<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-463/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CJ0463</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:121">EU:C:2022:121</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>17</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>17</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20220224">2022. 02. 24‑i</DATE> ítélet – C‑463/20. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Namur‑Est Environnement</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20220224">2022. február 24.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: francia.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Környezet</KEYWORD><KEYWORD>2011/92/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata</KEYWORD><KEYWORD>92/43/EGK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Természetes élőhelyek megőrzése</KEYWORD><KEYWORD>A 2011/92/EU irányelv 2. cikkében említett hatásvizsgálati és engedélyezési eljárás, valamint a 92/43/EGK irányelv által előírt, a fajok védelmére vonatkozó intézkedésektől eltérést engedő nemzeti eljárás közötti különbségtétel</KEYWORD><KEYWORD>Az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>engedély<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> fogalma</KEYWORD><KEYWORD>Összetett döntéshozatali folyamat</KEYWORD><KEYWORD>Értékelési kötelezettség</KEYWORD><KEYWORD>Tárgyi hatály</KEYWORD><KEYWORD>Az eljárás azon szakasza, amelyben biztosítani kell a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatban</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑463/20. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d’État (államtanács, Belgium) a Bírósághoz <DATE ISO="20200924">2020. szeptember 24‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20200604">2020. június 4‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Namur‑Est Environnement ASBL</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Région wallonne</HT></P><P>között,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Cimenteries CBR SA</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>részvételével folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: A. Prechal, a második tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, J. Passer (előadó), F. Biltgen, L. S. Rossi és N. Wahl bírák,</P><P>főtanácsnok: J. Kokott,</P><P>hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20210909">2021. szeptember 9‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="2"?><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Namur‑Est Environnement ASBL képviseletében J. Sambon avocat,</P></ITEM><ITEM><P>a Cimenteries CBR SA képviseletében L. de Meeûs és C.‑H. Born avocats,</P></ITEM><ITEM><P>a belga kormány képviseletében C. Pochet, M. Van Regemorter és S. Baeyens, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: P. Moërynck avocat,</P></ITEM><ITEM><P>a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és L. Dvořáková, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében C. Hermes, M. Noll‑Ehlers és F. Thiran, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20211021">2021. október 21‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, <DATE ISO="20111213">2011. december 13‑i</DATE> 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="026" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 26., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 1., 2. és 5–8. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Namur‑Est Environnement ASBL és a Région wallonne (vallon régió, Belgium) között egy olyan határozat (a továbbiakban: eltérést engedő határozat) tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amellyel ez utóbbi eltérést engedélyezett a Sagrex SA számára az alkalmazandó szabályozásban előírt, az állat‑ és növényfajok védelmére vonatkozó intézkedések alól, egy mészkőbánya üzemeltetésére tekintettel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 92/43/EGK irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, <DATE ISO="19920521">1992. május 21‑i</DATE> 92/43/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="206" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 206., 7. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.) 12. és 13. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az ezen irányelv IV. mellékletének a) és b) pontjában szereplő állat‑ és növényfajok szigorú védelmi rendszerének létrehozása érdekében.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Az említett irányelv 16. cikke az (1) bekezdésében kimondja, hogy amennyiben nincs más megfelelő megoldás, és az eltérés megengedése nem befolyásolja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását az elterjedési területükön, a tagállamok az ugyanezen rendelkezés a)–e) pontjában felsorolt különböző okokból eltérhetnek többek között ugyanezen irányelv 12. és 13. cikkétől.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 2011/92 irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>A 2011/92 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése többek között a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>a)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/>:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,</P></ITEM><ITEM><P>egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is;</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>engedély<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>: a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ezen irányelv 2. cikke az (1) és (2) bekezdésében a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A környezeti hatásvizsgálat elvégezhető a tagállamban meglévő, a projektek engedélyezésére vonatkozó eljárás […] alkalmazásával […]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>Az említett irányelv 3. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan, […] megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>emberek, állat‑ és növényvilág;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>anyagi javak és a kulturális örökség;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>az (a), (b) és (c) pontban említett tényezők közötti kölcsönhatás.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 5. cikke az (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>[a]zon projektek esetében, amelyek a 4. cikk alapján ezzel a cikkel és a 6–10. cikkel összhangban környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek, a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a projektgazda a IV. mellékletben meghatározott alábbi információkat megfelelő formában közli<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>, amennyiben ezek az információk az adott esetben megfelelőknek tekinthetők, és a projektgazdától észszerűen elvárható, hogy azokat összeállítsa. E melléklet értelmében a benyújtandó információknak tartalmazniuk kell többek között <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>[a] javasolt projekt által várhatóan jelentősen érintett környezeti tényezők leírását, különös tekintettel […] az állat‑ és növényvilágra, […] és a fentiek közötti kölcsönhatásokat<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A 2011/92 irányelv 6. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A nyilvánosságot […] tájékoztatják a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb akkor, amint az információ észszerű módon rendelkezésre bocsátható a következőket illetően:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>engedély iránti kérelem;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a tény, hogy a projektet környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni, valamint adott esetben, hogy a 7. cikket kell alkalmazni;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a lehetséges határozatok vagy, amennyiben készült ilyen, a határozattervezet jellege;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>az 5. cikk alapján összegyűjtött információk hozzáférhetőségére vonatkozó adatok;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>f)</NO.P><TXT>a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejének, helyének, valamint módjának a megjelölése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>g)</NO.P><TXT>a nyilvánosság részvételére vonatkozóan az e cikk (5) bekezdése alapján hozott intézkedések részletei.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a következőket:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az 5. cikk alapján összegyűjtött összes információ;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a nemzeti jogszabályokkal összhangban a főbb jelentések és javaslatok, amelyeket az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkottak;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="5"?><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20030128">2003. január 28‑i</DATE> 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében említett információktól eltérő olyan információ, amely ezen irányelv 8. cikkével összhangban a határozat szempontjából lényeges, és amely csak akkor válik hozzáférhetővé, miután az érintett nyilvánosságot e cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatták.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból a jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A 2011/92 irányelv 7. cikke részletes szabályokat ír elő a környezeti hatásvizsgálatra abban az esetben, ha egy projekt várhatóan több tagállamban is jelentős hatást gyakorol a környezetre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Az említett irányelv 8. cikke kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>[a] konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A 2011/92 irányelv I. melléklete felsorolja azokat a projekteket, amelyeket ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 5–10. cikke szerinti vizsgálatnak kell alávetni. E melléklet 19. pontja említi azokat a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>[k]őbányák[at], és külszíni bányák[at], ahol a kitermelési felület meghaladja a 25 hektárt<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A belga jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A 92/43 irányelvet a décret de la Région wallonne du <DATE ISO="20011206">6 décembre 2001</DATE> relatif à la conservation des sites Natura 2000 ainsi que de la faune et de la flore sauvages‑zsal (a vallon régiónak a Natura 2000 területek megőrzéséről, valamint a vadon élő növény‑ és állatvilág védelméről szóló, <DATE ISO="20011206">2001. december 6‑i</DATE> rendelete; <HT TYPE="ITALIC">Moniteur belge</HT> <DATE ISO="20020122">2002. január 22‑i</DATE> száma, 2017. o.) módosított loi du <DATE ISO="19730712">12 juillet 1973</DATE> sur la conservation de la nature (a természet megőrzéséről szóló, <DATE ISO="19730712">1973. július 12‑i</DATE> törvény; <HT TYPE="ITALIC">Moniteur belge</HT>, <DATE ISO="19730911">1973. szeptember 11.</DATE>, 10306. o., a továbbiakban: <DATE ISO="19730712">1973. július 12‑i</DATE> törvény) ültette át a belga jogba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>E törvény 2 bis, 3. és 3 bis cikke egy védelmi rendszert vezet be azon madár‑, emlős‑ és növényfajok egészét illetően, amelyek a 94/43 irányelv értelmében védettek, és amelyeknek a léte Vallóniában veszélyeztetett. Ez a rendszer olyan intézkedéseken alapul, mint például – esettől függően – az érintett fajok csapdába ejtésének, befogásának, leölésének vagy begyűjtésének, levágásának és kitépésének tilalma, szándékos zavarásuk tilalma, birtokban tartásuk, szállításuk, kereskedelmük, értékesítésük, megvásárlásuk és vásárlásra kínálásuk tilalma, vagy akár természetes élőhelyeik elpusztításának vagy károsításának tilalma.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>Az említett törvény 5. cikke kimondja, hogy a vallon régió kormánya bizonyos feltételek mellett, bizonyos okokból eltérést engedélyezhet ezen intézkedésektől.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>Ugyanezen törvény 5 bis cikke rendelkezik az említett intézkedésektől való eltérés iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről, ugyanakkor a vallon régió kormányára bízza e kérelem formájának és tartalmának szabályozását, valamint a kért eltérés engedélyezése feltételeinek és részletes szabályainak megállapítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Nem vitatott, hogy sem az <DATE ISO="19730712">1973. július 12‑i</DATE> törvény, sem pedig a vallon régió kormánya által az e törvény alkalmazása céljából elfogadott rendelet nem írja elő egyrészt azt, hogy el kellene végezni a kért eltérés környezeti hatásainak vizsgálatát, másrészt pedig azt, hogy az érintett nyilvánossággal konzultálni kellene ezen eltérés engedélyezése előtt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT><DATE ISO="20081104">2008. november 4‑én</DATE> a Sagrex egy összevont engedély iránti kérelmet nyújtott be a vallon régió illetékes hatóságához egy olyan projektre vonatkozóan, amely a Bossimé (Belgium) területén található, 50 hektárnál nagyobb alapterületű kőbánya újraindítására, létesítmények kivitelezésére, valamint az ehhez kapcsolódó területrendezésre irányult, többek között a Meuse folyó partján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT><DATE ISO="20100512">2010. május 12‑én</DATE> a vallon régió Département de la nature et des forêts‑jének (természetvédelmi és erdészeti minisztérium) külső igazgatósága kedvezőtlen véleményt bocsátott ki e kérelemmel kapcsolatban, amelyben először is kifejtette, hogy az alapeljárás tárgyát képező projekttel érintett terület szomszédos egy Natura 2000 területtel, két biológiai szempontból jelentős területre terjed ki, és e két utóbbi terület teljes vagy részleges elpusztulásával, illetőleg az ott található különféle védett madár‑, rovar, hüllő‑ és növényfajok természetes élőhelyeinek teljes vagy részleges megsemmisülésével járhat együtt. Másodszor megállapította, hogy e helyzet ellenére az e projektre vonatkozó ügyiratokban nem említették semmilyen, az alkalmazandó szabályozásban előírt, a védett fajok védelmére vonatkozó intézkedésektől való eltérésre vonatkozó engedély meglétét. Végül harmadszor, úgy ítélte meg, hogy a projektgazda által az említett projekt megvalósításához kapcsolódó munkálatokat megelőzően, azok során és azokat követően tervezett területrendezés – a projekt jellegét és mértékét figyelembe véve – nem alkalmas arra, hogy enyhítse vagy kompenzálja a projekt által az érintett természetes élőhelyekre gyakorolt hatásokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT><DATE ISO="20100901">2010. szeptember 1‑jén</DATE> a vallon régió illetékes hatósága felhívta a Sagrexet, hogy nyújtson be módosító terveket és egészítse ki az alapügy tárgyát képező projekt környezeti hatásvizsgálatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT><DATE ISO="20160415">2016. április 15‑én</DATE> a Sagrex e projekttel összefüggésben az <DATE ISO="19730712">1973. július 12‑i</DATE> törvényben megállapított, állat‑ és növényfajok védelmére vonatkozó intézkedésektől való eltérés iránti kérelmet nyújtott be a vallon régió természetvédelmi és erdészeti minisztériumának főfelügyelőjéhez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT><DATE ISO="20160627">2016. június 27‑én</DATE> e felügyelő elfogadta a jelen ítélet 2. pontjában említett eltérést engedő határozatot. E határozat engedélyezte a Sagrexnek olyan munkálatok végzését, amelyek megzavarhatnak egyes védett állat‑ és növényfajokat, valamint az alapügy tárgyát képező projekttel kapcsolatban károsíthatják vagy megsemmisíthetik természetes élőhelyeik egyes területeit, azzal a feltétellel, hogy kárenyhítő intézkedéseket fog tenni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT><DATE ISO="20160930">2016. szeptember 30‑án</DATE> a Sagrex benyújtotta a vallon régió illetékes hatóságához a tőle e projektre vonatkozóan <DATE ISO="20100901">2010. szeptember 1‑jén</DATE> kért módosító terveket és hatásvizsgálat‑kiegészítést.