(1)

A GSP-rendelet 22. cikke szerinti védintézkedési vizsgálatot követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2019. január 17-én közzétette a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó, az 1006 30 27, az 1006 30 48, az 1006 30 67 és az 1006 30 98 KN-kód alá tartozó indica rizs behozatalára vonatkozó védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/67 bizottsági végrehajtási rendeletet (2) (a továbbiakban: a vitatott rendelet), amelynek keretében a Bizottság egy évre újból bevezette a Közös Vámtarifa szerinti vámokat az indica rizs behozatalára, az azt követő két évre vonatkozóan pedig az alkalmazandó vámtétel fokozatos csökkentését írta elő.

(2)

A Kambodzsai Királyság és a Cambodia Rice Federation megtámadta a vitatott rendeletet a Törvényszék előtt.

(3)

A Törvényszék a T-246/19. sz., Kambodzsai Királyság és Cambodia Rice Federation kontra Európai Bizottság ügyben 2022. november 9-én hozott ítéletével (a továbbiakban: az ítélet) megsemmisítette a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó indica rizs behozatalára vonatkozó védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/67 végrehajtási rendeletet.

(4)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló értékelési hibát vétett, amikor az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozó vizsgálatának körét önkényesen az Európai Unióban termesztett vagy betakarított hántolatlan indica rizsből hántolt vagy félig hántolt rizst előállító hántolókra korlátozta. Az uniós gazdasági ágazat helytelen meghatározása miatt a súlyos nehézségek fennállására vonatkozó elemzés is hibás, hiszen a Bizottság az uniós termelők egy részét kizárta a kárelemzésből.

(5)

A Törvényszék megállapította továbbá, hogy a Bizottság nem támasztotta alá megfelelő mértékben bizonyítékokkal az alákínálás elemzése keretében végzett kiigazításokat.

(6)

Végezetül a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság megsértette a felperesek védelemhez való jogát, és nem tett eleget az alapvető tények és megfontolások, illetve az azok alapjául szolgáló konkrétumok közlésére vonatkozó kötelezettségének. A Bizottság mindenekelőtt a felhasználási és a kármutatók megállapítását megalapozó adatokról, valamint az alákínálás-elemzésről és az érdekelt felek által az általános tájékoztató nyomán megfogalmazott észrevételek figyelembevétele érdekében abban eszközölt kiigazításokról nem szolgált tájékoztatással.

(7)

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni az uniós Bíróságok ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási eljárásokkal, ez esetben a GSP-rendelet szerinti általános védintézkedési vizsgálattal összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Bíróságok ítéletében foglaltak teljesítése abban áll, hogy az intézmények a megsemmisített aktus helyett új, a Bíróság által feltárt szabálytalanságot megszüntető aktust fogadnak el (3).

(8)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktus felváltására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, amelynél a jogellenesség bekövetkezett (4). Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például – mint ebben az esetben is – a védintézkedési eljárás megindítására. Ha például olyan, a GSP-rendelet alapján általános védintézkedéseket előíró rendeletet semmisítenek meg, amellyel az Európai Bizottság hároméves időszakra visszaállította a Közös Vámtarifa szerinti behozatali vámokat, a megsemmisítést követően a védintézkedési eljárás továbbra is folyamatban van – kivéve, ha a jogellenesség az eljárás megindításának szakaszában következett be –, mivel a védintézkedési eljárást lezáró jogi aktus kikerült az uniós jogrendből (5).

(9)

A jelen ügyben a Törvényszék a (4)–(6) preambulumbekezdésben említett indokok alapján megsemmisítette a vitatott rendeletet.

(10)

Az ítélet nyomán a Bizottság úgy határozott, hogy egy értesítés (6) (a továbbiakban: a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés) 2023. január 19-i közzétételével újból megindítja a vizsgálatot, és azt attól a ponttól folytatja, ahol a szabálytalanság történt.

(11)

Amint azt a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés kifejti, az eredeti vizsgálat újbóli megindításának célja a Törvényszék által feltárt hibák teljeskörű orvoslása, valamint annak értékelése volt, hogy a Törvényszék által tisztázott szabályok alkalmazása indokolja-e az intézkedések újbóli bevezetését, amely a Kambodzsából származó, az 1006 30 27, az 1006 30 48, az 1006 30 67 és az 1006 30 98 KN-kód alá tartozó indica rizs behozatalára vonatkozó, a Közös Vámtarifa szerinti, majd fokozatosan csökkenő vámok visszaállításához vezetne az eredeti hároméves időszakra, azaz 2019. január 18. és 2022. január 18. között.

(12)

Az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés közzétételével egyidejűleg az (EU) 2023/132 bizottsági végrehajtási rendelet (7) szerint a Bizottság utasította a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg az újbóli vizsgálat eredményét, mielőtt döntést hoznának a Törvényszék által megsemmisített vámokra vonatkozó visszafizetés iránti kérelmekről, és a vizsgálat eredményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéig függesszék fel a megsemmisített vámok visszatérítésére irányuló kérelmek feldolgozását.

(13)

A Bizottság az eljárás újbóli megindításáról tájékoztatta az érdekelt feleket.

(14)

A Bizottság egyetlen érdekelt féltől kapott észrevételeket (8).

(15)

A COCERAL üdvözölte a Kambodzsából származó indica rizs behozatalára vonatkozó vizsgálat újbóli megindítását. Ugyanakkor megismételte a vitatott rendelethez vezető eredeti vizsgálat keretében előadott érveket, és kifejtette, hogy a vitatott rendelet nem nyújt teljes áttekintést a rizs piacáról.

(16)

A Bizottság megjegyezte, hogy a COCERAL egyes állításai a vitatott rendeletben szereplő elavult elemzésre vonatkoznak, ésmár nem relevánsak, vagy azokat a Bizottság a vitatott rendeletben már figyelembe vette. A vitatott rendelet azon megállapításai, amelyeket nem vitattak, vagy amelyeket vitattak, de amelyek vitatását a Törvényszék elutasította, vagy amelyeket a Törvényszék nem vizsgált meg, és amelyeket nem érintettek az ítéletben megállapított hibák, teljes mértékben érvényesek maradnak (9).

(17)

A Bizottság 2023. december 20-án az összes érdekelt felet tájékoztatta a fenti lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó indica rizsre vonatkozóan védintézkedések újbóli bevezetésére irányuló javaslatot szándékozott előterjeszteni a 2019. január 18. és 2022. január 18. közötti időszakra.

(18)

A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban. Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban a Cambodia Rice Federation (a továbbiakban: CRF) nyújtott be észrevételeket.

(19)

Ezt követően 2024. január 11-én a Bizottság további felvilágosítást adott a CRF-nek arra vonatkozóan, hogyan számították ki a teljes uniós értékesítés volumenét. A CRF nem tett további észrevételeket a pontosítással kapcsolatban.

(20)

A CRF által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben e rendeletben figyelembe vette.

(21)

A Törvényszék megállapította (10), hogy a hántolatlan rizsből származó hántolt vagy félig hántolt indica rizs – függetlenül attól, hogy azt az Unióba importálták vagy az Unión belül állították elő – azonos fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Mindkettőt ugyanazokra a célokra használják, ugyanazon gazdasági szereplők dolgozzák fel, és hasonló kereskedelmi csatornákon keresztül értékesítik, és a kettő egymással versenyez. Ezenkívül a fogyasztók általában nem tesznek különbséget az uniós és az importált termékek között, ami ugyancsak az Unióban előállított és importált rizs egyenértékűségét jelzi. Az a tény, hogy ezek a rizsfajták – ahogy ezt a hántolók elismerik – felcserélhetők egymással, arról árulkodik, hogy jellegük az eredetüktől függetlenül megegyezik egymással. Következésképpen a Törvényszék szerint az Unióban előállított hántolt vagy félig hántolt indica rizst – függetlenül a feldolgozás alapjául szolgáló nyersanyag eredetétől – a Kambodzsából származó hántolt vagy félig hántolt indica rizshez hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző terméknek kell minősíteni.

(22)

Így e megállapításra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az Unióban termelt hántolt vagy félig hántolt indica rizs hasonló az érintett termékhez vagy közvetlen versenyben áll azzal, függetlenül attól, milyen eredetű nyersanyag feldolgozásával állították elő.

(23)

Az ítélettel összhangban a Bizottság megerősítette, hogy az Unióban előállított és az importált hántolt vagy félig hántolt indica rizs ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Felhasználási területük megegyezik, és értékesítésük hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül valósul meg ugyanazon vevőtípus részére. Ezek az ügyfelek vagy kiskereskedők, vagy feldolgozók az Unióban. Az érintett termék és a hasonló és a közvetlenül versenyző termék együttesen a szóban forgó termék.

(24)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárra vonatkozó vizsgálatának körét önkényesen az Európai Unióban termesztett vagy betakarított hántolatlan indica rizsből feldolgozással előállított, hántolt vagy félig hántolt indica rizs hántolóira korlátozta (11).

(25)

Az újraértékelés során és a Törvényszék megállapításainak fényében a Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat az indica rizs összes uniós hántolójából áll, függetlenül a hántolt nyersanyag eredetétől.

(26)

Röviden megfogalmazva ez azt jelenti, hogy e vizsgálat alkalmazásában a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot a hántolatlan vagy előmunkált indica rizs hántolását vagy feldolgozását végző uniós hántolókként határozta meg.

(27)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazatnak a (25) preambulumbekezdésben ismertetett megváltozott fogalommeghatározására, valamint az uniós gazdasági ágazat gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének részletes újraértékeléséhez szükségesnek ítélt további információk beszerzése érdekében a Bizottság új mintavételi eljárást indított az uniós termelők (a továbbiakban: rizshántolók) tekintetében.

(28)

A Bizottság közvetlenül vagy közvetve (a hántolók egyesületén keresztül) felkérte az összes ismert uniós rizshántolót, hogy vegyen részt a mintavételi eljárásban, beleértve azokat is, amelyeket a vitatott rendeletben azért zártak ki a mintából, mert csak importált, nem uniós eredetű hántolatlan vagy előmunkált rizst dolgoztak fel.

(29)

A határidőn belül egyetlen további uniós termelő sem jelentkezett a mintavételi eljárásra. A Bizottság ezért megerősítette az eredeti mintát, amely a következő vállalatokat foglalta magában: Herba Riceamills, S.L.; Ebro Foods; Riso Scotti SPA; Riso Viazzo and Riso Ticino. Egyetlen fél sem tett észrevételt a mintát megerősítő feljegyzéssel kapcsolatban (12). 2017-ben a vizsgálatban teljes mértékben együttműködő négy uniós termelő mintegy 165 000 tonna hántolt és félig hántolt indica rizst állított elő, ami az indica rizs teljes becsült uniós termelésének (körülbelül 944 000 tonna) 17,5 %-át teszi ki. Ennek megfelelően a Bizottság ezt a mintát reprezentatívnak tekintette.

(30)

A nem uniós eredetű nyersanyagra (hántolatlan vagy előmunkált rizs) vonatkozóan hiányzó adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság felülvizsgált kérdőívet küldött a mintában szereplő rizshántolóknak. Míg egyes rizshántolók az aktualizált kérdőív kitöltésével és benyújtásával válaszoltak, mások megerősítették az eredeti vizsgálat során korábban szolgáltatott információkat.

(31)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a Bizottság nem hajtotta végre megfelelően a Törvényszék ítéletét az uniós termelők reprezentatív mintájának létrehozása tekintetében, különösen pedig nem tett elegendő erőfeszítést az uniós termelőkkel való kapcsolatfelvételre. Következésképpen a CRF szerint az uniós gazdasági ágazat gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetére vonatkozó bizottsági értékelés egésze hibás maradt, amennyiben az a mintában szereplő uniós termelőkkel kapcsolatos mikrogazdasági adatokra és megállapításokra vonatkozik.

(32)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A Törvényszék ítéletével összhangban az uniós gazdasági ágazat az indica rizst előállító összes uniós rizshántolóból állt, függetlenül a feldolgozott nyersanyag eredetétől. Az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítésében a Bizottság egyértelművé tette, hogy az eredeti vizsgálat attól a szakasztól folytatódik, ahol a szabálytalanság bekövetkezett, és felkérte az összes érdekelt felet, hogy a vizsgálat újbóli megindításával kapcsolatos kérdésekben jelentkezzen, ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és nyújtson be alátámasztó bizonyítékokat.

(33)

Az eljárás újbóli megindítását követően a Bizottság 2023. február 15-én felkérte az eredeti vizsgálat során a mintába beválasztott rizshántolókat, hogy vizsgálják felül a kérdőívre adott válaszaikat, és nyújtsák be az érintett termék termelésére vonatkozó releváns adatokat, függetlenül attól, hogy a felhasznált indica rizs EU-ba importált vagy ott termesztett rizs volt-e (t23.000906). A Bizottság megjegyezte, hogy az újranyitás közvetlen következményeként a korábban benyújtott kérdőívet naprakésszé kellett tenni, figyelembe véve „az akár az EU-ba behozott, akár az ott termesztett indica rizsből előállított rizst”.

(34)

Ezenkívül a Bizottság megpróbálta elérni az indica rizst feldolgozó valamennyi ismert és ismeretlen rizshántolót. A Bizottság közvetlenül felvette a kapcsolatot az Egyesült Királyságban és Németországban található ismert (elsősorban importált hántolatlan/előmunkált rizs feldolgozásával foglalkozó) hántolókkal, Olaszország, Spanyolország és Portugália nemzeti hántolóinak szövetségeivel, valamint az Európai Rizshántolók Szövetségével, felkérve a szövetségeket, hogy tájékoztassák tagjaikat az új mintavételről, és ösztönözzék őket a részvételre. Emlékeztetni kell arra, hogy a potenciálisan érdekelt feleknek küldött, 2023. február 17-i kísérőlevélben (t23.000887) említettek szerint a Bizottság célja az volt, hogy orvosolja a Törvényszék által megállapított hibát (azt, hogy a vizsgálat hatályát az EU-ban termesztett vagy betakarított hántolatlan indica rizsből feldolgozással előállított hántolt vagy félig hántolt indica rizs hántolóira korlátozta), vagyis hogy bővítse az uniós termelők mintáját, és ne csupán lecserélje az eredeti vizsgálatban már kiválasztott, mintában szereplő vállalatokat más vállalatokra.

(35)

Tekintettel a Bizottság fent ismertetett valamennyi intézkedésére, a Bizottság elutasította a CRF azon állítását, miszerint nem tett kellő erőfeszítéseket az uniós rizshántolók elérése érdekében.

(36)

A CRF azt is állította, hogy a vállalatok – különösen a Bizottság által kért konkrét adatokat illetően – már nem rendelkeztek megbízható nyilvántartásokkal ahhoz, hogy pontosan válaszolhassanak a kérdőívre, és hogy ebből következően a mintába felvett meglévő uniós termelők aktualizált adatai aligha tekinthetők megbízhatónak.

(37)

A Bizottság az állítást megalapozatlannak ítélte, és elutasította. A kiegészítő adatok szolgáltatása vonatkozásában egyetlen uniós termelő sem hivatkozott arra, hogy a kérelem időpontja és a kérdőívben figyelembe vett időszak között eltelt idő miatt nehézségei támadtak. Továbbá, amint az a nem bizalmas iratokból kitűnik, a mintában szereplő rizshántolók a kérésnek megfelelően be tudták nyújtani a felülvizsgált kérdőívet, az importált előmunkált és hántolatlan rizsből előállított mennyiségekre vonatkozó adatokat is ideértve.

(38)

A CRF azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt együttműködő, mivel mindössze 17,5 %-a működött együtt a vizsgálat során, és a Bizottságnak le kellett volna vonnia a megfelelő következtetést, és meg kellett volna szüntetnie a vizsgálatot.

(39)

Erre az állításra válaszul a Bizottság kijelentette, hogy az adott gazdasági ágazat széttagoltságának összefüggésében úgy ítélte meg, hogy az érintett termék teljes uniós termelésének 17,5 %-át kitevő minta kellően reprezentatívnak tekinthető ahhoz, hogy lehetővé tegye az uniós gazdasági ágazat mikropénzügyi mutatóira vonatkozó következtetések levonását. Ezenkívül sem a GSP-rendelet, sem az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (13) nem tartalmaz rendelkezést a minta reprezentatív jellegének konkrét szintjét meghatározó eljárási szabályokról. Ezen túlmenően a mintában szereplő négy rizshántoló közül három nem uniós eredetű hántolatlan/előmunkált rizst dolgozott fel. A nem uniós eredetű rizs termelési volumene idővel nőtt, és elérte a teljes minta 40 %-át. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(40)

A CRF azt állította, hogy az a sorrend, amelyben a Bizottság a mintavétel során felvette a kapcsolatot az érdekelt felekkel, torzította a mintavételt azon vállalatok irányában, amelyek már az eredeti vizsgálat mintájában is szerepeltek, és így érvénytelenné tette az új mintavételi eljárást.

(41)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. Először is az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés minden érdekelt felet felkért arra, hogy ismertesse álláspontját, és szolgáltasson információkat a Bizottságnak. Másodszor a levelek kiküldésének sorrendje nem volt releváns az uniós termelők mintavételére vonatkozó döntés szempontjából. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a kiküldött levelek szabványos levelek voltak, amelyekben a felek felkérést kaptak arra, hogy működjenek együtt, és nyújtsanak be adatokat. Harmadszor az uniós termelők mintájára vonatkozó döntés meghozatalára 2023. március 8-án került sor, jóval azt követően, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot a potenciális uniós termelőkkel és szövetségeikkel, és felkérte őket az együttműködésre. A mintavételre vonatkozó döntés tehát azt követően született meg, hogy valamennyi potenciálisan érdekelt fél értesítést kapott az eljárás újbóli megindításáról, és lehetőséget kapott arra, hogy a vizsgálatra vonatkozóan kifejezze együttműködési szándékát.

(42)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a CRF-nek az indica rizs uniós hántolóinak mintájára vonatkozó állításait.

(43)

A GSP-rendelet 23. cikke értelmében súlyos nehézségek fennállását akkor kell megállapítani, ha az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi feltételeik romlását tapasztalják. Annak vizsgálata során, hogy fennáll-e ilyen romlás, a Bizottság figyelembe veszi többek között a GSP-rendelet 23. cikkében említett tényezőket, amennyiben ezekre vonatkozóan rendelkezésére állnak információk. A Bizottság ennek megfelelően megvizsgálta a releváns tényezőket annak meghatározása érdekében, hogy a rizshántolók szembesültek-e súlyos nehézségekkel.

(44)

A Bizottság az uniós felhasználást a tagállamoktól kapott adatok és az Eurostaton keresztül rendelkezésre álló importstatisztikák felhasználásával határozta meg. Tekintettel az uniós gazdasági ágazat nagy fokú széttagoltságára és a hántolt rizs fogyasztására vonatkozó összesített uniós szintű adatok hiányára, a Bizottság a „mérlegmódszert” (14) választotta. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság nemcsak a rizs, hanem az összes gabonaféle és az olajos magvak uniós felhasználásának becslésére is ezt a módszertant alkalmazza évek óta.

(45)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a szóban forgó terméknek a vizsgálati időszakra az Európai Unió (EU-28 (15)) tekintetében becsült uniós felhasználása hántoltrizs-egyenértékben kifejezve a következőképpen alakult:

1. táblázat

Felhasználás (tonna)

(46)

A szóban forgó termék uniós felhasználása némileg ingadozott a vizsgálati időszak alatt. A fogyasztás a 2015-ös gazdasági évben érte el csúcspontját, amikor 8 %-kal volt magasabb, mint az időszak elején. A felhasználás 4 %-kal csökkent a 2015-ös és a 2016-os gazdasági év között. Ezen ingadozás ellenére a felhasználás összességében 4 %-kal nőtt a vizsgálati időszak alatt.

(47)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett terméket olyan mennyiségben és/vagy áron importálják-e, amely súlyos nehézségeket okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós termelőinek, vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyeget. E tekintetben a Bizottság elemezte az érintett termék vizsgálati időszak alatti behozatalát (16). Az alábbi táblázat a behozatal alakulását mutatja.

2. táblázat

Behozatali volumen és uniós termelés (tonna)

(48)

A Kambodzsából származó behozatal volumene a vizsgálati időszak alatt mintegy 164 000 tonnáról körülbelül 254 000 tonnára nőtt. Az import jelentősen emelkedett a 2015-ös gazdasági évig, majd kismértékben csökkent, ami egybeesett a 2016-os gazdasági évi fogyasztás csökkenésével. A csökkenés ellenére a Kambodzsából származó behozatal továbbra is 55 %-kal magasabb volt, mint a 2012-es gazdasági évben.

(49)

A Mianmarból/Burmából származó behozatal volumene is jelentősen nőtt a vizsgálati időszak alatt, mintegy 2 000 tonnáról körülbelül 63 000 tonnára. Kambodzsához képest azonban alacsonyabb szinten maradt. A 2013-as és a 2014-es gazdasági évben jelentős ugrás következett be a mianmari/burmai importban, amit a 2015-ös gazdasági évben enyhe csökkenés követett; ezt követően a behozatal 2016-ban ismét megugrott, és az időszak elejéhez képest figyelemreméltó, harmincszoros növekedést mutatott.

(50)

A Kambodzsából származó behozatal részesedése a becsült uniós termelésen belül a 2012. gazdasági évi 15 %-ról a 2016-os gazdasági évben 12 százalékponttal 27 %-ra nőtt. A Mianmarból/Burmából származó behozatal részesedése a becsült uniós termelésen belül a 2012. gazdasági évi csaknem zéró összegről a 2016-os gazdasági évben 7 %-ra nőtt. A növekedés mindkét ország esetében úgy zajlott, hogy eközben a becsült uniós termelés számottevően – 15 %-kal – csökkent. A Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal piaci részesedése a 2012-es gazdasági évi 15 %-ról a 2016-os gazdasági évben 34 %-ra nőtt, míg a becslések szerint az uniós termelés jelentős mértékben visszaesett.

(51)

Az érintett termék behozatala a szóban forgó termék Unióba irányuló teljes behozatalához viszonyítva a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és részaránya (tonna)

(52)

A Kambodzsából származó érintett termék behozatalának aránya a vizsgálati időszakban 5 %-kal, 38 %-ról 40 %-ra nőtt, és a 2015-ös gazdasági évben 47 %-on tetőzött.

(53)

A Mianmarból/Burmából származó érintett termék behozatalának aránya a vizsgálati időszakban 0,5 %-ról 20-szorosára nőtt, így a 2016-os gazdasági évben elérte a 10 %-ot.

(54)

A kambodzsai és mianmari/burmai behozatalnak a teljes uniós felhasználás százalékában kifejezett piaci részesedése (lásd a (45) preambulumbekezdést) a következőképpen alakult:

4. táblázat

Piaci részesedés

(55)

Kambodzsa piaci részesedése 10,9 %-ról 16,2 %-ra nőtt, míg Mianmar/Burma piaci részesedése 0,1 %-ról 4 %-ra nőtt. Együttes piaci részesedésük a vizsgálati időszak alatt csaknem megkétszereződött, 11 %-ról 20,2 %-ra emelkedett, és a vizsgálati időszak vége felé folyamatosan magas maradt.

(56)

A Kambodzsából és Mianmarból/Burmából importált termék átlagára (CIF az EU határán) a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(57)

A Kambodzsából származó érintett termék importára 6 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt, míg a Mianmarból/Burmából származó behozatal ára 3 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A Mianmarból/Burmából származó behozatal árai következetesen alacsonyabbak maradtak, mint a kambodzsai import árai. Az importárak együttes súlyozott átlaga a vizsgálati időszakban 11 %-kal csökkent.

(58)

Az érintett termék importára a vizsgálati időszak alatt végig alacsonyabb volt, mint a hasonló és közvetlenül versenyző termék uniós értékesítési ára. A Kambodzsából származó behozatal ára és az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára közötti különbség a 2012-es gazdasági évi 17 %-ról a 2016-os gazdasági évben 30 %-ra nőtt, míg a mianmari/burmai importár és az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára közötti különbség a 2012-es gazdasági évi 41 %-ról a 2016-os gazdasági évben 49 %-ra nőtt. Mivel a fogyasztók általában nem tesznek különbséget a különböző országokból származó indica rizs között, a kambodzsai és a mianmari/burmai árak, illetve az uniós rizshántolók árai közötti árkülönbség (lásd a (98) preambulumbekezdést) eléggé jelentős ahhoz, hogy a kambodzsai és a mianmari/burmai behozatal nyomást gyakoroljon az uniós árakra.

(59)

Következésképpen a Kambodzsából származó behozatal mind abszolút értékben jelentősen nőtt (55 %-kal, lásd a (47) preambulumbekezdést), mind a piaci részesedést tekintve számottevően emelkedett (+ 5,3 százalékponttal, 10,9 %-ról 16,2 %-ra – lásd az (54) preambulumbekezdést) a vizsgálati időszak alatt. Jóllehet a behozatal volumene ((51) preambulumbekezdés) a 2016-os gazdasági évben csökkent a 2015-ös gazdasági évhez képest (298 717 tonnáról 253 867 tonnára), ez még mindig jelentősen meghaladta a vizsgálati időszak elején behozott mennyiséget (163 786 tonna). Ezenfelül az érintett termék importára a vizsgálati időszak alatt jelentősen, 588,4 EUR/tonnáról 552,2 EUR/tonnára csökkent (lásd az (56) preambulumbekezdésben szereplő 5. táblázatot). Ez az importár a figyelembe vett időszak egészében alacsonyabb volt, mint akár az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára, akár az uniós gazdasági ágazat előállítási költsége (lásd a (78) preambulumbekezdést). Így a magas mennyiségek és az árak tekintetében a Kambodzsából származó indica rizs behozatala nyomást gyakorolt az uniós rizshántolók gazdasági teljesítményére a vizsgálati időszak alatt.

(60)

A Mianmarból/Burmából származó behozatal exponenciálisan emelkedett mind abszolút értékben (3 027 %-kal, lásd a (47) preambulumbekezdést), mind a piaci részesedést tekintve (+ 3,9 százalékponttal, 0,1 %-ról 4,0 %-ra – lásd az (54) preambulumbekezdést) a vizsgálati időszak alatt. Bár a behozatal volumene ((51) preambulumbekezdés) a 2015-ös gazdasági évben kismértékben csökkent a 2014-es gazdasági évhez képest (52 689 tonnáról 35 958 tonnára), a 2016-os gazdasági évben újra nőtt, és elérte a 62 808 tonnát, ami 30-szorosa volt a vizsgálati időszak elején behozott mennyiségnek (2 075 tonna). Ezenfelül az érintett termék importára a vizsgálati időszak alatt 428,8 EUR/tonnáról 413,9 EUR/tonnára csökkent (lásd az (56) preambulumbekezdésben szereplő 5. táblázatot). A mianmari/burmai behozatal importára a figyelembe vett időszak egészében jóval alacsonyabb volt, mint akár az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára, akár az uniós gazdasági ágazat előállítási költsége (lásd a (78) preambulumbekezdést), és még a Kambodzsából származó import árát sem érte el. Annak ellenére, hogy a Mianmarból/Burmából származó indica rizs behozatalának volumene alacsonyabb volt, a meredek növekedést figyelembe véve ez a behozatal is nyomást gyakorolt az uniós rizshántolók gazdasági teljesítményére a vizsgálati időszak alatt.

(61)

Ugyanez az elemzés akkor is érvényes, ha a Mianmarból/Burmából és Kambodzsából származó behozatal hatásait együtt vizsgáljuk. A mennyiségek és az árak tekintetében a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó indica rizs behozatala nyomást gyakorolt az uniós rizshántolók gazdasági teljesítményére a vizsgálati időszak alatt.

(62)

Bizonyos tényezők – többek között a piaci részesedés, a termelés, a behozatal és az importárak – tekintetében a Bizottság makrostatisztikai adatokra támaszkodott, míg más tényezőket (például a mintába beválasztott rizshántolók termelését, a termelési kapacitást és a kapacitáskihasználást, az értékesítési árakat, az előállítási költségeket, a jövedelmezőséget, a foglalkoztatást és a készleteket) illetően a mintában szereplő uniós termelők kérdőíveken keresztül adott válaszait használta adatforrásként.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a vizsgálati időszakban:

6. táblázat

Uniós felhasználás és piaci részesedés

(64)

Annak ellenére, hogy az uniós felhasználás a 2012-es és a 2016-os gazdasági év között 4 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen, 71,4 %-ról 59,6 %-ra (17 %-kal) csökkent. Ezért az uniós gazdasági ágazat a 2015-ös gazdasági évig nem tudta teljes mértékben kihasználni az uniós felhasználás bővülését, és piaci részesedése a 2016-os gazdasági évben tovább csökkent.

(65)

A becsült uniós termelés a következőképpen alakult:

7. táblázat

Termelés (hántolt tonna-egyenértékben)

(66)

A vizsgálati időszak alatt a becsült uniós termelés jelentősen, relatív értelemben 15 %-kal, abszolút értékben pedig 167 501 tonnával, 1 111 772 tonnáról 944 271 tonnára csökkent.

(67)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a termelési adatok nem vették figyelembe sem a hántolatlan- vagy előmunkáltrizs-készleteket, sem a hántolatlan vagy előmunkált rizs egyéb felhasználását, ezért a CRF megkérdőjelezte a termelési adatok megbízhatóságát.

(68)

A Bizottság valóban nem vette figyelembe a készleteket, amikor megbecsülte az uniós termelés 7. táblázatban feltüntetett adatait. A termelési adatok megbecslésének azonban nem az volt a célja, hogy megállapítsa a termelés pontos mennyiségét, hanem az, hogy megállapítsa a trendet. A 7. táblázatban látható negatív tendenciát a termelésnek a mintába felvett uniós termelők által jelentett alakulása is megerősíti, amint azt a 8. táblázat mutatja. Becslésében a Bizottság azt feltételezte, hogy az adott gazdasági évben betakarított termés egészét ugyanabban az évben hántolták, és e hipotetikus számítás elvégzése során mind a nyersanyag kezdeti, mind a befejező készletét eltávolították az egyenletből. A Bizottság véleménye szerint a teljes uniós termelés becslésére alkalmazott módszer megfelelő, és a gazdasági évben fel nem dolgozott nyersanyag csekély készletmennyiségeinek hozzáadása vagy kivonása nem eredményezett volna olyan eredményt, amely más termelési tendenciát jelzett volna az időszak vonatkozásában.

(69)

Ami a más felhasználásra szánt hántolatlan rizsnek a becsült termelésből való esetleges levonását illeti, a Bizottságnak nem volt tudomása a hántolatlan vagy előmunkált rizs egyéb lehetséges felhasználásáról a vetőmagokon túl, amelyeket levont a számítás során. Ezenkívül a CRF nem támasztotta alá az egyéb lehetséges felhasználási módokra vonatkozó állítását, sem azt, hogy ezek hogyan érvénytelenítenék a Bizottság által figyelembe vett adatokat. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(70)

A mintában szereplő uniós termelőknek az érintett termék tekintetében rendelkezésre álló termelési kapacitása szintén csökkenő tendenciát mutatott. Ez a kapacitás a vizsgálati időszakban 10 %-kal csökkent.

8. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(71)

Az érintett termék vonatkozásában a kapacitáskihasználás 60,3 %-ról 54,3 %-ra csökkent.

(72)

A mintában szereplő uniós termelők készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek (tonna)

(73)

Bár a zárókészletek ingadoztak, a vizsgálati időszak alatt összességében 62 %-kal, 12 378 tonnáról 20 002 tonnára nőttek. Az uniós gazdasági ágazat a növekvő kereslet (lásd a (45) preambulumbekezdést) ellenére sem tudta csökkenteni a zárókészletek volumenét, mivel versengenie kellett a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal alacsony áraival. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek ugyancsak emelkedtek: a vizsgálati időszakban 80 %-kal nőttek.

(74)

A mintában szereplő uniós termelők értékesítési volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Értékesítési volumen (tonna)

(75)

Az uniós termelők független vevői részére történő uniós értékesítési volumen 13 %-kal csökkent. Az egész gazdasági ágazat teljes uniós értékesítése kissé eltérő tendenciát követ, de ugyanazt a végeredményt mutatja (13 %-os csökkenés).

(76)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogyan számította ki az uniós termelők teljes értékesítési volumenét, és nem hozta nyilvánosságra a forrásadatokat.

(77)

Erre az állításra válaszul a Bizottság 2024. január 11-én e-mailben megerősítette a CRF felé, hogy a makrogazdasági mutatók meghatározásához alapul szolgáló összes adatot minden érdekelt fél rendelkezésére bocsátotta 2023. október 30-án a nyilvános aktában (t23.005068), illetve 2023. december 20-án, a második változatban (t23.006965), melynek kidolgozására néhány észrevétel nyomán került sor. A fent említett két aktában szereplő adatok alapján a Bizottság úgy számította ki az uniós értékesítést, hogy a teljes uniós felhasználásból levonta a harmadik országokból érkező behozatal volumenét.

(78)

A mintában szereplő rizshántolók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga, valamint e rizshántolók előállítási költsége és jövedelmezősége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Értékesítési ár, előállítási költség és jövedelmezőség

(79)

A mintában szereplő rizshántolók termelési költsége jelentősen, a 2015-ös gazdasági évben 6 %-kal, a 2016-osban pedig 13 %-kal nőtt a vizsgálati időszak alatt.

(80)

A mintában szereplő rizshántolók egységárai 11 %-kal emelkedtek a vizsgálati időszak alatt. Ezzel párhuzamosan az előállítási költségek 13 %-kal nőttek ugyanebben az időszakban. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta az előállítási költségeinek növekedésével összhangban emelni árait, így a vizsgálati időszak végére veszteségessé vált.

(81)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége ingadozott a vizsgálati időszak alatt: a 2012-es gazdasági évben a bevételek épphogy fedezték a költségeket, a jövedelmezőség ezt követően növekedett és a 2014-es gazdasági évben 5,6 %-os csúcsot ért el, majd csökkenő tendenciát mutatott, és a 2016-os gazdasági évben – 1,2 % volt (lásd a (79) preambulumbekezdést). Ez a tendencia azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni árait abban a mértékben, amely fedezte volna a fenti táblázatban bemutatott költségnövekedést.

(82)

A foglalkoztatás a vizsgálati időszak alatt a következőképpen alakult:

12. táblázat

Foglalkoztatás

(83)

Az alkalmazottak összlétszáma 30 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt.

(84)

A Bizottságnak nem áll rendelkezésére bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vizsgálati időszakban uniós termelők csődöt jelentettek volna.

(85)

A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat helyzete mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból romlott.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni a felhasználás összességében 4 %-os növekedéséből, és elveszítette piaci részesedésének 17 %-át. Ugyanakkor a kambodzsai import piaci részesedése 5,3 %-kal, a mianmari/burmai behozatalé pedig 3,9 %-kal nőtt. Abszolút értékben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2012-es gazdasági évi 71,4 %-ról a 2016-os gazdasági évre 59,6 %-ra csökkent. A termelés, az értékesítési volumen, a kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás egyaránt csökkent. A készletek is növekedtek, a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó indica rizs behozatali ára ugyanis még az uniós rizshántolók előállítási költségeinél is alacsonyabb volt.

(87)

Az uniós termelés 15 %-kal csökkent. A gazdasági nehézségek tehát főként az értékesítési volumen csökkenésében nyilvánultak meg, valamint a kambodzsai és mianmari/burmai behozatal által gyakorolt árnyomás formájában jelentkeztek. Az uniós gazdasági ágazat termelési költségei nagyobb ütemben nőttek, mint az értékesítési árai. A 2016-os gazdasági évben az uniós rizshántoló üzemek veszteségeket szenvedtek el a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó alacsony árú, jelentős volumenű behozatal miatt. Az uniós rizshántolóknak a termelési költség alatt kellett értékesíteniük, hogy versenyezzenek a piacon.

(88)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete a GSP-rendelet 23. cikke értelmében romlott.

(89)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CRF észrevételeket nyújtott be, amelyekben aggodalmát fejezte ki bizonyos tényezők megbízhatóságával kapcsolatban és különösen a piaci részesedés, a teljes uniós értékesítés, az értékesítési árak és a jövedelmezőség tekintetében, mivel az újraindított vizsgálat céljából gyűjtött új adatok eltértek a vitatott rendeletben szereplő gazdasági tényezőktől, vagy azoktól eltérő tendenciát mutattak.

(90)

A Bizottság ezeket az összehasonlításokat irrelevánsnak ítélte, ezért elutasította az említett észrevételeket, mivel – a (8) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a Törvényszék megsemmisítette a vitatott rendeletet. Továbbá, mivel az érintett termék és így az uniós gazdasági ágazat meghatározása a két vizsgálat során eltérő volt, a különböző gazdasági tényezők megállapításához használt adatok is eltérőek, és ennélfogva összehasonlíthatatlanná váltak. Ettől függetlenül továbbá az újraindított vizsgálat megfelelő jogi tesztje nem annak megállapítása, hogy az indica rizs uniós hántolói milyen gazdasági helyzetben vannak az eredeti rendelet szerinti uniós rizshántolók gazdasági helyzetéhez képest, hanem annak megállapítása, hogy elszenvedtek-e gazdasági nehézségeket a (26) preambulumbekezdésben meghatározott uniós termelők.

(91)

Miután a Bizottság megállapította, hogy az uniós rizshántolók gazdasági és pénzügyi helyzete a GSP-rendelet 23. cikke értelmében romlott, a Bizottság megvizsgálta, hogy van-e ok-okozati összefüggés egyrészről az érintett termék behozatala, másrészről az uniós rizshántolók súlyos nehézségei között. A Bizottság azt is elemezte, hogy a súlyos nehézségek nem tulajdoníthatók-e egyéb, a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozataltól eltérő tényezőknek.

(92)

Az alábbi táblázat és grafikonok egyértelműen azt mutatják, hogy időbeli egybeesés van a Kambodzsából származó behozatal alakulása és az uniós gazdasági ágazat helyzete között, amit a piaci részesedések jelentős csökkenése is alátámaszt, amely súlyos nehézségeket okozott az uniós rizshántolóknak.

13a. táblázat

Piaci részesedés

1a. ábra

A piaci részesedés alakulása (százalékban)

2a. ábra

A piaci részesedés alakulása (tonnában)

(93)

A Kambodzsából érkező behozatal volumene több mint 90 000 tonnával nőtt a vizsgálati időszak alatt. A Kambodzsából érkező behozatal növekedése jelentősen meghaladta a felhasználás uniós piacon mért növekedését (amely 62 000 tonnára korlátozódott, ami +4 %-os növekedésnek felel meg), és megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a felhasználás növekedésével összhangban növelje értékesítési volumenét.

(94)

Az alábbi táblázat és grafikonok a Mianmarból/Burmából származó behozatal alakulása és az uniós gazdasági ágazat helyzete között is egyértelmű időbeli egybeesést mutatnak, amit újfent alátámaszt a piaci részesedések jelentős csökkenése, amely súlyos nehézségeket okozott az uniós rizshántolóknak.

13b. táblázat

Piaci részesedés

1b. ábra

A piaci részesedés alakulása (százalékban)

2b. ábra

A piaci részesedés alakulása (tonnában)

(95)

A Mianmarból/Burmából érkező behozatal volumene mintegy 60 000 tonnával nőtt a vizsgálati időszak alatt. A Mianmarból/Burmából érkező behozatal növekedése csaknem megegyezett a felhasználás uniós piacon mért növekedésével (amely 62 000 tonnára korlátozódott, ami +4 %-os növekedésnek felel meg), és megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy a felhasználás növekedésével összhangban növelje értékesítési volumenét.

(96)

Kambodzsa piaci részesedésének 5,3 százalékpontos növekedése és Mianmar/Burma piaci részesedésének 3,9 százalékpontos növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 11,8 százalékpontos csökkenésével (a 2012. gazdasági évi 71,4 %-ról a 2016. gazdasági évi 59,6 %-ra). Az alacsony árú behozatal piaci részesedésének növekedése ezért az uniós gazdasági ágazat kárára következett be.

(97)

A (45) és a (92)–(96) preambulumbekezdésekben kifejtetteknek megfelelően a felhasználásnak a vizsgálati időszak vége felé tapasztalt növekedése egybeesett az érintett termék Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatalának még nagyobb és jelentős növekedésével. Az alacsony áru behozatal tekintetében tapasztalható, a felhasználás növekedésén alapuló ezen ugrásszerű növekedés telítette az uniós piacot, és csökkentette az uniós rizshántolók piaci részesedését, amelyek nem tudtak versenyezni az előállítási költségeiknél is alacsonyabb importárakkal.

(98)

A behozatal ténylegesen az alacsony árak következtében növekedett meg. Az érintett termék importára a vizsgálati időszak alatt folyamatosan alacsonyabb volt, mint a hasonló és közvetlenül versenyző termék átlagos uniós értékesítési ára. Ezenfelül az átlagos importár az uniós rizshántolók átlagos előállítási költségénél is számottevően alacsonyabb volt a vizsgálati időszak alatt. Az alábbi táblázat a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal ára és az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára és előállítási költsége közötti részletes árkülönbséget mutatja be:

14. táblázat

Árak és költségek összehasonlítása

(99)

A Kambodzsából származó behozatal ára és az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára közötti különbség a 2012-es gazdasági évi 17 %-ról a 2016-os gazdasági évben 30 %-ra nőtt, míg a mianmari/burmai importár és az uniós gazdasági ágazat értékesítési ára közötti különbség a 2012-es gazdasági évi 41 %-ról a 2016-os gazdasági évben 49 %-ra nőtt. Ez az érintett országokból származó alacsony árú behozatal jelentősen lenyomta az árakat. Ennek eredményeként az uniós rizshántolók nem tudták kellő mértében emelni értékesítési árukat ahhoz, hogy fedezzék a 2016-os gazdasági évben felmerült termelési költségeiket, ami fokozott nyomást gyakorolt pénzügyi teljesítményükre, és így a vizsgálati időszak végére veszteségessé váltak.

(100)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy okozati összefüggés áll fenn az érintett országokból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek között.

(101)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a súlyos nehézségeket a Bizottság a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó rizsbehozatal volumenének és árhatásának összevont értékelése alapján határozta meg.

(102)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érdekelt felek végső tájékoztatása során külön-külön és összesítve is megfelelően megvizsgálta a kambodzsai és mianmari/burmai rizsbehozatalok mennyiségét és árhatásait. Az egyértelműség érdekében azonban a Bizottság felülvizsgálta a súlyos nehézségek meglétével kapcsolatos értékelését annak érdekében, hogy egyértelműen különválassza és megkülönböztesse a kambodzsai behozatal hatásait a mianmari/burmai behozatal hatásaitól. E célból a Bizottság 2024. január 29-én újabb – részleges – tájékoztatást küldött a CRF-nek (a továbbiakban: kiegészítő részleges tájékoztatás), amely az uniós gazdasági ágazatban jelentkező súlyos nehézségek értékelésének eredményére korlátozódott (a rendelet 3. szakasza), továbbá lehetővé tette a CRF számára, hogy észrevételeket tegyen.

(103)

A kiegészítő részleges tájékoztatást követően a CRF azon a véleményen volt, hogy először is a Bizottság nem készített külön értékelést a Kambodzsából importált indica rizs mennyiségéről és az uniós piacra gyakorolt árhatásairól, másodszor pedig a Bizottságnak nem csupán az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozóan elvégzett újraértékelés eredményét kellett volna nyilvánosságra hoznia, hanem a teljes második általános tájékoztatót.

(104)

Az összevont értékelésre vonatkozóan a Bizottság elutasította a CRF állítását, először is azért, mert a Bizottság a Mianmarra/Burmára vonatkozótól független, külön elemzést végzett a kambodzsai importvolumenek és -árak uniós piacra gyakorolt hatásáról; másodszor pedig azért, mert a CRF nem támasztotta alá, hogy a Bizottság miért és milyen értelemben nem végzett megfelelő egyedi elemzést, miközben valamennyi egyedi mutató rendelkezésre állt.

(105)

Ami a CRF állításának második részét illeti, amely egy új, teljes második általános tájékoztatóra vonatkozik, a CRF által a kambodzsai és a mianmari/burmai behozatal külön elemzésének hiányára vonatkozóan tett észrevételre válaszul a Bizottság az egyértelműség kedvéért helyénvalónak tartotta, hogy csak a CRF összevont értékelésre vonatkozó állítása által érintett rész tekintetében második általános tájékoztatást adjon ki az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi feltételeinek romlásával kapcsolatban Kambodzsa és Mianmar/Burma esetében külön elvégzett vizsgálat kihangsúlyozása céljából.

(106)

A Bizottság mindenekelőtt arra a következtetésre jutott, hogy Mianmarhoz/Burmához képest a kambodzsai behozatal mennyisége jelentősebb volt és magasabb piaci részesedést ért el, továbbá alacsonyabb áron forgott, mint az uniós termelők által értékesített hántolt indica rizs. Emellett, bár a mianmari/burmai behozatal mennyisége alatta maradt a kambodzsainak, az ára még a kambodzsainál is alacsonyabb volt. Így egyértelmű, hogy akár külön-külön, akár együttesen értékeljük a két behozatali forrást, mindkettő súlyos nehézségeket okozott az uniós termelők számára.

(107)

A CRF azt állította, hogy a Bizottságnak az érdekelt felek végső tájékoztatásában áralákínálási elemzést kellett volna benyújtania. A CRF ezért felkérte a Bizottságot, hogy adjon ki újabb végső tájékoztatást, amely tartalmazza a hiányzó alákínálási elemzést.

(108)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a GSP-rendelet 22. cikkének (1) bekezdése nem ír elő alákínálási elemzést, és csak az olyan „mennyiségben és/vagy áron” történő importra utal, amely súlyos nehézségeket okoz a hasonló és közvetlenül versenyző termékek uniós termelőinek.

(109)

Ezenkívül a Törvényszék az ítélet 113. pontjában kifejezetten elismerte, hogy a GSP-rendelet nem ír elő kifejezett kötelezettséget sem az áralákínálás elemzésére, sem a behozatal hatásának meghatározására vonatkozó számítási módszer elemzésére vonatkozóan. A Törvényszék az ítélet 115. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy több elemzési módszer létezik annak vizsgálatára, hogy teljesülnek-e a GSP-rendelet 22. és 23. cikkében meghatározott feltételek, és a Bizottság bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a különböző számítási módszerek közül melyik választja az említett feltételek teljesülésének vizsgálatára.

(110)

A fentieknek megfelelően a Bizottság ebben az újraindított vizsgálatban úgy döntött, hogy nem végez áralákínálás-elemzést, hanem összehasonlítja az érintett termék és a hasonló és közvetlenül versenyző termékek árainak alakulását, valamint az uniós termelők termelési költségeit. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 14. táblázatban szereplő ár- és költség-összehasonlítás elemzése megfelelő módszer az uniós termelők súlyos nehézségeinek értékelésére. Ezért a Bizottság elutasította az alákínálási elemzés elvégzésére vonatkozó állítást.

(111)

A Bizottság azt is értékelte, hogy más tényezők is hozzájárulhattak-e az uniós rizshántolók által elszenvedett súlyos nehézségekhez. A Bizottság különösen azt vizsgálta, hogy a harmadik országokból származó behozatal milyen hatást gyakorolt az uniós rizshántolók gazdasági és pénzügyi helyzetének romlására.

(112)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

15. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(113)

Az érintett országok kivételével az összes harmadik országból származó behozatal (amely az érintett termék Unióba irányuló teljes behozatalának 50 %-át teszi ki) abszolút értékben 19 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, ugyanezen országok piaci részesedése pedig 2,6 %-kal emelkedett (százalékos értékek a hántolt egyenértékben kifejezett adatok alapján).

(114)

Még ha az egyéb harmadik országokból érkező behozatal részben magyarázhatja is az uniós piaci részesedés csökkenését, az ezen egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedésének 2,6 százalékpontos növekedése (17,6 %-ról 20,2 %-ra) még összevontan is alacsonyabb, mint Kambodzsa piaci részesedésének 5,3 százalékpontos növekedése (10,9 %-ról 16,2 %-ra) vagy Mianmar/Burma piaci részesedésének 3,9 százalékpontos növekedése (0,1 %-ról 4,0 %-ra) (lásd a fenti 4. táblázatot).

3. ábra

Az árak és a költségek összehasonlítása

(115)

A harmadik országokból származó behozatal részletes elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy a főbb exportáló országok, pl. Thaiföld, India és Pakisztán (ahonnan a vizsgálat utolsó évében a teljes uniós indicarizs-behozatal 41 %-a származott) olyan átlagárakat alkalmaztak az érintett termék tekintetében, amelyek lényegesen meghaladták a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal árait és az uniós értékesítési árakat is. Az ezekből a jelentős exportáló országokból származó behozatal ezért nem okoz súlyos nehézségeket az uniós termelők számára.

(116)

Az összes harmadik országból származó behozatal, valamint a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal közötti árkülönbség azt a következtetést is megerősíti, hogy a jelentős importvolumen alacsonyabb árai lehetővé tették Mianmar/Burma és Kambodzsa számára, hogy a vizsgálati időszak alatt gyorsan növeljék uniós exportjukat, ami gazdasági és pénzügyi szempontból súlyos nehézségeket okozott az uniós rizshántolóknak. A Bizottság megállapítja, hogy Kambodzsa, Mianmar/Burma, Thaiföld, India és Pakisztán a teljes behozatal 89–92 %-át fedte le a vizsgálati időszakban. Az (51) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a Kambodzsából származó behozatal a teljes behozatal mintegy 42 %-át tette ki a vizsgálati időszak alatt. Mianmar/Burma részesedése 6,5 % volt.

(117)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy még ha az összes harmadik országból származó behozatal korlátozott mértékben hozzá is járulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett gazdasági romláshoz, ez nem gyengítette a Kambodzsából vagy Mianmarból/Burmából származó behozatallal megállapított ok-okozati összefüggést.

(118)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a japonica rizsnek az indica rizs uniós rizshántolóira gyakorolt hatására vonatkozó elemzés teljes hiánya az okozati összefüggésre vonatkozó elemzés egészét érvénytelenné teszi. A CRF továbbá azt állította, hogy a rizshántolók ugyanazt a gépet használják az indica és a japonica rizs hántolásához, és bizonyított tény, hogy a rizshántolók könnyen képesek váltani a két rizstípus között, ezért a Bizottságnak kiegészítő elemzést kell készítenie a japonica rizs piacáról, amelyben értékeli a termelési volument, a kapacitáskihasználást, a jövedelmezőséget és a foglalkoztatást.

(119)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CRF nem támasztotta alá azon állítását, hogy a Bizottságnak az okozati összefüggésre vonatkozó elemzését ki kellett volna egészítenie a japonica rizs piacának értékelésével. A puszta állításon túl a CRF nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hántolt japonica rizs piacának alakulása jelentőséggel bírna a hántolt indica rizs uniós termelőinek gazdasági helyzete szempontjából. Ezenkívül, még ha feltételezzük is, hogy a rizshántolók könnyen válthatnak az indica és a japonica rizs között, a Bizottság által megvizsgált adatok azt mutatták, hogy nem történt kiigazítás, mivel az uniós gazdasági ágazat komoly nehézségekkel küzdött az indica rizs behozatala miatt. Más szóval, még ha feltételezzük is, hogy a japonica rizs termelése nőtt a 2015-ös és a 2016-os gazdasági évben a 2012–2014 közötti gazdasági években tapasztalt csökkenést követően, ez a fejlemény nem gyengítette az indica behozatala és a súlyos nehézségek között megállapított okozati összefüggést. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(120)

A CRF azt állította, hogy nem volt időbeli egybeesés a behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségi helyzetének a 2015/2016 és 2016/2017 közötti romlása között.

(121)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CRF a vizsgálati időszakból egyetlen évet választott ki, és azt elszigetelten, kontextuson kívül mutatta be. A súlyos nehézségek felmérése során azonban az 1083/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően több egymást követő év tendenciáit kell vizsgálni. A súlyos nehézségekről és azok okairól csak a tendenciák és az ilyen hosszabb időszak alatt kirajzolódó összefüggések adhatnak megbízható képet. A teljes vizsgálati időszak tendenciáinak figyelembevétele lehetővé teszi, hogy a vizsgáló hatóságot ne vezessék félre az olyan kiugró értékek, mint az, amelyre a CRF az érvelését alapozta.

(122)

A Bizottság továbbá kimutatta, hogy a teljes vizsgálati időszak tendenciáit vizsgálva egyértelmű, hogy a Kambodzsából érkező behozatal a 2014-es gazdasági év óta több mint 50 %-kal nőtt (lásd a rendelet 2. táblázatát), piaci részesedése pedig közel 5 százalékponttal bővült. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó valamennyi fő mutató jelentős visszaesést mutatott (lásd a termelésről szóló (66) preambulumbekezdést, a kapacitáskihasználásról szóló (71) preambulumbekezdést, a foglalkoztatásról szóló (82) preambulumbekezdést és az értékesítésről szóló (75) preambulumbekezdést). A Bizottság ezért egyértelműen megállapította a Kambodzsából származó behozatal növekedése és a piaci részesedés növekedése, valamint az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása közötti időbeli egybeesést. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást.

(123)

A Bizottság ok-okozati összefüggést állapított meg az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek, valamint egyfelől a Kambodzsából és másfelől – ettől függetlenül – a Mianmarból/Burmából származó behozatal között. A Bizottság más olyan tényezőket is értékelt, különös tekintettel az egyéb harmadik országokból származó behozatalra, amelyek hozzájárulhattak az említett nehézségekhez. E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a harmadik országokból származó behozatal nem gyengítette az ok-okozati összefüggést, így továbbra is valós ok-okozati összefüggés áll fenn a Kambodzsából és a Mianmarból/Burmából érkező behozatal és az uniós rizshántolók súlyos nehézségei között. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a fent említett tényezőnek az uniós rizshántolók helyzetére gyakorolt hatása nem gyengítette az egyfelől az – elsősorban kambodzsai – importvolumen és a kambodzsai és mianmari/burmai árak, másfelől az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos nehézségek közötti összefüggést.

(124)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CRF azt állította, hogy a Bizottság nem közölt minden olyan lényeges tényt és megfontolást, amelyek közlésére a Törvényszék kötelezte, megsértve ezzel a CRF védelemhez való jogát.

(125)

A Bizottság az állítást megalapozatlannak ítélte és elutasította. Valójában a Bizottság minden olyan lényeges tényt és szempontot nyilvánosságra hozott, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indica rizst Kambodzsából és Mianmarból/Burmából olyan mennyiségben és áron importálták, amely súlyos nehézségeket okozott az uniós gazdasági ágazatnak, ezért védintézkedések indokoltak. A Bizottság az aktához fűzött, 2023. október 30-i feljegyzéssel a felhasználás és a kármutatók kiszámításához használt valamennyi adatot és módszertant közzétette. Ezenkívül a CRF-nek a feljegyzéssel kapcsolatos első észrevételeit követően a Bizottság felülvizsgálta a feljegyzést, és a felülvizsgált formában az érdekelt felek végső tájékoztatásakor ismét hozzáférhetővé tette azt. Emellett a Bizottság a CRF kérésének megfelelően 2024. január 3-ról 2024. január 8-ig meghosszabbította az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására vonatkozó határidőt, ezáltal a jogilag előírt tizennégy naptári napon túl további öt napot biztosított a CRF számára az észrevételek megtételére. Ami az alákínálási számításokat illeti, a (107)–(109) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy döntött, hogy nem végez alákínálási számítást, ezért e tekintetben nem volt szükség nyilvánosságra hozatalra. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a felek védelemhez való joga nem szenvedett sérelmet, és a CRF ezzel ellentétes állítását a Bizottság elutasítja.

(126)

A CRF azt is állította, hogy a Törvényszék előtt több olyan más jogalapot is felhozott, amelyekkel a Törvényszék nem foglalkozott, és amelyeket következésképpen nem is utasított el, ami további jogszerűtlenségekre utal a Bizottság eredeti elemzését illetően. A CRF szerint ezek a Törvényszék által nem kezelt jogalapok továbbra is érvénytelenné teszik a Bizottság jelenlegi elemzését.

(127)

A Bizottság ezt az állítást megalapozatlansága okán elutasította, különösen mivel a CRF nem fejtette ki és nem támasztotta alá, hogy a Törvényszék előtt tett állításai mennyiben relevánsak a szóban forgó vizsgálat szempontjából.

(128)

Emellett, mivel egyes, a CRF által az érdekelt felek végső tájékoztatását követően benyújtott észrevételek a Bizottság összevont értékelésének felülvizsgálatát eredményezték, a Bizottság 2024. január 28-án újabb – részleges – tájékoztatást küldött a CRF-nek, és azt valamennyi érdekelt fél rendelkezésére bocsátotta. A (102)–(105) preambulumbekezdésben tárgyalt kiegészítő részleges tájékoztatással kapcsolatban csak a CRF nyújtott be további észrevételeket.

(129)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó indica rizs behozatali mennyiségei és árai súlyos nehézségeket okoztak az uniós gazdasági ágazatnak, ebből adódóan pedig indokolt védintézkedéseket hozni.

(130)

Ezért a GSP-rendelet 22. cikke szerint a Közös Vámtarifa 175 EUR/tonna vámtételét meg kell erősíteni, és vissza kell állítani a 2019. január 18. és 2020. január 18. közötti időszakra, majd fokozatosan csökkenteni kell a 2. évben (150 EUR/tonna értékre) és a 3. évben (125 EUR/tonna értékre).

(131)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen vizsgálat elemzése és következtetései teljes mértékben orvosolják a Törvényszék által feltárt hibákat, és úgy véli, hogy a szabályoknak a Törvényszék által pontosított módon történő alkalmazása indokolttá teszi az intézkedések újbóli bevezetését.

(132)

A Bizottság megerősíti, hogy a vitatott rendeletben foglaltaknak megfelelően a védintézkedéseket ezen időszak alatt fokozatosan liberalizálni kell. A GSP-rendelet elsődleges célkitűzése ugyanis az, hogy támogassa a fejlődő országoknak a szegénység csökkentését, valamint a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erőfeszítéseit azáltal, hogy a nemzetközi kereskedelem útján segíti őket, különösen a munkahelyteremtésben, az iparosításban és a pótlólagos jövedelmek generálásában. A GSP-rendeletben meghatározott „fegyver kivételével mindent (EBA)” különleges előírás segíti a világ legszegényebb és leggyengébb országait abban, hogy kamatoztassák a kereskedelmi lehetőségeket. Ezek az országok nagyrészt hasonló gazdasági profillal rendelkeznek. Mivel az alacsony, nem diverzifikált exportbázis kiszolgáltatottá teszi őket, a GSP-rendelet bizonyos fokú védelmet biztosít számukra, például mentességben részesülnek a termékátsorolás és az automatikus védintézkedések alkalmazása alól.

(133)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a vámtételt a hároméves időszak alatt az alább vázolt módon indokolt fokozatosan csökkenteni az EBA-kedvezményezettek számára.

(134)

A fokozatos csökkentés elégséges mértékben ellensúlyozza az uniós rizshántolók gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett romlást is.

(135)

Ennek megfelelően a Bizottság helyénvalónak tartja az alábbi vámtétel hároméves időszakra történő újbóli bevezetését.

(136)

mivel a Bizottság megerősítette, hogy a vámoknak érvényben kell maradniuk a 2019. január 18. és 2022. január 18. közötti időszakban Kambodzsából és Mianmarból/Burmából származó behozatal tekintetében, a vámhatóságoknak minden visszafizetési kérelmet el kell utasítaniuk,

(137)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 978/2012/EU rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében említett általános preferenciális rendszerbizottság véleményével,