I.

Bevezetés

1.

Támogathatók‑e a mezőgazdasági termelők az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében mind a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére tekintettel, mind pedig fiatal mezőgazdasági termelőként?

2.

Ez az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság, Lettország) jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben szereplő kérdésének lényege. E kérdés megválaszolása során figyelembe kell majd venni, hogy mind a fiatal mezőgazdasági termelők, mind a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése úgynevezett „vállalkozás beindításához nyújtott támogatások” révén részesül támogatásban. Ezek a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére irányuló intézkedés részét alkotják, amely különleges jelentőséggel bír a vidékfejlesztés szempontjából.

II.

Jogi háttér

A.

Az uniós jog

1.

Az 1305/2013 rendelet

3.

A jelen ügy tárgyát képező, vállalkozás beindításához nyújtott támogatások szempontjából releváns jogi hátteret először is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendelet ( 2 ) alkotja.

4.

Az 1305/2013 rendelet (17) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

5.

Az 1305/2013 rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének n) pontja a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát a következőképpen határozza meg:

6.

Ugyanezen rendelet 5. cikkének első bekezdése tartalmazza az Unió vidékfejlesztési prioritásait:

7.

Az 1305/2013 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerint az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik.

8.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke a mezőgazdasági üzemek fejlesztésével foglalkozik:

9.

Az 1305/2013 rendelet II. mellékletével összhangban a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás maximális összege fiatal mezőgazdasági termelőnként 70 000 eurót, ( 3 ) a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatás maximális összege pedig mezőgazdasági kisüzemenként 15 000 eurót tesz ki.

10.

Az ugyanezen rendelet VI. mellékletében szereplő indikatív felsorolás szerint a mezőgazdasági üzemek 19. cikk szerinti fejlesztése az Unió több vidékfejlesztési prioritása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések közé tartozik.

2.

A 2017/2393 rendelet

11.

A többek között az 1305/2013 rendeletet a jelen eljárás szempontjából releváns időszakot követően módosító 2017/2393 rendelet ( 4 ) (1) preambulumbekezdésének szövege a következő:

12.

A 2017/2393 rendelet 1. cikke 1. pontjának b) alpontja alapján az 1305/2013 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdésébe új s) pont került beiktatásra, amely szerint az „»üzem létesítésének napja«: az a nap, amikor a kérelmező elvégzi vagy befejezi az n) pontban említett létesítéssel kapcsolatos tevékenység(ek)et”.

13.

A 2017/2393 rendelet 1. cikke 7. pontjának a) alpontjával az 1305/2013 rendelet 19. cikkének (4) bekezdésébe szintén újonnan beiktatott negyedik albekezdés szerint a tagállamok a 2. cikk (1) bekezdése második albekezdésének s) pontjában említett tevékenység(ek)et a vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

14.

Ezenkívül a 2017/2393 rendelet 1. cikke 7. pontjának a) alpontja az 1305/2013 rendelet 19. cikkének (4) bekezdésébe új első albekezdést iktatott be, amely kimondja, hogy „[a]z (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás iránti kérelmet legkésőbb 24 hónappal az üzem létesítésének napját követően kell benyújtani”.

3.

Az 1307/2013 rendelet

15.

A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU rendelet ( 5 ) 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerint valamely „személyt vagy csoportot […] aktív mezőgazdasági termelőnek kell tekinteni, ha […] bizonyítékkal szolgál az alábbiak közül bármelyikre nézve:

4.

A 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások

16.

Az agrár‑ és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2014–2020 (a továbbiakban: 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások) ( 6 ) (4) pontja szerint a Bizottság ezekben az iránymutatásokban meghatározza azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek támogatása a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

17.

A 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások (23) pontjának a) alpontja szerint az iránymutatások alkalmazási köre kiterjed többek között a mezőgazdasági ágazatban az 1305/2013 rendelet 6. cikke ( 7 ) szerinti vidékfejlesztési program keretén kívül eső intézkedésekhez nyújtott támogatásokra.

18.

A 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások (99)–(107) pontja a „Támogatások halmozódása” cím alatt a többek között a következőképpen rendelkezik:

19.

A 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások II. részének 1.1.2. szakasza a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatásra vonatkozik. A jelen ügyben különösen a (174), (177) és (184) pont bír jelentőséggel:

B.

A lett jog

20.

Lettország az uniós követelményeket a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséről szóló 292. sz. rendelettel ( 8 ) és a fiatal mezőgazdasági termelőkről szóló 323. sz. rendelettel ( 9 ) ültette át.

21.

A 292. sz. rendelet 1. pontja úgy rendelkezik, hogy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére szánt támogatásokat „egyszeri kifizetések formájában” nyújtják.

22.

E rendelet 20. pontjából kitűnik, hogy a támogatást igénylő egy programozási időszakban egyszer részesülhet az e rendelkezésekben említett támogatásban.

23.

A 323. sz. rendelet 1. pontja szabályozza, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek szánt támogatásokat is „egyszeri kifizetések formájában” nyújtják.

