<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-06-202606C111202400810-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0081-24-202604818-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="1/07/2026 11:32:54" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="T2O/FUUHY8NDuTME7HkWclBWEBzIrrzMib/Ku7gBnIukZ2Rd2Oe2+U2ytTEbzei6Ue3yBW4ZOToGg5qfkYzcUT0CYV3TA4i4Ej9N4Ef02FfgZGdfyjplugGmTnTFwWuiRHzN3ZrohjrNQR3KEtWqL9Ay28nIVC1wVa2ufKJ7Zfk=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="f640f231-5910-4c30-9085-ad5690cb286d" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0081" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 05-06-26 15:53:03" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-06-26T05:08:25Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="693212a2e2c641c48d7012deebdbb22b" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0081" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">2026. 06. 11‑i ítélet – C‑81/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Jenec</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. június 11. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Pénzügyi szolgáltatások – Alapszintű fizetési számlához való hozzáférés – 2014/92/EU irányelv – A 16. cikk (4) bekezdése – A pénzügyi rendszer pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése – (EU) 2015/849 irányelv – Az amerikai kincstár külföldi vagyonellenőrzési hivatalának jegyzékében szereplő fogyasztó – Ilyen fizetési számla nyitásának megtagadása”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑81/24. sz. [Jenec] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i</a>
</span>) ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Okrajno sodišče v Mariboru (maribori körzeti bíróság, Szlovénia) a Bírósághoz 2024. január 31‑én érkezett, 2024. január 25‑i határozatával terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      LH
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az OTP banka d.d., korábban NOVA KREDITNA BANKA MARIBOR
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: I. Jarukaitis tanácselnök (előadó), K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a negyedik tanács bírájaként eljárva, M. Condinanzi, N. Jääskinen és R. Frendo bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Richard de la Tour,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">LH képviseletében A. Mužina odvetnik,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az OTP banka d.d., korábban NOVA KREDITNA BANKA MARIBOR képviseletében A. Mitić odvetnica,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a szlovén kormány képviseletében J. Morela, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Parlament képviseletében A. Droin, J. Etienne és M. Peternel, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Unió Tanácsa képviseletében I. Gurov, P. Mahnič és K. Pleśniak, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében B. Rous Demiri, P. Vanden Heede és G. von Rintelen, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. szeptember 4‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-24" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla‑váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23‑i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 257., 214. o.) 16. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 48. cikkének értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet LH, egy természetes személy és az OTP banka d.d., korábban NOVA KREDITNA BANKA MARIBOR (a továbbiakban: OTP bank) között bankszámla nyitása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/92 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/92 irányelv (34) és (47) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-31" title="page-2">
      „(34) A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy azokat a fogyasztókat, akik fizetési számlát szándékoznak nyitni, ne érje hátrányos megkülönböztetés nemzetiségük vagy tartózkodási helyük alapján. Bár fontos, hogy a hitelintézetek biztosítsák, hogy ügyfeleik ne használják fel a pénzügyi rendszert jogellenes célokra, például csalásra, pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására, nem korlátozhatják azon ügyfeleiket, akik fizetési számla más országban történő nyitásával és használatával kívánják kihasználni a belső piac előnyeit. A [pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20‑i (EU) 2015/849] európai parlamenti és tanácsi irányelv [HL 2015. L 141., 73. o.] [amelyet legutóbb a 2018. május 30‑i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 156., 43. o.) módosított (a továbbiakban: 2015/849 irányelv)] rendelkezései ezért nem szolgálhatnak indokául a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó ügyfelek elutasításának.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      (47) A hitelintézetek csak rendkívüli körülmények között utasíthatják vissza az alapszintű fizetési számla nyitását vagy mondhatják fel a fizetésiszámla‑szerződést, például a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, vagy a bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén. Az elutasítást még ezekben az esetekben is csak az teheti indokolttá, ha a fogyasztó nem felel meg az említett jogszabályoknak, de az nem, hogy a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése túlságosan nagy terhet jelent vagy költséges. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 16. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alapszintű fizetési számlát a fogyasztók részére minden hitelintézet vagy elegendő számú hitelintézet kínálja ahhoz, hogy a területükön minden fogyasztó számára biztosított legyen az alapszintű fizetési számlához való hozzáférés, valamint elkerülhető legyen a verseny torzulása. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      (2) A tagállamok az Unióban tartózkodásra jogosult fogyasztók számára – ideértve az állandó lakcímmel nem rendelkező fogyasztókat, a menedékkérőket és azokat a fogyasztókat is, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, de a kiutasításuk jogi vagy gyakorlati okokból nem lehetséges – biztosítják azt a jogot, hogy a területükön található hitelintézeteknél alapszintű fizetési számlát nyissanak, és azt használják. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-3">
      (4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hitelintézetek elutasítsák az alapszintű fizetési számla nyitása iránti kérelmet, amennyiben a számla megnyitása a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználás megelőzésére vonatkozó, a [2015/849] irányelvben foglalt rendelkezések megsértését eredményezné.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv (22) és (30) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      „(22) A pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázata nem minden esetben ugyanolyan mértékű. Ennek megfelelően teljes körű kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni. A kockázatalapú megközelítés nem tekintendő a tagállamok és a kötelezett szolgáltatók részére biztosított túlzottan megengedő lehetőségnek. Sokkal inkább a tényeken alapuló döntéshozatal alkalmazását jelenti az Uniót és az Unióban tevékenykedő szereplőket fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok célzottabb kezelése érdekében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-3">
      (30) A kockázatok jellege változó, a változók pedig önmagukban vagy egymással ötvözve növelhetik vagy csökkenthetik a felmerülő potenciális kockázatot, és ennek folytán hatással vannak a megelőző intézkedések, például az ügyfél‑átvilágítási intézkedések megfelelő szintjére. Így bizonyos körülmények között fokozott átvilágítást kell alkalmazni, míg más esetekben egyszerűsített átvilágítás is elegendő lehet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése ekképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-3">
      „Ezen irányelv célja, hogy megelőzze az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 8. cikkének szövege a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-3">
      „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók megtegyék a megfelelő intézkedéseket a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatainak megállapítása és értékelése céljából, figyelembe véve többek között olyan kockázati tényezőket, amelyek az ügyfelekkel, országokkal vagy földrajzi területekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal, ügyletekkel és szállítási csatornákkal kapcsolatosak. Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a kötelezett szolgáltató jellegével és méretével.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-4">
      (3) A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók rendelkezzenek az uniós és tagállami szinten, valamint a kötelezett szolgáltatók szintjén megállapított, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak enyhítésére és hatékony kezelésére irányuló politikákkal, kontrollmechanizmusokkal és eljárásokkal. Az említett politikáknak, kontrollmechanizmusoknak és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a kötelezett szolgáltatók jellegével és méretével.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-4">
      (4) A (3) bekezdésben említett politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások közé tartoznak a következők:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-4">
      a) belső eljárásrend, kontrollmechanizmusok és eljárások kialakítása, ideértve a kockázatkezelési gyakorlatok modelljét, az ügyfél‑átvilágítást, bejelentést, nyilvántartást, belső kontrollt, a jogszabályoknak való megfelelést, többek között, amennyiben a vállalkozás mérete és jellege indokolja, a jogszabályoknak való megfelelésért felelős vezető kinevezését és a munkavállalók átvilágítását;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 13. cikke előírja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-4">
      „(1) Az ügyfél‑átvilágítási intézkedések a következőket foglalják magukban:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      a) az ügyfél azonosítása és kilétének ellenőrzése megbízható és független forrásból […] származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-4">
