C-129/05C-130/0562005J01290012.000293121932615CJ2006. 09. 28-I ÍTÉLET — C-129/05. ÉS C-130/05. SZ. EGYESÍTETT ÜGYEKRAVERCO ÉS COXON & CHATTERTON<TI><P><HT TYPE="UC">A bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20060928">2006. szeptember 28.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: holland.</P></NOTE></P></TI>

A C-129/05. és C-130/05. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2005. március 21-én érkezett, 2005. március 17-i határozatával terjesztett elő az előtte

az NV Raverco (C-129/05. sz.),

a Coxon & Chatterton Ltd (C-130/05. sz.)

és

a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen, P. Kūris, J. Klučka (előadó) és L. Bay Larsen bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. március 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a Coxon & Chatterton Ltd képviseletében A. Braakman advocaat,

a holland kormány képviseletében H. G. Sevenster és M. de Grave, meghatalmazotti minőségben,

a görög kormány képviseletében S. Charitaki és E. Svolopoulou, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében A. Bordes és M. van Heezik, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. május 30-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

<TI><P>Ítéletet</P></TI>1Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (HL 1998. L 24., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 22. kötet, 247. o.; a továbbiakban: irányelv) rendelkezéseinek — együttes olvasatban az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyaghatárértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, a 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet (HL 1990. L 224., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 10. kötet, 111. o.; a továbbiakban: rendelet) rendelkezéseivel — az értelmezésére irányulnak.2A kérelmeket egyrészt az NV Raverco (a továbbiakban: Raverco), valamint a Coxon & Chatterton Ltd (a továbbiakban: Coxon) és a Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit (mezőgazdasági, környezetvédelmi és élelmiszerminőség-ügyi miniszter) közötti eljárás keretein belül nyújtották be, amely eljárás tárgya az utóbbinak a Kínából származó hússzállítmányok — amelyeknek behozatalát megtagadták — megsemmisítésének elrendeléséről szóló, 2002. március 1-jei és március 22-i határozatok ellen a Raverco és a Coxon által benyújtott kifogásokat megalapozatlanként elutasító határozatai.<TI><P>Jogi háttér</P></TI><TI><P>Az irányelv</P></TI>3Az irányelv 1., 2., 17. és 22. cikkei ekként rendelkeznek:

1. cikkAz I. mellékletben felsorolt területek valamelyikére behozott, harmadik országokból származó termékek állat-egészségügyi vizsgálatát a tagállamok ezzel az irányelvvel összhangban végzik.
2. cikk[…](2)Továbbá:

[…]

j)behozatali feltételek: a közösségi jogszabályokban a behozni kívánt termékekre meghatározott állat-egészségügyi követelmények;[…]
17. cikk[…](2)

Amennyiben az ezen irányelvben említett ellenőrzések az illetékes hatóságnak azt mutatják, hogy a termékek nem felelnek meg a behozatali követelményeknek, vagy ha ezek az ellenőrzések valamilyen szabálytalanságot tárnak fel, az illetékes hatóság a rakományért felelős személlyel vagy képviselőjével egyeztetve dönt:

a)vagy a termékek visszaküldéséről az I. mellékletben felsorolt területeken kívülre, ugyanarról az állat-egészségügyi határállomásról a rakományért felelős személylyel együtt megállapított rendeltetési helyre, ugyanazzal a szállítóeszközzel, legfeljebb 60 napon belül, amennyiben az állat-egészségügyi vizsgálat eredménye alapján az állat-egészségügyi követelmények szerint ez nem eleve kizárt.

[…]

b)vagy amennyiben a visszaszállítás nem lehetséges vagy az a) pontban említett 60 napos határidő lejárt, vagy a rakományért felelős személy azonnali beleegyezését adja, az állati hulladékok ártalmatlanítására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról szóló 1990. november 27-i 90/667/EGK tanácsi irányelvvel összhangban intézkedik a termékek megsemmisítéséről az e célra rendelkezésre álló, az állat-egészségügyi határállomáshoz legközelebb lévő létesítményben.

Az e pontban említett termékek visszaszállításáig vagy a visszautasítás okának megerősítéséig az illetékes hatóságok a rakományért felelős személy költségén tárolják a kérdéses termékeket az illetékes hatóság felügyelete alatt.

[…]
22. cikk[…](2)

Amennyiben az ezen irányelvben előírt vizsgálatok valamelyike jelzi, hogy egy szállítmány valószínűleg állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelent, az illetékes állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul megteszi a következő intézkedéseket:

elkobozza és megsemmisíti a kérdéses szállítmányt,

a 92/438/EGK irányelvvel összhangban azonnal értesíti a többi állat-egészségügyi határállomást és a Bizottságot a ténymegállapításokról és a termékek eredetéről.

[…]

<TI><P>A rendelet</P></TI>4A rendelet 5. cikke ekként rendelkezik:

Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy állatgyógyászati készítményekben használt farmakológiai hatóanyagra nem lehet maradékanyag-határértéket meghatározni, mivel a kérdéses anyagok maradékanyagainak bármilyen szintű jelenléte az állati eredetű élelmiszerekben veszélyt jelent a fogyasztó egészségére, akkor az anyag a IV. mellékletben található listára kerül, amelyet a 8. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A 9. cikkben előírtak kivételével az IV. melléklet bármely módosítását ugyanennek az eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A IV. mellékletben felsorolt anyagok élelmiszertermelő állatokon történő alkalmazása az egész Közösség területén tilos.

5A rendelet IV. melléklete többek között megemlíti a furazolidont és a klóramfenikolt mint farmakológiai hatóanyagokat.<TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI>62002. február és március hónapban a Raverco és a Coxon Kínából származó gyorsfagyasztott kacsamell és nyúlhús szállítmányoknak az Európai Unióba való behozatalát jelentették be. Ezekhez a szállítmányokhoz csatolták a kínai hatóságok által a szállítmány továbbítása érdekében kiállított egészségügyi és exportigazolásokat.7Az irányelvben előírt vizsgálatnak megfelelően a szállítmányokból mintákat vettek és azokat elemezték. A kacsamell szállítmányban klóramfenikol (1,4 ppb [part per billion]) és furazolidon (49 ppb) maradványokat, a nyúlhús szállítmányban furazolidont (2,7 ppb) mutattak ki.8Ezen elemzések eredménye alapján a Rijksdienst voor de keuring van Vee en Vlees (állat- és húsfelügyelet nemzeti szolgálata, a továbbiakban: RVV) hatósági felügyelő állatorvosa a 2002. március 1-jei és 22-i határozataival megtagadta e szállítmányok behozatalát, és elrendelte azok megsemmisítését.92002. március 18-án és április 26-án a Raverco és a Coxon e határozatok ellen az alapeljárás alperesénél kifogásokat nyújtottak be, amelyekben előterjesztették, hogy ezeket a szállítmányokat nem kellett volna megsemmisíteni, hanem azokat vissza kellett volna küldeni Kínába, mivel:

a Kínába való esetleges visszaküldés semmilyen veszélyt nem jelentett Hollandiában az emberi vagy állati egészség védelmére;

az irányelv nem irányul az Európai Unión kívüli fogyasztó védelmére;

nem egyértelmű a rendelet 5. cikkének alkalmazása, és semmilyen nulla határérték nem volt megállapítva a furazolidon vagy a klóramfenikol esetében;

2002. március 30-ig több olyan hússzállítmány visszaküldésről hoztak határozatot, amelyek bizonyos mennyiséget tartalmaztak ezen anyagokból.

10A 2003. május 16-i és 22-i határozatokkal az alapeljárás alperese megalapozatlanságuk miatt elutasította a Raverco és a Coxon kifogásait, többek között a következő indokolással:

az irányelv 22. cikkének (2) bekezdése előírja azon termékek azonnali elkobzását és megsemmisítését, amelyek valószínűleg állat-egészségügyi vagy a közegészségügyi veszélyt jelentenek, a visszaküldésre tehát nem volt lehetőség;

a rendelet IV. mellékletének 5. cikke értelmében a furazolidon és a klóramfenikol esetében nulla határértéket kell alkalmazni.

11Az alapeljárás felperesei keresetekkel éltek e határozatokkal szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt. A College van Beroep voor het bedrijfsleven — mivel úgy vélte, hogy a két jogvita eldöntéséhez a közösségi jog rendelkezéseinek értelmezése szükséges — felfüggesztette a két eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő négy, a két ügyben azonos kérdést terjesztette a Bíróság elé:

1)Úgy kell-e értelmezni az […] irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a behozatali feltételeknek meg nem felelő szállítmány visszaküldésével szemben emelt kifogásnak a behozatalra vonatkozó hatályos közösségi előírások be nem tartásán kell alapulnia, vagy az alapulhat a rakományért felelős személlyel együtt megállapított, az […] irányelv I. mellékletében említett területeken kívüli rendeltetési helyen hatályban lévő előírásokon is?2)Az […] irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját, az említett irányelv 22. cikke (2) bekezdésével és a […] rendelet 5. cikkével együttes olvasatban úgy kell-e értelmezni, hogy az kötelezően előírja az állati termékszállítmányok megsemmisítését, ha az […] irányelvben előírt vizsgálatok bármelyike alapján úgy tűnik, hogy azok állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelentenek?3)Az […] irányelv 22. cikkét a […] rendelet 5. cikkével együttes olvasatban úgy kell-e értelmezni, hogy a […] rendelet [IV.] mellékletében említett egyik anyag maradványanyagainak puszta jelenléte azt jelenti, hogy az érintett szállítmány olyan állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelent, hogy annak viszszaküldése kizárt?4)Ha a második kérdésre adott válasz nemleges, úgy kell-e értelmezni az […] irányelv 17. cikkének (2) bekezdését, hogy ez a rendelkezés azon harmadik ország érdekeinek védelmére is szolgál, amelybe a szállítmányt visszaküldik, még akkor is, ha ez a védelem egyidejűleg nem vonatkozik az […] Unió tagállamaiban fennálló valamely érdekre?

12A 2005. április 25-i végzésével a Bíróság elnöke a C-129/05. sz. és C-130/05. sz. ügyeket az írásbeli vagy a szóbeli szakasz lefolytatása vagy az ítélet meghozatala céljából egyesítette.<TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI><TI><P>Az első kérdésről</P></TI>13Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a behozatali feltételeknek meg nem felelő szállítmány visszaküldésével szemben emelt kifogás a közösségi előírások vagy azon harmadik országban hatályos előírások be nem tartásán alapul, amelybe a szállítmányt valószínűleg visszaküldik.14Ebben a tekintetben emlékeztetni kell, hogy mind az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásából, mind annak céljából az következik, hogy valamely termék visszaküldésének akadályai a közösségi előírások be nem tartásán alapulnak.15E rendelkezés szerint ugyanis amennyiben ezen irányelvben említett vizsgálatok az illetékes hatóságnak azt mutatják, hogy a termék nem felel meg a behozatali követelményeknek, a termék visszaküldését bizonyos feltételek esetén lehet kizárni, mivel az irányelv 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy a behozatali feltételek a közösségi jogszabályokban a behozni kívánt termékekre meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek felelnek meg.16Ezenfelül, ahogyan a főtanácsnok az indítványának 22. pontjában rámutatott, az irányelv állat-egészségügyi vizsgálati rendszert ír elő annak megállapítása érdekében, hogy a termékek megfelelnek-e a behozatal közösségi feltételeinek. Az a tény, hogy ezek a vizsgálatok kizárólag a közösségi jogszabályokon alapulnak, világosan következik többek között az irányelv 8. cikkének (2) és (4) bekezdéséből, 10. cikke (2) bekezdésének a) és f) pontjából, valamint a 12. cikkének (2)—(6) bekezdéseiből.17Ezekre a megfontolásokra tekintettel úgy kell válaszolni az első kérdésre, hogy az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a behozatali feltételeknek meg nem felelő szállítmány visszaküldésével szemben emelt kifogásnak a közösségi előírások be nem tartásán kell alapulnia.<TI><P>A második és harmadik kérdésről</P></TI>18A második és harmadik kérdésével, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a rendelet 5. cikke szerinti tiltott anyag jelenléte valamely szállítmányban, amelyet az irányelv alapján elvégzett állat-egészségügyi vizsgálat alkalmával állapítanak meg, lényegénél fogva olyan állat-egészségügyi vagy a közegészségügyi veszélyt jelent-e, hogy az említett szállítmányt kötelezően meg kell semmisíteni az irányelv 17. cikkének (2) bekezdése és 22. cikkének (2) bekezdése szerint.19E tekintetben rá kell mutatni, hogy a rendelet 5. cikkének megfogalmazásából következően egyrészt az említett rendelet IV. mellékletében szereplő anyagok maradékanyagainak bármilyen szintű jelenléte az állati eredetű élelmiszerekben veszélyt jelent a fogyasztó egészségére, másrészt ezen anyagok veszélyessége miatt az élelmiszertermelő állatokon történő alkalmazásuk az egész Közösség területén tilos, és a tagállamoknak ebben a kérdésben nincs mérlegelési jogkörük.20A klóramfenikol és a furazolidon, amelyeket az alapügyben szóban forgó hússzállítmányokban az állat-egészségügyi vizsgálatok során kimutattak, a rendelet IV. mellékletében olyan farmakológiai hatóanyagokként szerepelnek, amelyek tekintetében nem lehet határértékeket meghatározni. Az tehát nem vitatott, hogy a klóramfenikolt és furazolidont tartalmazó hússzállítmányt úgy kell tekinteni, hogy a rendelet 5. cikke értelmében az veszélyt jelent a fogyasztók egészségére, és tiltott.21Az irányelv 17. cikke (2) bekezdésére és 22. cikke (2) bekezdésére tekintettel az ilyen anyagokat tartalmazó hússzállítmányok esetleges megsemmisítésének kérdését illetően fontos megállapítani, hogy e rendelkezések közül az elsőt nem lehet alkalmazni, ha már megállapításra került, hogy a szállítmány valószínűleg állategészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelent az irányelv 22. cikkének (2) bekezdése értelmében.22Ugyanis ahogyan a főtanácsnok az indítványának 29. és 30. pontjában rámutatott, az irányelv 17. cikkének (2) bekezdése általánosan alkalmazandó abban az értelemben, hogy az valamennyi olyan esetre vonatkozik, amelyben a határállomásokon előírt vizsgálatok azt mutatják, hogy a termék nem felel meg a behozatali követelményeknek vagy hogy szabálytalanság áll fenn, legyen az akár csak adminisztratív természetű. Az irányelv 22. cikke (2) bekezdésének azonban jóval korlátozottabb a hatálya, mivel az kifejezetten akkor alkalmazandó, ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy a termékszállítmány valószínűleg állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelent.23Ezenkívül az irányelv 17. cikkének (2) bekezdése ugyan általános értékelést ír elő annak meghatározására, hogy van-e akadálya a közösségi szabályozásnak meg nem felelő szállítmány visszaküldésének, ugyanazon irányelv 22. cikke semmilyen mérlegelési jogkört nem hagy a szállítmány visszaküldésének lehetőségével kapcsolatban, amennyiben megállapították, hogy az említett szállítmány valószínűleg állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt jelent. Hasonló esetben ez utóbbi rendelkezés kötelezően előírja az érintett szállítmány elkobzását és megsemmisítését.24Tekintettel arra, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló hússzállítmányok közegészségügyi veszélyt jelentenek, mivel a rendelet 5. cikke szerinti tiltott anyagokat tartalmaznak, csak az irányelv 22. cikkének (2) bekezdését lehet alkalmazni.25E körülmények között ez a rendelkezés kötelezi az illetékes hatóságokat az említett szállítmányok elkobzására és megsemmisítésére.26Ezt az értelmezést nem kérdőjelezheti meg a Coxon érve, amely szerint az irányelv 22. cikkének (2) bekezdése már nem alkalmazható, mivel a behozatal közösségi feltételeinek meg nem felelő termékek a visszaküldésüket követően már nem jelentenek állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyt a Közösségen belül.27Egy ilyen érv ellentétes az irányelv 22. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásával és az annak a többek között a (9), (10), (13) és (14) preambulumbekezdéséből következő céljával, amely szerint szigorú szabályokat kell megállapítani a közegészség és az állategészség védelmére valamint a tisztességtelen műveletek és szabálytalanságok megszüntetésére.28Az nem vitás, hogy az irányelv 22. cikke (2) bekezdésének olyan értelmezése, amely lehetővé tenné a rendelet 5. cikke szerinti tiltott anyagokat tartalmazó termékek visszaküldését, növelné a Közösségbe való tisztességtelen, újbóli behozatal kockázatát, mivel az importőr szinte biztos lehetne abban, hogy a termékeit nem semmisítik meg, és őt csak a visszaküldés esetleges költségei terhelnék.29Az előző megfontolásokra tekintettel úgy kell válaszolni a második és harmadik kérdésre, hogy az irányelv 22. cikkének (2) bekezdését a rendelet 5. cikkével együttes olvasatban úgy kell értelmezni, hogy az kötelezően előírja az illetékes állategészségügyi hatóságoknak azon termékek elkobzását és megsemmisítését, amelyeknek az ezen irányelv szerint lefolytatott állat-egészségügyi ellenőrzése azt mutatja, hogy azok az említett rendelet IV. mellékletében szereplő anyagot tartalmaznak.<TI><P>A negyedik kérdésről</P></TI>30A harmadik kérdésre adott válasz ismeretében nem szükséges megválaszolni a negyedik kérdést.<TI><P>A költségekről</P></TI>31Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1)A harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv 17. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a behozatali feltételeknek meg nem felelő szállítmány visszaküldésével szemben emelt kifogásnak a közösségi előírások be nem tartásán kell alapulnia.2)A 97/78 irányelv 22. cikkének (2) bekezdését az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyaghatárértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet 5. cikkével együttes olvasatban úgy kell értelmezni, hogy az kötelezően előírja az illetékes állategészségügyi hatóságoknak azon termékek elkobzását és megsemmisítését, amelyeknek az ezen irányelv szerint lefolytatott állat-egészségügyi ellenőrzése azt mutatja, hogy azok az említett rendelet IV. mellékletében szereplő anyagot tartalmaznak.

Aláírások