<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-06-202306C108202105700-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0570-21-202210995-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="19/06/2023 12:06:15" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="Ca6rdTgTYlCYcneCGz6AmFJfRrn7UycikF4zby/bUXGr4O73wgHhjY2KDR2oM05c2bX+wgJMbeQ04Rk/jUgBZKoRU+01JKhByNyrjztN8pKuUJohjFQL0eXExFxmAHXjgT/pxJflPM6wa9fpZVo7jHgw1k5/RkJb0k2bRwqwdeM=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="7f40c663-568e-4d3a-bfb8-e3f5dcd616be" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0570" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 05/12/2022 15:15:47" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2023-01-04T10:58:00Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="2c6a5b0cd5de46b08a65a7acd2a86568" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0570" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Pitruzzella főtanácsnok indítványa – C‑570/21. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">YYY. (A fogyasztó fogalma)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      GIOVANNI PITRUZZELLA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2022. december 15. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑570/21. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      I. S.,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      K. S.
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      YYY. S. A.
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-9" title="page-1">
      (a Sąd Rejonowy dla Warszawy‑Woli w Warszawie [varsói székhelyű Varsó‑Wola kerületi bíróság, Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-10" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A fogyasztók védelme – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A fogyasztó fogalma – Kettős célú szerződés, amelyet egy szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató személy és egy másik, szakmai tevékenységet nem folytató személy kötött – A szakmai vagy kereskedelmi cél mellékes vagy nem meghatározó jellege az aláírt szerződés egészének összefüggésében”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog által a tisztességtelen feltételekkel szemben biztosított védelem szempontjából fogyasztónak minősülhet‑e az a személy, aki kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytatva egy másik, ilyen tevékenységet nem folytató kölcsönfelvevővel együtt kölcsönszerződést kötött, ha részben a tevékenysége keretében, részben azon kívül járt el, és a szerződés egészének összefüggésében a kereskedelmi vagy szakmai jelleg nem meghatározó?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi keret</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">1. A 93/13/EGK irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13/EGK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 1. cikkének (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-3">
      „Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      „Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-3">
      b) »fogyasztó«: minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-3">
      c) »eladó vagy szolgáltató«: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében cselekszik, függetlenül attól, hogy az köz‑ vagy magánjellegű.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2. A 2011/83/EU irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2011/83/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) (17) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      „A fogyasztó fogalommeghatározásának azon természetes személyeket kell magában foglalnia, akik saját szakmájuk, üzleti tevékenységük vagy foglalkozásuk körén kívül eső területen járnak el. Kettős célú szerződések esetében azonban, amelyeknél a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik, és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Fogalommeghatározások” címet viselő 2. cikk a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-4">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-4">
      1. »fogyasztó«: bármely természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-4">
      2. »kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató]«: bármely természetes vagy – akár magán‑, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató] nevében vagy javára jár el; […]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">3. A 2013/11/EU irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/11/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) (18) preambulumbekezdése ekként rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-4">
      „A »fogyasztó« meghatározásának azokra a természetes személyekre kell kiterjednie, akik nem kereskedelmi, üzleti, hivatásbeli vagy szakmai célból járnak el. Amennyiben azonban a szerződést egy adott személy részben kereskedelmi, részben azon kívüli célból kötötte meg (kettős funkciójú szerződések), és a kereskedelmi szempont olyan kis súllyal esik a latba, hogy az ügylet általános kontextusában nem játszik meghatározó szerepet, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv „Fogalommeghatározások” címet viselő 4. cikke a) és b) pontjában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-4">
      „Ezen irányelv alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      a) »fogyasztó« bármely természetes személy, aki a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-5">
      b) »kereskedő [helyesen: eladó vagy szolgáltató]«: bármely természetes vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy magán‑ vagy állami tulajdonban van‑e, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységi körét érintő célból jár el, beleértve azt is, ha helyette vagy nevében más személy jár el;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">4. Az 524/2013/EU rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 524/2013/EU rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) (13) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      „A »fogyasztó« meghatározásának azokra a természetes személyekre kell kiterjednie, akik nem kereskedelmi, üzleti, hivatásbeli vagy szakmai célból járnak el. Amennyiben azonban a szerződést egy adott személy részben kereskedelmi, részben azon kívüli célból kötötte meg (kettős célú szerződések), és a kereskedelmi szempont olyan kis súllyal esik a latba, hogy az ügylet általános kontextusában nem játszik meghatározó szerepet, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet „Fogalommeghatározások” címet viselő 4. cikke a) és b) pontjában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-5">
      „E rendelet alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-5">
      a) »fogyasztó«: a 2013/11/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogyasztó;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-5">