      b) tényleges tulajdonos azonosítása és észszerű intézkedések meghozatala a kilétének ellenőrzésére annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltató biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos […];
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-4">
      c) értékelés és – adott esetben – információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      d) az üzleti kapcsolat folyamatos monitoringja, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését annak ellenőrzése érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban vannak‑e az kötelezett szolgáltatóknak az ügyfélről, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök származását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-4">
      (2) A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók az (1) bekezdésben megállapított ügyfél‑átvilágítási követelmények mindegyikét alkalmazzák. A kötelezett szolgáltatók azonban kockázatérzékenységi alapon meghatározhatják ezeknek az intézkedéseknek a terjedelmét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-4">
      (4) A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók bizonyítani tudják az illetékes hatóságok vagy az önszabályozó testületek számára, hogy az intézkedések az általuk feltárt pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok figyelembevételével megfelelők.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 14. cikke (4) bekezdésének első albekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-5">
      „A tagállamok előírják, hogy olyan esetekben, amikor a kötelezett szolgáltató nem tud megfelelni valamely ügyfél esetében a 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott ügyfél‑átvilágítási előírásoknak, akkor nem hajthat végre az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül műveleteket, nem létesíthet vele üzleti kapcsolatot, nem hajthatja végre az ügyletet, és meg kell, hogy szüntesse az üzleti kapcsolatot, továbbá mérlegelnie kell, hogy az ügyféllel kapcsolatban a 33. cikknek megfelelően gyanús ügyletről bejelentést készít a pénzügyi információs egység részére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 18. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-5">
      „(1) A tagállamok előírják a kötelezett szolgáltatók számára, hogy a 18a.–24. cikkben említett esetekben, továbbá a tagállamok vagy a kötelezett szolgáltatók által magasabb kockázatot jelentőként azonosított egyéb esetekben fokozott ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak a szóban forgó kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szlovén jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Zakon o plačilnih storitvah, storitvah izdajanja elektronskega denarja in plačilnih sistemih (a pénzforgalmi szolgáltatásokról, az elektronikuspénz kibocsátási szolgáltatásokról és a fizetési rendszerekről szóló törvény; Uradni list RS, 7/18., 9/18. és 102/20. sz.) alapeljárásra alkalmazandó változata 180. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-5">
      „Az […] Unióban tartózkodásra jogosult azon fogyasztóval szemben, aki alapszintű fizetési számlát kíván nyitni az Unión belül, vagy ilyen számlát kíván használni, a bank nem alkalmazhat megkülönböztetést, különösen állampolgárságon, lakóhelyen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, vallási vagy világnézeti meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti közösséghez tartozáson, más ország nemzeti kisebbségéhez tartozáson, vagyoni helyzeten, származáson, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló indokból. Az alapszintű fizetési számla nyitására és használatára vonatkozó feltételek semmilyen módon nem lehetnek hátrányosan megkülönböztető jellegűek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény 181. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-6">
      „(1) Valamennyi, fogyasztói fizetési számlát kezelő bank köteles a fogyasztóknak alapszintű fizetési számlát kínálni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-76" title="page-6">
      (3) Az […] Unióban tartózkodásra jogosult fogyasztó, ideértve az állandó lakcímmel nem rendelkező fogyasztókat és a menedékkérőt, valamint a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező fogyasztót, akinek az elutasítása jogi vagy ténybeli okokból nem lehetséges, jogosult a banknál alapszintű fizetési számlát nyitni és használni. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-6">
      (4) A bank az alapszintű fizetési számla megnyitására vonatkozó eljárást úgy alakítja ki, hogy e jog gyakorlása ne jelentsen túlzott nehézséget vagy terhet a fogyasztó számára. […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-6">
      (6) A bank elutasítja a fogyasztónak az alapszintű fizetési számla nyitására irányuló kérelmét, ha a számla megnyitása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozó törvény rendelkezéseinek megsértését eredményezné. Ebben az esetben a bank köteles a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területére vonatkozó törvénnyel összhangban intézkedéseket hozni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-6">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Zakon o preprečevanju pranja denarja in financiranja terorizma (a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény; Uradni list RS, 48/22. sz.) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-6">
