályozáshoz kapcsolódnak‑e olyan személyek javára szóló különleges vagy eltérést engedő intézkedések, akik nem a cselekvőképtelenségen alapuló jogos indokok miatt nem tudnak átutalást vagy fizetési számlára történő befizetést teljesíteni;</P></ITEM><ITEM><P>egy ilyen szabályozás az arányosság elvével ellentétes intézkedésnek minősülhet, amennyiben előírja, hogy a készpénzfizetéseket korlátozó szabályozás megsértése esetén a természetes vagy jogi személyekkel szemben kiszabható bírság összegét az e szabályozás megsértésével kifizetett teljes összegre alkalmazandó rögzített százalékos mérték alapján kell kiszámítani, és kizárja e bírság összegének az adott ügy konkrét körülményei alapján történő bármilyen módosítását.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0132"><NO.P>132.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások fényében azt javaslom, hogy a Bíróság a következő választ adja az Administrativen sad Blagoevgrad (blagoevgradi közigazgatási bíróság, Bulgária) részére:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>Nem tartozik a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20150520">2015. május 20‑i</DATE> (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló jogszabály, amely az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem érdekében megtiltja a<?PAGE NO="26"?> természetes vagy jogi személyeknek, hogy belföldön készpénzben fizessenek, ha a kifizetés értéke eléri vagy meghaladja a meghatározott küszöbértéket, és e személyeket átutalásra vagy fizetési számlára történő befizetésre kötelezi.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelyet az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem szükségessége igazol, ha e szabályozás alkalmas e cél megvalósításának biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket.</TXT><P>A nemzeti bíróság feladata, hogy e feltételek teljesülését a következő megfontolások alapján ellenőrizze:</P><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>az ilyen szabályozás ténylegesen csak akkor valósíthatja meg az említett célkitűzést, ha egyrészt olyan intézkedések kísérik, amelyek figyelembe veszik a magánszemélyek banki integrációját. Ezzel összefüggésben a nemzeti bíróságnak többek között meg kell győződnie arról, hogy a bankszámlával nem rendelkező kiszolgáltatott személyek a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, <DATE ISO="20140723">2014. július 23‑i</DATE> 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően az egyéb fogyasztókra vonatkozó feltételekhez képest kedvezőbb feltételek mellett férhetnek‑e hozzá az alapellátásokkal rendelkező bankszámlához. Másrészt a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy e szabályozáshoz kapcsolódnak‑e olyan személyek javára szóló különleges vagy eltérést engedő intézkedések, akik nem a cselekvőképtelenségen alapuló jogos indokok miatt nem tudnak átutalást vagy fizetési számlára történő befizetést teljesíteni;</P></ITEM><ITEM><P>az ilyen szabályozás az arányosság elvével ellentétes intézkedésnek minősülhet, amennyiben előírja, hogy a készpénzfizetéseket korlátozó szabályozás megsértése esetén a természetes vagy jogi személyekkel szemben kiszabható bírság összegét az e szabályozás megsértésével kifizetett teljes összegre alkalmazandó rögzített százalékos mérték alapján kell kiszámítani, és kizárja e bírság összegének az adott ügy konkrét körülményei alapján történő bármilyen módosítását.</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>