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT><DATE ISO="20161121">2016. november 21.</DATE> és <DATE ISO="20161221">december 21.</DATE> között az említett projekt módosított és kiegészített változatának tárgyában közmeghallgatást szerveztek, amelynek keretében számos kifogás érkezett a védett fajokra és élőhelyeikre gyakorolt hatásokat illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT><DATE ISO="20161221">2016. december 21‑én</DATE> a vallon régió természetvédelmi és erdészeti minisztériumának namuri külső igazgatósága bizonyos feltételek kikötése mellett kedvező véleményt adott ki a Sagrex által benyújtott összevont engedély iránti kérelemről, amelyben először is megállapította, hogy az alapügy tárgyát képező projekt részben egy Natura 2000 területtel határos, azonban az arra gyakorolt jelentős hatás veszélye kizárható. Másodszor, ami az e projekttel szintén határos, biológiai szempontból jelentős két területet illeti, ezen igazgatóság mindenekelőtt megállapította, hogy különleges óvintézkedések hiányában e projekt valószínűleg jelentős hatással lenne az ott élő védett állat‑ és növényfajokra, valamint természetes élőhelyeikre. Ezt követően úgy ítélte meg, hogy a Sagrex által tervezett és az eltérést engedő határozatban pontosan meghatározott kárenyhítő és kompenzáló intézkedések végrehajtása révén az említett projekt egyrészt nem veszélyezteti e fajokat, másrészt pedig az érintett természetes élőhelyeiknek nem azonnali, hanem csupán fokozatos pusztulásával járna, amelyet viszont ellensúlyozna új természetes élőhelyek kialakítása. Végül arra a következtetésre jutott, hogy e tényezők összességére tekintettel észszerűen feltételezhető, hogy a Sagrex által 30 évre tervezett üzemeltetési időszak végére az általa üzemeltett bánya által érintett területek biológiai szempontból továbbra is jelentősek maradnak, és így az alapügy tárgyát képező projektnek a természet megőrzésére gyakorolt környezeti hatása elfogadható szintre csökkentettnek tekinthető.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A vallon régió környezet‑ és területfejlesztési ügyekért felelős minisztere <DATE ISO="20170925">2017. szeptember 25‑i</DATE> rendeletével azonban megtagadta a Sagrex által kért összevont engedély megadását. Az e rendelettel szemben a Sagrex felett ellenőrzést gyakorló Cimenteries CBR SA által benyújtott hatályon kívül helyezés iránti keresetet ezt követően a Conseil d’État (államtanács, Belgium) <DATE ISO="20200514">2020. május 14‑i</DATE> ítéletével elutasították.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>Időközben a Namur‑Est Environnement hatályon kívül helyezés iránti keresetet nyújtott be a Conseil d’État‑hoz (államtanács) az eltérést engedő határozattal szemben, amely keresetben többek között arra hivatkozott, hogy e határozat a 2011/92 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett projektengedélyezés körébe tartozik, és azt nem előzte meg az ezen irányelv 2. és azt követő cikkeiben foglalt követelményeknek megfelelő eljárás. Konkrétan, e szervezet lényegében azt állítja, hogy ahhoz, hogy e követelményeknek megfeleljenek, és hogy lehetővé válhasson mind az érintett nyilvánosság számára az eljárásban való hatékony részvétel, mind pedig az illetékes hatóság számára e részvétel figyelembevétele, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló projektek környezeti hatásvizsgálatának és az ahhoz kapcsolódó nyilvánossággal való konzultációra még az olyan jogi aktus elfogadása előtt kell hogy sor kerüljön, mint amilyen az eltérést engedő határozat, nem pedig annak elfogadását követően, mint az a jelen ügyben történt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>A vallon régiónak lényegében az az ellenérve, hogy az eltérést engedő határozat nem tekinthető a 2011/92 irányelv értelmében vett projektengedélyezés körébe tartozónak, mivel a vallon régió természetvédelmi és erdészeti minisztériumának főfelügyelője abban – célirányos és előzetes jelleggel – nem csupán az alapügy tárgyát képező projekt valamely más hatóság általi értékelésére hagyatkozott, hanem – szintén anélkül, hogy bármilyen módon előzetesen értékelte volna ezen értékelést – eltérést engedélyezett a Sagrex számára az alkalmazandó szabályozásban előírt, az állat‑ és növényfajok védelmét célzó intézkedésektől, válaszként az érintett fél ezirányú kérelmére. Általánosabban fogalmazva, az ezen eltérés iránti kérelem és a Sagrex által egyébként<?PAGE NO="8"?> benyújtott összevont engedély iránti kérelem két külön jogi eljárás és két külön döntéshozatali folyamat alá tartozik, amelyek ugyan összefüggenek, de nem egy és ugyanazon jogi eljárás, illetve döntéshozatali folyamat alá tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A Cimenteries CBR ezenfelül előadja, hogy az eltérést engedő határozat csupán egy másodlagos jogi aktust képez, amely önmagában véve nem tekinthető az alapügy tárgyát képező projekt engedélyezésével felérőnek. Ezenkívül e társaság úgy véli, hogy a 2011/92 irányelv által előírt vizsgálatra és az ahhoz kapcsolódó nyilvánossággal folytatott konzultációra csak az eltérést engedő határozatot követően kerülhet sor, illetve kell, hogy sor kerüljön, annak érdekében, hogy a nyilvánosság – a lehető legszélesebb körben véleményt nyilvánítva e projektről – hasznosan vehessen részt az eljárásban, majd az illetékes hatóság teljeskörűen figyelembe vehesse e részvételt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>E különböző érvekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében mindenekelőtt megjegyzi, hogy egy olyan projekt, mint amelyről az alapügyben szó van, nem képezheti összevont engedély formáját öltő engedélyezés tárgyát anélkül, hogy a projektgazda számára az eltérést engedő határozatban szereplőhöz hasonló eltérést engedélyezték volna, és így az olyannak tekinthető, amely szükséges, de nem elégséges előfeltételét képezi annak, hogy az ilyen jellegű engedély megadható legyen. Egyébiránt e bíróság pontosítja, hogy a projektgazdának a projekt kivitelezésére vonatkozó jogát megnyitó fő határozat az az összevont engedély, amely a közmeghallgatást követően megtagadható, vagy az eltérést engedő határozatban foglaltaknál szigorúbb feltételekhez köthető, mivel az említett engedély kiadásáért felelős hatóságnak meg kell vizsgálnia a projekt összes környezeti hatását, és e címen szigorúbban is értékelheti e hatásokat az eltérést engedő határozat kibocsátója által meghatározott paraméterekhez képest.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Ezt követően a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy ebben a jogi és ténybeli kontextusban az olyan jogi aktusok, mint az eltérést engedő határozat és az a későbbi határozat, amellyel megadták a projektgazdának az összevont engedélyt, összességükben véve olyanoknak tekinthetők‑e, mint amelyek egy összetett döntéshozatali folyamat részét képezik, amelynek végső célja valamely projekt engedélyezése vagy elutasítása, a 2011/92 irányelv értelmében véve. Végül afelől érdeklődik, hogy amennyiben e kérdésre igenlő a válasz, akkor az érintett nyilvánosság részvételét ezen összetett döntéshozatali folyamatban még az olyan aktusuk meghozatala előtt kell biztosítani, mint az eltérést engedő határozat, vagy pedig arra csak ezen elfogadás és azon időpont között kerülhet sor, amikor az illetékes hatóság nyilatkozik a projektgazda által kért összevont engedélyről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>E két utóbbi szempontot illetően az előterjesztő bíróság jelzi, hogy szerinte az alapügybeli jogvita jogi és ténybeli háttere eltér a Bíróság által a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Wells</NAME.CASE> ítélettől (<NO.CASE>C‑201/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:12">EU:C:2004:12</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kezdve mostanáig vizsgált ügyek tárgyát képező olyan esetektől, amikor az engedélyezési eljárás több szakaszból áll.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>E körülmények között a Conseil d’État (államtanács, Belgium) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>1)</NO.P><TXT>A [2011/92] irányelv [1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett] ugyanazon projektre vonatkozó, az [ugyanezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett] ugyanazon engedélyhez tartozik‑e egy, az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>állatok zavarását és ezen fajok élőhelyei károsítását kőbánya üzemeltetése céljából engedélyező<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="00AB" ID="QE0013"/> határozat és az ezen üzemeltetést engedélyező vagy megtagadó határozat (összevont engedély) abban az esetben, ha egyrészről erre az üzemeltetésre nem kerülhet sor az első nélkül, és másrészről az összevont engedélyek<?PAGE NO="9"?> megadásáért felelős hatóságnak lehetősége van arra, hogy az első határozat kibocsátója által meghatározott paraméterekhez képest szigorúbban értékelje ezen üzemeltetés környezeti hatásait?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén megfelelően tiszteletben tartják‑e az ebben az irányelvben, különösen a 2., 5., 6., 7. és 8. cikkében előírt követelményeket akkor, ha a nyilvánosság részvételére vonatkozó szakaszra az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>állatok zavarását és ezen fajok élőhelyei károsítását kőbánya üzemeltetése céljából engedélyező<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/> határozat elfogadását követően, azonban a projektgazdát a kőbánya üzemeltetésére feljogosító alaphatározat elfogadása előtt kerül sor?<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2011/92 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan határozat, amely engedélyezi a projektgazdának, hogy valamely projekt megvalósítása érdekében eltérjen a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében a fajok védelmét illetően alkalmazandó intézkedésektől, az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett projektengedélyezési eljárás alá tartozik abban az esetben, ha egyrészt az említett projekt megvalósítására nem kerülhet sor anélkül, hogy a projektgazda megkapta volna e határozatot, másrészt az e projekt engedélyezésére illetékes hatóságnak joga van a környezeti hatásokat szigorúbban értékelni annál, mint ahogyan azt az említett határozat meghozatalakor tették.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az elfogadhatóságról</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Írásbeli és szóbeli észrevételeiben a belga kormány lényegében arra hivatkozott, hogy az első kérdést mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel az két téves jogi követelményen alapul, és az uniós jog és a nemzeti jog azon rendelkezéseinek helyes értelmezése, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, ahhoz vezet, hogy e kérdést úgy kell tekinteni, mint amely nyilvánvalóan nem áll kapcsolatban az alapeljárás tényállásával és tárgyával. A 92/43 irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezésekben előírt, a fajok védelmét szolgáló intézkedésektől való eltérés engedélyezése ugyanis e rendelkezések alapján mind az ezen engedélyezést megtestesítő összevont engedély megszerzését megelőzően, mind azt követően kérhető, így az eltérést engedő határozat nem képezi előfeltételét ezen engedély megszerzésének, hanem jogilag független aktus. Ez az értelmezés szerinte összhangban áll az uniós joggal, mivel e jog egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy az ezen intézkedésektől eltérést engedő határozathoz hasonló határozatoknak szükségképpen meg kell előzniük az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló projektnek a 2011/92 irányelv értelmében vett engedélyezését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából először is az következik, hogy a nemzeti bíróság által feltett kérdés érdemére vonatkozó érvek – lényegüknél fogva – nem vezethetnek e kérdés elfogadhatatlanná nyilvánításához (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210302">2021. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>A. B. és társai [A legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése – Jogorvoslat]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑824/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:153">EU:C:2021:153</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0080">80.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220113">2022. január 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister Sprawiedliwości</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑55/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:6">EU:C:2022:6</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0083">83.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a belga kormány érvelésének egy része, amelyet a jelen ítélet 35. pontja foglal össze, az uniós jog azon rendelkezéseinek értelmezésén alapul, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésében hivatkozik, és amely tehát e kérdés érdemére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Másodszor, kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó döntésért felelős nemzeti bíróság feladata annak eldöntése, hogy az ügy sajátos jellemzőit tekintve az ítélet meghozatalához szükség van‑e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróságnak feltett kérdések valóban relevánsak‑e (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181210">2018. december 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Wightman és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑621/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:999">EU:C:2018:999</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Junqueras Vies</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑502/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1115">EU:C:2019:1115</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Következésképpen, amennyiben e kérdések az uniós jogra vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie [Okirat‑hamisítás]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210518">2021. május 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Asociaţia <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Forumul Judecătorilor din România<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑83/19, C‑127/19, C‑195/19, C‑291/19, C‑355/19 és C‑397/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0115">115.