III.

A tényállás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem

24.

Līga Šenfelde 2015. szeptember 15‑én vállalkozóként nyilvántartásba vetette magát a lett adóhatóságnál.

25.

L. Šenfelde 2015. október 5‑i kérelmére a Lauku atbalsta dienests (vidékfejlesztési szolgálat, Lettország) 2016. január 15‑én jóváhagyott egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatást.

26.

2016. július 27‑én L. Šenfelde megvásárolta a „Purenes” ( 10 ) mezőgazdasági üzemet, amelyet korábban szülei működtettek.

27.

L. Šenfelde e mezőgazdasági üzem megvásárlásához és fejlesztéséhez ezenkívül 2016. augusztus 23‑án fiatal mezőgazdasági termelők számára vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatást igényelt. Eközben folytatta az első támogatással támogatott tevékenységeket.

28.

A vidékfejlesztési szolgálat 2017. január 6‑i határozatával elutasította a második kérelmet. Indokolásként e hatóság kifejtette, hogy a támogatásban részesülő üzemek az 1305/2013 rendelet alapján különböző kategóriákba tartoznak, és a támogatások között nem lehet átfedés. Egy kérelmező a lett jog alapján is csak vagy a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, vagy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban részesülhet.

29.

Az L. Šenfelde által az Administratīvā rajona tiesához (körzeti közigazgatási bíróság, Lettország) és az Administratīvā apgabaltiesához (regionális közigazgatási bíróság, Lettország) benyújtott, a második jóváhagyás megadására irányuló jogorvoslati kérelmeket elutasították.

30.

Felülvizsgálati kérelmében L. Šenfelde továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás kedvezményezettjei ezenkívül fiatal mezőgazdasági termelőként is részesülhetnek támogatásban.

31.

2020. február 24‑i, a Bírósághoz 2020. február 28‑án érkezett határozatával ezért az Augstākā tiesa (Senāts) (legfelsőbb bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatalra a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

32.

A Bíróság előtti eljárásban L. Šenfelde, a Lett Köztársaság, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.

IV.

Jogi értékelés

33.

A közös agrárpolitika (KAP) két pilléren nyugszik. Az első pillérhez tartozó intézkedések esetében például közvetlen kifizetésekről van szó. A KAP második pillérét, a vidékfejlesztési politikát az 1305/2013 rendelet szabályozza. A vidékfejlesztési intézkedések egy stratégiai kereten belül olyan programokon keresztül kerülnek végrehajtásra, amelyek az Unió vidékfejlesztési prioritásainak felelnek meg. ( 11 ) Az 1305/2013 rendeletben megjelölt prioritások közé tartozik különösen a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépése és a generációs megújulás, valamint a kisvállalkozások alapítása és fejlesztése. ( 12 )

34.

E prioritások szempontjából különös jelentőséggel bír ( 13 ) a mezőgazdasági üzemek 1305/2013 rendelet 19. cikke szerinti fejlesztése. Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a 19. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjedhet különösen a vállalkozás beindításához nyújtott támogatásokra, amelyeket fiatal mezőgazdasági termelők számára (i. alpont), vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez (ii. alpont), valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez (iii. alpont) irányoznak elő.

35.

A jelen ügyben a lett hatóságok megtagadták L. Šenfeldétől a fiatal mezőgazdasági termelőként történő támogatást, mivel egy mezőgazdasági kisüzem után már részesült támogatásban.

36.

Így felmerül a kérdés, hogy a vonatkozó uniós jog alapján kizárt‑e a fiatal mezőgazdasági termelők 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatása, ha az érintett már részesült egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott, e rendelkezés iii. alpontja szerinti támogatásban (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első része, lásd ehhez az A. részt). Ezt követően második lépésben meg kell vizsgálni, hogy e tekintetben milyen szabályozási mozgástere marad a tagállamoknak (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés második és harmadik része, lásd ehhez a B. részt).

A.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a vállalkozás beindításához egyrészről mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése céljára, másrészről fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatások egymást követő kérelmezésének lehetőségéről (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első része)

37.

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének első részével a kérdést előterjesztő bíróság arra kérdez rá, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a mezőgazdasági termelő elveszíti fiatal mezőgazdasági termelői jogállását, amennyiben már részesült a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatásban.

38.

Ez úgy értendő, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a vállalkozás beindításához fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatást lehet‑e még akkor is kérelmezni, ha egy mezőgazdasági termelő már részesült egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban. E kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálni az e két támogatástípusban részesülés feltételeit.

39.

Ennek során először is ki fog derülni, hogy egyrészről a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásban, és másrészről a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülés feltételei eltérő üzemméretet írnak elő, így e feltételeknek nem lehet egyidejűleg megfelelni (lásd ehhez az 1. részt). Ehhez kapcsolódóan felmerül azonban a kérdés, hogy megengedett lehet‑e mégis, és ha igen, mennyiben, a két támogatás egymást követő kérelmezése, ha – mint a jelen ügyben – az üzemméretre vonatkozó eltérő feltételek nem egyidejűleg teljesülnek, mivel az üzem az első támogatás segítségével a második támogatás kérelmezéséhez szükséges méretre tudott növekedni (lásd ehhez a 2. részt).

1.

A vállalkozás beindításához egyrészről a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásban, és másrészről a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése céljára nyújtott támogatásban részesülés feltételei

40.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatást a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében „fiatal mezőgazdasági termelőknek” nyújtják. Ezek ugyanezen rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének n) pontja szerint olyan személyek, akik a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 évesek, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkeznek, és első alkalommal kezdenek gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott üzem vezetőjeként. Az 1305/2013 rendelet II. melléklete szerint a támogatás maximális összege a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján fiatal mezőgazdasági termelőnként 70 000 eurót tesz ki.

41.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatást mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtják, a „mezőgazdasági kisüzem” fogalmának meghatározása pedig a 19. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerint a tagállamok feladata. Ezáltal a tagállamoknak a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja keretében fennálló támogathatóság meghatározása során lehetőségük van mezőgazdasági struktúrájuk figyelembevételére. Az 1305/2013 rendelet II. mellékletével összhangban az e rendelkezés szerinti támogatás maximális összege mezőgazdasági kisüzemenként 15 000 eurót tesz ki.

42.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a tagállamok ( 14 ) alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg a mezőgazdasági üzemeknek az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságára vonatkozóan. Ezeket a küszöbértékeket a mezőgazdasági üzem termelési potenciáljában kell meghatározni, „standard termelési értékben” vagy azzal egyenértékű mértékegységben kifejezve. ( 15 ) Tekintettel arra, hogy itt termelési potenciálról van szó, lehetséges, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában még nem tud ilyen termelést felmutatni. Amint azt a Bizottság a 1305/2013 rendelet 19. cikkéhez kapcsolódó útmutatójában kifejti, a kérelmezőnek ilyen esetekben azt kell alátámasztania, hogy (olyan termelési tényezőkre tekintettel, mint a föld, állatok stb.) rendelkezik a bizonyos termelési szint eléréséhez szükséges potenciállal. ( 16 )

43.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének második mondata szerint a mezőgazdasági üzemeknek az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságára vonatkozó alsó és felső küszöbértékek meghatározása során az i. alpont szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie a iii. alpont szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél.

44.

Amint azt a Bizottság az 1305/2013 rendelet 19. cikkéhez kapcsolódó útmutatójában kifejti, ( 17 ) és amint azt mind a Bizottság, mint Lettország a jelen eljárásban előadja, ez másként fogalmazva azt jelenti, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő számára a belépési küszöbnek, vagyis üzemének minimális termelési értékének ahhoz, hogy a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásban részesülhessen, magasabbnak kell lennie az e rendelkezés iii. alpontja szerinti támogatást kérelmező mezőgazdasági kisüzem maximális termelési értékénél. A jelen előzetes döntéshozatali eljárás feleinek előadása szerint ennek megfelelően a lett rendelkezések alapján egy mezőgazdasági kisüzem termelési potenciálja 2000 és 15 000 euró között, egy fiatal mezőgazdasági termelő termelési potenciálja pedig 15 000 és 70 000 euró között kell, hogy legyen.

45.

Mivel a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásra való jogosultság alsó küszöbértéke ezért minden esetben magasabb, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatásra való jogosultság felső küszöbértéke, ezért a vállalkozás beindításához nyújtott két támogatás feltételei egyszerre nem teljesülhetnek. Amennyiben ugyanis egy üzem nem éri el a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatásra való jogosultság felső küszöbértékét, úgy szükségképpen nem éri el a fiatal mezőgazdasági termelőnek nyújtott támogatás alsó küszöbértékét sem. Fordítva pedig, egy olyan üzem, amely túllépi ezt az alsó küszöbértéket, szükségképpen túllépi a mezőgazdasági kisüzemek támogatására való jogosultság felső küszöbértékét is.

46.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a vállalkozás beindításához egyrészről fiatal mezőgazdasági termelők számára, másrészről mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése céljára nyújtott támogatások e kölcsönös kizárási kritériumait az indokolja, hogy ez a két támogatási intézkedés eltérő és egymást kiegészítő módon e rendelkezés közös célját, nevezetesen a mezőgazdasági üzemeknek a vállalkozás beindításához nyújtott támogatások révén történő fejlesztését szolgálja.

47.

Így egyrészről az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti, a vállalkozás beindításához fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokkal – amelyek a fiatal mezőgazdasági termelő által valamely mezőgazdasági üzemben az adott üzem vezetőjeként történő gazdálkodás első alkalommal való megkezdését támogatják – a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépését és különösen a generációs megújulást kívánják megkönnyíteni, ami az Unió egyik vidékfejlesztési prioritását jelenti. ( 18 ) Ezt a további kötelezettségek is megerősítik, amelyek az e rendelkezés alapján fiatal mezőgazdasági termelőként történő támogatáshoz kapcsolódnak. Ezek szerint ugyanis a támogatott személyeknek aktív mezőgazdasági termelőként ( 19 ) és az üzem tényleges vezetőjeként – vagyis az üzemük tényleges irányítását ellátva – kell tevékenységet folytatniuk. ( 20 ) Ezzel biztosítják, hogy e személyek valóban megkezdjék a gazdálkodást az üzem vezetőjeként, valamint, hogy mezőgazdasági tevékenységeik a főtevékenységüket alkossák, vagy legalábbis jelentős mértékűek legyenek. Az, hogy a gazdálkodás első alkalommal történő megkezdésére új üzem alapítása vagy már meglévő üzem megvásárlása révén kerül sor, e tekintetben nem bír jelentőséggel.

48.

Ezzel szemben az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti, a vállalkozás beindításához nyújtott, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatás a már meglévő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére, vagyis helyzetük strukturális javítására irányul. Itt tehát arról van szó, hogy – vidéket alkotó – már meglévő mezőgazdasági struktúrákat őrizzenek meg és javítsanak. Az 1305/2013 rendelet (17) preambulumbekezdése szerint a támogatásban kétségkívül csak gazdaságilag potenciálisan életképes üzemek részesülhetnek. ( 21 ) Az ilyen struktúrák tulajdonosait azonban a támogatás révén ösztönözni kell arra, hogy üzemeiket tovább működtessék és fejlesszék, még ha nagyon kis üzemekről van is szó, amelyek bevétele nem feltétlenül jelenti az üzemtulajdonos bevételeinek fő részét, vagy az üzemben részben házi fogyasztásra történő termelést folytatnak. Az ilyen struktúrák megőrzésével is, sőt, kifejezetten ennek révén lehet ugyanis megőrizni a vidék életképességét, megelőzni a vidék elnéptelenedését és a falusi struktúrák eltűnését.

49.

Az egyrészről a fiatal mezőgazdasági termelőknek, másrészről a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatások így két különböző kedvezményezetti kört céloznak, amelyek a maguk módján járulnak hozzá a vidék megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Amint azt a Bizottság az 1305/2013 rendelet 19. cikkéhez kapcsolódó útmutatójában kifejti, az, hogy e két támogatástípusban eltérő kedvezményezettek részesülnek, ahhoz is hozzájárul, hogy a korlátozott támogatási forrásokat célzottan lehessen alkalmazni, és meg lehessen előzni az úgynevezett „talált pénz” hatásokat. ( 22 ) Ez utóbbiakra olyan helyzetben kerül sor, amelyben olyan intézkedések végrehajtásához nyújtanak támogatásokat, amelyeket a kedvezményezettek egyébként, vagyis a támogatásban részesülés nélkül is megvalósítottak volna. Az ilyen „talált pénz” hatások elkerülése megfelel az uniós forrásokból történő támogatás során érvényesülő azon általános elvnek, amely szerint minden egyes támogatásnak konkrét ösztönző hatásra kell irányulnia.

50.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a vállalkozás beindításához nyújtott támogatások rendszerének kialakításával így azt kívánják elkerülni, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők, akiknek a fenti megállapításokkal összhangban nem jelentéktelen mértékű tervezett tevékenységgel kell rendelkezniük, a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott, ehhez képest viszonylag kismértékű – legfeljebb 15 000 euró összegű ( 23 ) – támogatást „talált pénzként” egyszerűen felvegyék, noha az e támogatásban részesülés egyáltalán nem meghatározó azon döntésük szempontjából, hogy fiatal mezőgazdasági termelőként kezdjenek gazdálkodni.

51.

Mi a helyzet azonban egy olyan esetben, mint a jelenlegi, amelyben egyrészt a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez, és másrészt a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban részesüléshez előírt üzemméretet egymást követően viszonylag rövid időn belül elérik, különösen amiatt, hogy a támogatás kedvezményezettje az első támogatásban részesülésnek köszönhetően megfelelően növelni tudta a termelési potenciálját, és talán csak emiatt került egyáltalán olyan helyzetbe, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőkénti gazdálkodás számára szóba jöhessen? Ilyen esetben is kizárt lenne‑e a két támogatás kérelmezése, amint azt Lettország és a Bizottság állítja, noha a támogatás kedvezményezettje az 1305/2013 rendelet egyik fő célját, nevezetesen egy mezőgazdasági üzem fiatal mezőgazdasági termelő általi megvásárlását valósítja meg?

2.

Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás kérelmezése a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülést követően, a vonatkozó üzemméret egymást követő teljesítése esetén – főszabály szerinti megengedettség és feltételek

52.

A jelen ügyben Lettország és a Bizottság is azt az álláspontot képviseli, noha eltérő okokból, hogy egy mezőgazdasági termelő, aki már részesült egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, nem részesülhet fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban akkor sem, ha üzeme időközben elérte a szükséges méretet.

53.

Lettország álláspontját egy olyan érvre alapítja, amelyre az alapeljárásban már a lett hatóságok is hivatkoztak. Eszerint egy olyan mezőgazdasági termelő, aki korábban már részesült mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, eleve nem tudja teljesíteni a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban részesülés feltételeit. Ugyanis, még ha az üzeme termelési potenciálja időközben el is érte az ehhez szükséges nagyságrendet, e termelő esetében már nem az 1305/2013 rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének n) pontja értelmében vett „fiatal mezőgazdasági termelőről” van szó. Nem lehet ugyanis abból kiindulni, hogy e termelő az e rendelkezés által megkövetelteknek megfelelően „első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott üzem vezetőjeként”, mivel szükségképpen már korábban, mégpedig legkésőbb a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülés időpontjában már gazdálkodni kezdett valamely üzem vezetőjeként.

54.

A Bizottság ezzel szemben azt álláspontot képviseli, hogy egy mezőgazdasági termelő nem veszíti el fiatal mezőgazdasági termelői jogállását pusztán amiatt, hogy már részesült mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban. A 2017/2393 rendelettel ( 24 ) módosított 1305/2013 rendelet – amely a jelen ügyben irányadó jogi helyzet értelmezéséhez is figyelembe vehető ( 25 ) – ugyanis úgy rendelkezik, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást legkésőbb 24 hónappal az üzem létesítésének napját követően kell kérelmezni. Így a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás kérelmezéséhez szükséges „gazdálkodás első megkezdésének” feltétele az üzem létesítését követő két éven belül teljesítettnek tekinthető akkor is, ha a fiatal mezőgazdasági termelő ebben az időszakban először mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatást kérelmezett, és üzeme csak ezt követően nőtt a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatáshoz szükséges méretre.

55.

Ennek ellenére azonban a Bizottság szerint az egyrészről a fiatal mezőgazdasági termelőknek, és másrészről a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatási szabályok értelmével és céljával itt is ellentétes a második támogatás, mivel a két támogatást eltérő kedvezményezetti körnek szánták, ezért azok nem halmozhatók.

56.

A Bizottság elemzésével először is annyiban egyet kell érteni, hogy egy mezőgazdasági termelő valóban nem veszíti el fiatal mezőgazdasági termelői jogállását amiatt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesült (lásd ehhez az a) részt). A két támogatásban egymást követően történő részesülés lehetőségét illetően ezzel szemben árnyalni kell a Bizottság elemzését: igaz ugyanis, hogy a két támogatás teljes összege nem halmozható. Lehet azonban mindkét támogatást kérelmezni és azokban részesülni, ha az első támogatás keretében kapott összeget a második támogatás keretében nyújtandó összegbe beszámítják (lásd ehhez a b) részt). Ez a megoldás összhangban áll mind a fiatal mezőgazdasági termelők valós élethelyzetével, mind az 1305/2013 rendelet szerinti támogatásuk céljaival (lásd ehhez a c) részt).

a)

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránti kérelem benyújtásának és a támogatásban részesüléshez szükséges feltételek teljesítésének a határideje

57.

Amint azt már kifejtettem, az 1305/2013 rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének n) pontja értelmében vett „fiatal mezőgazdasági termelő” olyan személy, aki első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott üzem vezetőjeként. ( 26 )

58.

Az 1305/2013 rendelet jelen ügyben irányadó változatában nem került pontosabban meghatározásra a „gazdálkodás első alkalommal történő megkezdésének” fogalma. Ez a későbbiekben nyilvánvalóan problematikusnak bizonyult. Egyrészről ugyanis kezdettől fogva egyértelműnek tűnt, hogy a gazdálkodás megkezdése egy bizonyos időszak alatt zajló folyamat, és nem pontosan meghatározható időpont. ( 27 ) Másrészről azonban szükség van egy pontos időpont meghatározására, amelytől egyes határidők számítanak, mindenekelőtt a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje. ( 28 ) E tekintetben az 1305/2013 rendelet jelen ügyben irányadó szövegéből ugyan nem tűnik ki, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőkénti támogatás iránti kérelmet már a gazdálkodás megkezdésének lezárulta előtt be kellene nyújtani. Tisztázatlan maradt azonban, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőnek a gazdálkodás megkezdését követően mennyi idő áll rendelkezésére e kérelem benyújtására.

59.

Ennek megfelelően a 2017/2393 rendelet célja az (1) preambulumbekezdése szerint az volt, hogy e tekintetben jogbiztonságot nyújtson és a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás tekintetében biztosítsa a harmonizált és megkülönböztetésmentes végrehajtást. E célból szükséges volt rendelkezni arról, hogy a mezőgazdasági üzem létesítésének napja azt a napot jelenti, amikor a pályázó elvégez vagy befejez egy olyan – a tagállamok által meghatározásra kerülő – tevékenységet, amely a mezőgazdasági üzem első alkalommal való létesítéséhez kapcsolódik, valamint arról, hogy a támogatás iránti kérelmet legkésőbb az ettől az időponttól számított 24 hónapon belül be kell nyújtani. ( 29 ) Az 1305/2013 rendelet ennek megfelelően kiegészítésre és kiigazításra került. ( 30 )

60.

A megelőző jogszabály helyébe lépő későbbi jogszabályok ugyan nem szolgálhatnak automatikusan a megelőző jogszabály értelmezésére, mivel nem csupán pontosításként, hanem a korábbi jogi helyzet tartalmi megváltoztatásaként is értelmezhetők. ( 31 ) Mivel azonban az itt szóban forgó módosítások esetében kifejezetten pontosításokról van szó, ezért az 1305/2013 rendelet így módosított rendelkezései, noha közvetlenül nem alkalmazhatóak, az alapeljárásban irányadó jogi helyzet értelmezéséhez is figyelembe vehetőek.

61.

Így a Bizottsággal együtt e jogi helyzet vonatkozásában is abból kell kiindulni, hogy a „gazdálkodás első alkalommal történő megkezdésének” feltétele teljesül, amennyiben a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránti kérelmet az üzem létesítésének időpontjától számított 24 hónapon belül benyújtják, mégpedig függetlenül attól, hogy ezen az időszakon belül már mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatást is igénybe vettek‑e.

62.

A fentiekkel összhangban L. Šenfelde az alapeljárásban abban az időpontban, amikor az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti, fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránti kérelmét benyújtotta, e rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének n) pontja értelmében még „fiatal mezőgazdasági termelőnek” minősült. A kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint ugyanis L. Šenfelde vállalkozóként történő nyilvántartásba vételére kevesebb mint egy évvel a fiatal mezőgazdasági termelőkénti támogatás iránti kérelme előtt került sor. Sőt, a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatást is csak hét hónappal e támogatás iránti kérelem előtt hagyták jóvá. ( 32 ) Nem szükséges tehát megvizsgálni, hogy a jelen ügyben L. Šenfelde vállalkozóként történő nyilvántartásba vétele vagy a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülés tekintendő az „üzem létesítése időpontjának”, ( 33 ) mivel minden esetben kevesebb, mint 24 hónap van ezen események és a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás kérelmezése között. ( 34 )

63.

Lettország érvelése ugyanakkor még azt a kérdést is felveti, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban részesülés feltételeinek, különösen a nagyságrend vonatkozásában, már az üzem létesítésének időpontjától teljesülniük kell‑e, vagy elegendő, ha a szükséges üzemméretet a támogatás iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak alatt elérik.

64.

E tekintetben megállapítandó, hogy az 1305/2013 rendelet nem támasztja alá azt az értelmezést, amely szerint a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás valamennyi feltételének már az üzem létesítésének időpontjában teljesülnie kell. Épp ellenkezőleg, a rendelet különböző rendelkezéseket tartalmaz, amelyek előírják, hogy egyes feltételeket (például a szükséges szakmai készségek vagy az aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozó rendelkezések betartása) a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás jóváhagyásától számított meghatározott határidőn belül kell teljesíteni. ( 35 ) Ez annak a már említett körülménynek a figyelembevételére szolgál, hogy a gazdálkodás fiatal mezőgazdasági termelő által első alkalommal történő megkezdése egy bizonyos időszak alatt zajló folyamat.

65.

Az 1305/2013 rendelet e tekintetben ugyan nem jelöli meg az időpontot, amelyig a fiatal mezőgazdasági termelőnek nyújtott támogatásban részesüléshez szükséges üzemnagyságrendet el kell érni. Kézenfekvő azonban abból kiindulni, hogy ennek a feltételnek nem kell már az üzem létesítésének időpontjában teljesülnie, hanem elegendő, ha a kérelem benyújtásának időpontjában teljesül. Ez ugyanis az az időpont, amelyben az illetékes hatóság – az előző pontban megjelölt, később teljesítendő feltételek kivételével – a támogatásban részesüléshez szükséges feltételek fennállását vizsgálja.

66.

Az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja így lehetővé teszi, hogy egy fiatal mezőgazdasági termelő az üzeme létesítésétől számított első 24 hónapban fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást kérelmezzen, függetlenül attól, hogy ebben az időszakban kapott‑e már a iii. alpont szerinti, a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatást.

67.

Ez az értelmezés első ránézésre ellentétes a támogatási rendszer fentiekben bemutatott céljaival, amelyek többek között az üzemek termelési potenciáljára vonatkozó különböző küszöbértékekből következnek. ( 36 ) Ez az ellentmondás azonban megszűnik, ha azt az összeget, amelyet a kedvezményezett a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásként kapott, beszámítják abba az összegbe, amelyet ezt követően fiatal mezőgazdasági termelőként kap.

b)

A mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás keretében már megkapott összeg beszámítása

68.

Amint azt a Bizottság és végeredményben Lettország is helytállóan kifejtette, a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez és a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás halmozása abban az értelemben, hogy mindkét támogatás esetében a maximális támogatási mértéket teljes mértékben ki lehetne meríteni, és az így kapott összegeket egyszerűen össze lehetne adni, ellentétes lenne azzal, hogy e támogatások különböző kedvezményezetti körök részére kerültek kialakításra, valamint ellentétes lenne a hatékony forrásfelhasználás és az uniós támogatások méltányos és célzott elosztása alapelvével.

