2021.9.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/215


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1573 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0087/2021),

A.

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 18 178 352,57 EUR volt, ami 2018-hez képest 12,39%-os növekedést jelent; mivel a költségvetés növekedése elsősorban az új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 7 (IPA 7) elindításával magyarázható; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a központ 2019. évi pénzügyi évre szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2018. évi pénzügyi évvel megegyezően 100%-os volt; elégedetten jegyzi meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 98,29%-os volt, ami az előző évhez képest 0,28%-os növekedést jelent;

Teljesítmény

2.

üdvözli, hogy a központ 2019-ben új teljesítménymérési modellt vezetett be, amely tíz összetett fő teljesítménymutatót (KPI-t) alkalmaz a teljesítések eredményességének és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának mérésére; megjegyzi, hogy a tíz összetett fő teljesítménymutatót 43 konkrétabb teljesítménymutatóra bontják, amelyekre éves célokat határoznak meg; üdvözli, hogy a központ a 43 célkitűzésből 39-et elért, és hogy a fennmaradó három célkitűzés részben teljesült, egy pedig nem volt alkalmazható;

3.

elismeréssel veszi tudomásul a 2019. évi munkaprogram magas szintű végrehajtását, amellyel kapcsolatban a fő teljesítménymutatók nyomon követését az 1. szintű outputok/eredmények tekintetében elvégezték, a 2. és 3. szintű outputok/eredmények tekintetében pedig túlteljesítették;

4.

emlékezteti a központot, hogy rendszeresen vizsgálja felül és aktualizálja teljesítménymérési rendszerét és fő teljesítménymutatókat annak biztosítása érdekében, hogy a központ hatékony uniós szintű hozzájárulást és szakértelmet biztosítson; ösztönzi a központot, hogy gondosan elemezze az eredményeket, és használja fel azokat stratégiája és tevékenységtervezése javítására;

5.

kiemeli, hogy a központ fontos szerepet tölt be egyrészt abban, hogy elemzésekkel és információkkal látja el a politikai döntéshozókat és a szakembereket a kábítószerekről és a kábítószer-függőségről, valamint a kialakulóban lévő tendenciákról a tiltott kábítószer-használat és -kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében, másrészt abban, hogy hozzájárul az egészségesebb Európa megteremtéséhez azáltal, hogy a kábítószerrel kapcsolatos fontos közegészségügyi problémákat kezel; emlékeztet arra, hogy a kábítószer-kereskedelmet fő nyereségforrásként, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus toborzásának csatornájaként azonosították, és ezért kiemeli a központnak a biztonságosabb Európához való hozzájárulását is;

6.

üdvözli a központ és az Europol közötti együttműködést; tudomásul veszi az uniós kábítószerpiacokról szóló harmadik közös jelentésük és az azt támogató digitális információs csomag közzétételét; megállapítja, hogy 2019-ben intézményi szinten két új munkamegállapodás jött létre az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása céljából; ösztönzi a központot, hogy fokozza az együttműködést más uniós ügynökségekkel, szervekkel, hivatalokkal és intézményekkel, új szinergiákat teremtve olyan területeken, mint a közös közbeszerzési rendszerek, a kiberbiztonság és az ökológiai átállás, valamint a tevékenységi területéhez kapcsolódó területeken;

7.

megjegyzi, hogy a központ részben teljesítette az egy alkalmazottra jutó képzési napok számát (cél: 3 nap, megvalósult: 2,4 nap) a képzésre elkülönített költségvetési források csökkentése miatt;

8.

megjegyzi, hogy a központ a vízfogyasztás csökkenése (-20%) ellenére részben teljesítette a közüzemi költségekre vonatkozó célkitűzését; megjegyzi, hogy a villamos energia (+19,6%) és a gáz (+44%) közüzemi költségei nőttek a légkondicionálás a központ székhelyén, Lisszabonban uralkodó légköri viszonyokból következő nagyobb mértékű használata miatt; javasolja, hogy a központ összpontosítson az energiatakarékosságra, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért eredményekről;

9.

megjegyzi, hogy a központ részben teljesítette az 14 jelentős tudományos és gyakorlati kábítószerrel kapcsolatos eseményhez való hozzájárulásra vonatkozó célkitűzését, mivel a személyzetet más kiemelt feladatokra kell átcsoportosítani; ösztönzi a központot, hogy továbbra is vegyen részt ilyen eseményeken, amelyek fontos eszközei a központ ismeretei szélesebb körű terjesztésének;

10.

elégedetten állapítja meg, hogy a központ értékeléséről szóló, 2019. május 14-i bizottsági jelentés (2) megállapította, hogy a központ jól működik; üdvözli a jelentés egyéb következtetéseit, amelyek szerint a központot kiválósági központként ismerik el Európában és nemzetközi szinten egyaránt, hogy a központ által szolgáltatott információk tényszerűek, objektívek, megbízhatók és megalapozottak, hogy a központ tevékenységei uniós szinten és eltérő mértékben nemzeti szinten is relevánsak, a központ munkája összhangban van az uniós intézmények, más uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek munkájával, és hogy a központ munkájának uniós hozzáadott értéke magas; tudomásul veszi a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat és a központ által kidolgozott cselekvési tervet; felszólítja a központot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások végrehajtásáról;

11.

rámutat, hogy összetett megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az uniós intézmények honlapjai az (EU) 2016/2102 (3) irányelvben1a előírtaknak megfelelően bármiféle fogyatékossággal élő személy számára hozzáférhetők legyenek, beleértve a nemzeti jelnyelvekhez való hozzáférést is; javasolja, hogy a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezeteket vonják be ebbe a folyamatba;

12.

üdvözli az „EU4Monitoring Drugs” (Az Unió a kábítószer-ellenőrzésért) elnevezésű technikai együttműködési projekt létrehozását az európai szomszédságpolitika partnerországaival együtt, amelyet az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből finanszíroznak, teljes költségvetése 3 millió EUR, és a tervek szerint 2021 végéig működtetik azzal a céllal, hogy támogassák az ESZP területén a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és biztonsági fenyegetések azonosítására és az azokra való reagálásra való nemzeti és regionális felkészültséget;

13.

kiemeli, hogy a központ éves jelentései révén hozzájárul az EU 2021–2025 közötti időszakra szóló kábítószer elleni programjának és cselekvési tervének (4) kidolgozásához, és szerepet játszik annak végrehajtásában;

Személyzeti politika

14.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 94,74%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 10 kinevezett tisztviselőből 9-et és az engedélyezett 66 ideiglenes alkalmazottból 64-et foglalkoztattak (szemben a 2018. évi 76 engedélyezett álláshellyel); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2019-ben 34 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

15.

emlékeztet, hogy a Számvevőszék visszatérő hiányosságokat állapított meg több ügynökség esetében a külső személyzet és a kölcsönzött munkaerő alkalmazása terén; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint újraértékeli a kölcsönmunkaerő igénybevételével kapcsolatos politikáját annak a működési igényeivel és a vonatkozó jogi kerettel összhangban történő további észszerűsítése érdekében;

16.

megjegyzi, hogy a központ 2019-ben a nemek közötti szoros egyensúlyról számolt be az igazgatótanácsban (16 férfi és 14 nő); aggodalommal állapítja meg, hogy felső vezetői szinten nincs egyensúly a nemek között (7 férfi és 2 nő); kéri a központot, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső vezetés körében;

17.

üdvözli az álláshirdetések mind a központ honlapján, mind pedig az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján való közzétételét;

18.

aggodalommal állapítja meg, hogy a személyzet földrajzi egyensúlya tekintetében nagy az aránytalanság, mivel a tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak jelentős része, mintegy 50%-a a fogadó tagállam állampolgárait képviseli; felhívja a központot, hogy sürgősen foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és javítsa a személyzet földrajzi egyensúlyát;

19.

ösztönzi a központot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára irányul;

20.

megismétli aggodalmát, hogy a Számvevőszék visszatérő hiányosságot állapított meg több ügynökség esetében a külső személyzet és a kölcsönzött munkaerő alkalmazása terén; felszólít arra, hogy orvosolják a külső munkaerő-felvételtől való függőséget ezen a fontos területen, és tartsák tiszteletben az alkalmazandó munkajogot; üdvözli a központ válaszát, miszerint újraértékeli a kölcsönmunkaerő igénybevételére vonatkozó politikáját annak a működési igényeivel és a vonatkozó jogi kerettel összhangban történő további észszerűsítése érdekében; tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő bírósági eljárást (5), amely a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) az ideiglenes munkavállalók uniós ügynökségekben való alkalmazásával kapcsolatos számos kérdést érint; kéri a központot, hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzon állandó személyzetet;

Közbeszerzés

21.

üdvözli, hogy a központ gazdálkodási tervével összhangban közbeszerzési tervet léptetett érvénybe, amelyet sikeresen végrehajtott; megjegyzi, hogy a központ a tárgyalásos eljárást alkalmazza, különösen a kis értékű szerződések esetében; kiemeli a tárgyalásos eljárás alkalmazásával járó kockázatokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a 92 eljárásból 85-ben – amelyek a szerződések összértékének 60%-át teszik ki – a központ közvetlen szerződéseket kötött egyetlen ajánlatra; elismeri, hogy e helyzetek többsége kis értékű szerződések esetében fordult elő; javasolja a központnak, hogy a lehetőségek sokféleségének növelése érdekében alkalmazzon több pályázót érintő eljárásokat, még a kis értékű szerződések esetében is; felhívja a központot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a megkötött szerződéseket; üdvözli, hogy a Számvevőszék nem tett észrevételeket a közbeszerzési szabályok központ általi alkalmazásával kapcsolatban; üdvözli a központ által az e-közbeszerzés végrehajtása terén elért eredményeket;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, etika és átláthatóság

22.

elismeri a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elégedetten veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács tagjainak és helyettes tagjainak, az igazgatónak és a tudományos bizottság tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait közzétették a központ honlapján; megjegyzi, hogy az igazgató és a tudományos bizottság tagjai önéletrajzainak rövid összefoglalóit is közzétették a központ honlapján;

23.

hangsúlyozza, hogy az uniós intézményekre és ügynökségekre vonatkozó jelenlegi etikai keret széttagoltsága és a meglévő rendelkezések következetlenségei miatt jelentős hiányosságokkal küzd; kiemeli, hogy ezeket a kérdéseket egy közös etikai keret létrehozásával kell kezelni, biztosítva a valamennyi uniós intézményre és ügynökségre vonatkozó magas szintű etikai normák alkalmazását;

24.

hangsúlyozza, hogy egyes tisztviselők az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat töltenek ki, és az etikai normák tiszteletben tartása tekintetében önértékelést végeznek; kiemeli azonban, hogy az ilyen nyilatkozatok és önértékelések nem elegendőek, és ezért további vizsgálatra van szükség;

25.

üdvözli, hogy a Bizottság és az európai ombudsman iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban a központ 2019 júliusában magatartási kódexet és gyakorlati ajánlásokat fogadott el személyzete és az érdekképviselők közötti lehetséges interakcióra vonatkozóan;

Digitalizáció

26.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell a központ digitalizálását a belső működés és az irányítási eljárások tekintetében; hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a feldolgozott információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

Belső kontrollrendszerek

27.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) informatikai projektmenedzsmenttel kapcsolatos 2015. évi ellenőrzéséből eredő két régóta fennálló ajánlást 2019-ben, négy évvel az ellenőrzés lezárása után még nem zártak le; megjegyzi, hogy a központ valamennyi ajánlást végrehajtotta és 2020 januárjában hivatalosan lezárta;

28.

tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálat tényfeltáró megbízatását a Központ emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos lehetséges belsőkontroll-hiányosságaival kapcsolatban; üdvözli, hogy ezek a potenciális hiányosságok nem csaláshoz kapcsolódtak; felhívja a központot, hogy mielőbb foglalkozzon az IAS által azonosított problémákkal és az IAS ajánlásaival, és 2021 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlások végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás állásáról;

29.

üdvözli, hogy a Számvevőszéknek a Norvégia által a központ számára nyújtott pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos észrevételét, amely nem volt összhangban a tervezett hozzájárulási mechanizmussal, figyelembe vették és érvényesítették;

30.

megjegyzi, hogy az új belső ellenőrzési keretrendszer 2017-es bevezetését és a végrehajtás 2018. évi helyzetét bemutató adattár létrehozását követően a központ igazgatója 2019 márciusában jóváhagyta az új belső ellenőrzési keretrendszer adattárának végleges változatát; javasolja, hogy a központ végezze el a belső ellenőrzési keretrendszer végrehajtásának éves értékelését, és a 2020. évi mentesítési eljárás keretében számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak annak eredményéről;

31.

megjegyzi, hogy a központ csalás elleni stratégiája 2016 augusztusában készült, és azt a központ konszolidált éves tevékenységi jelentése szerint teljes mértékben végrehajtották; javasolja, hogy a központ aktualizálja a csalás elleni stratégiáját, figyelembe véve a csalási kockázatoknak való kitettségét, és ennek megfelelően aktualizálja cselekvési tervét; felhívja a központot, hogy 2021 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az aktualizálás állásáról;

32.

ösztönzi a központot, hogy továbbra is mozdítsa elő a láthatóságának növelése érdekében végzett munkáját, kutatásait és tevékenységeit;

33.

tudomásul veszi a központ kiberbiztonságának és adatvédelmének növelésére irányuló erőfeszítéseket;

34.

üdvözli a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson;

35.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (7).

(1)   HL C 143., 2020.4.30., 17. o.

(2)  COM(2019)0228.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(4)  COM(2020)0606.

(5)  C-948/19. sz., Manpower Lit ügy.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(7)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.