<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-503/19</NO.CASE><NO.CASE>C-592/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0503</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:629">EU:C:2020:629</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>10</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>10</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20200903">2020. 09. 03‑i</DATE> ítélet – C‑503/19. és C‑592/19. sz. egyesített ügyek</HT></P><P><HT TYPE="SC">Subdelegación del Gobierno en Barcelona (Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (negyedik tanács)</P><P><DATE ISO="20200903">2020. szeptember 3.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállása</KEYWORD><KEYWORD>2003/109/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A 6. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Figyelembe veendő tényezők</KEYWORD><KEYWORD>Nemzeti szabályozás</KEYWORD><KEYWORD>E tényezők figyelembevételének hiánya</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> jogállás megszerzésének az érintett büntetett előélete miatti megtagadása</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑503/19. és C‑592/19. sz. egyesített ügyekben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott két előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo no 17 de Barcelona (barcelonai 17. sz. közigazgatási bíróság, Spanyolország) (C‑503/19) és a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo no 5 de Barcelona (barcelonai 5. sz. közigazgatási bíróság, Spanyolország) (C‑592/19) a Bírósághoz <DATE ISO="20190702">2019. július 2‑án</DATE>, illetve <DATE ISO="20190802">2019. augusztus 2‑án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20190607">2019. június 7‑i</DATE> és <DATE ISO="20190715">2019. július 15‑i</DATE> határozataival terjesztett elő az</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">UQ</HT> (C‑503/19),</P><P><HT TYPE="BOLD">SI</HT> (C‑592/19)</P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Subdelegación del Gobierno en Barcelona</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásokban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),</P><P>tagjai: M. Vilaras tanácselnök (előadó), S. Rodin, D. Šváby, K. Jürimäe és N. Piçarra bírák,</P><P>főtanácsnok: J. Richard de la Tour,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a spanyol kormány képviseletében L. Aguilera Ruiz, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében S. Pardo Quintillán és C. Cattabriga, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, <DATE ISO="20031125">2003. november 25‑i</DATE> 2003/109/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="016" PAGE.FIRST="44" DATE.PUB="2004">HL 2004. L 16., 44. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 272. o.) 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>Ezeket a kérelmeket az UQ (C‑503/19. sz. ügy) és a SI (C‑592/19. sz. ügy), valamint a Subdelegación del Gobierno en Barcelona (a kormányhivatal barcelonai kirendeltsége, Spanyolország) között, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> jogállás megadása iránt az érintettek által benyújtott kérelmek elutasítása tárgyában folyamatban lévő két jogvita keretében terjesztették elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2003/109 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/> jogállás valamely tagállamban<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> címet viselő II. fejezetében szerepel ezen irányelv 4–13. cikke. Az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A tagállamok harmadik országok olyan állampolgárainak adják meg a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="00AB" ID="QE0006"/> jogállást, akik közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át a tagállam területén tartózkodtak.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 5. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="005.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok megkövetelik a harmadik országok állampolgáraitól annak bizonyítását, hogy maguk és eltartott családtagjaik számára rendelkeznek a következőkkel:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>stabil és rendszeres jövedelemforrások, amelyek elegendők önmaguk és családtagjaik eltartására anélkül, hogy az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerére szorulnának. A tagállamok e forrásokat jellegük és rendszerességük szerint értékelik, valamint figyelembe vehetik a minimálbéreknek és ‑nyugdíjaknak a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="00AB" ID="QE0008"/> jogállás kérelmezése előtti szintjét is;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az érintett tagállam saját állampolgárainak egészségbiztosításához hasonló teljes körű egészségbiztosítás.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok megkövetelhetik a harmadik országok állampolgáraitól, hogy a nemzeti jognak megfelelően feleljenek meg a társadalomba való beilleszkedésre vonatkozó követelményeknek [helyesen: feltételeknek].<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>A 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>A tagállamok közrendi vagy a közbiztonsági okokra hivatkozva megtagadhatják a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="00AB" ID="QE0010"/> jogállás megadását.</ALINEA><?PAGE NO="3"?><ALINEA>Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor a tagállam figyelembe veszi a közrendet vagy közbiztonságot sértő cselekmény súlyosságát vagy típusát, továbbá az érintett személy jelentette veszélyt, megfelelőképpen tekintetbe véve egyúttal a tartózkodás időtartamát és a tartózkodási hely szerinti országgal való kapcsolatok meglétét.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ezen irányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében, amennyiben a 4. és 5. cikkben előírt feltételek teljesülnek, és a személy az említett irányelv 6. cikke értelmében nem jelent veszélyt, úgy az érintett tagállam megadja a szóban forgó harmadik ország állampolgárának a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 12. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="012.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok kizárólag abban az esetben dönthetnek úgy, hogy kiutasítanak egy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt, ha az illető tényleges és kellően súlyos veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra.</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="012.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Mielőtt a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kiutasításáról szóló döntést meghoznák, a tagállamoknak a következő tényezőket kell figyelembe venniük:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a tagállam területén való tartózkodás időtartama;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az érintett személy kora;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>következmények az érintett személy és családtagjai számára;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a tartózkodási helye szerinti országhoz való kötődése vagy a származási országhoz fűződő kapcsolatok hiánya.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A 2003/109 irányelv III. fejezete a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Tartózkodás más tagállamokban<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> címet viseli. Ezen irányelv e fejezetben található 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy megszerzi a jogot arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> jogállást számára megadó tagállamtól eltérő másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamot tartózkodjon, feltéve hogy az említett fejezetben megállapított feltételek teljesülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Az említett irányelv ugyanezen fejezetbe tartozó 17. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>A tagállamok elutasíthatják a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek vagy családtagjainak tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az érintett személy veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra.</ALINEA><ALINEA>Az erre vonatkozó döntés meghozatalakor a tagállam figyelembe veszi a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy vagy annak családtagja(i) által a közrend vagy a közbiztonság ellen elkövetett cselekmény súlyosságát vagy típusát vagy az érintett személy jelentette veszélyt.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A spanyol jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 4/2000. sz. sarkalatos törvény</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20000111">2000. január 11‑i</DATE> ley Orgánica 4/2000 sobre derechos y libertades de los extranjeros en España y su integración social (a Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól és szabadságairól, valamint társadalmi beilleszkedésükről szóló 4/2000. sz. sarkalatos törvény; a BOE <DATE ISO="20000112">2000. január 12‑i</DATE> 10. száma, 1139. o.; a továbbiakban: 4/2000. sz. sarkalatos törvény) alapügyek tényállására alkalmazandó változata tartalmaz egy, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Ideiglenes tartózkodás<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> címet viselő 31. cikket. E törvény 31. cikke (7) bekezdésének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Az ideiglenes tartózkodási engedély meghosszabbítása érdekében adott esetben meg kell vizsgálni</P><P>a) a büntetett előéletet, figyelembe véve a méltányossági intézkedések fennállását, valamint a büntetés feltételes elengedése, illetve a szabadságvesztés‑büntetés felfüggesztése eseteinek fennállását.</P></ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA>E meghosszabbítás céljából figyelembe veszik többek között a külföldi állampolgárnak a meghosszabbítás érdekében tett beilleszkedési törekvéseit, amelyet az autonóm közösség kedvező jelentésével kell bizonyítani […]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A 4/2000. sz. sarkalatos törvény 32. cikke a huzamos tartózkodásra vonatkozik. Ez a cikk ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="032.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>1.</NO.PARAG><ALINEA>A huzamos tartózkodás feljogosít a spanyol állampolgárokkal azonos feltételek melletti, a Spanyolországban való, határozatlan ideig történő tartózkodásra és munkavégzésre.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="032.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA>Huzamos tartózkodásra azok jogosultak, akik Spanyolországban legalább öt évig, megszakítás nélkül ideiglenesen tartózkodtak, és akik esetében teljesülnek a rendeletben meghatározott feltételek. A huzamos tartózkodás céljából figyelembe veszik az uniós kékkártya birtokosként más tagállamokban eltöltött korábbi, megszakítás nélküli tartózkodás időszakait. A tartózkodás akkor is megszakítás nélkülinek minősül, ha a külföldi ideglenesen – üdülési céllal vagy rendeletben meghatározott egyéb okokból – kiutazott az országból.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="032.003"><NO.PARAG>3.</NO.PARAG><ALINEA>A valamely más uniós tagállamban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek a maguk számára Spanyolországban huzamos tartózkodási engedélyt kérhetnek és szerezhetnek, amennyiben munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként fognak tevékenységet végezni, illetve – rendeletben meghatározott feltételek mellett – más célból. Amennyiben azonban a valamely más uniós tagállamban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az ebben az első tagállamban megszerzett <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/> jogállást akarják megtartani, Spanyolországban ideiglenes tartózkodási engedélyt kérhetnek és szerezhetnek.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendelete</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A 4/2000. sz. sarkalatos törvény <DATE ISO="20110420">2011. április 20‑i</DATE> Real Decreto 557/2011 por el que se aprueba el Reglamento de la Ley Orgánica 4/2000, tras su reforma por Ley Orgánica 2/2009 (a 2/2009. sz. sarkalatos törvénnyel módosított 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendeletének elfogadásáról szóló 557/2011. sz. királyi rendelet; a BOE <DATE ISO="20110430">2011. április 30‑i</DATE> 103. száma, 43821. o.) formájában elfogadott végrehajtási rendeletének 148. cikke a következőket írja elő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="148.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>1.</NO.PARAG><ALINEA>A Spanyolországban jogszerűen és megszakítás nélkül öt évig tartózkodó külföldiek huzamos tartózkodási engedély megszerzésére jogosultak.</ALINEA><ALINEA>Uniós kékkártya birtokosaként az Európai Unióban ezen időszakban megszakítás nélküli tartózkodást bizonyító külföldiek szintén jogosultak ezen engedély megszerzésére, feltéve hogy a kérelmük benyújtását közvetlenül megelőző két évben Spanyolország területén tartózkodtak.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendeletének 149. cikke vonatkozik a huzamos tartózkodási engedély megszerzésére irányuló eljárásra. E rendelet 149. cikke (2) bekezdésének f) pontja akként rendelkezik, hogy az ezen engedély megszerzése iránti kérelmet – adott esetben – bűnügyi nyilvántartási kivonatnak, illetve a származási ország, vagy az utolsó öt évben a kérelmező tartózkodási helye szerinti ország vagy országok hatóságai által kiállított, ezzel egyenértékű dokumentumnak kell kísérnie, amelyből ki kell tűnnie, hogy a spanyol jogrendben előírt egyetlen bűncselekményért sem ítélték el a kérelmezőt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A C‑503/19. sz. ügy</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>UQ harmadik ország állampolgára, aki Spanyolországban ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20141110">2014. november 10‑én</DATE> – ittas állapotban való járművezetés bűncselekmény <DATE ISO="20141102">2014. november 2‑án</DATE> történt elkövetése miatt <FT TYPE="NUMBER">–40</FT> nap közérdekű munkavégzésre, valamint nyolc hónap és két nap járművezetéstől eltiltásra ítélték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20180202">2018. február 2‑án</DATE> UQ – aki a tartózkodási engedélye alapján eddig az időpontig már legalább öt éve jogszerűen tartózkodott Spanyolországban – a huzamos tartózkodási jog megszerzése iránti, a 4/2000. sz. sarkalatos törvény 32. cikke szerinti kérelmet nyújtott be az Oficina de Extranjeros de Barcelonához (barcelonai idegenrendészeti hivatal, Spanyolország).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20180327">2018. március 27‑i</DATE> határozatával a barcelonai idegenrendészeti hivatal – UQ‑nak a jelen ítélet 15. pontjában említett büntetett előélete miatt – elutasította ezt a kérelmet. UQ e határozattal szemben közigazgatási keresetet terjesztett elő, amelyet a <DATE ISO="20180706">2018. július 6‑i</DATE> határozattal szintén elutasítottak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Ezt követően UQ a <DATE ISO="20180706">2018. július 6‑i</DATE> határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Ez a bíróság jelzi, hogy a különféle spanyol bíróságok ítélkezési gyakorlata zavaros és ellentmondásos azt a kérdést illetően, hogy az érintett büntetett előélete önmagában elegendő‑e a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> jogállás megadásának megtagadásához, vagy hogy – éppen<?PAGE NO="6"?> ellenkezőleg – a megtagadáshoz értékelni kell‑e minden egyes esetben a tényállást, annak meghatározása céljából, hogy az érintett valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság szerint azonban a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) egy <DATE ISO="20180705">2018. július 5‑i</DATE> ítéletében eloszlatta az alsóbb fokú bíróságok zavaros ítélkezési gyakorlata révén felmerült kételyeket. Ebben az ítéletben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) – többek között – a 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendelete 149. cikke (2) bekezdésének f) pontjára támaszkodott lényegében annak megállapítása céljából, hogy az érintett büntetett előéletének fennállása önmagában megakadályozza a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> jogállás érintett számára való megadását. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) egyebekben úgy vélte, hogy ez az értelmezés nem áll ellentmondásban sem a 2003/109 irányelv rendelkezéseinek értelmével, sem pedig azok céljával.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>Elsősorban, a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azt illetően, hogy az előző pontban említett ítéletben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által elfogadott álláspont megfelel a 2003/109 irányelvnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>Másodsorban, kétségei vannak a tekintetben is, hogy a spanyol szabályozás megfelel‑e ennek az irányelvnek, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> jogállás megadása harmadik országbeli állampolgártól – az említett irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – közrendi vagy közbiztonsági okokból való megtagadásának lehetőségét illetően. Ez a rendelkezés a tagállamok számára lehetőségként, nem pedig kötelezettségként írja elő, hogy ezekre az okokra hivatkozva megtagadják a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> jogállás megadását. A C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság szerint ahhoz, hogy egy tagállami szabályozás megfeleljen a 2003/109 irányelvnek, annak átláthatónak és érthetőnek kell lennie. Márpedig a Spanyol Királyság nem élt az említett lehetőséggel. A 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendelete 149. cikke (2) bekezdésének f) pontját nem lehet akként értelmezni, hogy az előír ilyen megtagadási okot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Harmadsorban, a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a jelen ítélet 20. pontjában említett ítéletben a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) által elfogadott álláspont azt jelenti, hogy Spanyolországban egy harmadik országbeli állampolgár számára könnyebb meghosszabbítani ideiglenes tartózkodási engedélyét, mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> jogállást szereznie. A büntetett előélet ugyanis nem képezi abszolút akadályát az ideiglenes tartózkodási engedély meghosszabbításának, mivel a 4/2000. sz. sarkalatos törvény 31. cikke (7) bekezdésének a) pontja kizárólag azt írja elő, hogy a meghosszabbítás céljából a büntetett előéletet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>meg kell vizsgálni<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>. Ez a bíróság választ akar kapni arra, hogy ez a helyzet összeegyeztethető‑e az uniós joggal, amennyiben a büntetett előéletű harmadik országbeli állampolgárt eltántorítja attól, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> jogállás megadását kérje, aki így korlátlan ideig az ideiglenes tartózkodás helyzetében maradna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>E körülmények között a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság, a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 17 de Barcelona (barcelonai 17. sz. közigazgatási bíróság, Spanyolország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>1)</NO.P><TXT>Összhangban áll‑e a 2003/109 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és 17. cikkével a nemzeti bíróságok általi azon értelmezés, amely szerint bármely jellegű büntetett előélet elegendő ok a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás elismerésének megtagadására?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A nemzeti bíróságnak a büntetett előélet mellett figyelembe kell‑e vennie egyéb tényezőket is, mint a büntetés súlyosságát és időtartamát, a kérelmező által a társadalomra jelentett veszélyt, korábbi jogszerű tartózkodásának időtartamát és az országgal kialakított kapcsolatát, mindezen tényezők együttes értékelése útján?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [2003/109] irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely – a [2003/109 irányelv] 6. cikk[ének] (1) bekezdésében és […] 17. cikk[é]ben foglalt értékelési szempontok megállapítása nélkül – lehetővé teszi közrendi vagy közbiztonsági okokból a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás elismerésének megtagadását a 4. cikk alapján?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a 2003/109 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 17. cikkét, hogy a nemzeti bíróságnak – a Bíróságnak az irányelvek vertikális hatályára vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban – jogában áll és lehetősége nyílik arra, hogy a büntetett előélet értékelése céljából közvetlenül alkalmazza a[z ezen irányelv 6. cikk[ének] (1) bekezdésében és […] 17. cikk[é]ben foglaltakat, figyelembe véve a büntetés súlyosságát és időtartamát, valamint a kérelmező által a társadalomra jelentett veszélyt?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az uniós jogot, különösen a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás elismeréséhez való jogot, valamint az egyértelműség, az átláthatóság és az érthetőség elvét, hogy azokkal ellentétes [a 4/2000. sz. sarkalatos törvény végrehajtási rendelete] 147–149. cikkének és a 4/2000. sz. sarkalatos törvény 32. cikkének a spanyol bíróságok általi azon értelmezése, amely szerint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megtagadásának lehetnek közrendi és közbiztonsági okai, annak ellenére, hogy a megtagadás okaként szolgáló szabályokat nem állapítják meg egyértelműen és átláthatóan?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>6)</NO.P><TXT>Összhangban áll‑e a 2003/109 irányelv, és különösen 6. cikke (1) bekezdése hatékony érvényesülésének elvével az a nemzeti szabályozás és annak a bíróságok általi azon értelmezése, amely akadályozza a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzését és az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzését segíti elő?<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A C‑592/19. sz. ügy</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>SI harmadik ország állampolgára. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik Spanyolországban, ahol határozatlan idejű munkaszerződés keretében dolgozik és ahol társadalombiztosítással rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT><DATE ISO="20161017">2016. október 17‑i</DATE> ítéletében a Juzgado de lo Penal n<HT TYPE="SUP">o</HT> 18 de Barcelona (barcelonai 18. sz. körzeti büntetőbíróság, Spanyolország) SI‑t közokirat‑hamisítás bűntettének elkövetőjeként <DATE ISO="20161017">2016. október 17</DATE>‑től két évre felfüggesztett, tizenegy hónapos szabadságvesztésre ítélte a <DATE ISO="20111130">2011. november 30‑án</DATE> elkövetett cselekmények miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>SI a kormányhivatal barcelonai kirendeltségénél <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> jogállást kért. Ezt a kérelmet a kormányhivatal barcelonai kirendeltsége a <DATE ISO="20171030">2017. október 30‑i</DATE> határozatában – többek között SI büntetett előélete miatt – elutasította. Ezen utóbbi e határozattal szemben közigazgatási keresetet terjesztett elő, amelyet a <DATE ISO="20180313">2018. március 13‑i</DATE> határozattal szintén elutasítottak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Ezt követően SI a <DATE ISO="20180313">2018. március 13‑i</DATE> határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő a C‑592/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Ez a bíróság lényegében megismétli a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott és a jelen ítélet 19. és 20. pontjában összefoglalt információkat. Jelzi, hogy ha a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) jelen ítélet 20. pontjában említett ítéletében értelmezett módon kellene alkalmaznia a spanyol szabályozást, egyáltalán nem értékelhetné SI személyes helyzetét és spanyolországi beilleszkedését, a Juzgado de lo Penal n<HT TYPE="SUP">o</HT> 18 de Barcelona (barcelonai 18. sz. körzeti büntetőbíróság) jelen ítélet 26. pontjában említett ítéletében SI‑vel szemben kiszabott büntetés végrehajtásának állapotát, az elkövetett bűncselekményt vagy más körülményeket, mivel olyan<?PAGE NO="8"?> helyzettel szembesülne, amelyben az érintett büntetett előéletét nem törölték a bűnügyi nyilvántartásból. Ennek a bíróságnak azonban kétségei vannak azt illetően, hogy ez a megközelítés összeegyeztethető‑e az uniós joggal, és különösen a 2003/109 irányelvvel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>E körülmények között a C‑592/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság, a Juzgado de lo Contencioso‑Administrativo n<HT TYPE="SUP">o</HT> 5 de Barcelona (barcelonai 5. sz. közigazgatási bíróság, Spanyolország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>Úgy kell‑e értelmezni a [2003/109] irányelv 4. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a büntetett előélet elegendő indok a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogálláshoz való hozzáférés anélkül történő megtagadásához, hogy vizsgálni kellene a tartózkodás időtartamát és a tartózkodási hely szerinti országgal való kapcsolatok fennállását?<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Elöljáróban pontosítani kell, amennyiben a C‑503/19. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság az első, a harmadik és a negyedik kérdésében a 2003/109 irányelv 17. cikkére hivatkozott, hogy ez az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>Tartózkodás más tagállamokban<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> címet viselő III. fejezetének részét képező cikk olyan harmadik országbeli állampolgárok helyzetére vonatkozik, akik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> jogállást szereztek egy első tagállamban és akik egy másik tagállamban kívánnak tartózkodni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Az említett cikk következésképpen nem bír relevanciával az alapeljárások alapjául szolgálóhoz hasonló helyzetben, amely eljárásokban arról van szó, hogy a tagállam olyan harmadik országbeli állampolgároktól tagadta meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> jogállás megadását, akik jogszerűen és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző öt évben megszakítás nélkül tartózkodtak a tagállam saját területén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Ennek pontosítását követően meg kell állapítani, hogy együttesen vizsgálandó kérdéseikkel a kérdést előterjesztő bíróságok lényegében arra kívánnak választ kapni, hogy a 2003/109 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes – a tagállam bizonyos bíróságai általi értelmezésében – az a tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgártól meg lehet tagadni a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> jogállás megadását ebben a tagállamban pusztán e harmadik országbeli állampolgár büntetett előélete miatt, helyzetének – többek között – az általa elkövetett bűncselekmény jellegére, az általa esetlegesen a közrendre vagy közbiztonságra jelentett veszélyre, az említett tagállam területén való tartózkodásának időtartamára, valamint az e tagállammal fennálló kapcsolataira tekintettel történő konkrét vizsgálata nélkül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a tagállamok számára lehetőségként, nem pedig kötelezettségként írja elő, hogy közrendi vagy a közbiztonsági okokra hivatkozva megtagadják a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> jogállás megadását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Márpedig a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében valamely irányelv rendelkezéseit vitathatatlan kötelező erővel, valamint a szükséges konkrétsággal, pontossággal és egyértelműséggel kell átültetni, hogy teljesüljön a jogbiztonság követelménye (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140911">2014. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Portugália</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑277/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2208">EU:C:2014:2208</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Következésképpen ahhoz, hogy a tagállam helyesen ültesse át a 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdését, a jogbiztonság követelményének teljesüléséhez szükséges konkrétsággal, pontossággal és egyértelműséggel kell belső jogában előírnia a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> jogállás harmadik országbeli állampolgár számára való megadása közrendi vagy közbiztonsági okokból történő megtagadásának lehetőségét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Következésképpen az EUMSZ 267. cikkben előírt eljárás keretében a nemzeti jog értelmezésére egyedül jogosult kérdést előterjesztő bíróságok feladata (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150616">2015. június 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Gauweiler és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑62/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:400">EU:C:2015:400</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181121">2018. november 21‑i</DATE> <NAME.CASE>De Diego Porras</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑619/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:936">EU:C:2018:936</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0080">80.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) vizsgálni azt, hogy a spanyol jog tartalmaz‑e a jelen ítélet előző pontjában említett jellemzőkkel bíró rendelkezést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Azt a kérdést illetően, hogy egy ilyen rendelkezés előírhatja‑e, hogy az érintett büntetett előélete önmagában elengedő ahhoz, hogy tőle – közrendi vagy a közbiztonsági okokra hivatkozva – megtagadják a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> jogállás megadását, magából a 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének szövegéből kitűnik, hogy annak megtagadása magával vonja bizonyos számú tényezőnek – azaz egyrészről az érintett személy által elkövetett bűncselekmény súlyosságának vagy típusának, az érintett személy által a közrendre vagy közbiztonságra jelentett veszélynek, és másrészről a fogadó tagállambeli tartózkodása időtartamának, valamint az e tagállammal fennálló esetleges kapcsolatainak – a figyelembevételét és azok egymáshoz képest történő mérlegelését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>E tényezők összességének figyelembevétele eseti értékeléssel jár, ami kizárja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> jogállás megadását kizárólag azon az alapon lehessen megtagadni az érintettől, hogy bármilyen jellegű büntetett előélettel rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>A 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének ezt az értelmezését megerősíti a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlata, amely szerint a közrendi vagy közbiztonsági okokkal igazolt intézkedéseket csak akkor lehet hozni, ha az illetékes nemzeti hatóságok által esetről esetre végzett vizsgálatot követően bebizonyosodik, hogy az érintett egyén személyes magatartása közvetlenül, valódi és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére (<DATE ISO="20180502">2018. május 2‑i</DATE> K. és H. F. ítélet [Tartózkodási jog és állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények], <REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑331/16 és C‑366/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:296">EU:C:2018:296</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat].</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>A Bíróság ily módon a 2003/109 irányelv 12. cikkének (3) bekezdését illetően – amelynek szövege igen hasonló az ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének szövegéhez – megállapította, hogy nem lehet kiutasítási határozatot elfogadni egy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral szemben kizárólag azon az alapon, hogy egy évet meghaladó szabadságvesztés‑büntetésre ítélték (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171207">2017. december 7‑i</DATE> <NAME.CASE>López Pastuzano</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C 636/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:949">EU:C:2017:949</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy valamely tagállam illetékes hatóságai nem állapíthatják meg automatikusan, hogy a 2003/109 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően közrendi okok miatt meg kell tagadni a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> jogállás megadását a harmadik országbeli állampolgártól pusztán azon az alapon, hogy ellene büntetőítéletet hoztak (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191212">2019. december 12‑i</DATE> <NAME.CASE>G. S. és V. G.</NAME.CASE> ítélet [A közrendre jelentett veszély], <NO.CASE>C‑381/18 és C‑382/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1072">EU:C:2019:1072</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére figyelemmel, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2003/109 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes – a tagállam egyes bíróságai általi értelmezésében – az a tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgártól meg lehet tagadni a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> jogállás megadását ebben a tagállamban pusztán e harmadik országbeli állampolgár büntetett előélete miatt, a helyzetének – többek között – az általa elkövetett<?PAGE NO="10"?> bűncselekmény jellegére, az általa esetlegesen a közrendre vagy közbiztonságra jelentett veszélyre, az említett tagállam területén való tartózkodásának időtartamára, valamint az e tagállammal fennálló kapcsolataira tekintettel történő konkrét vizsgálata nélkül.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróságok előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ezek a bíróságok döntenek a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, <DATE ISO="20031125">2003. november 25‑i</DATE> 2003/109/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes – a tagállam egyes bíróságai általi értelmezésében – az a tagállami szabályozás, amely előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgártól meg lehet tagadni a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> jogállás megadását ebben a tagállamban pusztán e harmadik országbeli állampolgár büntetett előélete miatt, a helyzetének – többek között – az általa elkövetett bűncselekmény jellegére, az általa esetlegesen a közrendre vagy közbiztonságra jelentett veszélyre, az említett tagállam területén való tartózkodásának időtartamára, valamint az e tagállammal fennálló kapcsolataira tekintettel történő konkrét vizsgálata nélkül.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>