69.

Így tehát nem megengedett, hogy egy és ugyanazon mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás keretében 15 000 euróig, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás keretében pedig 70 000 euróig terjedő összegben, vagyis összesen 85 000 euróig ( 37 ) terjedő összegben részesüljön. Ezt egyébiránt a 2014–2020‑ra vonatkozó mezőgazdasági iránymutatások támogatásokkal kapcsolatos rendelkezései is megerősítik, mivel ezek szerint az egyrészről a fiatal mezőgazdasági termelőknek, és másrészről a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott tagállami támogatások is csak annyiban kombinálhatók az e kedvezményezetti körnek az 1305/2013 rendelet alapján nyújtott támogatásokkal, amennyiben a 15 000 eurót, illetve 70 000 eurót kitevő, vonatkozó maximális támogatási összegeket nem lépik túl. ( 38 )

70.

Következésképpen egy olyan helyzetben, mint amely a jelen ügyben fennáll, amelyben az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatást egy olyan fiatal mezőgazdasági termelő kérelmezi, aki már részesült az e rendelkezés iii. alpontja szerinti, mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, az ez utóbbi támogatás keretében kapott összeget le kell vonni abból az összegből, amely a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás keretében jóváhagyható.

71.

Ez biztosítja, hogy ne lépjék túl az e támogatás keretében nyújtható maximális támogatási összeget, vagyis legfeljebb 70 000 eurót. Amennyiben tehát egy mezőgazdasági termelő korábban már kapott 15 000 eurót egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez, úgy ezt követően legfeljebb 55 000 eurót kaphat a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás keretében.

72.

Az uniós jog alapján tehát a jelen ügyben L. Šenfelde fiatal mezőgazdasági termelőként részesülhet támogatásban, amennyiben e támogatás odaítélése során beszámítják azt az összeget, amelyben a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatás keretében már részesült.

c)

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás értelme és célja

73.

Ez a megoldás, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság is javasol, figyelembe veszi azt a kifogást, amely szerint egy és ugyanazon üzem, illetve egy és ugyanazon fejlesztési projekt nem támogatható mindkét támogatástípus révén, mivel ezek eltérő kedvezményezetti kör számára kerültek kialakításra.

74.

Az itt javasolt megoldás ugyanis éppen hogy elkerüli az ilyen kettős támogatást. E megoldás ugyanis az eredményét tekintve egy olyan helyzethez hasonlít, amelyben a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást nem egy lépésben, hanem több részletben fizetik ki. A részletekben történő ilyen kifizetés lehetőségét az 1305/2013 rendelet kifejezetten előirányozza. ( 39 ) Így egy fiatal mezőgazdasági termelő, aki először egy mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatást, majd fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást kérelmez, végeredményben nem kerül jobb helyzetbe, de rosszabb helyzetbe sem, mint egy olyan fiatal mezőgazdasági termelő, aki már az első alkalommal a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást kérelmezi.

75.

Egyebekben az, hogy egy fiatal mezőgazdasági termelő számára lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülést követően még kérelmezhesse a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást, amelybe aztán beszámítják a már kapott összeget, figyelembe veszi a fiatal mezőgazdasági termelők valós élethelyzetét, és összhangban áll az 1305/2013 rendelet alapján történő támogatásuk értelmével és céljával.

76.

Így a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás keretében a gazdálkodás első alkalommal történő megkezdésének kritériuma nem szükségképpen feltételezi, hogy erre egy új, korábban még nem létező üzemben kerüljön sor. Épp ellenkezőleg, amint azt a Bizottság is kifejti, lehetséges és bevett is, hogy amikor egy fiatal mezőgazdasági termelő – az alapeljárásban L. Šenfeldéhez hasonlóan – első alkalommal megkezdi a gazdálkodást, egy már meglévő üzemet vásárol meg.

77.

Amint azt a Bizottság és L. Šenfelde ezenkívül előadja, és a jelen ügy tényállása is mutatja, egy ilyen helyzetben az is kézenfekvő, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő a megvásárolt üzemet később továbbfejleszti és növeli. A vállalkozásfejlesztési célkitűzésekkel ugyanis összhangban van az, hogy a nagyobb vállalkozás a kisebb vállalkozásból nőhesse ki magát.

78.

Itt L. Šenfelde nyilvánvalóan csak a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatás révén került abba a helyzetbe, hogy termelési potenciálját kellő mértékben tudja növelni ahhoz, hogy elérje a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás kérelmezéséhez szükséges nagyságrendet. ( 40 ) A kérdést előterjesztő bíróság és a felek tájékoztatása szerint L. Šenfelde egyébiránt a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatáshoz kapcsolódó üzleti tervében kifejtette, hogy a fejlesztési támogatás keretében megkezdett projektet és az azzal elérni kívánt célt (különösen az állatállomány növelését) kívánja továbbvinni.

79.

Ha egy fiatal mezőgazdasági termelőtől egy ilyen helyzetben megtagadnák a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást amiatt, hogy korábban ugyanazon üzem és ugyanazon projekt után már részesült mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, teljességgel ellentétes lenne az 1305/2013 rendelet céljaival és az Unió vidékfejlesztési prioritásaival. Az 1305/2013 rendelet 5. cikke első bekezdése (2) pontjának a) alpontja szerint ugyanis kifejezetten az Unió egyik vidékfejlesztési prioritását jelenti „valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság […] fokozása céljából”.

80.

A fiatal mezőgazdasági termelőket a gazdálkodás megkezdésének szakaszában ezért sokkal inkább arra kell ösztönözni, hogy üzemüket növeljék és továbbfejlesszék, és eredeti üzleti terveiket ennek megfelelően igazítsák ki. Még inkább ez a helyzet, mivel egy fiatal mezőgazdasági termelő, aki üzemét a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülést követően még növeli, és eleget tesz a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás feltételeinek (az üzem vezetője, aktív mezőgazdasági termelő, a mezőgazdaság mint a bevételek jelentős része ( 41 )), ezáltal még inkább hozzájárul a mezőgazdaság élet‑ és versenyképességére, valamint a generációs megújulásra vonatkozó célok megvalósításához.

81.

Az, ha egy fiatal mezőgazdasági termelő számára ilyen esetben lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban részesülést követően még a fiatal mezőgazdasági termelőnek nyújtott támogatást is kérelmezze, amelybe ezt követően beszámítják a fejlesztési támogatás keretében kapott összeget, egyébiránt összhangban áll azzal a ténnyel, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára a vállalkozás beindításához nyújtott támogatások számos más olyan intézkedéssel, például pénzügyi eszközökkel ötvözhetők, amelyek megkönnyítik a fiatal mezőgazdasági termelők számára a földhöz és a termelési eszközökhöz való hozzáférést, valamint a gazdálkodás megkezdését. ( 42 )

3.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első részére vonatkozó következtetés

82.

A fentiekből következik, hogy az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy egy mezőgazdasági termelő támogatható mind a iii. alpont szerinti, a vállalkozás beindításához mezőgazdasági kisüzem fejlesztése céljára nyújtott támogatás, mind pedig az i. alpont szerinti, a vállalkozás beindításához fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatás révén. Ennek során az első és a második támogatás iránti kérelmet egyaránt az üzem létesítésének napjától számított legfeljebb 24 hónapos időszakon belül kell benyújtani. Az első támogatás keretében kapott támogatási összeget be kell számítani a második támogatás keretében nyújtandó támogatási összegbe annak érdekében, hogy ne lépjék túl az 1305/2013 rendelet 19. cikkének (6) bekezdése és II. melléklete szerinti, fiatal mezőgazdasági termelőnkénti maximális támogatási összeget.

B.

A tagállamok mérlegelési mozgásteréről (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés második és harmadik része)

83.

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének második és harmadik részével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében ( 43 ) arra keresi a választ, hogy a tagállamok rendelkezhetnek‑e úgy, hogy egy fiatal mezőgazdasági termelő, aki már részesült az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti, mezőgazdasági kisüzem fejlesztéséhez nyújtott támogatásban, nem részesülhet az e rendelkezés i. alpontja szerinti, fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásban.

84.

Erre a kérdésre nemleges választ kell adni.

85.

Így az ítélkezési gyakorlat szerint a tagállamok kétségtelenül fogadhatnak el intézkedéseket valamely rendelet végrehajtása érdekében. Ennek során azonban nem akadályozhatják annak közvetlen alkalmazását, nem rejthetik el annak uniós jogi aktus jellegét, és az érintett rendelet által biztosított mérlegelési mozgástér keretei között kell maradniuk. ( 44 )

86.

A jelen ügyben az 1305/2013 rendelet kétségtelenül több szempontból mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak a vidékfejlesztési programjaik kialakítása, valamint az e rendelet előírásainak végrehajtása tekintetében. Ez – például a támogatható üzemek mérete vagy a támogatások összege ( 45 ) tekintetében fennálló – mozgástér arra szolgál, hogy lehetővé tegye a tagállamoknak a társadalmi‑gazdasági körülményeik figyelembevételét. Ezt a mozgásteret azonban az 1305/2013 rendelet minden esetben kifejezetten előirányozza, és az nem érinti a fiatal mezőgazdasági termelők 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogathatóságára vonatkozó alapvető feltételeket. E feltételeket maga a rendelet határozza meg kimerítő jelleggel. ( 46 )

87.

Így a tagállamok nem tagadhatják meg az 1305/2013 rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatást egy olyan fiatal mezőgazdasági termelőtől, aki megfelel az e támogatásra vonatkozó feltételeknek. ( 47 ) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés első részére adott válasszal összhangban e támogatás odaítélése során azonban be kell számítaniuk az e rendelkezés iii. alpontja szerinti támogatás keretében nyújtott összeget.

V.

Végkövetkeztetés

88.

A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következőképpen határozzon: