European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/78

2025.1.15.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/78 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. január 15.)

a Kínai Népköztársaságból származó többrétegű fa padlóburkolók behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. május 16-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó többrétegű fa padlóburkoló behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. április 4-én az Európai Parkettaszövetség (European Parquet Federation, a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos a többrétegű fa padlóburkolókkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság a 2024. október 24-i (EU) 2024/2733 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Érdekelt felek

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és az érintett ország hatóságait, valamint az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.4.   Mintavétel

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.4.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát az eljárás megindítását megelőző legitimációs vizsgálat keretében bejelentett termelési és értékesítési mennyiségek alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a becsült teljes termelési volumen több mint 20 %-át és a hasonló termék Unión belüli becsült teljes értékesítésének több mint 20 %-át képviselték. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, ezért a Bizottság megerősítette a mintát.

1.4.2.   Mintavétel az importőrök körében

(8)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(9)

Két független importőr (a Lamett Europe N.V. és a Svartes s.r.o) nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. A Bizottság felkérte a két fent nevezett vállalatot, hogy töltsék ki az importőröknek szóló kérdőívet. Végül csak a Lamett Europe N.V. nyújtott be kitöltött kérdőívet, ahogy azt a (17) preambulumbekezdés kifejti.

1.4.3.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(10)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(11)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül 78 nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két csoportba tartozó öt olyan gyártót vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A konzultációt követően egy exportáló gyártói csoporttól érkeztek észrevételek a minta kiválasztásával kapcsolatban. A csoport azzal érvelt, hogy a javasolt minta az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében nem kellően reprezentatív, mivel az összes együttműködő exportáló gyártó által exportált volumennek csak korlátozott részét tette ki. A Bizottság megvizsgálta az állítást, és úgy döntött, hogy a mintába felvett vállalatok számát kibővíti a harmadik legnagyobb exportáló gyártói csoporttal, amely öt gyártóból áll. A felülvizsgált minta az összes együttműködő exportáló gyártó által bejelentett, az érintett terméknek a vizsgálati időszak alatt az Európai Unióba exportált becsült teljes volumenének 40 %-át és a teljes becsült exportmennyiség 27 %-át tette ki. A javasolt mintával kapcsolatban nem érkezett további észrevétel.

(12)

Továbbá a vizsgálat során a Bizottság a nyilvánosan hozzáférhető források alapján ellenőrizte az együttműködő exportőrök által szolgáltatott információkat, annak megerősítése érdekében, hogy a vállalatok az érintett termék gyártói. Szükség esetén a Bizottság további dokumentumokat is bekért, például a működési engedélyt és az alapító okiratot. Az egyik fél nem bizonyította a vizsgálattal való kapcsolatát, ezért nem együttműködőnek minősült.

1.4.4.   Egyedi vizsgálat

(13)

19 kínai exportáló gyártó kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. A Bizottság által kitűzött határidőn belül azonban egyikük sem nyújtotta be a kitöltött kérdőívet. Ennek megfelelően a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jut, hogy a jelen ügyben nem kerül sor egyedi vizsgálatra.

1.5.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(14)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(15)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság alkalmazza-e Kína tekintetében az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A Bizottság ezért további kérdőíveket küldött a kínai kormánynak.

(16)

A kínai kormánytól nem érkezett válasz a kérdőívekre. Következésképpen a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni, és hogy a Kínában fennálló jelentős torzulások tekintetében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai kormánytól nem érkezett további válasz.

(17)

A Bizottság az uniós gyártók, a független importőrök, a felhasználók és az exportáló gyártók számára összeállított kérdőíveket a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (4). A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártótól, egy független importőrtől (Lamett Europe N.V.) és három exportáló gyártói csoporttól (Jinfa csoport, Forest csoport és Fusong csoport) kapott kitöltött kérdőívet.

(18)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

 

Uniós gyártók

—

Barlinek Inwestycje Sp. z o.o., Barlinek, Lengyelország és a vele kapcsolatban álló vállalatok (Barlinek S.A., Barlinek Deutschland GmbH, Barlinek Romania S.A.),

—

UAB Bauwerk Group Lietuva, Vilnius, Litvánia és a vele kapcsolatban álló vállalatok (Bauwerk Parkett Deutschland GmbH, Boen Parkett Deutschland GmbH),

—

Weitzer Produktions GmbH, Weiz, Ausztria és a vele kapcsolatban álló vállalat, a Weitzer Parkett Vertriebs GmbH,

 

Importőr

—

Lamett Europe N.V, Deerlijk, Belgium,

Exportáló gyártók és kapcsolt vállalataik a Kínai Népköztársaságban

a)

Jinfa csoport:

—

Hunchun Xingjia Wooden Flooring Inc., Changchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Hunchun Xingye Wood, Hunchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Changchun Delin Wooden Floors Inc., Changchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Changchun Xingjia Nemzetközi Kereskedelmi Központ, Changchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

b)

Forest csoport:

—

Jilin Newco Wood Industries Co., Ltd., Changchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Jilin Forest Industry Jinqiao Flooring Group Co., Ltd., Changchun, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Jilin Forest Industry New Jinqiao Songlin Flooring Co., Ltd. Songjianghe, Jilin tartomány, Kínai Népköztársaság (5),

c)

Fusong csoport:

—

Fusong Jinlong Wooden Group Co., Ltd, Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Fusong Jinqiu Wooden Product Co., Ltd, Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Fusong Qianqiu Wooden Product Co., Ltd, Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Fusong Diwang Wooden Product Co., Ltd, Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

—

Dalian Qianqiu Wooden Product Co., Ltd, Dalian, Liaoning tartomány, Kínai Népköztársaság.

1.6.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(19)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.7.   Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek

(20)

A Bizottság a következőktől kapott észrevételeket az eljárás megindításával kapcsolatban:

—

Lamett Europe N.V., Svartes sro, Labeco BV (Lalegno), Whiteriver (WRG) Ltd, BGP Group srl, Woodco Soc Coop, Avalin Group FZE, Soboplac, Gamma Trading Srl és Importer A. E vizsgálat alkalmazásában e vállalatok együttesen a többrétegű fa padlóburkolók uniós importőreinek szövetsége (Alliance of Union MWF Importers, a továbbiakban: AUMI) néven szerepelnek,

—

Kínai Országos Erdészetitermék-ágazati Szövetség (China National Forest Products Industry Association, a továbbiakban: CNFPIA).

—

Az Európai Parkettaszövetség (European Parquet Federation, a továbbiakban: FEP).

(21)

Az AUMI és a CNFPIA azzal érvelt, hogy a panasz az Eurostattól származó, négyzetméterben kifejezett behozatali mennyiségekre épült, amelyeket a panaszos kiigazított. Az AUMI és a CNFPIA továbbá azzal érvelt, hogy a panaszos nem magyarázta meg, hogy miért volt szükség a kiigazításra, és nem hozta nyilvánosságra a kiigazítás módszerét. Az AUMI és a CNFPIA megjegyezte, hogy a panaszos által javasolt kiigazított behozatali mennyiségek alkalmazása a Kínából származó behozatal mennyiségének több mint 20 %-os növekedését eredményezte az érintett időszakban. Az AUMI és a CNFPIA azt is hozzátette, hogy az Eurostat által közölt, azaz kiigazítás nélküli behozatali mennyiségek használata a Kínából származó behozatal mennyiségének 3 %-os csökkenését eredményezné az érintett időszakban. Ezenkívül az AUMI és a CNFPIA jelezte, hogy a kiigazított behozatali mennyiségek torzították az egyéb gazdasági mutatókat, például a kínai importárakat, a felhasználást és a piaci részesedést.

(22)

E tekintetben az FEP jelezte, hogy míg a többrétegű fa padlóburkoló felületi sűrűségének tartománya 7 és 9,5 kg/négyzetméter (a továbbiakban: m2) között volt, több Eurostat-bejegyzés is kívül esett ezen a felületsűrűségi tartományon. Az FEP kifejtette, hogy a gazdasági szereplőknek a nettó tömeget (tonna vagy kilogramm) kell jelenteniük a vámhatóságoknak, de nem feltétlenül kell jelenteniük a kiegészítő mértékegységet (m2). Ezért az FEP kiigazította a tartományon kívül eső bejegyzéseket úgy, hogy azok bejelentett nettó tömegét elosztotta a fent említett tartomány átlagos sűrűségével. Az FEP a panasz nem bizalmas változatának megfelelő részét is frissítette, hogy szemléltesse a kiigazítási módszert.

(23)

A Bizottság a vizsgálat során szintén elemezte a kérdést, és a 4.4. szakaszban foglalkozott vele.

(24)

Az AUMI azzal érvelt, hogy a panasz a 15 kármutatóból ötre – különösen a beruházások megtérülésére, az uniós árakat befolyásoló tényezőkre, a pénzforgalomra, a bérekre és a növekedésre gyakorolt tényleges és potenciális negatív hatásokra – vonatkozóan nem tartalmaz számadatokat.

(25)

A Bizottság megjegyezte, hogy a panasz benyújtásának szakaszában nem volt kötelező a fent említett mutatók feltüntetése. A Bizottság a vizsgálat során a 4. szakaszban vizsgálta meg ezeket a mutatókat. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(26)

Az AUMI és a CNFPIA azzal érvelt, hogy a panasz nem tartalmazott megbízható információkat azon állítás alátámasztására, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A makrogazdasági mutatókat illetően az AUMI és a CNFPIA azt állította, hogy az Unión belüli termelési volumen, kapacitáskihasználás, értékesítés és foglalkoztatás 2020 és 2022 között stabil volt, és csak a vizsgálati időszakban csökkent az uniós kereslet csökkenése miatt. Ezenkívül az AUMI és a CNFPIA jelezte, hogy az uniós gyártók a panaszban szereplő vizsgálati időszak alatt növelték piaci részesedésüket és áraikat, ami azt mutatja, hogy az uniós gyártók gazdaságilag stabilan működnek. A mikrogazdasági mutatókat illetően az AUMI és a CNFPIA azt állította, hogy a panaszosok termelési, értékesítési és foglalkoztatási adatai csak romlottak a vizsgálati időszak alatt. Ezenkívül az AUMI és a CNFPIA előadta, hogy az uniós gyártók a panasz által lefedett időszakban 56 %-kal növelték beruházásaikat, ami bizonyítja pénzügyi stabilitásukat. Az AUMI és a CNFPIA jelezte, hogy a vizsgálati időszak alatt a kínai exportáló gyártók láthatóan jobban alkalmazkodtak a csökkenő uniós kereslethez: míg a kínai behozatal csökkent, az uniós gyártók készleteinek szintje nőtt. A pénzügyi teljesítményt illetően az AUMI és a CNFPIA megjegyezte, hogy a jelek szerint 2020 és 2022 között az uniós gyártók mind az eladások, mind a jövedelmezőség terén javulást értek el, annak ellenére, hogy a kínai behozatal ebben az időszakban növekedett. Végezetül az AUMI azzal is érvelt, hogy a kínai behozatal 21 %-kal nőtt a panasz által lefedett időszakban, miközben legalább egy uniós gyártó alákínált a független importőrök árainak, és mégis nyereséget termelt.

(27)

A Bizottság elöljáróban emlékeztet arra, hogy a jelentős kár első látásra történő megállapításához többek között az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában leírt releváns tényezők vizsgálatára van szükség. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal mennyiségének változásait, a behozatalnak az uniós piacon a hasonló termékek árára gyakorolt hatásait, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt, ebből következő hatását, az uniós gazdasági ágazat állapotát befolyásoló (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében felsoroltakhoz hasonló, releváns tényezők és mutatók alapján. Továbbá az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése leszögezi, hogy a tényezők felsorolása nem kimerítő, és ezen tényezők közül egynek vagy többnek a fennállása sem ad szükségszerűen döntő útmutatást. Ezért nem minden tényezőnek kell romlást mutatnia ahhoz, hogy a jelentős kár első látásra megállapítható legyen. Továbbá az uniós gazdasági ágazat helyzetére esetlegesen hatást gyakorló egyéb tényezők megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dömpingelt behozatal e gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ne lenne jelentős.

(28)

A panasznak a Bizottság által elvégzett, a kárra vonatkozó egyedi elemzése azt mutatta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a Kínából érkező, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló és azok alatti árakon történő behozatal jelentős uniós piaci térnyerésére (mind abszolút, mind relatív értelemben). A jelek szerint emiatt jelentős kár érte az uniós gazdasági ágazatot, amit például a termelés, az értékesítés és a piaci részesedés csökkenése, a pénzügyi eredmények romlása vagy az uniós gazdasági ágazat által felszámított árak szintje mutat. Ami az egyes makro- és mikrogazdasági mutatókra és áralákínálásra vonatkozó állításokat illeti, a Bizottság a 4. szakaszban részletes értékelést adott a figyelembe vett időszak alatti jelentős kárról. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

2.   A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A vizsgált termék

(29)

A vizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg a 4418 75 00  KN-kód alá tartozó, többrétegű, fából készült összeállított padlópanel (a továbbiakban: vizsgált termék). A bambusznádból készült padlópanelek vagy azok, amelyeknek legalább a felső rétege (kopórétege) bambusznádból készült, valamint a mozaikpadlókhoz használt panelek nem tartoznak ide.

(30)

A többrétegű fa padlóburkoló olyan faalapú termék, amely több, egymáshoz ragasztott vagy illesztett fafurnér rétegből áll. A többrétegű fa padlóburkolókat főként beltéri padlóburkolatokhoz használják.

2.2.   Az érintett termék

(31)

Az érintett termék a Kínából származó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

2.3.   A hasonló termék

(32)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában gyártott és Kína belföldi piacán értékesített vizsgált termék, valamint

—

az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített vizsgált termék.

(33)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(34)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(35)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a többrétegű fa padlóburkoló előállítása során felhasznált bemeneti anyagokra vonatkozóan. A kért információkat 73 exportáló gyártó küldte meg.

(36)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumok alapján további lehetséges megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(38)

2024. augusztus 23-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: a feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a többrétegű fa padlóburkoló előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország kiválasztásának kritériumai, valamint a releváns pénzügyi információk rendelkezésre állása alapján a Bizottság három lehetséges reprezentatív országot azonosított, nevezetesen Törökországot, Indonéziát és Malajziát. Az akkoriban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország lehet. A Bizottsághoz két exportáló gyártói csoport, nevezetesen a JINFA csoport és a Fusong Jinlong csoport két beadványban is közösen nyújtott be észrevételeket a feljegyzéssel kapcsolatban. Az Európai Parkettaszövetség (panaszos) szintén nyújtott be észrevételeket. Az észrevételeket részletesen a 3.2. szakasz tárgyalja.

(39)

A beérkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulásmentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be.

3.2.   Rendes érték

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek”, a továbbiakban: SGA-költségek).

(42)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.1.   A jelentős torzulások fennállása

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—

a bérköltségek torzult volta,

—

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe ”.

(44)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(45)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapvető jelentőségű elemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(47)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (6), amelyek bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a faalapú termékek ágazatában). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést az eljárás megindításakor elhelyezte a vizsgálat ügyiratai között.

(48)

A panaszos azzal érvelt, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei, mert az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, ezért a rendes érték megállapításához nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása.

(49)

Ezen álláspont alátámasztására a panaszos a jelentésben foglalt bizonyítékokra, valamint a Bizottság korábbi ténymegállapításaira és az amerikai hatóságok vizsgálataira hivatkozott.

(50)

A panaszos különösen arra mutatott rá, hogy a Bizottság korábbi ténymegállapításai szerint a kínai gazdasági rendszer a szocialista piacgazdaság doktrínáján, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP vagy párt) vezető szerepén, valamint az állam intervencionista gazdaságpolitikáján alapul.

(51)

Továbbá, rámutatva arra, hogy a többrétegű fa padlóburkolók ágazata a kínai erdészeti és faipari ágazat része, a panaszos emlékeztetett a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemekre.

(52)

Először is, a többrétegű fa padlóburkolók ágazatát jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában állnak, és azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működnek:

—

Az okoumé rétegelt lemez ügyében (7) megállapítottak szerint a KKP kiemelkedő szerepet játszott a kínai vállalatok, köztük a magánvállalatok műveleteiben és döntéshozatali folyamataiban.

—

Ez a Kínai Országos Erdészetitermék-ágazati Szövetség (a továbbiakban: CNFPIA) szintjén is nyilvánvaló. A CNFPIA alapszabályának 4. cikke szerint a szervezet „ elfogadja […] az Állami Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal és a Polgári Ügyek Minisztériumának szakmai iránymutatását, felügyeletét és irányítását ”  (8).

—

Ezenkívül Kína egyik legnagyobb erdészeti ipari csoportja a Jilin Forest Industry Group Co., Ltd. (a továbbiakban: Jilin csoport) állami tulajdonú vállalat. A Jilin csoport a fa padlóburkoló termékek egyik vezető kínai gyártója, és 172 000 000 köbméter álló erdőállományt birtokol (a csoport egyedül irányítja Kína nyolc nemzeti erdőparkját) (9).

(53)

Másodszor, a többrétegű fa padlóburkolót előállító vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe.

—

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnak – amennyiben a KKP alapszabálya (10) szerint legalább három KKP-tagja van – KKP-szervezetet kell létrehoznia, amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezek a szabályok a kínai többrétegűfapadlóburkoló-ágazatra is alkalmazandók. Például a Zhejiang Yuhua Wood Industry-t, Kína egyik vezető faipari termékeket és fa padlóburkolatokat gyártó cégét (11) a Kínai Népköztársaság megyei szintű Konzultatív Politikai Konferenciájának egyik tagja alapította.

—

Az többrétegű fa padlóburkolók értékláncában való átható állami jelenlét további bizonyíték arra, hogy a kínai kormány képes beavatkozni ebben az ágazatban az árak és a költségek tekintetében, nem utolsósorban a kínai pénzügyi piacokon és a nyersanyagellátásban való jelenléte és az azokon való beavatkozása révén (12).

(54)

Harmadszor, a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg:

—

A közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében (13). Hasonlóképpen, a hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (14). A fa padlóburkoló termékek kiemelt szerepet játszanak el Kínának az erdészeti és gyepgazdálkodási ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves tervében (2021–2025) (a továbbiakban: tizennegyedik erdészeti ötéves terv). Továbbá, amint azt a Bizottság az okoumé rétegelt lemez ügyében megjegyezte, és a dokumentum eredeti kínai változata alapján, a tizennegyedik erdészeti ötéves terv konkrét kibocsátási célokat határoz meg e piacok számára: „ 2025-re […] a padlóburkolatok termelése körülbelül 800 millió négyzetméteren stabilizálódik, és a fabútorgyártás termelési értéke meghaladja a 800 milliárd jüant ”  (15).

—

A kínai erdészeti és gyepgazdálkodási ágazatra kiterjed továbbá az Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal (16) 2019. évi, az erdészeti és gyepgazdálkodási ágazat magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatása (a továbbiakban: erdészeti iránymutatás), amely meghatározta az ágazat tervezett fejlesztésének paramétereit: „ 2025-ig […] jelentősen javulni fog az erdészeti és gyepgazdálkodási erőforrások támogatási kapacitása, […] és az erdészeti termékek behozatalának és kivitelének volumene eléri a 240 milliárd USD-t ”  (17).

(55)

Negyedszer, a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a többrétegű fa padlóburkolók ágazatát is érintik a csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások:

—

A Bizottság az üvegrost szövetek esetében megállapította, hogy a vonatkozó jogszabályok diszkriminatív alkalmazásából eredő torzulások állnak fenn, különösen a fizetésképtelenség és a földhasználati jogok odaítélése tekintetében (18).

—

Az okoumé rétegelt lemez ügyben a Bizottság megjegyezte, hogy Kína tulajdonjogi rendszerének hiányosságai különösen nyilvánvalóak mind az ország földtulajdonlási, mind földhasználati jogaival összefüggésben (19).

—

Továbbá, mivel Kína erdőgazdálkodása az NFGA joghatósága alá tartozik, a kínai erdészeti hatóság felügyeli az országban végzett valamennyi fafeldolgozási tevékenység jóváhagyását (20).

(56)

Ötödször, a bérköltségek a többrétegű fa padlóburkolók ágazatában is torzultak:

—

A Bizottság korábban megállapította, hogy Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kínában csak egyetlen szakszervezet működik, de nem független az államtól (21).

—

Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb bért kapnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (22).

(57)

Hatodszor, a többrétegű fa padlóburkolókat gyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe.

—

A kínai bankokat és a kínai pénzügyi rendszer többi elemét, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokat intézményi és működési szempontból úgy hozzák létre, hogy azok nem a pénzügyi piacok hatékony működésének maximalizálására, hanem az állami és a KKP általi ellenőrzés biztosítására és beavatkozásának lehetővé tételére irányulnak (23). A bankok nemcsak a tulajdonlás, hanem a személyes kapcsolatok révén is kötődnek az államhoz. Nevezetesen a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki (24).

—

A kínai pénzügyi intézmények olyan szabályok szerint működnek, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (25). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak (26).

(58)

Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a többrétegű fa padlóburkolók ágazatában az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(59)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta.

(60)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

3.2.1.1.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(61)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (27).

(62)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének” biztosítása (28). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg.

(63)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (29).

(64)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg.

(65)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült.

(66)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (30). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(67)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(68)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (31). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(69)

Először, az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(70)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok/szektorok támogatását szolgáló eszközöket, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(71)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(72)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (32).

(73)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (33).

(74)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (34).

(75)

Harmadszor, a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (35).

(76)

A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (36).

(77)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő, hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (37).

3.2.1.2.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak

(78)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(79)

Az érintett termék ágazatát elsősorban magánvállalatok, például a Nature Home (38), a Power Dekor (39) vagy a Der (40), de bizonyos mértékig a Jilin csoporthoz (41) hasonló állami tulajdonú vállalatok is kiszolgálják.

(80)

Ugyanakkor általánossá vált, hogy a KKP nemcsak az állami tulajdonú vállalatok, hanem a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (42), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(81)

Emellett a többrétegű fa padlóburkolók ágazatára számos kormányzati szakpolitika vonatkozik, mivel a fafeldolgozó ágazatot mind az ipar strukturális kiigazításáról közreadott 2019. évi útmutató katalógusban (43), mind annak 2024-es aktualizált változatában (44) ösztönzött ágazatként sorolták fel. Hasonlóképpen, a tizennegyedik erdészeti ötéves terv a következő célokat tűzi ki: „Az új, környezetbarát ragasztóanyagok kifejlesztésének, alkalmazásának és népszerűsítésének ösztönzése, valamint az alacsony formaldehidtartalmú és formaldehidmentes fafeldolgozási termékek arányának fokozatos növelése. A hagyományosan előnyös iparágak, például a fapadlóipar konszolidálása és fejlesztése […]. 2025-re […] a padlóburkolatok termelése 800 millió négyzetméter körül stabilizálódik”  (45) .

(82)

Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (46). Például a CNFPIA alapszabályának 3. cikkében kimondja, hogy a szervezet „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok üzleti útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (47).

(83)

A Nature Home, a Der, valamint a Jilin Forest Industry Jinqiao Flooring Group, az állami tulajdonú Jilin csoport leányvállalata, a CFPIA tagjai (48).

(84)

Hasonlóképpen, a Kínai Fa- és Faiparitermék-forgalmazó Szövetség (China Timber and Wood Products Distribution Association, a továbbiakban: CTWPDA) alapszabályának 3. cikkében azt is kimondja, hogy a szervezet „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok üzleti útmutatásait, felügyeletét és irányítását” (49), és úgy mutatja be magát, mint „a Polgári Ügyek Minisztériumának igazgatása, valamint az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és igazgatásával foglalkozó bizottság felügyelete és irányítása alá tartozó szövetség […] ”  (50) .

(85)

A Power Dekor a CTWPDA tagja, és igazgatótanácsának elnöke egyben az egyesület igazgatótanácsának alelnöke is (51).

(86)

Következésképpen az érintett termék ágazatában még a magántulajdonú gyártók sem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.2.1.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetébe.

(87)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétnek köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(88)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál létre kell hozni egy KKP-szervezetet (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (52)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(89)

Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (53) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (54).

(90)

Értesülések szerint már 2018-ban a mintegy 2,57 millió magántulajdonú vállalat 73 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (55). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(91)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (56), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét.

(92)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „„[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betöltsék védőbástyaszerepüket, és lehetővé tegyék a párttagok számára élcsapatként és úttörőként játszott szerepük betöltését.” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (57).

(93)

Ez a vizsgálat megerősítette, hogy a többrétegű fa padlóburkolók ágazatában is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések. Példaként említhető, hogy a Der igazgatótanácsának tagja egyben a vállalat többségi részvényesének párttitkára is (58). Ezenkívül a Jilin Forestry Jinqiao Flooring Group igazgatótanácsának elnöke egyben a csoport pártbizottságának titkára is (59).

(94)

Emellett a Power Dekor „csatlakozik Hszi Csin-ping új korunk kínai típusú szocializmusával kapcsolatos gondolataival kapcsolatos iránymutatásához, és alaposan tanulmányozza, népszerűsíti és megvalósítja a KKP 20. országos kongresszusának szellemiségét, erős politikai, ideológiai és szervezeti garanciákat nyújtva a csoport számára üzleti célkitűzéseinek és feladatainak teljesítéséhez, valamint a magas színvonalú fejlődés megvalósításához”  (60).

(95)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más bemeneti anyagokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (61). A többrétegű fa padlóburkolók ágazatában és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és költségekre.

3.2.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések.

(96)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(97)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (62).

(98)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek a többrétegű fa padlóburkolók ágazatának működésére nézve irányadóak.

(99)

Az erdészeti iránymutatás például a következő rendelkezést is tartalmazza: „2025-re alapvetően létrejön az erdészeti és gyepgazdálkodási erőforrások észszerű hasznosítására szolgáló rendszer és mechanizmus, jelentősen nőni fog az erdészeti és gyepgazdálkodási erőforrások támogató kapacitása, jelentősen nőni fog a kiváló minőségű erdészeti és gyepgazdálkodási termékek kibocsátása, és tovább bővül az erdészeti termékek kereskedelme, törekedve arra, hogy a nemzeti erdészeti termelési érték a jelenlegihez képest 50 %-kal növekedjen. […] 2035-re […] tovább bővül az erdészeti és a gyepgazdálkodási ágazat mérete, […] tovább optimalizálják az ágazat szerkezetét, átfogóan javítják a termékek minőségét és a szolgáltatási szintet, hatékonyabbá teszik az erőforrás-felhasználás felügyeletét, hogy folyamatosan javuljon az ágazat kapacitása a nemzeti stratégiák szolgálatában.”

(100)

Ezenkívül tartományi szinten Kuanghszi Autonóm Tartomány gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló tizennegyedik ötéves terve és a 2035-ös kilátások (63) célja „az előnyös ipari láncok kiegészítése, megerősítése és kiterjesztése”, többek között „a hagyományos iparágak, például […] a fafeldolgozás átalakításának és korszerűsítésének előmozdítása” révén. Továbbá az erdészeti feldolgozóipart illetően: „a papírgyártás [és] a faalapú lemezek fejlesztésének középpontba helyezése […]”, valamint „a gyártott karton, bútor és lakberendezési tárgyak teljes iparági láncának kiépítésére való összpontosítás”.

(101)

Szintén helyi szinten a Shuyang körzet (Csiangszu tartomány) 2024 januárjában véleményt fogadott el a fafeldolgozó- és bútorgyártó ipar magas színvonalú fejlesztéséről (64), amelynek célja, hogy „2026 végéig 1–2 tőzsdén jegyzett vállalatot, 1–2, 5 milliárd jüant meghaladó termelési értékű vállalatcsoportot működtessen […] [és] fejlessze az ipari láncot, növelje az olyan késztermékek arányát, mint a felső kategóriás padlóburkolatok, a bútorok és a dekorációs anyagok”.

(102)

Emellett továbbra is Csiangszu tartományban a vizsgálat megerősítette, hogy a hatóságok és az állami tulajdonú bankok kedvezményes politikát folytatnak a többrétegű fa padlóburkolók egyes gyártóival szemben, például a Der esetében, amely 2020-ban „stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Szucsou Város Ipari és Információtechnológiai Hivatalával, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankkal (szucsoui fiók) és a Kínai Központi Bankkal (szucsoui fiók)”  (65). Ezt a megállapodást Szucsou Város Pártbizottsága KKP-tagjainak felügyelete mellett írták alá, és célja, hogy „támogassák [a] magánvállalkozás fejlődését, és közösen mozdítsák elő [a] vállalkozás átalakítását és korszerűsítését”.

(103)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(104)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.2.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(105)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(106)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (66).

(107)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (67). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (68). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (69).

(108)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az erdőgazdálkodási és fafeldolgozási ágazatra, így a többrétegű fa padlóburkolók ágazatára is. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(109)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.2.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(110)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (70).

(111)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (71). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(112)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (72).

(113)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a többrétegű fa padlóburkolók ágazata ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és bemeneti anyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.2.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(114)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(115)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (73), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (74), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(116)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (75). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(117)

Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (76). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek „hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként „szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (77) .

(118)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (78). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (79). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(119)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(120)

Harmadszor, bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (80). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (81). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(121)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(122)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(123)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.2.1.8.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(124)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(125)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos bemeneti anyagokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik bemeneti anyagaikat vagy szerződést kötnek azok beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például a bemeneti anyagok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük, különösen a (78)–(123) preambulumbekezdésben. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a többrétegű fa padlóburkolók gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(126)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem a bemeneti anyagok költségeit (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(127)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(128)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.1.9.   Az érdekelt felek érvei

(129)

2024. szeptember 2-án a Jinfa csoport és a Fusong Jinlong csoport közösen észrevételeket nyújtott be a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésre válaszul.

(130)

Először is, a felek azt az álláspontot képviselték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem alkalmazható, mivel az összeegyeztethetetlen a WTO-megállapodásokkal és a WTO Vitarendezési Testületének határozataival.

(131)

A felek e tekintetben azzal érveltek, hogy:

a)

mivel Kína WTO-csatlakozási jegyzőkönyvének egyes, a dömpingszámításra vonatkozó rendelkezései 2016. december 11-én lejártak, az EU-nak tiszteletben kell tartania a WTO jogszabályai szerint fennálló, megfelelő kötelezettségeit;

b)

– a Fellebbezési Testület által a DS 473 sz. ügyben tett megállapításokkal összhangban – az érintett termék rendes értékének kiszámításához szükséges költségek kiszámítása céljából, ha az exportáló ország belföldi ára nem használható fel, a vizsgáló hatóságok nem értékelhetik az exportőr/gyártó által vezetett nyilvántartásokban bejelentett költségeket a származási ország előállítási költségeitől független referenciaérték alapján.

(132)

Másodszor, a felek azt állították, hogy az állítólagos torzulásokra nem szolgáltattak megfelelő bizonyítékokat, és még ha azok fenn is álltak volna, nem befolyásolták az érintett terméket.

(133)

A felek konkrétan azzal érveltek, hogy:

a)

hogy a panaszban szereplő állítások általános jellegűek, és Kína gazdaságszerkezetére vonatkoznak, nem pedig az érintett termék ágazatára. Javarészt a jelentésre és a Bizottság korábbi vizsgálataira támaszkodnak. Megkérdőjelezhető a kínai gazdaságban fennálló, a jelentés szerint torzító hatásúnak ítélt több területet érintő állítólagos tényezők bizonyító ereje és relevanciája. A jelentés különösen nem tár fel semmilyen kapcsolatot a kínai többrétegű fa padlóburkolók ágazatával. A korábbi bizottsági vizsgálat tekintetében a panaszosok az okumé rétegelt lemez ügyében tett ténymegállapításokra való támaszkodása megkérdőjelezhető, mivel az abban az ügyben szereplő bizonyítékok eltérnek a jelen vizsgálat szempontjából relevánsaktól, valamint mivel az okumé rétegelt lemez ügyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti kormányzati beavatkozásokra vonatkozóan tett megállapításokról nem vélelmezhető, hogy a többrétegű fa padlóburkolók piacát is érintik;

b)

a panaszosok nem szolgáltattak megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a többrétegű fa padlóburkolók piacát „jelentős mértékben” állami ellenőrzés alatt álló vállalatok szolgálják ki, vagy hogy az állam jelen lenne a vállalatokban, „lehetővé téve az állam számára, hogy beavatkozzon az árakba és a költségekbe”. A panaszosok azt sem részletezték, hogy összesen hány kínai gyártó állít elő többrétegű fa padlóburkolókat, és mekkora piaci részesedéssel rendelkeznek az állítólagosan a kínai kormány ellenőrzése alatt álló vállalatok. E tekintetben a felek rámutattak, hogy a panaszosok által említett Jilin csoport állami tulajdonú vállalat a vizsgálati időszakban a vizsgált termék EU-ba irányuló teljes exportjának csupán mintegy 10 %-át képviseli. A felek továbbá azt állították, hogy a panaszosok nem nyújtottak be olyan bizonyítékot sem, amely bizonyítaná a KKP jelenlétét a felek tekintetében.

(134)

Ami a feleknek a WTO jogszabályaival való összeegyeztethetőségre vonatkozó érveit illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására.

(135)

Ami a feleknek a DS 473 sz. ügyre való hivatkozását illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Fellebbezési Testület DS 473 sz. ügyre vonatkozó jelentése nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének végrehajtására vonatkozott, hanem egy, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglalt konkrét kikötésre. Mindenesetre a WTO jogszabályai – a Fellebbezési Testület által a DS 473. sz. ügyben adott értelmezés szerint – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszik egy harmadik ország adatainak felhasználását. Emiatt a felek érveit a Bizottság nem fogadta el.

(136)

Ami a felek azon érveit illeti, hogy a bizonyítékok nem voltak elégséges a jelentős torzulások fennállásának bizonyítására, a Bizottság elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja szerint, ha a Bizottság a panaszosok által a jelentős torzulásokra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat elegendőek ítéli meg, ennek alapján megindíthatja a vizsgálatot. A Bizottság ebben az összefüggésben rámutatott, hogy ahogy azt a Törvényszék a Viraj Profiles-ügyben hozott ítéletében megerősítette, az ahhoz szükséges bizonyítékok mennyisége és minősége, hogy a vizsgálat megindítása céljából eleget tegyenek a bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó kritériumnak, nem azonos azzal, amelyre a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés fennállásának előzetes vagy végleges megállapításához van szükség (82). A panasz tehát megfelelt az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdésében a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontjával összefüggésben meghatározott előírásoknak. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint ugyanis a Bizottság a vizsgálat megindításakor úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

(137)

A Bizottság következésképpen bizonyította ezeket a torzulásokat. Ennek érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban összegyűjtötte azokat az adatokat, amelyek szükségesek a jelentős torzulások fennállásának és hatásának megállapításához, valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszertan ebből következő alkalmazásához szükségesek. A Bizottság által összegyűjtött adatokat és az abból fakadó – az állami tulajdonú vállalatoknak az érintett termék ágazatában való jelenlétére vagy a KKP-hez fűződő viszonyra vonatkozó – következtetéseket e rendelet 3.2.1.2. és 3.2.1.3. szakasza részletesen ismerteti. Emiatt a feleknek a panaszban szereplő bizonyítékokra vonatkozó érveit a Bizottság nem fogadta el.

3.2.2.   Reprezentatív ország

Általános megjegyzések

(138)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (83),

—

a vizsgált termék termelése az adott országban,

—

a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(139)

A (38) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték és a termelési tényezők meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2024. augusztus 23-án feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: feljegyzés). A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Törökországot választhatja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(140)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság Törökországot, Malajziát és Indonéziát azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket.

(141)

Az azonosított országok gazdasági fejlettségi szintjével kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A törökországi gazdasági feltételekkel kapcsolatban a JINFA csoport és a Fusong csoport nyújtott be észrevételeket. Ezeket az észrevételeket az alábbi (151) preambulumbekezdés tárgyalja.

A vonatkozó, könnyen hozzáférhető adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(142)

A feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Törökország, Malajzia és Indonézia – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni a szükséges adatok rendelkezésre állását, különös tekintettel azokra a könnyen hozzáférhető adatokra, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy torzulásmentes referenciaértékeket állapítson meg a termelési tényezőkre vonatkozóan, valamint a vizsgált termék gyártóitól származó, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokra, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az igazgatási, értékesítési és általános költségek (SGA-költségek), valamint a nyereség torzulásmentes és észszerű összegét megállapítsa.

(143)

Ami azokat a könnyen hozzáférhető adatokat illeti, amelyek lehetővé tennék számára a termelési tényezők torzulásmentes referenciaértékeinek megállapítását, a Bizottság a feljegyzésben elemezte a GTA által a főbb termelési tényezők lehetséges reprezentatív országokba, Kínából és más, potenciálisan torzulásokkal rendelkező országokból, többek között Oroszországból érkező behozatalára vonatkozóan szolgáltatott adatokat.

(144)

A Bizottság megállapította, hogy az egyes termelési tényezőknek megfelelő HR-kódok (különböző fafajtákból készült furnér, enyvezett rétegelt lemez és nyárfa fűrészáru) esetében magas volt a Kínából Indonéziába és Malajziába érkező behozatal aránya. Ezenkívül a 4408 90  HR-kód esetében, amely a furnéroknak (beleértve a tölgyfa furnérokat is) felel meg, nagy volt az Oroszországból Törökországba érkező behozatal aránya. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Ukrajna elleni katonai agressziót követően Oroszországgal szemben 2022-ben bevezetett szankciók és az Oroszországból Törökországba érkező behozatal magas aránya miatt az Oroszországból Törökországba érkező behozatal árai valószínűleg torzultak.

(145)

Ami a vizsgált termék gyártóitól származó pénzügyi adatok rendelkezésre állását illeti, a Bizottság feljegyzésben szereplő előzetes elemzésének az „Orbis” adatbázis (84) adatain alapuló eredményei a következők voltak:

—

Malajzia esetében a Bizottság a vizsgált terméknek csak egy olyan gyártóját tudta azonosítani, amely 2022-re vonatkozóan könnyen hozzáférhető pénzügyi információkkal rendelkezett, és pozitív jövedelmezőséget mutatott. Ez a pénzügyi információ azonban nem volt kellően részletes ahhoz, hogy lehetővé tegye az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek) kiszámítását.

—

Indonézia esetében a Bizottság nem tudta azonosítani a vizsgált termék egyetlen olyan gyártóját sem, amely könnyen hozzáférhető és friss pénzügyi információkkal rendelkezett volna.

—

Törökország esetében a Bizottság nyolc olyan vállalatot tudott azonosítani, amelyek nyilvánvalóan a vizsgált termék gyártói voltak, és amelyek 2023-ra vagy legalábbis 2022-re vonatkozóan könnyen hozzáférhető pénzügyi információkkal rendelkeztek, és amelyek közül egy vállalat nem volt nyereséges.

(146)

A fentiekre tekintettel a Bizottság a feljegyzésben úgy ítélte meg, hogy az akkoriban rendelkezésére álló információk alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország lehet. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a lehetséges reprezentatív országok megfelelőségével, a lehetséges reprezentatív országok azonosított termelőivel és a termelési tényezőkkel kapcsolatban.

(147)

A Bizottság 2024. szeptember 2-án kapta meg az Európai Parkettaszövetség (panaszos) észrevételeit a feljegyzéssel kapcsolatban. A Bizottsághoz két exportáló gyártói csoport, nevezetesen a JINFA csoport és a Fusong Jinlong csoport két beadványban is közösen nyújtott be észrevételeket a feljegyzéssel kapcsolatban (az elsőt 2024. szeptember 2-án, a másodikat 2024. november 19-én).

(148)

Európai Parkettaszövetség (European Parquet Federation, a továbbiakban: EPF) észrevételeiben kijelentette, hogy Törökországot a következő okok miatt lehet, sőt kell kiválasztani a legmegfelelőbb reprezentatív országnak: a) a Kínából Malajziába és Indonéziába importált kulcsfontosságú nyersanyagok jelentős volumene; b) Malajzia és Indonézia szakosodása trópusi fából készült többrétegű fa padlóburkolókra, amelyek nem reprezentatívak a Kínából az Unióba behozott termék tekintetében; c) a malajziai és indonéziai gyártókra vonatkozó megfelelő pénzügyi információk hiánya vagy hiányos volta; valamint d) a szociális védelem és a környezetvédelem állítólagosan alacsonyabb szintje Malajziában és Indonéziában Törökországhoz képest.

(149)

A Kínából Malajziába és Indonéziába importált nyersanyagok volumene, valamint az ezen országokra vonatkozó megfelelő pénzügyi információk hiánya vagy hiányos volta tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy az EPF nyilatkozatai összhangban vannak a feljegyzésben foglalt előzetes ténymegállapításaival. Azzal kapcsolatban, hogy Malajzia és Indonézia állítólag a trópusi fából készült többrétegű fa padlóburkolókra összpontosított, a Bizottság megjegyezte, hogy bár az állítás valószerű, nem volt megalapozott, ezért ideiglenesen elutasította. Ami a potenciális reprezentatív országokban a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének relevanciáját illeti, ezzel az alábbi (166) preambulumbekezdés foglalkozik.

(150)

Az Európai Parkettaszövetség azt is előadta, hogy a Bizottság által a vizsgált termék potenciális törökországi gyártóiként felsorolt négy vállalat valójában nem gyártja a vizsgált terméket, hanem más faipari termékeket gyárt. E tekintetben a Bizottság további másodelemzést végzett a tevékenységeikről, és megerősítette, hogy a tágabb értelemben vett faiparban tevékenykednek, azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a vizsgált termék gyártói lennének. A Bizottság ezt az információt figyelembe vette azon vállalatok listájának végleges meghatározásakor, amelyek pénzügyi adatait felhasználták az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes referenciaértékeinek megállapításához, amint azt az alábbi (163) és (164) preambulumbekezdés részletezi.

(151)

A feljegyzéshez benyújtott észrevételeket tartalmazó első beadványukban a JINFA csoport és a Fusong csoport kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő reprezentatív országot javasoljon. Azt állították azonban, hogy Törökország nem megfelelő reprezentatív ország, többek között instabil és kivételes gazdasági helyzete miatt, beleértve a magas inflációt, amely hatással van valamennyi termelési költségre és más gazdasági mutatókra, megbízhatatlanná és alkalmatlanná téve azokat a rendes érték meghatározásához. Állításuk alátámasztására a két fél a Bizottság Törökországról szóló legutóbbi országjelentésére hivatkozott (85). A feljegyzéshez benyújtott második beadványukban megismételték a Törökország gazdasági helyzetével és reprezentatív országként való megfelelőségével kapcsolatos észrevételeket.

(152)

E tekintetben a Bizottság emlékeztetett az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában foglalt, a reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó kritériumokra, és megjegyezte, hogy az első kritériummal összhangban mindhárom ország – köztük különösen Törökország – gazdasági fejlettségi szintje megegyezik Kínáéval, amint azt a Világbank adatbázisa is bizonyítja. A JINFA és a Fusong Jinlong által említett bizottsági jelentésben szereplő információk egyike sem kérdőjelezheti meg Törökország megfelelőségét az első kritérium alapján. Az inflációval kapcsolatos állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az előállítási költségekre vonatkozóan általa megállapított torzulásmentes árakat az érintett ország pénznemében fejezik ki, és a reprezentatív ország és az érintett ország közötti inflációs különbségek már jelentős mértékben tükröződnek a vonatkozó átváltási árfolyamban. Ezért a kiszámított referenciaértékeket nagyrészt nem befolyásolja a reprezentatív ország inflációja. Ezért az erre vonatkozó érvet a Bizottság elutasította.

(153)

A feljegyzésre vonatkozó észrevételeket tartalmazó első beadványukban a JINFA csoport és a Fusong csoport azt is állította, hogy amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egy vagy több fő termelési tényező jelentős behozatala egy olyan országból, ahol az árak torzultak, nem olyan mértékű probléma, amely azonnal kizárná, hogy az adott ország megfelelő reprezentatív ország legyen, akkor ezt az érvelést nemcsak Törökországra, hanem Malajziára és Indonéziára is alkalmazni kell. Ezért ez a két ország nem tekinthető nem megfelelőnek pusztán azon az alapon, hogy néhány fő termelési tényező esetében a Kínából érkező behozatal jelentős százalékot tett ki.

(154)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság tisztázta, hogy tekintettel arra, hogy Malajzia és Indonézia szerepelt a lehetséges reprezentatív országoknak a feljegyzésben szereplő listáján, nyilvánvaló, hogy nem voltak eleve kizárva. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt. Ezek a kritériumok magukban foglalják a vonatkozó pénzügyi adatok rendelkezésre állását is, ami Malajzia és Indonézia esetében egyaránt hiányosnak bizonyult. Ezért az erre vonatkozó állítást a Bizottság elutasította.

(155)

A feljegyzésre vonatkozó észrevételeket tartalmazó első beadványukban a JINFA csoport és a Fusong csoport azzal érvelt, hogy csak a 2023-ra vonatkozóan rendelkezésre álló pénzügyi adatokkal rendelkező vállalatokat kell figyelembe venni az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó referenciaértékek tekintetében. A Bizottság ezt az érvet figyelembe vette azon vállalatok listájának végleges meghatározásakor, amelyek pénzügyi adatait felhasználták az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes referenciaértékeinek megállapításához, amint azt az alábbi (163) preambulumbekezdés részletezi.

(156)

A feljegyzéshez benyújtott második beadványukban a JINFA csoport és a Fusong csoport azt állította, hogy Törökországgal ellentétben Malajzia megfelelő reprezentatív ország lenne.

(157)

Állításuk alátámasztására e két fél számos érvet terjesztett elő a konkrét termelési tényezőkkel kapcsolatban. Ezeket a torzulásmentes költségek megállapításához használt forrásokról, valamint a torzulásmentes költségekről és a referenciaértékekről szóló alábbi (175)–(179) preambulumbekezdések részletezik és tárgyalják.

(158)

Emellett ezek a felek két olyan malajziai padlógyártót azonosítottak, amelyek esetében a 2023-ra vonatkozó, könyvvizsgáló által ellenőrzött pénzügyi kimutatások kellő részletességgel rendelkezésre állnak. Ezek a vállalatok az Unilin (Malaysia) Sdn. Bhd. és a Kim Teck Lee Timber Flooring Sdn. Bhd. Erre tekintettel a Fusong és a JINFA azzal érvelt, hogy Törökországhoz képest Malajzia jobb helyzetben van ahhoz, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozóan jó minőségű pénzügyi adatokat szolgáltasson. A felek a malajziai munkaerőköltségekre és energiaárakra vonatkozó forrásokat is rendelkezésre bocsátották.

(159)

A Bizottság megerősítette, hogy a Fusong és a JINFA által azonosított két malajziai vállalat esetében rendelkezésre állnak a vizsgálati időszakra vonatkozó pénzügyi adatok.

(160)

További kutatást követően a Bizottság megállapította, hogy a két vállalat közül az első, az Unilin (Malajzia) Sdn. Bhd. a vizsgált termék gyártója. Ez a multinacionális csoporthoz tartozó vállalat azonban az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek) igen alacsony szintjéről számolt be, mégpedig 2,8 %-ról, az értékesített áruk költségének százalékában kifejezve. Ez a szint valószínűleg olyan vállalatspecifikus jellemzőket tükröz, amelyek nem reprezentatívak az ágazatra nézve. Tekintettel például arra, hogy a vállalat egy multinacionális csoport tagja, és műveletei a gyártásra összpontosítanak, valószínű, hogy bizonyos SGA-funkciók, például az értékesítés, az informatikai és a humánerőforrás-menedzsment bizonyos mértékig centralizáltak, és költségeik nem tükröződnek a vállalat bejelentett SGA-költségeiben. Ez az SGA-költség jelentősen alacsonyabbnak tűnik, mint a jelentősen fejlettebb MWF-ágazattal rendelkező ország, például Törökország átlagos SGA-költségei (lásd az alábbi (163) preambulumbekezdést). Ez az SGA-költség szintén jelentősen alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat által jelentett átlagos SGA-költségeknél, amely körülbelül 9 %, sőt a mintában szereplő exportáló gyártók által jelentett átlagos SGA-költségekhez képest is, amely körülbelül 11 %. A fentiekre tekintettel a fent említett malajziai gyártó SGA-költségei nem tekinthetők megfelelőnek egy észszerű és torzulásmentes referenciaérték megállapításához.

(161)

A második vállalat, nevezetesen a Kim Teck Lee Timber Flooring Sdn. Bhd. esetében a Bizottság megjegyezte, hogy a vállalat a padlóburkolatok piacának csak egy piaci szegmensében, azaz a kiváló minőségű sportpadlók piacán tevékenykedik. A sportpadlók a teljes padlóburkolat-piac nagyon kis részét képviselik, amely a lakossági és üzleti vásárlók kiszolgálására összpontosít. Ennek az is az oka, hogy az ebben a szegmensben használt termékeknek szigorú műszaki szabványoknak kell megfelelniük, amint azt a vállalat által megszerzett és reklámozott vonatkozó tanúsítványok is bizonyítják. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy azok nem reprezentatívak sem a többrétegű fa padlóburkolók, sem a tágabb padlóburkolat-ágazat szempontjából.

(162)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy Törökországgal összehasonlítva Malajziában a többrétegű fa padlóburkolók ágazata meglehetősen fejletlen. Ezt bizonyítja, hogy a többrétegű fa padlóburkolók malajziai gyártóinak száma nagyon alacsony (egyre vagy kettőre korlátozódik), szemben a Törökországban működő több tucat többrétegű fa padlóburkoló gyártóval (86). Ezt támasztja alá a Malajziából származó többrétegű fa padlóburkolók exportjának szintje is, amely a vizsgálati időszakban a Törökországból származó export mintegy egyharmadát tette ki (87). Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a törökországi többrétegűfapadlóburkoló-ágazat jobban tükrözi a kínai többrétegűfapadlóburkoló-ágazat méretét a gyártott és értékesített mennyiség, valamint a piacon aktív gyártók száma tekintetében.

(163)

Figyelembe véve az érdekelt felek feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeit, valamint a vizsgált termék gyártóira vonatkozó pénzügyi információk korlátozott rendelkezésre állását, a Bizottság a vonatkozó pénzügyi adatok szempontjából megfelelő forrásnak tekintette az 1621 (falemezgyártás), az 1622 (parkettagyártás) és az 1629 (egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása) NACE-kód alá tartozó tevékenységek által meghatározott tágabb ágazatban működő gyártókat. A Bizottság a következő törökországi vállalatokat azonosította, amelyek 2023. évi pénzügyi adatai pozitív jövedelmezőséget mutatnak:

—

AGT Agac Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi

—

Orma Orman Mahsulleri Integre Sanayi Ve Ticaret A.S.

—

Pelit Arslan Kontraplak Fabrikasi Anonim Sirketi

—

Dendro Parke Sanayi Anonim Sirketi

(164)

A PELIT Arslan Kontraplak Fabrikasi Anonim Sirketi esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyereség szintje túl magas ahhoz, hogy reprezentatív legyen. A Dendro Parke Sanayi Anonim Sirketi esetében a Bizottság megjegyezte, hogy jelentéseiben nem tett különbséget az SGA-költségek százalékos arányának kiszámításához kellően részletezett különböző költségtípusok között. A másik két vállalat esetében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett SGA-költségek és nyereségszintek alkalmasak az SGA-költségek és a nyereség észszerű és torzulásmentes referenciaértékének megállapítására.

(165)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország.

A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(166)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

Következtetés

(167)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(168)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta a vizsgált termék exportáló gyártók általi előállítása során felhasznált termelési tényezőket (például az anyagokat, az energiát és a munkaerőt), és jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő és az energia torzulásmentes költségeinek kiszámításához a nemzeti statisztikák adatait használja majd.

Torzulásmentes költségek és referenciaértékek

Termelési tényezők

(169)

Az érdekelt felek által szolgáltatott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk összessége alapján a Bizottság konszolidálta és harmonizálta a feljegyzésben felsorolt termelési tényezők leírását, és adott esetben helyesbítette vagy módosította a vonatkozó HR-kódokat. A hozzáadott HR-kódok a következők: 4407 12 (lucfenyő fűrészáru), 4407 93 (juharfa fűrészáru), 4407 95 (kőrisfa fűrészáru) és 4808 10 (hullámkarton).

(170)

Ami a rendes érték meghatározásának forrásait illeti, a legfontosabb változás a feljegyzéshez képest a különböző fafajokból készült furnérokat érinti. A feljegyzésben e termelési tényezők esetében figyelembe vett forrás a 4408 90 és 4408 10 HR-kód alá tartozó behozatalra vonatkozó GTA-adatok voltak. A Bizottság megállapította, hogy ezek a HR-kódok nem fafajspecifikusak, hanem meglehetősen tág fakategóriákra vonatkoznak. A 4408 90  HR-kód magában foglalja különösen az összes nem tűlevelű és nem trópusi fafajt, például a tölgyet, a nyárfát, a juhart és a kőrist. Hasonlóképpen, a 4408 10  HR-kód magában foglalja az összes tűlevelű fafajt. A vizsgálat megerősítette, hogy e termelési tényezők árai jelentősen függenek a fafajoktól. Ezért a potenciális reprezentatív országokba irányuló furnérbehozatal fafajára vonatkozó információk hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy – különösen egyes, fő termelési tényezőnek számító furnérok, például a tölgy- és a nyárfafurnér esetében – az e HR-kódok alá tartozó behozatalra vonatkozó GTA-adatok nem megfelelő információforrások a megfelelő költségek megállapításához.

(171)

A Bizottság ezért a furnérra vonatkozó referenciaértéket a fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján állapította meg, amennyiben a vonatkozó információ rendelkezésre áll és fafajspecifikus. Konkrétan a tölgyből, fenyőből, kőrisből, juharból és nyárfából készült furnér esetében a referenciaértékeket a fűrészárura vonatkozó referenciaértékek alapján állapították meg (4407 91 , 4407 11 , 4407 95 , 4407 93 és 4409 97 HR-kód).

(172)

A számítás minden egyes exportáló gyártói csoport esetében egyedi, és az adott csoport által az ellenőrző látogatások során a nyersanyaghozamra és az egy köbméter fűrészáru fa furnérrá történő feldolgozásához szükséges további tényezőkre vonatkozóan szolgáltatott információkra támaszkodott. Az egyik exportáló gyártói csoport esetében, amely termelési folyamata miatt nem rendelkezett ezekkel az információkkal, a számítás a másik két csoport által megadott átlagos hozamértékeken és további feldolgozási tényezőkön alapult. Titoktartási okokból a számítás részleteit a külön tájékoztató részeként bocsátották az exportáló gyártók rendelkezésére.

(173)

A szintén fő termelési tényezőnek számító (a 4407 97  HR-kód alá besorolt) nyárfa fűrészáru tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy a Törökországba importált mennyiségek nagyon alacsonyak, ezért a vonatkozó importár nem biztos, hogy reprezentatív. Erre való tekintettel a Bizottság a nyárfa fűrészáru referenciaértékének meghatározásához a Malajziába irányuló behozatalra vonatkozó információkat használta fel. A kiválasztás során figyelembe vették, hogy Malajziában bizonyos mértékben gyártják a vizsgált terméket, az e HR-kód alá tartozó termékeket Malajziába jelentősen nagyobb mennyiségben importálják, továbbá hogy a Kínából és az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból nem vagy csak korlátozott arányban érkezik behozatal. Ezzel ellentétben Indonéziában a Kínából érkező behozatal jelentős volt.

(174)

A hikori- és diófából készült furnérok esetében (amelyek esetében nem létezik az adott fűrészárura vonatkozó HR-kód), valamint azon furnérok esetében, amelyek fafaját nem határozták meg, a referenciaértéket a Törökországba irányuló, a 4408 90 95 kód alá tartozó, 1 mm-nél vastagabb nem trópusi és nem tűlevelű fa furnérok behozatala alapján állapították meg. A Bizottság megjegyezte, hogy a tölgytől, nyárfától és fenyőtől eltérő fafajokból készült furnér a furnér teljes mennyiségének és a teljes termelési költségnek nagyon kis százalékát teszi ki.

(175)

A feljegyzésre vonatkozó második beadványukban a Fusong és a JINFA több észrevételt is tett a főbb termelési tényezők lehetséges referenciaértékeivel kapcsolatban. Konkrétan azzal érveltek, hogy:

—

Először is az egyik legfontosabb termelési tényező, azaz a 4408 90  HR-kód alá tartozó furnérok esetében az Oroszországból érkező behozatal, amelynek árait a Bizottság a feljegyzésben valószínűleg torzultnak ítélte, a Törökországba irányuló teljes behozatal igen nagy százalékát teszi ki. Ráadásul az Oroszországból és Kínából érkező behozatal kizárása után a Malajziába irányuló fennmaradó behozatal mennyiségét tekintve közel négyszerese a Törökországba irányuló behozatalnak.

—

Másodszor, más fontos termelési tényezők, azaz a 4407 97 , illetve a 4407 13  HR-kód alá tartozó nyárfa vagy lucfenyő fűrészáru esetében a vizsgálati időszak alatt csak elhanyagolható mennyiségű behozatal érkezett Törökországba.

—

Harmadszor, a 4408 90  HR-kód alá tartozó 8 számjegyű kódokban a malajziai vámnómenklatúra különbséget tesz a vizsgált termék gyártása szempontjából releváns előlapfurnérok (4408 90 10 kód) és más furnérok (4408 90 90 kód) között, amelyek nem relevánsak. Ezzel szemben a török nómenklatúra nem tesz ilyen különbséget. Ha azonban a Bizottság úgy dönt, hogy a Törökországba irányuló behozatalra vonatkozó statisztikákra támaszkodik a 4408 90  HR-kód alá besorolható előlapfurnér referenciaárainak megállapításához, akkor csak a 4408 90 95 alkód alatt importált termékeket (1 mm-nél vastagabb furnérok) kell felhasználni.

—

Negyedszer, a fent említett, a vizsgált termék gyártása szempontjából releváns, a 44408 90 10  8 számjegyű kód alá tartozó furnérok Malajziába irányuló behozatalának árai magasabbak, mint a világ többi részéből érkező behozatal árai. Ez azt mutatja, hogy a Kínából érkező behozatal nem gyakorolhat torzító hatást a malajziai helyi árakra e termelési tényező esetében.

(176)

Ami az első, a harmadik és a negyedik pontot illeti, a fenti (170)–(172) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a tölgyből, fenyőből, kőrisből, juharból és nyárfából készült furnér esetében a referenciaértékeket a fűrészárura vonatkozó referenciaértékek alapján állapították meg. Ezért az Oroszországból és a Kínából érkező, a 4408 90  HR-kód alá tartozó behozatal nem releváns e referenciaértékek szempontjából, míg az érintett fűrészáru HR-kódjai nem mutatnak jelentős mértékű behozatalt Oroszországból és Kínából. Ezenkívül a malajziai nómenklatúrában a 4408 90  HR-kód (előlapfurnérok és más furnérok) szerinti megkülönböztetés még mindig sem fafajspecifikus, és ezért nem használható a fő termelési tényezőknek számító furnérok megbízható referenciaértékének megállapítására, sem pedig a torzulásokra vonatkozó következtetések levonására.

(177)

A fentiekben kifejtettek szerint a hikori- és dióbófából készült furnérok tekintetében, amelyek esetében nem létezik az adott fűrészárura vonatkozó egyedi HR-kód, valamint az egyéb (meg nem határozott) fafajtákból készült furnérok tekintetében a referenciaértékeket a 4408 90 95  KN-kód alá tartozó behozatal alapján állapították meg. Ennek az az oka, hogy – amint azt a Fusong és a JINFA is javasolta – ez a KN-kód jobban megfelel a felhasznált anyagoknak, különösen a furnérvastagság tekintetében. Mindenesetre, és amint azt fentebb kifejtettük, a hikoriból, dióból vagy más fafajtákból készült furnér nem fő termelési tényező, hanem az összes nyersanyagköltség nagyon kis hányadát teszik ki. Ezért e termelési tényezők referenciaértékei nem gyakorolhatnak érzékelhető hatást a rendes érték kiszámítására.

(178)

A második pontot illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a két nyersanyag közül csak a nyárfa fűrészáru számít fő termelési tényezőnek. A (173) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint e termelési tényező esetében a Bizottság úgy döntött, hogy a Malajziából érkező behozatalra vonatkozó adatokat használja fel, amelyek Törökországhoz képest lényegesen nagyobb mennyiségeket mutatnak.

(179)

Összességében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a JINFA és a Fusong észrevételei nem kérdőjelezik meg a) a nyersanyagok torzulásmentes árának megállapításához választott forrásokat és módszertant; és b) Törökország megfelelő reprezentatív országként való kiválasztását, ezért a Bizottság elutasította azt.

(180)

A fentiek fényében a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A vizsgált termék termelési tényezői

Termelési tényező

Árukód

Forrás

Mértékegység

Torzulásmentes érték

(CNY)

Nyersanyagok

Festék (nem vizes közeg)

320810

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

44,24

Festék (vizes közeg)

320990

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

26,04

Olaj

340520

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

36,22

Ragasztó

350691

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

30,76

Műanyag fólia

392010

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

23,73

Műanyag csík

392390

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

37,35

Tölgyfarönk

44039100

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

5 849,20

Juharfarönk

44039900

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

6 472,37

Fenyő fűrészáru

440711

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

1 664,52

Lucfenyő fűrészáru

440712

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

1 730,54

Lucfenyő fűrészáru

440713

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

2 875,22

Tölgyfa fűrészáru

440791

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

7 426,92

Juharfa fűrészáru

440793

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

8 178,60

Kőrisfa fűrészáru

440795

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

6 838,62

Nyárfa fűrészáru

440797

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Malajzia

m3

2 530,52

Fenyőfa furnér

440810

A fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján történő számítás

m3

exportáló gyártónként (bizalmas)

Kőrisfa furnér

440890

A fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján történő számítás

m3

exportáló gyártónként (bizalmas)

Hikorifa furnér

44089095

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

m3

2 455,18

Juharfa furnér

440890

A fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján történő számítás

m3

exportáló gyártónként (bizalmas)

Tölgyfa furnér

440890

A fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján történő számítás

m2

exportáló gyártónként (bizalmas)

Egyéb fa fedőréteghez

44089095

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)

m3

2 455,18

Nyárfa furnér

440890

A fűrészárura vonatkozó referenciaérték alapján történő számítás

m3

exportáló gyártónként (bizalmas)

Diófa furnér

44089095

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

2 455,18

MDF

441113

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

7 423,60

Furnérlemez

441233

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

5 184,72

Enyvezett rétegelt lemez

441252

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

m3

5 460,72

Hullámkarton

480810

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

5,78

Karton

481910

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

16,78

Fűrészpor

440141

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

2,35

Munkaerő

 

n/a

Nemzeti statisztika

óra

36,10

Energia

Szén

270119

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

0,72

Nyers szén

270112

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

1,00

Hulladékfa

440149

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

0,18

Biomassza pellet üzemanyag

440131

Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – Törökország

kg

1,39

Elektromosság

n/a

Nemzeti statisztika

kWh

0,89

Gáz

n/a

Nemzeti statisztika

m3

4,11

Gőz

n/a

A gázköltségen alapuló számítás

kg

0,40

Víz

n/a

Nemzeti statisztika

m3

4,96

(181)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóknál a vizsgált termék előállítása során felmerült gyártási általános költséget a felhasznált nyersanyagok tényleges költségének százalékában fejezte ki, majd ugyanezt a százalékos arányt alkalmazta ugyanazon nyersanyagok torzulásmentes költségére, hogy megkapja a torzulásmentes gyártási általános költséget. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett általános költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére történő szállításkor felmerülő torzulásmentes gyártási általános költségek becslésére.

3.2.2.1.   Nyersanyagok

(182)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (88) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező behozatal figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (126) és (127) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Bizottság a fennmaradó volumeneket reprezentatívnak tekintette.

(183)

Ezenkívül a feljegyzésben a Bizottság megállapította, hogy a 4408 90  HR-kód (furnérok) alá tartozó, Törökországba irányuló behozatal jelentős százaléka Oroszországból származik, és az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók miatt az ilyen behozatal árai valószínűleg torzulnak. Erre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy amennyiben Törökországot választják reprezentatív országnak, az Oroszországból érkező behozatalt nem kell figyelembe venni a 4408 90 -es kódhoz tartozó referenciaérték meghatározásakor.

(184)

A feljegyzésre vonatkozó első beadványukban a Fusong és a JINFA azzal érvelt, hogy az orosz behozatalt nem szabad kizárni a torzulásmentes érték számításából, mivel az árak 2022-ben és 2023-ban emelkedtek, és ezért nem érintették őket a szankciók.

(185)

Tekintettel a furnérokra vonatkozó fő termelési tényezők referenciaértékének megállapítására elfogadott módszertanra, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 4408 90  HR-kód alá tartozó orosz behozatal százalékos aránya már nem releváns. Tekintettel arra, hogy az egyéb nyersanyagok esetében nulla vagy korlátozott az orosz behozatal aránya, és anélkül, hogy állást foglalt volna az ilyen behozatal torzulásának valószínűségéről, a Bizottság úgy határozott, hogy az orosz behozatalt is figyelembe veszi a számításaiban.

(186)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a vonatkozó behozatali vámokat hozzáadta a reprezentatív ország importstatisztikáiban rögzített, a GTA-ban rendelkezésre álló CIF-értékhez.

(187)

A Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

3.2.2.2.   Munkaerő

(188)

A Török Statisztikai Intézet (89) részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a referenciaértéket a 2022-re vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb, a NACE Rev.2 osztályozás szerinti C.16-os kódú, „Fa és faipari, valamint parafatermékek gyártása, kivéve bútoráruk; Szalma és fonott áru gyártása” elnevezésű gazdasági tevékenységre vonatkozó átlagos munkaerőköltség alapján állapította meg. A Bizottság a 2022. évi átlagos havi értéket a Török Statisztikai Intézet (90) által a 2023-as évhez (vizsgálati időszakhoz) való hozzáigazítás érdekében közzétett munkaerőköltség-index (36,10 CNY/óra) felhasználásával megfelelően kiigazította az inflációval.

3.2.2.3.   Elektromosság

(189)

A Bizottság az Energiapiaci Szabályozó Hatóság (EMRA) (91) által rendszeres sajtóközleményeiben közzétett villamosenergia-árstatisztikákat használta. A Bizottság a 2023. évi, a vizsgálati időszakra vonatkozó Kuruş/KWh-ban megadott ipari villamosenergia-árak adatait, azaz 0,89 CNY/KwH-t használt fel.

3.2.2.4.   Földgáz

(190)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézet által rendszeres sajtóközleményeiben közzétett, az ipari felhasználóknak szánt földgáz árát használta Törökországban. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávban a Török Statisztikai Intézet (92) által a gázárakra vonatkozóan Kuruş/m 3 -ben megadott, a vizsgálati időszakhoz igazított termelőiár-index segítségével az inflációval megfelelően kiigazított adatokat használta fel, azaz 4,11 CNY/m3-t. Az árat a 18 %-os hozzáadottérték-adóval kiigazították, mivel a feltüntetett ár a hozzáadottérték-adót is magában foglalja.

3.2.2.5.   Gőz

(191)

A gőz vizsgálati időszakra vonatkozó törökországi árát a Bizottság az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (93) által javasolt módszer segítségével határozta meg, amely a gőz előállításához szükséges gáz költségét veszi alapul, és ezt megnöveli az egyéb működési költségek, az SGA-költségek és a nyereség megfelelő összegével. Az így kapott átlagár 2023-ra 0,4 CNY/kg.

3.2.2.6.   Víz

(192)

A Bizottság a Török Köztársaság Elnökségének Beruházási Hivatala (94) által 2023-ra vonatkozóan közzétett törökországi átlagos vízköltséget használta fel, azaz 4,96 CNY/m3-t. Ez az ár magában foglalja a csatornadíjat és a tisztítási díjat, de nem tartalmazza a héát.

3.2.2.7.   Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(193)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.” Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(194)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére.

(195)

A gyártási általános költségek, az SGA-költségek, a nyereség és az értékcsökkenés torzulásmentes észszerű összegének megállapítása érdekében a Bizottság az alábbi vállalatok 2023. évi, az Orbis adatbázisból vett pénzügyi adataiból indult ki:

—

AGT Agac Sanayi Ve Ticaret Anonim Sirketi,

—

Orma Orman Mahsulleri Integre Sanayi Ve Ticaret A.S..

3.2.3.   Számítás

(196)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(197)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által ténylegesen felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság a kérelmező által szolgáltatott felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, a 3.2.2.1. szakaszban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel.

(198)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (194) preambulumbekezdés kifejti – a torzulásmentes előállítási költséghez hozzáadta az gyártási általános költségeket és az értékcsökkenést.

(199)

A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeket megnövelte a (195) preambulumbekezdésben felsorolt három vállalat SGA-költségeivel és nyereségével. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költségek 19,5 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 28 % volt.

(200)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.2.4.   Exportár

(201)

A mintában szereplő exportáló gyártók vagy közvetlenül független vevőknek, vagy velük kapcsolatban álló kínai vállalatokon keresztül exportáltak az Unióba, amelyek azonban minimális feladatokat láttak el.

(202)

Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár.

3.2.5.   Összehasonlítás

(203)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy döntött, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát a kereskedelem gyártelepi szintjén hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

3.2.5.1.   A rendes érték kiigazításai

(204)

A (196) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ebből következik, hogy nem volt szükség nettósításra.

(205)

A juttatásokat illetően a Bizottság megállapította, hogy azon HR-kódra, amely alá a vizsgált terméket a PCR-be export céljából besorolták, 13 %-os vissza nem térítendő héa vonatkozik, míg a rendes értéket héa nélkül számították ki. Ezért a tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjával összhangban a rendes értéket felfelé igazították ki az említett héa hatálya alá tartozó exportáló gyártók esetében.

(206)

A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen más kiigazítással csökkentse, és a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem igényelt ilyen kiigazításokat.

3.2.5.2.   Az exportár kiigazítása

(207)

Annak érdekében, hogy az exportárat visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek miatt.

(208)

A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek, banki költségek és jutalékok. Ezeket, valamint az előző preambulumbekezdésben szereplő költségeket az exportőr által bejelentett adatok alapján ügyleti szinten levonták az exportárból.

3.2.6.   Dömpingkülönbözetek

(209)

A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(210)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

Csoport

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Forest csoport

55,5  %

Fusong csoport

60,4  %

JINFA csoport

42,7  %

(211)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(212)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 50,7 %.

(213)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, az Eurostat adatai alapján megállapított teljes importvolumennel.

(214)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatalnak több mint 80 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportja tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg.

(215)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Forest csoport

55,5  %

Fusong csoport

60,4  %

JINFA csoport

42,7  %

Egyéb együttműködő vállalatok

50,7  %

A Kínából származó összes egyéb behozatal

60,4  %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(216)

A vizsgálati időszak alatt a hasonló terméket mintegy 200 (95) uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(217)

A vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 48 000 négyzetméter volt. A Bizottság ezt a számadatot az FEP által benyújtott ellenőrzött makrokérdőívek alapján állapította meg. A (7) preambulumbekezdésben megállapított módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 20 %-át adta.

4.2.   Az érintett uniós piac meghatározása

(218)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(219)

A többrétegű fa padlóburkolók felhasználhatók az építőipari késztermékek, például lépcsők és szegélylécek gyártásához. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók termelésének nagyon kis részét (a figyelembe vett időszakban átlagosan kevesebb mint 1 %-át) szánták belső felhasználásra. E tekintetben a többrétegű fa padlóburkolókat egyszerűen (számlázás nélkül) ugyanazon a gyártási telephelyen vagy vállalaton belül adták át további feldolgozásra.

(220)

A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával.

(221)

A belsőleg felhasznált többrétegű fa padlóburkolók nagyon kis mennyisége miatt azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne értelme a kármutatókat 2. táblázatban szereplő adatokon túlmenően kötött és szabad felhasználás szerint elkülöníteni.

4.3.   Uniós felhasználás

(222)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat Unión belüli értékesítései tekintetében a makrokérdőívre adott ellenőrzött válaszok alapján, a behozatalra vonatkozóan pedig az Eurostat adatai alapján állapította meg.

(223)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (négyzetméter)

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Teljes uniós felhasználás

70 383 041

75 151 588

77 580 866

50 509 888

Index

100

107

110

72

Kötött piac

791 459

753 192

563 601

772 780

Index

100

95

71

98

Szabadpiac

69 591 582

74 398 396

77 017 265

49 737 108

Index

100

107

111

71

Forrás:

A makrokérdőívre adott, ellenőrzött válasz és az Eurostat

(224)

A teljes uniós felhasználás a 2020. évi mintegy 70,4 millió négyzetméterről 2022-re mintegy 77,6 millió négyzetméterre nőtt, ami 10 %-os növekedést jelent. 2023-ban azonban a teljes uniós felhasználás mintegy 50,5 millió négyzetméterre csökkent, ami 2020-hoz képest 28 %-os csökkenést jelent.

(225)

A szabad uniós felhasználás nagyon hasonló módon alakult, mint a teljes uniós felhasználás. A 2020. évi 69,6 millió négyzetméterről 2022-re mintegy 77,0 millió négyzetméterre nőtt, ami 11 %-os növekedést jelent. 2023-ban azonban az uniós szabadpiaci felhasználás mintegy 49,7 millió négyzetméterre csökkent, ami 2020-hoz képest 29 %-os csökkenést jelent.

(226)

A belső felhasználás nagyon alacsony volt a teljes felhasználáshoz képest. Alakulása stabilabb volt, és csak 2 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

4.4.   Behozatal az érintett országból

4.4.1.   Az érintett országból érkező behozatal mennyisége és piaci részesedése

(227)

A Bizottság a behozatali mennyiségeket az Eurostat adatai alapján állapította meg. Az Eurostat a behozatal mennyiségét elsősorban tömegben (kg) és kiegészítő mértékegységként négyzetméterben is rögzítette. Amint azonban a panaszban említésre került, egyértelmű volt, hogy a rögzített kiegészítő mértékegységek nem voltak megbízhatóak, mivel az így kapott felületi sűrűség egyes rögzített behozatali adatok esetében nem volt megfelelő a többrétegű fa padlóburkolók felületi sűrűsége tekintetében. A panaszban a panaszos a négyzetméterben megadott adatok helyesbítése érdekében kiigazította a kiegészítő mértékegységeket, ha azok a felületi sűrűség tekintetében nem a 7 és 9,5 közötti tartományba estek. Ezt a tartományt a panaszos nyilvánosan elérhető forrásokból állapította meg. A vizsgálat során azonban a Bizottság az adatok szélesebb köréhez jutott hozzá, mint ami a panasz benyújtásának szakaszában rendelkezésre állt. Ezért a kiigazításokat akkor végezték el, ha a vizsgálatban együttműködő vállalatokra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján a felületi sűrűség nem a 4,59 és 14,94 közötti tartományba esett. Ha kiigazításra volt szükség, az együttműködő felektől kapott súlyozott átlagos felületi sűrűséget alkalmazták (7,73), és így megkapták a felülvizsgált, négyzetméterben kifejezett behozatali mennyiséget. Ezt a módszert alkalmazták az összes ország behozatalára a figyelembe vett időszak négy évében. Az érintett országból érkező behozatal piaci részesedését az Eurostat által rögzített, az összes országból érkező uniós behozatal alapján állapították meg, de a fentieknek megfelelően kiigazították a kiegészítő mértékegységeket, és hozzáadták az FEP által az uniós gyártókra vonatkozóan benyújtott, az uniós piacon történt ellenőrzött értékesítéseket.

(228)

A 3. táblázat a kiigazított importmennyiséget négyzetméterben tünteti fel, és az adatokat tömeg szerint, kilogrammban is megadja. A kg-ban kifejezett adatok azt mutatják, hogy a kiigazítási módszer inkább pozitív korrekciós hatással volt az importadatokra, mintsem torzító hatással.

3. táblázat

A behozatal volumene (négyzetméter és kg) és piaci részesedése

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Az érintett országból érkező behozatal volumene (négyzetméter)

11 704 508

14 701 223

19 573 928

11 202 585

Index

100

126

167

96

Piaci részesedés

16,8%

19,8%

25,4%

22,5%

Index

100

117

151

134

Az érintett országból érkező behozatal volumene (kg)

92 811 900

113 925 300

154 565 300

88 459 100

Index

100

123

167

95

Forrás:

Eurostat

(229)

Az érintett országból érkező behozatal a 2020. évi mintegy 11,7 millió négyzetméterről 2022-re mintegy 19,6 millió négyzetméterre nőtt, ami 67 %-os növekedést jelent. 2023-ban azonban ez a behozatal mintegy 11,2 millió négyzetméterre esett vissza, ami 2020-hoz képest 4 %-os csökkenést jelent.

(230)

A kilogrammban kifejezett tömeg szerinti behozatal nagyon hasonló tendenciát követett, mint a négyzetméterben kifejezett behozatal.

(231)

Ami a piaci részesedést illeti, az érintett országból érkező behozatal (négyzetméterben kifejezve) a 2020. évi 16,8 %-ról 2022-ben 25,4 %-ra nőtt, ami 51 %-os növekedést jelent. 2023-ban azonban e behozatal piaci részesedése 22,5 %-ra csökkent, ami 2020-hoz képest még mindig 34 %-os növekedést jelent.

4.4.2.   Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(232)

A Bizottság a behozatali árakat a mintában szereplő kínai exportáló gyártóknak a számlaértékre vonatkozó (CNY/négyzetméterben megadott, EUR/négyzetméterre átszámított) ellenőrzött válaszai és az Eurostat tömegre (EUR/kg) vonatkozó adatai alapján állapította meg. A fentiekben említettek szerint az Eurostat által megadott, négyzetméterben kifejezett kiegészítő adatok felhasználásával számított behozatali árak nem voltak megbízhatóak.

(233)

A behozatali árak alákínálását a mintában szereplő kínai exportáló gyártók ellenőrzött CIF-árai és a mintában szereplő uniós gyártók gyártelepi árai alapján állapították meg.

(234)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/négyzetméter és EUR/kg)

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Kína – a mintában szereplő exportőrök számlaértéke (EUR/négyzetméter)

19,1

19,8

23,2

21,1

Index

100

104

121

111

Kína – Eurostat-adatok (EUR/kg)

2,59

2,80

3,35

2,93

Index

100

108

130

113

Forrás:

a mintában szereplő exportáló gyártók és az Eurostat

(235)

A mintában szereplő kínai exportáló gyártók által bejelentett kínai exportárak EUR-ra átszámítva négyzetméterenként 21 %-kal nőttek 2020 és 2022 között. Ezek az árak azonban 2023-ban 10 %-kal csökkentek. 2023-ban az árak 11 %-kal voltak magasabbak, mint 2020-ban.

(236)

Az Eurostat-adatokon alapuló kínai importárak EUR/kg-ban kifejezve 2020 és 2022 között 30 %-kal emelkedtek. Az árak 2022-ben 20%-kal emelkedtek 2021-hez képest. Ezek az árak azonban 2023-ban 13 %-kal csökkentek. 2023-ban az árak 13 %-kal voltak magasabbak, mint 2020-ban.

(237)

A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

a)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított terméktípusonkénti súlyozott átlagát; valamint

b)

a mintában szereplő együttműködő kínai gyártók behozatalai kapcsán az Unió piacán az első független vevők felé felszámított árak ennek megfelelő terméktípusonkénti súlyozott átlagát, amelyet a Bizottság CIF-alapon (költségek, biztosítás és fuvardíj fizetve) állapított meg, és a behozatal utáni költségek figyelembevételével megfelelően kiigazított (az ilyen behozatalokra kivetett vám 0 % volt).

(238)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 31,0 % és 35,9 % között volt. A megfeleltetett behozatal több mint 95 %-a alákínálásnak bizonyult. Emellett a mintában szereplő exportáló gyártók behozatalának mintegy 93 %-a megfeleltethető az uniós gazdasági ágazat által értékesített termékek pontos típusainak.

(239)

A JINFA kínai exportáló gyártó javaslatot tett a termékkód (PCN) szerkezetének módosítására. A JINFA a felső réteg vastagsága és az osztályozás tekintetében javasolta a granularitás növelését. A JINFA egy további paraméter hozzáadását is javasolta a teljes vastagságra vonatkozóan. Az F. W. Barth and Co GmbH (Barth), a Thede & Witte Holzimport GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Thede and Witte) Puderbach Holzhandel GmbH & Co. KG (Puderbach), a MEFO Floor GmbH & Co. KG (MEFO Floor) és a Floors 4Ever UAB (a továbbiakban: Floors 4Ever) szintén rövid észrevételeket tett az osztályozási kérdésekkel kapcsolatban.

(240)

A Bizottság módosította a termékkód-struktúrát a felső réteg granularitásának növelésével, mivel a korábbi tartományok nem voltak homogének. A többi paraméter változatlan maradt, mivel a felek által a termékkódok szerkezetére vonatkozóan tett további javaslatok szükségtelennek bizonyultak, és csak bonyolítanák a termékkódot. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a nem elsődleges termékek osztályozása szubjektív, és minden vállalatnak megvan a saját módszere a nem elsődleges termékek különböző típusainak meghatározására.

(241)

Az AUMI azzal érvelt, hogy az alákínálás kiszámításánál figyelembe kell venni a kereskedelem szintje közötti különbségeket.

(242)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók importőröknek vagy nagykereskedőknek értékesítettek. Az uniós gazdasági ágazat szintén értékesített ilyen vevőtípusoknak, de emellett továbbfelhasználó vevőtípusoknak is értékesítettek, például kiskereskedőknek, barkácsáruházaknak, építészeknek és az építőipari és felújítási ágazat más szereplőinek. A Bizottság ezért egy második áralákínálási számítást is végzett azáltal, hogy csökkentette az uniós gazdasági ágazat árait az ilyen továbbfelhasználó vevőknek történő értékesítés esetében. A csökkentés során figyelembe vették, hogy egyes uniós országokban a többrétegű fa padlóburkolók értékesítésével foglalkozó ügynökök jellemzően 5 %-os jutalékot számítanak fel költségeik és haszonkulcsuk fedezésére. Ezért ebben a számításban, ha az uniós gazdasági ágazat értékesítései a kereskedőkön és nagykereskedőkön kívüli vevőknek történtek, akkor 5 %-os csökkenésre került sor a kereskedelmi szint tekintetében. E módszer alkalmazásával az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 28,8 % és 34,0 % között mozgott.

(243)

Az AUMI azt állította, hogy az egyik uniós gyártó árai jelentősen alacsonyabbak voltak az AUMI-tagok által jellemzően alkalmazott áraknál, ami lehetetlenné tette számukra a versenyt. Az AUMI azt állította, hogy a Kínából beszerző AUMI-tagok és a Kínából beszerzést nem végző uniós vállalatok között akár 40 %-os árkülönbség is lehetett.

(244)

A Bizottság értékelte az AUMI által benyújtott bizonyítékot, amely korlátozott számú terméktípus vizsgálati időszakon kívüli árajánlatára vonatkozott. Ezeket a bizonyítékokat a Bizottság anekdotikusnak tekintette, és nem cáfolta meg a Bizottság által végzett átfogó számítást, amely a mintában szereplő uniós gyártók és exportáló gyártók által a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló összes értékesítésre kiterjedt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(245)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(246)

A Bizottság a (7) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(247)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az FEP által kitöltött kérdőívben található adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(248)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(249)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(250)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Termelési volumen (négyzetméter)

69 227 000

72 919 000

70 038 000

47 882 100

Index

100

105

101

69

Termelési kapacitás (négyzetméter)

91 784 564

85 746 300

84 910 179

83 670 023

Index

100

93

93

91

Kapacitáskihasználás

75 %

85 %

82 %

57 %

Index

100

113

109

76

Forrás:

ellenőrzött makrokérdőív

(251)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 31 %-kal csökkent. Részletes elemzés szerint a termelés csökkenése főként 2023-ban következett be.

(252)

Az uniós termelési kapacitás kiszámítása a hosszú távon elérhető maximális termelés alapján, a karbantartás figyelembevételével történt. A figyelembe vett időszak alatt az uniós termelési kapacitás 9 %-kal csökkent.

(253)

A figyelembe vett időszak alatt a termelési kapacitás 9 %-os csökkenése ellenére az uniós kapacitáskihasználás 24 %-kal csökkent.

4.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(254)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Értékesítési volumen az uniós piacon (négyzetméter)

51 113 909

52 082 542

50 419 026

33 366 160

Index

100

102

99

65

Piaci részesedés

73,4 %

70,0 %

65,5 %

67,1 %

Index

100

95

89

91

Forrás:

ellenőrzött makrokérdőív

(255)

A teljes uniós értékesítési volumen 2020 és 2022 között viszonylag stabil volt. 2023-ban azonban az uniós értékesítés a 2022. évi 50,4 millió négyzetméterről mintegy 33,4 millió négyzetméterre esett vissza, ami 2020-hoz képest 35 %-os csökkenést jelent.

(256)

Az összes ilyen értékesítés a szabadpiacon történt, mivel a figyelembe vett időszak alatt nem történt kötött értékesítés. Az 2. táblázatban szereplő kötött értékesítési adatok olyan belső felhasználásra vonatkoznak, amely során nem került sor tényleges értékesítésre.

(257)

Ami a piaci részesedést illeti, az uniós értékesítési mennyiség a 2020. évi 73,4 %-ról 2022-ben 65,5 %-ra csökkent, ami 11 %-os csökkenést jelent. 2023-ban azonban ezen értékesítések piaci részesedése 67,1 %-ra nőtt, ami 2020-hoz képest 9 %-os csökkenést jelent.

(258)

Az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési mennyiségeinek nagymértékű csökkenése a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló kínai behozatal piaci térnyerésének volt köszönhető, amint azt a fenti (237)–(242) preambulumbekezdés mutatja. Emellett az értékesítések 2023. évi jelentős visszaesése többek között az építőipari kereslet visszaesésének tudható be.

(259)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a figyelembe vett időszak alatti alakulása szintén ezeknek a tényezőknek volt köszönhető. A piaci részesedés csökkenése 2022-re elérte a 11 %-ot, de a vizsgálati időszakban az építőipari ágazatban ekkoriban tapasztalható jelentős problémák idején némileg helyreállt.

4.5.2.3.   Növekedés

(260)

Szem előtt tartva, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban 9 %-ot veszített piaci részesedéséből, emellett szabadpiaci értékesítései 35 %-kal csökkentek, egyértelmű, hogy nem történt növekedés, hanem mind abszolút értelemben, mind a szabadpiaci felhasználáshoz viszonyítva recessziós időszakról volt szó.

4.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(261)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Alkalmazottak létszáma (teljes munkaidős egyenérték)

12 204

12 774

13 294

10 509

Index

100

105

109

86

Termelékenység (m2/alkalmazott)

5 672

5 708

5 269

4 556

Index

100

101

93

80

Forrás:

ellenőrzött makrokérdőív

(262)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása a figyelembe vett időszakban teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 14 %-kal csökkent.

(263)

Az egy alkalmazottra jutó, tonnában kifejezett termelékenység 20 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

4.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(264)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(265)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(266)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Átlagos értékesítési egységár a szabadpiacon (EUR/négyzetméter)

21,5

21,9

26,5

26,7

Index

100

102

123

124

Termelési egységköltség (EUR/négyzetméter)

17,8

18,1

23,2

25,2

Index

100

102

131

142

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók

(267)

Az uniós piacon a független feleknek felszámított értékesítési egységárak 21,5 EUR/négyzetméterről 26,7 EUR/négyzetméterre emelkedtek a figyelembe vett időszakban, ami 24 %-os növekedést jelent. A legnagyobb növekedés 2022-ben következett be, amikor az értékesítési egységárak 21 %-kal emelkedtek.

(268)

Ezt a látszólag pozitív tendenciát a nyersanyagköltségek jelentős növekedésével összefüggésben kell vizsgálni. A vizsgálati időszak alatt ezek a költségek a teljes termelési egységköltség több mint 50 %-át tették ki. A termelési egységköltség a figyelembe vett időszakban 42 %-kal, az uniós szabadpiacon érvényesülő átlagos értékesítési ár emelkedésénél sokkal nagyobb mértékben nőtt.

(269)

2021-ben az értékesítési egységárak és az egységköltségek egyaránt 2 %-kal nőttek 2020-hoz képest. 2022-ben azonban az értékesítési árak 21 %-kal emelkedtek a nyersanyagköltségek növekedése miatt. Továbbá, mivel az egységköltségek növekedése sokkal magasabb volt (29 %), egyértelmű volt, hogy az árakat leszorították. Amint az a fentiek 4. táblázatban is szerepel, a kínai importárak 2022-ben csak 20 %-kal emelkedtek.

(270)

2023-ban az egységköltségek 25,2 EUR/négyzetméterre nőttek, főként az értékesítési mennyiségeknek az építőipari kereslet visszaeséséből eredő jelentős csökkenése miatt, amint azt a 6. ábra mutatja. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem tudott alkalmazkodni az új piaci helyzethez, és piaci árai csak 1 %-kal emelkedtek. 2023-ban a kínai árak 13 %-kal csökkentek, ami hatalmas árnyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

4.5.3.2.   Munkaerőköltség

(271)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség teljes munkaidős egyenértékben kifejezve (EUR)

22 887

23 948

24 673

27 099

Index

100

105

108

118

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók

(272)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 18 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A bérek alakulásáról a szakszervezetekkel tárgyaltak, a munkavállalókkal kapcsolatos egyéb költségeket pedig a nemzeti hatóságok határozták meg, és a figyelembe vett időszakban magas volt az infláció.

4.5.3.3.   Készletek

(273)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Zárókészlet (négyzetméter)

1 447 775

1 500 393

1 651 352

1 912 066

Index

100

104

114

132

Zárókészlet a termelés százalékában

9,8 %

8,8 %

9,8 %

16,1 %

Index

100

90

100

165

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók

(274)

A mintában szereplő uniós gyártók készleteinek szintje 32 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ezek a készletek a termelés százalékában kifejezve 65 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. A készletek nagyon fontosak az uniós többrétegűfapadlóburkoló-ágazat számára, mivel az értékesítés általában készletről történik, és a megrendelésre történő gyártás inkább kivétel ezen gyakorlat alól. A készletek ezért általában meglehetősen magasak, amint azt a 10. táblázatban szereplő termelési százalékok is mutatják. A készletek növekedése mind abszolút értékben, mind a termelés százalékában a 2023. évi értékesítés jelentős visszaeséséből eredt, mivel az uniós gazdasági ágazat megpróbálta hatékonyan kiigazítani termelési szintjeit.

4.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(275)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési árbevétel százalékában)

7,2 %

7,9 %

5,0 %

–3,9 %

Index

100

110

71

-54

Pénzforgalom (EUR)

26 039 959

29 131 378

24 085 723

-1 822 011

Index

100

112

92

-7

Beruházások (EUR)

5 266 156

13 256 301

7 849 042

12 046 395

Index

100

252

149

229

A beruházások megtérülése

27,4 %

38,1 %

30,7 %

–7,2 %

Index

100

139

112

-26

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók

(276)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A mintában szereplő gyártók jövedelmezősége 2020-ban és 2021-ben 7 % felett volt, de 2022-ben 5,0 %-ra esett vissza. Ennek oka a kínai behozatal növekvő mennyiségéből eredő árnyomás volt, amint azt a fenti (269) preambulumbekezdésben kifejtettük. A vizsgálati időszakban a jövedelmezőség ismét csökkent, ezúttal jelentősebb mértékben, a megtérülési küszöb alá süllyedt, –3,9 %-ra. A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot továbbra is sújtotta a kínai behozatal által gyakorolt árnyomás, de az is, hogy az építőipari ágazat nehézségei miatt a többrétegű fa padlóburkoló iránti kereslet 35 %-kal csökkent, amint azt a 3. táblázat mutatja.

(277)

A jövedelmezőség alakulása a 8. táblázatban szereplő értékesítési árakkal és előállítási költségekkel, valamint a kínai behozatal árának alakulásával együtt azt mutatja, hogy az érintett időszakban jelentős árlenyomás figyelhető meg. Az uniós gazdasági ágazat nem volt képes olyan mértékben emelni az árait, hogy azok megfelelően tükrözzék a költségnövekedést, és ezáltal az értékesítés kellően nyereséges árakon történjen. Ez azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a vizsgálati időszakban a megtérülési ár alá esett.

(278)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a forgalomarányos megtérüléshez hasonló módon alakult: először 2022-ben esett vissza, majd a vizsgálati időszakban negatívvá vált.

(279)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülésének tendenciája is hasonlóan alakult, mint a forgalomarányos megtérülés: először 2022-ben esett vissza, de a vizsgálati időszakban jelentős visszaesést szenvedett el, mivel a 2022-es 30,7 %-ról a vizsgálati időszakban –7,2 %-ra csökkent.

(280)

Ahogy azt a fenti beruházási adatok is mutatják, a mintában szereplő uniós gyártók további beruházásokat hajtottak végre a figyelembe vett időszak alatt. A beruházások évi 5–13 millió EUR-t tettek ki, és főként a hatékonyság növelésére és a meglévő létesítmények fenntartására irányultak. Az uniós gazdasági ágazat vállalatai kifejtették, hogy ezek a beruházások a hatékonyság fenntartásához szükséges minimumot jelentették. A figyelembe vett időszak mind a négy évében a forgalom kevesebb mint 4 %-át tették ki. Az uniós gazdasági ágazat kifejtette, hogy a beruházásokat a tőkebevonási képesség csökkenése korlátozta. A (338) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat egyik vállalata bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a 2022. és 2023. évi rossz piaci helyzet miatt 10–15 millió EUR értékű beruházást töröltek. A beruházások megtérülési szintjének csökkenése az uniós gazdasági ágazat jövőbeli tőkebevonási képességét, ennélfogva pedig közép- és hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti.

4.5.4.   A kárra vonatkozó következtetés

(281)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egy olyan piacon következett be, ahol 2022-ig nőtt a kereslet. 2023-ban azonban a felhasználás 35 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 9 %-kal, a 2020. évi 73,4 %-ról a vizsgálati időszakban 67,1 %-ra csökkent.

(282)

A belső felhasználás alakulása szerény, 2 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban. A vizsgálat kimutatta, hogy a belső felhasználást nem érinti közvetlenül a dömpingelt behozatal. Ez azt jelenti, hogy a belső felhasználás nem volt kulcsfontosságú tényező a kárelemzésben.

(283)

Az értékesítési árak alakulása a figyelembe vett időszak alatt látszólag pozitív tendenciát mutatott. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az eladási árak pozitív alakulása összefügg a nyersanyagárak alakulásával, amelyek ebben az időszakban jelentősen emelkedtek.

(284)

A legtöbb mutató határozottan negatív tendenciát mutatott, például a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom, amelyek mindegyike pozitív értékekről indult 2020-ban és 2021-ben, majd 2022-ben csökkent, 2023-ban pedig negatívvá vált. Nőtt a késztermékek zárókészlete, ami szintén negatív hatást gyakorolt a pénzforgalomra. Ezek a tendenciák az értékesítési árak és a termelési költségek alakulásának következményei voltak. Ezek a tényezők a növekvő mennyiségű kínai import árainak alakulásával együtt vizsgálva egyértelműen bizonyítják az árak lenyomását. 2022-ben a dömpingelt behozatal mennyisége és árai nem nőttek a nyersanyagköltségeknek megfelelően. 2023-ban csökkentek az importárak, és az uniós gazdasági ágazat nem tudta olyan szinten meghatározni az árakat, hogy fedezni tudja költségeit, és míg 2020-ban és 2021-ben még észszerű nyereséget tudott elérni, addig 2022-ben ez a nyereség a megcélzott nyereségcél (7,3 %) alá csökkent, 2023-ban pedig a jövedelmezőség jelentősen negatívvá vált.

(285)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat beruházásokat hajtott végre a hatékonyság fenntartása érdekében. Azonban 2021 után a tőkebevonási képesség csökkenésére utaló jelek mutatkoztak.

(286)

Bár a kár ebben a vizsgálatban főként az ár- és teljesítménymutatókat, például a jövedelmezőséget és a tőkebevonási képességet érintette, az uniós gazdasági ágazat a volumenmutatók tekintetében is visszaesést könyvelt el. A figyelembe vett időszakban a termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen és a piaci részesedés egyaránt csökkent az uniós piacon. Emellett a foglalkoztatás és a termelékenység terén is visszaesés volt megfigyelhető, ami a termelés és az értékesítési volumen alacsonyabb szintjéhez kapcsolódott. A kínai behozatal 2020 és 2022 között növelte piaci részesedését, de a vizsgálati időszakban elvesztette nyereségének egy részét. 2023-ban azonban a kínai behozatal árai jelentősen csökkentek, ami nagy hatással volt az uniós gazdasági ágazat pénzügyi mutatóira: a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom egyaránt negatívvá vált.

(287)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(288)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a felhasználás visszaesése, a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó vállalatok Unióba irányuló behozatala, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, valamint a költségek növekedése, beleértve a beruházásokat és a belső felhasználást is.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(289)

Amint azt a 3. táblázat mutatja, a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene a 2020. évi mintegy 11,7 millió négyzetméterről 2022-re mintegy 19,6 millió négyzetméterre nőtt, ami 67 %-os növekedést jelent. A vizsgálati időszakban a behozatal mennyisége 11,2 millió négyzetméterre csökkent. Ami a piaci részesedést illeti, a Kínából érkező dömpingelt behozatal a 2020. évi 16,8 %-ról 2022-ben 25,4 %-ra nőtt, ami 51 %-os növekedést jelent. A behozatal piaci részesedése a vizsgálati időszakban 22,5 %-ra csökkent. A teljes figyelembe vett időszakban a kínai behozatal piaci részesedése 34 %-kal nőtt.

(290)

Ezek az észrevételek egybeestek az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésének 35 %-os csökkenésével és a piaci részesedés 73,4 %-ról 67,1 %-ra történő csökkenésével, ami 9 %-os csökkenést jelent.

(291)

A (269)–(270) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínából érkező behozatal 2022-ben és a vizsgálati időszakban árlenyomást okozott az uniós gazdasági ágazatban. Ez az árlenyomás azt jelentette, hogy amikor az uniós gyártók egységköltségei 2022-ben 29 %-kal emelkedtek (főként a nyersanyagköltségek növekedése miatt), az uniós gyártók nem tudták úgy kiigazítani értékesítési áraikat, hogy fenntarthassák jövedelmezőségi szintjüket. Ez a helyzet tovább romlott a vizsgálati időszakban, amikor a költségek tovább emelkedtek. A vizsgálati időszakban a kínai behozatal árai valójában 13 %-kal csökkentek. Az árlenyomás következtében az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban 3,9 %-os veszteséget szenvedett el.

(292)

A kínai behozatal térhódítása a figyelembe vett időszakban azért volt lehetséges, mert a vizsgált terméket általában készletről értékesítik, és az ár jelentős szerepet játszik a vásárlók döntésében. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása és a Kínából érkező, az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló és azokat leszorító dömpingelt behozatal számottevő jelenléte közötti időbeli egybeesés megerősíti a kettő közötti ok-okozati összefüggést.

(293)

Az AUMI és a CNFPIA azt állította, hogy ha volt is jelentős kár, azt nem a kínai behozatal okozta, mivel az állítólagos jelentős kár akkor következett be, amikor a kínai behozatal a legalacsonyabb szinten volt.

(294)

A Bizottság megjegyezte, hogy ez az állítás figyelmen kívül hagyott két fontos tényezőt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárral kapcsolatban. Először is, az elszenvedett kár 2022-ben kezdődött, amikor a nyereség 7,9 %-ról 5,0 %-ra csökkent, ami 36 %-os csökkenést jelent. Emellett a 11. táblázat azt mutatja, hogy a pénzforgalom 2022-ben 17 %-kal, a beruházások megtérülése pedig 14 %-kal csökkent. Ezt a romlást az okozta, hogy az uniós gazdasági ágazat az abban az évben kezdődött árnyomás miatt nem tudta a költségnövekedéssel összhangban emelni értékesítési árait. Az uniós gazdasági ágazat által 2022-ben elszenvedett kár nem a felhasználáshoz kapcsolódott, amely abban az évben 4 %-kal nőtt.

(295)

Másodszor, amint azt „A kárra vonatkozó következtetés” című szakasz ismerteti, a kár ebben az esetben elsősorban az árlenyomással és annak az uniós gazdasági ágazat teljesítménymutatóira gyakorolt hatásával függött össze. Ezért nem helytálló az az állítás, hogy a kár nem állhat fenn, mivel a behozatali mennyiségek a vizsgálati időszakban csökkentek. Az uniós gazdasági ágazatnak főként az ilyen behozatal alacsony árai és azok mennyiségei okoztak jelentős kárt, amelyek a figyelembe vett időszak alatt mindvégig jelentősek maradtak. Ez nyilvánvaló a költségeknek és az áraknak a figyelembe vett időszak egészére vonatkozó elemzéséből. Bár a Kínából érkező behozatal árai folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, 2020-ban és 2021-ben továbbra is meghaladták az uniós gazdasági ágazat költségeit. 2022-ben azonban a kínai árak igazodtak az uniós gazdasági ágazat költségeihez, 2023-ban pedig jelentősen azok alá csökkentek, ami jelentős kárt okozott. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(296)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Harmadik országokból érkező behozatal

(297)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Ukrajna

Mennyiség (négyzetméter)

3 912 033

4 268 444

3 815 351

2 790 352

Index

100

109

98

71

Átlagár (EUR/négyzetméter)

15,0

17,5

21,0

21,1

Index

100

117

140

141

Piaci részesedés

5,6 %

5,7 %

5,0 %

5,6 %

Index

100

102

88

100

Egyéb harmadik országok

Mennyiség (négyzetméter)

2 861 132

3 346 186

3 208 960

2 378 011

Index

100

117

112

83

Átlagár (EUR/négyzetméter)

23,8

24,0

29,4

25,9

Index

100

101

124

109

Piaci részesedés

4,1 %

4,5 %

4,2 %

4,8 %

Index

100

109

101

116

Harmadik országok összesen, az érintett ország nélkül

Mennyiség (négyzetméter)

6 773 165

7 614 631

7 024 311

5 168 363

Index

100

112

104

76

Átlagár (EUR/négyzetméter)

6,9

7,0

6,6

7,4

Index

100

101

96

107

Piaci részesedés

9,7 %

10,2 %

9,1 %

10,4 %

Index

100

105

94

107

Forrás:

Eurostat – a felületi sűrűséggel kiigazítva

(298)

Az Ukrajnából érkező behozatal tette ki a harmadik országból érkező behozatal legnagyobb részét. Az Ukrajnából érkező behozatalt főként a Barlinek-csoport bonyolította le, amely a figyelembe vett időszakban az Ukrajnából érkező behozatal 70–90 %-át adta.

(299)

Az Ukrajnából érkező behozatal mennyisége a 2020 és 2022 közötti időszakban viszonylag stabil volt, a vizsgálati időszakban pedig 29 %-kal csökkent. E behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban stabil volt. Valójában piaci részesedése a vizsgálati időszakban ugyanazon a szinten volt, mint 2020-ban (5,6 %).

(300)

Az Ukrajnából érkező behozatal átlagos importárai 41 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban. Az importárak főként a Barlinek csoport transzferárai voltak, és a csoport uniós termelésének kiegészítésére szolgáló többrétegű fa padlóburkolók alaptípusaiból álltak. A transzferárak nem tartalmaztak bizonyos csoportköltségeket, amelyeket az Unióban történő viszonteladás előtt hozzá kell adni. Ezért egyértelmű volt, hogy az ukrán behozatal árai nem okoztak kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(301)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az időszak során ennek a behozatalnak a piaci részesedése 5 % alatt maradt.

(302)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árai következetesen magasabbak voltak, mint Kína árai.

(303)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, és nem gyengítette az indonéziai behozatal tekintetében fennálló ok-okozati összefüggést.

5.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(304)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2020

2021

2022

Vizsgálati időszak (2023)

Exportvolumen (m2)

3 998 853

4 804 276

4 130 540

3 053 095

Index

100

120

103

76

Átlagár (EUR/m2)

20,1

21,0

26,3

27,8

Index

100

105

131

138

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók

(305)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat exportvolumene 24 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban ezen exporttermékek értékesítési árai 38 %-kal emelkedtek.

(306)

Szem előtt tartva, hogy az exportvolumen az uniós értékesítési volumennek csak mintegy 25 %-át tette ki, az értékesítési volumenek és árak alakulása pedig hasonló volt az uniós gazdasági ágazat uniós szabadpiaci értékesítéseinek tendenciájához, nyilvánvaló, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem meghatározó elem az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének átfogó értékelésében.

(307)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem okozott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanakkor a kínai behozatal tekintetében fennálló ok-okozati összefüggés gyengítésére sem elegendő.

5.2.3.   A felhasználás alakulása

(308)

Az AUMI, a CNFPIA, a Barth, a Puderback, a MEFO Floor és a Thede &Witte különböző beadványaikban ok-okozati tényezőként hozták fel a felhasználás alakulását.

(309)

Amint azt a 2. táblázat mutatja, a felhasználás 2020 és 2022 között 11 %-kal nőtt, de a vizsgálati időszakban 35 %-kal csökkent. Ezt a jelentős visszaesést az építőiparban bekövetkezett fejlemények okozták. Az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban a termelés és az értékesítés mennyiségének csökkentésével reagált, hogy alkalmazkodjon a piac csökkent méretéhez.

(310)

A felhasználás visszaesése az egységköltségek növekedéséhez is vezetett a vizsgálati időszakban, mivel a fix költségeket a csökkentett termelési mennyiségek között kellett elosztani. Ezért egyértelmű volt, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős mértékben érintette a felhasználás vizsgálati időszak alatti visszaesése.

(311)

2022-ben azonban a felhasználás 4 %-kal nőtt, de az uniós gazdasági ágazatot kár érte, és a jövedelmezőség 36 %-kal, a 2021. évi 7,9 %-ról 5,0 %-ra esett vissza. Ez a negatív tendencia egyértelműen nem a felhasználás alakulásából eredt.

(312)

Emellett, mivel az uniós gazdasági ágazat költségei a vizsgálati időszakban 8 %-kal nőttek, az uniós gazdasági ágazat nem tudta arányosan emelni árait. Ennek eredményeként a jövedelmezőség a megtérülési szint alá csökkent (–3,9 %). A (269)–(270) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezt a fejleményt a kínai exportáló gyártók által gyakorolt árnyomás okozta.

(313)

Következésképpen egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár 2022-ben kezdődött, a kínai árnyomás miatt, majd a vizsgálati időszakban folytatódott és súlyosbodott a felhasználás visszaesése és a kínai behozatal további árcsökkenése miatt. Míg a felhasználás csökkenése hatással volt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és jövedelmezőségére, az uniós gazdasági ágazat megtarthatta volna piaci részesedését és növelhette volna árait a megnövekedett költségek hatásának semlegesítése érdekében, ha a dömpingelt kínai behozatal árleszorító hatása nem érvényesül. Más szóval, míg a felhasználás csökkenése hatással volt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére, ezt a hatást a kínai árak árleszorító hatása miatt nem sikerült semlegesíteni, és így az meg is valósult. Mindenesetre a Bizottság értékelése szerint ez a hatás nem gyengíti a kínai árak és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.4.   Költségnövekedés

(314)

Az AUMI és a CNFPIA különböző beadványaikban okozati tényezőként hozták fel a nyersanyag- és egyéb költségek növekedését. Az egyéb költségnövekedések között megemlítették az energiaköltségeket, az inflációt, a környezetvédelmi és szabályozási költségeket, valamint a beruházásokkal kapcsolatos költségeket. A Bizottság azonban általánosságban foglalkozik a megnövekedett költségekkel, amelyekre vonatkozóan a 8. táblázat már tartalmazza az egységköltség-adatokat. Ennek az az oka, hogy az említett egyéb költségek nem tették ki az uniós gazdasági ágazat költségeinek nagy részét, ezért az ilyen költségek növekedése elhanyagolható hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(315)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 42 %-kal nőtt a vizsgálati időszak alatt, azonban az uniós gazdasági ágazatot 2022-ben érte kár, amikor a költségek 29 %-kal emelkedtek. Ez főként a nyersanyagköltségek növekedésének tudható be, amelyek a teljes termelési egységköltség több mint 50 %-át tették ki.

(316)

Annak érdekében, hogy a gyártók életképesek maradjanak, a költségek növekedését egy adott szakaszban tovább kell hárítani a fogyasztókra. 2022-ben azonban az egységköltségek 29 %-kal nőttek, míg az értékesítési árak csupán 21 %-kal emelkedtek. A kínai importárak 2022-ben csak 20 %-kal emelkedtek.

(317)

A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat egységköltségei további 8 %-kal nőttek, de az értékesítési árak növekedése 1 %-ra korlátozódott. A kínai árak 13 %-kal csökkentek a vizsgálati időszakban. Ez a jövedelmezőségnek, a beruházások megtérülésének és a pénzforgalomnak a 11. táblázatban bemutatott csökkenéséhez vezetett.

(318)

Következésképpen egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazat egységköltségeinek növekedése csak hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által 2022-ben és a vizsgálati időszakban elszenvedett jelentős kárhoz. A (313) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a jelentős kár valódi oka a kínai árnyomás volt, amely nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy alkalmazkodjon a megnövekedett költségekhez. Ezért a költségnövekedés hatását nem a kár okának, hanem olyan szokásos üzleti fejleménynek kell tekinteni, amelyre az ágazat a kínai árnyomás miatt nem tudott teljes mértékben reagálni.

5.2.5.   Belső felhasználás

(319)

A belső felhasználás abszolút értékben körülbelül 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és a 2. táblázatban látható módon a figyelembe vett időszakban átlagosan a teljes piaci felhasználás valamivel több mint 1 %-át tette ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a belső felhasználás alakulása a teljes piac egy nagyon kis szektorában stabil volt.

(320)

A belső felhasználás alakulása ezért nem okozhatott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, és nem gyengíthette a kínai behozatal tekintetében fennálló ok-okozati összefüggést.

5.2.6.   Egyéb tényezők

(321)

Az AUMI okozati tényezőként hozta fel az uniós gazdasági ágazatot ért, állítólagos „saját maga által okozott kárt”. Az AUMI konkrétan azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat megtagadta a koalíció egyes tagjainak történő értékesítést, ami rossz üzleti gyakorlatnak bizonyult, és negatívan befolyásolta az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét.

(322)

A Bizottság megjegyezte, hogy ez az állítás homályos és pontatlan. Tekintettel arra, hogy ez az állítás teljesen megalapozatlan volt, azt nem lehetett érdemi okozati tényezőként elfogadni.

(323)

Az AUMI előadta továbbá, hogy számos uniós gyártó importált kínai többrétegű fa padlóburkolókat, amely kárt okozhatott. Az AUMI kijelentette továbbá, hogy számos uniós gyártónak vannak az Unión kívüli gyártóüzemei, amelyek versenyelőnyökkel – például alacsonyabb bérekkel és alacsonyabb energiaárakkal – rendelkeznek, és amelyek többrétegű fa padlóburkolói versenyeznek az uniós gazdasági ágazat által értékesített termékekkel.

(324)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat behozatala főként Ukrajnából származott. A Bizottság továbbá rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat tulajdonában lévő harmadik országokban, például az ukrajnai országokban található gyártóüzemekből érkező behozatalra már kitért ez az ok-okozati összefüggés-elemzés az 5.2.1. szakaszban. Az AUMI állításai a Kährs csoport (Kínából Svédországba érkező) behozatalára vonatkozóan megalapozatlanok voltak, mivel az állítások nem tartalmaztak részleteket az érintett mennyiségekről és árakról. Ez az állítás azt sem fejtette ki, hogy az ilyen kereskedelem hogyan és milyen mértékben okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(325)

Végezetül az AUMI azt állította, hogy az alacsony szállítási költségek, amelyek a panaszos szerint a kínai behozatal növekedését eredményezték, rövid életűek voltak, mivel a szállítási költségek 2023 szeptemberében emelkedni kezdtek.

(326)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szállítási költségek önmagukban nem jelentik a kár fő okát, hanem egyszerűen a CIF-paritáson számolt kivitel költségeinek részét képezik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(327)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából alacsony áron érkező dömpingelt behozatal 2022-ben és a vizsgálati időszakban árleszorító hatást fejtett ki az uniós piacon. Ez azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazat árszintje nem tudott emelkedni, hogy fedezze az ezekben az években bekövetkezett nyersanyagár-emelkedéseket. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek jövedelmezősége 2022-ben 36 %-kal csökkent, majd a vizsgálati időszakban negatívvá vált. Ez a jövedelmezőségi szint elmaradt attól a nyereségszinttől, amelyet a gazdasági ágazatnak rendes versenykörülmények között el kellene érnie, és egyértelműen nem elegendő az ágazat hosszú távú fennmaradásának biztosításához. Az uniós gazdasági ágazatnak beruházásokat kellett végrehajtania a meglévő létesítmények fenntartása érdekében, romló tőkebevonási képessége ugyanakkor veszélyeztette a beruházások szintjét.

(328)

Jelentős mennyiségű alacsony árú kínai dömpingelt behozatal volt jelen az uniós szabadpiacon. Míg a behozatal piaci részesedése csökkent a vizsgálati időszakban, 2020-hoz vagy 2021-hez képest nőtt. Ennek eredményeként a vizsgálati időszakban az uniós piacra irányuló teljes behozatal mintegy kétharmadát tette ki. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a piaci penetráció negatív következményekkel járt az uniós gazdasági ágazatra nézve is, különösen a termelési és értékesítési volumen tekintetében, amelyek 31 %-kal, illetve 35 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban.

(329)

A vizsgált egyéb tényezők közé tartozott az egyéb forrásokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a belső felhasználás alakulása, a felhasználás alakulása és az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek növekedése.

(330)

A Bizottság tehát megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Megállapítást nyert, hogy egyik tényező sem volt – önmagában vagy együttesen – olyan hatással az uniós gazdasági ágazat helyzetére, amely alapján megkérdőjelezhető lenne az a következtetés, hogy a kínai behozatal jelentős kárt okozott.

(331)

A felhasználás vizsgálati időszak alatti visszaesése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, csakúgy, mint az egységköltségek 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett növekedése, noha ezek a kérdések súlyosbító tényezők voltak, amelyek tovább növelték az ágazat által elszenvedett kárt.

(332)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A kár főként az árlenyomásban, a jövedelmezőségben, a beruházások megtérülésében, a pénzforgalomban, a tőkebevonási képességben és a megnövekedett készletekben mutatkozott meg. A mennyiségi mutatókat tekintve viszont az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését, valamint a termelés, a termelékenység, az értékesítési volumen és a foglalkoztatás visszaesését szenvedte el.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(333)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

(334)

A jelen ügyben a panaszosok azt állították, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. A vizsgálat ezen szakaszában a Bizottság még nem döntött a nyersanyagpiaci torzulásokról, amelyekről a vizsgálat végleges szakaszában fog dönteni.

6.1.   Kárkülönbözet

(335)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(336)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette: az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(337)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Ezt az alapnyereséget az uniós gazdasági ágazatnak a 11i.e táblázatban szereplő 2020. évi, azaz a kárt okozó dömpinget megelőző évi jövedelmezősége alapján állapította meg. Ezt a haszonkulcsot 7,15 %-ban állapította meg.

(338)

Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság ellenőrizte ezeket az információkat, és azonosított egy, a mintában szereplő gyártót, amely beruházást tervezett a többrétegű fa padlóburkolókat gyártó üzemébe, de ezeket a beruházásokat a vizsgálati időszakban uralkodó rossz gazdasági feltételek miatt törölték. A Bizottság ezért az uniós gazdasági ágazat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Az elmaradt beruházások évesített értéke a mintában szereplő uniós gazdasági ágazat forgalmának százalékában kifejezve 0,19 % volt.

(339)

Ezt a 0,19 %-ot hozzáadta a (337) preambulumbekezdésben említett 7,15 %-os alapnyereséghez, ami 7,3 %-os nyereségcélt eredményezett.

(340)

Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát.

(341)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy az érintett országban működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában.

(342)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatalt (lásd a (213) és a (214) preambulumbekezdést).

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Kína

Forest csoport

55,5

45,9

 

Fusong csoport

60,4

42,3

 

Jinfa csoport

42,7

49,2

 

Egyéb együttműködő vállalatok

50,7

46,7

 

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

60,4

49,2

6.2.   Az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő különbözet vizsgálata

(343)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az érintett országban a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Ezért a jelen vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban elemezte ezeket az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(344)

A Bizottság folytatja az állítólagos torzulások vizsgálatát annak érdekében, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban a vizsgálat végleges szakaszában elvégezze az intézkedések megfelelő szintjének értékelését. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározza az ideiglenes vámok összegét.

(345)

A fentiekben bemutatott értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes vámok összegét az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban helyénvaló meghatározni.

6.3.   Az intézkedések szintjére vonatkozó következtetés

(346)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

Ország

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele

Kína

Forest csoport

45,9  %

 

Fusong csoport

42,3  %

 

Jinfa csoport

42,7  %

 

Egyéb együttműködő vállalatok

46,7  %

 

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

49,2  %

7.   UNIÓS ÉRDEK

(347)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a nagy- és a kiskereskedők, a felhasználók, a fogyasztók és a beszállítók érdekét is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(348)

Az Unióban mintegy 200 vállalat gyárt többrétegű fa padlóburkolókat, amelyek a figyelembe vett időszakban 10 500–13 300 alkalmazottat foglalkoztattak. A gyártók az Unió területén szétszórtan helyezkednek el. A mintában szereplő, a teljes termelés több mint 25 %-át képviselő uniós gyártók együttműködtek a vizsgálatban.

(349)

Az e rendelet 4. és 5. szakaszában ismertetett elemzés megerősítette, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, valamint hogy a kár egyik fő oka az érintett termék kínai exportáló gyártóktól érkező dömpingelt behozatala volt. Az elszenvedett kár miatt az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzetben van. Jövedelmezősége a 2020. és 2021. évi több mint 7 %-ról 2023-ban –3,9 %-ra csökkent. Ezt a kínai gyártók által a növekvő költségekkel és a csökkenő kereslettel összefüggésben kialakult árnyomás okozta.

(350)

Tekintettel az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra vonatkozó ténymegállapításra, az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartható szintre emelje értékesítési árait és javítsa jövedelmezőségét, növelje beruházásait, és ezáltal megőrizze versenypozícióját az elsődleges piacán. Az uniós gazdasági ágazat a termelési és értékesítési mennyiségeknek az uniós piacon történő növelésével is visszaszerezhetné a elvesztett piaci részesedését.

(351)

Az intézkedések hiánya valószínűleg további jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra az alacsonyabb értékesítési és termelési volumen, valamint a további árlenyomás tekintetében, amely a jövedelmezőség és a beruházások szempontjából gazdasági helyzetének további pénzügyi romlásához vezetne, veszélyeztetve jövőjét és foglalkoztatását.

(352)

A Barth értesítette a Bizottságot, hogy a vállalatcsoporton belül Svédországban rendelkezik egy uniós többrétegűfapadlóburkoló-gyártóval, amely a „felső árszegmensbe” tartozó termékeket gyárt. Anélkül, hogy állítását részletekkel támasztotta volna alá, a Barth kijelentette, hogy ez a vállalat sikeresen versenyez az uniós piacon. Ez a vállalat azonban szerepelt a jelen vizsgálatban a kár megállapításához használt makromutatókban, de nem vett részt a mikromutatók kiszámításához vezető mintavételi folyamatban. A Bizottság tudomásul vette a Barth véleményét, ugyanakkor az nem írja felül a kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó általános ténymegállapításokat.

(353)

A kínai többrétegű fa padlóburkolókra vonatkozó intézkedések bevezetése ezért egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

7.2.   A független importőrök és kereskedők érdeke

(354)

A Bizottság a vizsgálat kezdetén 36 importőrnek és kereskedőnek küldött kérdőívet. Ez a lista tartalmazta azokat a nagy importőröket, amelyek az uniós piacon nagykereskedőként is tevékenykednek.

(355)

Csak egy importőr működött együtt a vizsgálatban azáltal, hogy kitöltötte a kérdőívet. Ez a válasz a vizsgálati időszakban történt kínai behozatal kevesebb mint 6 %-át tette ki.

(356)

Emellett egy 12 importőrből és kereskedőből álló csoport (AUMI) nyújtott be észrevételeket, amelyekben ellenezte az intézkedések bevezetését. E 12 vállalat közül csak a Lamett Europe N.V. (Lamett) nyújtott be kitöltött kérdőívet. Az AUMI nem adta meg, hogy a vizsgálati időszakban mekkora volt az uniós behozataluk százalékos aránya. Végezetül 2024 novemberében további öt importőr – köztük néhány a legnagyobb importáló vállalatok közül – regisztráltatta magát érdekelt félként, és nyújtott be az intézkedések bevezetését ellenző beadványokat.

(357)

Az AUMI, a Barth, a Floors 4Ever, a Puderbach, a MEFO Floor és a Thede and Witte előadta, hogy az intézkedések növelnék az MWF importköltségeit, és ezáltal kárt okoznának az importőröknek.

(358)

A Bizottság nem rendelkezett információval annak pontos megállapításához, hogy az intézkedések bevezetése milyen hatást gyakorolna a független importőrök, kereskedők tevékenységére. Az egyetlen együttműködő importőr szerint az intézkedések bevezetése bizonyos hatást gyakorolna az importáló ágazatra, mivel a többrétegű fa padlóburkoló a Lamett számára fontos termék volt (de forgalmának kevesebb mint 50 %-át tette ki). Mivel más importőrök nem működtek együtt a vizsgálatban, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy ez a helyzet általában véve jellemző-e az importáló ágazatra. Ezenkívül a nagy importőrök honlapjai arra utalnak, hogy nemcsak többrétegű fa padlóburkolókat, hanem sok más terméket is értékesítenek. Ezenkívül a Barth azt állította, hogy a Kínából származó többrétegű fa padlóburkolók behozatala üzleti tevékenységük 50 %-át tette ki.

(359)

Ezért várható, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése bizonyos hatást gyakorolna az importáló ágazatra, mivel az intézkedések bevezetését követően a Kínából érkező behozatal várhatóan csökkenni fog. Bizonyos mértékig azonban az importőrök képesek lennének harmadik országokból vagy az uniós gazdasági ágazattól, és – valószínűleg kisebb mennyiségben – Kínából beszerezni.

(360)

A Barth és a Floors 4Ever azt állította, hogy a többrétegű fa padlóburkolókra vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése más padlóburkolatok, például a vinil behozatalának növekedését is eredményezheti.

(361)

Nem volt azonban világos, hogy ez hogyan és milyen mértékben érintené az importőröket, mivel azok már eddig is importáltak ilyen termékeket.

(362)

Ami a többrétegű fa padlóburkoló árait illeti, egyes importőrök várhatóan át tudják hárítani az (intézkedésekből eredő) áremelkedéseket a vevőikre, bár az ilyen kereskedelem alacsonyabb nyereséget eredményezhet. Az importáló ágazat jövedelmezőségére vonatkozó információk az egyetlen együttműködő importőrre korlátozódtak. Figyelembe véve azonban a Kínából érkező behozatal általánosan alacsony árait, amelyeket a 4.4.2. szakaszban kiszámított nagy alákínálási különbözetek is bizonyítanak, egyértelmű volt, hogy az importőrök átlagos jövedelmezőségi rátája pozitív volt, és sokkal magasabb, mint az uniós gazdasági ágazaté.

(363)

A Barth, a Floors 4Ever és a Thede & Witte azt állította, hogy az importőrök olyan többrétegű fa padlóburkolókat szállítottak az uniós piac számára, amelyeket az uniós gazdasági ágazat nem tudott saját maga szállítani.

(364)

Azonban nem várható, hogy a Kínából érkező behozatal teljesen megszűnik, hanem csupán az ilyen behozatal ára fog emelkedni a vizsgálat által bevezetett intézkedések következtében. Figyelembe véve továbbá a 3. táblázatban szereplő számadatokat és a 12. táblázatban szereplő számos egyéb beszerzési forrást, ezt az észrevételt a Bizottság elutasította.

(365)

Ezért a rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatása nem lenne aránytalan az importőrök/kereskedők számára.

7.3.   A felhasználók, a kiskereskedők stb. érdeke

(366)

A többrétegű fa padlóburkolók felhasználói ágazatát főként kiskereskedők, például barkácsáruházak, valamint építészek, vállalkozók, valamint az építési és felújítási ágazat egyéb szereplői alkotják. A vizsgálat során egyetlen felhasználó sem működött együtt.

(367)

Az építőipari és felújítási ágazat szereplői hasonlóképpen nem szenvednének a kínálat hiánya miatt, és képesek lennének a többrétegű fa padlóburkolók árának emelkedését a vásárlóikra áthárítani. A többrétegű fa padlóburkolók beszerzése vállalati forgalmuk nagyon kis részét teszi ki.

(368)

Várható, hogy a kiskereskedőket és a barkácsáruházakat nem érintenék aránytalanul nagy mértékben az intézkedések, mivel nem szenvednének az ellátás hiánya miatt, mert számos más beszerzési forrás létezik. Az is várható, hogy a kínai behozatal nem szűnik meg az intézkedések bevezetésével, hanem ehelyett kevésbé káros szintre kellene emelnie az árakat.

(369)

Az építőipari és felújítási ágazat szereplői hasonlóképpen nem szenvednének a kínálat hiánya miatt, és képesek lennének a többrétegű fa padlóburkolók árának emelkedését a vásárlóikra áthárítani. A többrétegű fa padlóburkolók beszerzése vállalati forgalmuk nagyon kis részét teszi ki.

7.4.   Az uniós faipar érdeke

(370)

Az uniós faipar kemény- és puhafa rönköket szállít, általában különböző tagállamok nemzeti erdészeti vállalataitól. A faipar kemény- és puhafa fűrészárut is szállít a többrétegű fa padlóburkolók kevésbé integrált uniós gyártóinak. Ilyen faanyagot szállíthatnak a kínai exportáló többrétegűfapadlóburkoló-gyártóknak is.

(371)

Az uniós faipar nem működött együtt.

(372)

Az AUMI, a Barth és a Thede & Witte azt állította, hogy mivel a kínai gyártók jelentős mennyiségű faanyagot importálnak az Unióból, az intézkedések az uniós faiparra is károsak lesznek.

(373)

Ugyanakkor várható, hogy a kínai többrétegűfapadlóburkoló-gyártásnak az e vizsgálattal bevezetett intézkedésekből eredő visszaesését uniós vagy harmadik országbeli termeléssel pótolják. Ezért nincs bizonyíték arra, hogy az intézkedések aránytalanul érintenék a faipari ágazatot. Éppen ellenkezőleg, az intézkedések valószínűleg támogatják az uniós többrétegűfapadlóburkoló-ágazatot, és ezáltal a faipari ágazatot is.

7.5.   Az uniós fogyasztók érdeke

(374)

A Barth, a Floors 4Ever, a Puderbach, a MEFO Floor és a Thede & Witte előadta, hogy az intézkedések kedvezőtlen hatást gyakorolnának a fogyasztókra, mivel a vámok magasabb árakat eredményeznének ebben az ágazatban.

(375)

Ezt az állítást nem támasztották alá, mivel nem fejtették ki, hogy a behozatali vámok teljes mértékben átháríthatók-e a fogyasztókra. Ezenkívül a fogyasztók nem vásárolnak rendszeresen többrétegű fa padlóburkolót, és valójában a legtöbb fogyasztó költségvetésében a többrétegű fa padlóburkoló nem szerepel fontos elemként.

(376)

Ezért a rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatása nem lenne aránytalan a fogyasztók számára.

7.6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(377)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a többrétegű fa padlóburkolók érintett országból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

8.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(378)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(379)

A Kínából származó többrétegű fa padlóburkolók behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket (a fenti (215) preambulumbekezdés). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette.

(380)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele

Kínai Népköztársaság

Forest csoport

45,9  %

Fusong csoport

42,3  %

Jinfa csoport

42,7  %

Egyéb együttműködő vállalatok

46,7  %

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

49,2  %

(381)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalattal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(382)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(383)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(384)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

9.   KÜLÖNLEGES FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS

(385)

Az érintett termék jelenleg a 4418 75 00 TARIC-kód alá tartozik. A Bizottságnak bizonyítéka van arra vonatkozóan, hogy a kivitelkor az érintett terméket időnként tévesen a 4412 52 00 kínai vámkód alatt jelentik be. Ez a kód a legalább egy, trópusitól eltérő, nem tűlevelű fából készült külső réteggel (színfurnér) rendelkező asztali lapokra, lécekre és lemezekre vonatkozik. A Bizottság megállapította továbbá, hogy bár az érintett terméket Kínában gyártották, amikor az Unión kívüli rendeltetési helyre exportálták, alkalmanként más harmadik országból származóként címkézték. Következésképpen az intézkedések kijátszása kockázatának minimalizálása érdekében a Bizottság helyénvalónak ítélte a 4412 52 00 KN-kód alatt bejelentett termékek Kínából érkező behozatalának, valamint az egyéb harmadik országokból származó vagy ott feladott érintett termék behozatalának nyomon követését.

10.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(386)

A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(387)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(388)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról.

11.   TÁJÉKOZTATÁS AZ IDEIGLENES VÁMOK KIVETÉSÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ELJÁRÁSI SZAKASZBAN

(389)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(390)

A Fusong csoport észrevételeket tett a furnérokra vonatkozó referenciaértékek kiszámításához használt képlettel kapcsolatban. Ezen észrevételek fényében a Bizottság felülvizsgálta dömpingszámításait, különösen a Fusong csoport és az Forest csoport tekintetében. A Fusong csoport a dömpingszámítások módszertani szempontjaival kapcsolatban is nyújtott be észrevételeket. Ezekkel az észrevételekkel adott esetben a vizsgálat végleges szakaszában foglalkoznak. .

12.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS(EK)

(391)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(392)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 4418 75 00  KN-kód alá tartozó, többrétegű, fából készült összeállított padlópanelek behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Származási ország

Vállalat

Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Forest csoport

—

Jilin Newco Wood Industries Co., Ltd.

—

Jilin Forest Industry New Jinqiao Songlin Flooring Co., Ltd.

45,9 %

89IL

Kína

Fusong csoport

—

Dalian Qianqiu Wooden Product Co., Ltd.

—

Fusong Diwang Wooden Product Co., Ltd.

—

Fusong Jinlong Wooden Group Co., Ltd.

—

Fusong Jinqiu Wooden Product Co., Ltd.

—

Fusong Qianqiu Wooden Product Co., Ltd.

42,3 %

89IM

Kína

Jinfa csoport

—

Hunchun Xingjia Wooden Flooring Inc.

—

Changchun Delin Wooden Floors Inc.

42,7  %

89IN

Kína

Az I. mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

46,7 %

 

Kína

Minden egyéb, Kínából származó behozatal

49,2 %

8999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség az általunk használt mértékegységben kifejezve) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amíg ilyen számlát nem mutatnak be, a minden egyéb, Kínából származó behozatalra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   A következő termékek ki vannak zárva az (1) bekezdésben szereplő termékmeghatározásból:

—

A bambusznádból készült padlópanelek vagy azok, amelyeknek legalább a felső rétege (kopórétege) bambusznádból készült, valamint a mozaikpadlókhoz használt panelek.

(6)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

3. cikk

(1)   A vámhatóságok a behozataloknak a 2024. október 24-i (EU) 2024/2733 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.

(2)   A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. január 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)   HL C, C/2024/3186, 2024.5.16.

(3)  A Bizottság (EU) 2024/2733 végrehajtási rendelete (2024. október 24.) a Kínai Népköztársaságból származó többrétegű fa padlóburkolók behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről. HL L, 2024/2733, 2024.10.25.

(4)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2728.

(5)  A vizsgálati időszak alatt a vállalat a Jilin Forest Industry Jinqiao Flooring Group Co., Ltd., Songjianghe-i fióktelepeként működött (Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság), azonban a vizsgálati időszakot követően a vállalat szerkezetátalakításon ment keresztül, és a fióktelep tevékenységét az újonnan alapított vállalathoz (Jilin Forest Industry New Jinqiao Songlin Flooring Co., Ltd., Songjianghe, Csilin tartomány, Kínai Népköztársaság) helyezték át.

(6)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10. (SWD(2024) 91 final).

(7)  A Bizottság (EU) 2023/1159 végrehajtási rendelete (2023. június 13.) a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 153., 2023.6.14., 3. o., (83) preambulumbekezdés; http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1159/oj.

(8)  A Kínai Erdészetitermék-ágazati Szövetség 2009. április 21-én elfogadott alapszabálya, lásd: http://www.cnfpia.org/about-law.html (hozzáférés: 2024. október 25.).

(9)  Lásd a következő internetcímen: http://www.jlsgjt.com/english/index.htm (hozzáférés: 2024. október 25.).

(10)  Jelentés: 2. fejezet, 26. o.

(11)  Lásd a következő internetcímen: https://www.made-in-china.com/showroom/yuhuatimber/ (hozzáférés: 2024. október 25.).

(12)  A Bizottság hasonló következtetésre jutott az okoumé rétegelt lemez ügyben, lásd az (EU) 2023/1159 rendelet 59. preambulumbekezdését.

(13)  Jelentés: 7. fejezet, 167–168. o.

(14)  A jelentés 8. fejezete, 169–170. és 200–201. o.

(15)  Lásd: (EU) 2023/1159 rendelet, (61) preambulumbekezdés.

(16)  A továbbiakban: NFGA.

(17)  Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/xinwen/2019-02/19/content_5366730.htm (hozzáférés: 2024. október 25.).

(18)  Lásd: A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről, (139)–(141) preambulumbekezdés; http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/492/oj.

(19)  Lásd: (EU) 2023/1159 rendelet, (64) preambulumbekezdés.

(20)  Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, Országjelentés: Kína, 2020, lásd: https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/8612fc97-9e62-460c-b57e-fdb7f6749772/content (hozzáférés: 2024. november 18.).

(21)  Lásd: (EU) 2020/492 rendelet, (143) preambulumbekezdés;

(22)  Lásd: (EU) 2020/492 rendelet, (143) preambulumbekezdés; Jelentés, 337–341. o.; (EU) 2023/1159 rendelet, 67. preambulumbekezdés.

(23)  Jelentés: 6. fejezet, 120–135. o.

(24)  Jelentés: 6. fejezet, 119. o.

(25)  Jelentés: 5. fejezet, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(26)  Lásd: (EU) 2023/1159 rendelet, (74) preambulumbekezdés.

(27)  Jelentés: 2. fejezet, 7. o.

(28)  Jelentés: 2. fejezet, 7–8. o.

(29)  Jelentés: 2. fejezet, 10. és 18. o.

(30)  Lásd a következő internetcímen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.html (hozzáférés: 2024. október 21.).

(31)  Jelentés: 2. fejezet, 29–30. o.

(32)  Jelentés: 4. fejezet, 57–92. o.

(33)  Jelentés: 6. fejezet, 149–150. o.

(34)  Jelentés: 6. fejezet, 153–171. o.

(35)  Jelentés: 7. fejezet, 204–205. o.

(36)  A jelentés 8. fejezete, 207–208. és 242–243. o.

(37)  Jelentés: 2. fejezet, 19–24. o., 4. fejezet, 69. o., 99–100. o., 5. fejezet, 130–131. o.

(38)  Lásd a következő internetcímen: https://www.nature-cn.cn/about.html (hozzáférés: 2024. november 7.).

(39)  Lásd a következő internetcímen: http://www.powerdekor-woodfloor.com/?c=12 (hozzáférés: 2024. november 7.).

(40)  Lásd a következő internetcímen: https://www.der.com.cn/index.php/about.html (hozzáférés: 2024. november 7.).

(41)  Lásd a következő internetcímen: http://cn.jinqiaoflooringgroup.com (hozzáférés: 2024. november 7.).

(42)  Lásd a KKP alapszabályának 33. cikkét, a kínai társasági törvény 19. cikkét. Lásd még: Jelentés: 3. fejezet, 47–50. o.

(43)  Lásd: I.1.39. szakasz, 4. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/xinwen/2019-11/06/5449193/files/26c9d25f713f4ed5b8dc51ae40ef37af.pdf (hozzáférés: 2024. november 7.).

(44)  Lásd: I.1.7. szakasz, 11. o., elérhető a következő internetcímen:

https://www.ndrc.gov.cn/xxgk/zcfb/fzggwl/202312/P020231229700886191069.pdf (hozzáférés: 2024. november 7.).

(45)  Lásd: III.2. szakasz, 4. o., elérhető a következő internetcímen: http://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-02/13/content_5673332.htm (hozzáférés: 2024. november 7.).

(46)  Jelentés: 2. fejezet, 24–27. o.

(47)  Lásd a következő internetcímen: http://www.cnfpia.org/about-law.html (hozzáférés: 2024. november 7.).

(48)  Lásd a következő internetcímen: http://www.lcjzwl.com/dongtaifabu1/3248.html (hozzáférés: 2024. november 8.).

(49)  Lásd a következő internetcímen: https://www.cnwood.org.cn/article/11_1102_0_0.html (hozzáférés: 2024. november 8.).

(50)  Lásd a következő internetcímen: https://www.cnwood.org.cn/article/11_1101_0_0.html (hozzáférés: 2024. november 8.).

(51)  Lásd a következő internetcímen: https://www.cnwood.org.cn/article/11_1151_0_0.html (hozzáférés: 2024. november 8.).

(52)  Jelentés: 3. fejezet, 40. o.

(53)  Lásd például: Blanchette, J. – Xi's Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Xi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.

(54)  Jelentés: 3. fejezet, 41. o.

(55)  Lásd a következő internetcímen: https://merics.org/en/comment/who-ccp-chinas-communist-party-infographics (hozzáférés: 2024. október 18.).

(56)  A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához, lásd a következő internetcímen: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (hozzáférés: 2024. október 21.).

(57)  Financial Times (2020): „Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise” [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat], lásd a következő internetcímen: https://on.ft.com/3mYxP4j (hozzáférés: 2024. október 21.).

(58)  Lásd a következő internetcímen: http://static.cninfo.com.cn/finalpage/2024-04-20/1219691321.PDF, 45. o. (hozzáférés: 2024. november 8.).

(59)  Lásd a következő internetcímen: http://www.menchuang.net/news/131307.html (hozzáférés: 2024. november 8.).

(60)  Lásd a Power Dekor fenntartható fejlődésről szóló 2023. évi jelentését, 23. o., elérhető a következő internetcímen: https://powerdekor.com.cn/93/ (hozzáférés: 2024. november 8.).

(61)  Jelentés: 12. fejezet.

(62)  Jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.

(63)  Lásd a terv XI.1. és XV.3. szakaszát; elérhető a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/fggz/fzzlgh/dffzgh/202106/t20210617_1283435.html (hozzáférés: 2024. november 11.).

(64)  Lásd a következő internetcímen: https://shyang.investchn.com/news/detail/id/512215.html (hozzáférés: 2024. november 11.).

(65)  Lásd a következő internetcímen: https://www.sohu.com/a/423747078_120186115 (hozzáférés: 2024. november 12.).

(66)  Jelentés: 6. fejezet, 171–179. o.

(67)  Jelentés: 9. fejezet, 260–261. o.

(68)  Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.

(69)  Jelentés: 9. fejezet, 252–254. o.

(70)  Jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.

(71)  Jelentés: 13. fejezet, 366. o.

(72)  Jelentés: 13. fejezet, 370–373. o.

(73)  Jelentés: 6. fejezet, 137–140. o.

(74)  Jelentés: 6. fejezet, 146–149. o.

(75)  Jelentés: 6. fejezet, 149. o.

(76)  Lásd a Kínai Bank- és Biztosításfelügyeleti Bizottság, (CBIRC) által 2020. augusztus 28-án kiadott, a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására irányuló hároméves cselekvési tervet (2020–2022); elérhető a következő internetcímen: http://www.cbirc.gov.cn/cn/view/pages/ItemDetail.html?docId=925393&itemId=928 (hozzáférés: 2024. október 21.). A terv arra utasít, hogy „ folytassák Xi Jinping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését ”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „ a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetést döntést hozna. ”

(77)  Lásd a CBIRC kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről szóló közleményét (kiadás időpontja: 2020. december 15.), elérhető a következő internetcímen: http://jrs.mof.gov.cn/gongzuotongzhi/202101/t20210104_3638904.htm (hozzáférés: 2024. október 21.).

(78)  Jelentés: 6. fejezet, 157–158. o.

(79)  Jelentés, 6. fejezet, 150–152., 156–160. és 165–171. o.

(80)  OECD (2019), OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., lásd a következő internetcímen: https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (hozzáférés: 2024. október 21.).

(81)  Lásd a következő internetcímen: http://www.gov.cn/xinwen/2020-04/20/content_5504241.htm (hozzáférés: 2024. október 21.).

(82)   2017. július 11-i ítélet, Viraj Profiles kontra Tanács, T-67/14, EU:T:2017:481, 98. pont.

(83)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.

(84)   https://www.moodys.com/web/en/us/capabilities/company-reference-data/orbis.html.

(85)   https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/turkiye-report-2023_en.

(86)  Az Orbis adatbázis 2024 novemberében Törökország esetében 136 olyan vállalatról számolt be, amelyek összeállított parkettatáblák gyártásával foglalkoznak (NACE-kód: 1622). Még ha figyelembe vesszük is, hogy ennek a számnak csak egy töredéke a vizsgált termék gyártóinak a száma, ez még mindig sokkal magasabb, mint a malajziai gyártók bármely valószínűsíthető száma. Emellett a Török Statisztikai Intézet jelentése szerint 2023-ban az összeállított parkettatáblák (NACE-kód: 1622 – beleértve a mozaikpadlókat is) termelése elérte a 114 198 274 m2-t. A Bizottság nem talált összehasonlítható termelési statisztikákat Malajziára vonatkozóan.

(87)  A GTA alapján a 441875 HR-kód esetében.

(88)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(89)   http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Labour Cost Statistics (Munkaerőköltség-statisztikák) menüpontot.

(90)   http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Labour Cost Index (Munkaerőköltség-mutató) menüpontot.

(91)  EMRA | Energiapiaci Szabályozó Hatóság (epdk.gov.tr)=> Sajtóközlemények => A villamosenergia-piaci tanács döntései.

(92)   http://www.turkstat.gov.tr => Press releases (Sajtóközlemények) => válassza ki a Producer Price Index (Termelőiár-mutató) menüpontot.

(93)   https://www1.eere.energy.gov/manufacturing/tech_assistance/pdfs/steam15_benchmark.pdf. Ez a módszertan a telített gőznek az üzemi nyomás és a tápvíz-hőmérséklet jellemző értékei esetén felmerülő költségére vonatkozik. A módszertan alkalmazása során a Bizottság ezen jellemző értékek átlagát alkalmazta.

(94)   https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.

(95)  Az FEP panaszának 4. melléklete.


MELLÉKLET

A Kínai Népköztársaságban működő, mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók

Ország

Elnevezés

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Anhui Jinxiang Wood Technology Co., Ltd

89IO

Anhui Sunhouse Floor Technology Co., Ltd.

89IP

Anhui Zhichang Bamboo and Wood Products Co., Ltd

89IQ

ARTIST INTELLIGENT HOUSEHOLD CO., LTD

89IR

BENXI FLOORING FACTORY (GENERAL PARTNERSHIP)

89IS

CENTENNIAL MENDI (JINHU) HOME FURNISHING TECHNOLOGY CO., LTD

89IT

DALIAN AMUER WOOD CO., LTD

89IU

Dalian Deerfu Wooden Product Co., Ltd

89IV

DALIAN DUNCHENG WOOD INDUSTRY CO., LTD

89IW

DALIAN HANCHUAN WOOD PRODUCTS CO., LTD

89IX

DALIAN HANDIAN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89IY

DALIAN HUIYUE WOOD CO., LTD

89IZ

DALIAN JAENMAKEN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89JA

DALIAN JINDA WOOD PRODUCTS CO., LTD

89JB

DALIAN KEMIAN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89JC

DALIAN MUSEN WOOD CO., LTD

89JD

Dalian New Sanlin Flooring Co., Ltd

89JE

DALIAN OUXIANG WOOD CO., LTD

89JF

Dalian Penghong Floor Products Co., Ltd

89JG

DALIAN RUIJIAN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89JH

DALIAN SHENGCHUANG WOOD INDUSTRY CO., LTD

89JI

DALIAN SHENGYU SCIENCE AND TECHNOLOGY DEVELOPMENT CO., LTD

89JJ

Dalian Shumaike Floor Manufacturing Co., Ltd

89JK

Dalian Universal Wood Products Co., Ltd

89JL

DALIAN XINJIAZHOU WOOD PRODUCTS CO., LTD

89JM

DALIAN YOU MING WOOD BUSINESS CO., LTD

89JN

Muling Kemian Wood Industry CO., LTD

89JO

Dehua TB New Decoration Material Co, Ltd

89JP

Deqing Shengfei Wood Co., Ltd

89JQ

Dunhua Shengda Wood Industry Co., Ltd

89JR

FUSHUN FUSEN JINFENG WOODEN PRODUCTS CO., LTD

89JS

Fushun Handu Import & Export Co., Ltd

89JT

Fusong County Huayi Wooden Co., Ltd

89JU

Fusong Huasong Wooden Co., Ltd

89JV

HaiLin LinJing Wooden Products Co., Ltd

89JX

HUNCHUN FOREST WOLF WOODEN INDUSTRY CO., LTD

89JY

HUZHOU AMIRA WOOD CO., LTD

89JZ

Huzhou Teya Floor Co., Ltd

89KA

Jesonwood Forest Products (ZJ) Co., Ltd

89KB

Jiangsu Mingle Flooring Co., Ltd

89KC

Jiangsu ShengYu Flooring Co., Ltd

89KD

Jiangsu Wanli Wooden Co., Ltd

89KE

JIANGSU ZHUOYI HOME FURNISHING TECHNOLOGY CO., LTD

89KF

Jiashan On-Line Lumber Co., Ltd

89KG

JILIN CITY XIN JINGKAI WOOD CO., LTD

89KH

Jilin Jiahe Wood Industry Co., Ltd

89KI

JILIN XINYUAN WOODEN INDUSTRY CO., LTD

89KJ

KINGMAN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89KK

Muling City Yihe Wood Co., Ltd

89KL

NEW GARDEN SMART HOME TECHNOLOGY CO., LTD

89KM

Ning’an City Shengchang Wood Industry Co., Ltd

89KN

SHANDONG LONGTENG WOOD CO., LTD

89KO

Shaoxing Haohua Timber Industry Co., Ltd

89KP

Sino-Maple (Jiangsu) Co., Ltd

89KQ

SUIFENHE JINLIN WOOD INDUSTRY CO., LTD

89KR

SUZHOU DONGDA WOOD CO., LTD

89KS

Suzhou Duolun Wood Industry Co., Ltd

89KT

TONGXIANG SHENGGONG TIMBER INDUSTRY CO., LTD

89KU

Xuzhou Changlin Floors Co., Ltd

89KV

Yekalon Mills

89KW

Zhejiang Changfang Wooden Co., Ltd

89KX

Zhejiang Guolian Floor Co., Ltd

89KY

Zhejiang Lingge Wood Co., Ltd

89KZ

Zhejiang Longsen Lumbering Co., Ltd

89LA


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/78/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)