02003R2160 — HU — 21.04.2021 — 008.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2160/2003/EK RENDELETE

(2003. november 17.)

a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről

(HL L 325, 2003.12.12., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG 1003/2005/EK RENDELETE (2005. június 30.)

  L 170

12

1.7.2005

►M2

A TANÁCS 1791/2006/EK RENDELETE (2006. november 20.)

  L 363

1

20.12.2006

►M3

A BIZOTTSÁG 1237/2007/EK RENDELETE (2007. október 23.)

  L 280

5

24.10.2007

►M4

A BIZOTTSÁG 213/2009/EK RENDELETE (2009. március 18.)

  L 73

5

19.3.2009

►M5

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)

  L 188

14

18.7.2009

►M6

A BIZOTTSÁG 517/2011/EU RENDELETE (2011. május 25.)

  L 138

45

26.5.2011

►M7

A BIZOTTSÁG 1086/2011/EU RENDELETE (2011. október 27.)

  L 281

7

28.10.2011

►M8

A TANÁCS 517/2013/EU RENDELETE (2013. május 13.)

  L 158

1

10.6.2013

►M9

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/429 RENDELETE (2016. március 9.)

  L 84

1

31.3.2016


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 068, 13.3.2015, o 90  (517/2011)



▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2160/2003/EK RENDELETE

(2003. november 17.)

a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről



I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)  
E rendelet célja a megfelelő és hatékony intézkedések megtételének biztosítása a szalmonella és egyéb zoonózis-kórokozók kimutatására és ellenőrzésére a termelés, feldolgozás és forgalmazás valamennyi lényeges szakaszában – különösen az elsődleges termelés szintjén, beleértve a takarmányban való kimutatásukat és ellenőrzésüket – annak érdekében, hogy csökkentsék gyakoriságukat és azt a kockázatot, amelyet a közegészségügyre jelentenek.
(2)  

E rendelet a következőket szabályozza:

a) 

meghatározott zoonózisok gyakoriságának az állatállományokban való csökkentésére irányuló célkitűzések elfogadása:

i. 

az elsődleges termelés szintjén; és

ii. 

adott esetben az érintett zoonózisok vagy zoonózis-kórokozók esetében az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban, beleértve az élelmiszert és takarmányt is;

b) 

a tagállamok, valamint az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók által kialakított egyedi ellenőrzési programok jóváhagyása;

c) 

a zoonózisok és zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentésénél alkalmazott egyes ellenőrzési módszerekkel kapcsolatos egyedi szabályok elfogadása;

d) 

egyes állatok és az azokból készült termékek Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó szabályok elfogadása.

(3)  

Ez a rendelet nem alkalmazható az elsődleges termelésre:

a) 

magáncélú belföldi felhasználás esetén; illetve

b) 

ha annak során a termelő kis mennyiségű alaptermékekkel közvetlenül látja el a végső felhasználókat vagy az alaptermékekkel a végső felhasználókat közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi egységeket.

(4)  
A tagállamok a nemzeti jog értelmében a (3) bekezdés b) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó szabályokat állapítanak meg. Ezek a nemzeti szabályok biztosítják e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.
(5)  
Ezt a rendeletet az állategészségügyről, takarmányozásról, élelmiszerhigiéniáról, fertőző emberi betegségekről, munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról, géntechnológiáról és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról szóló részletesebb közösségi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. 

a 178/2002/EK rendeletben megállapított fogalom meghatározások;

2. 

a 2003/99/EK irányelvben megállapított fogalom meghatározások; és

3. 

a következő fogalom meghatározások:

a)

„állomány” : valamely gazdaságban tartott állat vagy állatcsoport, mint járványügyi egység; és

b)

„baromfiállomány” : valamennyi azonos egészségügyi állapotú baromfi, amelyeket ugyanazon helyiségben vagy elkerített területen tartanak, és amelyek egyetlen járványügyi egységet alkotnak; nagyüzemi baromfitenyésztés esetében magában foglalja az ugyanazon légtérben tartózkodó valamennyi baromfit.

3. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  

Minden egyes tagállam kijelöli az illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat e rendelet alkalmazása céljából, és erről értesíti a Bizottságot. Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, úgy:

a) 

értesíti a Bizottságot az illetékes hatóságról, amely a Bizottsággal való kapcsolattartás során kapcsolattartó pontként működik; és

b) 

gondoskodik arról, hogy az illetékes hatóságok működjenek együtt e rendelet követelményei megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2)  

Az illetékes hatóság, illetve hatóságok különösen a következőkért felelnek:

a) 

az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott programok kidolgozása és szükségesnek bizonyuló módosításaik előkészítése, különösen a beszerzett adatok és eredmények ismeretében;

b) 

az 5. cikkben meghatározott nemzeti ellenőrzési programok végrehajtása során alkalmazott eszközök és kapott eredmények értékeléséhez szükséges adatok összegyűjtése, valamint ezen adatok és eredmények – köztük az elvégzett felmérések eredményeinek – évenkénti megküldése a Bizottság részére, tekintettel a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított szabályokra;

c) 

rendszeres ellenőrzések végzése az élelmiszeripari és – szükség esetén – a takarmányipari vállalkozás telephelyein annak ellenőrzése céljából, hogy eleget tesznek-e az e rendeletben foglaltaknak.



II. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI CÉLKITŰZÉSEK

4. cikk

A zoonózisok és zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzések

(1)  

Közösségi célkitűzéseket kell meghatározni az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók az I. melléklet 2. oszlopában felsorolt állatállományokban való gyakoriságának csökkentésére, különösen a következők figyelembevételével:

a) 

a meglévő nemzeti intézkedések alapján szerzett tapasztalatok; és

b) 

a Bizottsághoz vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz a meglévő közösségi előírások alapján – különösen a 2003/99/EK irányelvben, különösen annak 5. cikkében meghatározott tájékoztatás keretében – továbbított információk.

▼M5

A célkitűzéseket és azok módosításait a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(2)  

Az (1) bekezdésben említett célkitűzések tartalmazzák legalább a következőket:

a) 

a következők számszerű kifejezése:

i. 

a változatlanul pozitív járványügyi egységek maximális százalékaránya; és/vagy

ii. 

a változatlanul pozitív járványügyi egységek számában bekövetkező csökkenés minimális százalékaránya;

b) 

az a legkésőbbi határidő, amelyen belül a célkitűzést el kell érni;

c) 

az a) pontban említett járványügyi egységek meghatározása;

d) 

a célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programok meghatározása; és

e) 

a közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusok, illetve az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók egyéb altípusainak meghatározása, tekintettel a (6) bekezdés c) pontjában felsorolt általános kritériumokra és a III. mellékletben megállapított egyedi kritériumokra.

(3)  
A közösségi célkitűzéseket első alkalommal az I. melléklet 4. oszlopában megjelölt vonatkozó időpontokat megelőzően kell megállapítani.
(4)  
a) 

Az egyes közösségi célkitűzések meghatározásakor a Bizottság elemzést készít azok várható költségeiről és hasznairól. Ez az elemzés különösen a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumokat veszi figyelembe. Kérésre a tagállamok megadnak a Bizottságnak minden olyan segítséget, amelyre a Bizottságnak az elemzés elkészítéséhez szüksége van.

b) 

A Bizottság – mielőtt javaslatot tenne az egyes közösségi célokra – a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságon belül konzultál a tagállamokkal az általa készített elemzés eredményeiről.

c) 

Az említett elemzés és a tagállamokkal folytatott konzultáció eredményeire figyelemmel a Bizottság adott esetben javaslatot tesz a közösségi célkitűzésekre.

(5)  
A (2) bekezdés e) pontjától és a (4) bekezdéstől eltérve azonban egy átmeneti időszakra a következő szabályokat kell alkalmazni a baromfi esetében.

A Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokra erre az átmeneti időszakra megállapított közösségi célkitűzés az emberi szalmonellózis során fellelhető öt leggyakoribb szalmonella-szerotípusra terjed ki, amelyeket az EK-monitoring rendszerek segítségével összegyűjtött adatok alapján azonosítanak. A tojótyúkokkal, húscsirkékkel és pulykákkal kapcsolatban az átmeneti időszakra megállapított közösségi célkitűzések a Salmonella enteritidisre és Salmonella typhimuriumra terjednek ki. Ezek a célkitűzések szükség esetén azonban a (4) bekezdéssel összhangban végzett elemzés eredményeinek alapján egyéb szerotípusokra is kiterjeszthetők.

Az átmeneti időszak minden olyan közösségi célkitűzésre vonatkozik, amely a baromfi-szalmonellózis gyakoriságának csökkentésére irányul. Minden esetben legalább három évig tart, az I. melléklet 5. oszlopában említett naptól kezdődően.

(6)  
►M5  
a) 

A Bizottság módosíthatja az I. mellékletet a b) pontban felsorolt célokból, különösen a c) pontban felsorolt kritériumok figyelembevételét követően. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

 ◄
b) 

Az I. melléklet módosításai megváltoztathatják a követelmények alkalmazási körét a közösségi célkitűzések meghatározását illetően azáltal, hogy kiegészítik, korlátozzák vagy módosítják:

i. 

a zoonózisokat vagy zoonózis-kórokozókat;

ii. 

az élelmiszerlánc szakaszait; és/vagy

iii. 

az érintett állatállományokat.

c) 

Az I. melléklet módosítása előtt mérlegelendő kritériumok között szerepel az érintett zoonózisra vagy zoonózis-kórokozóra vonatkozóan:

i. 

annak gyakorisága az állatállományokban és az emberi populációkban, a takarmányban és az élelmiszerben;

ii. 

az emberre gyakorolt hatásainak súlyossága;

iii. 

az állat- és emberi egészségügyre, valamint a takarmány- és élelmiszeripari vállalkozásokra gyakorolt gazdasági kihatásai;

iv. 

az állatállományokban és emberi populációkban, a takarmányokban és az élelmiszerekben megfigyelhető járványügyi tendenciák;

v. 

tudományos szakértői vélemény;

vi. 

a technológiai fejlesztések, különösen a rendelkezésre álló ellenőrzési lehetőségek használhatóságára vonatkozóan; és

vii. 

a tenyésztési rendszerekre és termelési módszerekre vonatkozó követelmények és tendenciák.

▼M5

(7)  
A Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti a III. mellékletet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(8)  
A Bizottság felülvizsgálja a közösségi célkitűzések végrehajtását, és figyelembe veszi ezt a felülvizsgálatot, amikor további célkitűzésekre tesz javaslatot.
(9)  
Az I. mellékletben felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentése érdekében meghozott intézkedéseket az e rendeletben megállapított szabályokkal és az e rendelet értelmében elfogadott szabályokkal összhangban kell végrehajtani.



III. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI PROGRAMOK

5. cikk

Nemzeti ellenőrzési programok

(1)  
A 4. cikkben meghatározott közösségi célkitűzések megvalósítása érdekében a tagállamok nemzeti ellenőrzési programokat vezetnek be az I. mellékletben felsorolt minden egyes zoonózisra és zoonózis-kórokozóra vonatkozóan. A nemzeti ellenőrzési programok tekintetbe veszik a zoonózisok egyes tagállamokon belüli földrajzi elterjedését és a hatékony ellenőrzések bevezetésével járó pénzügyi kihatásokat, amelyek az elsődleges termelőket, valamint takarmány- és élelmiszeripari vállalkozókat terhelik.
(2)  
A nemzeti ellenőrzési programok folyamatosak és legalább három egymást követő évre terjednek ki.
(3)  

A nemzeti ellenőrzési programok:

a) 

rendelkeznek a zoonózisoknak és zoonózis-kórokozóknak a II. mellékletben rögzített követelményekkel és mintavételre vonatkozó szabályozási minimumokkal összhangban történő kimutatásáról;

b) 

meghatározzák az illetékes hatóságok, illetve az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók kötelezettségeit;

c) 

részletesen meghatározzák a zoonózisok és zoonózis-kórokozók kimutatását követően – különösen a közegészségügy védelme érdekében – foganatosítandó ellenőrző intézkedéseket, beleértve a II. mellékletben meghatározott egyedi intézkedések végrehajtását is;

d) 

lehetővé teszik a rendelkezéseik alapján történő előrehaladás értékelését és az említett programok felülvizsgálatát, különösen a zoonózisok és zoonózis-kórokozók kimutatása során kapott eredmények ismeretében.

(4)  

A nemzeti ellenőrzési programok az élelmiszerláncnak legalább a következő szakaszaira terjednek ki:

a) 

takarmánygyártás;

b) 

elsődleges állatitermék-előállítás;

c) 

állati eredetű élelmiszerek feldolgozása és előkészítése.

(5)  
A nemzeti ellenőrzési programok – szükség szerint – tartalmazzák az ország területén belül szállított állatok és keltetőtojások – a II. melléklet A. részében előírt hatósági ellenőrzések részeként szolgáló – vizsgálatával kapcsolatban a vizsgálati módszerekre és azokra a kritériumokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek szerint e vizsgálatok eredményeit kiértékelik.

▼M5

(6)  
A Bizottság a II. mellékletben megállapított követelményeket és a mintavételre vonatkozó szabályozási minimumokat a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontjában felsorolt kritériumok figyelembevétele után módosíthatja, kiigazíthatja vagy kiegészítheti. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(7)  
A 4. cikkben meghatározott közösségi célkitűzések meghatározását követő hat hónapon belül a tagállamok a Bizottság elé terjesztik nemzeti ellenőrzési programjaikat és ismertetik a végrehajtandó intézkedéseket.

▼M2

Amennyiben a nemzeti ellenőrzési programok benyújtási határideje más tagállamok vonatkozásában már lejárt, Bulgária és Románia esetében a benyújtás határideje a csatlakozás időpontja.

▼M8

Amennyiben a nemzeti ellenőrzési programok benyújtási határideje más tagállamok vonatkozásában már lejárt, Horvátország esetében a benyújtás határideje a csatlakozás időpontja.

▼B

6. cikk

A nemzeti ellenőrzési programok jóváhagyása

(1)  
Miután valamely tagállam az 5. cikkel összhangban nemzeti ellenőrzési programot nyújtott be, a Bizottságnak két hónapja van arra, hogy további lényeges és szükséges információkat kérjen az adott tagállamtól. A tagállam az ilyen kérés kézhezvételét követő két hónapon belül megadja a kért további információkat. A Bizottság az ilyen további információk kézhezvételét követő két hónapon belül vagy – amennyiben nem kért további információkat – az ellenőrzési program benyújtását követő hat hónapon belül állapítja meg, hogy az megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, beleértve különösen ezt a rendeletet is.
(2)  
Amikor a Bizottság megállapította a nemzeti ellenőrzési program megfelelőségét, vagy a benyújtó tagállam kérésére, a Bizottság a programot indokolatlan késedelem nélkül azzal a céllal mérlegeli, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyja azt.
(3)  
A (2) bekezdés szerint korábban jóváhagyott program módosításai a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyhatók az érintett tagállamban fennálló helyzet alakulásának figyelembevételével, különösen az 5. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett eredmények ismeretében.

7. cikk

Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók ellenőrzési programjai

(1)  
Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók, vagy az ilyen vállalkozókat képviselő szervezetek ellenőrzési programokat hozhatnak létre, amelyek – amennyire csak lehetséges – kiterjednek a termelés, feldolgozás és forgalmazás valamennyi szakaszára.
(2)  
Amennyiben azt kívánják elérni, hogy ellenőrzési programjaik egy nemzeti ellenőrzési program részét képezzék, az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók, illetve az őket képviselő szervezetek jóváhagyás céljából benyújtják ellenőrzési programjaikat és azok esetleges módosításait annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben a vállalkozás található. Amennyiben az érintett műveletek más-más tagállamban zajlanak, a programokat minden egyes tagállam esetében külön-külön hagyják jóvá.
(3)  
Az illetékes hatóság csak akkor hagyhatja jóvá a (2) bekezdés szerint benyújtott ellenőrzési programokat, ha meggyőződik arról, hogy az ellenőrzési programok megfelelnek a II. mellékletben felsorolt vonatkozó követelményeknek és a vonatkozó nemzeti ellenőrzési program célkitűzéseinek.
(4)  
A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók, illetve az őket képviselő szervezetek jóváhagyott ellenőrzési programjairól. Ezeket a nyilvántartásokat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
(5)  
Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók, illetve képviseleti szervezeteik rendszeresen tájékoztatják ellenőrzési programjaik eredményeiről az illetékes hatóságokat.



IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

8. cikk

Egyedi ellenőrzési módszerek

(1)  

►M5  A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére: ◄

a) 

úgy határozhatnak, hogy egyedi ellenőrzési módszerek is legyenek alkalmazhatók vagy alkalmazandók az elsődleges állatitermék-előállítás szakaszában és az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban a zoonózisok és zoonózis-kórokozók gyakoriságának csökkentése érdekében;

b) 

szabályokat fogadhatnak el az a) albekezdésben említett módszerek alkalmazási feltételeire vonatkozóan;

c) 

részletes szabályokat fogadhatnak el a szükséges dokumentumokkal és eljárásokkal, valamint az a) albekezdésben említett módszerekkel szemben támasztott minimumkövetelményekkel kapcsolatban; és

d) 

úgy is határozhatnak, hogy egyes egyedi ellenőrzési módszereket nem alkalmaznak az ellenőrzési programok részeként.

▼M5

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(2)  
Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett rendelkezések nem alkalmazhatók olyan módszerekre, amelyek a takarmányozással, élelmiszer-adalékanyagokkal vagy állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó anyagokat vagy technológiákat használnak fel.



V. FEJEZET

KERESKEDELEM

9. cikk

Közösségen belüli kereskedelem

(1)  
Legkésőbb az I. melléklet 5. oszlopában említett időpontoktól kezdődően a 2. oszlopban felsorolt fajokból származó baromfi- és sertésállományokat meg kell vizsgálni az 1. oszlopban felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók jelenléte tekintetében, még mielőtt az élő állatokat vagy keltetőtojásokat elszállítanák az eredeti élelmiszeripari vállalkozásból. A vizsgálat időpontját és eredményét be kell jegyezni a közösségi jogszabályokban előírt vonatkozó egészségügyi bizonyítványokba.
(2)  
A rendeltetési hely szerinti tagállam számára a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezhető, hogy egy átmeneti időszak során előírja, hogy a küldő tagállamban megvizsgálandó állatok és keltetőtojások szállítmányait kísérő vonatkozó egészségügyi bizonyítványokban megemlítendő vizsgálatok eredményei a szalmonella tekintetében feleljenek meg ugyanazoknak a követelményeknek, mint amelyeket a jóváhagyott nemzeti programokban állapítottak meg az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban a saját területén belül feladott szállítmányokra vonatkozóan.

Az engedély ugyanezen eljárással összhangban vonható vissza.

(3)  
Azokat a szalmonellára vonatkozó különleges intézkedéseket, amelyeket a Finnországba és Svédországba szállított élő állatokra vonatkoztak e rendelet hatálybalépése előtt, továbbra is úgy kell alkalmazni, mintha ezeket a (2) bekezdéssel összhangban engedélyezték volna.

▼M9

Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek a 95/410/EK határozatnak a hatályon kívül helyezése előtti utolsó változatában, valamint a 2003/644/EK ( 1 ) és a 2004/235/EK ( 2 ) bizottsági határozatnak a 90/539/EGK irányelv hatályon kívül helyezésének időpontjában hatályos változatában foglalt rendelkezéseken alapulnak.

▼M5

(4)  
Az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság egyedi szabályokat állapíthat meg az 5. cikk (5) bekezdésében és az e cikk (2) bekezdésében említett kritériumok tagállamok általi meghatározására vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

10. cikk

Harmadik országokból történő behozatal

(1)  
Az I. melléklet 5. oszlopában említett időpontoktól kezdődően a vonatkozó fajok vagy kategóriák tekintetében az olyan harmadik országok közösségi jogszabályokban meghatározott jegyzékébe történő felvétel vagy a jegyzékben történő megtartás, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett az e rendelettel szabályozott fenti állatok vagy keltetőtojások behozatala, annak függvénye, hogy az érintett harmadik ország az 5. cikk alapján meghatározott programmal egyenértékű programot nyújt-e be a Bizottsághoz és a Bizottság e cikkel összhangban jóváhagyja-e azt. A programnak részletesen ismertetnie kell az adott ország által felajánlott garanciákat a zoonózisok és zoonózis-kórokozók vizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozóan. Ezeknek a garanciáknak legalább az e rendelet által meghatározott garanciákkal kell egyenértékűeknek lenniük. A Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala részt vesz a monitoringban annak megvizsgálása érdekében, hogy léteznek-e egyenértékű ellenőrzési programok a harmadik országokban.
(2)  
Ezeket a programokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban hagyják jóvá, feltéve, hogy objektíven bizonyítható a programban leírt intézkedések egyenértékűsége a közösségi szabályok alapján alkalmazandó vonatkozó követelményekkel. Az e rendeletben meghatározott garanciák mellett alternatív garanciák is engedélyezhetők az említett eljárással összhangban, feltéve, hogy azok nem kedvezőbbek a Közösségen belüli kereskedelem esetében alkalmazandó garanciáknál.
(3)  
Azon harmadik országok esetében, amelyekkel rendszeres kereskedelmi forgalmat bonyolítanak, a programok benyújtásának és jóváhagyásának határidejére vonatkozóan az 5. cikk (7) bekezdését és a 6. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni. A kereskedelmi forgalmat létesítő vagy újraindító harmadik országok esetében a 6. cikkben meghatározott határidőket kell alkalmazni.
(4)  
Az I. melléklet 2. oszlopában felsorolt fajokból származó baromfi- és sertésállományokon vizsgálatot végeznek, még mielőtt az élő állatokat vagy keltetőtojásokat elszállítanák az eredeti élelmiszeripari vállalkozástól. A baromfi- és sertésállományokat megvizsgálják az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók tekintetében, vagy – szükség esetén – az (1) bekezdésben megállapított egyenértékű garanciák célkitűzésének megvalósítása érdekében olyan zoonózisok és zoonózis-kórokozók tekintetében, amelyek a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhatók meg. A vizsgálat időpontját és eredményét bejegyzik a vonatkozó importbizonyítványokba, amelyek közösségi jogszabályok által meghatározott mintáit ennek megfelelően módosítják.

▼M5

(5)  
A végső rendeltetési hely szerinti tagállam számára a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban engedélyezhető, hogy egy átmeneti időszakra előírja, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett vizsgálat eredményei feleljenek meg ugyanazoknak a kritériumoknak, mint amelyeket saját nemzeti programja alapján határoztak meg az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban. Az engedély viszszavonható és az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság az említett kritériumokra vonatkozó egyedi szabályokat állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(6)  
A vonatkozó termékkategóriákat illetően az olyan harmadik országok közösségi jogszabályokban meghatározott jegyzékébe történő felvétel vagy azon való megtartás, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett az e rendelettel szabályozott fenti termékek behozatala, annak függvénye, hogy az érintett harmadik ország az e rendelet által előírt garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújt-e be a Bizottsághoz.



VI. FEJEZET

LABORATÓRIUMOK

11. cikk

Referencialaboratóriumok

(1)  
Az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók analízisére és vizsgálatára közösségi referencialaboratóriumokat kell kijelölni a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

▼M5

(2)  
A Bizottság megállapítja a közösségi referencialaboratóriumok kötelezettségeit és feladatait – különösen, amelyek a saját és a nemzeti referencialaboratóriumok tevékenységeinek összehangolására vonatkoznak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

(3)  
A tagállamok nemzeti referencialaboratóriumokat jelölnek ki az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók analízisére és vizsgálatára. A laboratóriumok nevét és címét közlik a Bizottsággal.

▼M5

(4)  
A Bizottság megállapíthatja a nemzeti referencialaboratóriumok egyes kötelezettségeit és feladatait – különösen, amelyek a saját és a tagállamok 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt megfelelő laboratóriumai tevékenységeinek összehangolására vonatkoznak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

12. cikk

A laboratóriumok jóváhagyása, minőségi követelmények és jóváhagyott vizsgálati módszerek

(1)  

Az 5. és 7. cikk alapján az ellenőrzési programokban részt vevő laboratóriumokat – a minták analizálása céljából annak érdekében, hogy az I. melléklet 1. oszlopában említett zoonózisok és zoonózis-kórokozók előfordulását megvizsgálják –:

a) 

az illetékes hatóság jelöli ki; és

b) 

olyan minőségbiztosítási rendszereket alkalmaznak, amelyek legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül, vagy az új zoonózisoknak és zoonózis-kórokozóknak az I. melléklet 1. oszlopába történő bejegyzését követő 24 hónapon belül megfelelnek a jelenlegi EN/ISO szabványoknak.

(2)  
A laboratóriumok rendszeresen részt vesznek a nemzeti referencialaboratórium által szervezett vagy koordinált körvizsgálatokban.
(3)  
Az I. melléklet 1. oszlopában említett zoonózisok és zoonózis-kórokozók jelenlétének vizsgálatát nemzetközi szabványügyi testületek által ajánlott vizsgálati módszerek és protokollok, mint referenciamódszerek alkalmazásával hajtják végre.

Alternatív módszerek is alkalmazhatók, amennyiben nemzetközileg elismert szabályokkal összhangban validálták azokat, és a vonatkozó referenciamódszerrel kapott eredményekkel egyenértékű eredményeket nyújtanak.

▼M5

A Bizottság szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket is jóváhagyhat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B



VII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

▼M5

13. cikk

Végrehajtási és átmeneti intézkedések

A Bizottság megfelelő átmeneti vagy végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, ideértve a vonatkozó egészségügyi bizonyítványok szükséges módosításait is. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel – beleértve az új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítést –, különösen e rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével történő módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▼B

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot a 178/2002/EK rendelettel létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2)  
Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

▼M5

(3)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

▼B

15. cikk

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultáció

A Bizottság konzultációt folytat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal az e rendelet alkalmazási körébe tartozó olyan ügyekben, amelyeknek jelentős közegészségügyi hatásuk lehet, és különösen mielőtt javaslatot tesznek a közösségi célkitűzésekre a 4. cikkel összhangban, illetve az egyedi ellenőrzési módszerekre a 8. cikkel összhangban.

16. cikk

A pénzügyi rendelkezésekről szóló jelentés

(1)  
A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
(2)  

A jelentés a következőket tartalmazza:

a) 

a zoonózisok és zoonózis-kórokozók ellenőrzése céljából hozott intézkedések finanszírozására szolgáló meglévő közösségi és nemzeti szintű rendelkezések; és

b) 

az e rendelkezések által az említett intézkedések eredményességére gyakorolt hatás.

(3)  
A Bizottság adott esetben a tárgyhoz kapcsolódó javaslatokat csatol a jelentéséhez.
(4)  
Kérésre a tagállamok megadnak a Bizottságnak minden olyan segítséget, amelyre a Bizottságnak a jelentés elkészítéséhez szüksége van.



VIII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Közösségi ellenőrzések

(1)  
A Bizottság szakértői a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet rendelkezéseit, az ennek alapján elfogadott szabályokat és védőintézkedéseket egységesen alkalmazzák. A tagállam, amelynek területén ellenőrzéseket végeznek, minden szükséges segítséget megad a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

▼M5

(2)  
Az e cikk végrehajtására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, különösen az illetékes nemzeti hatóságokkal történő együttműködési eljárásra irányadó szabályokat, a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell megállapítani.

▼B

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET



Meghatározott zoonózisok és zoonózis-kórokozók, amelyek gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzéseket a 4. cikk értelmében meg kell határozni

1.  Zoonózis vagy zoonózis-kórokozó

2.  Állatállomány

3.  Az élelmiszerlánc szakasza

4.  A célkitűzés meghatározásának határideje (*1)

5.  A vizsgálatok megkezdésének határideje

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Gallus gallus tenyészállományok

Elsődleges termelés

►M1  E rendelet hatálybalépése után 18 hónappal. ◄

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Tojótyúk

Elsődleges termelés

E rendelet hatálybalépése után 24 hónappal.

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Húscsirkék

Elsődleges termelés

E rendelet hatálybalépése után 36 hónappal.

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Pulyka

Elsődleges termelés

E rendelet hatálybalépése után 48 hónappal.

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Vágósertés-állományok

Vágás

E rendelet hatálybalépése után 48 hónappal.

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Tenyészsertés-állományok

Elsődleges termelés

E rendelet hatálybalépése után 60 hónappal.

A 4. oszlopban említett határidő után 18 hónappal.
(*1)   

E határidők azon a feltevésen alapulnak, hogy a gyakoriságra vonatkozó összehasonlítható adatok a célkitűzés meghatározása előtt legalább hat hónappal rendelkezésre állnak. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a célkitűzés meghatározásának határidejét ennek megfelelően meghosszabbítják.



II. MELLÉKLET

AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT ZOONÓZISOK ÉS ZOONÓZIS-KÓROKOZÓK ELLENŐRZÉSE

A.   A nemzeti ellenőrzési programokra vonatkozó általános követelmények

A programnak figyelembe kell vennie az érintett zoonózis és/vagy zoonózis-kórokozó jellegét és a tagállamra jellemző egyedi helyzetet. A programnak:

a) 

meg kell határoznia célját, figyelembe véve az érintett zoonózis vagy zoonózis-kórokozó jelentősségét;

b) 

meg kell felelnie a B. részben megállapított mintavételre vonatkozó minimumkövetelményeknek;

c) 

szükség esetén meg kell felelnie a C–E. részben megállapított egyedi követelményeknek; és

d) 

részletesen meg kell határoznia a következő pontokat:

1.   Általános

1.1. Az érintett zoonózis vagy zoonózis-kórokozó előfordulása a tagállamban, külön megemlítve a 2003/99/EK irányelv 4. cikkével összhangban történő monitoring keretében kapott eredményeket.

1.2. A földrajzi terület vagy adott esetben azok a járványügyi egységek, amelyekben a programot végrehajtják.

1.3. A vonatkozó illetékes hatóságok szerkezete és szervezete.

1.4. Jóváhagyott laboratóriumok, ahol a program keretén belül begyűjtött mintákat analizálják.

1.5. A zoonózis vagy zoonózis-kórokozó vizsgálatánál alkalmazott módszerek.

1.6. Hatósági ellenőrzések (beleértve a mintavételi rendszereket is) a takarmány, baromfiállomány és/vagy sertésállomány szintjén.

1.7. Hatósági ellenőrzések (beleértve a mintavételi rendszereket is) az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban.

1.8. Az illetékes hatóságok által tett – elsősorban közegészségügy-védelmi – intézkedések olyan állatok vagy termékek tekintetében, amelyekben zoonózisokat vagy zoonózis-kórokozókat mutattak ki; valamint a megtett megelőző intézkedések, például vakcinázás.

1.9. Vonatkozó nemzeti jogszabályok, beleértve az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

1.10. A nemzeti ellenőrzési programmal összefüggésben az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások részére nyújtott pénzügyi támogatás;

2.   A programban részt vevő élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásokra vonatkozóan

2.1. Az adott fajok és az azokból készült termékek termelési szerkezete.

2.2. A takarmánygyártás szerkezete.

2.3. A helyes állattartási gyakorlatok vonatkozó útmutatói, illetve egyéb (kötelező vagy önkéntes) iránymutatások, amelyek meghatározzák legalább:

— 
a gazdaságoknál történő higiéniaszervezést,
— 
az állatok, a takarmány, az ivóvíz, a gazdaságoknál dolgozó emberek által hordozott fertőzések bevitelét megelőző intézkedéseket, és
— 
az állatok gazdaságokba történő be- és onnan kifelé történő szállítása során betartandó higiéniai feltételeket.

2.4. A gazdaságok rutinszerű állatorvosi felügyelete.

2.5. A gazdaságok nyilvántartásba vétele.

2.6. Nyilvántartások vezetése a gazdaságokban.

2.7. Az állatokat szállításuk során kísérő okmányok.

2.8. Az állatok nyomon követhetőségének biztosítását célzó egyéb vonatkozó intézkedések.

B.   Mintavételre vonatkozó minimumkövetelmények

1. Azt követően, hogy az 5. cikkben említett vonatkozó ellenőrzési programot jóváhagyták, az élelmiszeripari vállalkozóknak mintákat kell levetetniük és analizáltatniuk, hogy azokat megvizsgálják az I. melléklet 1. oszlopában felsorolt zoonózisok és zoonózis-kórokozók tekintetében, és eközben be kell tartaniuk a következő táblázatban felsorolt mintavételi minimumkövetelményeket.



1.  Zoonózis vagy zoonózis-kórokozó

2.  Állatállomány

3.  A termelés azon szakaszai, amelyekre a mintavételnek ki kell terjednie

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Gallus gallus tenyészállományok:

 

–  növendékállományok

–  naposcsibe

–  négyhetes baromfi

–  a tojásrakási fázis vagy tojóegységbe kerülés előtt két héttel

–  felnőtt tenyészállományok

–  minden második hét a tojásrakási időszak során

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Tojótyúk:

 

–  növendékállományok

–  naposcsibe

–  jérce, a tojásrakási fázis vagy tojóegységbe kerülés előtt két héttel

–  tojóállományok

–  minden 15. hét a tojásrakási fázis során

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Húscsirke

–  vágásra szánt baromfik (*1)

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Pulyka

–  vágásra szánt baromfik (*1)

Valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus

Sertésállományok:

–  tenyészsertés

–  vágósertés

–  vágásra szánt állatok vagy a hasított testek a vágóhídon

–  vágásra szánt állatok vagy a hasított testek a vágóhídon
(*1)   

A minták analízise során kapott eredményeket ismertetni kell, még mielőtt az állatok vágóhídra kerülnének.

2. Az 1. pontban megállapított követelmények nem sértik az ante mortem vizsgálatra vonatkozó közösségi jogszabályokban foglalt követelményeket.

3. Az analízis eredményeit nyilvántartásba kell venni a következő információkkal együtt:

a) 

a mintavétel helye és időpontja; és

b) 

a baromfiállomány/sertésállomány azonosítása.

4. Immunológiai vizsgálat nem alkalmazható abban az esetben, ha az állatokat vakcinázták, kivéve, ha bizonyítást nyert, hogy a felhasznált oltóanyag nem zavarja meg az alkalmazott vizsgálati módszert.

▼M4

C.   A Gallus gallus és pulyka-tenyészállományokra vonatkozó egyedi követelmények

1.

A 3–5. pontban megállapított intézkedéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a minták B. résszel, vagy az 1003/2005/EK ( 3 ) és az 584/2008/EK ( 4 ) bizottsági rendelet mellékleteiben meghatározott vizsgálati programokkal összhangban elvégzett analízise Salmonella Enteritidis vagy Salmonella Typhimurium jelenlétét jelzi egy Gallus gallus vagy pulyka-tenyészállományban a 2. pontban meghatározott körülmények között.

▼B

2.
a) 

Amennyiben az illetékes hatóság jóváhagyta a B. résszel összhangban levett minták esetében alkalmazott analitikai módszert, előírhatja a 3–5. pontban megállapított intézkedések alkalmazását, ha ez az analízis kimutatta a Salmonella enteritidis vagy Salmonella typhimurium jelenlétét.

b) 

Egyébiránt a 3–5. pontban megállapított intézkedéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az illetékes hatóság a minták B. résszel összhangban végrehajtott analízisének eredményeként megerősíti a Salmonella enteritidis vagy Salmonella typhimurium előfordulásának gyanúját.

3.

A baromfiállományból származó, ki nem keltetett tojásokat meg kell semmisíteni.

Ezek a tojások azonban emberi fogyasztásra felhasználhatók, amennyiben olyan módon kezelik őket, hogy az garantálja a Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium ártalmatlanítását az élelmiszer-higiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban.

4.

A baromfiállományon belül valamennyi állatot – beleértve a naposcsibéket is – le kell vágni, vagy meg kell semmisíteni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a szalmonella terjedésének kockázatát. A vágást az élelmiszerhigiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban kell végezni. Az ilyen baromfikból származó termékek az élelmiszerhigiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal és – amint hatályba lép – az e rendelet E. részével összhangban hozhatók forgalomba emberi fogyasztás céljából. Amennyiben ezeket a termékeket nem emberi fogyasztásra szánják, úgy a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban kell felhasználni, illetve értékesíteni azokat.

5.

Amennyiben olyan keltetésre szánt tojások vannak még a keltető állomáson, amelyek származási állományában Salmonella enteritidis vagy Salmonella typhimurium fordul elő, azokat az 1774/2002/EK rendelettel összhangban meg kell semmisíteni, vagy kezelni kell.

▼M6

6.

E szakaszban a Salmonella Typhimuriumra történő minden hivatkozás az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű monofázisos Salmonella Typhimuriumra is vonatkozik.

▼M3

D.   A tojótyúkállományokra vonatkozó egyedi követelmények

1. A tojások nem használhatók fel közvetlen emberi fogyasztásra étkezési tojásként, kivéve, ha olyan kereskedelmi tojótyúkállományból származnak, amely az 5. cikk szerint bevezetett nemzeti ellenőrzési program alá tartozik és nem áll hatósági korlátozás alatt.

2. Az ismeretlen egészségügyi állapotú állományokból származó tojások, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy fertőzöttek, vagy olyan szalmonella-szerotípusokkal fertőzöttek, amelyekre csökkentési célt tűztek ki, illetve amelyekről megállapították, hogy különleges, élelmiszer-eredetű emberi megbetegedés okozói, csak akkor használhatók fel emberi fogyasztásra, ha olyan módon kezelik őket, amely garantálja valamennyi, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus megsemmisítését az élelmiszer-higiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban.

Az ismeretlen egészségügyi állapotú állományokból származó tojásokat, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy fertőzöttek vagy olyan szalmonella-szerotípusokkal fertőzöttek, amelyekre csökkentési célt tűztek ki, illetve amelyekről megállapították, hogy különleges, élelmiszer-eredetű emberi megbetegedés okozói:

a) 

a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 1028/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról szóló, 2007. május 23-i 557/2007/EK bizottsági rendelet ( 6 ) 2. cikkének (4) bekezdése szerint B. osztályú tojásoknak kell tekinteni;

b) 

az 557/2007/EK rendelet 10. cikkében szereplő megjelöléssel kell ellátni, amelynek alapján egyértelműen megkülönböztethetők az A. osztályú tojásoktól forgalomba hozataluk előtt;

c) 

mindaddig tilos csomagolóközpontokba küldeni, míg az illetékes hatóság nem hagyja jóvá a más állományokból származó tojások lehetséges keresztfertőzésének elkerülését célzó intézkedéseket.

3. Amikor fertőzött állományokból származó baromfit vágnak le vagy semmisítenek meg, gondoskodni kell arról, hogy – a lehető legnagyobb mértékben – csökkentsék a zoonózisok terjedésének kockázatát. A vágást az élelmiszer-higiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban kell végezni. Az ilyen baromfiból származó termékek az élelmiszer-higiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal és – amint hatályba lép – az e rendelet E. részével összhangban hozhatók forgalomba emberi fogyasztás céljából. Amennyiben ezeket a termékeket nem emberi fogyasztásra szánják, úgy az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell felhasználni vagy ártalmatlanítani azokat.

4. A kezdeti hamis pozitív eredmények kizárása érdekében az illetékes hatóság feloldhatja az e rész (2) bekezdésében szereplő korlátozásokat, amennyiben:

a) 

az élelmiszer-eredetű megbetegedések 2003/99/EK irányelv 8. cikkével összhangban végzett járványügyi vizsgálatának eredményeképpen megállapítják, hogy a tojás vagy tojástermékek fogyasztásán keresztül történt emberi fertőzés forrása nem a tojótyúkállomány; és

b) 

az állomány az 5. cikk szerint bevezetett nemzeti ellenőrzési program alá tartozik és az olyan szalmonella-szerotípusokat, amelyekre csökkentési célt tűztek ki, nem erősíti meg az illetékes hatóság által készített, alábbi mintavételi protokoll:

i. 

a 2004/665/EK bizottsági határozat 5. cikkében szereplő műszaki előírások (7 minta); mindazonáltal minden fekális anyagból és pormintából 25 gramm almintát kell gyűjteni az elemzéshez; valamennyi mintát külön kell elemezni;

vagy

ii. 

300 baromfi esetében vakbél- és méhkürt-bakteriológiai vizsgálat;

vagy

iii. 

minden állományban 4 000 tojás héjának és tartalmának bakteriológiai vizsgálata, maximum 40 tojásból álló összevont tételenként.

A b) pontban szereplő mintavételen kívül az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy olyan antimikrobás szerek használatára került-e sor, amelyek a mintavétel elemzési eredményeit esetlegesen befolyásolják.

▼B

E.   A friss húsra vonatkozó egyedi követelmény

▼M7

1. 2011. december 1-jétől az I. mellékletben felsorolt állatállományokból származó friss baromfihúsnak meg kell felelnie a 2073/2005/EK bizottsági rendelet ( 7 ) I. melléklete 1. fejezetének 1.28. sorában meghatározott releváns mikrobiológiai kritériumnak.

▼B

2. E rendelet hatálybalépését követő 72 hónapon belül megállapítják e kritérium részletes szabályait a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. E szabályok elsősorban a mintavételi terveket és az analitikai módszereket határozzák meg.

3. Az 1. bekezdésben megállapított kritérium nem alkalmazható az ipari hőkezelésre vagy egyéb olyan kezelésre szánt friss baromfihúsra, amely a szalmonellának az élelmiszerhigiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban történő ártalmatlanítására irányul.



III. MELLÉKLET

A közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok meghatározásának egyedi kritériumai

Azon közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok meghatározásakor, amelyekre a közösségi célkitűzések vonatkozni fognak, a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1. 

az emberi szalmonellózist előidéző leggyakoribb szalmonella-szerotípusok az EK-monitoring rendszerek segítségével összegyűjtött adatok alapján;

2. 

a fertőzés útja (azaz a szerotípus előfordulása a vonatkozó állatállományban és takarmányban);

3. 

megfigyelhető-e valamely szerotípus esetében a terjedésre, illetve az emberek és állatok megbetegítésére irányuló gyors és új keletű képesség;

4. 

megnövekedett-e valamely szerotípus virulenciája, például az invazív képesség vagy az emberi fertőzések megfelelő gyógykezelésével szembeni rezisztencia tekintetében.


( 1 ) A Bizottság határozata (2003. szeptember 8.) a Finnországba és Svédországba irányuló, tenyészbaromfi-állományba vagy árutermelő baromfiállományba való beállításra szánt tenyészbaromfi- és naposcsibe-szállítmányok szalmonellára vonatkozó további garanciáinak megállapításáról (HL L 228., 2003.9.12., 29. o.).

( 2 ) A Bizottság határozata (2004. március 1.) a Finnországba és Svédországba irányuló tojótyúkszállítmányok szalmonellára vonatkozó kiegészítő garanciáinak megállapításáról (HL L 72., 2004. 3.11., 86. o.).

( 3 ) HL L 170., 2005.7.1., 12. o.

( 4 ) HL L 162., 2008.6.21., 3. o.

( 5 ) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 808/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 117., 2003.5.13., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 132., 2007.5.24., 5. o.

( 7 ) HL L 338., 2005.12.22., 1. o.