|
Hivatalos Lapja |
HU Sorozat L |
|
2024/770 |
2024.3.5. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2024/770 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2024. március 4.)
a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Az Európai Bizottság a 2018. január 29-i (EU) 2018/140 végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes öntöttvas áruk behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). |
|
(2) |
Ezeket az intézkedéseket az (EU) 2019/261 bizottsági végrehajtási rendelet (3)2019. február 14-én módosította. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 15,5 % és 38,1 % közötti. |
1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem
|
(3) |
A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (4) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett. |
|
(4) |
A kérelmet 2022. október 28-án az Eurofonte (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes öntöttvas áruk az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatának több mint 70 %-át képviselő hét uniós gyártó nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna. |
1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása
|
(5) |
Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. január 27-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5). |
1.3.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(6) |
A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
1.3.2. Érdekelt felek
|
(7) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság külön tájékoztatta a kérelmezőt, az összes ismert uniós gyártót, a Kínában működő ismert gyártókat, Kína hatóságait, valamint az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre. |
|
(8) |
A jelentkező érdekelt felek között szerepelt a Kínai Gép- és Elektronikustermék-importőrök és -Exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCME). A Bíróság C-478/21P. sz. ügyben hozott ítéletét (6) követően a Bizottság 2023. november 6-án úgy határozott, hogy felkéri a CCCME-t, hogy mutasson be meghatalmazást egy vagy több, az állítása szerint általa képviselt kínai exportáló gyártótól, és ezzel erősítse meg, hogy a dömpingelt termék exportőreinek képviseleti szervezete. A CCCME nem nyújtott be ilyen meghatalmazást, ezért a Bizottság elutasította érdekelt félként való figyelembevételét. A CCCME érdekelt fél minősítésének elutasításával kapcsolatban sem tett észrevételt. |
|
(9) |
Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. |
1.3.3. Mintavétel
|
(10) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(11) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék 2022. évi uniós termelési és értékesítési volumene, valamint az értékesítés földrajzi lefedettsége alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék uniós össztermelésének 46 %-át képviselték. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban, de nem érkeztek észrevételek. A Bizottság tehát megerősítette, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta végleges minta. |
Mintavétel az importőrök körében
|
(12) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(13) |
Két független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. |
Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében
|
(14) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük. |
|
(15) |
Az érintett ország kilenc exportáló gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság két exportáló gyártóból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Észrevétel nem érkezett. |
|
(16) |
Az exportáló gyártóknak szóló kérdőív kitöltésére való felkérést követően azonban a mintában szereplő vállalatok egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván együttműködni. Ennek megfelelően a Bizottság új mintát választott ki az exportáló gyártókból, de a mintában szereplő vállalatok egyike ismét arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog együttműködni. Ily módon a Bizottság három alkalommal módosította a mintát, és összesen öt exportáló gyártót kért fel a kérdőív kitöltésére. E vállalatok egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet. |
1.3.4. A kérdőívekre adott válaszok
|
(17) |
A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. |
|
(18) |
A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő valamennyi vállalatnak, az Eurofonte a.s.b.l. európai szövetségnek és öt exportáló gyártónak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (7). |
|
(19) |
A mintában szereplő három uniós gyártótól, az Eurofonte a.s.b.l. európai szövetségtől és két független importőrtől, a Fundición Dúctil para Obras Publicas S.A.-tól és a Capa – Engenharia e Construções Metalomecânicas S.A.-tól érkezett kitöltött kérdőív. A vizsgálat során a felhasználók egyike sem nyújtott be kérdőívet vagy jelentkezett. |
|
(20) |
A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában, a dömping és a kár valószínűségére vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét. Észrevétel nem érkezett. |
1.3.5. Ellenőrzés
|
(21) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet az együttműködő felek a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének, valamint az uniós érdek meghatározásának céljára tettek közzé. |
|
(22) |
Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
1.3.6. Az eljárás további menete
|
(23) |
A Bizottság 2023. december 18-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. |
|
(24) |
A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Az Eurofonte volt az egyetlen résztvevő, amely a Bizottság megállapításait támogató észrevételeket nyújtott be. Meghallgatást nem kérelmeztek. |
2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék
|
(25) |
A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék körébe a lemezgrafitos öntöttvasból (szürke vas) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvas) készült egyes áruk, valamint ezek részei tartoznak. Ezeket az árukat az alábbiakra használják:
|
|
(26) |
Az áruk lehetnek géppel megmunkálva, bevonattal ellátva, festve és/vagy más olyan anyaggal összeszerelve, mint például – de nem kizárólag – beton, burkolókövek és -lapok (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). |
|
(27) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározása nem terjed ki a következő terméktípusokra:
|
2.2. Az érintett termék
|
(28) |
A hatályvesztési felülvizsgálatban érintett termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7325 10 00 és ex 7325 99 10 KN-kódok (TARIC-kódok: 7325100031 és 7325991060) alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék. |
2.3. A hasonló termék
|
(29) |
Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(30) |
Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
3. DÖMPING
3.1. Előzetes megjegyzések
|
(31) |
Az egyes öntöttvas áruk Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. között). Az Eurostat szerint a Kínából származó öntöttvas termékek behozatala az uniós piac mintegy 4,7 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálatban 27,3 % volt a piaci részesedése. Abszolút értékben a Kínából érkező behozatal volumene az eredeti vizsgálati időszak alatti 147 186 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 22 146 tonnára csökkent. |
|
(32) |
A (20) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet. |
|
(33) |
Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösen pedig a felülvizsgálati kérelmekben közölt információkra és az együttműködő felektől (nevezetesen a panaszostól és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információkra. |
3.2. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához az egyes öntöttvas áruk Kínából érkező behozatalával összefüggésben
|
(34) |
Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg. |
|
(35) |
A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(36) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál. |
|
(37) |
2023. május 31-én a Bizottság feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, jelezve, hogy továbbra is Törökországot tekinti reprezentatív országnak. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az egyes öntöttvas áruk gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereséget a Török Központi Bank és a Török Statisztikai Intézet által összeállított, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában (a továbbiakban: NACE 24.5. kategória: „fémöntés”) tevékenykedő 892 nyereséges vállalat vállalati számviteli statisztikáiból (8) származó aggregált pénzügyi kimutatások alapján állapítja meg. Észrevétel nem érkezett. |
3.3. Rendes érték
|
(38) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(39) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek). |
|
(40) |
Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
3.3.1. Jelentős torzulások fennállása
|
(41) |
A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (9) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. |
|
(42) |
Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (10). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (11), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (12). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (13). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (14). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (15), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (16). |
|
(43) |
A kínai vas- és acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (17) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával. |
|
(44) |
A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják számottevő kormányzati beavatkozások, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelenlegi vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. |
|
(45) |
Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és a kormány befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg. Következésképpen a kérelem arra a megállapításra jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az öntöttvas belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségek (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségei) is torzultak, hiszen ezek árképzésére is kihat a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. |
|
(46) |
A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelmező számos nyilvánosan hozzáférhető információforrásra, például a jelentésre, az acélágazatra vonatkozó korábbi bizottsági vizsgálatokra, a kínai jogszabályokra, valamint további forrásokra hivatkozva a következőket állította:
|
|
(47) |
A kérelem következésképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. |
|
(48) |
A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
|
(49) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában – vagyis a vas- és acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Példaként említhető a Baowu Steel Group, amely a központi SASACx állami tulajdonú vállalata (18), valamint leányvállalatai, a Chongqing Iron & Steel Company Ltd. (19) és a Maanshan Iron & Steel Company Limited (20); a Baotou Steel csoport – a belső mongol kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (21) –, az Angang Steel csoport – a központi SASAC irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalat (22), valamint a Shougang Group, a Pekingi Állami Vagyonkezelő 100 %-os tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (23). Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. Jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat a vas- és acélipar egyik alágazata, ezért a vas- és acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében is irányadónak tekinthetők. |
|
(50) |
A vas- és acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (24), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagágazat-fejlesztési terv, amely szerint az ágazat „megvalósítja a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözését”, és „kialakít egy ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoportot” (25). További példával szolgál az acélipar stabil növekedésére vonatkozó 2023. évi munkaterv (26), amely a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: „2023-ban […] az állóeszközökbe történő beruházásoknak az egész iparágban fenn kell tartaniuk a folyamatos növekedést, és jelentősen javítani kell a gazdasági előnyöket; az ágazat K+F beruházásainak végső soron el kell érniük az 1,5 %-ot; az ipar hozzáadott értékének növekedésének el kell érnie a 3,5 %-ot; 2024-ben tovább kell optimalizálni az ipari fejlesztési környezetet és az ipari struktúrát, folytatni kell a csúcskategóriás, intelligens és zöld termékek felé való elmozdulást, az ipari hozzáadott érték növekedésének pedig meg kell haladnia a 4 %-ot”, és amely előirányozza az acélágazat kormányzatilag kötelező vállalati konszolidációját: [a]z ipari vezető vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy fúziókat és felvásárlásokat hajtsanak végre, világszínvonalú, óriás méretű vas- és acélipari vállalatcsoportokat hozzanak létre, és segítsék elő a nemzeti vas- és acéltermelési kapacitás optimális kialakítását. A vezető pozícióval rendelkező szakosodott vállalkozásokat támogatni kell, különösen az acélpiaci szegmensekben az erőforrások további integrálása és az acélipari ökoszisztéma létrehozása érdekében. A vas- és acélipari vállalkozásokat ösztönözni kell régiókon átnyúló […] egyesülések és átszervezések végrehajtására. […]. Meg kell fontolni nagyobb szakpolitikai támogatás nyújtását a jelentős fúziókat és átszervezéseket végrehajtó vas- és acélipari vállalkozások kapacitáspótlásához.” |
|
(51) |
Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (27). Ezenfelül Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a downstream termékek diverzifikálása érdekében.” |
|
(52) |
Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz (28).” |
|
(53) |
További iparpolitikai célkitűzések más tartományok úgymint Jiangsu (29), Shandong (30), Shanxi (31), Liaoning Dalian (32) vagy Zhejiang (33) tervdokumentumaiban is szerepelnek. |
|
(54) |
Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Van azonban néhány, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan rendelkezésre álló konkrét példa. Tekintettel továbbá arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata a fémágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak. |
|
(55) |
Például a Baotou Steel csoporthoz tartozó Baotou Steel Union igazgatótanácsának elnöke egyben a vállalat párttitkára is, a vállalat szakszervezetének elnöke pedig a párttitkárhelyettes (34). Ugyanígy a Shougang Groupon belül az igazgatótanács elnöke a pártbizottság titkára, míg az ügyvezetőigazgató-helyettes a pártbizottság tagja (35). Hasonlóképpen a Hongguang Handan Company egyik vezető személyisége nyilvánosan kijelentette, hogy a kapott gondoskodás és támogatás nélkül, amely nem utolsósorban a kínai kormány és a Hongguang Casting Co. Ltd. vállalatnál több mint 20 taggal rendelkező KKP által nyújtott garanciák formájában valósult meg, a vállalkozás nem lett volna ilyen sikeres (36). A KKP iránti elkötelezettség további példája a China Foundry Association [alapdokumentuma] 3. cikkében található, amely szerint a szervezet elfogadja a vonatkozó pártszervezetek, pl. a SASAC és a Polgári Ügyek Minisztériuma által nyújtott üzleti iránymutatást, felügyeletet és irányítást, és biztosítja a részvételhez szükséges feltételeket (37). |
|
(56) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során további dokumentumokat azonosított, amelyek azt mutatják, hogy ezen ágazat számára előnyös a vas- és acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata. |
|
(57) |
A kínai kormány a vas- és acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (38). Ezt támasztja alá az ágazattal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány a vas- és acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (39). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely a vas- és acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (40). Ezen túlmenően a fent említett, az acélipar stabil növekedéséről szóló munkaterv (lásd az (50) preambulumbekezdést) bemutatja, hogy a kínai hatóságok által az ágazatra helyezett hangsúly hogyan viszonyul a kínai gazdaság kínai kormány általi irányításához: „[a]z acélipari vállalatok támogatása abban, hogy szorosan kövessék az új infrastruktúra, az új urbanizáció, a vidék újjáélesztése és a feltörekvő iparágak igényeit, a különböző régiókban a 14. ötéves tervhez kapcsolódó nagyszabású mérnöki projektekkel, és tegyenek meg mindent az acélellátás biztosítása érdekében. Az acélágazat és a kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok – például a hajógyártás, a szállítás, az építőipar, az energia, a gépjárművek, a háztartási berendezések, a mezőgazdasági gépek és a nehéz berendezések – közötti upstream és downstream együttműködési mechanizmusok létrehozása és elmélyítése, termelési-keresleti dokkolási tevékenységek végzése, valamint az acél alkalmazási területeinek aktív bővítése.” (41) |
|
(58) |
Emellett a vasérc – a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt nyersanyag – tekintetében a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv (a továbbiakban: ötéves terv) szerint az állam „a belföldi ásványi erőforrások észszerű fejlesztését tervezi. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitikák végrehajtása, a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentését célzó fejlett technológiák és berendezések alkalmazásának ösztönzése” (42), ami a vasérctermelésre és az ásványi anyagokat rejtő földterületekre vonatkozó tartalékrendszer létrehozásához vezet, amely „fontos intézkedés lesz a vasérc piaci árának stabilizálása és az ipari lánc biztonságának garantálása érdekében”. (43) A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani (44).” Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését. |
|
(59) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termékre a (42) és (46) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (45). |
|
(60) |
Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (46) és (42) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. A fent említett, a stabil növekedésről szóló munkaterv (lásd az (50) preambulumbekezdést) szintén nagyon jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozásokat: „Ösztönözni kell a pénzügyi intézményeket, hogy aktívan nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat azoknak az acélipari vállalatoknak, amelyek fúziókat és átszervezéseket, szerkezeti kiigazításokat, átalakításokat és korszerűsítéseket hajtanak végre, összhangban a kockázatkezelés és az üzleti fenntarthatóság elvével.” Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
|
(61) |
Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. |
|
(62) |
Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik a bemeneti anyag inputjaira, és így tovább. |
|
(63) |
Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. |
|
(64) |
E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. |
3.3.2. Reprezentatív ország
3.3.2.1. Általános megjegyzések
|
(65) |
A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:
|
|
(66) |
A (37) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2023. május 31-én feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Törökországot választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása. |
|
(67) |
Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság Törökországot olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Törökországot bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. A Bizottság továbbá olyan országként azonosította Törökországot, ahol a végzik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és a vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők. |
|
(68) |
Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és annak megállapítása után, hogy Törökország a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség. |
3.3.2.2. Következtetés
|
(69) |
A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően együttműködés hiányában, továbbá mivel Törökországra nézve teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumok, a Bizottság Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként. |
3.3.3. A torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források
|
(70) |
A rendes érték meghatározásához felhasználandó releváns forrásokról szóló feljegyzésben a Bizottság felsorolta az uniós gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasznált termelési tényezőket, például az anyagokat, az energiát és a munkaerőt, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megfelelően frissített információk alapján, amennyiben pontosabb információk álltak rendelkezésre. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (48) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezen túlmenően a Bizottság közölte, hogy a következőktől származó információkat fogja felhasználni: a villamos energia, a gáz és a munkaerő torzulástól mentes költségeinek megállapításához a Török Statisztikai Intézet (49), a vízköltségek esetében a Törökországi Beruházási Hivatal (50), az üzemanyag esetében pedig a Türkiye Petrolleri (51) adatait. A rendes érték meghatározásához használandó releváns forrásokról szóló feljegyzés közzétételét követően a Bizottság megállapította, hogy a villamos energia és a földgáz árának emelkedése Törökországban meghaladta a törökországi inflációs rátát. Emellett a Török Statisztikai Intézet nem tette közzé a villamos energia és a földgáz 2022 második félévi árára vonatkozó információkat. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a villamos energia és a földgáz Malajziában érvényes, torzulástól mentes költségét alkalmazza, a (81) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Malajzia ugyanis a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinttel rendelkező ország. Emellett a Bizottság más hasonló vizsgálatok során is figyelembe vette reprezentatív országként. |
|
(71) |
A Bizottság kijelentette továbbá, hogy az SGA-költségek és a nyereség megállapításához a 24.5. NACE-kategóriába tartozó 892 vállalatra vonatkozó vállalati számviteli statisztikákból származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni, a (37) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. |
|
(72) |
A Bizottság továbbá arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy számos termelési tényező (például csomagolás, egyéb tartozékok és alkatrészek) egyenként a teljes nyersanyagköltség kis, 1–10 %-át kitevő részt képviselt a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ezért ezeket az egyéb termelési tényezőket „fogyóeszközökként” kívánta kezelni, amelyek értékét a teljes nyersanyagköltség százalékában fejezte ki. Ezek a termelési tényezők a gömbgrafitos öntöttvasból készült termékek és a szürke öntöttvasból kézült termékek teljes nyersanyagköltségének 16 %-át, illetve 7 %-át tették ki. |
|
(73) |
A Bizottság emellett az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. A Bizottság a gyártási általános költségek és a közvetlen gyártási költségek arányát az uniós gyártóknak a panaszos által megadott adatai alapján állapította meg, amely erre vonatkozóan konkrét információkat szolgáltatott. |
3.4. Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek
3.4.1. Termelési tényezők
|
(74) |
A kérelmen alapuló összes információ, valamint azt követően az eljárás során gyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához: 1. táblázat Egyes öntöttvas áruk termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3.4.1.1. Nyersanyagok
|
(75) |
Az egyes öntöttvas áruk gyártási folyamatai világviszonylatban hasonlóak; nincs jelentős különbség a kínai, az uniós és más országok gyártási folyamatai között. A gyártási folyamat és a termelési tényezők kis mértékben eltértek attól függően, hogy az öntöttvas áru szürke öntöttvasból vagy gömbgrafitos öntöttvasból készült-e. Mindkét típusú öntöttvas árut exportálták Kínából az Unióba. |
|
(76) |
A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (63) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt. |
|
(77) |
A GTA statisztikái szerint a mészkő (árukód: 252100) és a ferroötvözet (egyéb) termelési tényezői (árukód: 72029980) esetében a felülvizsgálati időszak alatt Törökországba irányuló behozatalra nem vagy jelentéktelen mértékben került sor, ami azt jelenti, hogy az így kapott végső átlagos importárak nem voltak kellően reprezentatívak. Tekintettel arra, hogy más adatok nem álltak rendelkezésre, a Bizottságnak a felülvizsgálati kérelemben megadott információkra kellett támaszkodnia. A felülvizsgálati időszak alatt a mészkő a gömbgrafitos öntöttvasból készült termékek teljes nyersanyagköltségének 2 %-át, az egyéb ferroötvözet pedig a szürke öntöttvasból készült termékek teljes nyersanyagköltségének 1 %-át tette ki. Mivel az e termelési tényezőkhöz használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja. |
|
(78) |
Tekintettel az együttműködés hiányára és arra, hogy az aktában nem találhatók egyéb elemek, a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján, valamint figyelembe véve bizonyos költségeknek a fogyóeszközöknél való szerepeltetését a (74) és (79) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, a Bizottság a gömbgrafitos öntöttvasból készült termékek esetében 25 %-ban, a szürke öntöttvasból készült termékek esetében pedig 16 %-ban állapította meg a fogyóeszközöknek a teljes nyersanyagköltséghez viszonyított arányát. Ezt követően a Bizottság a többi nyersanyag torzulástól mentes értékének meghatározásához ezeket a százalékos arányokat alkalmazta a többi nyersanyag és a fogyóeszközök torzulástól mentes értékére. |
|
(79) |
Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel az együttműködés hiányára és a hatályvesztési felülvizsgálat jellegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet. |
3.4.1.2. Munkaerő
|
(80) |
A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről (53). A Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló, a NACE Rev.2 osztályozás szerinti 24. NACE-kód alá tartozó „Fémalapanyag gyártása” gazdasági tevékenység átlagos munkaerőköltségére vonatkozó 2020. évi statisztikákat használta fel. Az így kapott óránkénti átlagos munkaerőköltséget a munkaerőköltség-index (54) alapján kiigazította az inflációval a felülvizsgálati időszak költségeinek megfelelően. |
3.4.1.3. Energia
|
(81) |
A malajziai villamosenergia-árak nyilvánosan hozzáférhetők voltak a TNB villamosenergia-szolgáltató honlapján (55). A Bizottság a „közepes feszültségű” kategóriába tartozó fogyasztókra alkalmazandó díjakat alkalmazta. A malajziai földgázárak nyilvánosan hozzáférhetők voltak az Energiaügyi Bizottság honlapján (56). A Bizottság az ipari felhasználókra alkalmazandó, 2021. negyedik negyedévi földgázdíjakat használta fel, és a kérelmező földgázfogyasztásának megfelelő fogyasztási sávot választott ki. |
3.4.1.4. Üzemanyagok
|
(82) |
A Türkiye Petrolleri török kőolajipari vállalat Törökország különböző városaira vonatkozóan közzéteszi a fűtőolaj átlagárait. A felülvizsgálati kérelemmel összhangban a Bizottság az Isztambul anatóliai oldalán 2022 januárja és 2022 decembere közötti időszakban érvényes átlagos üzemanyagárakat használta fel (57). Mivel az üzemanyagárak csak kis mértékben ingadoznak a városok között, Isztambul anatóliai oldala megfelelő helyettesítőnek tekinthető Törökország egésze tekintetében. |
3.4.1.5. Víz
|
(83) |
A vízár esetében a Bizottság a Törökországban az ipari felhasználásra szánt víz költségére alkalmazandó, a Török Köztársaság Beruházási Hivatalának elnöksége által közölt átlagárakat használta fel (58). |
3.4.1.6. Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség
|
(84) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák. |
|
(85) |
A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. A kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére. |
|
(86) |
Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a (37) preambulumbekezdésben ismertetett, a NACE 24.5. kategóriájába tartozó 892 török vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi adatokra támaszkodott. |
3.4.2. A rendes érték számítása
|
(87) |
A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként (szürke öntöttvasból készült öntöttvas áruk és gömbgrafitos öntöttvasból készült öntöttvas áruk) gyártelepi alapon számította ki a rendes értéket. |
|
(88) |
A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az egyes öntöttvas áruk előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra, az energiára és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az egyes tényezők felhasználását megszorozta a reprezentatív országban, Törökországban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel. |
|
(89) |
A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a 3.4.1.6. szakaszban leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a 24.5. NACE-kategóriába tartozó 892 török vállalatra a 2022. évre vonatkozóan jelentett értékek átlaga alapján határozta meg. (59) A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:
|
|
(90) |
Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. |
3.5. Exportár
|
(91) |
A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alkalmazásával, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a (tengeri) szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket. A belföldi kínai és a nemzetközi szállítási költségek a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokon alapultak. |
3.6. Összehasonlítás
|
(92) |
A Bizottság terméktípusonként összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapított rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat. |
3.7. Dömpingkülönbözet
|
(93) |
Ennek alapján az exportár és a számtanilag képzett rendes érték közötti különbség jelentősnek bizonyult (meghaladta a 60 %-ot). Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. |
4. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(94) |
A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiánya miatt az elemzés az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelmen, a GTA-statisztikákon és más nyilvánosan hozzáférhető információkon alapult. |
4.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában
|
(95) |
mivel a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a kínai termelési kapacitásra és szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapításait a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra alapozta. |
|
(96) |
A vizsgálat kimutatta, hogy Kínában az egyes öntöttvas áruk gyártása terén általános kapacitásfelesleg állt fenn a figyelembe vett időszakban. Kína termelési kapacitásának (61) becsült mértéke ebben az időszakban évi 1 031 292 tonna volt. A kérelmező piaci információi szerint a tényleges kínai termelés és értékesítés évi 408 654 tonnát tett ki, ami 622 638 tonnára becsült szabad kapacitást jelzett a felülvizsgálati időszakban. Ez a szabad kapacitás, amely meghaladta az ugyanezen időszak alatti teljes uniós felhasználást, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén átirányítható az Unióba. |
|
(97) |
A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba nagy mennyiségben, dömpingáron történő export céljára használhatnak fel. |
4.2. Az uniós piac vonzereje
|
(98) |
A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott információk alapján az egyes öntöttvas áruk uniós piaca továbbra is vonzó maradt a kínai exportőrök számára. Az eredeti vizsgálat óta a Kínából érkező behozatal mind abszolút, mind relatív értelemben csökkent. Kína korábbi piaci részesedését részben más harmadik országok, például India és Törökország vették át, amelyek az előző vizsgálat óta növelték a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportvolumenét. Ugyanakkor az Unióba exportált egyes öntöttvas áruk volumene tekintetében a vizsgálati időszak alatt Kína megőrizte harmadik helyét. Ez azt mutatja, hogy az Unió vonzó piac a kínai exportőrök számára. |
|
(99) |
Az egyes öntöttvas áruk uniós piaca a világ egyik legnagyobb piaca; felhasználása a felülvizsgálati időszak alatt 467 544 tonna volt. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem szerint a kínai öntödék az Unióba irányuló kivitelük sokéves időszaka során kapcsolatokat alakítottak ki az importőrökkel és a forgalmazási hálózatokkal. A kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben benyújtott bizonyítékok azt mutatták, hogy a kínai gyártók a felülvizsgálati időszak alatt alacsony áron kínáltak öntöttvas árukat. Emellett az Egyesült Államok piacát, amely méretet tekintve az egyik legnagyobb piac, 25,52 %-os mértékű piacvédelmi intézkedések (62) védik Kínával szemben, ami visszafogja a kínai gyártók piacra jutását. Ezeket az intézkedéseket 2022 márciusában további 5 évre meghosszabbították. A jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén ez valószínűleg az Unióba irányuló kínai export további növekedését eredményezné. |
|
(100) |
Az Unióba irányuló kínai kivitel a hatályban lévő intézkedések mellett is folytatódott, piaci részesedése pedig nem elhanyagolható, ami azt mutatja, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. |
|
(101) |
Ezért a Kínában rendelkezésre álló jelentős kapacitásfelesleget, valamint az uniós piac vonzerejét figyelembe a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően nagy mennyiségben, dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára. |
4.3. Következtetés
|
(102) |
Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné. |
5. KÁR
5.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(103) |
A figyelembe vett időszakban 22 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(104) |
A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 467 544 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, így például az uniós gyártók kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai és az Eurofonte által a makroszintű kérdőívre adott válaszok alapján határozta meg. A (11) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártószerepelt a mintában, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 46 %-át képviselték. |
5.2. Uniós felhasználás
|
(105) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást. |
|
(106) |
Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 2. táblázat Uniós felhasználás (tonna)
|
||||||||||||||||||||
|
(107) |
Összességében az uniós felhasználás 4 %-kal nőtt. Az öntöttvas áruk piaca valójában az uniós piac gazdasági növekedésével, konkrétabban pedig az infrastrukturális – a vízügyi és közlekedési ágazatban megvalósuló – projektek volumenének megfelelően ingadozik. 2020-ban az Európai Unió gazdasága a világjárvány és az azt követő kijárási korlátozások miatt visszaesett, és az öntöttvas áruk felhasználása is 4 %-kal csökkent. 2021 a gazdasági fellendülés éve volt, ami a felhasználásban +12 %-os csúcsot eredményezett. 2022-ben az uniós közműépítés lassulása az öntöttvas termékek felhasználásának csökkenéséhez vezetett (2021-hez képest –3,5 %). |
5.3. Az érintett országból érkező behozatal
5.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése
|
(108) |
A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározásához a (105) preambulumbekezdésekben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul. Az érintett országból érkező, az Unióba irányuló a következőképpen alakult: 3. táblázat A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(109) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala folyamatosan, 54 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Először is 2019 és 2020 között 29 %-kal, majd 2020 és 2021 között 18 %-kal, végül 2021 és a felülvizsgálati időszak között 22 %-kal csökkent. Ennek eredményeként piaci részesedése kevesebb mint felére csökkent: a 2019. évi 10,7 %-ról a felülvizsgálati időszakban 4,7 %-ra esett vissza. |
5.3.2. Az érintett országból érkező behozatal árai és az árkülönbözet
|
(110) |
A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. |
|
(111) |
Az érintett országból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult: 4. táblázat Importárak (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||
|
(112) |
Összességében a Kínából érkező behozatal átlagos importára 44 %-kal nőtt. Először 2019 és 2020 között 5 %-kal csökkent, majd 2020 és 2021 között 18 %-kal, 2021 és a felülvizsgálati időszak között pedig 28 %-kal nőtt. |
|
(113) |
Tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított értékesítési árak súlyozott átlagát összehasonlította az Eurostat által a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalának CIF-alapon megállapított súlyozott átlagával, a dömpingellenes vámot is figyelembe véve. |
|
(114) |
Az ár-összehasonlítás 6 %-os különbséget mutatott az átlagos exportár és az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára között. A dömpingellenes vámok nélkül az árkülönbözet 25 %-ot tett ki. |
5.4. A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal
|
(115) |
Az Unióba irányuló behozatal összesített volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező egyes öntöttvas áruk behozatala terén a piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak: 5. táblázat Harmadik országokból érkező behozatal
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(116) |
A felülvizsgálati időszakban 136 925 tonna öntöttvas árut importáltak Kínán kívüli harmadik országokból. Ez a volumen az uniós piac 29 %-át teszi ki. Összességében a piaci részesedésük a 2019. évi 19 %-ról a felülvizsgálati időszakban 29 %-ra nőtt. Míg Kína 2019-ben is a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyik fő exportőre volt az EU-ba, a vámok kivetését követően fokozatosan vesztett piaci részesedéséből India, kisebb mértékben pedig Törökország és Irán javára. Az e három országból érkező behozatal volumene 2019 és a felülvizsgálati időszak között összesen 63 %-kal nőtt, és a felülvizsgálati időszakban 27,3 %-os piaci részesedést ért el. |
|
(117) |
Intézkedések nélkül India importárai alacsonyabbak voltak a kínai áraknál. A Törökországból és Iránból származó öntöttvas áruk importárai valamivel magasabbak voltak a vámok nélküli kínai áraknál (a felülvizsgálati időszakban 4 %-kal, illetve 7 %-kal), azonban még mindig jóval alatta maradtak a dömpingellenes intézkedésekkel együtt számított kínai áraknak és az uniós gazdasági ágazat árainak. A felülvizsgálati időszakban ez a három importáló ország jóval az uniós gyártók árai alatt értékesített, India esetében 27 %-kal, Törökország esetében 23 %-kal, Irán esetében pedig 22 %-kal. |
5.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
5.5.1. Általános megjegyzések
|
(118) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára. |
|
(119) |
A Bizottság a (11) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott. |
|
(120) |
A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az Eurofonte válaszaiban szereplő adatok alapján értékelte, amelyeket egybevetett a mintában szereplő uniós gyártók adataival. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. A Bizottság ellenőrizte a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkozó adatokat. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében. |
|
(121) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(122) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
5.5.2. Makrogazdasági mutatók
5.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
(123) |
A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(124) |
Összességében a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési mennyisége 5 %-kal csökkent. A termelés szorosan követte a felhasználás ingadozását. A világjárvány következtében a termelés 2019 és 2020 között 8 %-kal csökkent. Ezt követően 2020 és 2021 között ismét nőtt (+ 4 %), majd 2021 és a felülvizsgálati időszak között ismét enyhén csökkent (– 1 %). |
|
(125) |
Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 2019 és 2021 között stabil maradt, majd 2021 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben csökkent (–1 %). |
|
(126) |
A kapacitáskihasználás a termeléssel azonos tendenciát követve 4 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez a mutató 2020-ban 8 %-kal csökkent, majd 2021-ben 4 %-kal nőtt, végül a felülvizsgálati időszakban stabilizálódott. A figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználás 2,3 százalékponttal, a 2019. évi 55 %-ról 52,6 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban. |
5.5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
(127) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(128) |
A felhasználás növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene negatívan alakult, a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent. Először 2020-ban 7 %-kal csökkent, majd 2021-ben és 2022-ben helyreállt, abszolút értékben azonban mindvégig elmaradt a figyelembe vett időszak eleji értékesítési szinttől. |
|
(129) |
A felhasználás enyhe növekedésével összefüggésben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban több mint 5 százalékponttal csökkent. Először 2020-ban 2 százalékponttal csökkent, majd 2021-ben további 5 százalékpontos csökkenés, végül a felülvizsgálati időszakban enyhe, 2 százalékpontos növekedés következett be. |
|
(130) |
Az uniós gyártók által főként az indiai exportáló gyártók javára veszítettek piaci részesedésükből, utóbbiak piaci részesedése a 2019. évi 9,1 %-ról 16,5 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban; emellett Törökország, az Unió második legnagyobb exportőre is a 2019. évi 7,6 %-ról a felülvizsgálati időszakban 9 %-ra növelte piaci részesedését. |
5.5.2.3. Növekedés
|
(131) |
2019 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 4 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 3 %-kal csökkent; ez a piaci részesedést tekintve 5 százalékpontnyi veszteséget jelentett a figyelembe vett időszakban. |
5.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység
|
(132) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(133) |
Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült fenntartania, sőt (kismértékben) növelnie a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításában és értékesítésében részt vevő, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett alkalmazottak számát, amely 2019 és a felülvizsgálati időszak között 1 %-kal nőtt. |
|
(134) |
Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy teljes munkaidős egyenértékre vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott (– 6 %). Ez annak a következménye, hogy a figyelembe vett időszakban csökkent a teljes termelési volumen az alkalmazottak számához képest, amely stabil maradt, sőt kis mértékben nőtt. |
5.5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés
|
(135) |
Amint az a (93) preambulumbekezdésben szerepel, az exportár és a számtanilag képzett rendes érték közötti különbség lényegesen meghaladta a de minimis szintet (több mint 60 % volt). E különbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása továbbra is jelentős volt, mivel a Kínából származó öntöttvas áruk továbbra is nagy mennyiségben léptek be az Unió piacára. |
|
(136) |
Ráadásul ez a behozatal még az intézkedések mellett is olyan árakon történt, amelyek jóval elmaradtak az uniós gyártók áraitól, ennélfogva megnehezítették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a korábbi dömping hatása alól. |
5.5.3. Mikrogazdasági mutatók
5.5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők
|
(137) |
A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(138) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára 29 %-kal emelkedett. Jelentős növekedés volt tapasztalható 2020 és 2021 között (+ 6 %), valamint 2021 és a felülvizsgálati időszak között (+ 20 %). Ezek a növekedések a nyersanyagok és az energia átlagköltségének növekedéséből adódnak. A költségek 2019 és 2021 között 15 %-kal, majd 2021-től további 15 %-kal nőttek. A költségek összességében 32 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. |
|
(139) |
A kínai exportáló gyártók, valamint az Indiából, Törökországból és Iránból érkező behozatal által gyakorolt árnyomás következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta olyan mértékben emelni az árakat, hogy fedezze a költségnövekedést. |
|
(140) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 10. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||
|
(141) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség folyamatosan nőtt; a figyelembe vett időszakban 8 %-kal lett magasabb. 2020-ban 5 %-kal nőtt, 2021-ben stabil maradt, majd a felülvizsgálati időszakban ismét mintegy 4 %-kal nőtt. Ez a béremelésekre és a különleges juttatásokra vonatkozó ágazati megállapodások következménye. |
5.5.3.2. Készletek
|
(142) |
A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(143) |
A mintában szereplő három uniós gyártó zárókészleteinek szintje 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A növekedésre főként 2021-ben került sor. |
|
(144) |
A fenti (106) preambulumbekezdésben említettek szerint az öntöttvas áruk piaca szorosan kapcsolódik az uniós piac gazdasági növekedéséhez. Az előrejelzések szerint a 2021-es évnek ígérkezett, a felhasználás 2020-hoz képest +12 %-os csúcsot ér el. A mintában szereplő uniós gyártók így kis mértékben növelték termelésüket. A mintában szereplő uniós gyártók azonban nem tudták teljes mértékben előnyükre fordítani a felhasználás növekedését, így a készletek szintje nőtt. |
5.5.3.3. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
|
(145) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(146) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. |
|
(147) |
A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége csökkent a figyelembe vett időszakban: a 2019. évi 5,6 %-hoz képest a felülvizsgálati időszakban 3,4 % volt. 2019-ben és 2020-ban a jövedelmezőség valamivel meghaladta az eredeti vizsgálatban megállapított nyereségcélt (5,3 %). A jövedelmezőség 2021-ben jelentősen romlott, és nullához közeli szintre esett vissza. Ezt a negatív tendenciát az okozta, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta elegendő mértékben emelni az árakat ahhoz, hogy fedezze a növekvő előállítási költségeket. A felülvizsgálati időszakban a jövedelmezőség javult: az ágazat 3,4 %-os nyereséget ért el, bár ez elmaradt az 5,3 %-os céltól. |
|
(148) |
A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom 2020-ban kismértékben (+ 3 %) nőtt. A helyzet 2021-ben jelentősen romlott: a jövedelmezőség csökkenése következtében 61 %-kal csökkent ez a mutató. A felülvizsgálati időszakban a nyereség újbóli javulásával ez a mutató az előző évhez képest ismét 127 %-kal nőtt, így a mintában szereplő uniós gyártókról egészségesebb kép rajzolódott ki. |
|
(149) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez a jövedelmezőséghez hasonló tendenciát követett. 2019-ben és 2020-ban stabil volt, majd 2021-ben jelentősen csökkent, majd a jövedelmezőség alakulásával összhangban a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt. |
5.6. A kárra vonatkozó következtetés
|
(150) |
Bár a Kínából származó öntöttvas áruk behozatala mind abszolút, mind relatív értelemben csökkent a figyelembe vett időszakban, 4,7 %-os piaci részesedésével továbbra is jelentős volt a felülvizsgálati időszakban. Az e behozatallal kapcsolatban megállapított dömpingkülönbözet nagysága szintén jelentős maradt, több mint 60 % volt. Ráadásul ez a behozatal (a vámokat is beleértve) még mindig 6 %-kal elmaradt az uniós átlagos értékesítési áraktól. Vámok nélkül az árkülönbözet 25 %-ot tett ki. |
|
(151) |
A mikro- és makromutatók alakulása azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete romlott a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználás 4 %-os növekedése ellenére a fontosabb gazdasági mutatók romlottak a figyelembe vett időszakban. Különösen az uniós gyártók értékesítése 3 %-kal, termelése pedig 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ebből következően az uniós gyártók piaci részesedése a 2019. évi 71 %-ról a felülvizsgálati időszakban 66 %-ra csökkent. Ezeket a részesedéseket harmadik országok exportáló gyártói szerezték meg; így különösen India, amely 7 százalékponttal 16,5 %-ra, valamint Törökország, amely a 2019. évi 7,6 %-ról a felülvizsgálati időszakban 9 %-ra növelte piaci részesedését. |
|
(152) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók átlagos értékesítési ára 29 %-kal nőtt. Az árakat azért emelték, hogy fedezzék a nyersanyag- és energiaköltségeknek a figyelembe vett időszakban 32 %-os növekedését. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem tudta olyan mértékben emelni az árakat, hogy fedezze a költségnövekedést. Következésképpen a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége a felülvizsgálati időszakban 3,4 %-ra csökkent, amely elmarad az eredeti vizsgálatban megállapított nyereségcéltól (5,3 %). |
|
(153) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében. |
6. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(154) |
Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatal hatásának tulajdonítsa. Ezek a tényezők a más harmadik országokból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye. |
6.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(155) |
A Kínából származó öntöttvas áruk behozatala a figyelembe vett időszakban folyamatosan, 54 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszakban átlagosan 4,7 %-os piaci részesedést ért el az Unióban. A Kínából érkező behozatal átlagos importára 44 %-kal nőtt. E növekedés ellenére még mindig 6 %-kal elmarad az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési áraitól. A dömpingellenes vámok nélkül az árkülönbözet 25 %-ot tett ki (lásd a (113) preambulumbekezdést). |
|
(156) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal továbbra is jelentős maradt, és lefelé irányuló nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat áraira és értékesítési volumenére, hozzájárulva ezzel az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
6.2. Az egyéb tényezők hatásai
6.2.1. Harmadik országokból érkező behozatal
|
(157) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, amint azt a fenti 5.4. szakasz is mutatja. Ez a behozatal főként Indiából (a felülvizsgálati időszakban 16,5 %-os piaci részesedés), Törökországból (a felülvizsgálati időszakban 9 %-os piaci részesedés) és Iránból (a felülvizsgálati időszakban 1,8 %-os piaci részesedés) érkezett. |
|
(158) |
A behozatalra az uniós gyártók árainál jelentősen alacsonyabb árakon került sor. |
|
(159) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal volumenének növekedése és nagyon alacsony árai, amelyek jóval alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat átlagárainál, lefelé irányuló nyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat áraira és értékesítési volumenére, hozzájárulva ezzel az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. |
6.2.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(160) |
A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 13. táblázat A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(161) |
A mintában szereplő uniós gyártók kapcsolt és független vevők felé irányuló exportvolumenét tekintve 19 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban az exportértékesítések a mintában szereplő uniós gyártók teljes értékesítésének mintegy 11 %-át tették ki. Tekintettel a termelési volumen csökkenéséhez vezető értékesítési volumen csökkenésére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény is hozzájárult az elszenvedett kárhoz. |
6.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(162) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(163) |
Az egyéb azonosított tényezők, például az egyéb harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gyártók exportértékesítési teljesítménye – akár egyénileg, akár együttesen vizsgálva – szintén kárt okoztak az uniós gazdasági ágazatnak, de nem gyengítették a dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. |
7. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(164) |
A Bizottságnak a (153) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása. |
|
(165) |
E tekintetben a Bizottság megvizsgálta a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást, a harmadik piacokra vonatkozó intézkedéseket és az uniós piac vonzerejét az intézkedések hatályvesztése esetén. |
7.1. Szabad kapacitás Kínában
|
(166) |
A (96) preambulumbekezdésben említettek szerint Kína a világ legnagyobb öntöttvasgyártói közé tartozik. A felülvizsgálati időszakban Kína becsült szabad kapacitása 622 638 tonna volt; ez az azonos időszaki uniós felhasználás 133 %-a. Ezért a kínai öntöttvaságazat, amely nagymértékben függ a külföldi piacoktól termékei értékesítése tekintetében, a dömpingellenes vámok hatályvesztése esetén könnyen növelni tudná az Unióba irányuló, dömpingelt áron történő kivitelét. Ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat egyébként is sérülékeny gazdasági helyzetét. |
7.2. Az uniós piac vonzereje
|
(167) |
Az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportőrök számára, amit az is bizonyít, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére is jelentős mértékben exportáltak az Unióba. A felülvizsgálati időszakban Kína volt az Unióba irányuló egyes öntöttvas áruk harmadik legnagyobb exportőre. |
|
(168) |
Az egyes öntöttvas áruk uniós piaca a világ egyik legnagyobb piaca; felhasználása a felülvizsgálati időszak alatt 467 544 tonna volt. Méretet tekintve a másik legnagyobb piac az Egyesült Államok piaca. Jelenleg Kínával szemben 25,52 % mértékű piacvédelmi intézkedések védik (63), ami jelentősen csökkenti a kínai behozatalt. Ezeket az intézkedéseket 2022 márciusában további 5 évre meghosszabbították. |
|
(169) |
Az uniós piac az árak szempontjából is vonzó. A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók az Unióba irányuló kínai exportárnál átlagosan 26 %-kal alacsonyabb, és az uniós gazdasági ágazat árainál jóval alacsonyabb szintű ajánlatokat tettek világszerte a vevőknek. (64) Következésképpen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac még vonzóbbá válna a kínai exportőrök számára. |
|
(170) |
A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árszintű, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Ezért nagy a valószínűsége a kár folytatódásának. |
8. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(171) |
A Bizottság emellett úgy találta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a további károk megismétlődésének valószínűsége. Még ha az uniós gazdasági ágazatot ért folyamatos kár nem is a szóban forgó behozatalnak tulajdonítható, a Bizottság megállapította, hogy a kínai szabad kapacitás jelentős szintje és az uniós piac vonzereje alapján nagy a valószínűsége a kár megismétlődésének. |
9. UNIÓS ÉRDEK
|
(172) |
Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők és a felhasználók/fogyasztók érdekeit is. |
9.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(173) |
A bevezetett intézkedések hatékonyak voltak, mivel segítettek csökkenteni az uniós piacra irányuló kínai behozatal volumenét. Az érintett termék Kínából érkező behozatalának volumene azonban jelentős maradt a figyelembe vett időszakban (piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 4,6 %-os volt). |
|
(174) |
Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte, és helyzete instabil, amit számos kármutató negatív tendenciája is megerősít. |
|
(175) |
Az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árszintű, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt, ezenkívül veszélyeztetné annak életképességét. |
|
(176) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja. |
9.2. A független importőrök érdeke
|
(177) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően két független importőr válaszolt a kérdőívre, és teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során azáltal, hogy válaszolt a vizsgálat során feltárt hiányosságokkal kapcsolatban. |
|
(178) |
A felülvizsgálati időszak alatt mindkét fél különböző forrásokból (több forrásból, köztük Kínából) importálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A felülvizsgálat tárgyát képező termék az egyik importőr teljes forgalmának több mint 90 %-át képviselte, míg a másik esetében a teljes tevékenység 50 %-a alatt volt. |
|
(179) |
Mindkettő ellenezte az intézkedések fenntartását, mivel megítélésük szerint az intézkedések torzítják a versenyt és többletterhet jelentenek számukra. Azt is állították, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nincs szüksége ilyen védelemre. |
|
(180) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes intézkedések nem pusztán protekcionista mechanizmust, hanem az egyenlő versenyfeltételeket biztosító mechanizmust jelentenek. A dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy az uniós piacot lezárják a kínai behozatal elől, hanem az, hogy a kárt okozó dömping hatásait megszüntetve helyreállítsák a tisztességes kereskedelmet. Ami azt az állítást illeti, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nincs szüksége védelemre, a vizsgálat éppen ennek ellenkezőjét tárta fel, mivel a jelek szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt kár érte, és megállapítást nyert, hogy a kínai behozatal hozzájárult az uniós gyártók által elszenvedett kárhoz. |
|
(181) |
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére mindkét kereskedő rendkívül nyereséges volt. Ezért úgy vélhetjük, hogy a dömpingellenes intézkedések által rájuk rótt teher észszerűnek tűnik. |
|
(182) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a független kereskedők szempontjából nem áll fenn olyan nyomós ok, amely miatt ne lehetne meghosszabbítani az intézkedéseket. |
9.3. A felhasználók, fogyasztók érdeke
|
(183) |
A Bizottság minden ismert felhasználóval/fogyasztóval felvette a kapcsolatot. Egyikük sem válaszolt a Bizottság kérdőívére. |
|
(184) |
A Bizottsághoz nem érkezett arra utaló észrevétel, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna a felhasználókra nézve, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait. Mindenesetre, amint az az eredeti vizsgálat (254) preambulumbekezdésében szerepel, a Bizottság megerősítette, hogy a végfelhasználók nem támaszkodhatnak dömpingelt árakra az uniós gazdasági ágazat kárára. |
9.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(185) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az egyes öntöttvas áruk Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának. A dömpingellenes intézkedések uniós piacra – és különösen az uniós gazdasági ágazatra – gyakorolt pozitív hatása jelentősebb a más érdekcsoportokra gyakorolt potenciális negatív hatásnál. |
10. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(186) |
A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes öntöttvas áruk dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. |
|
(187) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó. |
|
(188) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen. |
|
(189) |
Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére. |
|
(190) |
Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(191) |
Az egyedi dömpingellenes vámtétel hatálya alá tartozó vállalatok kérhetik ennek a vámtételnek az alkalmazását, amennyiben a későbbiek során megváltoztatják jogi személyük nevét. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (65). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(192) |
Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet a kivitelére jelenleg alkalmazandó vám mértékének megállapításához használtak, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely ezt megtette, és így a dömpingellenes vám hatálya alá tartozik, és iii. ezt követően exportálta az érintett terméket, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja. |
|
(193) |
Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (66) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb szerint számított késedelmi kamat fizetendő. |
|
(194) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7325 10 00 (TARIC-kód: 7325100031) és ex 7325 99 10 (TARIC-kód: 7325991060) KN-kódok alá tartozó, egyes lemezgrafitos öntöttvasból (szürkevasból) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvasból) készült áruk és azok részei behozatalára.
Ezeket az árukat az alábbiakra használják:
|
— |
felszíni vagy felszín alatti rendszerek és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek nyílásainak lefedése, és |
|
— |
felszíni vagy felszín alatti rendszerek megközelíthetőségének és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek megtekinthetőségének biztosítása. |
Az áruk lehetnek géppel megmunkálva, bevonattal ellátva, festve és/vagy más olyan anyaggal összeszerelve, mint például – de nem kizárólag – beton, burkolókövek és -lapok.
A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:
|
— |
polimer, műanyag, horganyzott acél vagy beton vízelvezetőkre szerelhető olyan aknarácsok és öntött fedőelemek az EN 1433 szabvány szerint, amelyek lehetővé teszik a felszíni víz bejutását a vízelvezetőbe, |
|
— |
padlóösszefolyók, tetőösszefolyók, valamint tisztítóaknák és azok fedelei az EN 1253 szabvány szerint, |
|
— |
aknahágcsók, emelőkulcsok és tűzcsapok. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Vállalat |
Dömpingellenes vám |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory |
15,5 % |
C221 |
|
Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd. |
31,5 % |
C222 |
|
Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd. |
38,1 % |
C223 |
|
Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd. |
21,3 % |
C224 |
|
Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd. |
25,0 % |
C225 |
|
A mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok |
25,4 % |
Lásd a mellékletet |
|
Minden más vállalat |
38,1 % |
C999 |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalat esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Amennyiben a Kínai Népköztársaság bármely új exportáló gyártója elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy:
|
— |
nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2015. október 1-jétől 2016. szeptember 30-ig), |
|
— |
nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság egyetlen olyan exportőrével vagy gyártójával sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, |
|
— |
csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket az Unióba, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba. |
E rendelet melléklete – azt követően, hogy valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott észrevételei benyújtására – módosítható úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszik a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, amely exportáló gyártóra így a súlyozott átlagos vámtétel alkalmazandó.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2024. március 4-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Bizottság (EU) 2018/140 végrehajtási rendelete (2018. január 29.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 25., 2018.1.30., 6. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2019/261 végrehajtási rendelete (2019. február 14.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről szóló (EU) 2018/140 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 44., 2019.2.15., 4. o.).
(4) HL C 195., 2022.5.13., 23. o.
(5) HL C 30., 2023.1.27., 11. o.
(6) A C-478/21. P. sz., Kínai Gép- és Elektronikustermék-importőrök és -Exportőrök Kereskedelmi Kamarája és társai kontra Bizottság ügyben 2023. szeptember 21-én hozott ítélet (EU:C:2023:685), és különösen annak 73–74. pontja.
(7) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2648
(8) Vállalati számviteli statisztikák, elérhető a https://www3.tcmb.gov.tr/sektor/#/en internetcímen.
(9) A Bizottság (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelete (2023. július 11.) a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 177., 2023.7.12., 63. o.); a Bizottság (EU) 2023/100 végrehajtási rendelete (2023. január 11.) a Kínai Népköztársaságból származó rozsdamentesacél hordók behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 10., 2023.1.12., 36. o.); a Bizottság (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelete (2022. október 26.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 277., 2022.10.27., 149. o.); a Bizottság (EU) 2022/191 végrehajtási rendelete (2022. február 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 36., 2022.2.17., 1. o.); a Bizottság (EU) 2022/95 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 16., 2022.1.25., 36. o.).
(10) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (66) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (58) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (80) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (208) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (59) preambulumbekezdés.
(11) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (45) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (38) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (192) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (46) preambulumbekezdés.
(12) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (58) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (40) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (66) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (193)–(194) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (47) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.
(13) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (59) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (43) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (68) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (195)–(201) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (48)–(52) preambulumbekezdés.
(14) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (62) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (52) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (74) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (202) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (53) preambulumbekezdés.
(15) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (45) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (33) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (75) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (203) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (54) preambulumbekezdés.
(16) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (54) preambulumbekezdés; (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (76) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (204) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (55) preambulumbekezdés.
(17) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2017) 483 final/2, 2017.12.20., megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2017)483&lang=hu
(18) Lásd: http://wap.sasac.gov.cn/n2588045/n27271785/n27271792/c14159097/content.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(19) Lásd: www.cqgt.cn (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(20) Lásd: https://www.magang.com.cn/ (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(21) Lásd: https://www.qixin.com/company/ab02483a-5ed7-49fe-b6e6-8ea39dc4dc80 (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(22) Lásd: http://www.ansteel.cn/about/company_profile/ (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(23) Lásd: https://www.qcc.com/firm/d620835aaae14e62fdc965fd41a51d8d.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(24) Lásd: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-02/08/content_5672513.htm (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(25) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, IV. szakasz, 3. alszakasz.
(26) Lásd: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/tz/art/2023/art_2a4233d696984ab59610e7498e333920.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(27) Lásd: Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésről szóló hároméves cselekvési terve, I. fejezet, 3. szakasz; elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20200717/1089773.shtml (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(28) Lásd: Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve, II. fejezet, 3. szakasz; elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211210/1192881.shtml (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(29) Jiangsu tartománynak az acélágazat átalakításáról és korszerűsítéséről, valamint az iparszerkezet optimalizálásáról szóló, 2019 és 2025 közötti időszakra vonatkozó munkaterve; elérhető a következő internetcímen: http://www.jiangsu.gov.cn/art/2019/5/5/art_46144_8322422.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(30) Shandong tartomány tizennegyedik ötéves acélipar-fejlesztési terve; elérhető a következő internetcímen: http://gxt.shandong.gov.cn/art/2021/11/18/art_15681_10296246.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(31) Shanxi tartomány 2020. évi acélipar-átalakítási és -korszerűsítési cselekvési terve; elérhető a következő internetcímen: http://gxt.shanxi.gov.cn/zfxxgk/zfxxgkml/cl/202110/t20211018_2708031.shtml (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(32) Liaoning Dalian önkormányzatának tizennegyedik ötéves feldolgozóipar-fejlesztési terve: „2025-re az új anyagok ipari termelésének értéke eléri a 15 millió jüant, és a berendezések minősége, valamint a kulcsfontosságú anyagok garantálásának képessége nyilvánvalóan javul.”; elérhető a következő internetcímen: https://www.dl.gov.cn/art/2021/12/20/art_854_1995411.html (hozzáférés: 2022. december 5.).
(33) Zhejiang tartománynak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására irányuló cselekvési terve: „A vállalkozások összeolvadásának és átszervezésének előmozdítása, a koncentrációs folyamat felgyorsítása, az acélkohászattal foglalkozó vállalkozások számának körülbelül 10 vállalkozásra való csökkentése”; elérhető a következő internetcímen: https://www.dl.gov.cn/art/2021/12/20/art_854_1995411.html (hozzáférés: 2022. december 5.).
(34) Lásd: https://www.baoganggf.com/ggry (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(35) Lásd: https://www.shougang.com.cn/sgweb/html/gsld.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(36) Lásd: https://www.handannews.com.cn/news/content/2023-05/20/content_20113749.html (hozzáférés: 2023. október 9.).
(37) Lásd: https://foundry.org.cn/%e5%8d%8f%e4%bc%9a%e7%ab%a0%e7%a8%8b (hozzáférés: 2023. október 9.).
(38) Jelentés: III. rész, 14. fejezet, 346. és köv. o.
(39) Lásd: a Kínai Népköztársaság tizennegyedik ötéves terve a nemzetgazdasági és a társadalmi fejlődéséről, valamint a 2035-re vonatkozó hosszú távú célkitűzésekről, III. rész, VIII. cikk, elérhető a következő internetcímen: https://cset.georgetown.edu/publication/china-14th-five-year-plan/ (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(40) Lásd különösen a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv I. és II. szakaszát.
(41) Lásd: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/tz/art/2023/art_2a4233d696984ab59610e7498e333920.html (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(42) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, 22. o.
(43) Lásd: https://en.ndrc.gov.cn/news/mediarusources/202203/t20220325_1320408.html (hozzáférés: 2023. október 5.).
(44) Lásd: a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési terve, 4. fejezet, 2. szakasz; elérhető a következő internetcímen: http://www.chinaisa.org.cn/gxportal/xfgl/portal/content.html?articleId=e2bb5519aa49b566863081d57aea9dfdd59e1a4f482bb7acd243e3ae7657c70b&columnId=3683d857cc4577e4cb75f76522b7b82cda039ef70be46ee37f9385ed3198f68a (hozzáférés: 2023. szeptember 13.).
(45) Lásd: (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelet, (63) preambulumbekezdés; (EU) 2023/100 végrehajtási rendelet, (33) preambulumbekezdés;
(46) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income
(47) Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.
(48) http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm.
(49) https://www.tuik.gov.tr/Home/Index.
(50) https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.
(51) tppd.com.tr
(52) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai.
(53) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/DownloadIstatistikselTablo?p=FsjYWs9udep3a8vd2aOEDJTGI/j4OMXQ7hW06NadVvxfqfqjMxKjxtm2wtRf4Xel
(54) https://data.tuik.gov.tr/Kategori/GetKategori?p=Istihdam%2c-Issizlik-ve-Ucret-108.
(55) https://www.tnb.com.my/commercial-industrial/pricing-tariffs1 (legutóbbi hozzáférés: 2023. november 20.).
(56) https://www.st.gov.my/en/web/consumer/details/2/10 (legutóbbi hozzáférés: 2023. november 20.).
(57) tppd.com.tr
(58) https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.
(59) Vállalati számviteli statisztikák, elérhető a https://www3.tcmb.gov.tr/sektor/#/en internetcímen.
(60) Titoktartási okokból a számadatok tartományokban vannak megadva, mivel a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben erre vonatkozóan szereplő információk két uniós gyártó adatain alapulnak.
(61) A felülvizsgálati kérelem C.05. mellékletében foglaltak szerint.
(62) Szövetségi Nyilvántartás: Brazíliából, Kanadából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes építőipari öntöttvas termékek:A dömpingellenes vámokról szóló határozatok gyorsított ötödik hatályvesztési felülvizsgálati eljárásának végső eredményei.
(63) Szövetségi Nyilvántartás: Brazíliából, Kanadából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes építőipari öntöttvas termékek:A dömpingellenes vámokról szóló határozatok gyorsított ötödik hatályvesztési felülvizsgálati eljárásának végső eredményei, elérhető a https://www.federalregister.gov/documents/2022/03/16/2022-05550/certain-iron-construction-castings-from-brazil-canada-and-the-peoples-republic-of-china-final címen (hozzáférés: 2023. december 13.).
(64) Az érintett termék 9 reprezentatív típusának FOB-paritáson számított árai, amelyek meghirdetése 8 esetben a kínai gyártók által kínált, vállalkozások közötti árakra szakosodott nyilvános weboldalon történt. A https://www.made-in-china.com/ kivonata a felülvizsgálati kérelem B.10. mellékletében található.
(65) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi 170, 1040 Brussels, Belgium.
(66) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
MELLÉKLET
A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók:
|
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Baoding City Maikesaier Casting Ltd. |
C226 |
|
Baoding GB Metal Products Co., Ltd. |
C232 |
|
Baoding Hualong Casting Co., Ltd. |
C233 |
|
Baoding Shuanghu Casting Co., Ltd. |
C234 |
|
Bo Tou Chenfeng Casting Co., Ltd. |
C235 |
|
Botou City Minghang Casting Co., Ltd. |
C236 |
|
Botou City Qinghong Foundry Co., Ltd és a vele kapcsolatban álló Cangzhou Qinghong Foundry Co., Ltd |
C237 |
|
Botou City Simencun Town Bai Fo Tang Casting Factory |
C238 |
|
Botou Dongli Foundry Co., Ltd. |
C239 |
|
Botou GuangTai Precision Casting Factory |
C240 |
|
Botou Mancheng Foundry Co., Ltd. |
C241 |
|
Botou Okai Foundry Co., Ltd. |
C242 |
|
Botou Sanjiang Casting Co., Ltd. |
C243 |
|
Botou TongYang Casting Factory |
C244 |
|
Botou Weili Precision Casting Co., Ltd. |
C245 |
|
Botou Xinrong Foundry Co., Ltd. |
C246 |
|
Botou Zhengxin Foundry Co., Ltd. |
C247 |
|
Cangzhou Hongyuan Machinery & Foundry Co., Ltd. |
C248 |
|
Cangzhou Yadite Casting Machinery Co., Ltd. |
C249 |
|
Changsha Jinlong Foundry Industry Co., Ltd. |
C250 |
|
Changyi City ChangZhan Casting Co., Ltd. |
C251 |
|
China National Minerals Co., Ltd. |
C252 |
|
Dingxiang Sitong Forging and Casting Industrial |
C253 |
|
Dingzhou Dongyu Foundry Co., Ltd. |
C254 |
|
Handan City Jinzhu Foundry Co., Ltd. |
C255 |
|
Handan Haolin Casting Co., Ltd. |
C256 |
|
Handan Qunshan Foundry Co., Ltd. |
C257 |
|
Handan Yanyuan Machinery Foundry Co., Ltd. |
C258 |
|
Handan Yuanyang Foundry Co.,Ltd |
C259 |
|
Handan Zhangshui Pump Manufacturing Co., Ltd. |
C260 |
|
Hebei Cheng’An Babel Casting Co., Ltd. |
C261 |
|
Hebei Feixiang East Foundry Products Co., Ltd. |
C262 |
|
Hebei Jinghua Casting Co., Ltd. |
C263 |
|
Hebei Shunda Foundry Co., Ltd. |
C264 |
|
Hebei Tengfeng Metal Products Co., Ltd. |
C265 |
|
Hebei Zhonghe Foundry Co., Ltd. |
C266 |
|
Hengtong Valve Co.,LTD |
C267 |
|
Heping Cast Co., Ltd. Yi County |
C268 |
|
Jiaocheng County Honglong Machinery Manufacturing Co., Ltd. |
C269 |
|
Jiaocheng County Xinlei Machinery Manufacturing Co., Ltd. |
C270 |
|
Jiaocheng County Xinxing Casting Co., Ltd. |
C271 |
|
Jinan Laiwu Haitian Machinery Manufacturing Co., Ltd |
C272 |
|
Laiwu Xinlong Weiye Foundry Co., Ltd. |
C273 |
|
Lianyungang Ganyu Xingda Casting Foundry |
C274 |
|
Lingchuan County Rainbow Casting Co., Ltd. |
C275 |
|
Lingshou County Boyuan Foundry Co., Ltd. |
C276 |
|
Pingyao County Master Casting Co., Ltd. |
C277 |
|
Qingdao Jiatailong Industrial Co.,Ltd |
C278 |
|
Qingdao Jinfengtaike Machinery Co., Ltd. |
C279 |
|
Qingdao Qitao Casting Co., Ltd. |
C280 |
|
Qingdao Shinshu Casting Co., Ltd. |
C281 |
|
Qingyuanxian Yueda Fountry Co., Ltd. |
C282 |
|
Rockhan Technology Co., Ltd. |
C283 |
|
Shahe City Fangyuan Casting Co., Ltd. |
C284 |
|
Shandong Heshengda Machinery Technology Co., Ltd. |
C298 |
|
Shandong Hongma Engineering Machinery Co., Ltd. |
C285 |
|
Shandong Lulong Group Co., Ltd. |
C286 |
|
Shanxi Ascent Industrial Co., Ltd. |
C310 |
|
Shanxi Associated Industrial Co., Ltd. |
C287 |
|
Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co., Ltd. |
C288 |
|
Shanxi Solid Industrial Co., Ltd. |
C289 |
|
Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co., Ltd. |
C290 |
|
Shaoshan Huanqiu Castings Foundry |
C291 |
|
Tang County Kaihua Metal Products Co., Ltd. |
C292 |
|
Tangxian Hongyue Machinery Accessory Foundry Co., Ltd. |
C293 |
|
Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co., Ltd. |
C294 |
|
Tianjin Yu Xing Da Casting Co., Ltd. |
C295 |
|
Wangdu Junrong Foundry Co., Limited |
C296 |
|
Weifang Nuolong Machinery Co., Ltd. |
C297 |
|
Weifang Weikai Casting Co., Ltd. |
C299 |
|
Wen Shui Hengli Nature of the Company |
C300 |
|
Wuhan RedStar Agro-Livestock Machinery Co. Ltd |
C301 |
|
Zibo Joy’s Metal Co., Ltd. |
C302 |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/770/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)