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a nemzeti bíróságok által előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell, és a Bíróság csak akkor tagadhatja meg az e kérdésekről való határozathozatalt, ha úgy tűnik, hogy a kért értelmezés semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181210">2018. december 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Wightman és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑621/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:999">EU:C:2018:999</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Junqueras Vies</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑502/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1115">EU:C:2019:1115</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Egyébiránt az EUMSZ 267. cikkben megállapított eljárás a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, mivel a Bíróság jogosult az e cikkben említett uniós jogi aktusok értelmezéséről és érvényességéről határozni, figyelembe véve a kérdést előterjesztő bíróság által meghatározott ténybeli és szabályozási hátteret, amelybe az elé terjesztett kérdések illeszkednek, nem pedig annak értékelésére, hogy a nemzeti jog rendelkezéseinek e bíróság általi értelmezése helyes‑e. Ezért az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nem lehet a nemzeti jog egy adott tagállam kormánya által hivatkozott értelmezése fényében vizsgálni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130926">2013. szeptember 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Texdata Software</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑418/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:588">EU:C:2013:588</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210415">2021. április 15‑i</DATE> <NAME.CASE>État belge [Az átadásra vonatkozó határozatnál későbbi körülmények]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑194/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:270">EU:C:2021:270</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben egyrészt az első kérdés nyilvánvalóan az uniós jog értelmezésére vonatkozik, amint az a jelen ítélet 37. pontjában megállapításra került. Másrészt, az e kérdést alátámasztó, a jelen ítélet 30–32. pontjában összefoglalt megfontolások tanúsítják mind annak relevanciáját az alapeljárás sajátos ténybeli összefüggésében, mind pedig azt, hogy a kérdést előterjesztő bíróság szerint szükséges a Bíróság válasza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>E körülmények összességére tekintettel tehát nem igaz, hogy az első kérdés nyilvánvalóan nem függ össze az alapügybeli jogvita tényállásával vagy tárgyával. Következésképpen ezt a kérdést elfogadhatónak kell tekinteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdeméről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Először is, a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja, illetve 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja ezen irányelv alkalmazásában meghatározza a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>engedély<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> fogalmát, pontosítva, hogy ezek közül az első az épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezésére, illetve a<?PAGE NO="11"?> természetes környezetbe és tájba történő egyéb beavatkozásokra vonatkozik, a második pedig a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntésére utal, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Márpedig e szöveges elemek önmagukban nem teszik lehetővé az első kérdés megválaszolását, amellyel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy egy olyan határozatot, mint az eltérést engedő határozat, akkor is úgy kell‑e tekinteni, mint amely e projekt engedélyezése körébe tartozik, ha – figyelemmel az e határozattal fennálló összefüggésekre – az nem minősül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan határozatának, amely feljogosítja a projektgazdát az érintett projekt megvalósítására<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>. Kétségtelen, hogy az említett elemek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>engedély<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> fogalmát úgy határozzák meg, hogy olyan határozatra utalnak, amely más jellegű, mint az eltérést engedő határozat, és ennek következtében kizárják, hogy ez utóbbit – mint ilyet, önmagában véve – az általa érintett projekt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>engedélyezésével<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> felérőnek lehessen tekinteni, a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében véve. Ugyanakkor nem zárják ki azt, hogy egy ilyen határozatot, azon későbbi határozattal együtt véve, amellyel a projektgazda számára megadják a jogot e projekt kivitelezésére, úgy lehessen tekinteni, mint amely az engedélyezés vagy adott esetben az engedély megtagadása körébe tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>E körülmények között a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően ezen irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a jelen ítélet előző két pontjában említett rendelkezésekben szereplő kifejezéseken felül figyelembe kell venni azt a szövegkörnyezetet is, amelybe e rendelkezések illeszkednek, valamint azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e rendelkezések részét képezik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050607">2005. június 7‑i</DATE> <NAME.CASE>VEMW és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑17/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:362">EU:C:2005:362</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210121">2021. január 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Németország kontra Esso Raffinage</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑471/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:48">EU:C:2021:48</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Másodszor, ami azt a összefüggést illeti, amelybe az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjában szereplő fogalommeghatározások illeszkednek, először is meg kell jegyezni, hogy – amint az az irányelv rendelkezéseinek egészéből kitűnik – az engedélyezésről szóló határozatot az ugyanezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektekre vonatkozó vizsgálati eljárás lezárultát követően kell meghozni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>E rendelkezésekből tehát kitűnik, hogy a projekt engedélyezése egy olyan döntéshozatali folyamat végeredménye, amely a projektgazda erre irányuló kérelmének benyújtásával kezdődik, és amely eljárási szempontból magában foglalja az e kérelem kezeléséhez szükséges műveletek egészét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Ezenfelül, az említett rendelkezésekből arra lehet következtetni, hogy e döntéshozatali folyamat során – nem eljárási, hanem anyagi jogi szempontból nézve – az illetékes hatóságnak teljeskörűen figyelembe kell vennie azokat a hatásokat, amelyeket a 2011/92 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében előírt kettős – hatásvizsgálati és engedélyezési – kötelezettség alá tartozó projektek a környezetre gyakorolhatnak, amint arra a főtanácsnok az indítványának 44. pontjában rámutatott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Így ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése általános jelleggel azokra a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>környezetre gyakorolt jelentős hatásokra<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> vonatkozik, amelyekkel e projektek járhatnak, anélkül hogy kifejezetten hivatkozna egy adott típusú jelentős hatásra, és anélkül, hogy kifejezetten kizárná a más jellegű jelentős hatást vagy hatásokat az alkalmazási köréből. Hasonlóképp, az említett irányelv 3. cikke általános jelleggel utal az említett projektek környezetre gyakorolt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>közvetlen és közvetett<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> hatásaira.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a 2011/92 irányelvvel bevezetett döntéshozatali folyamatnak többek között azokra a jelentős hatásokra kell vonatkoznia, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekt az e projekttel esetlegesen érintett különböző területeken – mint például a telepítési zónája vagy az azzal szomszédos területek – található állat‑ és növényvilágra gyakorolhat, amint az egyébként már a Bíróság ítélkezési gyakorlatából is következik (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111124">2011. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑404/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:768">EU:C:2011:768</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0084">84</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0087">87.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Egyébiránt a 2011/92 irányelv 5. cikke éppen emiatt írja elő a projektgazdának, hogy e tárgyban szolgáltasson konkrét információkat az illetékes hatóságnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy abban a különleges esetben, amikor a 2011/92 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében előírt kettős – hatásvizsgálati és engedélyezési – kötelezettség alá tartozó projekt megvalósítása azzal jár, hogy a projektgazda a 92/43 irányelv 12. és 13. cikkének átültetését biztosító belső jogi rendelkezésekben előírt állat‑ és növényfajok védelmére irányuló intézkedésektől való eltérésre engedélyt kér és kap, és következésképpen e projektnek hatása lehet e fajokra, az említett projekt hatásvizsgálatának ki kell terjednie többek között ezekre a hatásokra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Ennélfogva tehát közömbös, hogy maga a 92/43 irányelv nem írja elő azon hatások vizsgálatának a kötelezettségét, amelyekkel ezen eltérés engedélyezése járhat az érintett fajokra, hiszen ezen irányelvnek saját alkalmazási köre van a 2011/92 irányelvéhez viszonyítva, és azt ez utóbbi irányelv – amelynek az alkalmazási köre általános – által bevezetett környezeti hatásvizsgálat kötelezettségének sérelme nélkül kell alkalmazni, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19990921">1999. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑392/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:431">EU:C:1999:431</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180531">2018. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑526/16</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:356">EU:C:2018:356</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190612">2019. június 12‑i</DATE> <NAME.CASE>CFE</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑43/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:483">EU:C:2019:483</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Végül, azon összefüggés vizsgálata, amelybe azok a rendelkezések illeszkednek, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésében hivatkozik, azt mutatja, hogy egy adott projekt környezeti hatásvizsgálatára nem csak a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett engedélyező határozatot eredményező eljárás keretében kerülhet sor, hanem valamely, az ezen engedélyező határozatot megelőzően hozott határozatot eredményező eljárás keretében is, amely esetben e különféle határozatok egyetlen összetett döntéshozatali folyamat részét képezőknek tekinthetők, abban az értelemben, hogy a folyamat több szakaszban zajlik (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Wells</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑201/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:12">EU:C:2004:12</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110317">2011. március 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Brussels Hoofdstedelijk Gewest és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑275/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:154">EU:C:2011:154</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>A 2011/92 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy rendelkezik, hogy e környezeti hatásvizsgálatot be lehet építeni a már létező nemzeti engedélyezési eljárásokba is, amiből egyrészt az következik, hogy az említett vizsgálatot nem kell feltétlenül egy e célból külön létrehozott eljárás keretében lefolytatni, másrészt pedig hogy azt nem is kell feltétlenül egyetlen eljárás keretében lefolytatni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>A tagállamok tehát széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák azokat az eljárási feltételeket, amelyek mellett az ilyen vizsgálatot lefolytatják, és hogy az ehhez kapcsolódó különféle hatásköröket megosszák több hatóság között, többek között úgy, hogy mindegyik számára döntéshozatali jogkört biztosítanak a tárgyban, amint azt a Bíróság korábban már hangsúlyozta (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110303">2011. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑50/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:109">EU:C:2011:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0074">74.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>E mérlegelési mozgástér kihasználásának azonban meg kell felelnie a 2011/92 irányelv által támasztott követelményeknek, és garantálnia kell az irányelv által követett célok teljes mértékű tiszteletben tartását (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110303">2011. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑50/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:109">EU:C:2011:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0075">75.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>E tekintetben fontos megjegyezni, hogy először is, valamely projekt környezet hatásvizsgálatának mindenesetre egyrészt teljes körűnek kell lennie, másrészt még az e projektet engedélyező határozat meghozatala előtt kell rá sort keríteni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110303">2011. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑50/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:109">EU:C:2011:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy abban az esetben, ha valamely tagállam a projekt környezeti hatásai egy részének értékelésére és e részbeni vizsgálat végén történő határozathozatalra vonatkozó hatáskört más hatóságra bízza, mint amelyre az e projekt engedélyezésére vonatkozó hatáskört bízta, e határozatot feltétlenül az említett projekt engedélyezését megelőzően kell meghozni. Ennek hiányában ugyanis ezen engedélyezésre hiányos módon kerülne sor, és így nem felelne meg az alkalmazandó követelményeknek (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110303">2011. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Írország</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑50/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:109">EU:C:2011:109</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0084">84.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Másodszor, a 2011/92 irányelv 3. cikkéből kifejezetten az következik, hogy a jelen ítélet 48. és 58. pontjában említett, a projektek környezeti hatásainak teljes körű vizsgálatának elvégzésére vonatkozó kötelezettség magában foglalja nemcsak e hatások mindegyikének figyelembevételét, külön‑külön véve, hanem az azok közötti kölcsönhatásoknak, és így e projekt egészének a környezetre gyakorolt hatásainak a figyelembevételét is. Hasonlóképpen, a 2011/92 irányelv IV. melléklete előírja a projektgazdának, hogy szolgáltasson információkat többek között azon hatások közötti kapcsolatról, amelyeket a projektek a környezet különböző alkotóelemeire – például az állat‑ és növényvilágra – egyidejűleg gyakorolhat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Márpedig ezen átfogó vizsgálat annak megállapítására vezetheti az illetékes hatóságot, hogy – figyelembe véve a projekt különböző környezeti hatásai közötti kölcsönhatásokat vagy összefüggéseket – azokat szigorúbban kell értékelni, vagy adott esetben kevésbé szigorúan kell értékelni, mint valamely korábban már értékelt, önmagában vett hatást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy abban az esetben, ha valamely tagállam a projektek környezeti hatásai egy részének értékelésére és e részbeni értékelés elvégzését követően történő határozathozatalra vonatkozó hatáskört más hatóságra bízza, mint amelyre az e projekt engedélyezésére vonatkozó hatáskört bízza, e részbeni vizsgálat és ezen előzetes határozat nem befolyásolhatja, először is, azt az átfogó vizsgálatot, amelyet a projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden esetben el kell végeznie, másodszor pedig, az ezen átfogó értékelés elvégzését követően hozott határozatot, amint arra a főtanácsnok indítványának 73. és 74. pontjában lényegében rámutatott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő, különösen a jelen ítélet 30. pontjában összefoglalt kijelentésekből és az első kérdés megfogalmazásából az következik, hogy e követelményeket úgy tűnik, hogy tiszteletben tartották, de ezt a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. Ebből ugyanis egyrészt az következik, hogy egy olyan projekt engedélyezésére, mint az alapügy tárgyát képező projekt, nem kerülhet sor anélkül, hogy a projektgazda megkapta volna azt a határozatot, amellyel engedélyezik a számára a fajok védelmére alkalmazandó intézkedésektől való eltérést, amiből viszont arra lehet következtetni,<?PAGE NO="14"?> hogy e határozatot szükségszerűen ezen engedélyezést megelőzően kell meghozni. Másrészt az e projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbra is lehetősége van arra, hogy a környezeti hatásokat az említett határozatban foglaltaknál szigorúbban értékelje.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Végül harmadszor, ami a 2011/92 irányelv által követett célokat, és különösen az irányelv azon alapvető célját illeti, hogy a projektek környezeti hatásvizsgálatára vonatkozó minimumkövetelmények bevezetésével biztosítsa a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmét, a jelen ítélet 46–63. pontjában vizsgált kontextusbeli elemekből levezethető értelmezés hozzájárul e cél eléréséhez, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy egy adott hatóságra bízzák azt a felelősséget, hogy előzetes és célirányos módon hozzon határozatot azon projektek egyes környezeti hatásait illetően, amelyeknek hatásvizsgálat tárgyát kell képezniük, ugyanakkor az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság számára tartva fenn azt a feladatot, hogy ennek alapján elvégezze a teljes körű és végleges hatásvizsgálatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>Ha ugyanis egy ilyen részleges vizsgálatnak negatív lesz az eredménye, a projektgazdának lehetősége van arra, hogy lemondjon a projektjéről, anélkül, hogy folytatni kellene a 2011/92 irányelvvel bevezetett teljes körű vizsgálati és engedélyezési eljárást, vagy módosíthatja e projektet oly módon, amely alkalmas az e részleges vizsgálat által feltárt negatív hatások orvoslására, és végső soron az illetékes hatóságra bízva azt, hogy végleges jelleggel állást foglaljon e módosított projektről. Fordított esetben, azaz pozitív kimenetel esetén e hatóság figyelembe veheti az előzetesen hozott határozatot, még akkor is, ha az nem köti őt sem a végleges vizsgálatot, sem az abból levonandó következményeket illetően. Az előzetes határozat alapjául szolgáló részleges vizsgálat megtörténte tehát minden esetben alkalmas arra, hogy a vizsgálati és engedélyezési eljárás minőségének, hatékonyságának és megerősített koherenciájának tényezőjét képezze.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>A fenti megfontolások egészére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2011/92 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan határozat, amely megengedi a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítása érdekében eltérjen a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől, e projektnek az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett engedélyezési folyamata körébe tartozik, amennyiben egyrészt az említett projekt megvalósítására nem kerülhet sor anélkül, hogy a projektgazda megkapta volna e határozatot, másrészt az ilyen projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbra is joga van a környezeti hatásokat az említett határozatban foglaltaknál szigorúbban értékelni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott igenlő válasz esetére feltett második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2011/92 irányelvet, különösen annak 6. és 8. cikkére tekintettel, úgy kell‑e értelmezni, hogy a projektgazda számára az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől való eltérést engedő előzetes határozat meghozatalát nem kell feltétlenül megelőznie a nyilvánosság részvételének, amennyiben e részvételt még az e projekt esetleges engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által meghozandó határozat elfogadását megelőzően biztosítják.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>E tekintetben a 2011/92 irányelv 6. cikke, a (2) és (3) bekezdésében többek között úgy rendelkezik, hogy az ezen irányelv által bevezetett kettős – vizsgálati és engedélyezési – kötelezettség alá tartozó projektekre vonatkozó információk egészéről esettől függően tájékoztatni kell a nyilvánosságot, vagy azt a nyilvánosság számára közzé kell tenni, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>[…] döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb akkor, amint az információ észszerű módon rendelkezésre bocsátható<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>. E cikk (4) bekezdése ezenkívül kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani […] a döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból az jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Ezen irányelv 8. cikke viszont kimondja, hogy a konzultációk eredményét és a nyilvánosság bevonásának köszönhetően összegyűjtött információkat az illetékes hatóság figyelembe veszi az érintett projekt engedélyezésére vonatkozó határozatának meghozatalakor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Amint az e rendelkezésekből következik, e rendelkezések arra kötelezik a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2011/92 irányelv hatálya alá tartozó projektek vizsgálati és engedélyezési eljárásai keretében biztosítsák a nyilvánosságnak a követelmények egészének megfelelő részvételét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>Először is, mind a nyilvánosságnak az e részvétel alapjául szolgáló információkról való tájékoztatását, illetve azok nyilvánosság számára való rendelkezésre bocsátását, mind a nyilvánosság számára az ezen információkat, valamint általánosabban véve az érintett projektet és annak környezeti hatásait illetően biztosított észrevételezési és véleménynyilvánítási lehetőséget a kezdeti szakaszban, de legkésőbb az e projekt engedélyezésére vonatkozó határozat meghozatala előtt kell biztosítani.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>Másodszor, az említett részvételnek hatékonynak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosságnak nem csupán – hasznos és teljes körű módon – lehetőséget kell adni az érintett projektre, valamint annak környezeti hatásaira vonatkozó véleménynyilvánításra, hanem erre egy olyan időpontban kell lehetőséget biztosítani, amikor még minden opció elképzelhető.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73</NO.P><TXT>Harmadszor, az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie ugyanezen részvétel eredményét azon határozatának meghozatalakor, hogy engedélyezi‑e az érintett projektet, vagy sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74</NO.P><TXT>Márpedig e különféle követelmények nehezebben hozhatók egymással összhangba egy összetett döntéshozatali folyamat keretében, a folyamat különböző szakaszaitól és az abban való részvétellel megbízott különböző hatóságok közötti hatáskörmegosztástól függően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75</NO.P><TXT>Ez az eset áll fenn különösen olyankor, ha egy adott hatóságnak az ilyen döntéshozatali folyamat előzetes vagy közbenső szakaszában az érintett projekt környezeti hatásainak csupán egy részét kell értékelnie. Hasonló esetben ugyanis a nyilvánosság részvétele csak e projekt környezeti hatásainak azon részére vonatkozhat, amely e hatóság hatáskörébe tartozik, kizárva ebből a körből nem csupán azt a részt, ami nem tartozik e hatóság hatáskörébe, hanem a közöttük fennálló kölcsönhatást vagy összefüggést is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76</NO.P><TXT>Ilyen esetben azt kell megállapítani, hogy a nyilvánosságnak a döntéshozatali folyamat kezdeti szakaszában történő részvételére vonatkozó követelményt úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az összeegyeztethető legyen a nyilvánosságnak az e folyamatban való hatékony részvételére vonatkozó, ugyancsak fontos követelményével.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy abban az esetben, ha egy projekt több szakaszból álló döntéshozatali folyamat tárgyát képezi, amely folyamat egy fő határozat, majd az azt végrehajtó határozat egymást követő meghozatalából áll, a projekt környezeti hatásainak vizsgálatára irányuló, a 2011/92 irányelv által előírt kötelezettségnek főszabály szerint még a fő határozat elfogadása előtt eleget kell tenni, kivéve, ha e szakaszban nem lehet minden hatást beazonosítani és értékelni, amely esetben az említett hatások együttes értékelésére a végrehajtó határozat meghozatala előtt kell sort keríteni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040107">2004. január 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Wells</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑201/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:12">EU:C:2004:12</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080228">2008. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Abraham és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑2/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:133">EU:C:2008:133</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Inter‑Environnement Wallonie és Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑411/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:622">EU:C:2019:622</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78</NO.P><TXT>Márpedig a nyilvánosságnak az ezen irányelvben előírt részvételére vonatkozó követelmény szorosan kapcsolódik ehhez az értékelési kötelezettséghez, amint az a jelen ítélet 47. és 68. pontjából következik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79</NO.P><TXT>E kapcsolatra tekintettel, analógia útján meg kell állapítani, hogy a jelen ítélet 75. pontjában említett esetben a nyilvánosságnak a döntéshozatali folyamat kezdeti szakaszában való részvételére vonatkozó, a 2011/92 irányelv 6. cikkében előírt követelmény nem írja elő azt, hogy annak feltétlenül meg kell előznie az ilyen részvétellel érintett projekt környezeti hatásainak egy részére vonatkozó előzetes határozat elfogadását, már amennyiben e részvétel valóban hatékony, amely követelmény azt jelenti, hogy először is arra még az e projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által hozott határozat elfogadása előtt sor kerül, másodszor lehetővé teszi a nyilvánosság számára az említett projekt környezeti hatásaira vonatkozó, hasznos és teljes körű véleménynyilvánítást, harmadszor pedig, az ilyen projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe tudja venni az említett részvételt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80</NO.P><TXT>Kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügyben tiszteletben tartották‑e ezeket a feltételeket, és így a nyilvánosság hasznos és teljes körű módon véleményt tudott‑e nyilvánítani az alapügy tárgyát képező projekt környezeti hatásainak egészéről, a projektgazda számára e projekt megvalósítása érdekében a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől való eltérést engedő előzetes határozat elfogadásának időpontja és azon időpont között, amikor az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság e tárgyban döntést hozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2011/92 irányelvet, különösen annak 6. és 8. cikkére tekintettel, úgy kell értelmezni, hogy a projektgazda számára az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől való eltérést engedő előzetes határozat meghozatalát nem kell feltétlenül megelőznie a nyilvánosság részvételének, amennyiben e részvételt még az e projekt esetleges engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által meghozandó határozat elfogadását megelőzően biztosítják.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="17"?><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, <DATE ISO="20111213">2011. december 13‑i</DATE> 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, <DATE ISO="19920521">1992. május 21‑i</DATE> 92/43/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan határozat, amely megengedi a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítása érdekében eltérjen a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől, e projektnek az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett engedélyezési folyamata körébe tartozik, amennyiben egyrészt az említett projekt megvalósítására nem kerülhet sor anélkül, hogy a projektgazda megkapta volna e határozatot, másrészt az ilyen projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbra is joga van a környezeti hatásokat az említett határozatban foglaltaknál szigorúbban értékelni.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2011/92 irányelvet, különösen annak 6. és 8. cikkére tekintettel, úgy kell értelmezni, hogy a projektgazda számára az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől való eltérést engedő előzetes határozat meghozatalát nem kell feltétlenül megelőznie a nyilvánosság részvételének, amennyiben e részvételt még az e projekt esetleges engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság által meghozandó határozat elfogadását megelőzően biztosítják.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>