|
2021.7.9. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 243/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1122 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2021. július 8.)
az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendeletnek a norvég bankközi kamatlábnak a pénzügyi piacokon használt kritikus referenciamutatók (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított jegyzékébe való felvétele és a londoni bankközi kamatlábnak az e jegyzékből való törlése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A referenciamutatók az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kritikusnak tekinthetők. A 20. cikk (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a referenciamutatóknak – az ilyen referenciamutatók kritikus referenciamutatónak történő minősítése érdekében – olyan adatszolgáltatók által szolgáltatott bemeneti adatokon kell alapulniuk, amelyek többségükben valamely tagállam területén találhatók, és azokat az adott tagállamban kritikusnak kell minősíteni. A Bizottság 2016. augusztus 11-én elfogadta az (EU) 2016/1368 bizottsági végrehajtási rendeletet (2), amely létrehozta a kritikus referenciamutatók jegyzékét. |
|
(2) |
Az (EU) 2016/1011 rendelet alkalmazandó az Európai Gazdasági Térségben (EGT), és 2019. december 6-án átültették a norvég jogba. |
|
(3) |
2020. december 3-án a norvég illetékes hatóság, a Finanstilsynet, az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján javasolta, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) ismerje el kritikus referenciamutatóként a norvég bankközi kamatláb (NIBOR) elnevezésű mutatót, mivel a NIBOR Norvégiában kritikusnak minősül, és olyan adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapul, amelyek mindegyike Norvégiában található. |
|
(4) |
A NIBOR az azon kamatlábak átlaga alapján számított referencia-kamatláb, amelyek mellett a norvég pénzpiacon aktív bankok hajlandóak különböző futamidőkre fedezetlen pénzeszközöket kölcsönözni egymásnak. A NIBOR-t napi alapon, öt különböző futamidőre kell meghatározni: egy hétre, valamint egy, két, három és hat hónapra. A NIBOR-panelben 2020. december 3-án hat bank vett részt, mindegyik norvégiai székhelyű. |
|
(5) |
Az ESMA-nak benyújtott értékelésben a Finanstilsynet megállapította, hogy ha a NIBOR-t beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adat vagy olyan adatszolgáltatói panel alapján állítanák elő, amely már nem teljes mértékben tükrözi a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, az Norvégiában jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére. |
|
(6) |
A Finanstilsynet adatai szerint a NIBOR-t a háztartásoknak és nem pénzügyi intézményeknek nyújtott hiteleknél használják referenciaként, amelyek összege körülbelül 418 milliárd EUR, ami a Norvégiában háztartásoknak és nem pénzügyi intézményeknek nyújtott összes hitel 94 %-ának, valamint Norvégia bruttó hazai terméke (GDP) 136 %-ának felel meg. A NIBOR emellett a változó kamatozású norvég kötvényállomány teljes névértékének körülbelül 60 %-ánál szolgál a kamatszelvény-kifizetések referenciájaként, összesen mintegy 130 milliárd EUR értékben. A Finanstilsynet egyetlen központi szerződő féltől származó adatok alapján azt is igazolta, hogy 2020 októberétől a NIBOR kimagasló összegben, legalább 1988 milliárd EUR névérték tekintetében referenciaként szolgál a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekben. Végül a Finanstilsynet jelezte, hogy a NIBOR-t jelenleg befektetési alapoknál is referenciaként használják, és az érintett alapok összesített nettó eszközértéke eléri a 0,3 milliárd EUR-t. A NIBOR-t referenciaként használó pénzügyi eszközök és pénzügyi ügyletek teljes értéke ezért legalább nyolcszor nagyobb Norvégia bruttó nemzeti termékénél. |
|
(7) |
A Finanstilsynet értékelése megállapítja, hogy a NIBOR alapvető fontosságú a norvég pénzügyi stabilitás és piaci integritás szempontjából, továbbá megszüntetése vagy megbízhatatlansága Norvégiában jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére, a vállalkozásokra és a fogyasztókra, mivel azt hitelek, fogyasztóihitel-termékek, tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek és befektetési alapok kapcsán egyaránt használják. |
|
(8) |
Az ESMA 2021. január 28-án a Bizottságnak megküldött véleménye szerint a Finanstilsynet értékelése megfelel az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében szereplő követelményeknek, továbbá a Finanstilsynet kvantitatív adatokkal támasztotta alá a NIBOR kritikus referenciamutatóként való elismerésének jogosultságát, illetve a NIBOR-nak a norvég gazdaságban betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó analitikai érvelést. |
|
(9) |
Az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottságnak legalább kétévente felül kell vizsgálnia a kritikus referenciamutatók jegyzékét, és ezeket a referenciamutatókat az Unióban található referenciamutató-kezelőknek kell előállítaniuk. 2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilépett az Unióból. Az Egyesült Királyságban található referenciamutató-kezelők által előállított referenciamutatók ezért már nem minősülhetnek kritikus referenciamutatóknak, és törölni kell azokat az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő kritikus referenciamutatók jegyzékéből. A londoni bankközi kamatlábat (LIBOR) 2017. december 19-én kritikus referenciamutatónak minősítették, ezért a LIBOR-t törölni kell az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő kritikus referenciamutatók jegyzékéből. |
|
(10) |
Az (EU) 2016/1011 rendeletet az (EU) 2019/2175 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította többek között oly módon, hogy 2022. január 1-jétől az ESMÁ-t jelölte meg az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett kritikus referenciamutatók kezelőinek illetékes hatóságaként. A kritikus referenciamutatók kezelőinek az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hatásköre azonban az érintett illetékes nemzeti hatóságnál marad. Ezért a kritikus referenciamutatóknak a Bizottság által összeállított jegyzékében indokolt különbséget tenni az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett kritikus referenciamutatók és az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kritikus referenciamutatók között. |
|
(11) |
Az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
A NIBOR alapvető fontosságára, széles körű használatára és a norvégiai tőkeelosztásban betöltött szerepére tekintettel e rendeletnek sürgősséggel hatályba kell lépnie. |
|
(13) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. július 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/1368 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 11.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a pénzügyi piacokon használt kritikus referenciamutatók jegyzékének megállapításáról (HL L 217., 2016.8.12., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (2019. december 18.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról (HL L 334., 2019.12.27., 1. o.).
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
A kritikus referenciamutatók jegyzéke az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján
|
Sorszám |
Referenciamutató |
Referenciamutató-kezelő |
Székhely |
|
1. |
Európai bankközi kamatláb (EURIBOR®) |
European Money Markets Institute (EMMI) (Európai Pénzpiacok Intézete) |
Brüsszel (Belgium) |
|
2. |
Egynapos euro indexátlag (EONIA®) |
European Money Markets Institute (EMMI) (Európai Pénzpiacok Intézete) |
Brüsszel (Belgium) |
A kritikus referenciamutatók jegyzéke az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján
|
Sorszám |
Referenciamutató |
Referenciamutató-kezelő |
Székhely |
|
1. |
Stockholmi bankközi kamatláb (STIBOR) |
Svenska Bankföreningen (Svéd Bankárszövetség) |
Stockholm (Svédország) |
|
2. |
Varsói bankközi kamatláb (WIBOR) |
GPW benchmarks S.A. |
Varsó (Lengyelország) |
|
5. |
Norvég bankközi kamatláb (NIBOR) |
Norske Finansielle Referanser (NoRe) |
Oslo (Norvégia) |