(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni az EU közös prioritásainak megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Málta 2024. szeptember 20-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(6)

A Bizottság azzal a céllal, hogy keretet biztosítson a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek benyújtásához vezető párbeszédhez, 2024. június 21-én az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének megfelelően megküldte Máltának a referenciapályát (5). A Bizottság a referenciapályát 2024. szeptember 20-án közzé is tette (6). A referenciapálya kockázatalapú, és biztosítja, hogy az államadósság a költségvetési kiigazítási időszak végére – a kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül – középtávon megalapozottan csökkenő pályán legyen vagy prudens szinten maradjon, továbbá hogy a költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a GDP 3 %-a alá csökkenjen, és középtávon e referenciaérték alatt maradjon. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. Az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikke d) pontjának, valamint 7. és 8. cikkének megfelelően a referenciapálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó referenciaértékkel, az államadósság-fenntarthatósági védintézkedéssel és a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is. Málta referenciapályája szerint – a Bizottságnak a 2024. júniusban továbbított előzetes iránymutatás alapjául szolgáló feltételezései alapján, és négyéves kiigazítási időszakkal számolva – a nettó kiadások növekedése nem haladhatja meg az 1. táblázatban szereplő értékeket. Ez a kiigazítási időszak (2025–2028) során a nettó kiadások 5,9 %-os átlagos növekedésének felel meg.

1. táblázat: A Bizottság által Málta részére 2024. június 21-én eljuttatott referenciapálya

(7)

Málta és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júniusától szeptemberéig szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Málta által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a referenciaérték felülvizsgálatának a GDP-re gyakorolt várható hatása), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

Málta a tervében szolgáltatott információk szerint az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 szeptemberében konzultációt folytatott a szociális partnerek képviselőivel. Málta a tervében szereplő információk szerint az intézkedésekről és kezdeményezésekről konzultált a Máltai Gazdasági és Szociális Fejlesztési Tanáccsal (MCESD), amely a legfőbb szociális partnereket tömörítő platform Máltán.

(9)

A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a hiánykritériumnak való meg nem felelés miatt Máltán túlzott hiány áll fenn (7). A Tanács a jelen ajánlással egyidejűleg az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésén alapuló ajánlást fogadott el a Máltán fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről (8). Az említett ajánlásoknak az új gazdasági kormányzási keretre való áttéréshez igazodó és az által indokolt, egyidejű elfogadása biztosítja az ajánlott kiigazítási pályák közötti összhangot.

(10)

Málta 2024. október 15-én benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (9).

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Máltához (10).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Máltán 2023-ban 7,5 %-kal nőtt a gazdaság, ami a lakossági fogyasztásnak és az exportnak tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az erős belföldi keresletnek és az exportteljesítménynek köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 5,0 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 4,3 %-kal nő, mivel a fogyasztás és a beruházások továbbra is támogatják a növekedést. 2026-ban a reál-GDP várhatóan ugyancsak 4,3 %-kal nő, mivel a gazdaság fenntartja növekedési lendületét. Az előrejelzés időszakában (2024–2026) Málta potenciális-GDP-növekedése várhatóan stabil lesz (átlagosan 4,9 %-os), ami a munkaerőpiac erőteljes hozzájárulásának és kisebb mértékben a tőkefelhalmozásnak tudható be. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 3,5 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 3,2 %, 2025-ben 3,1 %, 2026-ban pedig 3 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 5,3 %-ról 2024-ben 2,6 %-ra csökken, majd 2025-ben 2,5 %, 2026-ban pedig 2,1 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Málta 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 4,5 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 4 %-a lesz, majd tovább csökken: 2025-ben a GDP 3,5 %-ára, 2026-ban pedig – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 3,1 %-ára. Az Európai Bizottság a 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Málta 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány októberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 47,4 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 49,8 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 50,4 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 50,2 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Málta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt összes információt tartalmazza.

(17)

Málta a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 5,9 %-os átlagos növekedését jelenti. A nettó kiadásoknak a tervben bejelentett átlagos növekedése a 2025–2028-as kiigazítási időszakban nagyjából összhangban van (11) a Bizottság által 2024. június 21-én megküldött referenciapályával. A terv feltételezése szerint a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 5,1 %-ról 2025-ben 4,8 %-ra, majd 2026-ban 4,6 %-ra csökken, ezt követően pedig stabilan ezen a szinten marad 2028-ig. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedése a 2024. évi 3,1 %-hoz képest csökkenni fog, és 2028-ig minden évben 2,6 %-on marad.

2. táblázat: A Málta tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, a terv szerint az államadósság a 2024. évi 49,2 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) kis mértékben, a GDP 48,8 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A terv szerint az adósságráta a kiigazítási időszak végét követően középtávon (azaz 2038-ig) tovább csökken, és 2038-ra eléri a GDP 42,3 %-át. A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ez a terv feltételezései alapján megalapozott, mivel a Bizottság adósságfenntarthatósági elemzése keretében elvégzett valamennyi determinisztikus stresszteszt szerint az adósság 2038-ra a GDP 60 %-a alatt lesz. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Málta tervében

(19)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 4 %-ról fokozatosan csökkenni fog: 2027-re 3,0 %-ra, 2028-ra pedig 2,6 %-ra. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A strukturális elsődleges egyenleg változásaként számított költségvetési kiigazítás ütemezése a tervben leírtak alapján nagyjából lineáris, az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában előírtaknak megfelelően. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének c) pontjában foglalt, a későbbre ütemezést tiltó védintézkedéssel.

4. táblázat: A strukturális elsődleges egyenleg alakulása Málta tervében

(21)

A tervben meghatározott nettó kiadási pálya összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás követelményeivel (különös tekintettel az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott minimális éves strukturális kiigazításra).

(22)

A prevenciós ághoz tartozó, az (EU) 2024/1263 rendelet 8. cikkében meghatározott, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel kapcsolatos követelmény, amely azt hivatott biztosítani, hogy a hiányra vonatkozóan közös mozgástér álljon rendelkezésre a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest, 2028-tól alkalmazandó Máltára, mivel a terv szerint a hiány 2027-től csökken a GDP 3 %-a alá. A strukturális elsődleges egyenleg éves kiigazítása tehát 2028-ban nem lehet kevesebb a GDP 0,4 %-ánál, ha a strukturális deficit 2027-ben a GDP 1,5 %-a felett marad, hogy biztosított legyen a strukturális értelemben a GDP 1,5 %-ának megfelelő közös rezilienciacélú mozgástér. A tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalásokból és makrogazdasági feltételezésekből következő költségvetési kiigazítás 2028-ban 0,4 %-nak felel meg. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya összhangban van a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel.

(23)

A terv értelmében az államadósság a kiigazítási időszakban mindvégig a GDP 60 %-a alatt marad. A terv szerint ezért az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés nem alkalmazandó.

(24)

A terv alapját képező makrogazdasági és költségvetési feltételezések összhangban állnak a Bizottság által 2024. június 21-én a tagállamoknak továbbított feltételezésekkel. A terv figyelembe veszi a referenciapályával összehasonlítva rendelkezésre álló további információkat, és ennek megfelelően aktualizált makrogazdasági és költségvetési mutatókat tartalmaz. Az aktualizálás hatása nem befolyásolja jelentősen a nettó kiadásoknak a terv szerinti, a referenciapályához viszonyított, átlagos növekedését.

(25)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat főként a kiadások visszafogása révén fogják végrehajtani. Az indikatív szakpolitikai intézkedések között szerepel az energiatámogatásokra utaltság fokozatos csökkentése, amit az energiaágazatban a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiahatékonyság fokozása érdekében végrehajtott strukturális reformok és stratégiai beruházások segítenek elő. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Ugyanakkor a tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban vannak kockázatok, amelyek az intézkedések pontos tartalmát övező, továbbra is nagy fokú bizonytalanságból erednek. Ezen túlmenően a 2025-ös költségvetésiterv-javaslat meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthető a 2025. évi nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás (12).

(26)

A terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak A terv 143, az EU közös prioritásainak megvalósítására irányuló reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 32-höz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 23-hoz pedig a kohéziós politikai alapok biztosítanak pénzügyi támogatást.

(27)

A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően, beleértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket és a Málta 2021–2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervében (NEKT) felvázolt célkitűzéseket, a terv intézkedéseket tartalmaz a megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésére (ezek az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepelnek), valamint a megújulóenergia-technológiák háztartások és vállalkozások általi átvételét ösztönző programok folytatására. Más intézkedésekkel együtt ezek az intézkedések a Tanács által 2020 és 2024 között kiadott, a fosszilis tüzelőanyagokra utaltság csökkentésére és a megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányulnak. A terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek előmozdítják a nem lakáscélú magán- és középületek utólagos átalakítását (amely szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben), valamint a kkv-k energetikai auditálását; ezek az intézkedések más intézkedésekkel együtt várhatóan hozzájárulnak a 2019–2023. évi energiahatékonysági országspecifikus ajánlásoknak való megfeleléshez. A terv emellett a hulladékok energetikai hasznosítását végző üzemekre és szervesanyag-feldolgozó üzemekre irányuló nagyberuházásokat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos reformokat is tartalmaz; ezek más intézkedésekkel együtt várhatóan hozzájárulnak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásnak való megfeleléshez. Az ivóvíz-létesítmények optimalizálására irányulóan a tervben szerepeltetett intézkedések célja többek között az erőforrás-gazdálkodásra és -hatékonyságra vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlásnak való megfelelés elősegítése. A fenntartható közlekedési eszközök és infrastruktúra több közlekedési módra kiterjedő javítására vonatkozó, a tervben foglalt intézkedések mellett további intézkedések, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések szolgálják a Tanács által 2019 és 2024 között a forgalmi torlódások és a közúti közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére vonatkozóan kiadott országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést. A terv tartalmaz továbbá a kormány digitális infrastruktúrájának rezilienciáját, kapacitását és biztonságát fokozó (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) intézkedéseket, a digitális technológiákhoz való hozzáférés javítását célzó intézkedéseket (részben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések révén), valamint egyéb intézkedéseket, például a máltai cégnyilvántartás online portáljának fejlesztését; más intézkedésekkel együtt ezek az intézkedések várhatóan hozzájárulnak a digitális átállás felgyorsítására vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásnak való megfeleléshez.

(28)

A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönző mechanizmusokat vezetnek be a munkával töltött életszakasznak a nyugdíjkorhatáron túlmutató meghosszabbítására és a nyugdíjasok jövedelmének diverzifikálására. Ezek az intézkedések – a tervben foglalt más intézkedések mellett – a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlás megvalósítására irányulnak. A terv a kritikus egészségügyi eszközök biztosítására, az alapellátás megerősítésére és a munkaerő tartós rendelkezésre állásának biztosítására irányuló intézkedéseket is tartalmaz, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv külföldi munkavállalók jóllétének javítását célzó reformja révén, amely – más intézkedésekkel együtt – az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának és rezilienciájának megerősítésére vonatkozó 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányul. A tervben az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzési és átképzési tevékenységek megerősítésére, valamint az oktatás minőségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítására irányulóan szerepeltetett intézkedések és egyéb, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések célja a Tanács által az inkluzív oktatásra és képzésre vonatkozóan 2019-ben, a zöld átállásra válaszul a készségek és kompetenciák javítására vonatkozóan 2023-ban, valamint az oktatás és képzés minőségére és piaci relevanciájára vonatkozóan 2024-ben kiadott, a rossz oktatási eredmények kezelését célzó országspecifikus ajánlásnak való megfelelés. A terv emellett a kockázati tőke támogatását és a nemzeti kutatási és innovációs keret átalakítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, amelyek más intézkedésekkel együtt a magánberuházások előmozdítására vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlás, valamint a kutatásra és innovációra vonatkozó 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásoknak való megfelelésre irányulnak. Az ügyészség megerősítésére irányuló (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) intézkedések, valamint a korrupció felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló erőfeszítések folytatása (ami szintén szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben) más intézkedésekkel együtt a Tanács által az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és hatékonyságának megerősítésére vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlásnak való megfelelést, valamint az irányítási keret megerősítésére irányuló 2019. évi országspecifikus ajánlásnak való megfelelést célozza. A terv emellett a pénzmosás elleni küzdelemre és az adózásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz, például a következőket: a Pénzügyi Információs Elemzési Egység (FIAU) 2023–2026-os stratégiája végrehajtásának folytatása, valamint a bejövő és kimenő fizetésekre vonatkozó (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt) új jogszabályok bevezetése; ezek célja a Tanács által a pénzmosás elleni keret megerősítésére vonatkozóan 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlás, valamint az agresszív adótervezési gyakorlatok visszaszorítására irányulóan 2019 és 2024 között kiadott országspecifikus ajánlás megvalósítása.

(29)

Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritást illetően a terv intézkedéseket tartalmaz a megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésére és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatására, valamint a villamosenergia-hálózat és a tárolási kapacitás fejlesztésére (ezek az intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepelnek).

(30)

A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritást illetően a terv a katonai infrastruktúra korszerűsítésére, a kiberbiztonság fokozására és az európai védelmi ipari stratégiához való igazodásra irányuló beruházásokat tartalmaz.

(31)

A terv tájékoztatást nyújt a kohéziós politikai alapokkal és Málta helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való következetességről és – adott esetben – a kiegészítő jellegről, többek között a közigazgatás digitalizációja és korszerűsítése, a fenntartható multimodális városi mobilitás előmozdítása, az egészségügyi ágazat rezilienciájának az erős munkaerő tartós rendelkezésre állásának biztosítása révén történő megerősítése, valamint a munkaerőpiac rezilienciájának fokozása, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a készségek megerősítése terén.

(32)

A terv áttekintést nyújt Málta közös uniós prioritásokkal kapcsolatos közberuházási szükségleteiről, és célja, hogy hozzájáruljon azok megvalósításához. A méltányos zöld átállással összefüggésben Málta a megújuló energiaforrásokkal, az energiahatékonysággal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a körforgásos gazdasággal, a környezetszennyezés megelőzésével és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos beruházási szükségleteket határozott meg. A méltányos digitális átállás érdekében a tervében Málta meghatározta a digitális készségekkel, a vállalkozások digitális átalakulásával, valamint a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrával kapcsolatos beruházási szükségleteket. A társadalmi és gazdasági rezilienciával – többek között a szociális jogok európai pillérével – összefüggésben Málta beruházási szükségleteket határozott meg az aktív munkaerőpiaci politikák és a szociális szolgáltatások, a kisgyermekkori nevelés, az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés, az egészségügyi infrastruktúra és a fenntartható turizmus terén. Az energiabiztonsággal összefüggésben Málta meghatározta a megújulóenergia-infrastruktúra, különösen a nap- és szélenergia, az energiahatékonyság, valamint az intelligens energiahálózatok és az energiatárolási megoldások fejlesztése terén jelentkező beruházási szükségleteket. A védelmi képességek kiépítésével összefüggésben Málta meghatározta a védelmi képességeivel kapcsolatos, a nemzeti és az európai biztonság garantálását szolgáló beruházási szükségleteket.

(33)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Málta terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(34)

A Tanács üdvözli Málta középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(35)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(36)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács különösen üdvözli továbbá, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten az érdekelt felekkel is konzultációra került sor. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(37)

A Tanács elvárja, hogy Málta készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(38)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(39)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(40)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Málta által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(41)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Máltának címzett ajánlásában,

1.