EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.3.
COM(2025) 946 final
2025/0385(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2024/1252 rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.12.3.
COM(2025) 946 final
2025/0385(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2024/1252 rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet (az (EU) 2024/1252 rendelet) uniós célkitűzéseket határozott meg és ezekhez egy kiinduló eszköztárat is rendelt; ezek biztosítják az uniós ipar kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátását. A kritikus fontosságú nyersanyagok a tiszta és digitális átállásban, valamint a védelmi, űr- és repüléstechnikai alkalmazásokban jelentős szerepet játszó stratégiai technológiák előállításához szükségesek. Mindezek ellenére azonban a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 2024. május 23-i hatálybalépése óta a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátottság geopolitikai vetületei egyre inkább előtérbe kerülnek, ami a ritkaföldfémekre és más kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó számos kínai exportkorlátozásnak tudható be. Ezzel párhuzamosan más globális szereplők fokozottan törekednek arra, hogy biztosítsák iparágaik kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférését, és ennek érdekében kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket finanszíroznak, továbbá ellátottságukat partnerségek révén diverzifikálják.
A Bizottság ebben az összefüggésben fogadta el 2025. december 3-án a RESourceEU cselekvési tervet azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet céljainak elérését és támogassa az EU gazdasági biztonságának megerősítéséről szóló közleményt 1 . A cselekvési terv intézkedéseket tartalmaz az azonnali diverzifikációs potenciállal rendelkező, kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek pénzügyi kockázatmegosztására és szabályozás révén történő támogatására, valamint a harmadik országokkal kialakított partnerségek életbe léptetésére, az egységes piac védelmére és a kritikus fontosságú nyersanyagok diverzifikált kínálata jellemezte stabil piac létrehozására. Az e célkitűzések elérését szolgáló intézkedések magukban foglalják a Bizottság javaslatát, amelynek értelmében egyes szabályok észszerűsítése, pontosítása és egyszerűsítése, továbbá a körforgásos jelleg javítása, az újrafeldolgozási kapacitás növelése és a kritikus fontosságú nyersanyagok másodlagos piacának megerősítése érdekében célzott módosításokat vezetnének be az (EU) 2024/1252 rendeletbe (a továbbiakban: a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet).
Először is, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet javasolt módosításainak célja, hogy stabil piacot teremtsenek az uniós nyersanyag-értéklánc számára. E célból a módosítások a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal – a kritikus fontosságú nyersanyagok egy részhalmazával – stratégiai technológiai termékeket gyártó uniós ipari ágazatok rezilienciáját hivatottak megerősíteni. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet folyamatban lévő végrehajtása nyomán világossá vált, hogy fennáll az egységes piac széttagoltságának kockázata, mivel az egyes tagállamok eltérően azonosítják azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 24. cikke értelmében kockázatértékelést kell végezniük ellátási láncaikra vonatkozóan. A széttagoltság e kockázata rámutat, hogy ha a vállalatok a piaci hiányosságoknak tulajdoníthatóan nem hajtanak végre a sebezhetőségüknek határt szabó kockázatcsökkentési stratégiákat, a Bizottság további intézkedései indokolttá válhatnak. Ezek a módosítások amellett, hogy arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy fektessenek be ellátási láncaik rezilienciájába, a kritikus fontosságú nyersanyagok diverzifikált ellátási forrásai iránti igényt is fokoznák.
Másodszor, a kritikus fontosságú nyersanyagok termelésének gyors növelésére irányuló azonnali igény miatt ki kell bővíteni a körforgásos keretet, így növelve a kritikus fontosságú nyersanyagok visszanyerését és újrafelhasználását, különösen az állandó ritkaföldfém-mágnesek 2 esetében. A Bizottság ezért a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet módosítását javasolja a rendelet 28. cikke szerinti, címkézésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó termékek körének kibővítése és a tájékoztatási kötelezettségek pontosítása révén. Ugyanezen okokból a Bizottság azt is javasolja, hogy a fogyasztói felhasználás előtti hulladékot vonják az állandó ritkaföldfém-mágnesek újrafeldolgozott tartalmára vonatkozó kötelezettség hatálya alá, figyelembe véve azt is, hogy a fogyasztói felhasználás előtti hulladék könnyebben újrafeldolgozható, és jelenleg könnyebben hozzáférhető, mint a fogyasztói hulladék.
Végezetül a Bizottság további rugalmasság bevezetését javasolja azt illetően, hogy naptári évenként hány pályázati felhívást kell közzétenni, tekintettel arra, hogy egy-egy felhívásra számos pályázat érkezik és biztosítani kell az egyes pályázatok koherens értékelését. Ez a javaslat a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet stratégiai projektek kiválasztásáról szóló 7. cikkének bizottsági végrehajtásán alapul. Az első pályázati felhívást 2024-ben tették közzé, amelynek eredményeként 47 uniós stratégiai projektet és 13 Unión kívüli stratégiai projektet választottak ki 3 . A Bizottság a második pályázati felhívást 2025. szeptember 25-én indította.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az e javaslatban foglalt módosítások biztosítják az erőforrás-hatékonyságot, és emellett hozzájárulnak a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátáshoz. A javaslat különösen meg fogja erősíteni az Unió stratégiai autonómiáját azáltal, hogy szavatolja és biztosítja az uniós ellátási láncok diverzifikálását. A RESourceEU cselekvési tervre irányuló kezdeményezés megerősíti az Unió ipar- és gazdaságbiztonsági szakpolitikai céljainak előmozdítására irányuló egyéb intézkedéseket, hozzájárul a tisztaipar-megállapodásról szóló közleményben meghatározott célkitűzésekhez, és szorosan kapcsolódik az európai gazdaságbiztonsági doktrínához.
A módosítások egyúttal támogatni fogják a tiszta és digitális átállást is, ehhez biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak a különböző ágazatok iparágai által használt alapvető erőforrások. Az életciklus végi hasznosítás támogatása és az újrafeldolgozott nyersanyagok fokozatos elterjedésének előmozdítása érdekében a módosítások javítani fogják a nyomonkövethetőséget is, ami hozzájárul a körforgásos jelleg fokozását és az Unió kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásának biztosítását szolgáló koherens és összehangolt kerethez.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
E javaslat következetes, és biztosítja az egyéb uniós szakpolitikákkal való kiegészítő jelleget és szinergiákat.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkével összhangban a javasolt rendelet célja, hogy hozzájáruljon az egységes piac megfelelő működéséhez, elsősorban az Unió kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátását biztosító szabályok megerősítése és pontosítása révén.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat általános célja, hogy uniós szinten biztosítsa az egységességet és észszerűsítsen bizonyos eljárásokat annak érdekében, hogy felkészítse az egy vagy több tagállamban működő nagyvállalatokat az ellátási láncok zavaraival való szembenézésre és kockázatcsökkentő intézkedések bevezetésére.
A tagállamok fellépései önmagukban nem tudják megvalósítani e javaslat célkitűzéseit.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének, amennyiben az említett célkitűzések uniós szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet módosító rendelet megfelelő jogi eszköz a RESourceEU célkitűzéseinek megvalósításához.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
N/A
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Bár nem került sor hivatalos konzultációra az érdekelt felekkel, a javasolt módosítások az állandó mágnesek teljes értékláncának szereplőivel tartott technikai munkaértekezletek, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó testület keretében folytatott eszmecserék, valamint a Közös Kutatóközpont által a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 28. és 29. cikke szerinti másodlagos jogszabályok előkészítése során végzett technikai munka nyomán álltak elő.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A javasolt módosítások jellege és sürgőssége miatt e javaslat esetében nem került sor a szakértői vélemények összegyűjtésére és elemzésére.
•Hatásvizsgálat
A javaslat sürgős jellegére tekintettel nem került sor hatásvizsgálatra.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
N/A
•Alapjogok
E javaslatnak nincs hatása az alapvető jogok védelmére.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincsenek az EU költségvetését érintő vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Ez a javaslat módosítja a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, és módosítja a tagállamok végrehajtási terveit, különösen azáltal, hogy megszünteti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy azonosítsák a nagyvállalatokat, és ezt a kötelezettséget a Bizottságra ruházza át. Ez a változtatás egyszerűsíti és észszerűsíti az uniós szintű adminisztratív eljárásokat.
Az egyes vállalatokra vonatkozó kötelezettségek és jelentéstételi szabályok pontosítása kevés cikk esetében jár célzott módosítással.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
N/A
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az (EU) 2024/1252 rendelet 1. cikke.
Az 1. cikk (1) bekezdése módosítja a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet szerinti stratégiai projektekre vonatkozó nyílt pályázati felhívások határidejeinek számát.
Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja egyszerűsíti a nagyvállalatok azonosítására vonatkozó kötelezettséget azáltal, hogy azt a nemzeti közigazgatási szervekről a Bizottságra ruházza át.
Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja előírja a Bizottság számára, hogy értesítse a nagyvállalatokat kötelezettségeikről.
Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja pontosítja a nagyvállalatokra vonatkozó kötelezettséget és azokat a szempontokat, amelyeket kockázati felkészültségük értékelése során figyelembe kell venni.
Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja pontosítja azokat a kötelezettségeket, amelyeknek a nagyvállalatoknak a kockázatcsökkentési intézkedések tekintetében meg kell felelniük.
Az 1. cikk (2) bekezdésének e) pontja megerősíti a nagyvállalatok azon kötelezettségét, hogy a kockázatértékelésről folyamatosan tájékoztassák igazgatótanácsukat.
Az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontja lehetővé teszi, hogy a Bizottság tájékoztatást kérjen a nagyvállalatoktól a kockázatértékelési kötelezettségeknek való megfelelésükről, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg a nagyvállalatokra vonatkozó kockázatcsökkentési intézkedéseket.
Az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontja töröl egy olyan bekezdést, amelynek kiigazítására nincs szükség, mivel a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 28. cikke szerinti kötelezettségek immár a Bizottságra hárulnak.
Az 1. cikk (3) bekezdése kibővíti az állandó mágneseket tartalmazó azon termékek jegyzékét, amelyeket a Bizottságnak címkézésük céljából figyelembe kell vennie.
Az 1. cikk (4) bekezdése pontosítja és az állandó mágnesek fogyasztói felhasználás előtti hulladékával bővíti ki a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 29. cikkének hatályát annak érdekében, hogy a Bizottság átfogóbban léphessen fel az állandó mágnesek újrafeldolgozása tekintetében.
Az 1. cikk (5) bekezdése kiigazítja a felhatalmazás gyakorlására vonatkozó szabályokat, hogy azok magukban foglalják az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerinti új felhatalmazást.
2025/0385 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2024/1252 rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 5 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az (EU) 2024/1252 rendelet 2024. május 23-i hatálybalépése óta a Bizottság adatokat és információkat gyűjt az érdekelt felektől és a tagállamoktól a rendelet végrehajtásával kapcsolatban.
(2)A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos és fenntartható hozzáférés alapvető fontosságú a tisztaipar-megállapodásban 6 meghatározott, a tiszta és digitális átállásra vonatkozó uniós célkitűzések szempontjából. E nyersanyagok emellett az uniós iparágak alapvető fontosságú tényezői minden területen, beleértve a védelmet is. A jelenlegi geopolitikai helyzet kockázatos az Unió kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos ellátása szempontjából, ezért a jelenlegi keretet meg kell erősíteni.
(3)Az (EU) 2024/1252 rendelet értelmében a Bizottságnak évente legalább négy határidő megjelölésével kell stratégiai projektekre vonatkozó pályázati felhívásokat közzétennie. Tekintettel a stratégiai kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai projektek azonosítására indított felhívások keretében beérkező, stratégiai projektként való elismerés iránti kérelmek nagy számára, valamint arra, hogy biztosítani kell a kérelmek jobb értékelését, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság korlátozza az évenként közzétett ilyen felhívások számát.
(4)Az (EU) 2024/1252 rendelet értelmében a tagállamoknak 2025 májusáig és a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékének 3. cikk (3) bekezdése szerinti minden egyes aktualizálásától számított 12 hónapon belül azonosítaniuk kell a nagyvállalatokat. A kritikus fontosságú nyersanyagokat használó nagyvállalatok azonban több tagállamban is működhetnek. Elkerülendő, hogy a különböző nemzeti közigazgatási szervek egymással párhuzamosan azonosítsák ezeket a nagyvállalatokat, és megelőzendő az egységes piac széttagolódásának kockázatát, célszerűbb, ha a Bizottság azonosítja ezeket az Unióban működő nagyvállalatokat.
(5)Alapvető fontosságú a Bizottság által azonosított nagyvállalatok kockázati felkészültségének és kötelezettségeinek megerősítése, ezért a nagyvállalatok számára elő kell írni, hogy hozzanak intézkedéseket sebezhetőségeik enyhítésére, többek között nyersanyagellátási láncuk diverzifikálása révén. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megkapja a megfelelésüket alátámasztó, az eredményes nyomon követéshez szükséges információkat, és biztosítsa, hogy ellátási zavarok esetén a nagyvállalatok felkészültek legyenek. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meg kell határoznia azokat a kockázatcsökkentési intézkedéseket, amelyeket a nagyvállalatoknak be kell vezetniük, ha sebezhetőség merül fel.
(6)A nagyvállalatoknak e kockázatértékelés részeként fel kell térképezniük, hogy hol történik az általuk felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és újrafeldolgozása, elemezniük kell a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásukat esetlegesen befolyásoló tényezőket, és értékelniük kell az ellátási zavarokkal szembeni sebezhetőségüket. Sebezhetőségük egyértelmű megítélése érdekében fel kell térképezniük a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkotóelemek ellátási láncát is. Felkészültségük megerősítése érdekében a nagyvállalatoknak kockázatértékelésükről be kell számolniuk a vállalatok igazgatóságának vagy igazgatótanácsának.
(7)A Bizottságnak továbbra is nyomon kell követnie a nagyvállalatok helyzetét és kockázati felkészültségét, biztosítva felkészültségüket arra az esetre, ha ellátási láncaikban zavar lépne fel. E célból, és amennyiben úgy határoz, a Bizottság tájékoztatást kérhet a nagyvállalatoktól az e rendeletben előírt megfelelési és kockázatcsökkentési intézkedéseikről.
(8)A fogyasztói felhasználás előtti újrafeldolgozott anyagok elismerése annak köszönhetően egészíti ki a fogyasztói hulladék hasznosítását, hogy lehetőséget teremt a gyártóknak a rövid távú erőforrás-hatékonyság javítására, miközben továbbra is erőteljes ösztönzőket tart fenn az életciklus végi gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerek kiépítésére és bővítésére. A további termékkategóriák és a fogyasztói felhasználás előtti hulladék ezért elengedhetetlenek ahhoz, hogy javuljon az újrafeldolgozás, megerősödjön a nyomonkövethetőség, és a másodlagos anyagok nagyobb köre álljon rendelkezésre, ezáltal támogatva az Unió általános erőforrás-hatékonyságát és ellátásbiztonságát.
(9)A RESourceEU cselekvési tervben meghatározott célkitűzések elérése érdekében az (EU) 2024/1252 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2024/1252 rendelet módosításai
Az (EU) 2024/1252 rendelet a következőképpen módosul:
1.A 7. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az első ilyen határidő legkésőbb 2024. augusztus 24. A Bizottság évente legfeljebb négyszer állapít meg ilyen határidőket.”
2.A 24. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének napját két hónappal követő időpontot]-ig és a stratégiai fontosságú nyersanyagok jegyzékének minden egyes aktualizálásától számított hat hónapon belül a Bizottság azonosítja az Unióban működő azon nagyvállalatokat, amelyek stratégiai fontosságú nyersanyagokat használnak fel energiatárolásra és e-mobilitásra szolgáló akkumulátorok, hidrogéntermeléshez és -felhasználáshoz kapcsolódó berendezések, megújulóenergia-termeléshez kapcsolódó berendezések, légi járművek, vontatómotorok, hőszivattyúk, adatátvitelhez és -tároláshoz kapcsolódó berendezések, mobil elektronikus eszközök, additív gyártáshoz kapcsolódó berendezések, robotikához kapcsolódó berendezések, drónok, rakétakilövők, radarok, műholdak vagy fejlett csipek gyártásához.”;
b)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Bizottság tájékoztatja az (1) bekezdés alapján azonosított nagyvállalatokat az ilyen azonosításról és az e cikk szerinti kötelezettségeikről.”;
c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett nagyvállalatok az azonosításukról kapott tájékoztatást követő hat hónapon belül és legalább háromévente – amennyiben a szükséges információk a rendelkezésükre állnak – elvégzik a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz kapcsolódó nyersanyagellátási láncuk kockázatértékelését, beleértve a következőket:
a) a stratégiai fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkotóelemek ellátási láncának feltérképezése;
b) annak feltérképezése, hogy hol történik az általuk felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok kitermelése, feldolgozása vagy újrafeldolgozása;
c) azon tényezők elemzése, amelyek befolyásolhatják stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátásukat;
d) az ellátási zavarokkal szembeni sebezhetőségük értékelése.”;
d)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeként az ellátási zavarokkal szembeni jelentős sebezhetőségét észlelnek, az (1) bekezdésben említett nagyvállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük e sebezhetőségek enyhítésére, többek között azáltal, hogy diverzifikálják nyersanyagellátási láncaikat, és fontolóra veszik másodlagos nyersanyagok felhasználásának vagy a stratégiai fontosságú nyersanyagok helyettesítésének lehetőségét.”;
e)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Az (1) bekezdésben említett nagyvállalatoknak be kell mutatniuk igazgatótanácsuknak vagy igazgatóságuknak a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeit.”;
f)a cikk a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Bizottság felkérheti az (1) bekezdésben említett nagyvállalatokat, hogy fejtsék ki, miként tesznek eleget az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek. Ezeket az információkat a nagyvállalatok legkésőbb a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított 30 napon belül rendelkezésre bocsátják.
(5b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyben meghatározza azokat a kockázatcsökkentési intézkedéseket, amelyeket az e cikk (1) bekezdésében említett nagyvállalatoknak meg kell hozniuk, ha e cikk (4) bekezdésével összhangban jelentős sebezhetőséget észlelnek az ellátási zavarokkal szemben.
A Bizottság ezeket a kockázatcsökkentési intézkedéseket az ellátási kockázatokra, az Unió és a harmadik országok közötti kereskedelmi forgalomra, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok kereskedelmét gátló potenciális akadályokra vonatkozóan rendelkezésre álló információk értékelésére alapozza, és meghatározza, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncában legfeljebb milyen arányban lehet egyetlen harmadik országra támaszkodni.”;
g)a (6) bekezdést el kell hagyni.
3.A 28. cikk (1) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének napjától számított két év elteltével a mágneses rezonanciás képalkotó eszközöket, szélenergia-generátorokat, ipari robotokat, gépjárműveket, könnyű szállítóeszközöket, hűtőgenerátorokat, hőszivattyúkat, villanymotorokat – a villanymotorok más termékekbe történő beépítése esetén is –, automata mosógépeket, szárítógépeket, mikrohullámú készülékeket, szárítógépeket, porszívókat, mosogatógépeket, merevlemezes meghajtókat, transzduktorokat, hangszórókat, polgári felhasználású drónokat vagy motort tartalmazó játékokat forgalomba hozó természetes vagy jogi személy köteles gondoskodni arról, hogy ezeken a termékeken feltűnő, jól olvasható és letörölhetetlen címke szerepeljen, amelyen fel kell tüntetni a következőket:”.
4.A 29. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) 2027. május 24-ig vagy a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének napjától számított két év elteltével – a későbbi dátum alkalmazandó –, a 28. cikk (1) bekezdésében említett olyan termékeket forgalomba hozó természetes vagy jogi személyek, amelyek a 28. cikk (1) bekezdése b) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett egy vagy több állandó mágnest tartalmaznak, és amelyek esetében az ilyen állandó mágnesek össztömege meghaladja a 0,2 kg-ot, szabadon hozzáférhető internetes oldalon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a termékbe beépített állandó mágnesekben található, fogyasztói felhasználás előtti, illetve fogyasztói hulladékból hasznosított neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, bór, szamárium, nikkel és kobalt részarányát, ideértve az Unión belül termelt ilyen hulladék részarányát.”;
b)a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottság a 38. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet oly módon történő kiegészítése érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett termékekbe beépített állandó mágnesben található, fogyasztói felhasználás előtti, illetve fogyasztói hulladékból hasznosított neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, bór, szamárium, nikkel és kobalt részarányának – ideértve az Unión belül termelt ilyen hulladék részarányát is – kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg.”;
c)a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy megállapítja az (1) bekezdésben említett termékekbe beépített állandó mágnesben kötelezően jelen lévő, fogyasztói felhasználás előtti, illetve fogyasztói hulladékból hasznosított neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, bór, szamárium, nikkel és kobalt vagy annak bármely kombinációja minimális részarányát, ideértve az Unión belül termelt ilyen hulladék részarányát.”;
d)a (3) bekezdés harmadik albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a) a fogyasztói felhasználás előtti, illetve fogyasztói hulladékforrásokból hasznosított neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, bór, szamárium, nikkel és kobalt aktuális és előre jelzett rendelkezésre állása, valamint az uniós újrafeldolgozási kapacitás;”.
5.A 38. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottság 2024. június 24-től nyolc évre szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (5b) bekezdésében, a 28. cikk (12) bekezdésében, a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (1) és (8) bekezdésében és a 34. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.”;
b)a (3) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 24. cikk (5b) bekezdésében, a 28. cikk (12) bekezdésében, a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 31. cikk (1) és (8) bekezdésében és a 34. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást.”;
c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 24. cikk (5b) bekezdése, a 28. cikk (12) bekezdése, a 29. cikk (2) vagy (3) bekezdése, a 31. cikk (1) vagy (8) bekezdése vagy a 34. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.”
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök