<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-12-202512C118202402450-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0245-24-202512607-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="15/01/2026 15:24:07" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="fnvisrYZuxjeOlQEM8bL8c8dCJq3sInMX4AVyGh89A9aXW9bFb1Mz90fzLv4v8B2D86iETt598VMIYctfPiyVbnJBeLiywj04pFtORONUJufH2mRAASuKdz9ZP2crW1bqdBLTVM5eKWEE95AUHYyLntT9xShKNMxgpomF+uj05E=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="evs" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="d4359119-e5fc-4499-98c7-791db8250dc6" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0245" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="evs" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 28-11-25 21:48:01" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-12-22T13:39:33Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="76e05a50b0824864a251cb3f8935cbde" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0245" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">2025. 12. 18‑i ítélet – C‑245/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Lukoil Bulgaria és Lukoil Neftohim Burgas</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. december 18. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Verseny – EUMSZ 102. cikk – Erőfölénnyel való visszaélés – A gépjármű‑üzemanyagok tárolásának piaca – Visszaélés – Nélkülözhetetlen infrastruktúrához való hozzáférés harmadik vállalkozásokkal szembeni megtagadása – Állami pénzeszközökből finanszírozott infrastruktúra – Ezen infrastruktúra privatizációja”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑245/24. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Administrativen sad Sofia‑oblast (Szófia megyei közigazgatási bíróság, Bulgária) a Bírósághoz 2024. április 5‑én érkezett, 2024. április 5‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a „Lukoil Bulgaria” EOOD,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      a „Lukoil Neftohim Burgas” AD
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      a Komisia za zashtita na konkurentsiata
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, O. Spineanu‑Matei (előadó), S. Rodin, S. Gervasoni és N. Fenger bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      főtanácsnok: L. Medina,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: R. Stefanova‑Kamisheva tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. április 10‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a „Lukoil Bulgaria” EOOD és a „Lukoil Neftohim Burgas” AD képviseletében Y. Pekunov, A. Velichkov advokati, A. Pekunova yuriskonsult és A. Robertson KC,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Komisia za zashtita na konkurentsiata képviseletében M. Goranova, N. Mincheva és Y. Nenkova,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a bolgár kormány képviseletében T. Mitova, R. Stoyanov és T. Tsingileva, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében F. Castillo de la Torre, V. Hitrovs, E. Rousseva és C. Sjödin, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. július 10‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-23" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 102. cikk értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet az egyrészt a Lukoil gazdasági csoporthoz (a továbbiakban: Lukoil csoport) tartozó „Lukoil Bulgaria” EOOD (a továbbiakban: Lukoil Bulgaria) és „Lukoil Neftohim Burgas” AD (a továbbiakban: Lukoil Burgas), másrészt a Komisia za zashtita na konkurentsiata (versenyvédelmi bizottság, Bulgária) (a továbbiakban: bolgár versenyhatóság) között a 2023. április 4‑i 332. sz. határozat (a továbbiakban: a bolgár versenyhatóság határozata) érvényessége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amely határozatban e hatóság megállapította, hogy Bulgáriában a gépjármű‑üzemanyagok (a továbbiakban: üzemanyagok) tárolásának piacán e társaságok mind az EUMSZ 102. cikkben, mind pedig e tagállam jogának vonatkozó rendelkezéseiben tiltott erőfölénnyel való visszaélést követtek el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 102. cikk a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      „A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      Ilyen visszaélésnek minősül különösen:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-2">
      a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-2">
      b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-2">
      d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bolgár jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Zakon za zashtita na konkurentsiata (a verseny védelméről szóló törvény) (a DV 2008. november 28‑i 102. száma; a továbbiakban: ZZK) 21. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      „Tilos a vállalkozások monopolhelyzetnek vagy erőfölénynek minősülő olyan magatartása, illetve kollektív erőfölényben lévő két vagy több vállalkozás olyan magatartása, amely alkalmas a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására, és amely sérti a fogyasztók érdekeit, különösen:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      2. a termelés, az értékesítés és a műszaki fejlesztés fogyasztók kárára történő korlátozása;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-2">
      5. a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás tényleges vagy potenciális ügyféllel szembeni indokolatlan megtagadása ez utóbbi kereskedelmi tevékenységeinek akadályozása céljából.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei két, a Lukoil csoporthoz tartozó, bulgáriai székhelyű társaság, amely társaságok e tagállamban folytatott tevékenysége a Neftohimicheski kombinat Burgas (burgaszi petrolkémiai komplexum, Bulgária) 1995‑ben kezdődött privatizációjára nyúlik vissza. E jogalany 1963‑ban állami vállalat formájában először a burgaszi (Bulgária) finomító üzemeltetésével kezdte meg a kőolaj‑ és petrolkémiai ágazatban folytatott tevékenységeit, amelyek keretében ezt követően egy három kőolajvezetékből, hét tárolóból és kőolajterminálokból álló szállítási és tárolási infrastruktúrával rendelkezett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy 1999. október 12‑én kötött privatizációs szerződés alapján a bolgár állam a Lukoil csoportra ruházta a burgaszi petrolkémiai komplexum jogutódjaként működő társaság tőkéjének 58%‑át. E csoport így az e társaság által üzemeltetett szállítási és tárolási infrastruktúra tulajdonosává vált. A 2009. július 20‑i 181. sz. rendeletben a bolgár állam kimondta, hogy a burgaszi kikötő, beleértve a roszeneci (Bulgária) kikötői terminált is, amelyhez kapcsolódik, valamint az ahhoz vezető kőolajvezetékek a nemzetbiztonság szempontjából fontos létesítmények és tevékenységek címén stratégiai létesítményeknek minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információk szerint a Lukoil Burgas a fő kőolajtermék‑előállító Bulgáriában. E társaság üzemelteti a burgaszi finomítót, valamint a roszeneci kikötői terminált, amely utóbbi üzemeltetésére a bolgár állam által 2011. március 22‑én odaítélt szolgáltatási koncesszióval rendelkezik. A bolgár állam a Lukoil Burgas tőkéjében aranyrészvénnyel rendelkezik, amely különleges jogokat biztosít a számára. E jogok alapján a Lukoil Burgas közgyűlésének be kell szereznie e tagállam előzetes írásbeli hozzájárulását, és tiszteletben kell tartania bizonyos feltételeket akkor, amikor olyan határozatot kíván elfogadni, amely jelentősen csökkenti az üzemanyag‑termelést, vagy megtagadja a kikötői létesítményekhez és kőolajvezetékekhez méltányos díj ellenében való hozzáférést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Lukoil Bulgaria kőolajtermékek forgalmazásával foglalkozik. E társaság az üzemanyag‑nagykereskedelemmel kapcsolatos fő tevékenységeihez Bulgária egész területén tárolókkal rendelkezik. A 2016. január 1. és 2020. november 30. közötti időszakban a Lukoil Bulgaria három adóraktárral rendelkezett, amelyekben jövedéki termékeket tartottak. Az üzemanyagok kiskereskedelmi forgalmazásával összefüggő tevékenységeihez a Lukoil Bulgaria a töltőállomásokból álló országos hálózatát használja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Varhovna administrativna prokuratura (a legfelsőbb közigazgatási bíróság mellett működő ügyészség, Bulgária), miután megállapította, hogy 2020 márciusában Bulgáriában az üzemanyagok kiskereskedelmi ára kisebb mértékben (11%‑kal) csökkent, mint a kőolaj világpiaci ára (amely 47%‑kal csökkent), felkérte a bolgár versenyhatóságot, hogy vizsgálja ki a kiskereskedelmi üzemanyagárak képzésével kapcsolatos versenyjogi jogsértés esetleges fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Administrativen sad Sofia‑oblast (Szófia megyei közigazgatási bíróság, Bulgária), azaz a kérdést előterjesztő bíróság szerint a bolgár versenyhatóság határozatából kitűnik, hogy Bulgáriában az üzemanyagok terén a Lukoil csoport a legnagyobb adóraktár‑engedélyes, és e termékek nagy‑ és kiskereskedelmi piacán a fő gazdasági szereplő. E csoport e tagállamban egyedülálló szállítási és tárolási infrastruktúrával rendelkezik, amely megkönnyíti a Lukoil Burgas termékeinek forgalmazását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E határozat szerint a 2016. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban (a továbbiakban: jogsértési időszak) a Lukoil Bulgaria és a Lukoil Burgas az erőfölénnyel való visszaélés több különböző formáját követte el közös versenyellenes célból azáltal, hogy más üzemanyaggyártókkal, illetve ‑importőrökkel szemben megtagadták az általuk üzemeltetett szállítási és tárolási infrastruktúrához való hozzáférést. Harmadik vállalkozásokkal szemben megtagadták többek között az általuk kezelt adóraktárakhoz (a továbbiakban: szárazföldi tárolók), a roszeneci és várnai (Bulgária) kikötői terminálokban található tárolókhoz (a továbbiakban: tengeri tárolók), valamint a kőolajvezetékekhez való hozzáférést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bolgár versenyhatóság úgy ítélte meg, hogy ezen infrastruktúrák diverzifikált jellege és eltérő tulajdoni rendje miatt e magatartások egy részét a ZZK 21. cikkének 5. pontja értelmében vett „termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás indokolatlan megtagadásának” kell minősíteni, míg más magatartásokat a ZZK 21. cikkének 2. pontja értelmében vett „a termelés, az értékesítés és a műszaki fejlesztés fogyasztók kárára történő korlátozásának” kell minősíteni. Mindemellett az, hogy e magatartások a Lukoil csoport közös stratégiájának részét képezték, arra késztette e hatóságot, hogy azokat mind az EUMSZ 102. cikk második bekezdésének b) pontjába, mind pedig a ZZK 21. cikke 2. és 5. pontjába ütköző egységes jogsértésnek tekintse, azzal, hogy az említett hatóság pontosította, hogy az e 21. cikk 5. pontjában említett jogsértés az említett 21. cikk 2. pontjában említett általános jogsértés egyik konkrét esetét jelenti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen hatóság a Lukoil Burgasszal szemben szankcióként körülbelül 140 millió bolgár leva (BGN) (hozzávetőleg 72 millió euró) összegű bírságot, a Lukoil Bulgariával szemben pedig körülbelül 55 millió BGN (hozzávetőleg 28 millió euró) összegű bírságot szabott ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, mivel a bolgár versenyhatóság határozata nem egy, hanem több jogsértő magatartásra vonatkozik, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy figyelembe véve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített megfelelő ügyintézés elvét, a jogalanyok azon jogát, hogy az őket hátrányosan érintő intézkedés meghozatala előtt meghallgassák őket, valamint az ezen Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot, az e bíróság előtt folyamatban lévő jogvita eldöntése érdekében meg kell vizsgálni, hogy a bolgár versenyhatóság köteles lett volna‑e az említett jogsértések mindegyikének megállapítása előtt meghatározni az érintett piacot, a versenyellenes magatartásokat és hatásokat, valamint az e jogsértések megállapítását lehetővé tevő összes releváns ténybeli elemet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a bolgár versenyhatóság határozatából kitűnik, hogy e hatóság úgy ítélte meg, hogy az 1998. november 26‑i Bronner ítéletben (C‑7/97, a továbbiakban: Bronner ítélet, EU:C:1998:569) annak megállapíthatóságához előírt feltételek, hogy a valamely nélkülözhetetlen infrastruktúrához való hozzáférés megtagadása erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, nem alkalmazhatók olyan erőfölényben lévő vállalkozás infrastruktúrájára, amely annak nem tulajdonosa, vagy amely nem viselte annak építési költségeit. E hatóság szerint e feltételek tehát nem alkalmazhatók akkor, ha az erőfölényben lévő vállalkozás – mint a jelen ügyben is – nélkülözhetetlen infrastruktúrát kapott az államtól, és az e vállalkozás által megvalósított beruházások nem voltak ellentétesek a közérdekkel. E határozatból kitűnik, hogy állami forrásokból finanszírozták mindazon tengeri tároló, mindazon szárazföldi tároló – kivéve az ilijanci (Bulgária) és a ruszei (Bulgária) tárolót – és mindazon kőolajvezeték építését is, amelyhez a Lukoil Burgas és a Lukoil Bulgaria a jogsértés időszakában megtagadta a hozzáférést. Ezenkívül az említett határozat szerint a jövedéki adóra és az adóraktárakra vonatkozó jogszabályok 2020. szeptember 18‑i módosításait követően a Lukoil Bulgaria 2020. december 23. óta adóraktár‑engedélyesként köteles volt biztosítani, hogy független harmadik személyek a rendelkezésére álló tárolókapacitás legalább 15%‑ához hozzáférhessenek valamennyi létesítményében, kivéve a Burgasz és Szófia (Bulgária) közötti kőolajvezetékeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a Bronner ítéletben meghatározott feltételek azzal az indokkal való mellőzése érdekében, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás privatizációt vagy koncesszióba adást követően üzemelteti a nélkülözhetetlen infrastruktúrát, egyéb körülményeket is figyelembe kell‑e venni, így például a privatizációs szerződésből eredő kötelezettségeket, az erőfölényben lévő vállalkozás által ezt követően eszközölt beruházások összegét és azt a kérdést, hogy e beruházásokra e vállalkozás saját kezdeményezésére vagy az állam kérésére került‑e sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben megjegyzi, hogy bár a bolgár versenyhatóság úgy ítélte meg, hogy a Bronner ítéletben meghatározott feltételek nem alkalmazhatók az állami pénzeszközökből finanszírozott, majd az erőfölényben lévő vállalkozás által privatizáció keretében megszerzett vagy koncesszió útján a rendelkezésére bocsátott infrastruktúrára, e hatóság két tagjának eltérő véleménye azt sugallja, hogy a 2023. január 12‑i Lietuvos geležinkeliai kontra Bizottság ítélet (C‑42/21 P, EU:C:2023:12) alapján más következtetés is elképzelhető lett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az „Iránymutatás az [EUMSZ 102. cikknek] az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról” című bizottsági közlemény (HL 2009. C 45., 7. o.) 75. pontjából kitűnik, hogy az a tudat, hogy akaratuk ellenére kötelesek lehetnek szállítani, ahhoz vezethet, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások kevesebbet fektetnek be, vagy akár le is mondanak arról, hogy befektessenek. Hasonlóképpen, ez az erőfölényben lévő vállalkozás versenytársait pedig arra csábíthatja, hogy kihasználják e vállalkozás beruházásának előnyeit. E következmények egyike sem szolgálja a fogyasztók érdekeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az Administrativen sad Sofia‑oblast (Szófia megyei közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-6">
      „1) Ha a nemzeti versenyhatóság különböző magatartásokat állapított meg, amelyek közül egyeseket nélkülözhetetlen eszközökhöz való hozzáférés megtagadásának, másokat pedig kereskedelmi korlátozásnak minősített, de amelyeket a vállalkozás átfogó stratégiájában foglaltak egybe, akkor megállapítható‑e az EUMSZ 102. cikk egységes megsértése, vagy külön jogsértéseket kell megállapítani, amelyeket nélkülözhetetlen eszközökhöz való hozzáférés megtagadásának, illetve kereskedelmi korlátozásnak minősítenek?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-6">
      2) Minden olyan esetben ki kell‑e zárnia a versenyhatóságnak a Bronner teszt alkalmazását az EUMSZ 102. cikk szolgáltatás megtagadása formájában megvalósult állítólagos megsértése vonatkozásában, amelyben az erőfölényben lévő vállalkozás (privatizációs szerződés/koncessziós szerződés alapján) közpénzben részesült az alapvető infrastruktúra (essential facility) vonatkozásában, vagy értékelni kell a beruházás összegét, a(z alapvető infrastruktúra megszerzésének alapjául szolgáló) privatizációs szerződés/koncessziós szerződés végrehajtását, valamint azt a kérdést, hogy a beruházásra a privatizációs szerződés/koncessziós szerződés végrehajtásával összefüggésben vagy saját kezdeményezésre került‑e sor?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-6">
      3) Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén biztosított‑e az arányosság elvének tiszteletben tartása [az »Iránymutatás az [EUMSZ 102. cikknek] az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról« című bizottsági közlemény »A szállítás megtagadása és árrésprés« cím alatti 75. pontjának] megfelelően az »abszolút nélkülözhetetlen« elve alapján a verseny fenntartása céljából megállapított korlátozó kritériumok alkalmazása esetén az erőfölényben lévő vállalkozás érdekeinek megfelelő figyelembevétele mellett, ha az erőfölényben lévő vállalkozás beruházott az alapvető infrastruktúrába?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bolgár versenyhatóság azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan. Közelebbről arra hivatkozik, hogy az első kérdés nem az uniós jog értelmezésére, hanem az alapeljárás érdemére vonatkozik, és hogy a második kérdés nagyon általánosan van megfogalmazva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 267. cikkel bevezetett eljárás keretében az ügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy – tekintettel az ügy különleges jellemzőire – ítélete meghozatalához szükségesnek tartja‑e az előzetes döntéshozatalt, és ha igen, a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak‑e. Következésképpen, ha a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni (1988. április 21‑i Pardini ítélet, 338/85, EU:C:1988:194, 8. pont; 2024. október 22‑i Kolin Inşaat Turizm Sanayi ve Ticaret ítélet, C‑652/22, EU:C:2024:910, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről való határozathozatalt, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2021. szeptember 9‑i GE Auto Service Leasing ítélet, C‑294/20, EU:C:2021:723, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság az EUMSZ 102. cikk értelmezését kéri a Bíróságtól, mivel kétségei vannak egyrészt azon bizonyítékokkal kapcsolatban, amelyeket a bolgár versenyhatóság egy e rendelkezésbe ütköző olyan jogsértés fennállásának megállapítása érdekében köteles összegyűjteni, amely abban áll, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás megtagadja a versenytársaival szemben az általa ellenőrzött kőolajtermék‑szállítási és ‑tárolási infrastruktúrához való hozzáférést (első kérdés), másrészt pedig, mivel kétségei vannak a Bronner ítéletből eredő ítélkezési gyakorlat ilyen helyzetre való alkalmazását illetően (második és harmadik kérdés). E bíróság e tekintetben megjelöli azokat a pontos okokat, amelyek arra indították, hogy előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesszen a Bíróság elé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között egyrészt nem állítható, hogy első kérdésével az előterjesztő bíróság nem az EUMSZ 102. cikk értelmezését, hanem e rendelkezésnek az alapügyre történő alkalmazását kéri, másrészt pedig nem nyilvánvaló, hogy az említett rendelkezés értelmezése semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, vagy hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben felvetett probléma hipotetikus jellegű. Továbbá a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre tekintettel rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Erre tekintettel a Bíróságnak adott esetben át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (1997. július 17‑i Krüger ítélet, C‑334/95, EU:C:1997:378, 22. és 23. pont; 2025. április 29‑i Prezydent Miasta Mielca ítélet, C‑453/23, EU:C:2025:285, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint a bolgár versenyhatóság megállapította, hogy a Lukoil Bulgaria és a Lukoil Burgas a jogsértési időszakban végig megtagadta, hogy harmadik személyeknek hozzáférést biztosítson az általa ellenőrzött, szárazföldi tárolókból, tengeri tárolókból és kőolajvezetékekből álló üzemanyag‑szállítási és ‑tárolási infrastruktúrához. E hatóság, noha megállapította az EUMSZ 102. cikk második bekezdésének b) pontjába ütköző egységes jogsértés fennállását, a határozatában úgy ítélte meg, hogy a hozzáférés megtagadása e három típusának mindegyike olyan magatartásnak minősül, amely vagy a ZZK 21. cikkének 2. pontja értelmében vett kereskedelmi korlátozásnak, vagy a ZZK 21. cikkének 5. pontja értelmében vett, valamely szolgáltatáshoz való hozzáférés indokolatlan megtagadásának minősíthető.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az is kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a bolgár versenyhatóság köteles lett volna‑e megállapítani, hogy az EUMSZ 102. cikkben foglalt feltételek a ZZK 21. cikkének 2., illetve 5. pontjában említett jogsértések mindegyike vonatkozásában teljesülnek, vagy szorítkozhatott arra, hogy e magatartások összességére tekintettel megállapítja az EUMSZ 102. cikkbe ütköző egységes jogsértés fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így meg kell állapítani, hogy első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 102. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely versenyhatóság úgy ítélhesse meg, hogy két, ugyanazon erőfölényben lévő vállalkozás részét képező társaság magatartása, amely e hatóság szerint abban áll, hogy e társaságok megtagadják az ellenőrzésük alá helyezett – és az e vállalkozás által ellenőrzött ugyanazon nélkülözhetetlen infrastruktúra részét képező – eszközökhöz való hozzáférést, és e tekintetben korlátozzák a kereskedelmet, ilyen erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, az említett hatóságnak meg kell állapítania, hogy az EUMSZ 102. cikkben foglalt feltételek mind a kereskedelem korlátozásának minősülő magatartások, mind pedig az ilyen eszközökhöz való hozzáférés megtagadásának minősülő magatartások tekintetében teljesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 102. cikk szerint tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Az EUMSZ 102. cikk célja, hogy megakadályozza a versenynek a közérdek, az egyes vállalkozások és a fogyasztók rovására történő megsértését az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartásának szankcionálásával, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így közvetlen kárt okozhat a fogyasztóknak, illetve amely megakadályozza vagy torzítja az ilyen versenyt, és ezáltal közvetetten kárt okozhat nekik (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen magatartásnak minősül az, amely egy olyan piacon, ahol a verseny szintje éppen egy vagy több erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt már csökkent, a vállalkozások közötti, érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközökkel akadályozza a piacon fennálló verseny fenntartását vagy fejlődését (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 88. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben az EUMSZ 102. cikknek nem célja sem annak megakadályozása, hogy a vállalkozások saját érdemeiknek köszönhetően egy vagy több piacon erőfölényt szerezzenek, sem annak biztosítása, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozásoknál kevésbé hatékony versenytárs vállalkozások a piacon maradjanak (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 126. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Éppen ellenkezőleg, az érdemeken alapuló verseny per definitionem a kevésbé hatékony, tehát a fogyasztók számára az ár, a termelés, a választék, a minőség vagy az innováció tekintetében kevésbé vonzó versenytárs vállalkozások eltűnéséhez vagy háttérbe szorulásához vezethet (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 127. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak megállapításához, hogy adott esetben egy magatartást „erőfölénnyel való visszaélésnek” kell‑e minősíteni, főszabály szerint azt kell bizonyítani, hogy e magatartás a vállalkozások közötti érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközök alkalmazásával ténylegesen vagy potenciálisan korlátozza e versenyt azáltal, hogy kizárja az érintett piacról vagy piacokról az ugyanolyan hatékony versenytárs vállalkozásokat, vagy akadályozza azok növekedését e piacokon, figyelembe véve, hogy ez utóbbiak egyaránt lehetnek azok a piacok, ahol erőfölénnyel rendelkeznek, és azok a kapcsolódó vagy szomszédos piacok, amelyeken az említett magatartás tényleges vagy potenciális hatásait kifejtheti (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 129. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a bizonyítást, amely az adott ügy tárgyát képező magatartás típusától függően különböző elemzési sémák alkalmazásával járhat, mindenképpen az összes releváns ténybeli körülmény értékelésével kell elvégezni, függetlenül attól, hogy ezek magával a magatartással, az érintett piaccal vagy piacokkal, illetve a verseny e piacon vagy piacokon való működésének módjával kapcsolatosak‑e. Ezen túlmenően az említett bizonyításnak pontos és konkrét elemzések és bizonyítékok alapján annak alátámasztására kell irányulnia, hogy az említett magatartás legalábbis alkalmas arra, hogy kiszorító hatást fejtsen ki (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 130. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon magatartásokon felül, amelyek tényleges vagy potenciális hatása az érdemeken alapuló verseny korlátozása az ugyanolyan hatékony versenytárs vállalkozásoknak az érintett piacról vagy piacokról való kiszorításával, valamely magatartás akkor is „erőfölénnyel való visszaélésnek” minősíthető, ha bizonyítható, hogy annak tényleges vagy potenciális hatása, vagy akár célja az, hogy belépési korlátok létrehozásával, más piaclezárási intézkedésekkel vagy más, az érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközökkel egy korábbi szakaszban megakadályozza, hogy a potenciálisan versenytárs vállalkozások beléphessenek e piacra vagy piacokra, és ezáltal a termelésnek, az alternatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztésének vagy akár az innovációnak a korlátozása révén a fogyasztók rovására megakadályozza a verseny növekedését ezeken a piacokon (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 131. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság már kimondta, hogy az EUMSZ 102. cikkben említett visszaélésszerű gyakorlatok és magatartások listája nem kimerítő, ezért a visszaélésszerű magatartások e rendelkezésben foglalt felsorolása nem meríti ki az erőfölénnyel való visszaélés uniós jog által tiltott módozatait (lásd ebben az értelemben: 1973. február 21‑i Europemballage és Continental Can kontra Bizottság ítélet, 6/72, EU:C:1973:22, 26. pont; 2023. március 16‑i Towercast ítélet, C‑449/21, EU:C:2023:207, 46. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bírósághoz két, ugyanazon vállalkozáshoz tartozó társaság egyoldalú magatartására vonatkozó jogvita tárgyában fordultak, amely társaságokat lényegében azért szankcionálták egyedileg, mert megtagadták az ellenőrzésük alatt álló több olyan eszközhöz való hozzáférést, amely eszközök együttesen az érintett piacon nélkülözhetetlen infrastruktúrának minősülnek. Ennélfogva azt kifogásolják, hogy a Lukoil Burgas és a Lukoil Bulgaria az EUMSZ 102. cikkre tekintettel ugyanolyan típusú visszaélésszerű magatartást, és nem eltérő típusú magatartást tanúsított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós versenyjog, azáltal hogy a vállalkozások tevékenységeire vonatkozik, döntő szempontként határozza meg a piaci magatartás egységességét, anélkül hogy a különböző társaságoknak a külön jogi személyiségükből eredő formális elkülönülése kizárhatna egy ilyen, a versenyszabályok alkalmazása szempontjából fennálló egységet (lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i Sumal ítélet, C‑882/19, EU:C:2021:800, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben ugyanazon vállalkozás két társasága járult hozzá az erőfölénnyel való visszaélés megvalósulásához, amely abban állt, hogy megtagadták az ellenőrzésük alá helyezett – és az e vállalkozás által ellenőrzött ugyanazon nélkülözhetetlen infrastruktúra részét képező – eszközökhöz való hozzáférést, és e tekintetben korlátozták a kereskedelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Olyan esetben, mint amelyről az alapügyben szó van, a versenyhatóság nem köteles megállapítani, hogy külön‑külön mind az e hatóság által az ezen nélkülözhetetlen infrastruktúrához való hozzáférés megtagadásának tekintett cselekmények kategóriája, mind pedig az említett hatóság által ezen infrastruktúrára vonatkozó kereskedelmi korlátozásnak tekintett cselekmények kategóriája esetében fennáll az EUMSZ 102. cikk értelmében vett erőfölénnyel való visszaélés valamennyi alkotóeleme, amennyiben bizonyítani tudja, hogy az e vállalkozásnak felrótt átfogó visszaélésszerű magatartás tekintetében fennáll ezen elemek összessége.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely versenyhatóság úgy ítélhesse meg, hogy két, ugyanazon erőfölényben lévő vállalkozás részét képező társaság magatartása, amely e hatóság szerint abban áll, hogy e társaságok megtagadják az ellenőrzésük alá helyezett – és az e vállalkozás által ellenőrzött ugyanazon nélkülözhetetlen infrastruktúra részét képező – eszközökhöz való hozzáférést, és e tekintetben korlátozzák a kereskedelmet, ilyen erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, az említett hatóságnak nem kell megállapítania, hogy az EUMSZ 102. cikkben foglalt feltételek mind az ezen eszközökhöz való hozzáférés indokolatlan megtagadásának minősülő magatartások, mind pedig a kereskedelem korlátozásának minősülő magatartások tekintetében teljesülnek, amennyiben bizonyítani tudja, hogy e feltételek az e vállalkozásnak felrótt átfogó visszaélésszerű magatartás tekintetében teljesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második és a harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második és harmadik kérdésével, amelyeket célszerű együtt vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 102. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a valamely infrastruktúrához való hozzáférés megtagadása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet, nem alkalmazhatók akkor, ha ezen infrastruktúrát nem az erőfölényben lévő vállalkozás alakította ki a saját tevékenységei érdekében, hanem a hatóságok, és az említett infrastruktúrát e vállalkozás az államtól szolgáltatási koncesszió keretében vagy privatizációs ügylet eredményeként szerezte meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már kimondta, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás által saját tevékenységei érdekében kialakított és a rendelkezése alá tartozó infrastruktúrához való hozzáférés megtagadása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet, feltéve hogy e megtagadás a jellegénél fogva képes megszüntetni a hozzáférés kérelmezője által az érintett piacon támasztott minden versenyt, és objektíve nem igazolható, továbbá az infrastruktúra maga nélkülözhetetlen e kérelmező tevékenységének gyakorlásához abban az értelemben, hogy ezen infrastruktúrának nem létezik semmilyen valódi vagy lehetséges alternatívája (lásd ebben az értelemben: Bronner ítélet, 41. pont; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 89. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy e feltételeknek a Bronner ítélet 41. pontjában történő előírását ezen ügy sajátos körülményei indokolták, amelyek minden más magatartástól függetlenül kizárólag abban álltak, hogy egy erőfölényben lévő vállalkozás megtagadta valamely versenytárssal szemben a rendelkezése alá tartozó olyan infrastruktúrához való hozzáférést, amelyet a saját tevékenysége érdekében épített ki (lásd ebben az értelemben: 2021. március 25‑i Deutsche Telekom kontra Bizottság ítélet, C‑152/19 P, EU:C:2021:238, 45. pont; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 89. és 90. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételeknek az a célja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek egyrészt a torzulásmentes verseny követelményei, másrészt pedig az erőfölényben lévő vállalkozás szerződéskötési szabadsága és tulajdonjoga között (2023. január 12‑i Lietuvos geležinkeliai kontra Bizottság ítélet, C‑42/21 P, EU:C:2023:12, 86. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak megállapítása ugyanis, hogy valamely erőfölényben lévő vállalkozás visszaélt a helyzetével, mivel megtagadta a versenytárssal való szerződéskötést, azzal a következménnyel jár, hogy e vállalkozás köteles lesz e versenytárssal szerződést kötni. Márpedig az ilyen kötelezettség különösen sérti az erőfölényben lévő vállalkozás szerződési szabadságát és tulajdonjogát, mivel egy vállalkozás, még ha erőfölényben van is, főszabály szerint továbbra is szabadon megtagadhatja a szerződéskötést, és szabadon használhatja az általa saját szükségleteire kialakított infrastruktúrát (2021. március 25‑i Deutsche Telekom kontra Bizottság ítélet, C‑152/19 P, EU:C:2021:238, 46. pont; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 91. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, noha rövid távon az, hogy valamely vállalkozást erőfölénnyel való visszaélés miatt elmarasztalnak, mivel megtagadta a szerződéskötést valamely versenytárssal, elősegíti a versenyt, hosszú távon a verseny fejlődése szempontjából és a fogyasztók érdekében általában az a kedvező, ha valamely társaság a saját használatára tarthatja fenn a tevékenysége érdekében általa kialakított infrastruktúrát. Ha ugyanis túlságosan megkönnyítenék a valamely termelési, beszerzési vagy forgalmazási eszközhöz való hozzáférést, ez nem ösztönözné a versenytársakat arra, hogy versengő eszközöket alakítsanak ki. Ráadásul az erőfölényben lévő vállalkozás kevésbé lenne hajlandó hatékony infrastruktúrákba befektetni, ha versenytársainak egyszerű kérésére arra lehetne kötelezni, hogy ossza meg velük a saját befektetéseiből származó előnyöket (lásd ebben az értelemben: 2021. március 25‑i Deutsche Telekom kontra Bizottság ítélet, C‑152/19 P, EU:C:2021:238, 47. pont; 2021. március 25‑i Slovak Telekom kontra Bizottság ítélet, C‑165/19 P, EU:C:2021:239, 47. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen különösen annak szükségessége, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások továbbra is ösztönözve legyenek arra, hogy a fogyasztók érdekében beruházzanak minőségi termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe, indokolja a Bronner ítélet 41. pontjában megfogalmazott feltételek alkalmazását abban az esetben, amikor az erőfölényben lévő vállalkozás egyrészt saját tevékenységei érdekében fejlesztett ki infrastruktúrát, és másrészt ezen infrastruktúra az ő rendelkezése alá tartozik (2025. február 25‑i Alphabet és társai ítélet, C‑233/23, EU:C:2025:110, 43. pont). Mivel e két utóbbi kritérium kumulatív, elegendő, ha azok egyike nem teljesül, ahhoz, hogy a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek alkalmazhatatlanok legyenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami konkrétabban azt a kritériumot illeti, amely szerint az infrastruktúrának az erőfölényben lévő vállalkozás rendelkezése alá kell tartoznia, az arra irányul, hogy a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek alkalmazását olyan helyzetekre korlátozza, amelyekben a fennálló érdekek közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében különös figyelmet kell fordítani az erőfölényben lévő vállalkozás tulajdonjogára vagy az ezzel egyenértékű, általa gyakorolt ellenőrzésre, amely lehetővé teszi számára, hogy megtagadja harmadik személyek ezen infrastruktúrához való hozzáférését. Márpedig, amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás az említett infrastruktúra tekintetében törvényi, rendeleti vagy szerződéses úton előírt olyan előjogok vagy kötelezettségek által korlátozott döntéshozatali autonómiával rendelkezik, amelyek megtiltják számára, hogy harmadik személyekkel szemben megtagadja az ugyanezen infrastruktúrához való hozzáférést, nem tekinthető úgy, hogy ezen infrastruktúra a rendelkezése alá tartozik, következésképpen e vállalkozás nincs a Bronner ítélet alapjául szolgáló ügyben szóban forgó helyzethez hasonló helyzetben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen esetekben a verseny és az erőfölényben lévő vállalkozásnak az nélkülözhetetlen infrastruktúrával kapcsolatos jogai közötti megfelelő egyensúlynak tükröznie kell e jogoknak többek között a hatóságok beavatkozásából eredő korlátozásait. A Bíróság ezért már kimondta, hogy amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozást jogszabályi kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy hozzáférést biztosítson az infrastruktúrájához, a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazhatók (lásd ebben az értelemben: 2023. január 12‑i Lietuvos geležinkeliai kontra Bizottság ítélet, C‑42/21 P, EU:C:2023:12, 89. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell tehát állapítani, hogy az a tény, hogy valamely erőfölényben lévő vállalkozás az általa üzemeltetett infrastruktúrához való hozzáférést illetően nem rendelkezik teljes döntéshozatali autonómiával, elegendő annak kizárásához, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy az infrastruktúra e vállalkozás rendelkezése alá tartozik, és következésképpen elegendő a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek alkalmazásának kizárásához. Ilyen helyzetben e feltételek két alkalmazási kritériumának kumulatív jellege teljesen irrelevánssá teszi azt a kérdést, hogy a szóban forgó infrastruktúrát az erőfölényben lévő vállalkozás a saját tevékenységei érdekében alakította‑e ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a Lukoil Bulgaria és a Lukoil Burgas lényegében azzal érvel, hogy más a helyzet akkor, ha az olyan infrastruktúrát, amely tekintetében az erőfölényben lévő vállalkozás kétségkívül nem rendelkezik teljes döntéshozatali autonómiával, a hatóságok állami pénzeszközökből hozták létre és fejlesztették ki, majd azt e vállalkozás versenyben meghatározott áron szerezte meg, és abban az említett vállalkozás később nagy értékű beruházásokat hajtott végre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, az erőfölényben lévő vállalkozás által megfizetett ár nagyságától és az általa a szóban forgó infrastruktúrába eszközölt beruházások nagyságától függetlenül mindaddig, amíg e vállalkozás az ezen infrastruktúrához való hozzáférést illetően nem rendelkezik teljes döntéshozatali autonómiával, nem tekinthető úgy, hogy helyzete hasonló a Bronner ítélet alapjául szolgáló ügyben szóban forgó helyzethez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben ilyen teljes döntéshozatali autonómia esetén nem tekinthető úgy, hogy az a tény, hogy valamely infrastruktúrát hatóságok által vagy állami pénzeszközökből hoztak létre vagy fejlesztettek ki, elegendő ahhoz, hogy minden esetben kizárja a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek alkalmazását. Amint ugyanis arra a főtanácsnok az indítványának 53. pontjában lényegében rámutatott, amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás ilyen infrastruktúrát versenyeljárásból eredő áron és feltételek mellett szerzett meg, az az e vállalkozás által létrehozott vagy kifejlesztett infrastruktúrához hasonlít. Ezzel szemben akkor, ha megállapítást nyer, hogy a privatizációs eljárás nem volt alkalmas az ár és a megszerzési feltételek versenyjellegének biztosítására, az ilyen azonos kezelést ki kell zárni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás, anélkül hogy tulajdonosa lenne az érintett infrastruktúrának, olyan kizárólagos jogokkal rendelkezik, amelyek e vállalkozásnak olyan döntéshozatali autonómiát biztosítanak, amely lehetővé teszi számára az ezen infrastruktúrához való hozzáférés teljes ellenőrzését, az említett infrastruktúrát e vállalkozás rendelkezésére álló infrastruktúrának kell tekinteni. Ezenkívül, amint arra a főtanácsnok az indítványának 65. pontjában lényegében rámutatott, amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás az említett infrastruktúrával kapcsolatos e kizárólagos jogokat versenyeljárásból eredő áron és feltételek mellett szerezte meg, ezen infrastruktúra az e vállalkozás által létrehozott vagy kifejlesztett infrastruktúrához hasonlít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy a Bronner ítélet 41. pontjában meghatározott feltételek, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a valamely infrastruktúrához való hozzáférés megtagadása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet, alkalmazhatók az olyan infrastruktúrára, amelyet a hatóságok alakítottak ki azt megelőzően, hogy azt az erőfölényben lévő vállalkozás privatizációs ügylettel megszerezte, illetve azt megelőzően, hogy azt e vállalkozás az e hatóságok által ráruházott kizárólagos jogok értelmében használja, feltéve egyrészt, hogy e privatizációs ügyletre vagy a kizárólagos jogok átruházására olyan feltételek mellett került sor, amelyek alkalmasak az ár és e privatizáció egyéb feltételei versenyjellegének biztosítására, másrészt pedig az említett vállalkozás az ezen infrastruktúrához való hozzáférést illetően teljes döntéshozatali autonómiával rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-105" title="page-15">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely versenyhatóság úgy ítélhesse meg, hogy két, ugyanazon erőfölényben lévő vállalkozás részét képező társaság magatartása, amely e hatóság szerint abban áll, hogy e társaságok megtagadják az ellenőrzésük alá helyezett – és az e vállalkozás által ellenőrzött ugyanazon nélkülözhetetlen infrastruktúra részét képező – eszközökhöz való hozzáférést, és e tekintetben korlátozzák a kereskedelmet, ilyen erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, az említett hatóságnak nem kell megállapítania, hogy az EUMSZ 102. cikkben foglalt feltételek mind az ezen eszközökhöz való hozzáférés indokolatlan megtagadásának minősülő magatartások, mind pedig a kereskedelem korlátozásának minősülő magatartások tekintetében teljesülnek, amennyiben bizonyítani tudja, hogy e feltételek az e vállalkozásnak felrótt átfogó visszaélésszerű magatartás tekintetében teljesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 102. cikket úgy kell értelmezni, hogy az 1998. november 26‑i Bronner ítélet (C‑7/97, EU:C:1998:569) 41. pontjában meghatározott feltételek, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a valamely infrastruktúrához való hozzáférés megtagadása erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet, alkalmazhatók az olyan infrastruktúrára, amelyet a hatóságok alakítottak ki azt megelőzően, hogy azt az erőfölényben lévő vállalkozás privatizációs ügylettel megszerezte, illetve azt megelőzően, hogy azt e vállalkozás az e hatóságok által ráruházott kizárólagos jogok értelmében használja, feltéve egyrészt, hogy e privatizációs ügyletre vagy a kizárólagos jogok átruházására olyan feltételek mellett került sor, amelyek alkalmasak az ár és e privatizáció egyéb feltételei versenyjellegének biztosítására, másrészt pedig az említett vállalkozás az ezen infrastruktúrához való hozzáférést illetően teljes döntéshozatali autonómiával rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-108" title="page-16">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: bolgár.</p>
</body>
</html>
