|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/2674 |
2024.10.14. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2674 HATÁROZATA
(2024. július 26.)
a Magyarország által a reklámbevétel adózására vonatkozóan végrehajtott SA.39235 (2015/C) állami támogatási intézkedésről
(az értesítés a C(2024) 5283. számú dokumentummal történt)
(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
1. Az eljárás
|
(1) |
2014 júliusában a Bizottság tudomására jutott, hogy Magyarország elfogadta a reklámadóról szóló 2014. évi XII. törvényt (1) (a továbbiakban: a reklámadóról szóló törvény), amely a reklámtevékenységből származó árbevétel megadóztatásáról (a továbbiakban: reklámadó) rendelkezett. A Bizottság 2014. augusztus 13-i és december 1-jei leveleiben tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól, amelyekre a hatóságok 2014. október 2-i és december 16-i levelükben válaszoltak. |
|
(2) |
A Bizottság 2015. február 2-án kelt levelében arról tájékoztatta a magyar hatóságokat, hogy a 659/1999/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikkének (1) bekezdése szerinti felfüggesztő rendelkezésről szóló határozat meghozatalát tervezi. 2015. február 17-i levelükben a magyar hatóságok megtették az e levélre vonatkozó észrevételeiket. |
|
(3) |
A Bizottság 2015. március 12-i határozatával megindította az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat), és a 659/1999/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti felfüggesztő rendelkezést bocsátott ki a szóban forgó intézkedés tekintetében. |
|
(4) |
Az eljárás megindításáról szóló határozatot és a felfüggesztő rendelkezést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felkérte az érintetteket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban. |
|
(5) |
A Bizottság három érdekelt féltől kapott észrevételeket, amelyeket továbbított a magyar hatóságoknak, biztosítva számukra a válaszadás lehetőségét. |
|
(6) |
A magyar hatóságok 2015. április 21-én javaslattervezetet küldtek a Bizottságnak a reklámadóról szóló törvény módosításáról. A Bizottság 2015. május 8-án tájékoztatást kért Magyarországtól e tervezett módosításról. |
|
(7) |
Magyarország 2015. június 4-én módosította a reklámadóról szóló törvényt. 2015. július 5-én a módosítás hatályba lépett. |
|
(8) |
Magyarország 2015. július 6-i levelében az eljárás megindításáról szóló határozatra és az érdekelt felek észrevételeire vonatkozó megjegyzéseket, valamint a reklámadóról szóló törvény módosításával kapcsolatos pontosításokat nyújtott. |
|
(9) |
2016. november 4-én a Bizottság a Magyarország által a reklámbevétel adózására vonatkozóan végrehajtott intézkedésről szóló határozatával (4) (a továbbiakban: végső határozat) lezárta a hivatalos vizsgálati eljárást, megállapítva, hogy az intézkedés jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, és elrendelte a támogatás visszafizettetését. |
|
(10) |
2016. december 16-án a magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottság szolgálatait, hogy a végső határozat (96) preambulumbekezdésével összhangban törvényt kívánnak elfogadni a reklámadó megszüntetéséről, amelyet a jövőben egy új adóval kívánnak felváltani. |
|
(11) |
A Törvényszék Hivatalához 2017. január 16-án benyújtott keresetlevelével Magyarország a végső határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be (T-20/17. sz. ügy). |
|
(12) |
2016. december 16-án, 2017. január 26-án és február 17-én a Bizottság szolgálatai és Magyarország levélváltást folytattak, amelynek eredményeként 2017. február 27-én konferenciahívásra került sor a reklámadó megszüntetésének megvitatása céljából. |
|
(13) |
Magyarország 2017. május 15-én a 2017. június 30-ig tartó időszakra visszamenőleges hatállyal eltörölte a reklámadót, amelyet új reklámadóval váltott fel (lásd alább a (23) preambulumbekezdést). A reklámadóról szóló törvény módosítása 2017. július 1-jén lépett hatályba (5). |
|
(14) |
A Törvényszék a T-20/17. sz., Magyarország kontra Bizottság ügyben 2019. június 27-én hozott ítéletében (6) megsemmisítette a végső határozatot, miután megállapította, hogy a Bizottság nem bizonyította az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállását. |
|
(15) |
Magyarország 2019. július 23-án egy újabb módosítással 2022 decemberéig felfüggesztette a reklámadót (7). |
|
(16) |
2019. augusztus 6-án a Bizottság fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítélete ellen. A Bíróság a C-596/19. P. sz. ügyben 2021. március 16-án hozott ítéletével (8) elutasította a Bizottság fellebbezését, és helybenhagyta a Törvényszék ítéletét. |
|
(17) |
Miután a Törvényszék megsemmisítette a végső határozatot, és a határozat megsemmisítését a Bíróság is megerősítette, a hivatalos vizsgálati eljárás még folyamatban van, és azt határozat útján le kell zárni. |
2. Háttér és az intézkedés ismertetése
|
(18) |
Az eljárás megindításáról szóló határozatban értékelt intézkedés a reklámtevékenységből származó árbevételre kivetett adó, amelyet Magyarország 2014-ben a 2014. június 11-én elfogadott 2014. évi XXII. törvénnyel (a továbbiakban: a törvény) vezetett be, amely 2014. július 18-án lépett hatályba, és amelyhez 2014. július 4-én és november 18-án további módosításokat fogadtak el. |
|
(19) |
Az adó meredek progresszív struktúrát tartalmazott, amelynek értelmében az adókulcs az alacsony reklámárbevétellel rendelkező vállalatok esetében alkalmazott 0 %-tól a magas reklámárbevétellel rendelkező vállalkozások esetében alkalmazott 50 %-ig terjedt (a továbbiakban: a 2014-es változat):
|
|
(20) |
Az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadását követően Magyarország a 2015. június 4-én elfogadott 2015. évi LXII. törvénnyel módosította a reklámadóról szóló törvényt, amelynek nyomán a hat adókulcsra épülő progresszív rendszert egy két adókulcsra épülő rendszer váltotta fel (a továbbiakban: a 2015-ös változat) az alábbiak szerint:
|
|
(21) |
A Bizottság 2016 novemberében az elutasító végső határozat elfogadásával lezárta a hivatalos vizsgálati eljárást. |
|
(22) |
A végső határozat a reklámadó 2014. és 2015. évi változatát is megvizsgálta. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2015-ös változat ugyanazon a progresszivitási elven alapult, és hatását tekintve ugyanúgy előnyben részesítette a kisebb vállalkozásokat a nagyobb vállalkozásokkal szemben, mint az adó 2014-es változata. |
|
(23) |
A végső határozat elfogadását követően Magyarország 2017-ben a reklámadóról szóló törvény újabb módosításával módosította a reklámadót (11). A módosító törvény:
|
3. Az intézkedés hatályon kívül helyezése
|
(24) |
A reklámadóról szóló törvény hatálybalépése óta hatályos és már megfizetett adó tekintetében a 2017. évi XLVII. törvény úgy rendelkezett, hogy a 2017. június 30-ig terjedő adóévekre vonatkozóan:
|
|
(25) |
Az adózás rendjéről szóló magyar törvénynek a 2017. évi XLVII. törvény hatálybalépésekor hatályos rendelkezései szerint a „túlfizetés” olyan helyzet, amelyben az adózónak „fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére” (14). |
|
(26) |
Ha tehát az adózó megfizette a reklámadót, a (24) és (25) preambulumbekezdésben említett rendelkezések adójóváírást keletkeztettek az adózó számláján. |
|
(27) |
Az adózás rendjéről szóló törvény többféle lehetőséget biztosít az adózók számára a túlfizetésből eredő adójóváírás felhasználására. |
|
(28) |
Először is, az adózó kérheti, hogy a túlfizetést egy másik adónemmel kapcsolatos adókötelezettségei fedezésére használják fel (15). Másodszor, az adózó a túlfizetés visszatérítését kérheti, ha nincs adótartozása, és adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett (16). Harmadszor, az adóhatóságok a túlfizetés megtartásával az adózó azonos adónembe tartozó jövőbeli adókötelezettségeit is fedezhetik (17). |
|
(29) |
A 2017. évi XLVII. törvény elfogadása tehát biztosította a 2014-től 2017. június 30-ig terjedő időszakban esedékes reklámadó-tartozás teljes összegének eltörlését és az ezen időszak alatt megfizetett reklámadó adózóknak való visszatérítését vagy az említett adózók más adókötelezettségeinek fedezésére való felhasználását. |
|
(30) |
A Bizottság végül azt az észrevételt teszi, hogy a Bíróság a C-596/19. P. sz. ügyben hozott ítéletében elismerte (18), hogy a 2017. évi XLVII. törvény „visszaható hatállyal eltörölte a szóban forgó adóintézkedést” (19). |
|
(31) |
A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel Magyarország visszamenőleges hatállyal eltörölte a hivatalos vizsgálati eljárás tárgyát képező reklámadót és – ebből következően – a vonatkozó adótartozást, és visszatérítette a befizetett adót, a hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalanná vált. |
4. Következtetés
Az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás tárgytalanná vált, mivel Magyarország visszamenőleges hatállyal eltörölte az intézkedést, és ezért az eljárásnak le kell zárulnia,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése alapján az SA.39235 számú ügyben 2015. március 12-én indított eljárás tárgytalanná vált és lezárult.
2. cikk
Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2024. július 26-án.
a Bizottság részéről
Margrethe VESTAGER
ügyvezető alelnök
(1) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt 2014. június 11-én fogadta el az Országgyűlés, és 2014. július 18-án lépett hatályba.
(2) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1999/659/oj), amelyet hatályon kívül helyezett és felváltott az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/1589/oj).
(3) HL C 136., 2015.4.24., 7. o.
(4) A Bizottság (EU) 2017/329 határozata (2016. november 4.) Magyarország által a reklámbevétel adózására vonatkozóan végrehajtott SA.39235 (2015/C) (ex 2015/NN) intézkedésről (HL L 49., 2017.2.25., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2017/329/oj).
(5) A módosító törvény a 2017. május 15-én elfogadott és 2017. július 1-jén hatályba lépett 2017. évi XLVII. törvény.
(6) A Törvényszék 2019. június 27-i Magyarország kontra Bizottság ítélete, T-20/17, EU:T:2019:448.
(7) A 2019. évi LXXIII. törvény (2019. július 23.).
(8) A Bíróság 2021. március 16-i Bizottság kontra Magyarország ítélete, C-596/19 P, ECLI:EU:C:2021:202.
(9) A felső sávot a 2014. évi LXXIV. törvény 2015. január 1-jétől 40 %-ról 50 %-ra emelte.
(10) A módosítás bevezette a visszamenőleges alkalmazás lehetőségét: az adózó a korábbi időszakot illetően választhatott, hogy az új, két adókulcsra épülő 2015-ös rendszer hatálya alá kíván tartozni, vagy továbbra is a 2014-es, hat adókulcsra épülő progresszív adószerkezet szerint adózik.
(11) A módosító törvény a 2017. május 15-én elfogadott és 2017. július 1-jén hatályba lépett 2017. évi XLVII. törvény.
(12) A 2017. évi XLVII. törvény 1. §-a.
(13) A 2017. évi XLVII. törvény 2. §-a.
(14) Az adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XCII. törvény (43. §). A Bizottság megjegyzi, hogy az adótörvényt később módosították, ez azonban érdemben nem érintette a vonatkozó rendelkezéseket (az adózás rendjéről szóló, 2017. november 14-én elfogadott és 2018. január 1-jétől hatályos 2017. évi CL. törvény [74. §]).
(15) Az adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XCII. törvény [43. §, (5) bekezdés]. „[A]z adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó […] által megjelölt adószámlára […] számolja el.”
(16) Az adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XCII. törvény [43. §, (6) bekezdés]. „Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről”.
(17) Az adózás rendjéről szóló, 2003. november 10-én elfogadott 2003. évi XCII. törvény [43. §, (6) bekezdés]. „Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.”
(18) Lásd a Bíróság ítéletének 22. pontját 2021.
(19) Lásd még ebben az értelemben a Törvényszék T-20/17. sz. ügyben hozott, fent hivatkozott ítéletének 31. pontját.
ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/2674/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)