      „A tagállami bankok és azok fióktelepei, a harmadik államok bankjainak fióktelepei és azon tagállami bankok, amelyek fióktelepet létesítenek a Szlovén Köztársaságban, meghozzák az e törvényben meghatározott intézkedéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás felderítésére és megelőzésére vonatkozóan, azt megelőzően vagy azzal egyidőben, hogy sor kerülne a pénzösszegekkel vagy egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos átvételre, átadásra, cserére, őrzésre, elidegenítésre vagy bármely egyéb magatartásra, valamint az üzleti kapcsolatok létesítésekor.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. október 22‑én LH megkísérelt kifizetni egy ljubljanai (Szlovénia) benzinkútnál egy, a házastársa nevére kiállított számlát az utóbbi OTP banknál vezetett bankszámlájáról. Mindazonáltal azt követően, hogy e benzinkút alkalmazottja bevitte LH személyes adatait a benzinkút fizetési rendszerébe, e bank letiltotta a kifizetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A számlatulajdonosnak címzett, a fizetés e letiltására vonatkozó levélben az említett bank jelezte, hogy a politikai események és az általános biztonságot fenyegető fokozott veszélyek, valamint a banki termékekkel a terrorizmus vagy más bűncselekmények finanszírozása érdekében történő visszaélés megnövekedett lehetősége miatt szigorúbb intézkedéseket hozott a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályok szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik, amint az e bank belső dokumentumaiból kitűnik, az Office of Foreign Assets Control (OFAC) [a külföldi vagyon ellenőrzésével foglalkozó hivatal, Amerikai Egyesült Államok] által előírt korlátozásoknak való megfelelés is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett letiltást követően LH keresetet indított e bankkal szemben az Okrajno sodišče v Ljubljani (ljubljanai körzeti bíróság, Szlovénia) előtt. 2021. április 20‑i végzésével e bíróság megállapította, hogy nem rendelkezik joghatósággal, és az ügyet az Okrajno sodišče v Mariboru (maribori körzeti bíróság, Szlovénia) elé utalta, amely a kérdést előterjesztő bíróság.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. március 23‑án LH közvetlenül kérte az OTP bankot, hogy a nevére alapszintű fizetési számlát nyisson. Miután LH bemutatta személyazonosító igazolványát, a bank alkalmazottja elmagyarázta neki, hogy a bankrendszer nem teszi lehetővé ilyen számla nyitását e banknál. LH sikertelenül kérte az említett banktól az erre vonatkozó írásbeli határozat közlését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság előtt LH ekképpen 2022. április 4‑i beadványában módosította kereseti kérelmeit, az OTP bank arra történő kötelezését is kérve, hogy számára alapszintű fizetési számlát nyisson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy egy személynek az OFAC jegyzékébe való felvétele milyen következményekkel járhat az adott személy fizetésiszámla‑nyitási lehetőségeire nézve. A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy az ilyen számla nyitása sértheti‑e a 2015/849 irányelv rendelkezéseit. Rámutat arra, hogy bár ez az irányelv egyértelműen kimondja, hogy a hitelintézeteknek intézkedéseket kell hozniuk a velük üzleti kapcsolatot létesíteni kívánó személy személyazonosságának ellenőrzésére, az említett irányelv nem pontosítja, hogy meg kell vizsgálni e személynek az OFAC jegyzékéhez hasonló jegyzékbe való esetleges felvételét, sem pedig azt, hogy az ilyen felvétel milyen következményekkel jár.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal e bíróság szerint, ha ilyen körülmények között el kellene utasítani egy adott személy alapszintű fizetési számla nyitása iránti kérelmét, ez a 2014/92 irányelv 16. cikkének (4) bekezdésében előírt, az ilyen számlához való hozzáférés jogának korlátozását jelentené. Másodlagosan, és amennyiben az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi az ilyen elutasítást, a kérdést előterjesztő bíróság arra is keresi a választ, hogy az ilyen értelmezés összeegyeztethető‑e a Charta 48. cikkével, amely többek között az ártatlanság vélelméhez való jogra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy 2015. február 23‑án a Szlovén Köztársaság különleges ügyészsége lezárta az LH ellen indított, azon bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást, amelyek az LH‑val szembeni nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásához vezettek. Hozzáteszi, hogy LH‑t a világon sehol nem ítélték el azon bűncselekmény miatt, amely miatt nevét felvették az OFAC jegyzékébe, és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Unió vagy a Szlovén Köztársaság semmilyen korlátozó intézkedést nem írt elő vele szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az Okrajno sodišče v Mariboru (maribori körzeti bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-8">
      „1) A [2014/92] irányelv 16. cikke (4) bekezdésének rendelkezése lehetővé teszi‑e a tagállamok számára, hogy megköveteljék a bankoktól, hogy utasítsák el a fogyasztónak az alapszintű fizetési számla nyitására irányuló kérelmét arra hivatkozva, hogy ez a fogyasztó szerepel az OFAC […] jegyzéken, és hogy ilyen számlanyitás esetén a [2015/849] irányelvben foglalt, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályozás megsértése valósulna meg?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-8">
      2) Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: létezik‑e ez alól kivétel abban az esetben, ha a fogyasztót soha sehol a világon nem ítélték el olyan bűncselekmény miatt, amely miatt a fent említett jegyzéken szerepel, és/vagy abban az esetben, ha az érintett tagállam, az […] Unió vagy más olyan nemzetközi szervezet, amelynek az érintett tagállam vagy az […] Unió tagja, semmilyen korlátozó intézkedést nem hozott e fogyasztóval szemben?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-8">
      3) Az első kérdésre adott igenlő válasz a [Chartának] az ártatlanság vélelméhez való jogot kimondó 48. cikkének való meg nem felelést jelenti‑e?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-8">
      4) A második kérdésre adott nemleges válasz a [Chartának] az ártatlanság vélelméhez való jogot kimondó 48. cikkének való meg nem felelést jelenti‑e?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az OTP bank úgy érvel, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatatlanok. Lényegében először is azt állítja, hogy az e kérdésekre adandó válaszok nem szükségesek a kérdést előterjesztő bíróság határozatának meghozatalához, mivel egyrészt e bíróság nem határozta meg kellőképpen sem az alapügy jogi és ténybeli hátterét, sem pedig az uniós jog kért értelmezése és az alapeljárás közötti kapcsolatot, másrészt pedig e bíróság mindenképpen csupán a nemzeti jog rendelkezéseit alkalmazza, nem pedig a 2014/92 és a 2015/849 irányelv rendelkezéseit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, e bank arra hivatkozik, hogy e kérdéseket helytelenül fogalmazták meg, mivel azok a rendelkezések, amelyek értelmezése szükséges az alapjogvita megoldásához, a 2015/849 irányelv rendelkezései, míg e tekintetben nem relevánsak a 2014/92 irányelvnek az alapszintű fizetési számlához való jog korlátozására vonatkozó rendelkezései.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az említett bank úgy véli, hogy a 2014/92 és a 2015/849 irányelv rendelkezéseinek helyes alkalmazása annyira nyilvánvaló, hogy semmilyen kétséget nem hagy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszokat illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság kizárólagos feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét az ügydöntő határozat meghozatalához, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, amennyiben az előterjesztett kérdések valamely uniós jogi szabály értelmezésére vagy érvényességére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (lásd: 1978. november 29‑i Redmond ítélet, 83/78, EU:C:1978:214, 25. pont; 2015. június 16‑i Gauweiler és társai ítélet, C‑62/14, EU:C:2015:400, 24. pont; 2020. november 24‑i Openbaar Ministerie [Okirat‑hamisítás] ítélet, C‑510/19, EU:C:2020:953, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis vélelmezni kell a nemzeti bíróság által az uniós jog értelmezésére vonatkozóan, a saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – előterjesztett kérdések releváns voltát. A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd: 2021. november 23‑i IS [Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés törvénysértő jellege] ítélet, C‑564/19, EU:C:2021:949, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első elfogadhatatlansági kifogást illetően, amely szerint az előzetes döntéshozatal iránti kérelem hiányos, és így nem tartalmazza az ahhoz szükséges információkat, hogy a Bíróság egyszerre megérthesse az alapügy hátterét, és meggyőződhessen arról, hogy az uniós jog rendelkezéseinek értelmezése szükséges az alapügy megoldásához, meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkra tekintettel nem tűnik nyilvánvalónak, hogy az uniós jog kért értelmezése ne függene össze az alapeljárás tárgyával, vagy hogy az e bíróság előtt felmerült kérdés hipotetikus jellegű lenne, amennyiben a 2014/92 és a 2015/849 irányelv rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik, annak megállapítása érdekében, hogy jogszerű‑e, hogy a bank elutasította az alperes kérését, hogy nevére bankszámlát nyisson. Egyébiránt pedig a Bíróság rendelkezésére állnak azon ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adjon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az azon körülményre alapított érvet illetően, mely szerint a kérdést előterjesztő bíróság csak a nemzeti jog rendelkezéseit alkalmazza, így az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adott válaszok nem befolyásolják az alapügyben meghozandó határozatot, elegendő megállapítani, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság éppen az uniós irányelvek azon rendelkezéseinek értelmezésére kérdez rá, amelyeket az alapügyben alkalmazandó nemzeti rendelkezések ültettek át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második elfogadhatatlansági kifogást illetően, amely azon alapul, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdéseket helytelenül fogalmazták meg, mivel azok csak a 2014/92 irányelv rendelkezéseire vonatkoznak, meg kell állapítani, hogy e kifogásnak sem lehet helyt adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis a jelen ítélet 26. és 27. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból kitűnik, kizárólag az ügyben eljáró és határozathozatalra hivatott nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy – tekintettel az ügy sajátosságaira – szükségesek és relevánsak‑e a Bíróságnak feltett kérdései. Mivel a jelen ügyben az előterjesztett kérdések egy uniós jogi szabály értelmezésére vonatkoznak, azon érv, amely szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak kérdéseiben az uniós jog más rendelkezéseire kellett volna hivatkoznia, nem befolyásolja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságára vonatkozóan előterjesztett harmadik kifogást illetően, amely szerint feltett kérdésekre adott válasz nyilvánvaló, elegendő emlékeztetni az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az a puszta körülmény, hogy az alapeljárás egyik fele az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre adott választ nyilvánvalónak tartja, nem elegendő az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságának megállapításához (lásd ebben az értelemben: 2011. december 1‑jei Painer ítélet, C‑145/10, EU:C:2011:798, 64. és 65. pont; 2014. március 27‑i Consejería de Infraestructuras y Transporte de la Generalitat Valenciana és Iberdrola Distribución Eléctrica ítélet, C‑300/13, EU:C:2014:188, 18. pont, 2021. december 21‑i Euro Box Promotion és társai ítélet, C‑357/19, C‑379/19, C‑547/19, C‑811/19 és C‑840/19, EU:C:2021:1034, 138. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy az előterjesztett kérdés elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/92 irányelv 16. cikkének a 2015/849 irányelvvel összefüggésben értelmezett (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy a hitelintézetek csupán azon indok alapján utasítsák el a fogyasztónak az alapszintű fizetési számla nyitására irányuló kérelmét, hogy e fogyasztó szerepel egy harmadik ország által előírt korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2014/92 irányelv 16. cikke többek között azt a kötelezettséget írja elő a tagállamok számára, hogy biztosítsák, hogy az alapszintű fizetési számlát a fogyasztók részére minden hitelintézet vagy elegendő számú hitelintézet kínálja a területükön, valamint előírja azon feltételeket, amelyek mellett ezen hitelintézetek elutasítják vagy el kell utasítaniuk az ilyen számla nyitása iránti kérelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis e cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az Unióban tartózkodásra jogosult valamennyi fogyasztónak joga van alapszintű fizetési számlát nyitni és használni valamely tagállam területén található hitelintézetnél.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt ezen irányelv 16. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hitelintézetek elutasítsák az alapszintű fizetési számla nyitása iránti kérelmet, amennyiben a számla megnyitása a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználás megelőzésére vonatkozó, a 2015/849 irányelvben foglalt rendelkezések megsértését eredményezné.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, amint az a 2014/92 irányelv (34) preambulumbekezdéséből kitűnik, a pénzmosás megelőzésére vonatkozó rendelkezések nem szolgálhatnak indokául a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó ügyfelek elutasításának. Hasonlóképpen, ezen irányelv (47) preambulumbekezdése pontosítja, hogy az alapszintű fizetési számla nyitásának megtagadása csak akkor igazolható, ha a fogyasztó nem felel meg a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályoknak, nem pedig pusztán azon az alapon, hogy e megfelelés ellenőrzése túlságosan nagy terhet jelent vagy költséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a fogyasztónak a 2014/92 irányelv 16. cikke szerinti, alapszintű fizetési számla nyitásához való joga a 2015/849 irányelvben előírt, a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartásától függ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva meg kell vizsgálni a 2015/849 irányelv releváns rendelkezéseit annak meghatározása érdekében, hogy a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos megfontolásokra tekintettel a hitelintézet milyen feltételek mellett köteles elkerülni az üzleti kapcsolatot az ügyféllel, és következésképpen milyen feltételek mellett eredményezheti az alapszintű fizetési számla nyitása a 2014/92 irányelv 16. cikke (4) bekezdésének megsértését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a 2015/849 irányelv megelőző jellegű rendelkezéseinek célja, hogy kockázatalapú megközelítést követve olyan megelőző és visszatartó erejű intézkedéseket állapítson meg, amelyek lehetővé teszik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatékony küzdelmet, annak elkerülése érdekében – amint ezen irányelv (1) preambulumbekezdéséből kitűnik –, hogy az illegális pénzáramlás árthasson az Unió pénzügyi ágazata integritásának, stabilitásának és megítélésének, továbbá fenyegetést jelenthessen az Unió belső piacára és a nemzetközi fejlődésre nézve (lásd ebben az értelmében: 2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2015/849 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése meghatározza azokat az ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak a szokásos kockázati szint azonosítása esetén kell alkalmazniuk. Ezek az első albekezdés a)–c) pontjának megfelelően magukban foglalják először is az ügyfél azonosítását és kilétének ellenőrzését dokumentumok, illetve megbízható és független forrásból származó adatok vagy információk alapján, ezt követően a tényleges tulajdonos azonosítását és az e személy kilétének ellenőrzésére irányuló észszerű intézkedések meghozatalát, végül pedig az üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó információk értékelését és adott esetben megszerzését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv 14. cikke (4) bekezdésének első albekezdése a maga részéről előírja, hogy az olyan kötelezett szolgáltató, mint a hitelintézet, amely nem tud megfelelni valamely ügyfél esetében az ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott ügyfél‑átvilágítási előírásoknak, többek között köteles tartózkodni az érintett ügyféllel való üzleti kapcsolat létesítésétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben – a kérdést előterjesztő bíróság értékelésétől függően – úgy tűnik, hogy az említett irányelv 14. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételek egyike sem teljesül. Amint ugyanis a Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, egyrészt az ügyfelet, azaz LH‑t azonosították, és nem állítják, hogy nem ő az alapszintű fizetési számla nyitásából álló tervezett üzleti kapcsolat tényleges tulajdonosa, másrészt az OTP bank kizárólag azon indokkal tagadta meg az ilyen számla nyitását, hogy ezen ügyfél szerepel az OFAC jegyzékében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a 2015/849 irányelv nem írja elő, hogy az OFAC jegyzékébe vagy bármely más, harmadik ország által létrehozott hasonló jegyzékbe való felvétel automatikusan azzal jár, hogy a hitelintézetnek tilos üzleti kapcsolatot létesítenie az érintett ügyféllel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Éppen ellenkezőleg, egyfelől, amint az többek között a 2015/849 irányelv 8. cikkéből kitűnik, a kockázatalapú megközelítés e kockázatok értékelését feltételezi, amelyet az említett irányelv által létrehozott rendszerben három szinten hajtanak végre: elsőként uniós szinten a Bizottság révén, másodszor az egyes tagállamok szintjén, harmadszor pedig a kötelezett szolgáltatók szintjén. Másfelől e kockázatértékelés a feltétele többek között annak, hogy e szolgáltatók az érintett ügyféllel szemben átvilágítási intézkedéseket fogadjanak el. Az ilyen értékelés hiányában ugyanis sem az érintett tagállam, sem adott esetben az érintett szolgáltató nem dönthet arról, hogy az egyedi esetben milyen intézkedéseket kell alkalmazni (lásd ebben az értelemben: 2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/849 irányelv „Ügyfél‑átvilágítás” című II. fejezetének 1–3. szakaszában három fajta ügyfél‑átvilágítási intézkedést ír elő, azaz az általános, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket. Ezen intézkedések célja a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a lehető legnagyobb mértékben történő elkerülése, vagy legalábbis a lehető legnagyobb mértékben történő megakadályozása azáltal, hogy e célból valamennyi olyan szakaszban, amelyeket az említett tevékenységek magukban foglalhatnak, akadályokat állítanak fel a pénzmosást végzők és a terrorizmus finanszírozói számára (2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a fokozott ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket illeti, rá kell mutatni, hogy ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdése megemlít néhány olyan helyzetet, amelyek magasabb pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal járnak, és amelyekben a tagállamok megkövetelik a kötelezett szolgáltatóktól, hogy ilyen ügyfél‑átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak az ügyfelekkel szemben e kockázat megfelelő kezelése és enyhítése érdekében. Az ilyen fokozott átvilágítási intézkedéseket tehát e szolgáltatóknak a tagállamok vagy a kötelezett szolgáltatók által azonosított, magasabb kockázatot jelentő esetekben kell alkalmazniuk (lásd ebben az értelemben: 2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen ezen esetekben a fokozott átvilágítási intézkedések alkalmazása a kockázatalapú megközelítéssel összhangban feltételezi, hogy a tagállam vagy a kötelezett szolgáltató előzetesen magasabb pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat állapított meg. Ennélfogva ilyen esetekben nem automatikus, hogy az ügyfél kockázati szintjét magasabbnak minősítsék, és következésképpen fokozott átvilágítási intézkedéseket fogadjanak el ezen ügyféllel szemben (lásd ebben az értelemben: 2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 38. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2015/849 irányelv (22) preambulumbekezdése ugyanis kimondja, hogy a kockázatalapú megközelítés nem tekintendő a tagállamok és a kötelezett szolgáltatók részére biztosított túlzottan megengedő lehetőségnek, sokkal inkább a tényeken alapuló döntéshozatal alkalmazását jelenti az Uniót és az Unióban tevékenykedő szereplőket fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok célzottabb kezelése érdekében (2022. november 17‑i Rodl &amp; Partner ítélet, C‑562/20, EU:C:2022:883, 71. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az ügyfélnek az OFAC jegyzékébe vagy valamely harmadik ország által létrehozott hasonló jellegű jegyzékbe való felvétele olyan releváns kockázati tényezőnek minősülhet, amelyet a hitelintézetnek figyelembe kell vennie a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának egyedi értékelése keretében. Mindazonáltal ilyen kockázati tényező esetén a 2015/849 irányelv nem úgy rendelkezik, hogy a hitelintézet automatikusan megtagadja az ilyen intézkedéssel érintett ügyféllel való üzleti kapcsolat létesítését, hanem arra kötelezi e intézményt, hogy a tervezett üzleti kapcsolatot övező körülmények között releváns valamennyi kockázati tényező egyedi értékelését követően fokozott átvilágítási intézkedéseket alkalmazzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben kétségtelen, amint arra a főtanácsnok indítványának 52. pontjában rámutatott, hogy az alapszintű – korlátozott funkcionalitású – fizetési számlának magának a jellege csökkenti a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás e számla nyitásához kapcsolódó kockázatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal nem zárható ki, hogy egy ilyen értékelést követően a hitelintézet arra a következtetésre jut, hogy a jellegével és méretével arányos intézkedések révén nem képes hatékonyan kezelni az üzleti kapcsolathoz kapcsolódó pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatot, még akkor sem, ha a tervezett üzleti kapcsolat alapszintű fizetési számla nyitására korlátozódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapszintű fizetési számla nyitásának megtagadása csak ebben az esetben alapítható a 2014/92 irányelv 16. cikkének (4) bekezdésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben így a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy az alapszintű fizetési számla nyitásának LH‑val szembeni megtagadása a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kockázatának olyan egyedi értékelésén alapult‑e, amely figyelembe vette az összes releváns tényezőt, túl azon tényen, hogy LH szerepel az OFAC jegyzékében, valamint hogy az OTP bank arányos intézkedésekkel képes lett volna biztosítani a tervezett üzleti kapcsolat 2015/849 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett folyamatos ellenőrzését ilyen számla nyitása esetén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/92 irányelv 16. cikkének a 2015/849 irányelvvel összefüggésben értelmezett (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé a tagállamok számára annak előírását, hogy a hitelintézetek kizárólag azon indokkal utasítsák el a fogyasztónak az alapszintű fizetési számla nyitására irányuló kérelmét, hogy e fogyasztó szerepel egy harmadik ország által előírt korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében, anélkül hogy az érintett hitelintézet elvégezte volna a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tervezett üzleti kapcsolathoz kapcsolódó kockázatának egyedi értékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, harmadik és negyedik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második, harmadik és negyedik kérdésre nem szükséges válaszolni, mivel azokat csak arra az esetre terjesztették elő, ha az első kérdésre igenlő választ kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-139" title="page-15">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-140" title="page-15">
      A fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla‑váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23‑i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (4) bekezdését a 2018. május 30‑i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20‑i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanács irányelvvel összefüggésben
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-141" title="page-15">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-142" title="page-15">
      az nem teszi lehetővé a tagállamok számára annak előírását, hogy a hitelintézetek kizárólag azon indokkal utasítsák el a fogyasztónak az alapszintű fizetési számla nyitására irányuló kérelmét, hogy e fogyasztó szerepel egy harmadik ország által előírt korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében, anélkül hogy az érintett hitelintézet elvégezte volna a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tervezett üzleti kapcsolathoz kapcsolódó kockázatának egyedi értékelését.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-143" title="page-15">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: szlovén.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i</a>
</span>) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
</body>
</html>
