1

Fellebbezéseikben a Fertilizers Europe és az Európai Bizottság az Európai Unió Törvényszéke 2023. július 5‑i Nevinnomysskiy Azot és NAK „Azot” kontra Bizottság ítéletének (T‑126/21, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2023:376) hatályon kívül helyezését kérik, amely ítéletben a Törvényszék megsemmisítette az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2020. december 15‑i (EU) 2020/2100 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2020. L 425., 21. o.; a továbbiakban: vitatott rendelet).

2

A vitatott rendelet (20) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„A Bizottság az eredetileg 2019. június 21‑én benyújtott [felülvizsgálati kérelem (a továbbiakban: eredeti felülvizsgálati kérelem)], majd később a további információkkal kiegészített felülvizsgálati kérelem (együttesen a továbbiakban: összevont felülvizsgálati kérelem) alapján kezdeményezte a hatályvesztési felülvizsgálatot. A jelen hatályvesztési felülvizsgálat megindításának alapját képező összevont felülvizsgálati kérelem bekerült a nyilvános aktába, és azt konzultáció céljából az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották. Amint azt az értesítés 4.1. pontja megállapítja, a kérelmező [az eredeti] felülvizsgálati kérelmében bizonyítékot szolgáltatott a tényleges belföldi árakon alapuló rendes értékről, és ezzel egyidejűleg számtanilag is megképezte a rendes értéket arra az esetre, ha a belföldi árak nem tekinthetőek megbízhatónak és a rendes kereskedelmi forgalmat tükrözőnek. Az a tény, hogy az eredeti [felülvizsgálati] kérelmet az érintett ország tényleges belföldi árairól rendelkezésre álló információk alapján kiegészítették a becsült rendes értékekkel, nem releváns, amennyiben a Bizottság kezdeményezte a hatályvesztési felülvizsgálatot az összevont felülvizsgálati kérelem alapján.”

3

A 2018. május 30‑i (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2018. L 143., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 189., 31. o.) módosított, az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.) (a továbbiakban: 2016/1036 rendelet) „Alapelvek” címet viselő 1. cikkének (1) bekezdése a következőket mondja ki:

„Dömpingellenes vám alkalmazható minden olyan dömpingelt termékre, amelynek az [Európai] Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz.”

4

A 2016/1036 rendelet 2. cikkének (1) és (3) bekezdése előírja:

„(1)   A rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik.

Amennyiben azonban az exportőr az exportáló országban nem állít elő vagy nem értékesít hasonló terméket, a rendes értéket más értékesítők vagy gyártók/termelők árai alapján is meg lehet állapítani.

Azok az árak, amelyek olyan felek között állnak fenn, akik feltehetőleg üzleti kapcsolatban állnak vagy akik egymással kompenzációs megállapodást kötöttek, nem tekinthetők a szokásos kereskedelmi forgalomban alkalmazottnak és nem használhatók a rendes érték megállapítására, kivéve azt az esetet, ha megállapítást nyer, hogy ez a kapcsolat ezeket az árakat nem befolyásolja.

Annak meghatározása érdekében, hogy két fél társultnak tekinthető‑e, figyelembe lehet venni [az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24‑i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015. L 343., 558. o.; helyesbítések: HL 2016. L 87., 35. o.; HL 2017. L 101., 195. o.; HL 2018. L 157., 27. o.; HL 2019. L 181., 124. o.)] 127. cikkében foglalt, egymással kapcsolatban álló személyek fogalmának meghatározását.

[…]

(3)   Ha a szokásos kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem értékesítenek, vagy az nem kielégítő mértékben kerül értékesítésre, vagy ha az adott piaci helyzet miatt ilyen eladások nem teszik lehetővé a megfelelő összehasonlítást, a hasonló termék rendes értékét a származási országban felmerülő előállítási költségnek és az ehhez hozzászámított értékesítési, általános és igazgatási költségeknek, valamint a nyereség észszerű összegének az alapján, vagy a szokásos kereskedelmi forgalom keretében egy megfelelő harmadik országba irányuló exportárak alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek az árak reprezentatívnak tekinthetők.

Az érintett termékre vonatkozóan – az első albekezdés értelmében – sajátos piaci helyzet fennállása többek között akkor állapítható meg, ha az árak mesterségesen alacsonyak, ha jelentős volumenű barterkereskedelmet folytatnak, vagy ha nem kereskedelmi jellegű feldolgozásról szóló megállapodások vannak érvényben.”

5

A 2016/1036 rendelet 5. cikkének (3) és (9) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(3)   A Bizottságnak, amennyire csak lehetséges, meg kell vizsgálnia a panaszban foglalt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, annak megállapítása céljából, hogy elegendő bizonyíték áll‑e rendelkezésre a vizsgálat megindításához.

