(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel általuk teljesített ügyletekre vagy a kereskedési helyszínen részvényekkel általuk teljesített ügyletekre az esettől függően szabályozott piacon, MTF-en vagy rendszeres internalizálón, vagy azokkal a Bizottság által a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékűnek tekintett, harmadik országbeli kereskedési helyszínen kerüljön sor.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése kizárólag a részvényekkel összefüggésben ír elő kereskedési kötelezettséget. A kerekedési kötelezettség nem terjed ki más tőkeinstrumentumokra, így a letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre.

(3)

A harmadik országban létrehozott kereskedési helyszínekre vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti egyenértékűségi eljárás célja, hogy lehetővé tegye a befektetési vállalkozások számára az Unióban kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó részvényekkel való kereskedést az egyenértékűként elismert harmadik országbeli kereskedési helyszíneken. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az adott harmadik országban engedélyezett kereskedési helyszín megfelel-e azoknak a jogilag kötelező követelményeknek, amelyek egyenértékűek az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) követelményeivel, és amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek. Ezt a követelményt az említett jogszabály célkitűzéseinek, főként a belső piac létrehozásához és működéséhez, a piac integritásához, a befektetővédelemhez és végül, de nem kisebb fontossággal, a pénzügyi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulásnak a fényében kell értelmezni.

(4)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere akkor tekinthető egyenértékűnek, ha a keretrendszer legalább a következő feltételeket teljesíti: a) a piacok engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek; b) a piacok az értékpapírok piacra történő bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek; c) a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak; továbbá d) a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formáját öltő piaci visszaélések megelőzése révén biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(5)

Az egyenértékűségi értékelés célja többek között annak értékelése, hogy a Svájcban az ott letelepedett és a svájci pénzügyi felügyeleti hatóság (a továbbiakban: FINMA) által nyilvántartásba vett és felügyelt értéktőzsdékre alkalmazott jogilag kötelező követelmények egyenértékűek-e az 596/2014/EU rendelet, a 2014/65/EU irányelv III. címe, a 600/2014/EU rendelet II. címe és a 2004/109/EK irányelv követelményeivel, amelyek ebben a harmadik országban hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(6)

Azon feltételeket illetően, hogy az értéktőzsdék engedélyhez kötöttek legyenek, továbbá folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá essenek, a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény) 26(b) cikke az értéktőzsdét olyan értékpapírokat jegyző és forgalmazó multilaterális intézményként határozza meg, amelynek célja a több tag közötti egyidejű ajánlatcsere és az ügyletkötés kötelezően alkalmazandó szabályok alapján. Az értéktőzsdének nincs döntési szabadsága az ügyletek végrehajtásának módját illetően, továbbá nem folytathat saját számlás kereskedést vagy saját kitettség nélküli ügyletpárosítást. Az értéktőzsdének ezenkívül a tagok számára egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítania piacaihoz és szolgáltatásaihoz. Ennek érdekében az értéktőzsdének olyan szabályokat kell bevezetnie, amelyek előírják az értékpapír-kereskedők és a FINMA felügyelete alá tartozó egyéb felek, valamint a FINMA által engedélyezett külföldi szereplők számára a belépés menetét. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27(4) cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló rendelet (a továbbiakban: pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet) 25(1) cikke értelmében a FINMA feladata az értéktőzsde tagjainak felvételére, feladataira és kizárására vonatkozó szabályok, valamint azok módosításának felülvizsgálata és jóváhagyása. Az értéktőzsde köteles megtagadni a FINMA engedélyével nem rendelkező szereplő tagként való felvételét, továbbá megtagadhatja az olyan szereplő felvételét, amelyet tevékenysége gyakorlásától eltiltottak.

(7)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában foglalt négy feltételnek teljesülnie kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező kereskedési helyszínek tekintetében egyenértékű a 2014/65/EU irányelvben rögzített követelményekkel.

(8)

Az első feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek engedélyezéshez kötöttnek kell lenniük, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá kell esniük.

(9)

Az értéktőzsdének tevékenysége megkezdése előtt be kell szereznie a FINMA engedélyét. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 4. és 5. cikke értelmében a FINMA akkor adja meg az engedélyt, ha megállapítja a jelentkezőre vonatkozó előírások teljesülését. Az engedélyezési követelmények meghatározása a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvényben, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényerejű rendeletekben található. A FINMA jóváhagyásával az értéktőzsde önszabályozása kötelező erejű és végrehajtható szabályozássá válik. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 24(1) cikke szerint a megfelelő szabályozó és felügyeleti szervezet feltétele egy szabályozási feladatokat ellátó testület, egy kereskedést felügyelő testület, egy értékpapírok bevezetéséért felelős testület, valamint egy jogorvoslati testület létrehozása. A FINMA jóváhagyásával az értéktőzsde önszabályozása kötelező erejű és végrehajtható szabályozássá válik. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27. cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 24(1) cikke szerint a megfelelő szabályozó és felügyeleti szervezet feltétele egy szabályozási feladatokat ellátó testület, egy kereskedést felügyelő testület, egy értékpapírok bevezetéséért felelős testület, valamint egy jogorvoslati testület létrehozása. E testületeknek mind szervezeti, mind személyi vonatkozásban függetleneknek kell lenniük az értéktőzsde üzletvezetésétől. Az önszabályozó és felügyeleti szervezet részeként az illetékes testület betartatja az értéktőzsde tagjaival az értéktőzsde szabályait, és figyelemmel kíséri azok betartását.

(10)

Ezenkívül a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikke előírja az értéktőzsde számára, hogy nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson a tagok és árjegyzők számára. A FINMA az engedélyezési eljárás alatt, valamint azt követően folyamatosan biztosítja azt, hogy a tőzsdei szabályok megfeleljenek e követelménynek (lásd az SSX-szabálykönyv 3–5. szakaszát, valamint az 1. SSX-irányelvet és a svájci BX-szabálykönyv 3–5. szakaszát). A hozzáférés kizárólag biztonsági és hatékonysági indokok alapján tagadható meg, szigorú arányossági vizsgálat mellett (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikk, pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 17. cikk). Az elutasított jelentkezők független jogorvoslati testülethez fellebbezhetnek (SSX-szabálykönyv 8. szakasz, svájci BX-szabálykönyv 15. szakasz). A tőzsdék a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 18. cikke, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 17. cikke szerinti megfelelését a FINMA felügyeli. A szabályok és azok módosításai a FINMA előzetes jóváhagyásával fogadhatók el, végrehajtásukat pedig a FINMA munkatársai vizsgálhatják, illetve arra vonatkozóan ellenőrzést végezhetnek, tájékoztatást kérhetnek, vagy javító intézkedéseket hozhatnak a svájci pénzügyi felügyeleti hatóságról szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: pénzügyi felügyeleti törvény) 24. és azt követő cikkei alapján.

(11)

A hatékony felügyeletet illetően a pénzügyi felügyeleti törvény, az értéktőzsdékről és az értékpapír-kereskedelemről szóló szövetségi törvény (a továbbiakban: tőzsdetörvény), valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény alkotja azt az elsődleges jogot, amellyel jogilag érvényesíthető rendszer jön létre Svájc értékpapír-kereskedelmére vonatkozóan. A pénzügyi felügyeleti törvény, a tőzsdetörvény, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény értelmében a FINMA széles körű jogosultságokkal rendelkezik az értékpapír-ágazat valamennyi vonatkozása, így az értékpapír-kereskedők, központi szerződő felek, központi értéktárak, kereskedési adattárak és fizetési rendszerek engedélyezése és felügyelete tekintetében. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény és a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet ezenkívül meghatározza és tiltja a piaci magatartás egyes típusait, és fegyelmi jogkörrel ruházza fel a FINMA-t a szabályozott szervezetek, valamint a velük kapcsolatban álló személyek felett. A pénzügyi felügyeleti törvény 29. cikke általános hozzáférést biztosít a FINMA számára azokhoz a lényeges információkhoz, amelyek a felügyelete alatt álló személyek és szervezetek, valamint azok könyvvizsgáló cégei és könyvvizsgálói birtokában vannak. A svájci keretrendszerben elsősorban az értéktőzsdék feladata a tagjaik üzletvitelére vonatkozó szabályok megalkotása, valamint tagjaik üzletvitelének figyelemmel kísérése. A FINMA közvetlenül figyelemmel kíséri azt, hogy az értéktőzsdék szabályai megfelelnek-e a jogi keretrendszernek. Valamennyi szabályt és azok módosításait jóváhagyásra be kell nyújtani a FINMA-hoz (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27(4) cikk). A FINMA az értéktőzsdék által bejelentett esetleges törvénysértések, valamint saját gyanúja alapján indít vizsgálatot.

(12)

Egy adott értéktőzsde engedélyezését követően a FINMA folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az értéktőzsde a továbbiakban is teljesíti-e az engedélyezéshez kapcsolódó feltételeket és feladatokat (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 83. cikk). Az értéktőzsde jogszabályi kötelezettsége bejelenteni a FINMA-nak az engedélyezését, illetve jóváhagyását eredetileg megalapozó körülmények változását. Lényeges változás esetén a pénzügyi piaci infrastruktúrának a tevékenysége folytatásához be kell szereznie a FINMA előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 7. cikk). Alapvető követelmény a szervezeti előírásoknak való megfelelés, a belső kontrollrendszer megléte és hatékonysága, az informatikai rendszerek megfelelősége, valamint a szabályszerű üzleti magatartás. A FINMA felügyelete kiterjed az értéktőzsde valamennyi testületére, ideértve annak kereskedés-felügyeleti és szankcionáló funkcióit is. A pénzügyi felügyeleti törvény 24. és 24a. cikke értelmében a FINMA az ellenőrzéseit végezheti személyesen vagy engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló társaságokon keresztül, valamint helyszíni és nem helyszíni ellenőrzés formájában is. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 27., 30. és 34. cikke értelmében ezenkívül valamennyi engedéllyel rendelkező értéktőzsdének képesnek kell lennie arra, hogy kibocsátóival, tagjaival, valamint a tagjaival kapcsolatban álló személyekkel betartassa a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény, a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet és az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseit, valamint saját szabályait. Tagjai megfelelésének biztosításával kapcsolatos kötelezettsége keretében az értéktőzsde feladata a vonatkozó jogszabályok megsértésének kivizsgálása és szankcionálása.

(13)

A hatékony jogérvényesítést illetően a FINMA többféle igazgatási mechanizmussal rendelkezik jogosultságai érvényesítésére. Törvénysértés vagy szabálytalanság feltárása esetén a FINMA meghozza a szükséges javító intézkedéseket, amelyek igazgatási jogérvényesítési eljárást is magukban foglalhatnak. Az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével a FINMA a jogszabályok betartatásához általa legindokoltabbnak tartott intézkedéseket alkalmazza. Az alkalmazható intézkedések közé tartozik a megrovás, a jogszabályi megfelelés helyreállítására vonatkozó utasítás, a személy eltiltása foglalkozása gyakorlásától, a kereskedő eltiltása tevékenysége folytatásától, valamint az engedély visszavonása. A FINMA ezenkívül behajthatja a jogellenesen szerzett nyereséget, illetve jogellenesen elkerült veszteséget, továbbá jogerős és végrehajtható határozat közzétételéről rendelkezhet. Annak érdekében, hogy helyreállítsa egy adott értéktőzsde alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelő működését, a FINMA igazgatási jogkörét gyakorolva kezdeményezheti az olyan igazgatósági tag vagy alkalmazott jogviszonyának megszüntetését, akinek feddhetetlen üzleti magatartása kétségbe vonható. A FINMA saját igazgatási mechanizmusait a pénzügyi felügyeleti törvény 4. fejezetében leírt bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezések egészítik ki. Büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak továbbá a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 147. és azt követő cikkei, valamint a tőzsdetörvény 42a. és 43. cikke. A FINMA az ilyen ügyeket a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatósághoz továbbítja. A FINMA és a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóság a szükséges és lehetséges mértékben összehangolja vizsgálatait. Általában a pénzügyi felügyeleti törvény és a pénzügyi piacokra vonatkozó egyéb jogszabályok büntetőjogi rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban a Szövetségi Pénzügyminisztérium Jogi Szolgálata folytat eljárást és hoz határozatot. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény szerinti bennfentes kereskedelmet és árfolyam-manipulációt megvalósító bűncselekménnyel kapcsolatos eljárások lefolytatása ugyanakkor a Szövetségi Főügyészség hatáskörébe tartozik.

(14)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdék engedélyezéshez kötöttek, valamint folyamatosan hatékony felügyelet és jogérvényesítés hatálya alá esnek.

(15)

A második feltétel szerint a harmadik országbeli kereskedési helyszíneknek az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(16)

A svájci jog előírja, hogy az értéktőzsde adja ki az értékpapírok bevezetésének szabályait (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 35. és 36. cikk). A szabályokat a FINMA hagyja jóvá. A szabályoknak figyelembe kell venniük az elismert nemzetközi standardokat, és rendelkezniük kell különösen az értékpapírok forgalomképességéről; a befektetők által az értékpapírok jellemzőinek, valamint a kibocsátó minőségének értékeléséhez felhasznált információk közzétételéről; a kibocsátó és képviselői, valamint harmadik felek által az értékpapírok jegyzése vagy bevezetése során teljesítendő kötelezettségekről; valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok bevezetésére vonatkozóan a könyvvizsgálók engedélyezéséről és felvigyázásáról szóló 2005. december 16-i szövetségi törvény 7. és 81. cikkének való megfelelés kötelezettségétől. Az értékpapírok bevezetése, valamint annak minősített formája, az értékpapírok tőzsdei bevezetése tekintetében elsősorban a jegyzési szabályok, valamint a bevezetésre és jegyzésre vonatkozó kiegészítő szabályok az irányadók. Az értéktőzsde az egyes értékpapírokra vonatkozóan megvizsgálja a kibocsátó által benyújtott kérelmet, és ellenőrzi a vonatkozó előírások teljesülését. Az értéktőzsde minden kérelemre vonatkozóan írásba foglalt határozatot hoz. A bevezetési határozattal kapcsolatos információk nyilvánosan hozzáférhetők. Egy értékpapír jegyzésével kapcsolatban a kibocsátónak fenntartási kötelezettségei vannak olyan időszakos adatszolgáltatási kötelezettségek tekintetében, mint például a pénzügyi beszámolási és vállalatirányítási kötelezettségek, ugyanakkor eseményhez kötött adatszolgáltatási kötelezettségeket is teljesítenie kell rendszeres adatszolgáltatás, a vezetőségi ügyletek közzététele, valamint eseti közlemények formájában. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 35(3) cikke értelmében az értéktőzsde figyelemmel kíséri a kibocsátó e szabályoknak való megfelelését, és szabálysértés esetén a szerződés szerinti szankciókat alkalmazza. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 33(1) cikke értelmében az értéktőzsdének garantálnia kell azt, hogy a bevezetett és jegyzett értékpapírokkal tisztességes, hatékony és rendezett módon lehessen kereskedni. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan a jegyzési szabályok kötelező közkézhányad előírásával biztosítják az ilyen értékpapírokkal való hatékony kereskedést. Az értéktőzsde független testületei átmenetileg felfüggeszthetik az egyes értékpapírok kereskedését, ha ez szokatlan körülmények, különösen a kibocsátó fontos közzétételi kötelezettségeinek elmulasztása miatt indokolt. Törölhetik valamely értékpapír jegyzését, ha a kibocsátó fizetőképességével kapcsolatban komoly kétségek merültek fel, vagy ellene fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás indult. A pénzügyi felügyeleti törvény 31. cikke szerinti jogkörét gyakorolva az értéktőzsdét a FINMA is kényszerítheti egy adott értékpapír kereskedésének felfüggesztésére a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény rendelkezéseinek való megfelelés helyreállítása, valamint egyéb szabálytalanságok megszüntetése céljából.

(17)

Svájc szabályozási keretrendszere magában foglal a piaci szereplők ügyletkötés előtti tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az ügyletkötést megelőző átláthatóság jogalapját a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 29(1) cikke képezi, amely szerint az értéktőzsdének valós idejű adatokat kell közzétennie az egyes részvényekre és egyéb értékpapírokra szóló öt legjobb vételi és eladási árfolyamra, valamint az azokhoz tartozó kereskedési pozíciók méretére vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik a szándék érdemi jelzésére is (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló rendelet 27(3) cikk). Mentességet referenciaár-rendszerek kaphatnak, amelyek kizárólagos célja az előre letárgyalt ügyletek, a közzétételükig az értéktőzsde megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások, valamint a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások formalizálása. Svájc szabályozási keretrendszere magában foglal az ügyletkötést követő tájékoztatására vonatkozó előírásokat is. Az ügyletkötést követő átláthatóság jogalapja a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 29(2) cikke, amely valamennyi bevezetett értékpapír esetében előírja a tőzsde számára a tőzsdén és a tőzsdén kívül végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos információk azonnali közzétételét. Közzé kell tenni különösen az ügyletek árfolyamát, nagyságát és időpontját. Az ügyletkötést követő átláthatóság alóli mentességek megegyeznek az ügyletkötés előtti mentességekkel. Egyes atipikus ügyletekkel kapcsolatos információkat késleltetve szintén közzé kell tenni. Az értéktőzsde ügyletkötés előtti és utáni adatszolgáltatásai teljes mértékben átláthatók, azokat valamennyi tőzsdetag megkülönböztetésmentesen veheti igénybe. A késleltetett adatok minden felhasználó számára díjmentesen elérhetők.

(18)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdék az értékpapírok piaci bevezetése tekintetében egyértelmű és átlátható szabályokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy az értékpapírokkal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni, és azok szabadon átruházhatók legyenek.

(19)

A harmadik feltétel szerint az értékpapír-kibocsátókra időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

(20)

A befektetők magas szintű védelme érdekében az értéktőzsde bevezetési szabályaiban meg kell határozni azokat a közzéteendő információkat, amelyek alapján befektetők értékelhetik az értékpapírok jellemzőit és a kibocsátó minőségét. A svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak éves és időközi pénzügyi beszámolót kell közzétenniük. A kibocsátónak éves pénzügyi kimutatásait elérhetővé kell tennie a honlapján. A svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok más kereskedési helyszínen is forgalmazhatók. A kibocsátók beszámolási kötelezettsége független az egyes ügyletek lebonyolításának helyszínétől. Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatos átfogó és időszerű információk közzététele lehetővé teszi a befektetők számára a kibocsátók gazdasági teljesítményének értékelését, továbbá a rendszeres információáramlás révén megfelelő átláthatóságot biztosít a befektetők részére.

(21)

Megállapítható tehát, hogy a svájci értéktőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira időszakos és folyamatos információszolgáltatási követelmények vonatkoznak, ami biztosítja a befektetők magas szintű védelmét.

(22)

A negyedik feltétel szerint a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítania kell a piacok átláthatóságát és integritását.

(23)

A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 142. és 143. cikke valamennyi szereplő számára tiltja a bennfentes kereskedelmet és a piaci manipulációt. Ezenkívül a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 154. és 155. cikkében foglaltak szerint a bennfentes információk felhasználása, illetve annak kísérlete, valamint az árfolyam-manipuláció bűncselekménynek minősül. Az értéktőzsdének szabályokat kell kiadnia a bennfentes információk kibocsátók általi közzétételére vonatkozóan. Az értéktőzsde jegyzési szabályai szerint a kibocsátónak a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatnia kell a piacot a tevékenységi körében felmerült vagy várhatóan felmerülő valamennyi árfolyam-befolyásoló körülményről. Árfolyam-befolyásoló az olyan körülmény, amely a piaci árfolyamok jelentős változását idézheti elő. A közzététel az összes piaci szereplővel szembeni egyenlő bánásmód érdekében szükséges. A pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31(1) cikke értelmében továbbá a svájci értéktőzsdének figyelemmel kell kísérnie az árfolyamadatokat és az értéktőzsdén végrehajtott ügyleteket annak érdekében, hogy feltárhassa a bennfentes kereskedelmet, az árfolyam- és piaci manipulációt, valamint a jogszabályi rendelkezéseket és szabályozói előírásokat sértő egyéb cselekményeket. E célból az értéktőzsdének vizsgálnia kell a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott, a részére bejelentett, valamint azon ügyleteket is, amelyekre egyéb módon felhívták a figyelmét (pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31(1) cikk). Ezt a felügyeleti feladatot az értéktőzsde független testületének kell ellátnia. Információszolgáltatási kötelezettségük keretében a kibocsátóknak kérésre át kell adniuk a FINMA részére a bennfentesek jegyzékét, valamint minden olyan egyéb információt és dokumentumot, amelyre a FINMA-nak szüksége van a feladatai ellátásához (pénzügyi piaci felügyeleti törvény 29. cikkének (1) bekezdése a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 145. cikkével együtt értelmezve). Jogszabálysértés vagy egyéb szabálytalanság gyanúja esetén az értéktőzsde köteles bejelentést tenni a FINMA-nál. Ha az adott szabálysértés bűncselekmény elkövetésével jár, az értéktőzsde köteles haladéktalanul tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező bűnüldöző hatóságot is (a pénzügyi piaci infrastruktúrákról szóló törvény 31. cikkének (2) bekezdése). A FINMA az értéktőzsdéktől kapott jogszabálysértési információk és saját piacfelügyeleti tevékenysége alapján folytatott vizsgálatokkal kívánja érvényesíteni a felügyeleti jogszabályok piaci visszaélést tiltó rendelkezéseit.

(24)

Megállapítható tehát, hogy Svájc jogi és felügyeleti keretrendszere a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció formájában megnyilvánuló piaci visszaélések megelőzésével biztosítja a piacok átláthatóságát és integritását.

(25)

Mindezek alapján megállapítható továbbá, hogy a jelen határozat mellékletében felsorolt, Svájcban a FINMA felügyelete alatt működő értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel a jogi és felügyeleti rendszerre vonatkozó négy feltételnek, ezért úgy kell tekinteni, hogy a keretrendszer a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU rendelet, valamint a 2004/109/EK irányelv kereskedési helyszínekre vonatkozó előírásaival egyenértékű rendszert biztosít.

(26)

Miután a Svájcban kibocsátott és bevezetett részvényekkel jelentős számban kereskednek EU-beli kereskedési helyszíneken is, e határozattal szükséges biztosítani a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi befektetési vállalkozás folyamatos ügyletkötési képességét az elsődleges likviditási központként a svájci tőzsdékre bevezetett részvényekre vonatkozóan. Mivel a svájci tőzsdékre bevezetett részvények elsődleges likviditási központját e tőzsdék jelentik, Svájc jogi és felügyeleti keretrendszerének elismerése lehetővé tenné a befektetési vállalkozások számára, hogy a svájci tőzsdéken kereskedjenek az ott bevezetett részvényekkel, és hogy megfelelhessenek az ügyfeleikkel szembeni legjobb teljesítési kötelezettségüknek.

(27)

E határozat azt bizonyító adatokon alapul, hogy összességében a svájci tőzsdékre bevezetett számos részvénnyel olyan gyakorisággal kereskednek az EU-ban, hogy a MiFID hatálya alá tartozó vállalkozások nem élhetnek a 600/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétellel. Ez alapján a 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti kereskedési kötelezettség jelentős számú Svájcban bevezetett részvényre is vonatkozik.

(28)

A határozatot kiegészítő együttműködési megállapodások biztosítják a hatékony információcserét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a FINMA felügyeleti tevékenységeinek összehangolását.

(29)

Ez a határozat az elfogadásakor a svájci értéktőzsdékre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is rendszeresen nyomon kell követnie a svájci értéktőzsdékkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(30)

E határozat figyelembe veszi a 2017. február 28-i tanácsi következtetéseket is, amelyekkel összhangban a Svájccal való szektorális megközelítés továbbfejlesztésének előfeltétele egy közös intézményi keret kialakítása azon jelenlegi és jövőbeli megállapodások számára, amelyek révén Svájc részt vesz az Unió egységes piacában. Az unió pénzügyi piacai integritásának biztosítása érdekében e határozatnak 2018. december 31-én hatályát kell vesztenie, hacsak a Bizottság addig meg nem hosszabbítja. A Bizottságnak a határozat alkalmazhatóságának meghosszabbításáról való határozathozatal során különösen figyelembe kell vennie az egy közös intézményi keretet létrehozó megállapodás aláírása irányába elért haladást.

(31)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a svájci értéktőzsdékre vonatkozó jogi és felügyeleti rendszert. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottság hamarabb konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozattal nyújtott egyenértékűség, és különösen azon jelenlegi és jövőbeli megállapodások céljából egy közös intézményi keret létrehozása felé tett haladás újraértékelését, amelyek révén Svájc részt vesz az Unió egységes piacán. A felülvizsgálat e határozat visszavonásához vezethet.

(32)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

(33)

Figyelembe véve azt, hogy a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv 2018. január 3-ától alkalmazandó, ez a határozat szükségszerűen az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba,