(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 18. cikke szerint, amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nem felel meg az említett rendelet 16. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek – figyelembe véve a Bizottság értékelését –, a Bizottság ajánlása alapján ajánlást tesz az érintett tagállamnak arra, hogy nyújtson be egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet.

(5)

Amennyiben a tagállam az (EU) 2024/1263 rendeletben említett határidőn belül nem nyújtja be a felülvizsgált tervet, vagy a felülvizsgált terv nem felel meg az említett rendelet 16. cikkének (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben a 19. cikkel összhangban meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(6)

Hollandia 2024. október 15-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy Hollandia és a Bizottság a Hollandia által felhozott indokokra tekintettel megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(7)

Hollandia a terv benyújtását megelőzően technikai információkat kért (5), amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én küldött meg és 2024. október 15-én tett közzé (6). A technikai információkban a Bizottság megjelölte azt a szintet, amelyet a strukturális elsődleges egyenleg tekintetében 2028-ban biztosítani kell ahhoz, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, a négyéves kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül is. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamnak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel való összhanggal számoló forgatókönyv (7), valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. A Hollandiára vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében, és a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatást alátámasztó bizottsági feltételezések alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább 0,1 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is figyelembe véve, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) el kell érnie legalább a GDP 0,1 %-át. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Hollandia számára, amely jogosult technikai információkra.

1. táblázat: A Bizottság által Hollandiának nyújtott technikai információk

(8)

Hollandia és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 júliusában és augusztusában szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Hollandia által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések, továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(9)

A Hollandia tervében foglalt információk szerint az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a terv benyújtását megelőzően nem került sor az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében előirányzott konzultációs folyamatra a releváns nemzeti érdekelt felekkel (köztük a szociális partnerekkel).

(10)

Az államtanács (Hollandia független költségvetési intézményeként) véleményt nyilvánított (8) a többéves nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésről és makrogazdasági feltételezésekről. Az államtanács arra a következtetésre jutott, hogy az államháztartás 2024-ben és 2025-ben várhatóan megfelel az Európai Szerződésben foglalt értékeknek. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pálya azonban nem felel meg a rendelet követelményeinek, és Hollandiának a kormány által a 2025. évi költségvetési tervezetben ismertetett intézkedéseken felül további költségvetési kiigazításokat kell tennie a rendeletnek való megfelelés érdekében.

(11)

A tervre vonatkozó javaslatot a 2025. évi költségvetés-tervezettel együtt 2024. szeptember 17-én nyújtották be a nemzeti parlamentnek. A felülvizsgált tervet 2024. október 14-én terjesztették a nemzeti parlament elé.

(12)

Hollandia 2024. október 15-én benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (9).

(13)

A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Hollandiában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Hollandia konkrétan a túlértékelt lakáspiac összefüggésében a magánszektor magas adósságállományával kapcsolatos olyan sebezhetőségekkel szembesül, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak, és – némi javulás ellenére – továbbra is relevánsak (10).

(14)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Hollandiához (11).

(15)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(16)

Hollandiában a gazdasági tevékenység 2023-ban 0,1 %-kal nőtt. A stagnálást a magas infláció és az exportot visszafogó gyenge külső környezet okozta. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a reálbérek magánfogyasztást támogató javulásának köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 0,8 %-kal bővül. A reál-GDP 2025-ben várhatóan 1,6 %-kal, 2026-ban pedig 1,5 %-kal nő, amit a folyamatos bérnövekedés, a csökkenő infláció és a kereskedelmet támogató jobb külső környezet támogat. Az előrejelzés időszakában (azaz 2024 és 2026 között) Hollandia potenciális GDP-je 2024-ben várhatóan 1,9 %-kal, 2025-ben 1,7 %-kal, 2026-ban pedig 1,5 %-kal nő, mivel a munkaerőnek a potenciális növekedéshez való hozzájárulása a 2024. évi 0,9 %-ról 2026-ban 0,5 %-ra csökken. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 3,6 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 3,7 %, 2025-ben 3,8 %, 2026-ban pedig 3,9 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 7,3 %-ról 2024-ben 5,0 %-ra csökken, majd 2025-ben 3,0 %, 2026-ban pedig 2,3 % lesz.

(17)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Hollandia 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 0,4 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 0,2 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 1,9 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 2,4 %-ára nő. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Hollandia 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány 2024 szeptemberében terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 45,1 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 43,3 %-ára csökken. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 44,3 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 46,6 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(18)

Hollandia nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(19)

A terv az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt összes információt tartalmazza.

(20)

Hollandia a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 4,2 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információk (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban vannak a nettó kiadások 3,2 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a jelentés szerint a GDP -0,8 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2028). Ez alacsonyabb, mint a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP 0,1 %-át kitevő minimális szintje. (12) A terv feltételezése szerint a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 2,1 %-ról 2028-ra fokozatosan 1,4 %-ra csökken. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedése a 2024. évi 5,1 %-ról 2025 (2,7 %) és 2028 (2,4 %) között jelentősen csökken.

2. táblázat: A Hollandia tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(21)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, a terv szerint az államadósság a 2024. évi 45,0 %-ról a kiigazítási időszak végére fokozatosan a GDP 51,1 %-ára növekedne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta a terv szerint 2033-ban várhatóan átlépi a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, és 2038-ban eléri a GDP 70,7 %-át.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Hollandia tervében

A terv értelmében tehát az államadósság emelkedő pályán van, és középtávon nem maradna a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya nem tesz eleget az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének a) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(22)

A terv nettó kiadási pályája és feltételezései alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2024. évi 1,8 %-ról 2025-ben 2,5 %-ra, majd 2026-ban ideiglenesen 3 % fölé (3,4 %) nő, majd 2027-ben 2,1 %-ra mérséklődik, végül 2028-ban ismét 2,5 %-ra emelkedik. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) azonban a költségvetési hiány túllépné a GDP 3 %-át. A költségvetési hiány 2029-ben meghaladná a Szerződésben meghatározott 3 %-os referenciaértéket, majd 2038-ra fokozatosan 4,0 %-ra emelkedne. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya nem tesz eleget az (EU) 2024/1263 rendelet 6. cikkének b) pontjában és 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(23)

A terv indikatív költségvetési stratégiát tartalmaz, melynek tekintetében a vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben, többek között e tanácsi ajánlás végrehajtásának biztosítása érdekében. A kormány 2024–2028-as időszakra vonatkozó koalíciós megállapodása a mandátum kezdetén jövedelemadó-csökkentést irányoz elő, amelyet az egyes termékekre 2026-ban kivetett hozzáadottérték-adó emelése, a mandátum vége felé pedig többek között a fejlesztési támogatással, a közszféra béreivel és a menekültüggyel kapcsolatos kiadások csökkentése ellensúlyoz. A 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslat meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén a nettó kiadás 2025-re kitűzött 6,8 %-os növekedési rátája teljesíthető. (13)

(24)

A terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban, köztük a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv több mint 70, az EU közös prioritásaira irányuló reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül 14-hez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosít pénzügyi támogatást.

(25)

A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illetően a terv több mint 20 reformot és beruházást tartalmaz, például a többéves energia- és éghajlat-politikai infrastrukturális programot, a digitális gazdaságra vonatkozó stratégia szerinti köz-magán kutatási programokat és a Holland Klímaalapot. A terv ismerteti a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében a hálózati szűk keresztmetszetek kezelésére, az energetikai infrastruktúra kiépítésére és a kvantum-számítástechnikával kapcsolatos kutatásra irányuló intézkedéseket is. A tervben foglalt reformok és beruházások célja a fenntartható mezőgazdaságot célzó további erőfeszítésekről szóló, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlások, a megújuló energiára való átállás előmozdításáról szóló, hálózati beruházásokat is tartalmazó, 2019-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlások, a zöld és digitális átállás támogatását célzó beruházások, kutatás és innováció előmozdításáról szóló, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben kiadott, valamint a közlekedési szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása. A terv reformokat és beruházásokat tartalmaz a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó, a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításáról és a hálózati infrastruktúrába történő beruházások fellendítéséről szóló, 2022-ben és 2023-ban kiadott országspecifikus ajánlások, a zöld átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák javításáról szóló, 2023-ban kiadott országspecifikus ajánlások, az épületek energiahatékonyságának javításáról, valamint a fenntartható közlekedésbe és a fenntartható mezőgazdaságba történő beruházások felgyorsításáról szóló, 2022-ben és 2023-ban kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében.

(26)

A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illetően a terv több mint 40 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek több szakpolitikai terület, például a lakáspiac, az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a munkaerőpiac és az adózás alá tartoznak. E beruházások és reformok némelyike szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben, ilyen például az önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása, a nyugdíjtörvény felülvizsgálata vagy az intenzív ellátás kiterjesztése. A tervben foglalt reformok és beruházások célja a rugalmas vagy ideiglenes foglalkoztatás ösztönzőinek csökkentésére irányuló, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlások, az önálló vállalkozók megfelelő szociális védelmének előmozdítására, valamint a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása. A tervben szereplő reformok és beruházások célja továbbá a munkaerő- és szakemberhiány kezelése, többek között az alapkészségek fejlesztésére irányuló továbbképzési és átképzési lehetőségekről szóló, 2019 óta évente kiadott, valamint az egészségügyi rendszer megerősítését célzó lehetőségekről szóló, 2020-ban kiadott ajánlások végrehajtása révén. A társadalmi és gazdasági reziliencia prioritása keretében a terv olyan, a lakáspiacot érintő reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek célja a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó két, 2019 óta évente Hollandiának címzett országspecifikus ajánlás – a háztartások hitelfelvételét ösztönző tényezők csökkentése és a lakások megfizethetőségének és rendelkezésre állásának a magánbérlési piacon való biztosítása –, valamint a lakásépítés terén fennálló akadályok felszámolásáról szóló, 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlás végrehajtása.

(27)

Az energiabiztonság közös prioritását illetően a terv olyan reformokat tartalmaz, amelyek többek között a gázellátás biztonságának strukturális javítását célzó jogszabályok, valamint a vállalatok és intézmények energiamegtakarítási kötelezettségei révén járulnak hozzá az energiabiztonsághoz. A terv leírja továbbá azt a politikai szándékot, hogy a kritikus nyersanyagoktól való függőség csökkentésével és a „nettó zéró” technológiák gyártásának fellendítésével a rezilienciát megerősítő intézkedéseket hajtsanak végre. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz néhány reformot és beruházást a hálózati szűk keresztmetszetek kezelése, a gáz- és villamosenergia-rendszerekre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása, valamint a zöldhidrogén-technológiák használatának előmozdítása érdekében. A tervben szereplő reformok és beruházások célja a megújuló energiára való átállás előmozdításáról szóló, hálózati beruházásokat is tartalmazó, 2019-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlások, valamint a közlekedési szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlás végrehajtása. A terv reformokat és beruházásokat tartalmaz a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében, amennyiben a 2022-ben és 2023-ban kiadott ajánlások a megújuló energiaforrások alkalmazására és a hálózati infrastruktúra kiépítésére, a 2022-ben kiadott ajánlások az épületek energiahatékonyságára és a fenntartható közlekedésre irányuló beruházások növelését, a 2022-ben és 2023-ban kiadott ajánlások pedig a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentését javasolják.

(28)

A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv egy sor 2024 és 2028 között végrehajtandó beruházást tartalmaz, amelyek berendezések beszerzéséből, az ingatlaninfrastruktúra – többek között fenntarthatóságának biztosítását célzó – felújításából, valamint a taktikai informatikai infrastruktúra korszerűsítéséből és cseréjéből állnak.

(29)

A terv információval szolgál a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és – egyes területek esetében – a kiegészítő jellegről. A tervben felvázolt reformok és beruházások a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében végrehajtott számos olyan intézkedést egészítenek ki, amelyek az EU közös prioritásaihoz is hozzájárulnak. A tervben szereplő új reformok és beruházások összhangban vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti intézkedésekkel. Például a REPowerEU-fejezetben foglalt energiapiaci reformcsomag hozzájárul a méltányos zöld és digitális átálláshoz, valamint az energiabiztonsághoz, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a lakáskínálat növelését és az egészségügyi rendszer megerősítését célzó központosított tervezésre vonatkozó intézkedések pedig hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági rezilienciához.

(30)

A terv célja, hogy hozzájáruljon az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó hollandiai közberuházási szükségletek kielégítéséhez. A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően a tervben meghatározott beruházások összege mintegy 43 milliárd EUR. A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását illetően a terv 10 milliárd EUR összegű beruházási szükségletet irányoz elő a lakhatással, a munkaerőpiaccal és a gondozással kapcsolatos beruházások keretében. A közös energiabiztonsági prioritással kapcsolatban a terv főként reformokat vázol fel, de 300 millió EUR beruházási szükségletet is előirányoz a zöldhidrogén-technológiák bevezetéséhez, amelyet részben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv fedez. A védelmi képességek közös prioritása keretében a tervben felvázolt beruházási szükségletek 55 milliárd EUR-t tesznek ki.

(31)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Hollandia terve nem felel meg az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, mivel a terv nettó kiadási pályája nem áll összhangban az említett rendelet adósságra és hiányra vonatkozó követelményeivel. A terv a következőket tartalmazza: „Ha a Bizottság és a Tanács úgy ítéli meg, hogy a Hollandia által javasolt nettó kiadási pálya nincs összhangban a rendelettel, Hollandia lemond arról a jogáról, hogy a rendelet 18. cikkében előírtak szerint felülvizsgált tervet nyújtson be, és tudomásul veszi, hogy a Tanács – a Bizottság által a Bizottság által szolgáltatott technikai információk alapján tett ajánlás alapján – a rendelet 19. cikke értelmében kiadási pályát ajánlhat. A kormány a technikai információk alapján a kiadási pályára tett ajánlást az európai költségvetési szabályok megfelelő végrehajtásának tekinti.” Tekintettel arra, hogy Hollandia nem szándékozik az (EU) 2024/1263 rendelet 18. cikkével összhangban felülvizsgált tervet benyújtani, a nettó kiadási pályára az említett rendelet 19. cikkével összhangban, a Bizottság 2024. június 21-én benyújtott technikai információi alapján kell javaslatot tenni.

(32)

A Tanács tudomásul veszi Hollandia középtávú költségvetési-strukturális tervét – beleértve azt is, hogy Hollandia lemond azon jogáról, hogy felülvizsgált tervet nyújtson be –, és úgy véli, hogy a tanácsi ajánlás teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(33)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(34)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat. A Tanács különösen üdvözli továbbá, hogy a terv benyújtása előtt az érdekelt felekkel is konzultációra került sor. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(35)

A Tanács elvárja, hogy Hollandia készen álljon arra, hogy az ajánlott nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(36)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(37)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(38)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Hollandia által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, valamint a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(39)

A Bizottság értékelése alapján, és mivel Hollandia lemondott az (EU) 2024/1263 rendelet 18. cikke szerinti, a felülvizsgált terv benyújtására vonatkozó jogáról, helyénvaló, hogy a Tanács a rendelet 19. cikkével összhangban a Bizottság által 2024. június 21-én benyújtott technikai információkon alapuló nettó kiadási pályát javasoljon Hollandiának.

1.