EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.9.11.
COM(2025) 485 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
A fizetési számlákkal kapcsolatos tagállami adatok összefoglalása a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikke alapján
TARTALOM
1. BEVEZETÉS
2. MENNYIBEN FELELNEK MEG A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓK A 4., 5. ÉS 6. CIKKBEN FOGLALT RENDELKEZÉSEKNEK
3. MENNYIBEN FELELNEK MEG A TAGÁLLAMOK AZON KÖTELEZETTSÉGÜKNEK, HOGY GONDOSKODJANAK A 7. CIKK SZERINTI ÖSSZEHASONLÍTÓ WEBOLDALAK MEGLÉTÉRŐL?
4. A SZÁMLAVÁLTÁSOK SZÁMA, VALAMINT A SZÁMLAVÁLTÁSRA IRÁNYULÓ, ELUTASÍTOTT KÉRELMEK ARÁNYA
5. AZ ALAPSZINTŰ FIZETÉSI SZÁMLÁT KÍNÁLÓ HITELINTÉZETEK SZÁMA, A MEGNYITOTT ALAPSZINTŰ FIZETÉSI SZÁMLÁK SZÁMA, VALAMINT AZ ALAPSZINTŰ FIZETÉSISZÁMLA-NYITÁSRA IRÁNYULÓ, ELUTASÍTOTT KÉRELMEK ARÁNYA
6. KÖVETKEZTETÉS
1. BEVEZETÉS
A fizetési számlákról szóló irányelv (a továbbiakban: az irányelv) 2014 szeptemberében lépett hatályba. A tagállamoknak 2016. szeptember 18-ig el kellett fogadniuk és közzé kellett tenniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek. Az irányelv 27. cikke értelmében a Bizottságnak jelentést kell készítenie, amely tartalmazza a következő információkat:
1.mennyiben felelnek meg a pénzforgalmi szolgáltatók az irányelv 4., 5. és 6. cikkében foglalt rendelkezéseknek;
2.mennyiben felelnek meg a tagállamok azon kötelezettségüknek, hogy gondoskodjanak az irányelv 7. cikke szerinti összehasonlító weboldalak meglétéről;
3.mekkora volt a számlaváltások száma, valamint a számlaváltásra irányuló, elutasított kérelmek aránya;
4.mekkora volt az alapszintű fizetési számlát kínáló hitelintézetek száma, a megnyitott alapszintű fizetési számlák száma, valamint a fizetésiszámla-nyitásra irányuló, elutasított kérelmek aránya.
A 27. cikkben foglaltak szerint a jelentés kizárólag a tagállamok által szolgáltatott adatokon alapul. Az adatokban azonban vannak bizonyos hiányosságok (pl., ha valamely tagállamban az információk nem álltak rendelkezésre). Az adatgyűjtési módszerek és a források is tagállamonként eltérőek lehetnek, ami megnehezítheti az összehasonlítást és az értékelést.
Ez a jelentés a második, amely az irányelv 27. cikke alapján készül, és a 2022-re, illetve a 2023-ra vonatkozó információkat tartalmazza 1 . A jelentés egy, a 27 uniós tagállam kormányzati képviselőivel megvitatott és elfogadott kérdőív alapján készült.
2.MENNYIBEN FELELNEK MEG A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓK A 4., 5. és 6. CIKKBEN FOGLALT RENDELKEZÉSEKNEK
Az irányelv II. fejezete szabályokat vezet be annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók egyértelmű és átlátható információkat bocsássanak rendelkezésre a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról. Az irányelv két elsődleges célja, amelyeket a preambulumbekezdésekben fogalmaz meg, a következő: i. a lakossági banki szolgáltatások belső piacának megerősítése; és ii. a fogyasztók képessé tétele arra, hogy hatékonyan össze tudják hasonlítani az ajánlatokat és megalapozott döntéseket tudjanak hozni.
E célok elérésének első lépése az egységesített terminológia kialakítása, amint azt az irányelv 3. cikke is körvonalazza. Ennek elérése érdekében a tagállamok – átfogó és fokozatos megközelítést alkalmazva – összeállítanak egy jegyzéket a fizetési számlához kapcsolódó legjellemzőbb díjalapú szolgáltatásokról. Ezt az egységesített terminológiát felhatalmazáson alapuló rendelet szabályozza 2 . Egyúttal megalapozza a II. fejezet következő cikkeit is, mivel a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fejezet többi rendelkezésének való megfelelés érdekében ezeket a megállapodás szerinti kifejezéseket kell alkalmazniuk.
Az irányelv 27. cikkével összhangban a tagállamok a 4., 5. és 6. cikkel kapcsolatban az alábbi információkat szolgáltatták a pénzforgalmi szolgáltatók megfelelési szintjére vonatkozóan.
a)4. cikk: Díjjegyzék és glosszárium
A 4. cikk előírja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fizetési számlára vonatkozó szerződés megkötése előtt kellő időben díjjegyzéket kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátaniuk. A dokumentumot papíron vagy más tartós adathordozón kell elérhetővé tenni, és tartalmaznia kell a szolgáltató által kínált minden egyes szolgáltatás egységesített megnevezéseit és a kapcsolódó díjakat. A díjjegyzék formátumára végrehajtási rendeletben meghatározott pontos szabályok vonatkoznak 3 . Emellett a pénzforgalmi szolgáltatóknak rendelkezésre kell bocsátaniuk az egységesített kifejezések és fogalommeghatározások glosszáriumát, és biztosítaniuk kell, hogy a honlapjukon és a hivatali helyiségeikben a díjjegyzék és a glosszárium a fogyasztók számára bármikor, díjmentesen és különböző formátumban – többek között elektronikus formában – könnyen hozzáférhető legyen, valamint a fogyasztók kérésére papíron vagy más tartós adathordozón is elérhetővé kell tenniük.
Ami a díjjegyzéknek – a 4. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint – kellő időben a fogyasztók részére történő rendelkezésre bocsátását illeti, az adatok azt jelzik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általában teljesítik ezt a követelményt. Ez a következtetés az elvégzett felmérésekből, vizsgálatokból vagy egyéb felügyeleti ellenőrzésekből és elemzésekből (pl. BE, CZ, DE, ES, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, PL, PT, RO, SI) 4 , valamint a panaszok nagyon alacsony számából, illetve abból vonható le, hogy nagyon kevés egyéb jel utal a szolgáltatók meg nem felelésére (pl. AT, BG, CY, DK, EE, EL, ES, FI, LT, NL, SE, SK). Ezek a megállapítások összességében arra utalnak, hogy a szolgáltatók megfelelnek a követelményeknek. A fogyasztók számára a tájékoztató dokumentumokat is különböző – többek között fiókintézményekben fizikai és weboldalakon elektronikus – formátumban teszik elérhetővé. E tekintetben Hollandia kiemelte, hogy bár a díjakra vonatkozó tájékoztató dokumentumok a weboldalakon elérhetők, a fogyasztók számára nem mindig könnyű megtalálni azokat. Franciaország megjegyezte, hogy egy hitelintézet a közelmúltban QR-kódon keresztül tette elérhetővé a díjinformációkat, ami akkor tekinthető a követelményeknek való megfelelésnek, ha a QR-kód olyan tartós adathordozóra mutat, amely letölthető, kinyomtatható vagy rögzíthető, és az információ a fogyasztó kérésére rendelkezésre áll.
Ami a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettségét illeti, hogy a 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően bocsássanak a fogyasztók rendelkezésére egy glosszáriumot, amely az egységesített kifejezéseket tartalmazza, az adatok azt mutatják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általában teljesítik ezt a követelményt. Ez a következtetés a felmérésekből, vizsgálatokból vagy egyéb felügyeleti ellenőrzésekből és elemzésekből (pl. BE, BG, CZ, DE, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, PL, PT, RO, SI), valamint a panaszok nagyon alacsony számából, illetve abból vonható le, hogy nagyon kevés egyéb jel utal a szolgáltatók meg nem felelésére (pl. AT, CY, DK, EL, ES, FI, LT, NL, SE, SK). Ezek a megállapítások összességében arra utalnak, hogy a szolgáltatók megfelelnek a követelményeknek.
A 4. cikk (5) bekezdése szerinti követelmény – a díjjegyzéket és a glosszáriumot a honlapon és a hivatali helyiségekben bármikor elérhetővé kell tenni a fogyasztók (és a fogyasztóktól eltérő személyek) számára – tekintetében az adatok azt mutatják, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általában teljesítik a követelményt. Ez a következtetés is a felmérésekből, vizsgálatokból vagy egyéb felügyeleti ellenőrzésekből és elemzésekből (pl. BE, BG, CZ, DE, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, PL, PT, RO, SI), valamint a panaszok nagyon alacsony számából, illetve abból vonható le, hogy nagyon kevés egyéb jel utal a szolgáltatók meg nem felelésére (pl. AT, CY, DK, EL, ES, FI, LT, NL, SE, SK). Ezek a megállapítások összességében arra utalnak, hogy a szolgáltatók megfelelnek a követelményeknek.
Korlátozott számban megállapításra kerültek nem egységesített terminológia használatával kapcsolatos, valamint a díjjegyzék és a glosszárium rendelkezésre bocsátásával összefüggő szabálytalanságok. Az érintett szolgáltatókat felszólították, hogy megfelelő korrekciós intézkedésekkel orvosolják a feltárt problémákat, de nem szabtak ki szankciókat, mivel a szolgáltatók intézkedtek a megfelelés biztosítása érdekében (pl. ES, IT, PT). Franciaországban az egyik intézmény, amely több alkalommal sem tette közzé a díjjegyzéket, a jogsértés megszüntetésére irányuló felszólítást kapott. Ugyanakkor szinte valamennyi tagállam arról számolt be, hogy a 4. cikk rendelkezéseinek megsértése miatt nem kezdeményeztek jogérvényesítési intézkedéseket.
A legtöbb tagállam jelezte, hogy a 4. cikkben meghatározott követelmények következtében a fogyasztókat kevesebb kár érte. Több tagállam azonban rámutatott arra, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat e kérdés teljes körű és megbízható értékeléséhez.
b)5. cikk: Díjkimutatás
Az irányelv 5. cikke szabályozza a díjkimutatást. A kimutatásnak tartalmaznia kell a fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak részletezését. A következetesség és az egyértelműség biztosítása érdekében az Európai Bizottság végrehajtási rendeletet 5 fogadott el, amely egységesíti a díjkimutatás formátumát, és egységes szimbólumot vezet be. E kötelezettség célja az átláthatóság előmozdítása és annak elősegítése, hogy a fogyasztók jobban megértsék a fizetési számláikhoz kapcsolódó díjakat.
Ami az 5. cikkben meghatározott azon kötelezettséget illeti, hogy évente legalább egyszer díjmentesen kimutatást kell rendelkezésre bocsátani valamennyi felmerült díjról, az adatok azt jelzik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általában teljesítik ezt a követelményt. Ez a következtetés a felmérésekből, vizsgálatokból vagy egyéb felügyeleti ellenőrzésekből és elemzésekből (pl. CZ, DE, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, PL, PT, SI), valamint a panaszok nagyon alacsony számából, illetve abból vonható le, hogy semmilyen egyéb jel sem utal a szolgáltatók meg nem felelésére (pl. AT, BE, BG, CY, EL, ES, FI, LT, PL, RO, SE, SK). Ezek a megállapítások összességében arra utalnak, hogy a szolgáltatók megfelelnek a követelményeknek.
Néhány esetben – például Magyarországon és Portugáliában – hiányosságokat tártak fel a kimutatás tájékoztatási követelményeknek való megfelelése tekintetében. Olaszországban is hiányosságokra derült fény, mégpedig az irányelv hatályán kívül eső termékek helytelen kategorizálása, valamint a díjkimutatásnak az előírtnál ritkábban történő rendelkezésre bocsátása tekintetében. E hiányosságok miatt az illetékes hatóságoknak intézkedéseket kellett hozniuk a megfelelés biztosítása érdekében (pl. HU, IT). Ugyanakkor szinte valamennyi tagállam arról számolt be, hogy az 5. cikk rendelkezéseinek megsértése miatt nem kezdeményeztek jogérvényesítési intézkedéseket.
A legtöbb tagállam jelezte, hogy az 5. cikkben meghatározott követelmények következtében a fogyasztókat kevesebb kár érte. Több tagállam azonban rámutatott arra, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat e kérdés teljes körű és megbízható értékeléséhez.
c)6. cikk: A fogyasztók tájékoztatása
Az irányelv 6. cikke előírja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fogyasztóknak szóló, szerződésekkel kapcsolatos, kereskedelmi és marketing célú tájékoztatókban az egységesített megnevezéseket kell alkalmazniuk. Ez azt jelenti, hogy következetes és közérthető nyelvezetet kell használni annak érdekében, hogy a fogyasztók megértsék a fizetési számláikhoz kapcsolódó szolgáltatásokat és díjakat. A pénzforgalmi szolgáltatók a díjjegyzékben és a díjkimutatásban használhatnak márkaneveket is, ezek azonban kizárólag a szolgáltatások másodlagos elnevezéseként tüntethetők fel.
A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon kötelezettség tekintetében, hogy a fogyasztóknak szóló, szerződésekkel kapcsolatos, kereskedelmi és marketing célú tájékoztatókban az egységesített megnevezéseket kell alkalmazni, az adatok azt jelzik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók általában teljesítik ezt a követelményt. Ez a következtetés a felmérésekből, vizsgálatokból vagy egyéb felügyeleti ellenőrzésekből (pl. BE, CZ, DE, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, PL, PT, RO), valamint a panaszok nagyon alacsony számából, illetve abból vonható le, hogy semmilyen egyéb jel sem utal a szolgáltatók meg nem felelésére (pl. AT, CY, BG, DK, EE, EL, ES, FI, LT, NL, SE, SI, SK). Az adatok arra utalnak, hogy a szolgáltatók általában megfelelnek a követelményeknek.
Azzal kapcsolatban, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a díjjegyzékben és a díjkimutatásban milyen gyakran tüntetik fel a márkanevet, az általános megállapítás az, hogy erre gyakran kerül sor. Több tagállam jelezte, hogy nem rendelkezik elegendő adattal e kérdés értékeléséhez.
Ami a 6. cikk rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos jogérvényesítési intézkedéseket illeti, szinte valamennyi tagállam arról számolt be, hogy ilyen intézkedésekre nem került sor. Portugália megjegyezte, hogy 2022 és 2023 között három jogsértést tártak fel, amelyeket a szabályok betartására felszólító figyelmeztetések követtek. További jogérvényesítési intézkedésre azonban nem került sor. Egy 2022-ben végzett felmérés alapján Franciaország kiemelte, hogy az egyik pénzforgalmi szolgáltató nem bocsátotta rendelkezésre az összes előírt információt. A jogsértés megszüntetésére irányuló felszólítást követően azonban a szolgáltató eleget tett a fizetési számlákról szóló irányelv 6. cikkében foglalt kötelezettségnek.
A legtöbb tagállam jelezte, hogy a 6. cikkben meghatározott követelmények következtében a fogyasztókat kevesebb kár érte. Több tagállam azonban rámutatott arra, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat e kérdés teljes körű és bizonyosságot nyújtó értékeléséhez, és néhány más tagállam is rámutatott a 6. cikk valószínűleg korlátozott hatására.
3.MENNYIBEN FELELNEK MEG A TAGÁLLAMOK AZON KÖTELEZETTSÉGÜKNEK, HOGY GONDOSKODJANAK A 7. CIKK SZERINTI ÖSSZEHASONLÍTÓ WEBOLDALAK MEGLÉTÉRŐL?
Az irányelv 7. cikke kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy díjmentesen a fogyasztók rendelkezésére álljon legalább egy olyan weboldal, amely összehasonlítja a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjköteles, a legjellemzőbb szolgáltatások tagállami jegyzékében szereplő szolgáltatásokért a pénzforgalmi szolgáltatók által felszámított díjakat. Azt is előírja, hogy az összehasonlító weboldalakat magánüzemeltetők vagy hatóságok üzemeltethetik, a weboldalaknak a működésük szempontjából függetleneknek kell lenniük, egyértelműen fel kell tüntetniük a tulajdonosaikat, az összehasonlítás alapjául egyértelmű, objektív kritériumokat kell meghatározniuk, közérthető és egyértelmű nyelvezetet kell használniuk, naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk, a piac jelentős részét be kell mutatniuk, és hatékony eljárást kell biztosítaniuk a közzétett díjakról szóló, a valóságnak meg nem felelő információk bejelentésére.
Szinte minden tagállam 6 rendelkezik legalább egy, a 7. cikk előírásainak megfelelő, operatív összehasonlító weboldallal. A legtöbb tagállam hatóságra bízta a honlap létrehozásának és frissítésének feladatát. Írországban, Lengyelországban és Spanyolországban a hatósági weboldalak mellett számos magánüzemeltetésű weboldal létezik. Dániában és Csehországban a rendelkezésre álló weboldalakat magánüzemeltetők működtetik. Finnországban, Hollandiában és Svédországban állami és magánszereplők egyaránt érintettek.
Horvátország megjegyezte, hogy a weboldala megkülönbözteti az egyes számlatípusokat is, például a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó fogyasztók alapszintű fizetési számláit. Egyes weboldalak más termékekről vagy az adott tagállamban létező különböző termékeket összehasonlító egyéb weboldalakról is tájékoztatást nyújtanak. A további termékek közé tartoznak a hitelkártyák, a biztosítások, a jelzáloghitelek, a fogyasztói hitelek és a megtakarítási számlák. Úgy tűnik, hogy a tagállamokban egyik nyilvánosan elérhető összehasonlító weboldal sem nyújt személyre szabott tanácsadást a fogyasztóknak, kivéve néhány csehországi magánweboldalt.
Összességében úgy tűnik, hogy az összehasonlító weboldalakat rendszeresen frissítik. Emellett több tagállam (pl. BG, DE, ES, HR, HU, LT, MT, LV, PL, PT, RO, SI, SK) hangsúlyozza, hogy előírják a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a weboldal-üzemeltetőket minden változásról értesítsék az új feltételek hatálybalépése előtt vagy legkésőbb azok hatálybalépésekor.
Csak néhány tagállam (pl. BE, BG, EL, FI, FR, LU, MT) számolt be arról, hogy aktiválták a közzétett díjakra vonatkozó helytelen információk bejelentésére szolgáló mechanizmust, amely jellemzően csak kisebb korrekciókat igényelt. Összességében ez arra utal, hogy az összehasonlító weboldalakon helyes információk jelennek meg. A hibák kijavítását illetően Franciaország kiemelte az automatikus ellenőrzési eljárást, amelynek során a honlapon közzétett információk minőség-ellenőrzésére az információ-beviteli szakaszban kerül sor. Málta is hangsúlyozta, hogy az illetékes hatósága az összehasonlító weboldalon való közzététel előtt minden változást felülvizsgál, hogy megakadályozza a helytelen információk közzétételét.
Több tagállam (pl. BE, DE, EE, HR, IE, PT) különböző kommunikációs csatornákon, például televízión, a rádión és a közösségi médián keresztül célzott figyelemfelkeltő kampányokat is indított. Emellett számos más tagállam (pl. BG, ES, FI, LV, NL, PL, SE, SI) tesz közzé releváns információkat a kapcsolódó nyilvános weboldalakon, sajtóközleményekben és jelentésekben. Ausztria és Magyarország rámutatott továbbá arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az összehasonlító weboldal elérhetőségéről.
Csak néhány tagállam végezte el weboldalainak konkrét értékelését, vagy tervezi ezt a jövőben. 2020-ban például – többek között a felhasználókat és a pénzforgalmi szolgáltatókat egyaránt célzó kérdőívek útján – értékelésre került a holland összehasonlító weboldal. Az értékelés során kapott visszajelzések alapján újabb adatokkal egyértelműsítettük a honlap frissítésének időpontjáról szóló információt. Luxemburg honlapját 2023-ban felülvizsgálták, fogyasztóbarátabbá és könnyebben kezelhető tették. Bár Spanyolország nem végzett átfogó értékelést, egyes bizonyítékok arra utaltak, hogy a fogyasztók a használat során nehézségekbe ütköznek, és úgy tűnik, hogy az információk nem mindig felelnek meg teljes mértékben a jelenlegi fogyasztói preferenciáknak. Spanyolország ezért jelenleg felülvizsgálja weboldalát. Málta megemlítette, hogy az összehasonlító weboldal hatékonyságát a weboldal időszakos látogatása útján értékeli. Románia az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott projektet fog megvalósítani. A cél az, hogy a fogyasztóvédelem terén csökkenjenek az egyénekre és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek, és ennek keretében sor kerüljön az összehasonlító weboldal oly módon történő fejlesztésére, amely felhasználóbarátabb megoldást eredményez.
4.A SZÁMLAVÁLTÁSOK SZÁMA, VALAMINT A SZÁMLAVÁLTÁSRA IRÁNYULÓ, ELUTASÍTOTT KÉRELMEK ARÁNYA
a)A számlaváltások száma
Azon fogyasztók számára, akik ugyanabban a tagállamban kívánnak bankok közötti számlaváltást végrehajtani, az irányelv rendelkezései lehetővé teszik az eljárás gyors lebonyolítását.
Az 1. táblázat a 2016 és 2023 között végrehajtott fizetésiszámla-váltások számát mutatja. Nem minden információ áll rendelkezésre minden tagállamban, és vannak bizonyos hiányosságok a táblázatban szereplő adatokban. Mivel egyes tagállamokban az irányelvet későn ültették át, előfordulhat, hogy 2016-ban vagy 2017-ben számlaváltási szolgáltatás még nem működött, vagy még nem gyűjtöttek róla adatokat. Emellett egyes tagállamokban nem minden évben került sor adatgyűjtésre.
Továbbá előfordulhat, hogy a szolgáltatott adatok az adatgyűjtési módszerek különbözőségei miatt nem mindig összehasonlíthatók. Míg egyes tagállamokban a hitelintézetek számára kötelező a rendszeres (vagy eseti) adatszolgáltatás, addig előfordulhat, hogy más tagállamokban az adatokat csak önkéntes adatszolgáltatás alapján vagy hitelintézetek mintájából lehet gyűjteni. Egyes esetekben az egyes tagállamok által 2016-ra vonatkozóan megadott adatok magukban foglalhatják az irányelv hatálybalépését megelőző hónapokban végrehajtott számlaváltásokat is (pl., ha az említett tagállamokban az irányelv végrehajtása előtt már létezett hasonló számlaváltási szolgáltatás).
Az adatgyűjtés kezdete óta a számlaváltási szolgáltatás keretében 17,6 millió fizetésiszámla-váltásra került sor.
1. táblázat: Az éves számlaváltások száma
Tekintettel az adathiányra és a teljes mértékben összehasonlítható adatok hiányára 7 , nehéz egyértelmű következtetéseket levonni a szolgáltatóváltási szolgáltatás elterjedésével kapcsolatban, vagy azonosítani az időhorizontra vonatkozó egyértelmű tendenciát. Ennek ellenére azonban jelentős különbségekről lehet beszámolni. Míg egyes tagállamokban jelentős számú szolgáltatóváltásra került sor, más esetekben a számok nagyon alacsonynak tűnnek. Különös figyelmet érdemel a szolgáltatóváltás magas szintje Franciaországban (2023-ban 1,2 millió, a 2022. évi 1,5 millióhoz képest kevesebb), ahol a folyamat már szilárd alapokon áll.
A néhány más tagállamban megfigyelhető kis számú számlaváltás – a tagállami válaszok alapján – számos tényezőnek tulajdonítható. Ezek közé tartozik i. a számlaváltási szolgáltatással kapcsolatos ismeretek hiánya; ii. az igény hiánya (a fizetési számlák közötti minimális különbségek és a különböző szolgáltatóknál vezetett több számla használata miatt); iii. a folyamat nehézségeinek negatív megítélése; iv. tehetetlenség; v. a jobb alternatívák azonosításának nehézségei; vagy vi. a pénzügyi intézmény által nyújtott olyan hitelkeretek vagy egyéb kötött szolgáltatások, amelyek esetében a váltás nehézségekbe ütközhet; és vii. az IBAN-szám megváltoztatásához kapcsolódó kellemetlenségek. Néhány tagállam lépéseket tett a számlaváltási folyamat további megkönnyítése érdekében 8 . Egyes tagállamokban a szolgáltatóváltási szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt célszerű lenne további értékelést végezni és további vitákat folytatni.
b)Az elutasított számlaváltási kérelmek száma (és aránya)
A 2. táblázat a 2016 és 2023 között elutasított fizetésiszámla-váltási kérelmek számát mutatja. Az arányok az elutasított számlaváltási kérelmek és az összes kérelem számának hányadosaként adódnak 9 . Az információk hiányosak, mivel egyes tagállamokban nem gyűjtenek adatokat az elutasított kérelmekről. Továbbá előfordulhat, hogy a szolgáltatott adatok az adatgyűjtési módszerek különbözőségei miatt nem teljesen összehasonlíthatók.
2. táblázat: Az elutasított számlaváltási kérelmek száma és aránya
Tekintettel az adathiányra és a különböző módszerekre, nehéz határozott következtetéseket levonni. A kérdőívre adott tagállami válaszokban foglaltak alapján azonban a tagállamok között nagyon jelentős különbségek figyelhetők meg, és lehetséges magyarázatok is körvonalazhatók. Az elutasítások aránya Romániában elérte a 85 %-ot (2023), Spanyolországban a 49 %-ot (2020), Lengyelországban a 29 %-ot (2023), Írországban a 27 %-ot (2023), Magyarországon a 27 %-ot (2023), míg a legtöbb más tagállamban az elutasított kérelmek aránya sokkal alacsonyabb 10 . A tagállamok több okkal is magyarázták a számlaváltás iránti kérelmek elutasítását. Ezek közé tartoznak i. a számlaváltási kérelem űrlappal kapcsolatos hibák (hiányzó, helytelen vagy következetlen információk, nem támogatható számlatípusok, olvashatatlan/hiányzó aláírások stb.); ii. hiányos dokumentáció; iii. a bankok közötti együttműködés hiánya; iv. negatív számlaegyenlegek; v. meghatározott határidők be nem tartása; vagy vi. a kérelmet a benyújtó visszavonta.
5.AZ ALAPSZINTŰ FIZETÉSI SZÁMLÁT KÍNÁLÓ HITELINTÉZETEK SZÁMA, A MEGNYITOTT ALAPSZINTŰ FIZETÉSI SZÁMLÁK SZÁMA, VALAMINT AZ ALAPSZINTŰ FIZETÉSISZÁMLA-NYITÁSRA IRÁNYULÓ, ELUTASÍTOTT KÉRELMEK ARÁNYA
a)Alapszintű fizetési számlát kínáló hitelintézetek
A legtöbb tagállamban (BE 11 , BG, CZ, DK, DE, EE, IE, ES, FR, IT, LV, LT, HU, NL 12 , AT, PL, PT, RO, SI, FI, SE) a szabványos fizetési számlákat kínáló hitelintézeteknek alapszintű fizetési számla szolgáltatást is biztosítaniuk kell. Más tagállamokban alapszintű fizetési számla szolgáltatás nyújtására csak az egyes tagállamok által meghatározott konkrét kritériumoknak megfelelő hitelintézetek kötelesek. Ez utóbbi esetekben a fizetési számlák számát tekintve a kötelezett hitelintézetek általában nagy piaci részesedéssel rendelkeznek.
3. táblázat: Azok a tagállamok, amelyekben csak néhány hitelintézet kínál alapszintű fizetési számlát
|
Ország |
A hitelintézetek által kínált alapszintű fizetési számla szolgáltatásra vonatkozó konkrét tagállami kritériumok |
Alapszintű fizetési számla szolgáltatás nyújtására kötelezett hitelintézetek száma összesen (a fizetési számla szolgáltatást kínáló hitelintézetek teljes számához képest), és azok piaci részesedése |
|
Görögország |
A fogyasztók számára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó valamennyi hitelintézet a kizárólag online kezelhető fizetési számlákat kínáló hitelintézetek kivételével |
|
|
Horvátország |
Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek eszközállománya meghaladja az 1,99 milliárd EUR-t, kötelező az alapszintű fizetésiszámla-szolgáltatás nyújtása. Más hitelintézetek kínálhatnak alapszintű fizetésiszámla-szolgáltatást |
20-ból hét bank (1,99 milliárd EUR-t meghaladó eszközállomány), amelyek piaci részesedése 94 % |
|
Ciprus |
A Cipruson működő valamennyi hitelintézet köteles alapszintű fizetési számlát kínálni, kivéve három nagyon kicsi, helyi bankot |
14 hitelintézet, amelyek piaci részesedése 94 % körül van |
|
Luxemburg |
Luxemburgban a legalább 25 ügynökséggel rendelkező és a biztosított betétek legalább 2,5 %-át birtokló hitelintézeteknek kötelező az alapszintű fizetési számla szolgáltatás nyújtása |
Öt hitelintézet, amelyek együttesen a piac nagy részét lefedik |
|
Málta |
Máltán az öt vagy több fiókteleppel rendelkező hitelintézetek kötelesek alapszintű fizetési számla szolgáltatást nyújtani |
Alapszintű fizetési számlát öt hitelintézet kínál, amelyek piaci részesedése 93,7 % |
|
Szlovákia |
Csak azok a hitelintézetek, amelyek üzleti tevékenységük részeként a fogyasztók számára az alapszintű fizetési számlához kapcsolódóan teljes körű banki szolgáltatást nyújtanak |
Tíz hitelintézet |
b)Az alapszintű fizetési számlák száma
A tagállamok által az alapszintű fizetési számlák számára vonatkozóan megadott, a 4. táblázatban szereplő információk nem minden évre állnak rendelkezésre. Egyes tagállamokban a hitelintézetek nem tesznek különbséget a szabványos és az alapszintű fizetési számla között, így az alapszintű fizetési számlákról nem állnak rendelkezésre adatok. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy az információk az adatgyűjtési módszerek különbözősége miatt nem mindig összehasonlíthatók. Egyes tagállamokban csak néhány hitelintézet kínál egyedi termékként alapszintű fizetési számlát míg más hitelintézetek nem tesznek különbséget a számlák különböző típusai között. Ezekben az országokban a számadatok így csak az egyedi termékként kínált alapszintű fizetési számlákra vonatkoznak.
4. táblázat: Az egyes években megnyitott alapszintű fizetési számlák száma
Tekintettel az adathiányra és az összehasonlítható adatok hiányára, nehéz határozott következtetéseket levonni 13 . Mivel ez nem a 27. cikk szerinti követelmény, nem állnak rendelkezésre adatok az egyes évek végén meglévő alapszintű fizetési számlák teljes számáról. A 4. táblázatban szereplő információk azt mutatják, hogy az érintett időszakban, 2023-ban jelentős számú, csaknem 2 millió alapszintű fizetési számlát nyitottak meg. A romániai számlanyitások igen nagy száma azzal magyarázható, hogy a számlanyitási adatok minden típusú számlára vonatkoznak, és nem korlátozódnak az alapszintű fizetési számlákra. Hasonlóképpen Görögországban az új számlanyitások nagy száma abból ered, hogy az ügyfelek alapszintű fizetési számlaként szabványos számlákat használnak. A Franciaországban, Olaszországban 14 és Szlovákiában nyitott új számlák száma szembetűnően alacsony.
c)Az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó elutasított kérelmek száma (és aránya)
Az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó elutasított kérelmek száma tagállamok szerint került összesítésre (5. táblázat). Az arányokat úgy számították ki, hogy a megnyitott alapszintű fizetési számlák számát és az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó elutasított kérelmek számát az összes számlanyitási kérelem arányában határozták meg 15 .
5. táblázat: Az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó elutasított kérelmek száma és aránya
Az adatok nem minden tagállam esetében állnak rendelkezésre, és nem feltétlenül hasonlíthatók össze teljes mértékben. Ezért nem lehet határozott következtetéseket levonni. Mindazonáltal az adatok azt mutatják, hogy az alapszintű fizetési számlákra vonatkozó kérelmek elutasítási aránya általában nagyon alacsony.
Az elutasítás okai tagállamonként jelentősen eltérőek. A kérdőívre adott válaszok alapján az elutasítás fő okai a következők: i. a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó előírások, és az „Ismerd az ügyfeledet” elv betartása; ii. az ügyfél már rendelkezik fizetési számlával; iii. a bankkal kapcsolatban az ügyfélnek korábban negatív tapasztalatai voltak; iv. a dokumentációval kapcsolatos problémák; vagy v. a kérelmező nem uniós illetőségű.
6.KÖVETKEZTETÉS
A jelentés megerősíti, hogy az irányelv átláthatóságra és összehasonlíthatóságra, a számlaváltásra, valamint az alapszintű fizetési számlához való jogra vonatkozó fő intézkedései általában véve hiánytalanul bevezetésre kerültek. A tagállamok adatgyűjtési módszerei közötti különbségek és a továbbra is fennálló jelentős adathiány miatt azonban nehéz határozott következtetéseket levonni arról, hogy az irányelv bevezetése mennyire szolgálta az európai fogyasztók érdekeit.
E fenntartásokat szem előtt tartva azonban a következő előzetes következtetéseket vonhatjuk le:
·A 4., 5. és 6. cikk szerinti tájékoztatási és átláthatósági követelmények általában teljesülnek, ami a fogyasztóknak okozott károk általános csökkentésére utal. Ugyanakkor átfogóbb és megbízhatóbb adatokra lenne szükség ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni e rendelkezéseknek az európai fogyasztókra gyakorolt pozitív hatásáról.
·Az összehasonlító weboldalak szinte minden tagállamban teljes mértékben működőképesek. Több tagállam figyelemfelkeltő kampányokat is folytatott, és különböző kommunikációs csatornákon keresztül nyújtott tájékoztatást, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a fogyasztói tudatosság növelésében. Csak néhány tagállam értékelte vagy tervezi értékelni összehasonlító weboldalát. A fogyasztók és a szolgáltatók visszajelzéseit is magában foglaló rendszeres értékelések alapján biztosítható lenne a felhasználók által könnyebben használható interfészek kialakítása, valamint a fogyasztók számára relevánsabb és könnyebben hozzáférhető tájékoztatás.
·Ami a fizetésiszámla-váltást illeti, 2023-ban több mint 2,5 millió ügyfél vette igénybe a számlaváltási szolgáltatást, ami a 2022. évi 2,86 milliós szintnél alacsonyabb. 2016 óta összesen 17,6 millió számlaváltásra került sor. A számlaváltási szolgáltatást egyes tagállamokban gyakran, számos más tagállamban viszont alig használják. Az ilyen eltérések okai nem teljesen egyértelműek, és további vizsgálatot tehetnek szükségessé. A tagállamok feltételezései szerint azonban a tehetetlenség, a hiányzó tudatosság és igény, valamint az érzékelt összetettség (többek között a meglévő kötött megállapodásokból való kilépés kapcsán), az ügyfélhűség, a számlaváltásból származó nyilvánvaló előnyök hiánya vagy az IBAN-szám megváltoztatásával járó kellemetlenségek mind szerepet játszhatnak.
·Jelentős különbségek vannak a tagállamok között az elutasított számlaváltási kérelmek számát illetően is. A tagállamok az elutasítás okaként többek között a következőket jelölték meg: i. a számlaváltási kérelem űrlappal kapcsolatos hibák (hiányzó vagy helytelen információk, ellentmondó ügyféladatok, nem támogatható számlatípusok, helytelen űrlapok, helytelen IBAN, olvashatatlan/hiányzó aláírások); ii. túl rövid határidők; iii. hiányos dokumentáció; iv. a bankok közötti együttműködés hiánya; v. negatív számlaegyenlegek; vi. meghatározott határidők be nem tartása; vagy vii. a kérelmet a benyújtó visszavonta.
·Az alapszintű fizetési számlák tekintetében továbbra is hiányosak az adatok, mivel egyes tagállamok nem adták meg az új számlanyitások számát. A Bizottság nem rendelkezik adatokkal arról, hogy az egyes évek végén összesen hány alapszintű fizetési számla volt, ezért nem tudja megállapítani, hogy jelenleg hány ember rendelkezik ilyen számlával. Jelentős különbségek vannak a tagállamok között az új számlanyitások számát illetően. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bankok ezt a lehetőséget eltérő módon kínálják az ügyfeleiknek. Egyes esetekben például nincs különbség az alapszintű fizetési számlák és az azok jellemző tulajdonságait hordozó szabványos számlák között. Ugyanakkor az alapszintű fizetési számlák év végi teljes számáról nem állnak rendelkezésre adatok. A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján megállapítható az előző évhez viszonyított növekedés: ez alapján az új számlanyitások száma 2023-ban elérte a közel 2 milliót.
·Az alapszintű fizetési számlák iránti kérelmek elutasításának aránya tagállamonként jelentősen eltér. Ennek okai közé tartoznak a pénzmosással kapcsolatos aggályok, az a tény, hogy az ügyfél már rendelkezik egy másik fizetési számlával, a bankkal kapcsolatos múltbeli negatív tapasztalatok, a dokumentációval kapcsolatos problémák, vagy az, hogy az adott személy nem uniós illetőségű. 2023-ban összesen 24 545 alkalommal utasították el az alapszintű fizetési számlák megnyitását, ami az összes megnyitott alapszintű fizetési számla 1,2 %-ának felel meg.
A Bizottság nyomon fogja követni a jelentés megállapításait, többek között azt, hogy az alapszintű fizetési számlák tekintetében egyes tagállamokban alacsony szintű a számlaváltási szolgáltatás igénybevétele vagy magas a számlanyitási kérelmek elutasításának aránya, meg fogja vitatni azokat a tagállamokkal, és meg fogja vizsgálni, hogy hasznosak lennének-e további, többek között tagállami szintű intézkedések. A Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy a jövőben megbízhatóbb és összehasonlíthatóbb adatok álljanak rendelkezésre.
A jelentés 2021-re vonatkozó aktualizált/teljes körű adatokat is tartalmaz, amelyeket azon tagállamoktól is kértek, amelyek az első jelentés időpontjában még nem rendelkeztek 2021-re vonatkozó adatokkal.
A Bizottság (EU) 2018/32 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 28.) a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatások uniós szinten egységesített terminológiájára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, C(2017) 6451 (HL L 6., 2018.1.11., 3. o.).
A Bizottság (EU) 2018/34 végrehajtási rendelete (2017. szeptember 28.) a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a díjjegyzék egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (C/2017/6456, HL L 6., 2018.1.11., 37. o.).
Az e jelentésben használt országkódok: AT (Ausztria), BE (Belgium), BG (Bulgária), CY (Ciprus), CZ (Csehország), DE (Németország), DK (Dánia), EE (Észtország), EL (Görögország), ES (Spanyolország), FI (Finnország), FR (Franciaország), HR (Horvátország), HU (Magyarország), IE (Írország), IT (Olaszország), LT (Litvánia), LU (Luxemburg), LV (Lettország), MT (Málta), NL (Hollandia), PL (Lengyelország), PT (Portugália), RO (Románia), SE (Svédország), SI (Szlovénia), SK (Szlovákia).
A Bizottság (EU) 2018/33 végrehajtási rendelete (2017. szeptember 28.) a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a díjkimutatás egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (C/2017/6453, HL L 6., 2018.1.11., 26. o.).
Németországban 2025 januárjában elérhetővé vált a BaFin hatóság által biztosított új összehasonlító weboldal. Egy német bírósági határozat szerint egy magánszolgáltató korábban rendelkezésre álló összehasonlító weboldala nem felelt meg a fizetési számlákról szóló irányelvnek. Ennek fő oka az elégtelen piaci lefedettség volt. Emellett a weboldalon szereplő információk nem mindig voltak naprakészek, mivel a bankok nem voltak kötelesek az adataikat bejelenteni a szolgáltatónak. Ezért a bankok jelenleg kötelesek folyamatosan jelenteni a BaFin-nek a vonatkozó adatokat. Bár néhány magánüzemeltetésű összehasonlító weboldal már néhány éve elérhető az interneten, Olaszországban még folyamatban van egy olyan összehasonlító weboldal kifejlesztése, amely megfelel a fizetési számlákról szóló irányelv 7. cikkében foglalt követelményeknek.
Bizonyos adatok például minden számlatípust magukban foglalnak, nem csak a fizetési számlákat.
Portugáliában például intézkedéseket hoztak a számlaváltások alacsony számával kapcsolatos aggályok kezelésére. A Portugál Nemzeti Bank körlevél formájában iránymutatást adott ki arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak i. számlaváltási formanyomtatványt kell rendelkezésre bocsátaniuk, ii. digitális csatornákon keresztül kell elérhetővé tenniük a számlaváltást, ha az említett módon lehetséges fizetési számla nyitása is, iii. tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a számlaváltás elutasításának okairól, iv. rendelkezésre kell bocsátaniuk az új számlainformációkat tartalmazó azon formanyomtatványokat, amelyeket a fogyasztónak – ha (a pénzforgalmi szolgáltató helyett) ő maga dönt ilyen feladat végrehajtása mellett – be kell mutatnia a hitelezői és/vagy adósai számára, v. weboldalukon elérhetővé kell tenniük a fizetésiszámla-váltásra vonatkozó információkat, és vi. a számlaváltási szolgáltatással kapcsolatban képzést kell biztosítaniuk a személyzetük számára.
(Elutasítások száma) / (Elutasítások száma + számlaváltások száma).
Dánia esetében a Dán Bankszövetség, a Finance Denmark becslése szerint egyetlen számlaváltási kérelmet sem utasítottak el. Hasonlóképpen Litvániában a becslések szerint egyetlen számlaváltási kérelmet sem utasítottak el.
14 hitelintézet kínált alapszintű fizetési számlát 2023 végén. Ezek a hitelintézetek a fogyasztói fizetési számlák piacán 95 %-os részesedéssel bírnak.
A legtöbb bank a szokásos fizetési számla legkorlátozottabb változataként kínál alapszintű fizetési számlát: egyes bankok az alapszintű fizetési számlákat a szokásos fizetési számláktól eltérő, speciális termékként kínálják.
Például a 2018-ban Németországra vonatkozóan feltüntetett szám a 2016–2018-as évekre vonatkozó összevont adat, vagy egyes tagállamokban nem minden évre vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok.
Olaszországban az „alapszintű számla” szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a pénzforgalmi szolgáltató az alapszintű fizetési számlát egyedi termékként bocsátja rendelkezésre, vagy ha a pénzforgalmi szolgáltató olyan „szabványos” fizetési számlát kínál, amely legalább az alapszintű fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatások és az alapszintű fizetési számlán lebonyolítható ügyletek száma tekintetében ingyenes; ez utóbbi esetben a számlára vonatkozó szerződéskötést megelőző tájékoztatásban fel kell tüntetni, hogy az említett számla „alapszintű számlának” tekintendő.
.
A kérelmek esetleges visszavonását (adatok hiányában) a táblázat nem tartalmazza.