      b) „kereskedő”: a 2013/11/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kereskedő;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-45" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lengyel nemzeti jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Kodeks cywilny (a polgári törvénykönyvről szóló törvény) 221. cikkének az alapügy tárgyát képező tényállásra alkalmazandó változata a „fogyasztót” úgy határozza meg, mint „az a természetes személy […], aki vállalkozóval üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső jogügyletet köt”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyvről szóló törvény 3851. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-6">
      „1. § A fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezései nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ha azok a fogyasztó jogait és kötelezettségeit a jó erkölcsbe ütköző és a fogyasztó érdekeit súlyosan sértő módon állapítják meg (jogellenes szerződési feltételek). Ez nem vonatkozik a felek főszolgáltatásaira – különösen az árra vagy a díjazásra – vonatkozó rendelkezésekre, ha azok egyértelműen vannak megfogalmazva.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-6">
      2. § Ha az 1. § alapján a szerződés valamely rendelkezése nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, a szerződés többi része továbbra is köti a feleket.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-6">
      3. § Egyedileg meg nem tárgyaltnak minősülnek azok a szerződéses rendelkezések, amelyek tartalmára a fogyasztó nem volt tényleges befolyással. Ez különösen olyan szerződéses rendelkezésekre vonatkozik, amelyek a másik szerződő fél által a fogyasztónak javasolt szerződésmintából származnak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-6">
      4. § Annak bizonyítása, hogy valamely rendelkezést egyedileg megtárgyaltak, az erre hivatkozó felet terheli.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2006. február 28‑án I. S. és K. S. az alapeljárás alperesének jogi képviselőjéhez jelzálogkölcsön (svájci frankban történő) nyújtására irányuló szerződés megkötése iránti kérelmet nyújtott be, részben az egyik házastárs kereskedelmi tevékenységéből eredő egyes tartozások visszafizetése, részben pedig ingatlan megvásárlása céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kért összeg összesen 206 120,00 lengyel zloty (PLN) volt, amelyből 96 120,00 PLN‑t az alapeljárás egyik felperese egyes tartozásainak finanszírozására, 110 000,00 PLN‑t pedig magánfogyasztói igények kielégítésére kívántak fordítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az alapeljárás felpereseinek alkupozícióját illeti, I. S. egy polgári jogi társaság társult tagjaként folytatott szakmai tevékenységet. K. S. viszont egy cégnél volt lakatosként alkalmazott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2006. március 21‑én végül egyrészről I. S. és K. S., másrészről az alapeljárásban alperes hitelintézet svájci frank árfolyamában indexált, 198 996,73 PLN összegű kölcsönszerződést kötöttek az alapszerződésben foglalt feltételek és a jelzálog fedezetű kölcsönszerződésben foglalt általános szerződési feltételek alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett összeget 300 egyenlő részletben kellett visszafizetni. Pontosabban az első részletet a hitelintézet által a felperesek javára a kifejezetten I. S. társaságának számlájára folyósított 70 000,00 PLN összeg visszafizetésére szánták, amely számlát a visszafizetés után azonnal megszüntettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az I. S. által a 2021. január 11‑i tárgyaláson tett nyilatkozat szerint az alapeljárás alperese az említett összeg teljes egészében történő folyósítását attól tette függővé, hogy a kölcsönként felvett összeg egy részét egy másik hitelintézetnél szakmai tevékenységgel kapcsolatosan fennálló másik kötelezettség kiegyenlítésére fordítják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részlet egy részét ezután bizonyos biztosítási díjak kifizetésére fordították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül a második részlet a következő összegeket fedezte: 9720,00 PLN a vállalkozás által 2005. április 18‑án felvett kölcsön visszafizetése címén; 7400,00 PLN a társaság rulírozó hitelének a kölcsönfelvevő hitelező javára történő visszafizetése címén; 9000,00 PLN a kölcsönfelvevő egyéb pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetése címén; és végül 93 880,00 PLN összeg fogyasztói kiadások címén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a kölcsönfelvevők a nemzeti bíróság előtt keresetet indítottak az alapeljárás alperesével szemben a szerződés egyes feltételei tisztességtelen jellegének megállapítása és a jogosulatlanul beszedett összegek megfizetése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás keretében a hitelintézet tagadta, hogy a felperesek a 93/13 irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében vett „fogyasztónak” minősülnének, mivel az összegek egy részét az alapeljárás két felperese egyikének kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos szükségletek kielégítésére fordították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Rejonowy dla Warszawy‑Woli w Warszawie (varsói székhelyű Varsó‑Wola kerületi bíróság, Lengyelország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-7">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontját és annak preambulumbekezdéseit, hogy azokkal nem ellentétes az, hogy a »fogyasztó« meghatározásába tartozzon a gazdasági tevékenységet folytató olyan személy, aki az ilyen tevékenységet nem folytató adóssal együtt külföldi pénznemben indexált, részben az egyik adós kereskedelmi vagy szakmai, részben kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívüli használatra szánt kölcsönszerződést kötött, és nem csupán az olyan esetekben, amikor a gazdasági használat annyira mellékes, hogy a kérdéses szerződés egészében elhanyagolható szerepet játszik; az pedig, hogy a nem kereskedelmi és nem szakmai cél van túlsúlyban, jelentéktelen?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-8">
      2) Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell‑e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontját és annak preambulumbekezdéseit, hogy a »fogyasztó« e rendelkezésben szereplő fogalma arra a személyre is vonatkozik, aki a szerződés aláírásának időpontjában gazdasági tevékenységet folytatott, a másik adós pedig ilyen tevékenységet egyáltalán nem folytatott, majd e két személy a bankkal külföldi pénznemben indexált kölcsönszerződést kötött, amely kölcsön tőkeösszegét részben az egyik adós szakmai céljára, részben gazdasági tevékenységén kívüli célra használták fel, abban az esetben, amikor a gazdasági cél nem mellékes, és nem játszik a kölcsönszerződés egészének összefüggésében elhanyagolható szerepet, ugyanakkor a nem kereskedelmi és nem szakmai cél van túlsúlyban, a kölcsön tőkeösszegének szakmai vagy kereskedelmi célra való felhasználása nélkül pedig a kölcsön nem szakmai vagy nem kereskedelmi célra nem lett volna nyújtható?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes megjegyzések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A két előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szorosan összefügg egymással, és lényegében az első a Gruber ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) kidolgozott kritériumnak a 93/13 irányelv 1. cikkének értelmezésére való alkalmazhatóságára vonatkozik, a második pedig arra, hogy milyen feltételek mellett tekinthető a 93/13 irányelv értelmében vett fogyasztónak az a személy, aki kettős – részben szakmai, részben személyes – céllal köt szerződést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mielőtt rátárnék a jogi elemzésre, véleményem szerint hasznos, ha összefoglaljuk az ügy néhány lényeges tényállási elemét, amelyek segítenek az elemzés tárgyát képező ügy jobb keretbe foglalásában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két házastárs kölcsönszerződést köt egy ház megvásárlása céljából. Egyikük olyan kereskedelmi tevékenységet folytat, amellyel kapcsolatban tartozása keletkezett egy hitelintézet felé. Az ingatlanvásárlási célú kölcsön igénylésekor a hitelintézet a kölcsönnyújtás feltételéül azt szabja, hogy a kölcsönfelvevők közül azon kölcsönfelvevő, akinek szakmai okokból tartozása keletkezett, e tartozását törlessze. A folyósított összeg körülbelül egyharmad részben fedezi a szakmai okokból már adós kölcsönfelvevő korábban keletkezett tartozását, kétharmad részben pedig a két kölcsönfelvevő lakásvásárlásával és egyéb személyes szükségleteivel kapcsolatos kiadásokat. Azon kölcsönfelvevő házastársa, akinek korábban szakmai okokból tartozása keletkezett, nincs kapcsolatban a másik házastárs szakmai tevékenységével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések megválaszolásához a 93/13 irányelv alapján két olyan természetes személy helyzetét kell minősíteni, akik részben magánfogyasztási céllal, részben pedig az egyikük kereskedelmi vagy szakmai tevékenységének körébe tartozó céllal kötöttek szerződést, figyelembe véve, hogy a fogyasztói kölcsön kereskedelmi vagy szakmai célja a szerződés általános felépítése szempontjából lényeges, bár nem meghatározó. Vagyis fel kell tenni a kérdést, hogy e személyek a tisztességtelen feltételekkel szembeni védelem alkalmazása szempontjából „fogyasztónak” tekinthetők‑e vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a jogi keret és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján két értelmezés lehetséges.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt az alapeljárás felperesei, valamint a lengyel kormány és a Bizottság által támogatott értelmezés, amely szerint a felperesek helyzetét a fogyasztó fogalmának keretein belül kell kialakítani, tekintettel a szakmai célnak a kölcsönszerződés általános összefüggésében korlátozott és nem meghatározó jelentőségére, és a fogyasztónak a 2011/83 irányelvben és más későbbi fogyasztóvédelmi jogi aktusokban (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) szereplő fogalmára levezethető megközelítést kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben áll másrészt az a kizárólag az alapügy alperese által képviselt álláspont, amely szerint a felperesek által hivatkozott védelem alkalmazásának feltételei a jelen ügyben nem állnak fenn, mivel a kereskedelmi vagy szakmai cél nem annyira mellékes, hogy a kölcsönszerződés általános összefüggésében elhanyagolható szerepet játszana, és a Bíróság által a Gruber ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) képviselt megközelítés analóg alkalmazására van szükség, amely ítéletben a Bíróság értelmezésének tárgyát képező rendelkezés a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen okból hasznosnak ítélem a fogyasztó uniós jogi fogalmának rövid elemzését, mielőtt rátérnék a kérdésekre javasolt válaszokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztó fogalma az uniós jogban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Abból kiindulva, hogy az egyes tagállamok szabályozásai közötti különbségek a gazdasági integráció akadályát képezik, az európai intézmények az 1990‑es években számos irányelvet fogadtak el, amelyeknek célja a rendelkezések közelítése volt, ezáltal nagyobb védelmet biztosítva a fogyasztóknak az áruk és szolgáltatások vásárlása során. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jogban a fogyasztó fogalmának jelenleg nincs egységes meghatározása. Mivel az elsődleges uniós jogban nincs konkrét meghatározás, a másodlagos jogforrásokban a fogyasztó fogalma a vizsgált intézkedés céljától függően kisebb–nagyobb mértékben eltér.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós szerződési jogban a fogyasztó fogalma általában egységes meghatározást kap, amelynek középpontjában a fogyasztónak a szerződő féllel, az eladóval/szolgáltatóval vagy a vállalkozással szemben fennálló „gyengeségének” figyelembevétele áll: mindennek oka az információs aszimmetria, valamint az alkupozíció, olyan körülmények, amelyek a többi társ számára garantálttól eltérő jogi védelmet tesznek szükségessé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyba történő első beavatkozások ágazati jellegűek voltak. A 93/13 irányelv ezzel szemben általános szabályozást jelent, amely a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti valamennyire szerződésre irányul, és amely első alkalommal valósít meg jelentős védelmet a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti szerződéses jogviszony tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) A második, ötödik és hatodik preambulumbekezdés olvasata alapján különösen nyilvánvaló a szabályozási beavatkozás eszköz jellege a belső piac megteremtését illetően: a tagállamok szabályozásai között a tisztességtelen feltételek terén fennálló különbségek ugyanis az áruk különböző tagállamokban való szabad mozgásának és ezáltal a gazdasági integrációnak az akadályát képezték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a fogyasztó fogalmát illeti, ugyanezen irányelv 2. cikkének b) pontja a fogyasztót úgy határozza meg, mint „minden olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a fogalmat az eladó vagy szolgáltató – ugyanezen irányelv 2. cikkének c) pontjában foglalt – fogalmával szemben kell értelmezni, amelyet az irányelv akként határoz meg, mint „minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körében cselekszik, függetlenül attól, hogy az köz‑ vagy magánjellegű”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztónak és az eladónak vagy szolgáltatónak a 2011/83 és a 2013/11 irányelv, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) valamint az 524/2013 rendelet által meghatározott fogalma hasonló tartalommal bír.