<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.2-->
  <head>
    <title>2020-02-202002C127201802980-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0298-18-201905910-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="14/06/2019" name="CustomProvisoryEditionDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="11/03/2020 14:21:36" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="1uicojEXL6CENYjurrBcdREWvy5THMKKujGByivk20Q1uT96QkfCYaYVb56ur8fbCF8xabvAvVDGEGzX16rGvddnXAaWakvhZZoBlYLjhLXweSGEpvYSImwroRdJxT6QhxCnmZXvApnQOjbATxSab8Y0xoyfsjnhdCUh9RyiCu8=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="dla" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0298" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2018" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 28/05/2019 11:39:33" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="0e3cc5e8f4804c7d9bd773e0cbdba272" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0298" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="ef9tTjkTDaKZUt+jG612Sc0IurXrW7PgF0Vfw00MXBonwbrDO7vdYB260hePA+vKtBywOoDfM4t6ea51UTefmukkIu6gzwLOh3CmY/pe613DoFO8d5j0Xn7fXuAGB0/9" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">Sharpston főtanácsnok indítványa – C‑298/18. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Grafe és Pohle</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ELEANOR SHARPSTON
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2019. július 11. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑298/18. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Reiner Grafe,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      Jürgen Pohle
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Südbrandenburger Nahverkehrs GmbH,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-9" title="page-1">
      OSL Bus GmbH
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-10" title="page-1">
      (az Arbeitsgericht Cottbus [cottbusi munkaügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-11" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Szociálpolitika – 2001/23/EK irányelv – Vállalkozások vagy üzletek átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – Autóbuszos helyi tömegközlekedési szolgáltatások nyújtása – Közbeszerzési eljárást követően a más vállalkozás által végzett tevékenységek új vállalkozás általi átvétele”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) váltotta fel a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. február 14‑i 77/187/EGK tanácsi irányelvet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) Az Arbeitsgericht Cottbus (cottbusi munkaügyi bíróság, Németország) a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Reiner Grafe és Jürgen Pohle által a Südbrandenburger Nahverkehrs GmbH‑val (a továbbiakban: SBN) mint egy helyi autóbuszos szolgáltatás korábbi üzemeltetőjével és az OSL Bus GmbH‑val (a továbbiakban: OSL Bus) mint a szóban forgó szolgáltatás új üzemeltetőjével szemben indított eljárás keretében terjesztette elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban kér iránymutatást, hogy a vállalkozások 2001/23/EK irányelv értelmében vett átruházására került‑e sor abban az esetben, ha nem volt jelentős tárgyieszköz‑átruházás, de az új üzemeltető a korábbi üzemeltető munkavállalóinak többségét továbbfoglalkoztatta. Arra is választ kíván kapni, hogy alkalmazandó‑e a jelen ügyben a Bíróság Liikenne ítélete, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) amelynek tárgyát a munkavállalókat megillető jogokra irányadó uniós szabályozásnak a vállalkozások autóbuszos tömegközlekedési szolgáltatások üzemeltetésével kapcsolatos átruházása esetén történő alkalmazása képezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv preambulumbekezdései a következőket rögzítik. Először is, a munkáltató személyének megváltozása esetén szükség van a munkavállalók védelmét szolgáló rendelkezésekre, különös tekintettel jogaik védelmének biztosítására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) Másodszor, a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) kimondja, hogy „a belső piac megvalósításának a munkavállalók élet‑ és munkakörülményeinek javításához kell vezetnie az [akkor még] Európai Közösségben. E változásnak szükség esetén ki kell terjednie a munkajogi szabályozás bizonyos szempontjainak fejlesztésére, mint például a csoportos létszámcsökkentések eljárásaira és a csődeljárásokra […].” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) Harmadszor, 1977‑ben elfogadták a 77/187 irányelvet – többek között – a nemzeti jogszabályok közelítésének előmozdításáról a munkavállalói jogok védelmének biztosítása érdekében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint a 2001/23 irányelvet kell alkalmazni valamely vállalkozás, üzlet vagy ezek egy részének más munkáltató részére szerződés vagy egyesülés alapján történő átruházása esetén. Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint „[…] [a 2001/23 irányelv] értelmében akkor jön létre átruházás, ha olyan gazdasági egység kerül átruházásra, amely megtartja identitását, azaz az erőforrások olyan szervezett csoportja marad, amelynek célja, hogy fő vagy kiegészítő gazdasági tevékenységet folytasson”. Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja akként rendelkezik, hogy az irányelvet kell alkalmazni a köz‑ és magántulajdonban álló, gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, tekintet nélkül arra, hogy működésük nyereség elérését célozza, vagy sem. Az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban a 2001/23 irányelvet abban az esetben és annyiban kell alkalmazni, amennyiben az átruházásra kerülő vállalkozás, üzlet vagy ezek egy része a Szerződés területi hatálya alá tartozó területen található.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokat rögzíti. „Átadó” „minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek az 1. cikk (1) bekezdése szerinti átruházás következtében tulajdonosi [helyesen: munkáltatói] minősége megszűnik a vállalkozás, üzlet vagy ezek egy része tekintetében”, „kedvezményezett” „minden olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az 1. cikk (1) bekezdése szerinti átruházás következtében tulajdonossá [helyesen: munkáltatóvá] válik a vállalkozás, az üzlet vagy ezek egy része tekintetében”, és „munkavállaló” „olyan személy, akit az adott tagállamban a nemzeti munkajogi szabályok munkavállalóként védenek” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint „az átadót megillető, az átruházás napján fennálló munkaszerződésből vagy munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek az ilyen átruházásból eredően átszállnak a kedvezményezettre”. A 3. cikk (3) bekezdésének első albekezdése akként rendelkezik, hogy „az átruházást követően a kedvezményezett köteles tiszteletben tartani a kollektív szerződésekben lefektetett feltételeket, mégpedig ugyanolyan mértékben, ahogyan azt az adott megállapodás az átadó számára előírta, a kollektív szerződés megszűnésének vagy lejártának időpontjáig vagy egy újabb kollektív szerződés hatálybalépésének vagy alkalmazásának a napjáig”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 92/50 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50/EGK tanácsi irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) rögzítette az ajánlatkérő szervek által az ilyen szerződések odaítélése során alkalmazandó szabályokat. Azonban amikor az alapeljárásban szereplő ajánlatkérő szerv megszervezte az autóbuszos szolgáltatásokról szóló szerződés odaítélésére irányuló eljárást, az irányelvet már felváltotta a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Ennek megfelelően a jelen indítványban ez utóbbi irányelvre hivatkozom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2008. augusztus 1‑jétől az SBN és a Landkreis Oberspreewald‑Lausitz (Oberspreewald–Lausitz járás; a továbbiakban: Landkreis vagy ajánlatkérő szerv) között szerződés állt fenn a járás helyi tömegközlekedésének e térségben történő üzemeltetésére vonatkozóan. 2016 szeptemberében a Landkreis új ajánlattételi felhívást írt ki az autóbuszos szolgáltatásainak üzemeltetésére. Az SBN nem vett részt ebben az eljárásban. Ezt követően az SBN üzleti tevékenységének megszüntetése mellett döntött, és összes munkavállalóját elbocsátotta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. január 19‑én az SBN szociális tervben állapodott meg az üzemi tanáccsal. A szociális terv szerint a munkavállalók különböző összegű végkielégítést kapnak, ha az új üzemeltető nem ajánlja fel átvételüket, vagy ha újraalkalmazásuk esetén pénzbeli veszteséget szenvednek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A helyi autóbuszos szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződést 2017. augusztus 1‑jei hatállyal a Kraftverkehrsgesellschaft Dreiländereck mbH‑nak (a továbbiakban: KVG) ítélték oda; a KVG a Rhenus Veniro GmbH &amp; Co. KG 100%‑os tulajdonában álló leányvállalata. Az autóbuszos szolgáltatások ellátására ez utóbbi létrehozott egy új, kizárólagosan a tulajdonában álló leányvállalatot, az OSL Bus‑t. Az OSL Bus újraalkalmazta a korábbi üzemeltető, vagyis az SBN több buszvezetőjét és néhány vezető állású munkavállalóját. 2017. április 10‑i levelében az új üzemeltető arról tájékoztatta az SBN‑t, hogy nem fogja megvásárolni, bérbe venni vagy más módon használni annak tárgyi eszközeit, köztük az autóbuszait, járműszíneit, szerelőműhelyeit és létesítményeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">R. Grafe 1978. július 16‑tól dolgozott teljes munkaidőben az SBN‑nél (illetve annak jogelődjénél) autóbuszvezetőként és műszakvezetőként. 2017. január 27‑i levelével az SBN 2017. augusztus 31‑i hatállyal elbocsátotta R. Grafét. 2017. szeptember 1‑jétől R. Grafe az OSL Bus‑nál dolgozik autóbuszvezetőként. Az új üzemeltető nem vette figyelembe a korábban az SBN‑nél szerzett szolgálati időt. R. Grafét ezért– mint újonnan felvett alkalmazottat – az OSL Bus‑szal fennálló kollektív szerződés első fokozatába sorolta be. R. Grafe kifogásolta az SBN általi elbocsátását, és azzal érvel, hogy az új üzemeltetőnek a besorolás során figyelembe kell vennie az eddig szerzett szolgálati idejét. Mind R. Grafe, mind az SBN úgy véli, hogy a R. Grafe munkaviszonya vállalkozásátruházás útján átszállt az OSL Bus‑ra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">J. Pohle 1979. november 6‑tól dolgozott teljes munkaidőben az SBN‑nél autóbuszvezetőként és műszakvezetőként. 2017. január 27‑i levelével az SBN 2017. augusztus 31‑i hatállyal elbocsátotta. J. Pohle az új üzemeltetőtől nem kapott állásajánlatot. J. Pohle kifogásolta az SBN döntését. Másodlagosan az SBN és üzemi tanácsa által elfogadott szociális terv alapján 68 034,56 euró összegű végkielégítés kifizetését követelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az SBN viszontkeresetében azzal érvel, hogy J. Pohle munkaviszonya a 2001/23 irányelv értelmében vett vállalkozásátruházás útján az új szolgáltatóra szállt át. Az SBN ezért nem volt köteles J. Pohle részére végkielégítést fizetni. Az OSL Bus azzal érvel, hogy nem történt tényleges vállalkozásátruházás. Az OSL Bus nem vette át a korábbi vállalkozás egyetlen tárgyi eszközét sem, és az, hogy több munkavállalót átvett, nem volt meghatározó az autóbuszos szolgáltatásnyújtás szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a Liikenne ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) megállapította, hogy az autóbuszos személyszállítás nem tekinthető olyan tevékenységnek, amely elsődlegesen a munkaerőn alapszik, mivel az jelentős tárgyi eszközök és berendezések használatát követeli meg. Egy olyan ágazatban, mint a menetrend szerinti autóbuszos tömegközlekedés, ahol a tárgyi eszközök jelentősen hozzájárulnak a tevékenység gyakorlásához, amennyiben a szerződés korábbi nyertesétől az új nyertes részére nem történt meg olyan eszközök jelentős szintű átruházása, amelyek nélkülözhetetlenek az egység megfelelő működéséhez, úgy kell tekinteni, hogy ez utóbbi nem őrzi meg identitását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság egyetért az SBN azon alapeljárásbeli érveivel, amelyek szerint a kérdéses autóbuszos szolgáltatások üzemeltetésének feltételei eltérnek azoktól, amelyek a Bíróság Liikenne ítéletének (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) alapjául szolgáltak. Az említett új feltételek között magukban foglalják i. a jogszabályi előírásokat, a műszaki fejlődést és a környezetvédelmet, például a kibocsátásokkal kapcsolatos „Euro‑6 normát” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>), ii. azt, hogy a kérdéses autóbuszos szolgáltatások üzemeltetésére vonatkozó szerződés 10 éves időtartamra szól, és iii. azt, hogy ajánlattételi követelmények szerint az autóbuszok (az első nyilvántartásba vétel időpontjától számítva) legfeljebb 15 évesek lehetnek, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>), minden üzemeltett autóbusznak egységes alapformatervnek kellett megfelelnie, az autóbuszoknak meg kellett felelniük az Euro 6 normának, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) és 2018. január 1‑jétől az üzemeltett járművek 40%‑ának (2022. január 1‑jétől azok 70%‑ának) alacsony padlós vagy szintbeli beszállást lehetővé tevő járműveknek kellett lenniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Ekképpen az új üzemeltető valószínűleg észszerűen kizárná a korábbi üzemeltető által használt autóbusz‑állományt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság a következő megállapításokat tette. Először is, a további üzemeltetésre jellemzően alkalmatlan vagy már csak rendkívül korlátozottan használható autóbuszok nem tekinthetők meghatározónak az új üzemeltető számára. Ellenkezőleg, ezeket az autóbuszokat feltétlenül le kell cserélni a helyi tömegközlekedési szolgáltatásnyújtáshoz. Másodszor, már nincs szükség autóbusz járműszínekre. Harmadszor, a buszvezetők meghatározók az érintett vállalkozás szempontjából. Az ajánlattételi feltételek szerint „a nyertesnek biztosítania kell, hogy a buszvezetők megfeleljenek egy átfogó jelleggel szolgáltatás‑ és ügyfélorientált, vonzó helyi tömegközlekedés követelményeinek”. A buszvezetők – éppen vidéken – a legfontosabb és mindenekelőtt szűkösen rendelkezésre álló erőforrások. Végezetül, a buszvezetők többéves helyismeretük és a járatok útvonalával kapcsolatos „know‑how”‑juk miatt nem könnyen helyettesíthető erőforrások.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Oberspreewald–Lausitzban az autóbuszos tömegközlekedési szolgáltatást 2017. július 31‑ig az SBN üzemeltette. A szolgáltatást 2017. augusztus 1‑jétől az új üzemeltető biztosította. A kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy a helyi tömegközlekedés zökkenőmentes átvétele szempontjából nem bírt jelentőséggel, hogy milyen autóbuszokat használnak, jelentőséggel bírt viszont, hogy kik a buszvezetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek alapján a kérdést előterjesztő bíróság a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-8">
      „1) Egy üzletnek a [2001/23 irányelv] 1. cikkének (1) bekezdése szerinti átruházását jelenti‑e autóbuszjáratok üzemeltetésének egy busztársaság által egy másiknak a [2014/24 irányelv] szerinti odaítélési eljárás alapján történő átadása akkor is, ha az említett két társaság között nem került sor jelentős eszközök, különösen autóbuszok átruházására?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-8">
      2) Az a feltevés, hogy az autóbuszok a szolgáltatások határozott időre szóló odaítélése esetén észszerű gazdasági döntés alapján koruk és a szigorúbb műszaki követelmények (károsanyag‑kibocsátási értékek, alacsony padlós járművek) miatt már nem bírnak komoly jelentőséggel az üzlet értéke szempontjából, indokolttá teszi‑e, hogy a Bíróság eltérjen 2001. január 25‑i ítéletétől (C‑172/99) olyan értelemben, hogy ilyen körülmények között a személyi állomány jelentős részének átvétele is a [2001/23 irányelv] alkalmazhatóságával járhat?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeket az SBN, az OSL Bus és az Európai Bizottság nyújtott be. R. Grafe és J. Pohle nem nyújtott be írásbeli észrevételeket, és nem vett részt a 2019. március 21‑i tárgyaláson sem, amelyen az SBN, az OSL Bus és a Bizottság szóbeli észrevételeket terjesztett elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes megjegyzések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelen, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmazza a nemzeti jog ismertetését, és arra sem utal, hogy a Landkreis Oberspreewald–Lausitz nevében üzemeltetett autóbuszos szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárás megfelelt‑e az uniós jogban rögzített feltételeknek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy a Bíróság elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy határozatot hozzon, és hogy e mulasztások ezért nem eredményezhetik azt, hogy a Bíróság ne válaszolhassa meg az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak a 92/50 irányelvre történő utalás két kérdést is felvet. Először is, a rendelkezésre bocsátott információból egyértelműen az következik, hogy az említett irányelv már nem volt hatályban akkor, amikor a Landkreis Oberspreewald–Lausitz közzétette az ajánlattételi felhívását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) Másodszor, a felek egyetértenek abban, hogy a szóban forgó uniós jogi kérdések kizárólag a vállalkozásátruházásról szóló 2001/23 irányelv értelmezésére vonatkoznak. A Bíróság már tisztázta, hogy nem tekinthető úgy, hogy a 2001/23 irányelv céljait megkérdőjelezi az, hogy a 2001/23 irányelv rendelkezései egyes esetekben olyan ügyletekben alkalmazhatók, amelyek a közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartoznak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) A Bíróság nem rendelkezik azzal az információval, amely szükséges annak vizsgálatához, hogy az uniós közbeszerzési jog releváns rendelkezéseit betartották‑e, és a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseinek megválaszolása szempontjából szükségtelen e kérdéssel tovább foglalkozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek egyetértenek abban, hogy az autóbuszos közlekedési szolgáltatásoknak a Landkreis Oberspreewald–Lausitz megbízásából történő üzemeltetésének átruházása a 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) A szóban forgó irányelv szempontjából az SBN az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett átadó, az OSL Bus az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett kedvezményezett és R. Grafe, valamint J. Pohle az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett munkavállaló.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével arról kíván megbizonyosodni, hogy egy vállalkozásnak a 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti átruházását jelenti‑e vidéki autóbuszos szolgáltatás üzemeltetésének egy üzemeltető által egy másiknak közbeszerzési eljárás keretében történő átadása akkor is, ha az új üzemeltetőre nem ruháztak át tárgyi eszközöket (például az autóbuszokat). A második kérdés lényegében arra irányul, hogy el lehet‑e térni a Bíróság Liikenne ítéletétől (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) a vállalkozások olyan átruházása esetén, amelyben a tárgyi eszközök már nem bírnak jelentőséggel. Az első kérdés megválaszolása során meg kell vizsgálni a Bíróság említett ügyben hozott ítéletét. E két kérdéssel ezért együttesen foglalkozom.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy tárgyát képező gyakorlati kérdés az, hogy az OSL Bus átveszi‑e a korábbi üzemeltetőtől R. Grafe és J. Pohle munkaszerződéseivel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdésben az SBN, az OSL Bus és a Bizottság bizonyos mértékben egyetértenek. Először is azt állítják, hogy a szóban forgó üzleti tevékenységet jellemző összes ténykörülményt figyelembe kell venni annak eldöntéséhez, hogy a 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vállalkozásátruházásról van‑e szó. Ezeket a körülményeket a jelen ügy átfogó értékelésének részeként, tehát nem önmagukban kell vizsgálni. Másodszor elismerik, hogy a Bíróság megállapította, hogy egyes ágazatokban, amelyekben a vállalkozás munkavállalóinak megtartása elsődleges fontosságú, az adott vállalkozás a saját identitását az átadást követően akkor őrizheti meg, ha az új üzemeltető nem csak ugyanazt a tevékenységet végzi, hanem a személyi állomány tagjainak lényegében azonos csoportját tartja meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az SBN azt állítja, hogy vállalkozásátruházás történt. A meglévő autóbuszok (amelyek könnyen helyettesíthetők) a munkavállalókhoz képest kevésbé fontosak. Az új üzemeltető kizárólag abban az esetben folytathatta zökkenőmentesen az autóbuszos szolgáltatást a Landkreis Oberspreewald–Lausitzban, ha átvette az SBN munkavállalóinak többségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az OSL Bus ezzel ellentétben azzal érvel, hogy a 2001/23 irányelv nem alkalmazandó, ha nem került sor működési erőforrások (a jelen ügyben az autóbuszok) korábbi üzemeltetőről az új üzemeltetőre történő, jelentős átruházására. Az autóbuszos személyszállítás egyike azoknak az ágazatoknak, amely alapvetően nem szakképzett munkavállalókra épül. Ebben az ágazatban a hozzáadott értéket különösen a tárgyi eszközök, azaz a buszok képviselik. A szolgáltatás a tárgyi eszközök hiányában nem üzemeltethető. Következésképpen meghatározó jelentőséggel bír az, hogy az autóbuszokat átruházzák‑e a korábbi üzemeltetők az új üzemeltetőkre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, a Bizottság előadja, hogy a Bíróság Liikenne ítéletéből (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) az következik, hogy az autóbuszos személyszállítás nem olyan ágazat, amelyben a szolgáltatás üzemeltetésének alapját a munkavállalók képezik. A nemzeti bíróság feladata annak elbírálása, hogy elegendő olyan tényező áll‑e rendelkezésre, amely arra utal, hogy átruházás történt. A Bizottság álláspontja szerint annak fontosságát, hogy nem ruháztak át tárgyi eszközöket, nem cáfolhatja az, hogy a korábbi üzemeltető a szóban forgó tevékenységet olyan tárgyi eszközökkel végezte, amelyek az anyagi értékük nagy részét az életkoruk miatt vagy amiatt vesztették el, hogy azok a szóban forgó ágazatban elért technikai fejlődés következtében elavulttá váltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra úgy tűnik, a Bíróság – annak érdekében, hogy biztosítsa a 2001/23 irányelv egységes módon történő alkalmazását – azt a kérdést, hogy a szóban forgó irányelv 1. cikkének (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett átruházásról van‑e szó, lényegében úgy közelítette meg, hogy megvizsgálta, a szóban forgó egység megőrzi‑e az identitását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) E megközelítés egységes alkalmazást biztosít az irányelv különböző nyelvű változatai közötti eltérés, valamint a szerződéses átruházás fogalmára vonatkozó nemzeti szabályozások különbözőségei ellenére. A Bíróság kellően rugalmas értelmezést adott a 2001/23 irányelv célkitűzésének teljesülése érdekében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak megállapításához, hogy valamely egység megőrzi‑e az identitását, a szóban forgó műveletet jellemző összes ténybeli körülményt együttesen kell figyelembe venni, amelyek között szerepel az érintett vállalkozás vagy üzlet típusa; az, hogy sor került‑e tárgyi eszközök, azaz ingatlanok vagy ingóságok átruházására; az immateriális javak értéke az átvétel időpontjában; az, hogy sor került‑e a vállalkozás új vezetője által a személyi állomány jelentős részének átvételére, az ügyfélkör átadására; az átruházás előtti és utáni tevékenységek hasonlóságának mértéke; e tevékenységek esetleges felfüggesztésének időtartama. Ezen elemeket az eset körülményeinek átfogó értékelése keretében kell vizsgálni, és ennélfogva nem lehet azokat egymástól elszigetelt módon kezelni. Közelebbről, a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a nemzeti bíróságnak az adott műveletet jellemző ténybeli körülmények értékelése során tekintetbe kell vennie többek között a szóban forgó vállalkozás vagy üzlet típusát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) Következésképpen az, hogy mekkora jelentőséget kell tulajdonítani a 2001/23 irányelv értelmében vett átruházás megvalósulása különféle feltételeinek, szükségszerűen a szóban forgó vállalkozásban, üzletben, vagy azok részeiben gyakorolt tevékenység, vagy akár a termelési vagy üzemeltetési módszerek függvényében változik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a nehézséget annak meghatározása képezi, hogy ezt a mércét hogyan kell alkalmazni különösen annak értékelése során, hogy a különböző tényezőknek a szóban forgó értékelésben mekkora jelentőséget kell tulajdonítani. Számomra úgy tűnik, hogy nem pusztán arról van szó, hogy a munkavállalókat vagy a tárgyi eszközöket (az autóbuszokat) átruházták‑e az új üzemeltetőre. Bármilyen értékelés során inkább a 2001/23 irányelv céljából kell kiindulni; e cél a munkavállalók védelme a munkáltató személyének megváltozása esetén, különös tekintettel jogaik védelmének biztosítására. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) Álláspontom szerint ezért bármilyen döntéshez a jelen eljárás felei által előadottakhoz képest nagyobb fokú árnyaltság szükséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/23 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az átruházás napján fennálló munkaszerződésből (vagy munkaviszonyból) eredő kötelezettségek az átruházás napján automatikusan átszállnak a kedvezményezettre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogalkotási előzmények megerősítik, hogy vállalkozásátruházás esetén a 2001/23 irányelv fókuszában az átadó és az új üzemeltetőre átruházott munkavállalók közötti munkaviszony védelme áll. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Következésképpen e kulcsfontosságú céllal összhangban kell megítélni, hogy a szóban forgó egység megőrzi‑e identitását, valamint elvégezni az ezt övező tények és körülmények értékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az említett értékelés szükségszerűen rugalmas. Az értékelési elemeknek tulajdonítandó jelentőség tehát a szóban forgó ügytől függően változik. Egyrészről a Bíróság megállapította, hogy egy olyan ágazatban, ahol a tevékenység alapvetően a munkaerőn alapul, valamely gazdasági egység identitása nem tartható meg, ha az új üzemeltető a korábbi üzemeltető személyi állományának lényeges részét nem veszi át. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) Másrészről, ha egy meghatározott tevékenység alapvetően a berendezéseken alapul, az a tény, hogy a korábbi munkavállalókat az új üzemeltető nem veszi át e tevékenység végzésére, nem zárja ki azt, hogy a 2001/23 irányelv értelmében vett vállalkozásátruházás megtörtént. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy a munkaerő (buszvezetők és vezető állású munkavállalók) fontos volt a Landkreis Oberspreewald–Lausitzban a helyi autóbuszos szolgáltatás nyújtásának a korábbi üzemelterőről az új üzemeltetőre történő zökkenőmentes átruházásához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat azonban nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy az autóbuszok és más tárgyi eszközök kulcsfontosságúak lettek volna a vállalkozás számára különösen akkor, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság közzétette az ajánlattételi felhívást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra ezért úgy tűnik, hogy az SBN‑nek és az OSL Bus‑nak nem lehet igaza annyiban, amennyiben az alapeljárás két alpereseként mindketten azzal érvelnek, hogy automatikusan vállalkozásátruházásra (vagy épp ellenkezőleg, annak hiányára) lehet következtetni abból, hogy fennáll‑e a Bíróság által meghatározott tényezők egyike. Az elvégzendő értékelés ennél összetettebb.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a Schmidt ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) kifejezetten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a tárgyi eszközök átruházásának hiánya kizárja‑e a 77/187 irányelv hatálya alá tartozó átruházás megtörténtét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) A Bíróság határozottan nemleges választ adott erre a kérdésre. Megjegyezte, hogy a korábbi ítélkezési gyakorlat a tárgyi eszközök átruházását „a nemzeti bíróságok által valamely összetett ügylet egészének értékelése során, adott vállalkozás átruházása megtörténtének elbírálása céljából figyelembe veendő különböző tényezők” közé sorolja. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) Azonban pusztán az, hogy a tárgyi eszközök átruházása szerepelt a tényezők között, nem engedett arra következtetni, hogy ilyen eszközátruházás hiányában nem történt vállalkozásátruházás. A Bíróság emlékeztetett arra a korábbi megállapítására (a Spijkers ítéletben), (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) hogy önmagában ez a tényező nem meghatározó jellegű. A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv célja, jelesül a munkavállalók védelme „nem függhet kizárólag [e] tényező vizsgálatától” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában előadja, hogy az OSL Bus a gyakorlatban nem vehette át az SBN által használt autóbuszflottát, mivel megváltoztak az autóbuszjáratok Landkreis Oberspreewald–Lausitzban történő üzemeltetésére vonatkozó feltételek. Jelenleg a kibocsátásokkal kapcsolatban szigorúbb követelmények érvényesülnek. A tömegközlekedésben használt autóbuszok nem lehettek 15 évnél idősebbek (az SBN autóbuszai átlagosan 13 évesek voltak akkor, amikor az új üzemeltető átvette az autóbuszos szolgáltatást). A használt gépjárművek nagy hányadának alkalmasnak kellett lennie az akadálymentes hozzáférésre. A dízel‑ vagy benzinmeghajtású autóbuszok használata felől általános elmozdulás történt az elektromos autóbuszok irányába, és a kérdést előterjesztő bíróság figyelembe vette azt, hogy az új üzemeltető szerződése 10 éves időtartamra szólt. A kérdést előterjesztő bíróság a munkavállalókat illetően elfogadta az SBN állítását, amely szerint a „buszvezetők meghatározók a gazdasági egység szempontjából”. Az ajánlattételi feltételek szerint „a nyertesnek biztosítania kell, hogy a buszvezetők megfeleljenek egy átfogó jelleggel szolgáltatás és ügyfélorientált, vonzó helyi tömegközlekedés követelményeinek”. Ezenfelül a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a tapasztalt buszvezetők vidéken – például a Landkreis Oberspreewald–Lausitzban – szűkös és értékes erőforrások. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végső soron ténykérdés az, hogy a szóban forgó vállalkozás megőrizte‑e az identitását, így azt a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az identitás megőrzését – többek között – az mutatja, hogy az új munkáltató ténylegesen folytatja vagy újraindítja‑e az ugyanolyan vagy hasonló tevékenységeket. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az új üzemeltető, vagyis az OSL Bus lényegében a korábbi üzemeltető, vagyis az SBN által nyújtott szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtott. Egyik napról a másikra nem történt kiesés a szolgáltatásban. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) A szolgáltatást azonos ügyfél (az ajánlatkérő szerv) részére nyújtották, valószínűleg többnyire azonos utasok részére, többnyire azonos útvonalak üzemeltetése céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek alapján kulcsfontosságú‑e az, hogy nem történt tárgyieszköz‑átruházás?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az OSL Bus különösen – a saját szavaival élve – „a korábbi üzemeltető tárgyi eszközeinek hozzáadott értékét” hangsúlyozza. Előadja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában rögzített tényezők lényegtelenek. Az ügyet elvontan kell értékelni, és meghatározó jelentőséggel bír az, hogy a tárgyi eszközöket átruházták‑e az új üzemeltetőre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel nem értek egyet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vállalkozásátruházás ugyanis absztrakt értelemben nem történhet meg. Épp ellenkezőleg: a kérdést előterjesztő bíróság által említett elemek összhangban állnak a Bíróság által a terjedelmes ítélkezési gyakorlatában relevánsként meghatározott tényezőkkel. Az uniós jogalkotó pont azért határozott úgy, hogy eljár ebben a körben, mert a vállalkozásátruházás a gyakorlatban nem csak az érintett egységekre, hanem azok munkavállalóira is tényleges hatással van. Ennélfogva értelmetlen lenne az ilyen eseteket tisztán elvont módon vizsgálni. A Bíróság által alkalmazott mérce – vagyis hogy megvalósul‑e „valamely, identitását megőrző gazdasági is egység” 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett átruházása? – lényegében egy gyakorlati, valós mérce. Ez az értékelés nem korlátozódhat annak meghatározására, hogy a tárgyi eszközöket a korábbi üzemeltetőről átruházták‑e az új üzemeltetőre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Szükségszerűen az következik‑e a Liikenne ítéletből, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) hogy a jelen ügyben nem történt vállalkozásátruházás, mivel a korábbi üzemeltető a meglévő (régi) autóbusz‑állományát nem ruházta át az új üzemeltetőre?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Liikenne ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) tárgyát hét regionális buszjáratot magában foglaló autóbuszos szolgáltatások nyújtásáról szóló hároméves szerződés képezte. A korábbi üzemeltető (Hakunilan Liikenne, a továbbiakban: HL) a járatokat 26 autóbusszal üzemeltette. Az új üzemeltető (Liikenne) – miközben az általa megrendelt 22 új autóbusz leszállítására várt – két autóbuszt bérelt HL‑től két vagy három hónapos időtartamra, és vásárolt néhány egyenruhát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Állandó jelleggel nem vett át gépjárművet vagy más jelentős eszközöket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság először néhány általános, az állandó ítélkezési gyakorlatot követő megállapítást tett. Ezek között szerepel a 2001/23 irányelv céljaira történő utalás; az, hogy a szóban forgó irányelv alkalmazásában mi minősül vállalkozásnak; a teszt ismertetése és azok a szempontok, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy történt‑e az irányelv 1. cikkének (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett átruházás; valamint emlékeztető arra vonatkozóan, hogy a tényállás vizsgálata minden konkrét esetben nemzeti bíróság feladata. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélet alábbi szakasza az, amely nehézségeket okozhat:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-69" title="page-16">
      „39. az autóbuszos személyszállítás nem tekinthető olyan tevékenységnek, amely elsődlegesen a munkaerőn alapszik, mivel az jelentős tárgyi eszközök és berendezések használatát követeli meg (a bányákban végzett fúrási munkálatokkal kapcsolatban azonos következtetésért lásd: Allen ítélet,[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)] 30. pont). Figyelembe veendő körülménynek minősül az, hogy az autóbuszjáratok üzemeltetéséhez használt tárgyi eszközöket a korábbi üzemeltető nem ruházta át az új üzemeltetőre.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-70" title="page-16">
      40 A tárgyaláson az alapeljárás alpereseinek képviselője hangsúlyozta a YTV ajánlatkérő szerv és a Liikenne között fennálló szerződés gazdasági értékét és előadta, hogy az jelentős immateriális jószágnak minősül. Ez az érték tagadhatatlan, azonban valamely szerződés újbóli odaítélése keretében az ilyen immateriális jószág értéke főszabály szerint a régi szerződés lejártával nullára csökken, mivel a szerződés ismételten szabadon odaítélhető.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-71" title="page-16">
      41 Amennyiben az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló eljárásban az új üzemeltetőnek át kell vennie az ügyfelekkel fennálló szerződéseket, vagy ha az ügyfelek többsége fix, úgy kell tekinteni, hogy ügyfelek átruházása történik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-72" title="page-16">
      42 Egy olyan ágazatban azonban, mint a menetrend szerinti autóbuszos tömegközlekedés, ahol a tárgyi eszközök jelentősen hozzájárulnak a tevékenység gyakorlásához, amennyiben a szerződés korábbi nyertesétől az új nyertes részére nem történt meg olyan eszközök jelentős szintű átruházása, amelyek nélkülözhetetlenek az [egység] megfelelő működéséhez, úgy kell tekinteni, hogy ez utóbbi nem őrzi meg identitását.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-16">
      43 Következésképpen az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben a 77/187 irányelv nem alkalmazandó, ha a korábbi üzemeltető nem ruház át jelentős tárgyi eszközöket az új üzemeltetőre.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti bíróság ezért azt a választ kapta, hogy „[…] az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben a 77/187 irányelv nem alkalmazandó, ha e két vállalkozás között nem történik jelentős tárgyieszköz‑átruházás” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Liikenne ítéletből általam az imént idézett szakaszokra tekintettel minden tiszteletem az Arbeitsgericht Cottbus (cottbusi munkaügyi bíróság) Kammern Senftenbergé (seftenbergi tanácsok) azért, amilyen lojálisan és észszerűen járt el a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Vajon a Bíróság Liikenne ítélete azt jelenti‑e, hogy a jelen ügyben a nemzeti bíróság nem juthat‑e eltérő eredményre egy másik olyan tényállással kapcsolatban, amelyben valamely helyi autóbuszos szolgáltatás üzemeltetőjének változása a meglévő autóbusz‑állománynak a korábbi üzemeltető által az új üzemeltetőre történő átruházását szintén nem foglalja magában?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Álláspontom szerint nem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Álláspontom szerint a jelen ügy körülményei kulcsfontosságú szempontokból, nyilvánvalóan nagyon eltérnek a Liikenne ítélet alapját képező körülményektől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Természetesen autóbuszok, valamint autóbuszvezetők nélkül lehetetlen autóbuszos szolgáltatást üzemeltetni. Ennek alapján a Liikenne ügy – Léger főtanácsnok indítványában (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) és az ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) – rögzített tényállásában semmi nem utal arra, hogy az abban szereplő új üzemeltetőnek a korábbi üzemeltető autóbusz‑állománya átvételének mellőzésére vonatkozó döntését jogi, műszaki vagy környezetvédelmi indokok tették volna szükségessé. Úgy tűnik, a Liikenne nagyjából elegendő autóbusszal rendelkezett ahhoz, hogy üzemeltesse az általa átvett további hét, működő járatot (két autóbuszt bérelt HL‑től rövid időtartamra), és már megrendelt 22 új autóbuszt. (Üzleti szempontból nézve) miért is vette volna át a HL 26 meglévő autóbuszát?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az ajánlattételi felhívás tárgyát képező szerződés háromszor hosszabb időtartamra (3 év helyett 10 évre) szólt. A szerződés teljes, helyi autóbuszos szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozott, amelynek keretében valószínűleg jelentőséggel bír az, hogy az autóbuszokat a különböző járatok között könnyedén ki lehessen cserélni. Hihető módon releváns megfontolásnak minősülhetett az, hogy a meglévő autóbusz‑állomány észszerűen használható‑e a szerződés teljes időtartama alatt. A Liikenne ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) szereplő tényállást követő húsz év elteltével az ajánlattételi követelmények a potenciális ajánlattevők számára teljes mértékben egyértelművé tették, hogy az új, 10 éves szerződési időszakban használandó tárgyi eszközöknek (az autóbuszoknak) bizonyos új (magasabb szintű) műszaki és környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat tehát bőségesen tartalmaz anyagot annak (természetesen a tényállást kizárólagosan elbíráló nemzeti bíróság által végzett esetleges további szükséges vizsgálatok mellett történő) megállapításához, hogy – teljesen függetlenül attól, hogy az új üzemeltetőnek már birtokát képező autóbuszflotta mérete mekkora – az új üzemeltető számára nem volt értelme annak, hogy átvegye a korábbi üzemeltető meglévő autóbuszflottáját, mivel ezeket az autóbuszokat nem használhatta volna az új szerződéses és jogszabályi kötelezettségek teljesítésére. A szóban forgó gépjárművek a megengedett élettartamuk végéhez közeledtek, és nem feleltek meg az ajánlattételi követelményekben rögzített jogi, műszaki és környezetvédelmi követelményeknek. A meglévő autóbuszflotta – átruházása esetén – (a Liikenne ítélet 42. pontjának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) megfogalmazásával élve) nem lett volna „szükséges az egység megfelelő működéséhez”. A meglévő autóbuszflotta leselejtezésre lett volna ítélve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Számomra úgy tűnik, hogy az olyan körülmények között, amelyekben a jogi, műszaki és környezetvédelmi korlátok alapján az új üzemeltető számára gazdaságilag nem elfogadható a korábbi üzemeltető tárgyi eszközeinek átvétele, a nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia azt, hogy mi történt a tárgyi eszközökkel, és az ügylet más elemeire kell összpontosítania annak vizsgálata során, hogy a 2001/23 irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásátruházás történt‑e. Ahogyan azt a Bíróság a Liikenne ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) kifejtette – szögletes zárójelbe téve a „tárgyi eszközökre” történő hivatkozást –, „annak meghatározásához, hogy teljesültek‑e valamely gazdasági egység átruházásának feltételei, a szóban forgó ügyletet jellemző összes ténykörülményt – ezen belül különösen az érintett vállalkozás vagy üzlet típusát, [azt, hogy annak tárgyi eszközeit, például épületeit és ingó vagyonát átruházzák‑e], az immateriális javaknak az átruházás időpontjában képviselt értékét, azt, hogy a munkavállalóinak többségét átveszi‑e az új üzemeltető, azt, hogy annak ügyfeleit átruházzák‑e, az átruházás előtt és azt követően végzett tevékenységek hasonlóságának fokát és adott esetben a szóban forgó tevékenységek felfüggesztésének időszakát – is figyelembe kell venni. Ezek azonban csak az elvégzendő általános értékelés részét képező egyes tényezők, ezért azok külön nem vizsgálhatók (lásd különösen: Spijkers ítélet,[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)] 13. pont; Süzen ítélet, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) 14. pont)”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzáteszem, hogy alááshatja a 2001/23 irányelv elsődleges célját az olyan elemzés, amelynek középpontjában kizárólag az áll, hogy a szóban forgó tárgyi eszközöket nem ruházták át. Túl könnyű lenne az új üzemeltető számára az ügyletet úgy felépíteni, hogy az a tárgyi eszközök átvételének mellőzése révén ne tartozzon az irányelv hatálya alá (ugyanis valószínű, hogy pontosan így járna el). Ebből következően azonban az új üzemeltető elkerülhetné azokat a kötelezettségeket, amelyek őt a korábbi üzemeltető munkavállalóival szemben egyébként terhelnék. Ez nyilvánvalóan nem lehet helyes.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az általam javasolt megközelítés nem mond ellent a Liikenne ítéletnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) A nemzeti bíróságnak minden egyes vállalkozásátruházási ügyben alkalmaznia kell a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott kritériumokat az előtte folyamatban levő ügy konkrét tényállására. Ahogyan arra rámutattam, a Liikenne ügyben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) szereplő tények és körülmények merőben eltértek a jelen ügy tényeitől és körülményeitől. A Liikenne ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) szereplő érvelés változatlan maradhat, a jelen ügyben azonban igen eltérő tényállás alapján, eltérő következtetésre kell jutni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva álláspontom szerint annak meghatározása során, hogy valamely gazdasági egység megőrizte‑e az identitását, tehát a 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vállalkozásátruházás valósul‑e meg, a nemzeti bíróságnak i. teljeskörűen figyelembe kell vennie a szóban forgó irányelvnek a munkáltató személyének megváltozása esetén a munkavállalók és jogaik védelmére irányuló elsődleges célját, és ii. meg kell vizsgálnia a szóban forgó ügylettel kapcsolatos összes tényt és körülményt, beleértve a szóban forgó üzleti tevékenység végzésével kapcsolatos bármilyen jogi, műszaki és környezetvédelmi kötöttségeket is. Releváns, azonban nem feltétlenül meghatározó jellegű az, hogy jelentős tárgyi eszközök átruházása valósult meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen megfontolások tükrében álláspontom szerint a Bíróságnak az Arbeitsgericht Cottbus (cottbusi munkaügyi bíróság, Németország) által feltett kérdéseket a következőképpen kell megválaszolnia:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-19">
      Annak meghatározása során, hogy valamely gazdasági egység megőrizte‑e az identitását, tehát a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12‑i 2001/23/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vállalkozásátruházás valósul‑e meg, a nemzeti bíróságnak:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">teljeskörűen figyelembe kell vennie a szóban forgó irányelvnek a munkáltató személyének megváltozása esetén a munkavállalók és jogaik védelmére irányuló elsődleges célját, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">meg kell vizsgálnia a szóban forgó ügylettel kapcsolatos összes tényt és körülményt, beleértve a szóban forgó üzleti tevékenység végzésével kapcsolatos jogi, műszaki és környezetvédelmi korlátozásokat is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-20">
      Amennyiben az ilyen létező jogi, műszaki és környezetvédelmi korlátozások kizárják a jelentős tárgyeszköz‑átruházást, a nemzeti bíróság nem tekintheti az ügylet ezen vetületét szükségszerűen meghatározónak annak megítélése során, hogy megvalósult‑e a 2001/23 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vállalkozásátruházás.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) 2001. március 12‑i tanácsi irányelv (HL 2001. L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.). Noha a kérdést előterjesztő bíróság a 77/187 irányelvre utal az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában, a tényállás megvalósulásának idején a 2001/23 irányelv volt hatályban: lásd az alábbi 8–17. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) 1977. február 14‑i tanácsi irányelv (HL 1977. L 61., 26. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A (3) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi chartát 1989. december 9‑én fogadták el, lásd különösen a 7., 17. és 18. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Az (5) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) A (6) preambulumbekezdés.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A 2. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 1992. június 18‑i irányelv (HL 1992. L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.). Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezte és felváltotta az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás: 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2014. február 26‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 39. és 42. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) A kérdést előterjesztő bizottság előadja, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi követelmények előírták, hogy az autóbuszoknak meg kell felelniük az aktuális Euro‑norma szerinti követelményeknek. Valószínűleg nem tudnának megfelelni e követelményeknek azok az autóbuszok, amelyeket már több évig a helyi tömegközlekedés biztosítására használtak. Környezetvédelmi okokból valószínű volt, hogy a jövőben a dízel‑ vagy benzinmeghajtású gépjárművek helyett inkább elektromos buszokat fognak használni. Valószínű volt, hogy a dízel gépjárművek többségét (különösen a városokon belül) kitiltják a nitrogén‑oxid-szennyezés miatt. A nyertes ajánlattevő tehát a gyakorlatban nem venné át a meglévő autóbusz‑állományt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Az SBN autóbuszai átlagosan 13 évesek voltak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Az SBN autóbuszai az Euro‑3 normának és az Euro‑4 normának megfeleltek, az Euro‑6 normának azonban nem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Az SBN autóbuszainak egyike sem felelt meg az akadálymentességi követelményeknek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd például: 2005. december 1‑jei Burtscher ítélet, C‑213/04, EU:C:2005:731, 33. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Lásd a fenti 7., 9. és 10. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 22. pont; lásd még: 25. pont. Ezen ítélet az EFTA Bíróság véleményét követve (E-2/95, Eidesund v Stavanger Catering A/S, Report of the EFTA Court 1 July 1995 - 31 December 1996, 1. o., 50. pont, és E-3/96 Ask and Others v ABB Offshore Technology AS and Aker Offshore Partner AS, Report of the EFTA Court 1997, 1. o., 33. pont) megállapította, hogy az a körülmény, hogy valamely szerződést közbeszerzés útján ítélnek oda, nem zárja ki a munkavállalók vállalkozások átruházása esetén való védelmét biztosító szabályok alkalmazását (lásd az ítélet 21. cikkét).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) 2018. július 11‑i Somoza Hermo és Ilunión Seguridad ítélet, C‑60/17, EU:C:2018:559, 26–28. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd a fenti 11. és 12. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 27. pont; lásd újabban: 2018. július 11‑i Somoza Hermo és Ilunión Seguridad ítélet, C‑60/17, EU:C:2018:559, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) 2011. január 20‑i CLECE‑ítélet, C‑463/09, EU:C:2011:24, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2018. július 11‑i Somoza Hermo és Ilunión Seguridad ítélet, C‑60/17, EU:C:2018:559, 30. és 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) 2018. július 11‑i Somoza Hermo és Ilunión Seguridad ítélet, C‑60/17, EU:C:2018:559, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A 2001/23 irányelv (3), (5) és (6) preambulumbekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd a Bizottság irányelvre vonatkozó, 1974. június 21‑i COM(74) 351, végleges/2 javaslata indoklásának 2–3. és 5. oldalát. Az 1970‑es években a vállalkozások átruházása, a csoportos létszámcsökkentés és a munkáltató fizetésképtelensége volt az első három olyan, kulcsfontosságú szociálpolitikai kérdés, amelyet az Európai Unió a nemek közötti egyenlőség keretén kívül szabályozott; lásd a szociális cselekvési programról szóló, 1974. január 21‑i tanácsi határozatot (HL 1974. C 13., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) 2017. október 19‑i Securitas ítélet, C‑200/16, EU:C:2017:780, 29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) 2017. október 19‑i Securitas ítélet, C‑200/16, EU:C:2017:780, 30. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) A Bíróság a tárgyaláson tájékoztatás kapott arról, hogy az új üzemeltető a korábbi üzemeltető munkavállalóinak 85%‑át alkalmazta.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) 1994. április 14‑i ítélet, C‑392/92, EU:C:1994:134.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd a fenti 1. pontot és 2. lábjegyzetet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) 1994. április 14‑i Schmidt ítélet, C‑392/92, EU:C:1994:134, 16. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) 1986. március 18‑i ítélet, 24/85, EU:C:1986:127, 12. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) 1994. április 14‑i Schmidt ítélet, C‑392/92, EU:C:1994:134, 16. pont. Az ítélet angol nyelvű fordítása nem szerencsés (különösen mivel az „objet” szót a „subject matter” szóval fordította). Ezt átfogalmaztam az ítélet eredeti nyelvű (francia) szövegében szereplő, általam értett jelentés közvetítése céljából. A szöveg a következőképpen szól: „[…] La circonstance que la jurisprudence de la Cour cite le transfert de tels éléments au nombre des différents critères à prendre en compte par le juge national pour, dans le cadre de l'évaluation d'ensemble d'une opération complexe, apprécier la réalité d'un transfert d'entreprise ne permet pas de conclure que l'absence de ces éléments exclue l'existence d'un transfert. En effet, le maintien des droits des travailleurs qui, selon son intitulé même, est l'objet de la directive, ne saurait dépendre de la seule prise en considération d'un facteur dont la Cour a, d'ailleurs, déjà relevé qu'il n'était pas, à lui seul, déterminant (voir arrêt du 18 mars 1986, Spijkers, 24/85, EU:C:1986:127, point 12)”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd a fenti 15. és 16. pontot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 1994. április 14‑i Schmidt ítélet, C‑392/92, EU:C:1994:134, 17. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Az SBN az autóbuszos szolgáltatás ajánlatkérő szerv részére történő nyújtását 2017. július 31‑án szüntette meg. Az OSL Bus az autóbuszos szolgáltatás nyújtását 2017. augusztus 1‑jén kezdte meg.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Léger főtanácsnok Liikenne ügyre vonatkozó indítványa, C‑172/99, EU:C:2000:563, 10. pont. Ezeket a tényeket az ítélet 9. és 10. pontja megismétli.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, lásd különösen: 19., 26., 27., 31., 33. és 35. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) 1999. december 2‑i Allen és társai ítélet, C‑234/98, EU:C:1999:594.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 44. pont és az ítélet rendelkező része (a „dispositif”) 2. pontjának második francia bekezdése; kiemelés tőlem.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Léger főtanácsnok Liikenne ügyre vonatkozó indítványa, C‑172/99, EU:C:2000:563, 8–14. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 8–14. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) 2001. január 25‑i Liikenne ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59, 33. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) 1986. március 18‑i Spijkers ítélet, 24/85, EU:C:1986:127.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) 1997. március 11‑i Süzen ítélet, C‑13/95, EU:C:1997:141.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) 2001. január 25‑i ítélet, C‑172/99, EU:C:2001:59.</p>
</body>
</html>
