2021.5.28.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/61


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/854 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. május 27.)

az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. szeptember 30-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított az Indiából és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek (a továbbiakban: hidegen síkhengerelt acéltermékek, vizsgált termék) behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2020. augusztus 17-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A panaszban foglalt, az érintett országokból érkező dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A panaszosnak a szükséges bizonyítékokkal alátámasztott kérelme nyomán a Bizottság az (EU) 2021/370 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára.

1.3.   Érdekelt felek

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, az érintett országok ismert exportáló gyártóit, az érintett országok hatóságait, valamint az ismert importőröket és uniós felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A Bizottság meghallgatta a panaszost, egy exportáló gyártót és egy uniós felhasználót. A Bizottság a 2.3., az 5.2. és a 7.2. szakaszban tárgyalja a kapott észrevételeket.

1.4.   Mintavétel

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.4.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a döntését, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza, és ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző legitimációs értékelés keretében bejelentett termelési és uniós értékesítési mennyiségek alapján, a gyártók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe véve választotta ki az ideiglenes mintát. Az így létrehozott ideiglenes minta három uniós gyártóból állt, amelyek négy különböző tagállamban működtek, és együttesen a hasonló termék uniós termelésének több mint 60 %-át, értékesítésének pedig közel 70 %-át képviselték. Az ideiglenes minta részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában hozzáférhetők voltak, és az érdekelt felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

(8)

A fentiek miatt a Bizottság véglegesítette az uniós gyártókból álló ideiglenes mintát. A mintában az Aperam Stainless Europe (a továbbiakban: Aperam), az Acciai Speciali Terni S.p.A. (a továbbiakban: AST), valamint az Outokumpu Stainless Oy (a továbbiakban: OTK) szerepelt. A végleges minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

1.4.2.   Mintavétel az importőrök körében

(9)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(10)

Három független importőr jelentkezett érdekelt félként, és nyújtotta be a kért információkat. A benyújtott válaszok kis számára való tekintettel nem volt szükség mintavételre. E döntéssel kapcsolatban az érdekelt felek nem tettek észrevételeket. A Bizottság mindhárom importőrt felkérte arra, hogy töltsön ki kérdőívet.

1.4.3.   Mintavétel az érintett országok exportáló gyártói körében

(11)

Figyelembe véve az érintett országok exportáló gyártóinak potenciálisan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítés India és Indonézia esetében rendelkezett a mintavételről, ezért a Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az Indiában és Indonéziában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(12)

Emellett a Bizottság felkérte India Európai Unió mellett működő képviseletét és az Indonéz Köztársaság brüsszeli nagykövetségét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat és/vagy lépjen kapcsolatba azokkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

1.4.3.1.   India

(13)

Az eljárás megindításakor a Bizottság hét potenciális indiai exportáló gyártóval vette fel a kapcsolatot. Két indiai exportáló gyártó nyújtotta be a mintavételhez szükséges információkat, mely gyártók az érintett termék Unióba irányuló összes kivitelét képviselték. A Bizottság ezért lemondott a mintavételről az indiai exportáló gyártók tekintetében.

1.4.3.2.   Indonézia

(14)

Az eljárás megindításakor a Bizottság 14 potenciális indonéz exportáló gyártóval vette fel a kapcsolatot. Három exportáló gyártó válaszolt a mintavétellel kapcsolatos kérdésekre, és beszámolt az Unióba irányuló értékesítésről. A mintavételi űrlapokon szereplő információk szerint értékesítésük az Unióba irányuló indonéz export 72 %-át tette ki. Ennek alapján a Bizottság Indonézia esetében is megszüntette a mintavételt.

1.5.   Kitöltött kérdőívek

(15)

A benyújtott panasz továbbá elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy Indiában és Indonéziában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Emiatt az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentett módon a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy India és Indonézia tekintetében helyénvaló-e az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása. A Bizottság ezért további kérdőíveket küldött az indiai és az indonéz kormánynak.

(16)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a panaszosnak, a három független importőrnek és az érintett országokban működő öt exportáló gyártónak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket (4) az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is.

(17)

A kérdőívre a mintába felvett három uniós gyártótól, a panaszostól, két független importőrtől, a két indiai exportáló gyártótól és három indonéz exportáló gyártótól érkezett válasz. A kérdőívre az indiai és az indonéz kormánytól is érkezett válasz.

1.6.   Ellenőrző látogatások

(18)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság a vizsgálat ideiglenes szakaszában nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte az ideiglenes megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (5).

(19)

A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli ellenőrzést:

a)

Uniós gyártók és szervezetük:

—

Acciai Speciali Terni S.p.A., Terni, Olaszország (a továbbiakban: AST),

—

Aperam Stainless Europe, amely az Aperam France, a La Plaine Saint-Denis Cedex (Franciaország) és az Aperam Belgium, Châtelet és Genk, Belgium (a továbbiakban: Aperam) vállalkozásokból áll.

—

Outokumpu Stainless Oy, Tornio, Finnország (a továbbiakban: OTK),

—

Eurofer, Brüsszel, Belgium

b)

Uniós importőrök:

—

Gual Stainless S.L., Berga, Spanyolország

—

Nova Trading S.A., Torun, Lengyelország

c)

Exportáló gyártók:

 

Indiai exportáló gyártók:

—

Chromeni Steels Private Limited, India

—

Jindal Stainless Limited, Jindal Stainless Hisar Limited és Jindal Stainless Steelways Limited, India; Iberjindal S.L., Spanyolország; és JSL Global Commodities Pte. Ltd., Szingapúr (a továbbiakban együttesen: Jindal csoport)

 

Indonéziai exportáló gyártók:

—

PT Indonesia Ruipu Nickel and Chrome alloy (a továbbiakban: IRNC), PT Ekasa Yad Resources (a továbbiakban: EYR) és PT Hanwa (a továbbiakban: Hanwa), Indonézia; Cantostar Limited (a továbbiakban: Cantostar) és Eternal Tsingshan Group Co., Ltd. (a továbbiakban: Eternal Tsingshan), Hong Kong; és Recheer Resources Pte. Ltd. (a továbbiakban: Recheer), Szingapúr (a továbbiakban együttesen: az IRNC csoport)

—

PT Jindal Stainless Indonesia Limited (a továbbiakban: PTJ), Indonézia; JSL Global Commodities Pte. Ltd. (a továbbiakban: JGC), Szingapúr; és Iberjindal S.L. (a továbbiakban: IBJ), Spanyolország (a továbbiakban együttesen: Jindal Indonesia csoport).

(20)

A Bizottság távoli ellenőrzést folytatott az indiai és az indonéz kormánnyal az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdése szerinti eljárásról.

1.7.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(21)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakot (a továbbiakban: vizsgálati időszak) ölelte fel. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(22)

A jelen vizsgálatban érintett termék: a jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7219 90 20, 7219 90 80, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81, 7220 20 89, 7220 90 20 és 7220 90 80 KN-kódok alá tartozó és Indiából és Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált termékek. A megadott KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2.2.   A hasonló termék

(23)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az érintett termék,

—

az érintett országok belföldi piacán előállított és értékesített termék,

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(24)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

2.3.   A termékkört érintő állítások

(25)

A vizsgálat ideiglenes részének nagyon késői szakaszában egy uniós felhasználó jelentkezett érdekelt félként, és beadványt küldött a termékkörre vonatkozóan. A vállalat a 200-as acélminőségű termékek (a továbbiakban: 200-as acélminőségű hidegen síkhengerelt acéltermékek) termékkörből való kizárását kérte, mivel a vállalat szerint ezeket a termékeket nem vagy csak nagyon korlátozott mennyiségben gyártják az Unióban, és az ilyen termékek speciális és réspiaci végfelhasználásúak. A vállalat szerint a 200-as acélminőségű hidegen síkhengerelt acéltermékek kizárása acélminőségük és végfelhasználásuk alapján nem kockáztatná más terméktípusok kijátszását.

(26)

A fenti állítást a panaszos ellenezte. Az Eurofer fenntartotta azon állítását, miszerint a 200-as acélminőségű hidegen síkhengerelt acéltermékek előállítását legalább két uniós gyártó végzi. Ezenkívül az Eurofer azt állította, hogy azok könnyen helyettesíthetők más végfelhasználású acélfajtákkal, ily módon közvetlen versenyben állnak ezekkel a terméktípusokkal. A 200-as acélminőségű hidegen síkhengerelt acéltermékek továbbá ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint forgalmazási csatornákkal rendelkeznek, mint az egyéb acélminőségek, és nem azonosíthatók könnyen speciális vizsgálatok nélkül – ami a panaszos szerint egyértelműen megnyitja a kijátszás lehetőségét. Az Eurofer állításait figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a terméktípusok felcserélhetők.

(27)

Figyelembe véve a termékkörre vonatkozó kérelem nagyon késői benyújtását, a 200-as acélminőségű hidegen síkhengerelt acéltermékek uniós gyártását és más terméktípusokkal való felcserélhetőségét, a Bizottság ideiglenesen elutasítja a termékkizárás iránti kérelmet.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzés

(28)

Tekintettel az Indiában és Indonéziában együttműködő felek korlátozott számára, a dömpingre vonatkozó egyes megállapítások részletei bizalmasak, és ezért csak a felek kétoldalú tájékoztatásában szerepelnek.

3.2.   India

3.2.1.   Együttműködés és az alaprendelet 18. cikkének részleges alkalmazása

(29)

A két együttműködő indiai exportáló gyártó a Chromeni Steels Private Limited és a Jindal csoport volt.

(30)

A Chromeni Steels Private Limited az érintett terméket Indiában gyártotta, és azt a belföldi piacon elsősorban független és néhány kapcsolatban álló vevőnek értékesítette. Az Unióba irányuló valamennyi kivitel közvetlenül független vevőkre irányult.

(31)

A vizsgálatban és a távoli ellenőrzésben az alábbi, a Jindal csoport által kifejezetten az érintett termék gyártásában és értékesítésében részt vevőként megnevezett vállalatok vettek részt:

—

a Jindal Stainless Limited (a továbbiakban: JSL), amely a rozsdamentes acélhulladékot a vizsgált termékké feldolgozó integrált exportáló gyártó;

—

a Jindal Stainless Hisar Limited (a továbbiakban: JSHL), amely a rozsdamentes acélhulladékot a vizsgált termékké feldolgozó integrált exportáló gyártó;

—

a Jindal Stainless Steelways Limited (a továbbiakban: JSS), amely hidegen hengerli a JSL-től és a JSHL-től vásárolt melegen hengerelt tekercseket, és azokat India belföldi piacán értékesíti;

—

az Iberjindal S.L. (a továbbiakban: IBJ), egy Spanyolországban székhellyel rendelkező, kapcsolatban álló kereskedő, amely a vizsgált terméket a JSL-től és a JSHL-től vásárolja, és azt független uniós vevőknek értékesíti; valamint

—

a JSL Global Commodities Pte. Ltd. (a továbbiakban: JGC), egy Szingapúrban székhellyel rendelkező, kapcsolatban álló kereskedő, amely a vizsgált terméket a JSL-től és a JSHL-től vásárolja, és azt független uniós vevőknek értékesíti.

(32)

A távoli ellenőrzés feltárta, hogy a Jindal csoport egy harmadik országban működő, kapcsolatban álló vállalata részt vett az érintett termék Unióba irányuló értékesítésében. A Jindal csoport levelezésében és a kérdőívre adott válaszokban sem jelentették, hogy e fél a vizsgált termék tekintetében releváns szerepet töltött volna be. Következésképpen a Bizottság 2021. március 23-i levelében tájékoztatta a Jindal csoportot arról, hogy alkalmazni kívánja az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit, és a kapcsolatban álló vállalat szerepére vonatkozó hiányzó információk tekintetében a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. E levél nyomán a harmadik országban található kapcsolatban álló vállalat 2021. március 29-én észrevételeket nyújtott be. Ezen észrevételekkel együtt a Jindal csoport benyújtotta a kapcsolatban álló vállalatnak a kérdőív mellékletére adott válaszát is.

(33)

Ezeket az észrevételeket a meghallgató tisztviselő 2021. április 16-i meghallgatásán megismételte.

(34)

A Bizottság megfelelően értékelte a Jindal csoportnak a március 23-i levéllel kapcsolatos észrevételeit, de azok nem változtattak a tények Bizottság általi megítélésén. Konkrétan, a kérdőív mellékletére adott választ, amelyet a Bizottság 2021. március 23-i levelére válaszul nyújtottak be, nem lehetett távolról ellenőrzni, ezért a Bizottság nem tudta értékelni az említett fél nevében benyújtott információk teljességét.

(35)

Következésképpen a Bizottság megerősítette azon szándékát, hogy ebben a szakaszban alkalmazni kívánja az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit.

3.2.2.   Rendes érték

(36)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(37)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése minden egyes együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(38)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(39)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal összehasonlítva megvizsgálta, hogy az exportáló gyártók által a saját belföldi piacukon értékesített terméktípusok reprezentatívak-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át.

(40)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(41)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípusnak a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladta a terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át; valamint

b)

e terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik a gyártási egységköltséggel, vagy meghaladja azt.

(42)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árainak súlyozott átlaga.

(43)

A rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi áraként kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípus nyereségesen értékesített volumene legfeljebb az adott típus teljes értékesítési volumenének 80 %-át teszi ki; vagy

b)

e terméktípus súlyozott átlagára nem éri el a termelési egységköltséget.

(44)

Amennyiben a vizsgálati időszak során terméktípusonként a belföldi értékesítés több mint 80 %-a nyereséges volt, és amennyiben az értékesítési árak súlyozott átlaga elérte vagy meghaladta a termelési egységköltség súlyozott átlagát, a rendes értéket a vizsgálati időszak alatti összes tényleges belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki a (42) preambulumbekezdésben ismertetett helyzetben. Alternatív megoldásként a rendes érték számítása a (43) preambulumbekezdésben leírt helyzetben a nyereséges értékesítések során alkalmazott árak súlyozott átlagaként történt.

(45)

Ha egy terméktípust nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben vagy egyáltalán nem értékesítettek a belföldi piacon, és ha a hasonló termék valamely terméktípusát a rendes kereskedelmi forgalom keretében nem vagy csak elégtelen mértékben értékesítették az alaprendelet 2. cikkének (2) és (4) bekezdésében előírtak szerint, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(46)

A Bizottság a terméstípusonkénti rendes értéket úgy képezte, hogy a következő tényezőket hozzáadta a vizsgált exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

a)

a vizsgált exportáló gyártóknál a hasonló termék belföldi, szokásos kereskedelmi forgalom keretében, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során felmerült értékesítési, általános és igazgatási (SGA) költségek súlyozott átlaga; valamint

b)

a vizsgált exportáló gyártóknak a hasonló termék belföldi, szokásos kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

(47)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében az átlagos SGA-költségeket és az e típusok szokásos kereskedelmi forgalom keretében belföldi piacon bonyolított ügyleteiből származó nyereséget adta hozzá. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében, valamint ha a szokásos kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítés nem állapítható meg, az SGA-költségek súlyozott átlagát, valamint a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügyletből származó nyereséget adta hozzá.

3.2.3.   Exportár

(48)

Az exportáló gyártók az Unióba irányuló exporttevékenységet közvetlenül független vevők felé, vagy kapcsolatban álló vállalatokon keresztül végezték.

(49)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták és ha az exportáló gyártók az érintett terméket harmadik országbeli kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(50)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket velük kapcsolatban álló importőrökön keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek – és egy észszerű haszonkulcs alapján kiigazította.

3.2.4.   Összehasonlítás

(51)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(52)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az exportárat a harmadik országbeli független kereskedő jutaléka tekintetében kiigazította (lásd a (49) preambulumbekezdést). A Bizottság a rendes értéket és az exportárat kiigazította a fuvarozási, biztosítási, csomagolási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a hitelköltségek, a banki költségek és adott esetben az átváltási költségek, valamint az árengedmények, köztük a halasztott árengedmények tekintetében, amennyiben azok befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát.

(53)

A Jindal csoport az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja alapján a rendes érték vámvisszatérítési kiigazítása iránti kérelmet nyújtott be, azzal érvelve, hogy a vámvisszatérítési rendszer (Duty Drawback Scheme) átalányösszegének megléte azt jelenti, hogy valamennyi belföldi értékesítése közvetett adót tartalmazna az exportértékesítésekhez képest. A Jindal csoport azonban nem bizonyította, hogy az igényelt összegek a beépített nyersanyagok behozatalához vagy az azokra kivetett vámokhoz kapcsolódtak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(54)

Tekintettel a távoli ellenőrzésnek a Jindal harmadik országban található kapcsolt vállalatára vonatkozó megállapításaira, amint azt a (32)–(35) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság a Jindal csoport Unióba irányuló értékesítési áraira alkalmazandó engedmények tekintetében bizonyos információkat az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tényekkel váltotta fel.

3.2.5.   Dömpingkülönbözetek

(55)

Az exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(56)

Ebben az esetben a Bizottság az együttműködés szintjét magasnak ítélte, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló teljes kivitel 100 %-át az együttműködő exportáló gyártóktól érkező kivitel tette ki. Az együttműködő két exportáló gyártón kívül más exportáló gyártót nem lehetett azonosítani. Következésképpen a Bizottság megfelelőnek ítélte, ha a maradvány dömpingkülönbözetet a legmagasabb dömpingkülönbözetű exportáló gyártónál megállapított mértékben állapítja meg.

(57)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Jindal csoport

13,6 %

Chromeni

36,9 %

Minden más vállalat

36,9 %

3.3.   Indonézia

3.3.1.   Együttműködés és az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

(58)

A fenti (17) preambulumbekezdésben említettek szerint három indonéz exportáló gyártó a megadott határidőn belül benyújtotta a Bizottságnak a kérdőívre adott válaszát. Az egyik exportáló gyártó, a PT Bina Niaga Multiusaha azonban nem válaszolt a kérdőívben feltett kérdések nagy részére. A kérdések többsége megválaszolatlanul maradt (ideértve a T-T értékesítési listákat, az előállítási költségeket összefoglaló táblázatot, a jövedelmezőségi táblázatot), és a vállalat csak néhány kérdésre válaszolt. A beadvány olyannyira hiányosnak bizonyult, hogy összességében a válaszadás elmulasztásának tekinthető. Ezért a Bizottság 2020. november 20-i levelében tájékoztatta az érintett felet azon szándékáról, hogy figyelmen kívül hagyja a benyújtott információkat, és a vállalatot nem együttműködő vállalatnak tekinti. A PT Bina Niaga Multiusaha lehetőséget kapott további észrevételek benyújtására, de a megadott határidőn belül nem reagált erre a levélre.

(59)

A fentiek eredményeként végül csak a két fennmaradó indonéz exportáló gyártót, az IRNC csoportot és a Jindal Indonesia csoportot tekintették a vizsgálatban együttműködőnek. A vizsgálat megállapította, hogy ez a két fél az érintett termék Unióba irányuló indonéz exportja volumenének több mint 90 %-át képviselte a vizsgálati időszakban.

(60)

Az alábbi, az IRNC csoport által kifejezetten az érintett termék gyártásában és értékesítésében részt vevőként megnevezett vállalatok vettek részt a vizsgálatban és a távoli ellenőrzésben:

—

a PT Indonesia Guang Ching Nickel and Stainless Steel Industry (a továbbiakban: GCNS), amely melegen hengerelt tekercseket (inputokat, nem pedig az érintett terméket) gyárt és szállít az IRNC-nek az érintett termék gyártásához;

—

a PT Indonesia Tsingshan Stainless Steel (a továbbiakban: ITSS), amely melegen hengerelt tekercseket (inputokat, nem pedig az érintett terméket) gyárt és szállít az IRNC-nek az érintett termék gyártásához;

—

a PT Sulawesi Mining Investment (a továbbiakban: SMI), amely rozsdamentes lemezt gyárt és biztosít a GCNS számára melegen hengerelt tekercsek gyártásához; valamint

—

a PT Tsingshan Steel Indonesia (a továbbiakban: TSI), amely lemezek gyártásához ferronikkelt gyárt és szállít az ITSS és az SMI számára.

(61)

A távoli ellenőrzés során a Bizottság megállapította, hogy az IRNC csoport nem tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy egy vele kapcsolatban álló vállalat, a Kínában székhellyel rendelkező Tsingshan Holding Group Co. részt vett a vizsgált termékkel kapcsolatos tevékenységekben. A Bizottság a vállalat által nem közölt információkat kulcsfontosságúnak tekintette mind a rendes érték, mind pedig az IRNC csoport exportárának meghatározásához.

(62)

Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően és 2021. március 23-án kelt levelében ezért a Bizottság tájékoztatta a vállalatot azon szándékáról, hogy a rendelkezésre álló tények felhasználásával bizonyos kiigazításokat végezzen a rendes érték és az exportár kiigazítása érdekében, és az IRNC csoport lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

(63)

A vállalat 2021. március 29-én válaszolt a Bizottság levelére. Válaszában a vállalat nem vitatta, hogy a Bizottság levelében jelzett hiányosságok valóban fennálltak. A vállalat azonban azt válaszolta, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy egy későbbi szakaszban észrevételeket tegyen.

(64)

Az alábbi, a Jindal Indonesia csoport által kifejezetten megnevezett vállalatok együttműködtek a vizsgálatban azáltal, hogy kitöltötték a kérdőíveket, és részt vettek az érintett termék előállításában és értékesítésében, valamint részt vettek a vizsgálatban és a távoli ellenőrzésben:

—

a PT Jindal Indonesia (a továbbiakban: PTJ) Indonéziában gyártotta az érintett terméket, és azt a belföldi piacon független vevőknek értékesítette. A PTJ vagy közvetlenül uniós vevők felé, vagy kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportált;

—

az Iberjindal S.L. (a továbbiakban: IBJ) egy Spanyolországban székhellyel rendelkező, kapcsolatban álló kereskedő, amely a vizsgált terméket a PTJ-től vásárolja meg és azt független és kapcsolatban álló uniós vevőknek továbbértékesíti; valamint

—

a JSL Global Commodities Pte. Ltd. (a továbbiakban: JGC), egy Szingapúrban székhellyel rendelkező, kapcsolatban álló kereskedő, amely a vizsgált terméket a PTJ-től vásárolja meg és azt független uniós vevőknek továbbértékesíti.

3.3.2.   Rendes érték

(65)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(66)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a két együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(67)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(68)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint – megvizsgálta minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípus tekintetében, hogy ezen együttműködő exportáló gyártó belföldi piacon történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át.

(69)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(70)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípusnak a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladta a terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át; valamint

b)

e terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik a gyártási egységköltség súlyozott átlagárával, vagy meghaladja azt.

(71)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árainak súlyozott átlaga.

(72)

A rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi áraként kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípus nyereségesen értékesített volumene legfeljebb az adott típus teljes értékesítési volumenének 80 %-át teszi ki; vagy

b)

e terméktípus súlyozott átlagára nem éri el a termelési egységköltség súlyozott átlagárát.

(73)

Amennyiben a vizsgálati időszak során terméktípusonként a belföldi értékesítés több mint 80 %-a nyereséges volt, és amennyiben az értékesítési árak súlyozott átlaga meghaladta a termelési egységköltség súlyozott átlagát, a rendes értéket a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számították ki a (71) preambulumbekezdésben ismertetett helyzetben, vagy csak a nyereséges értékesítések során alkalmazott árak súlyozott átlagaként a (72) preambulumbekezdésben leírt helyzetben.

(74)

Ha egy terméktípust nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben vagy egyáltalán nem értékesítettek a belföldi piacon, és ha a hasonló termék valamely terméktípusát a rendes kereskedelmi forgalom keretében nem, vagy csak elégtelen mértékben értékesítették, és egy terméktípus értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (2) és (4) bekezdésében előírtak szerint a termelési egységköltség és az értékesítési, általános és igazgatási költségek alatti áron történt, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki.

(75)

A Bizottság a terméktípusonkénti rendes értéket úgy számította ki, hogy a következő tényezőket hozzáadta az együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

a)

a hasonló termék szokásos kereskedelmi forgalom keretében bonyolított belföldi értékesítése során a vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) súlyozott átlaga; valamint

b)

az együttműködő exportáló gyártóknak a hasonló termék belföldi, rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

(76)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében az átlagos SGA-költségeket és az e típusok szokásos kereskedelmi forgalom keretében belföldi piacon bonyolított ügyleteiből származó nyereséget adta hozzá. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében, valamint ha a szokásos kereskedelmi forgalom keretében végzett értékesítés nem állapítható meg, az SGA-költségek súlyozott átlagát, valamint a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügyletből származó nyereséget adta hozzá.

3.3.3.   Exportár

(77)

Az exportáló gyártók az Unióba irányuló exporttevékenységet közvetlenül független vevők felé, vagy kapcsolatban álló vállalatokon keresztül végezték.

(78)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták, és ha az exportáló gyártók az érintett terméket harmadik országbeli kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(79)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket velük kapcsolatban álló importőrökön keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek – és egy észszerű haszonkulcs alapján kiigazította.

3.3.4.   Összehasonlítás

(80)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(81)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az exportárat a harmadik országbeli független kereskedő jutaléka tekintetében igazította ki (lásd a (78) preambulumbekezdést).

(82)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat kiigazította a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a hitelköltségek, a banki költségek és adott esetben az átváltási költségek, valamint az árengedmények, köztük a halasztott árengedmények tekintetében, amennyiben azok befolyásolták az árak összehasonlíthatóságát.

(83)

A távoli ellenőrzés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a távoli ellenőrzésnek a Jindal India harmadik országbeli kapcsolatban álló vállalatára vonatkozó ténymegállapításai – a fenti (32)–(35) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a Jindal Indonesia csoport bizonyos uniós értékesítéseit is érintették. Az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel a vállalattal kapcsolatos információk kiegészítésére. Ugyanez vonatkozik az IRNC csoport tekintetében a fenti (61)–(63) preambulumbekezdésben említett hiányzó információkra is.

3.3.5.   Dömpingkülönbözetek

(84)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(85)

Az együttműködés szintje ebben az esetben magasnak volt tekinthető, mivel az együttműködő exportáló gyártóktól érkező kivitel a vizsgálati időszakban az Indonéziából származó behozatalok több mint 90 %-át tette ki. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló gyártók közül annak a szintjén határozza meg, amelyiknek a legmagasabb a dömpingkülönbözete.

(86)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Jindal csoport

20,2 %

IRNC csoport

19,9 %

Minden más vállalat

20,2 %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(87)

A vizsgálati időszak alatt 13 ismert gyártó gyártott hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(88)

A vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés megközelítőleg 3,1 millió tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban rendelkezésre álló információkból, nevezetesen az Eurofertől és a mintában szereplő uniós gyártóktól kapott kitöltött kérdőív egybevetéssel távolról ellenőrzött válaszaiból kiindulva határozta meg.

(89)

A (8) preambulumbekezdésben jelzett módon a minta három uniós gyártóból állt, amelyek együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 60 %-át képviselték. Mindegyikük vertikálisan integrált gyártó.

4.2.   Uniós felhasználás

(90)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak alapján határozta meg: a) az Eurofer ellenőrzött adatai az uniós gazdasági ágazat független vevők részére végzett közvetlen és közvetett értékesítéséről, részben egybevetve a mintában szereplő uniós gyártók adataival; valamint b) az Eurostat adatai a vizsgált terméknek az összes harmadik országból az Unióba érkező behozataláról.

(91)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Uniós felhasználás

3 873 092

3 717 114

3 442 541

3 206 766

Index

100

96

89

83

Forrás: Eurofer, a mintában szereplő uniós gyártók és az Eurostat.

(92)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 17 %-kal csökkent.

4.3.   Az érintett országokból érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése

(93)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a rozsdamentes acélból készült hidegen hengerelt termékek érintett országokból érkező behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni.

(94)

Az említett rendelkezés előírja, hogy az egynél több országból történő behozatalt csak abban az esetben kell összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy:

a)

az egyes érintett országokból érkező behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek meghaladják a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott csekély (de minimis) mértéket, és egyik ország importjának mennyisége sem elhanyagolható; valamint

b)

az importtermékek és a hasonló uniós termékek közötti verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló.

(95)

A két érintett országból érkező behozatalra vonatkozóan egyenként megállapított dömpingkülönbözeteket az (57) és (86) preambulumbekezdés foglalja össze. E dömpingkülönbözetek mindegyike meghaladja az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű (de minimis) különbözetet.

(96)

A szóban forgó két országból érkező behozatal volumene egyik ország esetében sem volt elhanyagolható. A behozatal piaci részesedése a vizsgálati időszakban India esetében 3,4 %-ot, Indonézia esetében pedig 2,8 %-ot tett ki.

(97)

A szóban forgó két érintett országból érkező dömpingelt behozatal tekintetében a két ország közötti verseny, valamint e behozatalok és az uniós hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Olyannyira, hogy az Indiából és Indonéziából származó rozsdamentes acélból készült, hidegen hengerelt termékek tekintetében az uniós piaci értékesítésre végzett behozatal esetén mindkét ország éppúgy versenyzett egymással, mint az uniós gazdasági ágazattal az utóbbi által előállított hasonló termék kapcsán, mivel azokat hasonló kategóriába tartozó vevőknek értékesítik.

(98)

Következésképpen az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és az érintett országokból érkező behozatalt összesítve vizsgálták a kár meghatározása céljából.

4.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(99)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését a Bizottság a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(100)

A figyelembe vett időszakban az érintett országokból érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

India

114 865

120 729

105 359

108 885

Index

100

105

92

95

Piaci részesedés

3,0 %

3,2 %

3,1 %

3,4 %

Index

100

110

103

114

Indonézia

13 830

34 648

72 739

89 131

Index

100

251

526

644

Piaci részesedés

0,4 %

0,9 %

2,1 %

2,8 %

Index

100

261

592

778

Az érintett országok összesen

128 695

155 377

178 098

198 016

Index

100

121

138

154

Piaci részesedés

3,3 %

4,2 %

5,2 %

6,2 %

Index

100

126

156

186

Forrás: Eurostat.

(101)

A figyelembe vett időszak alatt az érintett országokból érkező behozatal 54 %-kal emelkedett, ami lehetővé tette számukra, hogy közös piaci részesedésüket a 2017. évi 3,3 %-ról 6,2 %-ra emeljék. Ez a növekedés – mind az importvolumen, mind a piaci részesedés tekintetében – az Indonéziából érkező behozatalnak tudható be: a figyelembe vett időszakban csaknem 6,5-szeresére nőtt az importvolumen, piaci részesedése pedig 0,4 %-ról 2,8 %-ra nőtt. Az Indiából származó behozatal 2017 és 2018 között nőtt, de ezt követően visszaesett. Ez összességében abszolút értékben visszaesést eredményezett a figyelembe vett időszakban. A Bizottság 2019. február 1-jén közzétette az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló rendeletet (6). India országspecifikus vámkontingenst kapott a vizsgált termékre vonatkozóan, amely a kontingensen belüli vám hatálya alá tartozó behozatalt a 2018. évi szintnél alacsonyabb szintre korlátozta. Mivel Indonéziára nem országspecifikus vámkontingens, hanem az összes többi ország kontingense vonatkozott, behozatala nem volt olyan korlátozott, mint az indiai. Az indiai behozatal visszaesése azonban kevésbé volt súlyos, mint összességében az uniós felhasználás visszaesése, így India piaci részesedése a 2017. évi 3 %-ról a vizsgálati időszakban 3,4 %-ra emelkedett.

4.3.3.   Az érintett országokból érkező behozatal árai és áralákínálás

(102)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. Az érintett országokból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

3. táblázat

Az érintett országokból érkező behozatal árai (EUR/tonna)

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

India

2 080

2 173

2 075

2 073

Index

100

104

100

100

Indonézia

1 818

1 923

1 917

1 962

Index

100

106

105

108

Az érintett országok átlaga

2 052

2 117

2 010

2 023

Index

100

103

98

99

Forrás: Eurostat.

(103)

India esetében az átlagos importárak 2017-ről 2018-ra 4 %-kal emelkedtek, de a figyelembe vett időszak egészében stabilak maradtak, míg Indonézia esetében 8 %-kal emelkedtek. Mindazonáltal a figyelembe vett időszak egésze alatt a két érintett ország átlagos importárai következetesen alacsonyabbak voltak az uniós gyártók árainál (lásd a 7. táblázatot).

(104)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározása érdekében a Bizottság összehasonlította egymással:

a)

a mintában szereplő három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során felszámított, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát; valamint

b)

az érintett országok együttműködő exportáló gyártóitól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, valamint a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat.

(105)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakban realizált forgalmának százalékaként fejezte ki. Az alákínálási különbözet az indiai exportáló gyártók esetében 4,8 % és 13,4 %, az indonéz exportáló gyártók esetében pedig 12,0 % és 12,4 % volt.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(106)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(107)

A Bizottság a (8) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(108)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az Eurofer által az összes uniós gyártóra vonatkozóan kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte, amelyeket szükség esetén összevetett a mintában szereplő három uniós gyártó kitöltött kérdőíveiben feltüntetett adatokkal. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. A Bizottság mindkét adatcsoportot távolról ellenőrizte egybevetéssel, amelynek alapján megállapította, hogy az adatok az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából reprezentatívak.

(109)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(110)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(111)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Teljes uniós termelés (tonna)

3 708 262

3 640 429

3 379 817

3 111 804

Index

100

98

91

84

Termelési kapacitás (tonna)

4 405 623

4 517 379

4 530 146

4 572 365

Index

100

103

103

104

Kapacitáskihasználás

84 %

81 %

75 %

68 %

Index

100

96

89

81

Forrás: Eurofer

(112)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene jelentős mértékben, 16 %-kal csökkent. A kapacitásra vonatkozóan bejelentett adatok a tényleges kapacitásra vonatkoznak, amelynek értelmében – az iparág által szokványosnak tekintett – kiigazításokat, így az üzemeltetés indítását, a karbantartást, a szűk keresztmetszeteket és egyéb szokásos leállásokat figyelembe vették. A rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Tajvanról történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2015-ös bevezetését követően (7) egyes uniós gyártók gyártási kapacitásuk korszerűsítését kezdeményezték. Ez a korszerűsítés a termelési kapacitás enyhe, 4 %-os növekedését eredményezte a figyelembe vett időszakban.

(113)

A termelés visszaesése és a kapacitás kismértékű növekedése miatt a vizsgálati időszakban a kapacitáskihasználás 19 %-kal csökkent, és 70 % alá esett.

4.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(114)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene (tonna)

2 735 448

2 711 044

2 530 259

2 330 537

Index

100

99

92

85

Piaci részesedés

70,6 %

72,9 %

73,5 %

72,7 %

Index

100

103

104

103

Forrás: Eurofer és Eurostat.

(115)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 15 %-kal csökkent.

(116)

Az uniós gazdasági ágazatnak azonban sikerült fenntartania, sőt 2,1 százalékponttal növelnie piaci részesedését a figyelembe vett időszakban, mivel a felhasználás visszaesése még nagyobb volt, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenése, mivel az uniós értékesítés részben felváltotta az érintett országoktól eltérő országokból származó behozatalt.

4.4.2.3.   Növekedés

(117)

A termelési és értékesítési volumenre vonatkozó fenti – a figyelembe vett időszakban egyértelműen csökkenő tendenciát követő – abszolút számadatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat az abszolút számadatokat tekintve nem volt képes növekedni. A felhasználáshoz képest kismértékű növekedés csak azért volt lehetséges, mert az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy értékesítési árainak csökkentésével reagál a dömpingelt behozatal által okozott árnyomásra.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(118)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Munkavállalók létszáma

13 411

13 495

13 968

13 660

Index

100

101

104

102

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

277

270

242

228

Index

100

98

88

82

Forrás: Eurofer

(119)

Az uniós gazdasági ágazatban a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek előállításával kapcsolatos foglalkoztatás szintje 2017 és 2019 között 4 %-kal nőtt, 2019 és a vizsgálati időszak között pedig 2 százalékpontos csökkenést mutatott, ami 2 %-os növekedést eredményezett a figyelembe vett időszakban. A termelés erőteljes csökkenésére tekintettel az uniós gazdasági ágazat termelékenysége az egy munkavállaló által évente (teljes munkaidős egyenértékben) előállított termék tonnában kifejezett mennyisége alapján jelentős mértékben, 18 %-kal romlott a figyelembe vett időszakban.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(120)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem volt elhanyagolható.

(121)

A rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékekre vonatkozóan már sor került dömpingellenes vizsgálatra. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetét 2013-ban jelentősen befolyásolta a Kínából és Tajvanról érkező dömpingelt behozatal, aminek következtében 2015 októberében végleges dömpingellenes intézkedéseket (8) vezettek be az ezen országokból származó behozatalra. Az uniós gazdasági ágazat helyzetét ezért valószínűleg csak marginálisan befolyásolták az említett dömpinggyakorlatok a figyelembe vett időszak során. Jelenleg folyamatban van a Kínából és a Tajvanról származó termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata (9).

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(122)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 252

2 312

2 206

2 175

Index

100

103

98

97

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

1 958

2 064

2 019

2 013

Index

100

105

103

103

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók

(123)

Miután az átlagos értékesítési egységárak 2017 és 2018 között enyhe, 3 %-os növekedést mutattak, 2018 és a vizsgálati időszak között 6 %-kal csökkentek, ami 3 %-os csökkenést eredményezett a figyelembe vett időszakban. Ugyanebben az időszakban a termelési költségek 5 %-os egyidejű növekedést mutattak, majd ezt követően 3 %-kal magasabb költségszinten stabilizálódtak, mint a figyelembe vett időszak elején. A költségek alakulását nagyrészt a fontos nyersanyagok – többek között a nikkel és a ferrokróm – árának emelkedése idézte elő. A dömpingelt behozatal miatti árlenyomás következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta áthárítani ezt a költségnövekedést értékesítési áraira, sőt arra kényszerült, hogy csökkentse azokat.

4.4.3.2.   Munkaerőköltség

(124)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Teljes munkaidős egyenértékenkénti átlagos munkaerőköltségek (EUR)

72 366

70 663

71 659

70 324

Index

100

98

99

97

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók

(125)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez azt mutatja, hogy a romló piaci körülményekre adott válaszként az uniós gyártók a kár korlátozására törekedve csökkenteni tudták a munkaerőköltségeket.

4.4.3.3.   Készletek

(126)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

125 626

148 777

125 480

98 835

Index

100

118

100

79

Zárókészletek a termelés százalékában

5,54 %

6,53 %

6,09 %

5,13 %

Index

100

118

110

93

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók

(127)

A figyelembe vett időszak alatt a zárókészletek szintje 21 %-kal csökkent. Ez a tendencia követte a termelési volumen csökkenését. Az uniós gazdasági ágazat a hasonló termék legtöbb típusát konkrét felhasználói megrendelésre gyártja. A készletek ezért ezen ágazat esetében nem számítanak meghatározó kármutatónak. Ezt a termelés százalékában kifejezett zárókészletek változásának elemzése is alátámasztja. Amint az fentebb látható, ez a mutató a mintába felvett uniós gyártók termelési volumenének 5–7 %-a között ingadozott a figyelembe vett időszakban.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában)

7,6 %

6,0 %

1,5 %

0,4 %

Index

100

79

19

6

Pénzforgalom (EUR)

387 200 359

273 674 277

237 840 311

184 024 688

Index

100

71

61

48

Beruházások (EUR)

111 578 442

111 637 871

96 541 925

96 585 152

Index

100

100

87

87

A beruházások megtérülése

20 %

15 %

6 %

4 %

Index

100

75

31

20

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók

(128)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(129)

A teljes jövedelmezőség a 2017. évi 7,6 %-ról 0,4 %-ra esett vissza a vizsgálati időszakban. A 4.3.3. szakaszban foglaltak szerint a csökkenéssel egyidejűleg nőtt az érintett országokból érkező, az uniós árak alá kínáló behozatal volumene.

(130)

Minden más pénzügyi mutató, azaz a pénzforgalom, a beruházások és az eszközök megtérülése egyértelműen ugyanazt a csökkenő tendenciát követte.

(131)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom folyamatos csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban, aminek eredményeként a vizsgálati időszakban 52 %-kal alacsonyabb volt, mint a vizsgálati időszak kezdetén.

(132)

A beruházások az eszközök könyv szerinti nettó értékének felelnek meg. Miután ez az érték 2017 és 2018 között stabil maradt, 2018 és 2019 között jelentős, 13 százalékpontos, számottevő mértékű visszaesés figyelhető meg. A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség, amely tükrözi az eszközök értékcsökkenését. A beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban folyamatosan és számottevő mértékben, 80 %-kal csökkent.

(133)

Az uniós gazdasági ágazat 2017 és a vizsgálati időszak közötti gyenge pénzügyi teljesítménye korlátok közé szorította annak tőkebevonási képességét. Az uniós gazdasági ágazat tőkeigényes, és azt jelentős beruházások jellemzik. A figyelembe vett időszak alatt a beruházások megtérülése nem elégséges az ilyen jelentős beruházások fedezésére.

4.5.   A kárra vonatkozó következtetés

(134)

A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat csak úgy tudott reagálni az Indiából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal által okozott árnyomásra, hogy a figyelembe vett időszakban csökkentette értékesítési árait, hogy fenntartsa (vagy akár kismértékben növelje) piaci részesedését. A dömpingelt behozatal hatása az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében árlenyomást okozott az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat árai 3 %-kal csökkentek, tisztességes verseny mellett azonban az áraknak a termelési költség növekedéséhez hasonló mértékben, azaz 3 % körül kellett volna növekedniük. Ez a helyzet súlyosan rontotta az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, amely a figyelembe vett időszakban 94 %-kal csökkent, és a vizsgálati időszakra már nagyon alacsony és fenntarthatatlan szintre jutott.

(135)

Az uniós felhasználás jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt, és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és termelési volumene egyaránt követte ezt a tendenciát. A termelési kapacitás kismértékben nőtt, amit az uniós gazdasági ágazat kedvező kilátásai okoztak a Kínából és Tajvanról származó vizsgált termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2015-ös bevezetését követően.

(136)

Az uniós gyártók termelékenysége és kapacitáskihasználása azonban a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent. E romló számadatok csak kismértékben magyarázhatók a foglalkoztatás és a kapacitás csekély mértékű növekedésével – a visszaesést főként az uniós felhasználás csökkenése és az érintett országokból származó behozatal egyidejű növekedése okozta.

(137)

Az uniós gyártók pénzügyi mutatói azonban teljes mértékben tükrözik az elszenvedett kárt. Az uniós gazdasági ágazat termelési költségei a figyelembe vett időszakban emelkedtek, ami – az értékesítési árak csökkenésével együtt – a 2017. évi 7,6 %-ról a vizsgálati időszakban 0,4 %-ra esett vissza. Hasonló negatív fejlemények figyelhetők meg a többi pénzügyi mutatóval kapcsolatban is: beruházások (–13 %), a beruházások megtérülése (–80 %) és pénzforgalom (–52 %).

(138)

Ennek megfelelően a kármutatók alapján az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a vizsgálati időszakban, mivel az a növekvő termelési költségek ellenére csökkentette értékesítési árait, ami jövedelmezőségének összeomlásához vezetett, negatívan befolyásolva ezzel a beruházásokat, a beruházások megtérülését és a pénzforgalmat.

(139)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(140)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők a következők: a harmadik országokból származó behozatal, a felhasználás csökkenése, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyagköltségek növekedése és az uniós gazdasági ágazat versenyképes árképzése.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(141)

Az érintett országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban több mint 50 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig csaknem megkétszereződött. A piaci részesedés növekedése hátrányosan érintette a harmadik országokból származó behozatalt. Az érintett országokból származó alacsony árú dömpingelt behozatal azonban árnyomást okozott az uniós gazdasági ágazatra. Az Indiából és Indonéziából származó behozatal árai a figyelembe vett időszakban 5–19 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál. Ezen importárak miatt az uniós gyártók nem csak arra nem voltak képesek, hogy áraikban tükrözzék a nyersanyagköltség-növekedést, hanem arra is kényszerültek, hogy piaci részesedésük fenntartása érdekében csökkentsék értékesítési áraikat.

(142)

Ennek eredményeként az uniós gyártók 2017-ben viszonylag magas szintet elért jövedelmezősége a vizsgálati időszakban csaknem nullára esett vissza, ami tovább rontotta a szóban forgó vállalatok valamennyi pénzügyi mutatóját.

(143)

Erős ok-okozati összefüggés mutatható ki tehát az Indiából és Indonéziából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között.

5.2.   Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Harmadik országokból érkező behozatal

(144)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene és árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Ország

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Tajvan

Volumen (tonna)

199 553

223 110

185 618

165 540

Index

100

112

93

83

Piaci részesedés

5,2 %

6,0 %

5,4 %

5,2 %

Index

100

116

105

100

Átlagár (EUR/tonna)

1 668

1 749

1 684

1 655

Index

100

105

101

99

Koreai Köztársaság

Volumen (tonna)

147 696

165 812

160 947

164 882

Index

100

112

109

112

Piaci részesedés

3,8 %

4,5 %

4,7 %

5,1 %

Index

100

117

123

135

Átlagár (EUR/tonna)

1 859

1 944

1 860

1 853

Index

100

105

100

100

Dél-Afrika

Volumen (tonna)

98 063

88 913

94 567

81 537

Index

100

91

96

83

Piaci részesedés

2,5 %

2,4 %

2,7 %

2,5 %

Index

100

94

108

100

Átlagár (EUR/tonna)

2 004

2 013

1 831

1 785

Index

100

100

91

89

Más harmadik országok

Volumen (tonna)

563 637

372 858

293 052

266 255

Index

100

66

52

47

Piaci részesedés

14,6 %

10,0 %

8,5 %

8,3 %

Index

100

69

58

57

Átlagár (EUR/tonna)

2 051

2 345

2 319

2 407

Index

100

114

113

117

Valamennyi harmadik ország összesen, kivéve az érintett országokat

Volumen (tonna)

1 008 949

850 693

734 184

678 213

Index

100

84

73

67

Piaci részesedés

26,1 %

22,9 %

21,3 %

21,1 %

Index

100

88

82

81

Átlagár (EUR/tonna)

1 942

2 076

1 995

2 014

Index

100

107

103

104

Forrás: Eurostat.

(145)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból származó behozatal abszolút volumene jelentősen, 33 %-kal, piaci részesedése pedig a 2017. évi 26 %-ról a vizsgálati időszakban 21 %-ra csökkent.

(146)

Ami az egyes országokat illeti, csak a Koreából származó behozatal nőtt a figyelembe vett időszakban, ami a piaci részesedés enyhe növekedését eredményezte. A piaci részesedés abszolút (4,7 %-ról 5,1 %-ra történő) növekedése azonban a figyelembe vett időszakban elhanyagolható volt. Bár a koreai behozatal árai alacsonyabbak az érintett országok árainál, azokra valószínűleg hatással lesznek a transzferárak a Samsung STS koreai rozsdamentesacél-gyártó és a Romániában székhellyel rendelkező uniós hideghengerlő (Otelinox) között fennálló kapcsolat miatt. Nem vonható le következtetés arra vonatkozóan, hogy ezek a behozatalok az uniós gazdasági ágazat árai alá is kínáltak-e, figyelembe véve e behozatalok ismeretlen termékösszetételét is.

(147)

A fenti (121) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Tajvanról származó behozatalra jelenleg 6,8 %-os dömpingellenes vám vonatkozik (10). Jelenleg folyamatban van a Kínából és a Tajvanról származó termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata (11).

(148)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalok a figyelembe vett időszak alatt rendkívül alacsonyak voltak. A Tajvanról érkező behozatal 2017–2018 között 12 %-kal nőtt, de 2018-tól a vizsgálati időszakig 26 %-kal csökkent, így piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 5 % körül volt. A Tajvanról származó behozatal átlagára nem érte el az érintett országokból származó behozatal átlagárát. Mivel a tajvani gyártók a hatályvesztési felülvizsgálat során semmilyen módon sem működtek együtt a Bizottsággal, így a Bizottság nem rendelkezett további részletekkel a tajvani importárakról. Ezért nem zárható ki, hogy ezek a behozatalok további kárt okoztak az uniós gazdasági ágazatnak. Még ha a Tajvanról származó behozatal hozzá is járult az uniós gazdasági ágazatnak okozott kárhoz, a Tajvanról származó behozatal 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és ezért az nem okozhatta a kárelemzésben megállapított növekvő negatív tendenciákat.

(149)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a más országokból származó behozatal nem csökkenti a dömpingelt indiai és indonéz behozatal és az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.2.   A felhasználás csökkenése

(150)

A felhasználás jelentős csökkenése a figyelembe vett időszakban kedvezőtlen hatást gyakorolt egyes kármutatókra, különösen az értékesítési és a termelési volumenre. A (134) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban az uniós gazdasági ágazatot inkább árkár érte, nem pedig mennyiségi kár. A zsugorodó piac ellenére az uniós gyártóknak sikerült kissé növelniük piaci részesedésüket a tisztességtelen árú dömpingelt behozatallal folytatott súlyos árverseny révén, ami az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének és pénzügyi mutatóinak – például a jövedelmezőségnek, a pénzforgalomnak, a beruházásoknak és a beruházások megtérülésének – romlásához vezetett.

(151)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználás csökkenése nem gyengítette az érintett országokból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.3.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(152)

Az uniós gazdasági ágazat kivitelének volumene és árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

 

2017

2018

2019

Vizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

450 587

450 687

410 840

374 378

Index

100

100

91

83

Átlagár (EUR/tonna)

2 369

2 524

2 428

2 394

Index

100

107

102

101

Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók, Eurofer.

(153)

Az uniós gyártók exportértékesítései 17 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, főként az Egyesült Államok által a vizsgált termékre bevezetett intézkedések, valamint a harmadik országok piacain a kínai értékesítésekkel és az érintett országokból származó értékesítésekkel folytatott fokozott verseny miatt. Az exportált mennyiségek azonban korlátozottak voltak a teljes uniós értékesítési volumenhez képest: a teljes értékesítési volumen mintegy 13 %-át tették ki, és az exportértékesítések átlagára a figyelembe vett időszakban folyamatosan meghaladta az uniós piaci árakat.

(154)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének az elszenvedett kárra gyakorolt hatása – ha volt ilyen – marginális volt.

5.2.4.   A nyersanyagárak hatása

(155)

A független importőrök a nyersanyagárak (nikkel, ferrokróm) növekedésének kérdését az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetének okaként emelték ki.

(156)

A nyersanyagárak emelkedése önmagában nem okoz kárt, mivel azt általában az értékesítési árak emelkedése követi. Az uniós gyártók jövedelmezőségének és valamennyi pénzügyi mutatójának csökkenése azonban nem csupán a termelési költségek növekedését tükrözi. Az alacsony árú behozatal leszorította az uniós piac árait, és amellett, hogy nem tette lehetővé az uniós gyártók számára, hogy növeljék a költségnövekedést fedező árakat, arra kényszerítette őket, hogy még csökkentsék is az áraikat, hogy elkerüljék a küszöbön álló piacirészesedés-vesztést. Ez a jövedelmezőségi adatok meredek csökkenését eredményezte, és a vizsgálati időszak alatt csökkenő tendenciát mutatott.

(157)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy egyes nyersanyagárak növekedése önmagában nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

5.2.5.   Az uniós gyártók árképzési magatartása

(158)

Az egyik független importőr azt állította, hogy az uniós gyártók belső versenye és árképzési magatartása miatt romlott a pénzügyi helyzetük.

(159)

A vizsgálat azonban nem erősítette meg ezt az állítást. Az érintett országokból származó behozatalt az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló árakon értékesítették, így a dömpingelt behozatal árleszorító hatása a fő oka annak, hogy az uniós gyártók nem tudják emelni az áraikat és fedezni a növekvő költségeiket. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(160)

A Bizottság megállapította, hogy az egyrészről az Indiából és Indonéziából származó dömpingelt behozatalok, másrészről az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között ok-okozati összefüggés áll fenn. Időbeli egybeesés volt az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok mennyiségének növekedése és az Unió figyelembe vett időszak alatti teljesítményének romlása között. Az uniós gazdasági ágazatnak nem volt más választása, mint hogy a piaci részesedés csökkenésének elkerülése érdekében kövesse a dömpingelt behozatal által meghatározott árszintet. Ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben az uniós gazdasági ágazat fenntarthatatlan nyereségszintet ért el.

(161)

A Bizottság megállapította, hogy azok az egyéb tényezők, amelyek hatással lehetnek az uniós gazdasági ágazat helyzetére, a következők voltak: a harmadik országokból származó behozatal, a felhasználás csökkenése, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyagárak hatása és az uniós gyártók árképzési magatartása.

(162)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. A harmadik országokból származó behozatalnak, a felhasználás csökkenésének, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének, a nyersanyagárak hatásának és az uniós gyártók árképzési magatartásának az uniós gazdasági ágazat negatív alakulására gyakorolt hatása – különösen a jövedelmezőség és a pénzügyi mutatók tekintetében – csak korlátozott volt.

(163)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal között. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra. Más tényezők sem önmagukban, sem együttesen nem gyengítették az ok-okozati összefüggést.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(164)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához.

6.1.   Alulértékesítési különbözet

(165)

A Bizottság először megállapította az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerinti torzulások hiányában az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét. A jelen ügyben a kár akkor szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, beleértve azokat a költségeket is, amelyek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezmények jegyzőkönyveiből, valamint az olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele, továbbá észszerű nyereségre (a továbbiakban: nyereségcél) is szert tudna tenni.

(166)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. E haszonkulcs nem lehet alacsonyabb, mint 6 %.

(167)

A panaszos úgy vélte, hogy a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó ugyanezen termék behozatalára vonatkozó korábbi vizsgálat során alkalmazott észszerű nyereségcélnak 8,7 %-nak kell lennie (12).

(168)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság értékelte a mintában szereplő három uniós gyártó állítását azokra a tervezett beruházásokra vonatkozóan, amelyek megvalósítása elmaradt a figyelembe vett időszakban. A kapott és a vállalatok számviteli rendszerével összeegyeztethető igazoló dokumentumok alapján a Bizottság ideiglenesen elfogadta az állításokat, és a vonatkozó összegeket hozzáadta az adott uniós gyártók nyereségéhez. A végleges nyereségcél mértéke ennek megfelelően 8,82 % és 9,12 % között volt.

(169)

Végül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban értékelte azokat az uniós gazdasági ágazatban a 11. cikk (2) bekezdése szerinti intézkedés alkalmazásának időtartama alatt jelentkező jövőbeli költségeket, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele. A benyújtott – a vállalatok adatszolgáltatási eszközei és előrejelzései által alátámasztott – információk alapján a Bizottság 14,53–28,90 EUR/tonna tartományon belüli költséget állapított meg az említett egyezményeknek való megfelelés vizsgálati időszak alatti tényleges költségein felül. A különbözetet hozzáadta a kárt nem okozó árhoz.

(170)

Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatti gyártási költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amelyet típusonként kiigazított a 7. cikk (2d) bekezdése szerint.

(171)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő érintett országbeli exportáló gyártók – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos exportára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós szabadpiacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján típusonként meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként.

(172)

Tekintettel az Indiában és Indonéziában folytatott együttműködés magas szintjére (100 %, illetve 90 % felett), az érintett országok fennmaradó alulértékesítési különbözetét az indiai vagy indonéz exportáló gyártó legmagasabb egyéni alulértékesítési különbözetének szintjén, azaz 34,6 %-ban, illetve 32,3 %-ban állapították meg.

(173)

A számítások eredményét az alábbi táblázat mutatja be.

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Alulértékesítési különbözet

India

Jindal Stainless Limited és Jindal Stainless Hisar Limited

13,6 %

23,2 %

Chromeni Steels Private Limited

36,9 %

34,6 %

Minden más vállalat

36,9 %

34,6 %

Indonézia

IRNC

19,9 %

32,3 %

Jindal Stainless Indonesia

20,2 %

31,8 %

Minden más vállalat

20,2 %

32,3 %

6.2.   Az uniós gazdasági ágazatot érő kár elhárításához elegendő különbözet vizsgálata

(174)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben kifejtettek szerint a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy Indiában és Indonéziában a vizsgált termék esetében nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének megfelelően ezért a jelen vizsgálat értékelte az állítólagos torzulásokat annak megállapítása érdekében, hogy adott esetben a kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám kivetése.

(175)

A nyersanyagpiaci torzulások meglétét Indiában és Indonéziában egyaránt megerősítették a kérdőívre adott válaszokban szereplő információk és az indiai, illetve az indonéz kormánnyal folytatott távoli ellenőrzés során.

(176)

Mivel az indiai exportáló gyártóra, a Chromenire vonatkozóan kiszámított alulértékesítési különbözet alacsonyabb volt, mint a dömpingkülönbözet, a Bizottság úgy vélte, hogy az érintett terméket illetően fennállnak az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett nyersanyagpiaci torzulások. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Chromeni nem használta fel a torzulás által érintett nyersanyagot. Ezért az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésének alkalmazását illetően nem volt szükség további elemzésre. A Chromenire vonatkozó vám szintjét így a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján állapítja meg.

(177)

Indiát illetően a Jindal csoport esetében a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet magasabb a dömpingkülönbözetnél, ezért a 7. cikk (2a) bekezdése szerinti vizsgálattal a Bizottság a továbbiakban nem foglalkozik.

(178)

Indonéziát illetően, mivel a kár megszüntetéséhez elegendő különbözetek magasabbak a dömpingkülönbözeteknél, a Bizottság megítélése szerint ebben a szakaszban nem volt szükséges e szemponttal foglalkozni.

6.3.   Következtetés

(179)

A fenti értékelés után a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy helyénvaló az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban meghatározni az ideiglenes vámok összegét. Az ideiglenes dömpingellenes vámoknak következésképpen a következőképpen kell alakulniuk:

Ország

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

India

Jindal Stainless Limited és Jindal Stainless Hisar Limited

13,6 %

Chromeni Steels Private Limited

34,6 %

Minden más vállalat

34,6 %

Indonézia

IRNC

19,9 %

Jindal Stainless Indonesia

20,2 %

Minden más vállalat

20,2 %

7.   UNIÓS ÉRDEK

(180)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(181)

Az uniós gazdasági ágazatot több tagállamban székhellyel rendelkező 13 gyártó teszi ki, amelyek 13 660 alkalmazottat foglalkoztatnak közvetlenül a vizsgált termékkel kapcsolatban. Az uniós gyártók egyike sem ellenezte a vizsgálat megindítását. Amint az a kármutatók 4. szakaszban elvégzett elemzéséből kiderült, a teljes uniós gazdasági ágazat esetében romlott a helyzet és negatív hatással járt a dömpingelt behozatal.

(182)

Az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítja a tisztességes kereskedelmi feltételeket az uniós piacon, véget vet az árlenyomásnak, és lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fedezze növekvő termelési költségeit, és a zsugorodó piac miatt elvesztett értékesítések ellenére javítsa pénzügyi helyzetét. Ez az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének olyan mértékű javulását eredményezné, hogy az megközelítené az ebben a tőkeigényes iparban szükséges szintet. Az érintett országokból dömpingáron történő behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy több kármutató kedvezőtlen tendenciát jelzett a figyelembe vett időszak alatt. Ez különösen az uniós gyártók pénzügyi teljesítményére vonatkozó mutatókat érintette súlyosan. Ennélfogva fontos, hogy az árak újfent egy olyan nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó szintet érjenek el, amely lehetővé teszi, hogy a minden gyártó tisztességes kereskedelmi körülmények között tudjon működni az uniós piacon.

(183)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, mivel lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön az azonosított, kárt okozó dömping hatásaiból.

7.2.   A független importőrök és a felhasználók érdeke

(184)

Három fél jelentkezett független importőrként. Közülük azonban csak kettő válaszolt a vonatkozó kérdőívre, és működött együtt az eljárásban.

(185)

Ezt követően a panaszos azt állította, hogy a fent említett két fél egyikét nem lehetett volna független importőrnek tekinteni, mivel a vizsgált termék egyes exportáló gyártóinak ügynökeként tevékenykedik.

(186)

E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó vállalat valóban részben a Jindal csoport ügynökeként működött. E fél részt vett azonban a vizsgált termék rendszeres behozatalában is, amelyet később továbbértékesített az uniós vevőknek. Ezért az Eurofer állítását a Bizottság ideiglenesen elutasította.

(187)

Mindkét együttműködő importőr rámutatott a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának lehetséges negatív hatásaira, például az ellátás hiányára, a szolgáltatások romlására, az árak emelkedésére és az anyagok minőségének romlására, ami véleményük szerint az uniós piacon tapasztalható korlátozott verseny eredménye lenne.

(188)

Emellett az egyik importőr azt állította, hogy a Jindal termékei kiváló minőségűek, amelyeket az uniós gyártók nem tudnak helyettesíteni, vagy az általuk gyártott termék minősége nem éri el a Jindal termékeinek minőségét.

(189)

A lehetséges dömpingellenes intézkedések ellenére a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is egészséges marad a verseny szintje, mivel a vizsgált terméknek 13 uniós gyártója van, amelyek közül néhány nem vesz részt a panaszban. Ezenkívül a harmadik országokból származó behozatal még mindig a piac több mint 20 %-át teszi ki. Ezért nem valószínű, hogy az importőrök által jelzett potenciális negatív hatások érvényesülnek.

(190)

A dömpingellenes intézkedések célja nem az érintett országok uniós piacának lezárása, hanem az árak méltányos szintre emelése. Ezért várhatóan továbbra is biztosított az állítólagosan jobb minőségű termékekhez való hozzáférés.

(191)

Az intézkedések azt is lehetővé tennék az importőrök számára, hogy továbbhárítsák az árakat a vevőikre, ezért az importőrök jövedelmezőségét várhatóan nem éri kedvezőtlen hatás. A termékválaszték és a szolgáltatás minősége várhatóan nem csökken – éppen ellenkezőleg, a dömpingelt behozatallal szembeni védelem lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy új beruházásokat valósítson meg és javítsa a minőségét.

(192)

Az importőrök azt is állították, hogy a dömpingellenes intézkedések túlságosan védnék az uniós gyártóknak, mivel a vizsgált termékre már amúgy is védintézkedések vonatkoznak.

(193)

Az acélra vonatkozó védintézkedések (13) azonban ideiglenesek, és a dömpingellenes intézkedésektől eltérő típusú védelmet nyújtanak, mivel ez utóbbiak a tisztességtelen árképzésre irányulnak. A Bizottság ideiglenes megállapításai megerősítették, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő oka nem a behozatal volumenének jelentős növekedése, hanem az alákínálási árak, ami árlenyomást eredményez az uniós piacon.

(194)

Az egyetlen felhasználó, aki jelentkezett az eljárásban, nem tett észrevételt az uniós érdekkel kapcsolatban. A vállalatnak csak a fenti 2. szakaszban ismertetett, az intézkedések hatálya alá tartozó termékkörre vonatkozó állításai voltak.

(195)

Az eljárás ideiglenes szakaszában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vámok lehetséges kivetésének importőrökre és felhasználókra gyakorolt hatásai nem haladják meg az intézkedések uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatásait.

7.3.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(196)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a vizsgálat e szakaszában az érintett országokból származó vizsgált termék behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellentétes az uniós érdekkel.

8.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(197)

A Bizottság által a dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált termékekre vonatkozóan annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(198)

Az Indiából és Indonéziából származó rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket (a fenti (173) preambulumbekezdés). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabb szintjén rögzítette.

(199)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

India

Jindal Stainless Limited és Jindal Stainless Hisar Limited

13,6 %

Chromeni Steels Private Limited

34,6 %

Minden más vállalat

34,6 %

Indonézia

IRNC

19,9 %

Jindal Stainless Indonesia

20,2 %

Minden más vállalat

20,2 %

(200)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ideiglenes ténymegállapításain alapulnak. Ennek megfelelően ezek a vámtételek a jelen vizsgálat során az érintett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözték. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(201)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (14). A kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat a releváns információkat, amelyek bizonyítják, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltozásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(202)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(203)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(204)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. A tagállamok vámhatóságai akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és – minden más esethez hasonlóan, a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) megkövetelni, ha a bemutatott számla teljesíti az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(205)

Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

9.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(206)

A Bizottság a (3) preambulumbekezdésben említettek szerint az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be. A nyilvántartásba vételre azzal a céllal került sor, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében visszamenőleges hatállyal beszedhessék a vámokat.

(207)

Az eljárás ideiglenes szakaszának megállapításaira tekintettel a behozatal nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(208)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról. Ebben a kérdésben a Bizottság az eljárás végleges szakaszában dönt.

10.   TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(209)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(210)

India kormánya, egy indiai exportáló gyártó és két indonéz exportáló gyártó nyújtott be észrevételeket. A Bizottság a számszakinak tekinthető hibákat kifogásoló észrevételeket figyelembe vette, és szükség esetén a különbözeteket megfelelő módon korrigálta.

11.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(211)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(212)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7219 90 20, 7219 90 80, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81, 7220 20 89, 7220 90 20 és 7220 90 80 KN-kódok alá tartozó, Indiából vagy Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt, de tovább nem megmunkált termékek behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

India

Jindal Stainless Limited

13,6 %

C654

Jindal Stainless Hisar Limited

13,6 %

C655

Chromeni Steels Private Limited

34,6 %

C656

Minden más indiai vállalat

34,6 %

C999

Indonézia

IRNC

19,9 %

C657

Jindal Stainless Indonesia

20,2 %

C658

Minden más indonéz vállalat

20,2 %

C999

(3)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (érintett terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3)   Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határoz.

3. cikk

(1)   A vámhatóságok a behozataloknak a 2021. március 1-jei (EU) 2021/370 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.

(2)   Az azon termékek tekintetében gyűjtött adatokat, amelyek legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépését megelőzően léptek be felhasználás céljából az Unió területére, az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Értesítés az Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 322., 2020.9.30., 17. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2021/370 végrehajtási rendelete (2021. március 1.) a Indiából és az Indonéziából származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L 71., 2021.3.2., 18. o.).

(4)  Megtekinthető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2484

(5)  Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(6)   HL L 31., 2019.2.1., 27. o.

(7)  A Bizottság (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 224., 2015.8.27., 10. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 224., 2015.8.27., 10. o.).

(9)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 280., 2020.8.25., 6. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 224., 2015.8.27., 10. o.). Egy vállalatra, a Cia Far Industrial Factory Co., Ltd.-re 0 %-os dömpingellenes vámot vetettek ki.

(11)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült hidegen síkhengerelt termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 280., 2020.8.25., 6. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 224., 2015.8.27., 10. o.).

(13)  A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.).

(14)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.