[…]

(9)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság a panasz benyújtásától számított 45 napon belül megindítja a vizsgálatot, és az eljárás megindításáról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a benyújtott bizonyíték nem elegendő, erről a panasznak a Bizottsághoz való benyújtását követő 45 napon belül tájékoztatni kell a panasztevőt. A Bizottság a panasz benyújtását követően alapszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat a panaszra vonatkozó elemzéséről.”

6

E rendelet 11. cikkének (1), (2), (5) és (6) bekezdése értelmében:

„(1)   A dömpingellenes intézkedések csak addig és olyan mértékben maradnak hatályban, amíg és amennyire az a kárt okozó dömping kivédéséhez szükséges.

(2)   A végleges dömpingellenes intézkedés hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után megszűnik, kivéve, ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. A megszűnés [helyesen: hatályvesztés] felülvizsgálatát a Bizottság kezdeményezésére vagy az uniós gyártók/termelők, illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak.

A megszűnés [helyesen: hatályvesztés] felülvizsgálatát kell kezdeményezni akkor, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi. Ennek valószínűségére utaló bizonyíték lehet például a dömping és a károkozás további fennállása, vagy az, hogy a kár megszűnése részben vagy egészben az intézkedéseknek tudható be, illetve az, hogy az exportőrök körülményei vagy a piaci viszonyok jelzik a további kárt okozó dömping valószínűségét, vagy a nyersanyagpiaci torzulások további fennállása.

Az e bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzésekor az exportőrök, importőrök, az exportáló ország képviselői és az uniós gyártók/termelők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő állításokat kiegészítsék, cáfolják, azokhoz észrevételeket fűzzenek, és a határozat meghozatalában megfelelően figyelembe kell venni minden, a tárgyhoz tartozó és megfelelően dokumentált bizonyítékot, amelyet azzal kapcsolatban nyújtanak be, hogy mennyire valószínű, illetve valószínűtlen, hogy az intézkedések lejárta a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

Az intézkedések e bekezdésben meghatározottak szerinti alkalmazási időszakának utolsó éve során megfelelő időpontban az intézkedés hatályának küszöbön álló megszűnéséről szóló értesítést kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezután az Unió gyártóinak/termelőinek – az ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb három hónappal – joguk van a második albekezdésnek megfelelő felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Értesítést kell közzétenni az intézkedések e bekezdés szerinti megszűnésének [helyesen: hatályvesztésének] időpontjáról is.

[…]

(5)   E rendeletnek az eljárásra és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit – a határidőkkel kapcsolatos rendelkezések kivételével – minden, a (2), (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lefolytatott felülvizsgálatra alkalmazni kell.

A (2) és (3) bekezdés alapján lefolytatott felülvizsgálatot rövid idő alatt kell lefolytatni, és rendszerint a felülvizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül le kell zárni. A (2) és (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindításától számított 15 hónapon belül le kell zárni.

A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül le kell zárni.

Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot úgy indítják meg, hogy ugyanazon eljárásban már folyamatban van egy, a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat, a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat lezárásával egy időben kell lezárni.

Amennyiben a vizsgálatot a második, harmadik és negyedik albekezdésben előírt határidőkön belül nem zárják le, az intézkedések:

Az intézkedéseknek az e bekezdés alapján való hatályvesztéséről vagy hatályban maradásáról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

[…]

(6)   Az e cikk szerinti felülvizsgálatot a Bizottság indítja meg. A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy megindítja‑e az e cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat. A Bizottság tájékoztatja továbbá a tagállamokat azt követően, hogy valamely gazdasági szereplő vagy tagállam az e cikk (3), illetve (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához indokolással szolgáló kérelmet nyújtott be, és a Bizottság elvégezte annak megvizsgálását, vagy ha a Bizottság maga állapította meg, hogy felül kell vizsgálni az intézkedések további alkalmazásának szükségességét.

Amennyiben a felülvizsgálatok indokolttá teszik, az intézkedéseket – a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – az e cikk (2) bekezdése alapján hatályon kívül kell helyezni vagy fenn kell tartani, vagy a (3), illetve a (4) bekezdés alapján hatályon kívül kell helyezni, fenn kell tartani vagy módosítani kell őket.

Ha az intézkedéseket csak egyes exportőrök és nem az ország egésze vonatkozásában helyezik hatályon kívül, az eljárás az említett exportőrökkel szemben nem szűnik meg, azok az e cikk szerint az érintett országgal kapcsolatban folytatott bármely későbbi felülvizsgálat során automatikusan újra vizsgálat alá vonhatók.”

7

A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 2–13. pontja tartalmazza, és a jelen eljárás szempontjából azok a következőképpen foglalhatók össze.

8

Az AO Nevinnomysskiy Azot és az AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot” (a továbbiakban együtt: Azot társaságok) oroszországi székhelyű ammónium‑nitrát‑gyártók és ‑exportőrök. Ilyen minőségükben az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1995. augusztus 16‑i 2022/95/EK tanácsi rendelet (HL 1995. L 198., 1. o.) hatálya alá tartoznak.

9

Az érintett intézkedések első hatályvesztési és időközi felülvizsgálatát követően az Oroszországból származó ammónium‑nitrát exportjára végleges dömpingellenes vámot tartottak fenn az Oroszországból történő ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2002. április 15‑i 658/2002/EK rendelettel (HL 2002. L 102., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 41. kötet, 67. o.). Az ezen intézkedésekre vonatkozó második hatályvesztési felülvizsgálat és a második időközi felülvizsgálat lejártakor a Tanács azokat a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2008. július 8‑i 661/2008/EK rendelettel (HL 2008. L 185., 1. o.; helyesbítés: HL 2009. L 339., 59. o.) hatályban tartotta. Az említett intézkedésekre vonatkozó harmadik hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság azokat az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló, 2014. szeptember 23‑i 999/2014/EU végrehajtási rendelettel (HL 2014. L 280., 19. o.) hatályban tartotta. Egy időközi felülvizsgálatot követően és a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság elfogadta az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 999/2014/EU végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról szóló, 2018. november 14‑i (EU) 2018/1722 végrehajtási rendeletet (HL 2018. L 287., 3. o.).

10

E felülvizsgálati eljárások teljes időtartama alatt Oroszország teljes területére alkalmazandó dömpingellenes vámot vetettek ki az „Azot” vállalatokra.

11

2019. június 21‑én a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Fertilizers Europe, a műtrágyagyártók európai szövetsége az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránti eredeti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. E kérelemben a Fertilizers Europe azt állította, hogy bizonyítékok támasztják alá, hogy ezen intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna a dömping. E tekintetben az exportárak és a számtanilag képzett rendes érték összehasonlítására támaszkodott.

12

Az említett kérelemre válaszul a Bizottság felhívta a Fertilizers Europe‑ot, hogy nyújtson be kiegészítő információkat az eredeti felülvizsgálati kérelmének kiegészítése és pontosítása érdekében (a továbbiakban: kiegészítő információk). 2019. augusztus 20‑án a Fertilizers Europe benyújtotta ezeket a kiegészítő információkat, amelyeket belefoglaltak az összevont felülvizsgálati kérelembe, és amelyek az orosz belföldi piacon alkalmazott tényleges árakon alapuló rendes értéken alapultak.

13

2019. szeptember 23‑án a Bizottság közzétette az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításáról szóló értesítést (HL 2019. C 318., 6. o.), mivel úgy ítélte meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az ilyen felülvizsgálat megindításához és a vizsgálat lefolytatásához.

14

E vizsgálat eredményeképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezen intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping és a kár megismétlődése. Következésképpen a vitatott rendelet elfogadásával a Bizottság öt évvel meghosszabbította az említett intézkedéseket.

15

A Törvényszékhez benyújtott kereseteikkel az „Azot” társaságok a vitatott rendelet megsemmisítését kérték. Keresetük alátámasztása érdekében e társaságok egyetlen jogalapra hivatkoznak, amely lényegében a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) és (5) bekezdésének, valamint 5. cikke (3) bekezdésének az azáltal történő megsértésén alapul, hogy a Bizottság tévesen folytatta le az Oroszországból származó ammónium‑nitrát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát, annak ellenére, hogy ehhez nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték.

16

Ami a felülvizsgálati kérelem tartalmára alkalmazandó jogi kritériumokat illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 65–67. pontjában többek között megállapította, hogy „a [2016/1036] rendelet 11. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezéséből az következik, hogy az uniós gyártók vagy a nevükben eljáró személyek által legkésőbb három hónappal azon ötéves időszak vége előtt benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek, amelynek végére a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik [(a továbbiakban: jogszabályi határidő], elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna”, mivel e rendelkezés negyedik albekezdése, amely meghatározza e jogszabályi határidőt, amelyen belül e kérelmet be kell nyújtani, kifejezetten utal e 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésére, amely pontosítja az említett kérelem tartalmára vonatkozó azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik a felülvizsgálat lefolytatását.

17

Másodszor, a Törvényszék a megtámadott ítélet 69. és 70. pontjában megállapította, hogy ez az értelmezés szükséges volt az arról való meggyőződésre irányuló cél eléréséhez, hogy a Bizottsághoz a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott bizonyítékok elegendőek‑e annak megállapításához, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a dömping és a kár valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne. Ily módon úgy ítélte meg, hogy e határidő bevezetése hozzájárul a jogi helyzetek biztonságának garantálásához, mivel lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy kellő időben megtudják, hogy ezen intézkedések fenntarthatók‑e, valamint a Bizottság számára, hogy megfelelő határidővel rendelkezzen a felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok értékelésére, valamint azok elegendő és releváns jellegéről való meggyőződésre, annak elkerülése érdekében, hogy a dömpingellenes intézkedéseket az előírt határidőn túl indokolatlanul fenntartsák.

18

Harmadszor, a megtámadott ítélet 71–74. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy az uniós gyártók a jogszabályi határidőt követően és az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztését megelőző három hónap során a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján további információkat nyújthatnak be, és hogy a Bizottság e három hónapban az e jogszabályi határidő lejárta előtt benyújtott elégséges bizonyítékokat kiegészítő vagy megerősítő további felvilágosítást kaphat vagy kérhet, ami a felülvizsgálati kérelem összevont változatát eredményezi, anélkül azonban, hogy az ilyen további információk új érveknek minősülnének, vagy a jogszabályban előírt határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmet helyettesítenék, illetve az abban foglalt bizonyítékok elégtelen jellegét orvosolnák.

19

Negyedszer, a megtámadott ítélet 78–101. pontjában a Törvényszék megvizsgálta és elutasította a Bizottság azon érvét, amely szerint a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (5) bekezdése értelmében jogosult e rendelet 5. cikke (3) és (9) bekezdésének alkalmazására, amely az eredeti vizsgálati eljárást szabályozza.

20

E megfontolások alapján a Törvényszék ezen ítélet 104. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a vitatott rendelet (20) preambulumbekezdésében azt állította, hogy nem releváns, hogy az eredeti felülvizsgálati kérelmet további információkkal egészítették ki, és hogy a felülvizsgálat megindítása az összevont felülvizsgálati kérelem alapján igazolható.

21

Az eredeti felülvizsgálati kérelemben szereplő bizonyítékok elégséges jellegét és a kiegészítő információk jellegét illetően a Törvényszék az említett ítélet 105. és 140. pontjában úgy ítélte meg egyrészt, hogy a jelen ügyben a Bizottság által a jogszabályi határidő lejártát követően beszerzett információkat nem ezen, az eredeti felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok egyszerű pontosításának, hanem új bizonyítékoknak kell tekinteni, másrészt pedig, hogy a vitatott rendeletből kitűnik, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredeti felülvizsgálati kérelemben szereplő bizonyítékok elégtelenek az érintett dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatának lefolytatásához.

22

Következésképpen ugyanezen ítélet 142. pontjában a Törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy a vitatott rendeletet meg kell semmisíteni, anélkül hogy az „Azot” társaságok által hivatkozott többi kifogást meg kellene vizsgálni.

23

A C‑554/23. P. sz. ügyben előterjesztett fellebbezésében a Fertilizers Europe azt kéri, hogy a Bíróság:

24

A C‑568/23. P. sz. ügyben benyújtott fellebbezésében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

25

A Bíróság elnöke a 2023. október 9‑i határozatával az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑554/23. P. és C‑568/23. P. sz. ügyeket.

26

Az „Azot” társaságok azt kérik, hogy a Bíróság:

27

Fellebbezésük alátámasztására a Fertilizers Europe és a Bizottság négy, illetve két jogalapra hivatkozik.

28

A Fertilizers Europe első és második jogalapja, valamint a Bizottság első jogalapja azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a 2016/1036 rendelet 11. cikkének értelmezése során, míg a Fertilizers Europe harmadik és negyedik jogalapja, valamint a Bizottság második jogalapja, amelyeket másodlagosan hoztak fel, a Törvényszék által e 11. cikk alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazáson, valamint a tények és bizonyítékok elferdítésén alapul.

29

A Fertilizers Europe az első és második jogalapjával, a Bizottság pedig az első jogalapjával lényegében arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet 65–67. és 71–104. pontjában a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a 2016/1036 rendelet 11. cikkének az e rendelet 5. cikke (3) és (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy a Bizottság annak a kérdésnek a vizsgálata során, hogy elegendő bizonyíték áll‑e rendelkezésre a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának elvégzéséhez, csak az uniós gyártók által a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében előírt jogszabályi határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelemre támaszkodhat, amelyet legfeljebb olyan információkkal egészítenek ki, amelyek csupán megerősítik az e kérelemben foglalt bizonyítékokat.

30

Először is, ami a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezését illeti, a Fertilizers Europe úgy véli, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 65–67. pontjában megállapított, e 11. cikk (2) bekezdése második és negyedik albekezdésének szövegéből nem szükségszerűen következik, hogy a jogszabályi határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelemnek már elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia ahhoz, hogy igazolja az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának lefolytatását.

31

A Bizottság szerint a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése semleges azon kérdést illetően, hogy a Bizottságnak az értékelését a jogszabályi határidőn belül benyújtott bizonyítékokra kell‑e korlátoznia. Ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítéletben megállapított, az e rendelkezésben szereplő „második albekezdésnek megfelelő” kifejezésből közelebbről nem lehet arra következtetni, hogy a Bizottság kizárólag a jogszabályi határidőn belül benyújtott kérelem alapján köteles megvizsgálni azon bizonyítékok elégséges jellegét, amelyek igazolják vagy nem igazolják a felülvizsgálat megindítását. Ezenkívül e 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése csupán azt a jogi kritériumot írja elő, amely ahhoz szükséges, hogy a Bizottság az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát elvégezhesse, anélkül hogy kifejezetten vagy hallgatólagosan korlátozná azokat az általános jogköröket, amelyekkel a Bizottság az ilyen felülvizsgálat indokolt jellegének értékelése körében rendelkezik.

32

Másodszor, azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése illeszkedik, a Fertilizers Europe azt állítja, hogy e rendelet egyetlen rendelkezése sem érinti a Bizottságot a közös kereskedelempolitika területén megillető széles mérlegelési jogkört.

33

A Bizottság arra hivatkozik, hogy a 2016/1036 rendeletet megelőző dömpingellenes rendeletekből kitűnik, hogy az őt terhelő azon kötelezettség, hogy meghatározza, hogy valamely panasz vagy kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz‑e az eredeti vizsgálat, illetve a felülvizsgálati eljárás megindításának igazolásához, nem függ valamely határidő betartásától, és hogy ez utóbbi rendelet e tekintetben semmilyen módosítást nem vezetett be.

34

Egyebekben a felperesek hangsúlyozzák, hogy a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy saját kezdeményezésére lefolytassa a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát.

35

A felperesek továbbá úgy vélik, hogy a 2016/1036 rendelet 5. cikkének az e rendelet 11. cikke (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett (3) és (9) bekezdése az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmek tekintetében olyan hiánypótlási eljárást vezet be, amely lehetővé teszi további és új bizonyítékoknak a jogszabályi határidő lejártát követő benyújtását.

36

Harmadszor, a Fertilizers Europe azt állítja, hogy az e 11. cikk (2) bekezdésének a Törvényszék által adott értelmezése veszélyezteti az uniós iparágak megélhetését, és ennélfogva ellentétes a 2016/1036 rendelet által követett céllal, nevezetesen az uniós gazdasági ágazatnak a harmadik országokból származó tisztességtelen behozatallal szembeni védelmével. Ez az értelmezés továbbá az uniós gyártók eljárási jogainak – nevezetesen a jogbiztonság elvének és a védelemhez való jognak az e gyártók által benyújtott felülvizsgálati kérelem értékelése során történő tiszteletben tartása – megsértéséhez vezetne, mivel a szükséges bizonyítékok részletességének szintje ügyenként változik, és a ténybeli körülményektől függ.

37

Ezenkívül a 2016/1036 rendeletben előírt, a végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatára irányuló eljárás célja annak biztosítása, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések fenntartása a felülvizsgálatuk során gyűjtött információk és ne kizárólag a felülvizsgálati kérelem alapján legyen kellően indokolt. Így e rendelet 11. cikkének (2) bekezdése akkor lenne koherens és felelne meg a megfelelő ügyintézés elvének, ha a bizonyítékok elégséges jellegét e felülvizsgálat megindításának időpontjában értékelnék, anélkül hogy e bizonyítékok benyújtásának meghatározott határidőn belül kellene megtörténnie.

38

A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a jogszabályi határidő célja az, hogy az uniós gyártókat a felülvizsgálati kérelem benyújtásának időzítése tekintetében orientálja annak érdekében, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések megszüntetését vagy az ezen intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását rendezett módon lehessen megszervezni, és az érdekelt feleket ennek megfelelően lehessen tájékoztatni. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy annak érdekében, hogy a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő bizonyítékok elégséges jellegéről állást foglalhasson, az említett rendelet hosszabb határidőket ír elő, mint amelyeket azért határoz meg, hogy az eredeti vizsgálat megindítására irányuló panaszról határozzon, a Törvényszéknek ebből azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy ezen elégséges jelleg értékelése érdekében a Bizottságnak legalább ugyanazokkal a jogkörökkel kell rendelkeznie, mint amelyekkel az ilyen panaszban foglalt bizonyítékok elégséges jellegének értékelése tekintetében rendelkezik.

39

A Bizottság szerint a Törvényszék megállapításával ellentétben az uniós piac gazdasági szereplői jogbiztonságának biztosítása nem lehet e cél, mivel egyik érdekelt felet sem értesítik az uniós gyártók által benyújtott felülvizsgálati kérelemről, és nem is tájékoztatják arról, hogy ilyen kérelmet nyújtottak be azt megelőzően, hogy a Bizottság közzétette az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatára irányuló eljárás megindításáról szóló értesítést.

40

Az „Azot” társaságok ezzel szemben azt állítják, hogy a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése második és negyedik albekezdésének szó szerinti értelmezéséből és szövegkörnyezetéből az következik, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránti kérelemnek legkésőbb a jogszabályi határidő lejártakor elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia ahhoz, hogy igazolja az ilyen felülvizsgálat megindítását.

41

Először is, e társaságok lényegében arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék helyesen értelmezte a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdését, tekintettel annak szövegére, és azon összefüggésekre, amelyekbe e rendelkezés illeszkedik. Közelebbről, az uniós gyártók felülvizsgálati kérelem benyújtásához való jogát az említett rendelkezés negyedik albekezdése szabályozza, amely e 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésére hivatkozik. Az említett társaságok úgy vélik, hogy a jogszabályi határidő lejárta előtt benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek egyrészt elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia, másrészt alkalmasnak kell lennie a kárt okozó dömping valószínűségének jelzésére. E határidő elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye e gyártók számára a releváns bizonyítékok összegyűjtését, a Bizottság számára pedig e bizonyítékok alapos vizsgálatát, elkerülve ugyanakkor, hogy a dömpingellenes intézkedéseket túl hosszú ideig indokolatlanul fenntartsák. Álláspontjuk szerint, ha az uniós jogalkotó korlátozni kívánta volna az említett gyártók kötelezettségeit, akkor kifejezetten ezt írta volna elő.

42

Másodszor, az „Azot” társaságok azt állítják, hogy még ha a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdése nem is pontosítja, hogy mely időpontban kell az uniós gyártóknak a felülvizsgálat iránti kérelmük keretében elégséges bizonyítékot szolgáltatniuk, e rendelkezés nem értelmezhető e 11. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésétől függetlenül, amely éppen e célból állapít meg határidőt.

43

Harmadszor, az „Azot” társaságok azt állítják, hogy a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének a Törvényszék általi értelmezése tiszteletben tartja valamennyi érdekelt fél jogait, és nem jár azzal a következménnyel, hogy korlátozza a Bizottság kötelezettségeit és hatásköreit, amely – az eljárási határidők tiszteletben tartása mellett – hatáskörrel rendelkezik a felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok elégséges jellegének értékelésére. Ennek keretében a Bizottság azonban nem hivatkozhat más típusú felülvizsgálatokra vagy vizsgálatokra vonatkozó szabályokra, illetve a hivatalból történő eljárást lehetővé tevő hatáskörökre, és ezen intézménynek tiszteletben kell tartania mind a vonatkozó eljárási szabályokat, mind pedig az Unió általános elveit, így nem törekedhet az uniós gyártók által a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett bizonyítékok elégtelen jellegének orvoslására.

44

A Fertilizers Europe első és második jogalapja, valamint a Bizottság első jogalapja a megtámadott ítélet 65–104. pontja ellen irányul. E pontokban a Törvényszék úgy értelmezte a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdését, mint amely nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy a dömpingintézkedések felülvizsgálata iránti kérelemről azon új bizonyítékok alapján határozzon, amelyeket az uniós gyártók a kérésére az ezen intézkedések hatályvesztését megelőző három hónapon belül nyújtottak be, kivéve az e gyártók által előterjesztett azon kiegészítő információkat, amelyek az e felülvizsgálati kérelemben foglalt bizonyítékok kiegészítésére vagy megerősítésére szorítkoznak. Amint arra a jelen ítélet 20. pontja emlékeztet, a Törvényszék ebből az értelmezésből azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottságnak jelentőséget kellett volna tulajdonítania annak, hogy az eredeti felülvizsgálati kérelmet további információkkal egészítették ki, és hogy az érintett dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatának megindítása az összevont felülvizsgálat iránti kérelem alapján nem volt igazolható.

45

Annak meghatározása érdekében, hogy e 11. cikk (2) bekezdésének a Törvényszék által ily módon elfogadott értelmezése téves jogalkalmazáson alapul‑e, emlékeztetni kell arra, hogy valamely uniós jogi aktus rendelkezéseit a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően nemcsak azok megfogalmazását, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe véve kell értelmezni, amelynek azok részét képezik (2024. november 28‑iHengshi Egypt Fiberglass Fabrics és Jushi Egypt for Fiberglass Industry kontra Bizottság ítélet, C‑269/23 P és C‑272/23 P, EU:C:2024:984, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

46

Ami először is a szóban forgó rendelkezések szövegét illeti, meg kell állapítani, hogy a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első mondata pontosítja, hogy „[a] megszűnés felülvizsgálatát kell kezdeményezni akkor, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi”.

47

Ezenkívül a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondata előírja, hogy az uniós gyártók jogosultak az e 11. cikk (2) bekezdése „második albekezdésének megfelelő” felülvizsgálat iránti kérelmet legkésőbb a dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének időpontja előtt három hónappal benyújtani.

48

A jelen ítélet 46. és 47. pontjában hivatkozott rendelkezések együttes olvasatából az következik, hogy a Bizottság akkor köteles felülvizsgálni a dömpingellenes intézkedéseket, ha a felülvizsgálati kérelem egyrészt elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztése a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése második albekezdése első mondatának megfelelően valószínűsíthetően a dömping és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi, másrészt pedig ha azt legkésőbb három hónappal ezen intézkedések hatályvesztésének időpontja előtt benyújtják.

49

Ezzel szemben e rendelkezések együttes értelmezéséből nem következik olyan követelmény, amely korlátozná a Bizottság ilyen felülvizsgálat lefolytatására vonatkozó hatásköreit.

50

Közelebbről, az ilyen korlátozás nem vezethető le közvetlenül a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében szereplő azon pontosításból, amely szerint az uniós gyártók „a második albekezdésnek megfelelő[en]” jogosultak felülvizsgálati kérelmet benyújtani, mivel e 11. cikk (2) bekezdése második albekezdésének szövege arra szorítkozik, hogy megállapítsa a Bizottság azon kötelezettségét, hogy bizonyos helyzetekben felülvizsgálatot folytasson le, és olyan bizonyítékokat terjesszen elő, amelyek e tekintetben relevánsak lehetnek.

51

Ezenkívül, amint azt a főtanácsnok az indítványának 40. pontjában megállapította, mivel a bizonyítékok elégséges jellegére vonatkozóan az említett 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt kritérium kizárólag a felülvizsgálatra vonatkozó határozat elfogadásának időpontjában köti a Bizottságot, az e rendelkezésre való, az ugyanezen rendelet 11. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében szereplő utalás nem értelmezhető úgy, hogy abból az következik, hogy az uniós gyártóknak a jogszabályi határidőn belül kell ilyen bizonyítékokat szolgáltatniuk.

52

Ebből az következik, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 65–67. pontjában megállapított, a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének szövege nem értelmezhető úgy, mint amely egyértelműen bizonyítja a Bizottság hatáskörei azon megszorító értelmezésének megalapozottságát, amelyet a Törvényszék ezen ítéletben elfogadott.

53

Másodszor, ami azt a szövegkörnyezetet illeti, amelybe a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első mondata és 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondata illeszkedik, amint arra a főtanácsnok az indítványának 44–50. pontjában lényegében rámutatott, az e cikk (2) bekezdésének és az említett cikk (1) bekezdésének egészét figyelembe kell venni.

54

A 2016/1036 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a dömpingellenes intézkedések csak addig és olyan mértékben maradnak hatályban, amíg és amennyire az a kárt okozó dömping kivédéséhez szükséges. Ezenkívül e 11. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdéséből az következik, hogy a Bizottság által lefolytatott felülvizsgálat megállapításainak figyelembe kell venniük minden, a tárgyhoz tartozó és megfelelően dokumentált bizonyítékot, amelyet azzal kapcsolatban nyújtanak be, hogy mennyire valószínű, illetve valószínűtlen, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések lejárta a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

55

E két rendelkezés együttes olvasatából kitűnik, hogy a Bizottság a felülvizsgálati eljárás során az előző pont szerinti valamennyi bizonyítékot köteles figyelembe venni, anélkül hogy az a határidő, amelyen belül e bizonyítékokat a rendelkezésére bocsátották, döntő jelentőséggel bírna. Az uniós jogalkotó így általános hatályú szabályt fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálati eljárás eredménye megfeleljen a 2016/1036 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében megállapított elvnek. Márpedig, amint azt a főtanácsnok az indítványának 49. pontjában hangsúlyozta, e jogalkotó ezen döntésének hatálya jelentősen szűkülne, ha úgy kellene tekinteni, hogy a felülvizsgálati eljárás előzetes szakaszában a Bizottság ezzel szemben egy tisztán időbeli kritérium alapján köteles figyelmen kívül hagyni a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat.

56

E rendelet 11. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondata szerint „[a] megszűnés [helyesen: hatályvesztés] felülvizsgálatát a Bizottság kezdeményezésére vagy az uniós gyártók/termelők, illetve a nevükben eljáró személyek kérésére kell megindítani, és az intézkedések a felülvizsgálat ideje alatt hatályban maradnak”. A Bizottság tehát hatáskörrel rendelkezik a dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatára, függetlenül attól, hogy az uniós gyártók nyújtottak‑e be felülvizsgálati kérelmet, amely kérelem benyújtására pedig az ezen intézkedések hatályvesztését megelőző bármely időpontban sor kerülhet. Következésképpen annak megállapítása, hogy a Bizottság a felülvizsgálati kérelemről való határozathozatal során kötve van az e kérelemben szereplő, az említett intézkedések hatályvesztésének időpontja előtt legkésőbb három hónappal benyújtott bizonyítékokhoz, arra kényszerítheti a Bizottságot, hogy ha ennél később benyújtott bizonyítékokkal rendelkezik, utasítsa el az említett kérelmet, még akkor is, ha bármikor dönthet úgy, hogy hivatalból felülvizsgálati eljárást folytat le. Az ilyen eredmény alááshatja a lefolytatott eljárások hatékonyságát, anélkül azonban, hogy módosítaná azok kimenetelét.

57

Ami, harmadszor, a 2016/1036 rendelet célját illeti, meg kell állapítani, hogy e rendelet „Alapelvek” címet viselő 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a „[d]ömpingellenes vám alkalmazható minden olyan dömpingelt termékre, amelynek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz”. Ugyanakkor befolyásolná a Bizottságot e célkitűzés teljes körű megvalósításának biztosításában, ha – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítéletben megállapította – annak eldöntése érdekében, hogy el kell‑e végezni a dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát, ezen intézmény ezen intézkedések hatályvesztésének időpontja előtt nem vehetne figyelembe minden, annak eldöntésével kapcsolatos bizonyítékot, hogy az említett intézkedések lejárta valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna‑e, vagy sem.

58

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 70. pontjában megállapított, és amint arra a Bizottság hivatkozik, a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondata nem arra irányul, hogy lehetővé tegye a piaci szereplők számára az arról való kellő időben történő tudomásszerzést, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntarthatók‑e. Egyrészt, amint azt a Bizottság a fellebbezésében hangsúlyozza, a felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele előtt egyetlen érdekelt féllel sem közlik. Másrészt, amint az a jelen ítélet 56. pontjában megállapításra került, a Bizottság hatáskörrel rendelkezik a dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatára, függetlenül attól, hogy az uniós gyártók ezen intézkedések hatályvesztése előtt bármely időpontban felülvizsgálati kérelmet nyújtottak‑e be.

59

Ezzel szemben nem vitatott, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 70. pontjában helyesen állapította meg, hogy a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondatában a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt törvényi határidő célja többek között annak a Bizottság számára való lehetővé tétele, hogy megfelelő határidővel rendelkezzen az e kérelemben foglalt bizonyítékok értékeléséhez, valamint hogy meggyőződjön azok elégséges és releváns jellegéről annak elkerülése érdekében, hogy valamely dömpingellenes intézkedést az előírt határidőn túl indokolatlanul fenntartsanak.

60

Márpedig a Bizottság azon lehetősége, hogy a dömpingellenes intézkedések lejárta előtt kevesebb mint három hónappal kiegészítő bizonyítékokat gyűjtsön vagy kérjen, ha azt célszerűnek ítéli, nem olyan jellegű, amely sértené a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondatában foglalt, az előző pontban kifejtett célkitűzés megvalósítását, mivel az ilyen lehetőség fennállása nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtója számára jogot biztosítanának arra, hogy a jogszabályban előírt határidő lejártát követően spontán módon kiegészítse a kérelmét, vagy hogy e határidő lejártát követően ilyen kérelmet nyújtson be. Úgy tűnik tehát, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 77. pontjában tévesen állapította meg, hogy e rendelkezésnek a Bizottság által a vitatott rendeletben elfogadott értelmezése megfosztaná értelmétől az említett rendelkezést, mivel okafogyottá tenné az abban előírt jogi kötelezettséget.

61

A fentiekből – anélkül, hogy állást kellene foglalni azokról a hatáskörökről, amelyeket a Bizottság a 2016/1036 rendelet 5. cikke alapján esetlegesen gyakorolhat – az következik, hogy e rendelet 11. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak eldöntése érdekében, hogy el kell‑e végezni e dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát, a Bizottság jogosult olyan bizonyítékok figyelembevételére, amelyeket az uniós gyártók a kérésére a dömpingellenes intézkedések hatályvesztését megelőző három hónapos időszak során nyújtottak be.

62

Ebből következően a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 104. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott rendelet (20) preambulumbekezdésében azt állította, hogy nem releváns, hogy az eredeti felülvizsgálati kérelmet további információkkal egészítették ki, és hogy a felülvizsgálat megindítása az összevont felülvizsgálati kérelem alapján igazolható.

63

A fenti indokok összességére tekintettel a C‑554/23. P. sz. ügyben előterjesztett első és második jogalapnak, valamint a C‑568/23. P. sz. ügyben előterjesztett első jogalapnak helyt kell adni. Mivel a Törvényszék által a 2016/1036 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazás elegendő ahhoz, hogy a megtámadott ítélet rendelkező részét megfossza a jogi alapjától, ezen ítéletet hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy meg kellene vizsgálni a C‑554/23. P. sz. ügyben előterjesztett harmadik és negyedik jogalapot, valamint a C‑568/23. P. sz. ügyben előterjesztett második jogalapot.

64

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

65

A jelen ügyben nem ez a helyzet.

66

A Törvényszék nem vizsgálta meg a kereset első jogalapja keretében hivatkozott azon kifogást, amely szerint a Bizottság a vitatott rendeletben tévesen állapította meg, hogy az összevont felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a tekintetben, hogy az érintett dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna a dömping.

67

Mivel e kifogás vizsgálata összetett ténybeli értékeléseket foglal magában, amelyek tekintetében nem állnak a Bíróság rendelkezésére a szükséges ténybeli elemek, a per állása nem engedi meg a határozathozatalt, ezért az ügyet vissza kell utalni a Törvényszék elé.

68

Mivel a Bíróság az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, a jelen fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: