<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-10-202510C109202405400-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0540-24-202509820-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="21/10/2025 09:01:14" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="YTwuajIfpwM/SBqr5J+tJs3xMp4MSMGZmzyJWI3LRz3a2FFeft3YDI5O6fK1Ui+mJMHRQzda7xazcKp/qszVAAL0B9ue2sK1uwxIG/XwJxFhcrMWnepZARu2ikF9+/lyx1iMrZly7HPnAjA6pDZvSpqqEvgq3z1stNxFN3DRNY8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="bb8268f1-6a13-413f-8abe-776b7fe9d6d8" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0540" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 18-09-25 12:08:51" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-10-15T12:23:32Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="04f15a3249d142c0b9b2589c4047d000" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0540" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 10. 09‑i ítélet – C‑540/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Cabris Investments</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. október 9. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012/EU rendelet – Hatály – 25. cikk – Joghatóság kikötéséről szóló megállapodás – Ugyanazon harmadik államban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező szerződő felek – Joghatóság biztosítása valamely tagállam bíróságai számára az e szerződésből eredő jogviták elbírálására – Külföldi vonatkozás – Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő kilépése következményei”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑540/24. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2024. augusztus 8‑án érkezett, 2024. augusztus 1‑jei határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a Cabris Investments Ltd
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a Revetas Capital Advisors LLP
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (első tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: F. Biltgen tanácselnök (előadó), T. von Danwitz, a Bíróság elnökhelyettese, az első tanács bírájaként eljárva, I. Ziemele, A. Kumin és S. Gervasoni bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Revetas Capital Advisors LLP képviseletében B. Knötzl és B. Ortner Rechtsanwälte,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében S. Noë és J. Vondung, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-20" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUSZ 50. cikk (3) bekezdésének, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.; a továbbiakban: „Brüsszel Ia” rendelet) 25. és 68–70. cikkének, valamint az új tagállamoknak az alábbi egyezményhez való csatlakozásáról szóló későbbi egyezményekkel módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.; a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény) 17., 18., 55., 56. és 66. cikkének értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet az angol jog szerinti Cabris Investments Ltd és Revetas Capital Advisors LLP társaság között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya szerződéses kötelezettség teljesítése címén pénzösszeg megfizetése iránt az első társaság által a másodikkal szemben egy osztrák bírósághoz benyújtott kérelem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EU‑Szerződés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      „A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió és az Európai Atomenergia‑közösség (Euratom) nevében a 2020. január 30‑i (EU) 2020/135 tanácsi határozattal (HL 2020. L 29., 1. o.) jóváhagyott, 2019. október 17‑én elfogadott és 2020. február 1‑jén hatályba lépett, a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (HL 2020. L 29., 7. o.; a továbbiakban: kilépésről rendelkező megállapodás) 126. cikke a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-2">
      „Rendelkezésre áll egy átmeneti vagy végrehajtási időszak, amely e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik és 2020. december 31‑én ér véget.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brüsszeli Egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brüsszeli Egyezmény 17. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „Ha a felek, akik közül egy vagy több valamely szerződő államban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely szerződő állam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal. […]” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen egyezmény 18. cikke így szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-2">
      „Ezen egyezmény egyéb rendelkezései alapján fennálló joghatóságtól eltekintve, valamely szerződő államnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes megjelenik. E szabály nem alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 16. cikk alapján más bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik.” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett egyezmény 55. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      „Az 54. cikk második bekezdésére és az 56. cikkre is figyelemmel ezen egyezmény a szerződő államok között a következő két vagy több szerződő állam között megkötött egyezmények helyébe lép:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, tartalmazva az 1970. március 6-án Londonban kelt jegyzőkönyvet is [(a továbbiakban: az angol–osztrák egyezmény)],</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-3">
      […]” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen egyezmény 56. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      „A 55. cikkben említett megállapodások és egyezmények az ezen egyezmény hatálya alá nem tartozó eljárásokkal kapcsolatban továbbra is hatályban maradnak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      A 69. cikkben említett megállapodások és egyezmények az ezen egyezmény hatálybalépését megelőzően hozott határozatok és formai követelményeknek megfelelően elkészített, vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratok tekintetében továbbra is hatályban maradnak.” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brüsszeli Egyezmény 66. cikkének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      „Ez az egyezmény határozatlan időre jön létre.” [nem hivatalos fordítás]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel I” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.; a továbbiakban: „Brüsszel I” rendelet) 2002. március 1‑jén lépett hatályba és a tagállamok közötti viszonyokban felváltotta a Brüsszeli Egyezményt. E rendeletet 2015. január 10-ével hatályon kívül helyezte és felváltotta a „Brüsszel Ia” rendelet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel I” rendelet 23. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szólt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-3">
      „Ha a felek, akik közül egy vagy több valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet (3), (13), (14), (15) és (19)–(21) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-3">
      „(3) […] az Unió a határon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket fogad el, különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-4">
      (13) Azon eljárások, amelyekre e rendelet alkalmazandó, és a tagállamok területe között kapcsolatnak kell fennállnia. Ennek megfelelően általában közös joghatósági szabályokat kell alkalmazni, ha az alperes az említett tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkezik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-4">
      (14) A valamely tagállamban lakóhellyel nem rendelkező alperes esetében általában a felhívott bíróság szerinti tagállam területén alkalmazandó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-55" title="page-4">
      Azonban a fogyasztók és a munkavállalók védelmének biztosítása érdekében, a tagállamok bíróságai joghatóságának érvényesülése érdekében azokban a helyzetekben, amelyekben a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek, továbbá a felek autonómiájának tiszteletben tartása érdekében e rendelet bizonyos joghatósági rendelkezései az alperes lakóhelyére való tekintet nélkül alkalmazandók.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-4">
      (15) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      (19) A felek szerződéses szabadságát – a biztosítási, fogyasztói és munkaszerződések kivételével, amelyeknél a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása tekintetében csak korlátozott szerződéses szabadság engedhető meg – az e rendeletben megállapított kizárólagos joghatósági okok figyelembevételével tiszteletben kell tartani.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-4">
      (21) Az igazságszolgáltatás harmonikus működése érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot különböző tagállamokban. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 4. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-4">
      „E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-64" title="page-4">
      „Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságainak joghatóságát, figyelemmel a 18. cikk (1) bekezdésére, a 21. cikk (2) bekezdésére, valamint a 24. és a 25. cikkre, az adott tagállam joga határozza meg.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet II. fejezetének a „Megállapodás joghatóságról” című 7. szakaszában található 25. cikke (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-5">
      „Ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően nem minősül semmisnek. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 31. cikkének (2) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-5">
      „A 26. cikk sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam olyan bíróságát hívják fel, amelyre a 25. cikkben említett valamely megállapodás kizárólagos joghatóságot ruház, egy másik tagállam bármely bírósága felfüggeszti az eljárást mindaddig, amíg a megállapodás alapján felhívott bíróság meg nem állapítja, hogy nem rendelkezik joghatósággal a megállapodás alapján.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendeletnek a „Más jogi aktusokhoz való viszony” című VII. fejezete tartalmazza többek között a 68–70. cikket. E rendelet 68. cikke a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-5">
      „(1) E rendelet a tagállamok között [a Brüsszeli Egyezmény] helyébe lép, kivéve a tagállamok olyan területei tekintetében, amelyek az említett egyezmény területi hatálya alá tartoznak, és amelyekre e rendelet az EUMSZ 355. [cikk] alapján nem terjed ki.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-71" title="page-5">
      (2) Amennyiben [a Brüsszeli Egyezmény] rendelkezéseinek helyébe a tagállamok között ez a rendelet lép, az említett egyezményre történő hivatkozás az e rendeletre történő hivatkozásnak tekintendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 69. cikke ekként rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-5">
      „A 70. és a 71. cikkre is figyelemmel ez a rendelet a tagállamok között azon egyezmények helyébe lép, amelyek az e rendelet hatályába tartozókkal azonos kérdéseket ölelnek fel. Ez a rendelet különösen [az Európai] Bizottság által a 76. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 76. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott listában említett egyezmények helyébe lép.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet 70. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-5">
      „A 69. cikkben említett egyezmények az e rendelet hatálya alá nem tartozó eljárásokkal kapcsolatban továbbra is hatályban maradnak.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 76. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a 76. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tagállamok által tett értesítések alapján összeállítja az e rendelet 69. cikke szerinti egyezmények listáját. Az említett rendelet 76. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság közzéteszi a listákat és az azokban később tett változtatásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság az ugyanezen rendelet 76. cikke szerinti értesítések alapján három jegyzéket állított össze és tett közzé (HL 2015. C 4., 2. o.), amelyek közül a harmadik (a továbbiakban: 3. jegyzék) a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-6">
      „A 69. cikkben említett egyezmények a következők:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ausztriában:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-6">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[az angol–osztrák egyezmény],</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-82" title="page-6">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Egyesült Királyságban:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-6">
      […]
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">[az angol–osztrák egyezmény],</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. május 6‑án az egyesült királysági székhelyű Cabris Investments és Revetas Capital Advisors társaság tanácsadási szerződést és hozzá kapcsolódó mellékmegállapodást kötött, amelyek a következő joghatósági kikötést (a továbbiakban: szóban forgó joghatósági kikötés) tartalmazták:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-6">
      „A jelen szerződésre és a felek közötti jogviszonyra az osztrák jog alkalmazandó, és azt e joggal összhangban kell értelmezni. A Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság, Ausztria) rendelkezik kizárólagos joghatósággal a jelen szerződésből eredő vagy ahhoz kapcsolódó, illetve annak érvényesítésével vagy érvényességével kapcsolatos jogviták eldöntésére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. június 30‑án a Cabris Investments keresetet indított a Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság, és azt kérte, hogy e bíróság kötelezze a Revetas Capital Advisorst 360 000 euró késedelmi kamatokkal növelt összeg megfizetésére az e szerződésből eredő és a pénzügyi igazgatói tisztség betöltéséhez kapcsolódó, szerződéses fizetési kötelezettség teljesítése címén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó joghatósági kikötésen túl nem állapítható meg szoros kapcsolat az alapeljárás felei és az Osztrák Köztársaság között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Revetas Capital Advisors vitatta a kérdést előterjesztő bíróság joghatóságát, azt állítva, hogy – mivel a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak (a továbbiakban: átmeneti időszak) lejárta, azaz 2020. december 31. óta a „Brüsszel Ia” rendelet már nem alkalmazandó a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságát érintő jogviszonyokra – e rendeletnek a Bíróság által a 2024. február 8‑i Inkreal ítéletben (C‑566/22, EU:C:2024:123) értelmezett 25. cikke nem alkalmazható az alapügy tényállására. Így a szóban forgó joghatósági kikötés hatástalan, és ezért a kérdést előterjesztő bíróság nem rendelkezik joghatósággal az elé terjesztett jogvita elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikke és a Bíróság által a 2024. február 8‑i Inkreal ítéletben (C‑566/22, EU:C:2024:123) rögzített elvek továbbra is alkalmazandók‑e az átmeneti időszak során az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező két fél között létrejött olyan joghatósági megállapodás esetén, amely a köztük felmerülő jogvita elbírálására valamely tagállam bíróságát jelöli ki, amennyiben e bíróság előtt Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését, illetve az átmeneti időszak végét követően indult eljárás, továbbá a jogvita alapjául szolgáló szerződéses jogviszony nincs semmilyen kapcsolatban e tagállammal. A kérdést előterjesztő bíróság hajlik arra, hogy e rendelet (13) és (14) preambulumbekezdéséből, az EUSZ 50. cikk (3) bekezdéséből és a fent említett ítéletből azt a következtetést vonja le, hogy szükség van ilyen kapcsolatra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra az esetre, ha a Bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikke nem alkalmazható ilyen helyzetben, a kérdést előterjesztő bíróság másodsorban arra keresi a választ, hogy alkalmazható‑e a Brüsszeli Egyezmény, és különösen annak 17. és 18. cikke, vagy ennek hiányában az angol–osztrák egyezmény. E bíróság szerint az e kérdésre adandó válasz attól függ, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 68. és 69. cikke véglegesen hatályon kívül helyezte‑e ezt a két egyezményt. Az említett bíróság álláspontja szerint a nemzetközi közjognak a megállapodások megszűnését szabályozó elvei, valamint az a körülmény, hogy e különböző jogi eszközök egymáshoz közeli kérdéseket szabályoznak, azon értelmezés mellett szól, amely szerint a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságát érintő jogviszonyok tekintetében kizárt az említett egyezmények alkalmazhatósága.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése és a 2019. március 4‑i Civil Jurisdiction and Judgments (Amendment) (EU Exit) Regulations 2019 (a polgári ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatokról [módosítás] [Brexit] szóló 2019. évi rendeletek) (Statutory Instruments 2019, 479. sz.) 4. része 82. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja általános jelleggel kizárja‑e a Brüsszeli Egyezmény alkalmazhatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-8">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [»Brüsszel Ia« rendelet] 25. cikkét, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik egy olyan joghatósági megállapodás, amelyben az Egyesült Királyságban, és ezáltal (immár) valamely harmadik államban székhellyel rendelkező szerződő felek az Európai Unió egyik tagállama bíróságainak joghatóságát kötik ki, még akkor is, ha a jogviszony alapjául szolgáló szerződésnek nincs további kapcsolata ezzel a választott tagállammal, amely tagállam bíróságainak joghatóságát kikötötték? Ugyanúgy alkalmazandók‑e ezáltal [a Bíróság 2024. február 8‑i Inkreal ítéletének (C‑566/22, EU:C:2024:123)] elvei tehát abban az esetben is, ha a két, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező szerződő fél közötti joghatósági megállapodás megkötésének időpontja még a brexit átmeneti időszakának 2020. december 31‑i végét megelőző időszakra esik, de csak a brexit hatálybalépését követően indítottak keresetet? Mindez azon körülmény figyelembevételével, hogy ezen (immár) harmadik állambeli felek közötti szerződéses helyzetnek nincs további kapcsolata az Európai Unió választott tagállamával (ehhez azonban lásd a »Brüsszel Ia« rendelet (13) és (14) preambulumbekezdését), ráadásul az [EUSZ 50. cikk] (3) bekezdése főszabály szerint kizárja az európai uniós Szerződések alkalmazhatóságát az Egyesült Királyságra a brexit után.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-98" title="page-8">
      Amennyiben az Európai Unió Bírósága nemleges választ ad a »Brüsszel Ia« rendelet 25. cikkének az alkalmazására a kérdésben felmerülő harmadik államot érintő esetben, akkor a következő kérdések merülnek fel:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-99" title="page-8">
      2) Úgy kell‑e értelmezni a »Brüsszel Ia« rendelet […] 68. cikkét, hogy az – (a brexit figyelembevételével) még az Egyesült Királysággal kapcsolatos eljárásokban is – végérvényesen hatályon kívül helyezte a [Brüsszeli Egyezményt], így az erre az egyezményre való hivatkozás jelenleg már nem lehetséges az Európai Unió valamely tagállama számára?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-100" title="page-9">
      3) Úgy kell‑e értelmezni a »Brüsszel Ia« rendelet […] 69. cikkét az e rendelet […] 76. cikke alapján történő értesítés szerinti »3. jegyzék« […] változatában, valamint a Brüsszeli Egyezmény […] 55. cikkének tizenharmadik franciabekezdését, hogy e rendelkezések (a brexit figyelembevételével) végérvényesen hatályon kívül helyezték [az angol–osztrák] egyezményt […] oly módon, hogy ez a […] nemzetközi szerződés (a brexit figyelembevételével) többé már nem alkalmazható valamely, az Egyesült Királysággal kapcsolatos eljárásban? Mindez azon körülmény figyelembevételével, hogy a »Brüsszel Ia« rendelet […] 70. cikkének (1) bekezdése szerint az e rendelet 69. cikkében említett egyezmények az e rendelet hatálya alá nem tartozó eljárásokkal kapcsolatban továbbra is hatályban maradnak. Újra alkalmazhatónak nyilvánítható‑e ezért a »Brüsszel Ia« rendelet […] 70. cikkének (1) bekezdése alapján az Egyesült Királyságra vonatkozóan egy, az Osztrák Köztársasággal kötött, a múltban az elsődleges jog által »hatályon kívül helyezettnek« nyilvánított nemzetközi szerződés ezen államok között visszaható hatállyal a brexit után (»a nemzetközi szerződés úgynevezett feléledése«)?
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-101" title="page-9">
      Ha igen: vonatkozna‑e egy ilyen »feléledés« a Brüsszeli Egyezmény […] – ebben az értelemben ugyanarra irányuló – 56. cikkének hatályára is?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-102" title="page-9">
      4) Úgy kell‑e értelmezni az EUSZ […] 50. cikk (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes a Brüsszeli Egyezmény […] 17. és 18. cikkének az alkalmazása, illetve »feléledése« (a brexit figyelembevételével) az Egyesült Királyság vonatkozásában is, ha az Ausztriában indított eljárásban két, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező peres fél áll egymással szemben, akik – a 2020. május 6‑án kötött – szerződésükben a Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság, Ausztria) kizárólagos joghatóságát kötötték ki? Elsőbbséget élvez‑e az EUSZ […] 50. cikk (3) bekezdésének rendelkezése a Brüsszeli Egyezmény […] 66. cikkével szemben, amely szerint a Brüsszeli Egyezmény »határozatlan időre jön létre«?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-103" title="page-9">
      5) [a)] Amennyiben [a Bíróság] a fenti második–negyedik kérdés értelmében arra az eredményre jutna, hogy, hogy a Brüsszeli Egyezmény […] alkalmazása – az Egyesült Királyság vonatkozásában is – elsőbbséget élvez, felmerül a következő kérdés: ellentétes‑e a Brüsszeli Egyezmény alkalmazásának elsőbbségével az Egyesült Királyságban hatályos szabályozás, amely kifejezetten kizárja a Brüsszeli Egyezmény […] alkalmazását a brexit hatálybalépése előtt kötött joghatósági megállapodások tekintetében is (lásd: a Regulations 4 25 The Civil Jurisdiction and Judgments [Amendment] [EU Exit] Regulations 2019 (a polgári ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatokról [módosítás] [Brexit] szóló 2019. évi rendeletek) […] 2024. február 29‑ig hatályos, és ebben az ügyben – a 2023. június 30‑án történt perindítás miatt – nyilvánvalóan még alkalmazandó 82. szakasza (1) bekezdése (b) pontjának (i) alpontját)?
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-104" title="page-9">
      [b)] Ha nem: köti‑e ennek ellenére az osztrák bíróságot a 2020. május 6‑án (azaz a brexit előtt) két brit társaság között valamely osztrák bíróság joghatóságának kijelölése céljából kötött megállapodás érvényességének vizsgálata során a Brüsszeli Egyezmény alkalmazásának – az Egyesült Királyságban kodifikált – kizárása a polgári ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatokról (módosítás) (Brexit) szóló 2019. évi rendeletek […] 82. szakasza (1) bekezdése (b) pontjának (i) alpontja alapján, különösen az elsődleges jog elsőbbsége miatt, amely körülmény főszabály szerint megakadályozná a hatékony végrehajtást az Egyesült Királyságban (az utolsó kérdés a harmadik kérdés értelmében feltételezi az [angol–osztrák egyezmény] hatályon kívül helyezését)?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik az a helyzet, amelyben az Egyesült Királyság területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező két szerződő fél a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak alatt kötött megállapodásában valamely tagállam bíróságának joghatóságát köti ki az e szerződésből eredő jogviták elbírálására, amennyiben ezen időszak lejártát követően indítanak az említett bíróság előtt eljárást e szerződő felek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy mivel a joghatósági kikötés jellegénél fogva olyan joghatósági választás, amelynek nincs joghatása, amíg bírósági eljárás nem indul, és amelyből csak a bírósági eljárás megindításának napján származik következmény, az ilyen kikötést a kereset benyújtásának időpontjában kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 1979. november 13‑i Sanicentral ítélet, 25/79, EU:C:1979:255, 6. és 7. pont; 2022. november 24‑i Tilman ítélet, C‑358/21, EU:C:2022:923, 30. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért az előterjesztett kérdés megválaszolásához azt kell meghatározni, hogy a „Brüsszel Ia” rendeletnek és a 25. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e az olyan két szerződő félközötti jogvita, amelyeknek ugyanabban a harmadik államban – a jelen esetben az Egyesült Királyságban, amely 2020. február 1‑je óta harmadik állam – van a székhelyük, és e jogvita elbírálására valamely tagállam bíróságát kötötték ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem azt a kontextust is figyelembe kell venni, amelybe illeszkedik, valamint azon jogi aktus céljait is, amelynek az a részét képezi (lásd: 1983. november 17‑i Merck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2024. február 8‑i Inkreal ítélet, C‑566/22, EU:C:2024:123, 15. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsőként, a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően, ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően nem minősül semmisnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így e rendelkezésnek a szövegéből is kitűnik, hogy az abban foglalt szabályt a felek lakóhelyére vagy székhelyére való tekintet nélkül kell alkalmazni. Közelebbről, e szabály alkalmazása nincs semmilyen feltételhez kötve, így ahhoz sem, hogy a felek vagy a felek valamelyike valamely tagállam területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezzen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami azt a szövegkörnyezetet illeti, amelybe a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikkének (1) bekezdése illeszkedik, először is hangsúlyozni kell, hogy e rendelkezés különbözik a korábban hatályos rendelkezéstől, vagyis a „Brüsszel I” rendelet 23. cikkének (1) bekezdésétől, amely a joghatósági megállapodáson alapuló joghatósági kikötés alkalmazásához megkövetelte, hogy az e megállapodásban részes felek közül legalább az egyik valamely tagállam területén rendelkezzen lakóhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet által létrehozott joghatósági rendszer az Unió belső rendszere, és saját célkitűzéseit követi, mint a belső piac megfelelő működése, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása, amint az e rendelet (3) preambulumbekezdéséből következik (lásd ebben az értelemben: 2025. február 25‑i BSH Hausgeräte ítélet, C‑339/22, EU:C:2025:108, 55. pont). Az említett rendelet (13) preambulumbekezdése értelmében ezenkívül „[a]zon eljárások, amelyekre e rendelet alkalmazandó, és a tagállamok területe között kapcsolatnak kell fennállnia”, továbbá „[e]nnek megfelelően általában közös joghatósági szabályokat kell alkalmazni, ha az alperes az említett tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkezik”. Ugyanezen rendelet (14) preambulumbekezdése ugyanakkor előírja, hogy „a felek autonómiájának tiszteletben tartása érdekében e rendelet bizonyos joghatósági rendelkezései az alperes lakóhelyére való tekintet nélkül alkalmazandók”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, a „Brüsszel Ia” rendelet (13) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt szabállyal szemben, amely szerint a joghatóságot az általános szabály szerint az alperes lakóhelye határozza meg, amennyiben az alperes valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, e rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságainak joghatóságát az adott tagállam joga határozza meg, figyelemmel azonban az említett rendelet bizonyos rendelkezéseire, köztük a 25. cikkére is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a „Brüsszel Ia” rendelet 6. cikke (1) bekezdésének és 25. cikke (1) bekezdésének együttes értelmezéséből következik, hogy az olyan helyzetben, amelyben az alperes nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel valamely tagállamban, de a szerződő felek szerződéses vitáik elbírálására valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, az e 25. cikk (1) bekezdésében foglalt, joghatósági megállapodásból eredő joghatósági szabály az irányadó, nem pedig az egyes tagállamok jogának az e 6. cikk (1) bekezdésében említett joghatósági szabályai. Ez így megerősíti a jelen ítélet 35. pontjából következő szó szerinti értelmezést, amely szerint e 25. cikk (1) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha a jogvitában részt vevő valamennyi fél harmadik államban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy valamely jogviszony a „Brüsszel Ia” rendelet tárgyi hatálya alá tartozzon, annak külföldi vonatkozást kell tartalmaznia. E külföldi vonatkozás következhet abból, hogy az alperes lakóhelye az eljáró bíróság tagállamától eltérő tagállam területén található, vagy pedig más, többek között a per tárgyával kapcsolatos különböző tényezőkből is, amelyek akár harmadik államokhoz is kapcsolódhatnak. Az ilyen helyzet ugyanis a bíróságok nemzetközi joghatóságának meghatározására vonatkozó kérdéseket vet fel (lásd ebben az értelemben: 2005. március 1‑jei Owusu ítélet, C‑281/02, EU:C:2005:120, 26. pont; 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 28. pont; 2024. július 29‑i FTI Touristik [Külföldi elem] ítélet, C‑774/22, EU:C:2024:646, 26., 28. és 29. pont; 2025. február 25‑i BSH Hausgeräte ítélet, C‑339/22, EU:C:2025:108, 59. és 60. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a Bíróság már pontosította, hogy külföldi vonatkozást tartalmaz az olyan helyzet, amelyben az ugyanazon tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező szerződő felek megállapodnak abban, hogy alávetik magukat egy másik tagállam bíróságai joghatóságának az e szerződésből eredő jogviták elbírálására, még akkor is, ha a szerződésnek nincs egyéb kapcsolata ezzel a másik tagállammal. Ilyen helyzetben ugyanis az olyan megállapodás, amely a szerződő felek lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki, önmagában bizonyítja a szóban forgó helyzet nemzetközi jellegét (lásd ebben az értelemben: 2024. február 8‑i Inkreal ítélet, C‑566/22, EU:C:2024:123, 25. és 39. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság által a jelen ítélet 40. és 41. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatban elfogadott megoldás analógiájára meg kell állapítani, hogy a valamely tagállam bíróságainak joghatóságát kikötő megállapodás – annak ellenére, hogy a szerződő felek lakóhelye vagy székhelye valamely harmadik államban található – a bíróságok nemzetközi joghatósága meghatározásának kérdését veti fel, és az ilyen helyzet ezért ezen ítélkezési gyakorlat értelmében tartalmazza a szükséges külföldi vonatkozást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban ezt az értelmezést megerősítik a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikke által követett célok, nevezetesen az e rendelet (15), (19) és (22) preambulumbekezdésében említett, a felek autonómiájának tiszteletben tartása és a kizárólagos joghatósági megállapodások hatékonyságának javítása (lásd ebben az értelemben: 2024. február 8‑i Inkreal ítélet, C‑566/22, EU:C:2024:123, 26. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés a „Brüsszel Ia” rendelet céljának is megfelel, az ugyanis a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok olyan joghatósági szabályokkal történő egységesítésére irányul, amelyek nagymértékben kiszámíthatók, és így e rendelet célja a jogbiztonság. Az ugyanazon harmadik államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező szerződő felek azon lehetősége ugyanis, hogy valamely tagállam bíróságainak joghatóságát kössék ki, hozzájárul annak biztosításához, hogy a felperes ismerje azt a bíróságot, amelyhez fordulhat, és az alperes előre láthassa azt a bíróságot, amely előtt perelhető. Ezzel összefüggésben a jogbiztonság célkitűzése megköveteli, hogy az eljáró nemzeti bíróság könnyen határozhasson a saját joghatóságáról, anélkül hogy meg kellene vizsgálnia az ügy érdemét (lásd analógia útján: 2024. július 29‑i FTI Touristik [Külföldi vonatkozás] ítélet, C‑774/22, EU:C:2024:646, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikkében foglalt harmonizált szabályok alkalmazása ezenkívül hozzájárul a tagállamok területén a jogbiztonságra káros joghatósági összeütközések megelőzéséhez, amelyek akkor merülhetnének fel, ha a szóban forgó helyzetre a tagállamok nemzetközi magánjogának nemzeti szabályai vonatkoznának. E harmonizált szabályok alkalmazása továbbá csökkenti a párhuzamos eljárások lehetőségét, és megakadályozza, hogy különböző tagállamokban egymással összeegyeztethetetlen határozatokat hozzanak, amint azt az e rendelet (21) preambulumbekezdésében említett, az igazságszolgáltatás harmonikus működésére irányuló célkitűzés megköveteli (lásd ebben az értelemben: 2024. február 8‑i Inkreal ítélet, C‑566/22, EU:C:2024:123, 30. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a „Brüsszel Ia” rendeletnek és 25. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik az olyan, harmadik államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező két szerződő fél közötti jogvita, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amelyben valamely tagállam bíróságát kötötték ki a felek szerződéses vitáik elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a körülmény, hogy a joghatóság kikötéséről szóló megállapodást, amellyel az Egyesült Királyság területén székhellyel rendelkező szerződő felek valamely tagállam bíróságát – a jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróságot – jelölték ki jogvitáik elbírálására, az átmeneti időszak alatt kötötték, és e bíróság előtt ezen időszak lejártát követően indítottak eljárást, nem módosíthatja a jelen kérdésre adandó választ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kilépésről rendelkező megállapodás ugyanis nemcsak hogy nem szabályozza az ilyen helyzetet, hanem a jelen ítélet 31–46. pontjában kifejtettekből az következik, hogy annak ellenére, hogy a jogvitában részes felek székhelye egy harmadik államban található, így az Egyesült Királyságban, amely 2020. február 1‑je óta harmadik állam, az alapeljárás a „Brüsszel Ia” rendeletnek és a 25. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 25. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik az a helyzet, amelyben az Egyesült Királyság területén székhellyel rendelkező két szerződő fél az átmeneti időszak alatt kötött megállapodásában valamely tagállam bíróságának joghatóságát köti ki az e szerződésből eredő jogviták elbírálására, még akkor is, ha ezen időszak lejártát követően indítanak az említett bíróság előtt eljárást e szerződő felek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második–ötödik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésre adott válaszra tekintettel, amely szerint az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzet a „Brüsszel Ia” rendelet és 25. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a második–ötödik kérdésre már nem szükséges válaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-131" title="page-14">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-132" title="page-14">
      A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkének (1) bekezdését
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-133" title="page-14">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-134" title="page-14">
      e rendelkezés hatálya alá tartozik az a helyzet, amelyben az Egyesült Királyság területén székhellyel rendelkező két szerződő fél a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásban előírt átmeneti időszak alatt kötött megállapodásában valamely tagállam bíróságának joghatóságát köti ki az e szerződésből eredő jogviták elbírálására, még akkor is, ha ezen időszak lejártát követően indítanak az említett bíróság előtt eljárást e szerződő felek.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-135" title="page-14">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: német.</p>
</body>
</html>