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti különbség inkább abban nyilvánul meg, hogy a szerződés célja kívül esik a szerződő fél szakmai tevékenységén, és nem pedig a „szerződő felek jellemzőjében”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a fogyasztó fogalma attól függ, hogy az ügylet célja a szakmai terület alá tartozik‑e vagy sem, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) meg kell jegyezni, hogy a kritérium a konkrét szerződéshez kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság által elfogadott mérce objektív. Amint arra Mischo főtanácsnok a Di Pinto ügyben rámutatott, a fogyasztó fogalma alá tartozó természetes személyeket „nem absztrakt módon kell meghatározni, hanem aszerint, hogy konkrétan mit csinálnak”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kizárva tehát a szerződő felek szándékainak tulajdonítható szubjektív nézőpontot, az objektív nézőpontot kell alkalmazni, de az irányelvek hatékony érvényesülésére és a piacba vetett fogyasztói bizalom megerősítéséhez is szükséges védelmi igényekre figyelemmel, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) ami a piac hatékony működéséhez nélkülözhetetlen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen még az eladó vagy szolgáltató is, legyen akár jogi segítségnyújtási szerződésekre szakosodott ügyvéd (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) vagy kereskedőként eljáró jogalany, részesülhet a fogyasztókat megillető védelemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy az uniós jogforrások és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fejlődése az erősebb fogyasztóvédelem irányába mutat, de mindig egyensúlyban van más szabadságjogokkal és végső soron az egységes piac hatékony működésével, elegendő rugalmasságot hagyva ugyanakkor a fogalom tekintetében ahhoz, hogy minden olyan helyzetet figyelembe lehessen venni, amikor a védelem szükségessége objektíve fennáll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valójában az egész szabályozás azon a feltételezésen alapul, hogy az új piaci modellek a fogyasztót a kereskedőhöz képest hátrányos helyzetbe hozzák a valós tárgyalási lehetőség hiánya és a rendelkezésre álló információk szerény szintje miatt, így a gyakorlatban arra kényszerítik, hogy fenntartás nélkül fogadja el az eladók vagy szolgáltatók által meghatározott feltételeket, minden esetben anélkül, hogy befolyásolni tudná azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztó fogalma a vegyes vagy kettős célú szerződésekben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vegyes vagy kettős célú szerződések azok a szerződések, amelyeknél a szerződést részben a személy kereskedelmi tevékenységébe tartozó célból, részben pedig személyes célból kötik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződő félnek a kettős célú szerződések esetében fennálló helyzetének minősítésével a Bíróság először a Gruber ítéletben foglalkozott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az ügyben a felperes a Brüsszeli Egyezmény által a fogyasztók számára a 13., 14. és 15. cikk alapján fenntartott védelemre, vagyis arra a jogra hivatkozott, hogy a kötelezettség teljesítése szerinti tagállam bíróságához fordulhatnak annak a tagállamnak a bírósága helyett, amelyben alperes lakóhellyel rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel vegyes célú szerződésről van szó, a Bíróságot annak pontosítására kérték, hogy a vitatott szerződés magáncéljának vagy szakmai céljának szempontja e a meghatározó szempont.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a természetes személy csak annyiban minősíthető fogyasztónak, „ha a kereskedelmi vagy szakmai használat annyira mellékes, hogy a kérdéses ügylet egészében elhanyagolható szerepet játszik; az a tény pedig, hogy a nem kereskedelmi és nem szakmai cél van túlsúlyban, ebből a szempontból jelentéktelen”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Gruber ítélet a Bíróság elé terjesztett eljárási jellegű kérdés konkrét összefüggésében, ahhoz, hogy a rendeletben foglalt célokra figyelemmel fogyasztónak lehessen tekinteni az eladóval vagy szolgáltatóval kettős célú szerződést kötő jogalanyt, egy kritériumot alkalmaz. amelyet „mellékességnek” nevezhetnénk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv nem szabályozza kifejezetten a fogyasztó fogalmát a kettős célú szerződések esetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2011/83 irányelv (17) preambulumbekezdése ezzel szemben kimondja, hogy a „[k]ettős célú szerződések esetében […], amelyeknél a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik, és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonló kifejezések szerepelnek a 2013/11/EK irányelv (18) preambulumbekezdésében, valamint az 524/2013 rendelet (13) preambulumbekezdésében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó rendelkezés tehát rögzíti azt, amit az „elsődlegesség hiánya” kritériumnak nevezhetünk. Következésképpen még a részben szakmai tevékenysége keretében eljáró személy is fogyasztónak minősülhet, amennyiben a kereskedelmi vagy szakmai cél – bár nem elhanyagolható – nem tekinthető elsődlegesnek a szerződés általános összefüggésében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy milyen feltételek mellett tartozhat a 93/13 irányelv 2. cikkének b) pontjában említett fogyasztó fogalma alá az az adós, aki részben kereskedelmi vagy szakmai célból, részben magánfogyasztási célból kötött kölcsönszerződést egy másik, kizárólag magánfogyasztási céllal eljáró adóssal együtt, és lényegében arra, hogy a kettős célú szerződések esetében a Bíróság által a Gruber ítéletben kifejtett megközelítést, vagy a 2011/83 irányelv preambulumbekezdéseiből és az ezen irányelvet követő jogszabályokból (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) levezethető megközelítést kell‑e előnyben részesíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint fentebb emlékeztettem rá, a jogforrások és az ítélkezési gyakorlat elemzéséből két különböző értelmezési lehetőség tűnik ki, amelyek a „mellékesség” kritériumaként és a kereskedelmi vagy szakmai célnak a magánfogyasztás céljával szembeni „elsődlegessége hiányának” kritériumaként foglalhatók össze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az egyik vagy másik értelmezés közötti választásnál vizsgálandó szempontok a következőkre vonatkoznak: az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés tekintetében a Gruber ítélet által hivatkozott (eljárási) jogforrások, valamint a 93/13 irányelv és az azt követő fogyasztóvédelmi jogszabályok (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) eltérő célja, valamint az értelmezés terjedelme; a fogyasztói szerződést kötő jogalanyok érdemi helyzete és a szerződéskötés valódi céljai az irányelv hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében, amelyet – különösen a tisztességtelen feltételek esetén – súlyosan veszélyeztetne a túlzottan megszorító értelmezés; a 93/13 irányelv céljainak a későbbi beavatkozásokkal való szoros kapcsolata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Gruber ítéletben értelmezett jogforrások és a 93/13 irányelv eltérő célját illeti, az utóbbi alapvetően a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti szerződéses jogviszony egyensúlyának helyreállítására irányul, szimmetrikusan átrajzolva a két fél jogviszonyát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E mögött az irányelv által létrehozott védelmi rendszer alapját képező azon elv áll, hogy, amint azt már említettem, a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E hátrányos helyzetre tekintettel a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Olyan kógens rendelkezésről van szó, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) amely arra irányul hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt az e felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) A Bíróság több alkalommal megállapította, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdését egyenértékűnek kell tekinteni azon nemzeti jogszabályokkal, amelyek a nemzeti jogrendben a közrendi szabályok jellegével bírnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) Ezenkívül meg kell állapítani, hogy e minősítés – amint arra a Bizottság észrevételeiben emlékeztetett – (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) kiterjed az irányelv valamennyi olyan rendelkezésére, amelyek elengedhetetlenek az említett 6. cikk céljának megvalósításához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelvben foglalt rendelkezések kógens jellege és az e rendelkezésekhez kapcsolódó különös fogyasztóvédelmi követelmények tehát a fogyasztó fogalma tág értelmezésének előnyben részesítésére vezetnek az irányelv hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a Brüsszeli Egyezmény 14. cikkében, valamint jelenleg a 44/2001 rendeletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) és az 1215/12 rendeletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) foglalt rendelkezések eljárási szempontból szolgálják a fogyasztók védelmét, azáltal, hogy kivételt engednek az alperes székhelye szerinti általános szabály alól, amely szerint a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy az adott állam bíróságai előtt perelhető. Nem vezették be a fogyasztók általános védelmét, hanem csak a fogyasztói szerződések azon eseteit határozták meg, amelyek a joghatósági szabályok értelmében különleges védelem alá tartoznak. A Bíróság a Gruber ítéletben kiemelte, hogy „a Brüsszeli Egyezmény egyik fő célkitűzése annak elkerülése, hogy ugyanarra a jogviszonyra több joghatósági szabályt lehessen alkalmazni”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gruber ítélet tehát a fogyasztói szerződésekre vonatkozó azon joghatósági szabályok értelmezésére vonatkozott, amelyek kivételt engednek az általános szabály alól, amely szerint a joghatóság az alperes lakóhelye szerinti állam bíróságát illeti. A fogyasztó anyagi jogi védelmétől eltérő területen járunk tehát; a Gruber ítélet az eljárásjog területén mozog. És, amint azt a Bizottság helyesen megjegyezte, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) a fogyasztó fogalmának megszorító értelmezését az a tény indokolta, hogy ez a rendelkezés elvileg eltér a joghatósági szabálytól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) Mivel kivételről van szó, az csak megszorítóan értelmezhető. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó rendeletek rendelkezései mögött húzódó célt ugyanis a gyengébb fél védelme mellett további szempontok is indokolják annak érdekében, hogy a fogyasztó védelmét összeegyeztessék a további, ugyanilyen védelemre érdemes szükségletekkel, mint amilyen a megoldások előreláthatósága, illetve a jogbiztonság, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) hogy elkerüljék a feleknek a fórum kiválasztására vonatkozó mérlegelési lehetőségét, amely sértené a nemzetközi kereskedelem biztonságát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) Az 1215/12 rendelet rendszerében az alkupozíciónak az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó jogviszonyában fennálló egyenlőtlensége valóban nem elegendő az általános joghatósági szabályok alóli kivétel indokolásához; az is szükséges, hogy a fogyasztó meghatározott típusú szerződést kötött.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelvben foglalt rendelkezések kógens jellegéből, valamint a fogyasztónak a tisztességtelen feltételek esetén biztosítandó különös védelméből az következik, hogy alaposan meg kell vizsgálni a fogyasztói szerződést aláíró felek érdemi helyzetét és a szerződéskötés valódi célját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz ugyanis, hogy ne sérüljön az irányelv hatékony érvényesülése, a kettős célú szerződésekben a fogyasztó fogalmának a lehető legtágabb értelmezését kell elfogadni annak megakadályozása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató könnyen megkerülhesse a tisztességtelen feltételekre vonatkozó kógens rendelkezések alkalmazását, e feltételeket pusztán azon az alapon előírva, hogy a finanszírozási kérelemben kereskedelmi vagy szakmai célok egyidejűleg szerepelnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy, amivel foglalkozunk, valójában egy ilyen kockázatot jelentő példa: az ügyiratokból kitűnik, hogy a finanszírozást kérelmezőknek egyértelműen az volt a (még ha nem is kizárólagos) célja, hogy családi ingatlant vásároljanak, csak az egyik kérelmező folytatott szakmai tevékenységet, a hitelintézet a kölcsönnek a fent említett személyes okokból történő folyósítását az egyik kérelmező korábbi, szakmai jellegű tartozásának törlesztéséhez kötötte; a szakmai jellegű tartozás törlesztésére fordított összeg a kölcsön teljes összegének mintegy harmadát jelentette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a lengyel kormány – helyeselhetően – előadja, „[a] 93/13/EGK irányelvet pontosan azért fogadták el, hogy megvédjék a fogyasztókat az ilyen típusú magatartástól, nevezetesen olyan feltételek előírásától, amelyekre nincs ráhatásuk, és amelyek következésképpen sértik jogaikat és érdekeiket. A fogyasztó tehát nem fosztható meg a 93/13/EGK irányelv által biztosított védelemtől pusztán azért, mert az eladó vagy szolgáltató a nem kereskedelmi céllal kötött szerződésben a kereskedelmi tevékenységére vonatkozó feltételt írt elő.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, e tekintetben – amint arra az alapügy felperesei rámutatnak – (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) a Bíróság Gruber ítéletben adott értelmezésének követése azt jelentené, hogy az állítólagos fogyasztóra hárulna a bíróság előtt az igényét megalapozó tények bizonyításának terhe, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) szemben a 93/13 irányelv rendszerével, amelyben a nemzeti bíróság hivatalból megállapítja, hogy a tisztességtelen feltételekkel szembeni védelemre hivatkozó személy fogyasztónak minősül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Áttérve a 93/13 irányelvben foglalt szabályozás céljainak elemzésére, azonnal megállapítható, hogy azok szorosan kapcsolódnak a későbbi irányelvek (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) céljaihoz, amely körülmény a fogyasztó fogalmának egységes és átfogó értelmezése mellett szól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eladókkal, illetve szolgáltatókkal kötött szerződésekkel összefüggő védelemről szóló 2011/83 irányelv tulajdonképpen ugyanazt a célt követi, mint a 93/13 irányelv, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) és a fogyasztónak a 2011/83 irányelv 2. cikkében szereplő fogalma a két jogforrásban szinte azonos. A fogyasztó fogalmával kapcsolatos ugyanezen megfontolások a 2013/11 irányelv és az 524/2013 rendelet tekintetében is érvényesek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent említett szabályozás és a 93/13 irányelv kapcsolatát még egyértelműbbé teszi az, hogy a 2011/83 irányelv a 8a. cikk beillesztésével módosította a 93/13 irányelvet. Nem meglepő, hogy általában mindkettő egyszerre alkalmazható ugyanarra a szerződésre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) A két irányelv közötti kapcsolatot a közelmúltban az uniós jogalkotó hangsúlyozta a 93/13 irányelvet és a 2011/83 irányelvet a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása és korszerűsítése tekintetében módosító 2019/2161 irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) elfogadásával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek tehát a Bizottság azon megállapításával, amely szerint „a »fogyasztó« fogalmának rendszertani értelmezése e fogalomnak a 93/13/EGK irányelv és más uniós fogyasztóvédelmi jogi eszközök, különösen a 2011/83/EU irányelv, a LER‑irányelv és a CLR‑rendelet értelmében vett horizontális értelmezése mellett szól. Az említett jogi eszközök preambulumában található magyarázatokat a 93/13/EGK irányelv alapján kell alkalmazni, mivel ezek a jogi aktusok funkcionálisan kapcsolódnak az irányelvhez, és azzal a céllal fogadták el őket, hogy megvédjék a fogyasztót mint az eladóval kötött szerződés gyengébbik szerződő felét”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv és a 2011/83 irányelv (és az azt követő jogi aktusok) közötti kapcsolatra vonatkozóan eddig kifejtett észrevételek véleményem szerint lehetővé teszik, hogy megcáfoljuk az alperes azon megfontolásait, amelyek ellentétesek a fogyasztó fogalmának a 2011/83 irányelv és az azt követő irányelvek preambulumában foglalttal egyező, tág értelmezésével. E megfontolások különösen a 93/13 és a 2011/83 irányelv eltérő alkalmazási körére, valamint arra a tényre összpontosítanak, hogy mivel a 2011/83 irányelv az alapügy tényállásához képest későbbi, a fogyasztó abban szereplő, a kettős célú szerződés esetére vonatkozó fogalma nem alkalmazható a jelen ügyre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az irányelvek eltérő alkalmazási körét illeti, az előző érvek kiegészítéseként csak annyit jegyzek meg, hogy a kettős célú szerződések meghatározása nem a részletes szabályokban, hanem a preambulumbekezdésekben található, amelyeknek az a jelentősége, hogy értelmezési iránymutatásokat javasolnak, anélkül, hogy kötelező erejük lenne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az időbeli hatály alapján alkalmazandó joggal kapcsolatos megfontolásokat illeti, nem arról van szó, hogy a később született irányelvek szabályait egy már létező helyzetre kell alkalmazni, hanem pusztán arról, hogy egy teleológiai értelmezést kell alkalmazni, amelyet már a 93/13 irányelv hatálybalépésekor is előnyben részesítettek, és amelyet az uniós jogalkotó a későbbi jogszabályokban kifejezetten érvényre juttatott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben Villalón főtanácsnok megfontolásaihoz csatlakozva megjegyzem, hogy a 2011/83 irányelv előkészítő munkálatai (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) azt mutatják, hogy a (17) preambulumbekezdés kompromisszumot jelentett az európai intézmények közötti tárgyalások során arról, hogy a kettős célú szerződésekben a fogyasztó fogalmát az úgynevezett elsődleges cél kritériumának mércéjével összhangban kell‑e értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) A 2011/83 irányelvvel kapcsolatos előkészítő munkálatok is megerősítik, hogy nem állapítható meg, hogy a (17) preambulumbekezdés hatálya kifejezetten csak a 2011/83 irányelvre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent említett megfontolások fényében úgy vélem, hogy olyan értelmezést kell elfogadni, amely figyelembe veszi az irányelv hatékony érvényesülését, azt a rendszert, amelybe a szabályozási aktus illeszkedik, valamint az általa betöltött funkciót, és következésképpen a fogyasztó fogalmának legtágabb értelmezését kell választani a kettős célú szerződést kötő jogalany minősítésénél, amint azt a 2011/83 irányelv, a 2013/11 irányelv és az 524/2013 rendelet preambulumának fent említett preambulumbekezdései tartalmazzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) – ha jól értem, mert a megfogalmazás nem túl világos – lényegében arra kéri a Bíróságot, hogy határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az a szakmai cél, amely miatt az egyik adós megkötötte a kölcsönszerződést, nem volt meghatározó, és csak korlátozott jelleggel bírt. A két kérdés között bizonyos fokú átfedés van, mivel a kettős célú szerződések esetén a fogyasztó fogalmának fent javasolt értelmezéséhez vezető egyes elemek egyúttal kritériumként is szolgálnak annak megállapításához, hogy a finanszírozási kérelemben szereplő személyes cél a szakmai céllal szemben elsőbbséggel bír‑e vagy sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre annak megállapítása, hogy a konkrét eset a fogyasztó fentiek szerint felépített fogalma alá tartozik‑e, a nemzeti bíróság feladata, amely „a bizonyítékok összessége és különösen a szerződésben foglaltak fényében megvizsgálja, hogy a kölcsönfelvevőt az említett irányelv értelmében vett »fogyasztónak« lehet‑e minősíteni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a nemzeti bíróság köteles az ügy kimenetele szempontjából releváns valamennyi tényező minőségi és mennyiségi elemzését elvégezni és a konkrét ügy összes körülményét átfogóan értékelni, különös figyelmet fordítva a vizsgált szerződés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások természetére, amely körülmények alkalmasak annak bizonyítására, hogy ezt az árut vagy szolgáltatást milyen céllal vásárolták vagy vették igénybe. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek alapján, amint azzal a nemzeti bíróság is érvelt, bizonyos, a jelen ügyben megfigyelhető különös körülmények olyan általános kritérium szerepét tölthetik be, amelynek alapján megállapítható, hogy a kettős célú szerződés esetében teljesül‑e a szakmai célnak a személyes céllal szembeni „elsődlegessége hiányának” követelménye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a tény, hogy bár a kölcsönfelvevő vegyes szerződés keretében járt el, a kölcsönszerződést egy másik, kizárólag magánfogyasztási céllal eljáró féllel együtt kötötte meg, jelentőséggel bír, és a szerződés általános összefüggésében a szakmai cél „elsődlegességének” vagy annak hiányának meghatározásához is kritériumként szolgálhat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szakmai célú részleges igénybevétel valójában nem eredményezheti az „egyszerű” fogyasztó kölcsönfelvevő saját státuszának elvesztését. Emellett az okirat megszövegezésének és megkötésének módja alapján az iratokból megállapítható, hogy a kölcsönfelvevők által kötött kölcsönszerződés oszthatatlan volt. Ha nem ismerik el a fogyasztói státuszt a két kérelmező egyikének a másik egyidejű szakmai célja miatt, az még az egyszerű fogyasztó kölcsönfelvevőt is megfosztja a védelemtől. A hitelintézet két külön szerződést is felkínálhatott volna a kölcsönfelvevőknek annak érdekében, hogy ne legyen átfedés a célok között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelenül jelentőséggel bír (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) az a körülmény is, hogy az alperes bank a kölcsön folyósítását egy másik, kereskedelmi tevékenység keretében vállalt kötelezettségnek (a kért összeg egy részével történő) teljesítésétől tette függővé. E körülmény fennállása a szakmai cél „elsődlegességének hiányára” vonatkozó teszt megkülönböztető ismérvének szerepét is betöltheti, hiszen a konkrét tárgyalás során a szakmai cél csak azért van jelen, mert az eladó vagy szolgáltató azt „előírta”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenképpen jelentőséggel bír a mennyiségi szempont, vagyis a szakmai és a személyes jellegű célból kifizetett összeg nagysága közötti kapcsolat. A jelen ügyben az 1:3 arány szerintem a többi elemmel együtt, amennyiben azok megállapítást nyernek, a szakmai cél „elsődlegességének hiánya” felé hajlik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélete hatályának időbeli korlátozásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az alapeljárás alperese azt kéri, hogy korlátozzák az ítélet hatályát arra az esetre, ha a „fogyasztó” 2. cikk b) pontja szerinti fogalmának szigorú értelmezése nem fogadható el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Etekintetben megjegyzem, hogy „a Bíróság csak kivételesen, az uniós jogrendhez szorosan hozzátartozó jogbiztonság általános elvének alkalmazása útján korlátozhatja bármely érdekelt azon lehetőségét, hogy a jóhiszeműen létrejött jogviszonyok vitatása céljából a Bíróság által értelmezett rendelkezésre hivatkozzon. A Bíróság az érdekeltek jóhiszeműségére és a súlyos zavarok kockázatának fennállására vonatkozó két alapvető feltétel teljesülése esetén dönthet e korlátozásról”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás alperese azonban nem ad pontos tájékoztatást az imént említett két követelmény fennállásának bizonyításához. Valójában arra szorítkozik, hogy általánosan megjelöli azon körülményeket, amelyek nem tudják alátámasztani a fent említett feltételezéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emiatt úgy vélem, hogy a kérelmet el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Sąd Rejonowy dla Warszawy‑Woli w Warszawie (varsói székhelyű Varsó‑Wola kerületi bíróság, Lengyelország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-145" title="page-21">
      „A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontját és annak preambulumbekezdéseit
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-146" title="page-21">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-147" title="page-21">
      azokkal nem ellentétes az, hogy a »fogyasztó« meghatározásába tartozzon a gazdasági tevékenységet folytató olyan személy, aki az ilyen tevékenységet nem folytató adóssal együtt külföldi pénznemben indexált, részben az egyik adós kereskedelmi vagy szakmai, részben kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívüli használatra szánt kölcsönszerződést kötött, és nem csupán az olyan esetekben, amikor a gazdasági használat annyira mellékes, hogy a kérdéses szerződés egészében elhanyagolható szerepet játszik. Figyelembe véve ugyanis a 2011/83 irányelv (17) preambulumbekezdésében felkínált értelmezési kritériumokat, a kettős célú szerződések esetében elegendő, ha a kereskedelmi cél olyan mértékben korlátozott, hogy a szerződés egészében nincs túlsúlyban.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-148" title="page-22">
      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontját és annak preambulumbekezdéseit
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-149" title="page-22">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-150" title="page-22">
      azt a kérdést, hogy a szerződés általános összefüggésében a kereskedelmi vagy szakmai cél túlsúlyban van‑e, a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, amelynek átfogóan kell értékelnie az adott eset összes körülményét. Ennek érdekében a nemzeti bíróság a hitelintézeti kölcsönkérelem esetén értékelése szempontjaként figyelembe veheti: a szakmai célra és a személyes célra folyósított összeg közötti kapcsolatot, azt a körülményt, hogy a kölcsönt szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet nem folytató és a másik kérelmező kereskedelmi tevékenységéhez nem kapcsolódó személy egyidejűleg kérte; a magáncélú kölcsön nyújtásának esetlegesen azon feltételhez kötését, hogy a két kérelmező egyikének egyidejűleg meg kell fizetnie a kereskedelmi vagy szakmai célból keletkezett tartozását.”
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: olasz.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.), a továbbiakban: 93/13/EGK irányelv.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 66. o.), a továbbiakban: 2011/83 irányelv.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21‑i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL 2013. L 165., 65. o.), a továbbiakban: 2013/11 irányelv.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21‑i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (fogyasztói online vitarendezési irányelv [helyesen: rendelet]) (HL 2013. L 165., 2. o.), a továbbiakban: 524/2013 rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Különösen a 2013/11/EU irányelv, valamint az 524/2013 rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Brüsszeli Egyezmény (HL 1998. C 27., 1. o.), a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) G. Cassano, M. Dona, R. Torino, Il diritto dei consumatori, (szerk.), Giuffré, Milano, 2021, 14. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Caringella, F., Il lungo viaggio verso la tutela del consumatore quale contraente per definizione debole, in Caringella F., De Marzo G., I contratti dei consumatori, Torino, 2007, 1–51. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21‑i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 165., 63. o.), a továbbiakban: 2013/11/EU irányelv.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd: 2013. május 30‑i Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet (C‑488/11, EU:C:2013:341, 30. pont); 2015. január 15‑i Šiba ítélet (C‑537/13, EU:C:2015:14, 21. pont); 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 17. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd: 2013. május 30‑i Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet (C‑488/11, EU:C:2013:341, 30. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Mischio főtanácsnok Di Pinto ügyre vonatkozó indítványa (C‑361/89, nem tették közzé, EU:C:1990:462, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Az uniós szerződési jog a fogyasztók egységes piacba vetett bizalmának erősítését is célul tűzte ki, amit az is alátámaszt, hogy az e területre vonatkozó ágazati szabályozást nagyrészt a belső piac megvalósítására vonatkozó jogalap alapján fogadták el (jelenleg EUMSZ 114. cikk). Ebben az összefüggésben a fogyasztót átlagosan racionális gazdasági szereplőnek tekintik, akinek az érdekeit nemcsak a cél érdekében, hanem a piac megfelelő működése révén is védik, ami a fogyasztóvédelem célja az uniós jogban, lásd: P. MENGOZZI, Il principio personalista nel diritto dell’Unione europea, Padova, 2010, különösen 60–98. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 2015. január 15‑i Šiba ítélet (C‑537/13, EU:C:2015:14, 23. és 24. pont); 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 54. pont). Ugyanezt az álláspontot képviselte a Bíróság a közelmúltban a 2018. január 25‑i Schrems ítéletében (C‑498/16, EU:C:2018:37, 32. pont) és a 2019. február 14‑i Milivojević ítéletében (C‑630/17, EU:C:2019:123, 91. pont) is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Különösen a 2013/11/EU irányelv, valamint az 524/2013 rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Különösen a 2013/11/EU irányelv, valamint az 524/2013 rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd: 2013. május 31‑i Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet (C‑488/11, EU:C:2013:341, 31. pont); 2015. január 15‑i Šiba ítélet (C‑537/13, EU:C:2015:14, 22. pont); 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: 2013. május 31‑i Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet (C‑488/11, EU:C:2013:341, 31. pont); 2015. január 15‑i Šiba ítélet (C‑537/13, EU:C:2015:14, 22. pont); 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: 2006. október 26‑i Mostaza Claro ítélet (C‑168/05, EU:C:2006:675, 36. pont); 2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet (C‑40/08, EU:C:2009:615, 30. pont); 2010. november 9‑i VB Pénzügyi Lízing ítélet (C‑137/08, EU:C:2010:659, 47. pont); 2012. március 15‑i Pereničová és Perenič ítélet (C‑453/10, EU:C:2012:144, 28. pont); 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet (C‑618/10, EU:C:2012:349, 40. pont); 2014. július 17‑i Sánchez Morcillo és Abril García ítélet (C‑169/14, EU:C:2014:2099, 23. pont); 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 19. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd: 2009. október 6‑i Asturcom Telecomunicaciones ítélet (C‑40/08, EU:C:2009:615, 52. pont); 2010. november 16‑i Pohotovosť végzés (C‑76/10, EU:C:2010:685, 50. pont); 2016, december 21‑i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet (C‑154/15, C‑307/15 és C‑308/15, EU:C:2016:980, 54 pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Az Európai Bizottság észrevételei, 29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2013. május 30‑i Asbeek Brusse és de Man Garabito ítélet (C‑488/11, EU:C:2013:341, 44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.), a továbbiakban: 44/2001/EK rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.), a továbbiakban: 1215/12 rendelet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 43. és 44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A Bizottság észrevételei, 23. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) Lásd: 1978. június 21‑i Bertrand ítélet (150/77, EU:C:1978:137, 17. és 18. pont); 1993. január 19‑i Shearson Lehman Hutton ítélet (C‑89/91, EU:C:1993:15, 14–16. pont); 1997. július 3‑i Benincasa ítélet (C‑269/95, EU:C:1997:337, 13. pont); 2002. február 19‑i Besix ítélet (C‑256/00, EU:C:2002:99, 26. és 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 43. és 44. pont); 2018. január 25‑i Schrems ítélet (C‑498/16, EU:C:2018:37, 37. pont); 2019. február 14‑i Milivojević ítélet (C‑630/17, EU:C:2019:123, 21. pont); 2015. január 28‑i Kolassa ítélet (C‑375/13, EU:C:2015:37, 23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) „A Brüsszeli Egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése szerinti fogyasztói minőséget abban az esetben megkérdőjelező értelmezés, amikor az áruk vagy szolgáltatások használatának célja nem elhanyagolható kapcsolatot mutat az érintett személy szakmai vagy kereskedelmi tevékenységével, a legmegfelelőbb a jogbiztonság követelményének, valamint a jövőbeli alperes arra vonatkozó igényének, hogy előre lássa, melyik bíróság előtt lehet őt perelni – amely követelmények egyébként az egyezmény alapját képezik”, lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben a lengyel kormány észrevételeit, 27. pont, 9. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Ebben az értelemben lásd a lengyel kormány észrevételeit, 30. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) A lengyel kormány észrevételei, 30. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) A felperesek észrevételei, 7. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd: 2005. január 20‑i Gruber ítélet (C‑464/01, EU:C:2005:32, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd: a 2015. június 4‑i Faber ítélet (C‑497/13, EU:C:2015:357) rendelkező része.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd: Cruz Villalón főtanácsnok Costea ügyre vonatkozó indítványa (C‑110/14, EU:C:2015:271, 44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Lásd: 2021. április 15‑i MiGame végzés (C‑594/20, EU:C:2021:309, 28. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Feltéve, hogy a szerződés a 2011/83 irányelv hatálya alá tartozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27‑i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 328., 7. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) A Bizottság észrevételei, 22. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) 2011. május 20‑i 10481/11. sz. tanácsi dokumentum, 3. pont és 2011. június 8‑i 11218/11. sz. tanácsi dokumentum, 5. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Az Európai Parlament egy olyan kiigazítást terjesztett elő, amely kifejezetten a fogyasztó fogalmának módosítását javasolta oly módon, hogy azt terjesszék ki „minden olyan természetes személyre, aki […] alapvetően olyan célból jár el, amely kívül esik a kereskedelmi tevékenysége, vállalkozása, szakmája vagy foglalkozása körén”. Az ezt követő tárgyalások során az Európai Parlament a fogyasztó fogalmának megtartását támogatta, és elvetette az „alapvetően” határozószót, azzal a feltétellel, hogy a fogyasztó fogalmának pontos meghatározására irányuló preambulumbekezdésben, amely eredetileg a Gruber ítéleten alapult, a „mellékes” szót helyettesítsék a „meghatározó” szóval; lásd: Cruz Villalón főtanácsnok Costea ügyre vonatkozó indítványa (C‑110/14, EU:C:2015:271, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Ugyanebben az értelemben lásd a Bizottság észrevételeit, 32. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd: 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 22. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Lásd: 2015. szeptember 3‑i Costea ítélet (C‑110/14, EU:C:2015:538, 23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) Lásd a lengyel kormány észrevételeit is, 29. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Lásd a Bizottság észrevételeinek 35. pontját, amely szerint „[a]z adott személy szándékának relevanciája egy konkrét ügylet összefüggésében annak eldöntése szempontjából, hogy ez a személy fogyasztónak tekinthető‑e, szintén következik a Bíróságnak a Kamenova ügyben kifejtett érveléséből” (2018. október 4‑i Kamenova ítélet (C‑105/17, EU:C:2018:808, 38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) Lásd: 2020. november 11‑i DenizBank ítélet (C‑287/19, EU:C:2020:897, 108. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</body>
</html>
